Kondorfai táj: a vadlovak és a bölények hazája

Az Őrség vidékén kezdjük kitekintésünket. Egy olyan elzárt területre sikerült bejutnunk, ahol vadlovak és bölények közösen osztoznak a kutatási célzattal elkerített helyszínen.

Nemzeti Kincsünk az Erdő – Ős- és idegenhonos fák erdeinkben

Egy erdő növény- és állatközössége hosszú, évmilliós fejlődés eredménye. A különböző kontinenseken található, különféle fajok az adott területre jellemző őshonos élővilág összessége. Az idegenhonos növények és állatok ebbe a kialakult közösségbe érkeznek, többnyire egy másik kontinensről.

A történelem egy darabja – a sólyi fakard helyszíne

A Veszprém vármegyei Sóly község határába kirándulunk, ahol egy monumentális emlékmű magasodik. Ez nem más, mint a sólyi fakard, amely az államalapítás, valamint a Szent István és Koppány közötti 997-es sorsdöntő csata emlékét őrzi.

Erdő Ernő bácsi meséi – A fák magassága

A fák magassága nagyban függ a fafajtól. De általánosságban elmondható, hogy a fák a tápláléktól és a folyadéktól nőnek meg, ahogy mi emberek is.

Feltárul a múlt a vonyarcvashegyi Festetics Helikon Tavernában

Van egy hely a Balaton környékén, ahol szorosan összefonódik a múlt és a jelen. A vonyarcvashegyi Festetics Helikon Taverna az a helyszín, ahol felfedezhetjük a folytonosságot a római kori múlt és a jelen tevékenysége között. Legyen szó szőlőművelésről, borászatról vagy esetleg a gasztronómiáról, itt mindkettőről található történelmi emlékeket.

A teljes műsor (26:00)

– Kondorfai táj: a vadlovak és a bölények hazája
– Nemzeti Kincsünk az Erdő – Ős- és idegenhonos fák erdeinkben
– A történelem egy darabja – a sólyi fakard helyszíne
– Erdő Ernő bácsi meséi – A fák magassága
– Feltárul a múlt a vonyarcvashegyi Festetics Helikon Tavernában

Forrás: Hazai Vadász
Szerkesztette: MM

Kondorfán igazi közösségi összejövetel volt a faültetés: az 534 lelkes faluban ásót, lapátot, öntözőkannát ragadtak a családok, hogy az egykor zenés-táncos vagy akár sportrendezvények helyszínéül szolgált parkot megszépítsék, és újra élettel telhessen meg. Az őrségi település az Országos Erdészeti Egyesület koordinálásában megvalósuló agrárminisztériumi pályázaton 11 db gömbszivarfát nyert, hozzá támasztókarókat, törzset védő rácsot, és takarómulcsot.

A 10 ezer főnél kisebb települések 10-30 darabra, 13 fafajra (amerikai-, ezüst-, kislevelű, valamint nagylevelű hárs, fehér eper, gömb szivarfa, hegyi és korai juhar, keskenylevelű és magas kőris, közönséges nyír, platán, puszta szil) adhatták be igényüket. Kondorfa olyat választott, ami itt különlegesnek számít, sorfaként elválasztja a mezőgazdasági területtől a parkot, szélesre terülő lombja alatt pedig piknikezni is lehet – mondta el Takács Róbert polgármester. A templomhoz közeli területen egykor pezsgő élet folyt, falunapokat tartottak, táncplacc, tekepálya is volt. Focizni és beszélgetni is jártak ide a fiatalok. Szeretnék újra közösségi programokkal megtölteni a parkot, ehhez több tervük is van, a faültetés az első fontos lépések egyike.

A gömb szivarfák jellemzőiről, gondozásukról a Szombathelyi Erdészeti Zrt. munkatársai, Kutas Lajos, a Szentgotthárdi Erdészeti Igazgatóság igazgatója, és Varga Péter ökoturisztikai, természetvédelmi és pályázatkezelési csoportvezető adott részletes tájékoztatást, emellett elvégezték a szükséges metszést és az ültetésben is közreműködtek.

Vas vármegyében a VárosFa és a településfásítási programokban 2021-22-ben összesen 97 településen 2591 sorfát ültettek el társaságunk szakembereinek közreműködésével. 2023 tavaszán Kondorfa után Kiszsidányban és Csepregen ültetnek el összesen 34 fát.

forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Csütörtökön már a végéhez közeledett a munka Kondorfa határában. Csaknem kéthektárnyi, rekettyefűzzel, égerfákkal, kökénybokrokkal benőtt láprét helyreállításán dolgozott a nemzeti park brigádja. A fás növényzetet kivágták, egy aprítógép segítségével ledarálták. A cél, hogy újra kaszálhatóvá tegyék a területet, de addig még tuskómarásra is szükség lesz. Dr. Szépligeti Mátyástól, az Őrségi Nemzeti Park természetvédelmi területfelügyelőjétől megtudtuk, az enyhe tél nem kedvez a munkának, mert ha felenged a talaj, a nedves területeken már nem kívánatos a gépek mozgása.

 Előtte Ivánc határában a Kecskehát nevű területet tisztították meg. Ott már elvégezték a gépi tuskómarást is annak érdekében, hogy legeltetni és kaszálni is lehessen a területet. Azt remélik, hogy ennek az orchideákban gazdag területnek a most felszabadított része hamar regenerálódik. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság 100 hektár elgyomosodott, becserjésedett, elhanyagolt gyep helyreállítását vállalta abban az országos Life-projektben, melyben kilenc nemzetipark-igazgatóság, a budapesti erdőgazdaság, a Magyar Természettudományi Múzeum, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és több civil szervezet dolgozik együtt. A pannon gyepek és a hozzájuk kapcsolódó élővilág megőrzése, természetvédelmi helyzetének javítása a cél. Félidejéhez közeledik a 2019-ben indult projekt. Ez alatt az idő alatt már sok minden történt. 

– Megterveztünk és elkészítettünk egy környezeti nevelési oktatócsomagot, ami az őrségi gyepekre és a kapcsolódó élőhelyekre fókuszál – tudtuk meg dr. Szépligeti Mátyástól, aki a projekt helyi koordinátori feladatait is ellátja. – A tervek szerint 2021 és 2025 között az oktatócsomaggal évente ötven foglalkozást fogunk tartani, iskolákban, óvodákban, táborokban, rendezvényeken. Vállaltuk, hogy 300 köbméter illegálisan elhelyezett hulladékot távolítunk el természeti területekről. Ebből kétszáz köbméter gépi munka 2021-ben meg is valósult. Mintegy száz köbmétert kézi erővel gyűjtünk konténerekbe gépekkel nem megközelíthető területekről. Eddig negyvenet gyűjtöttünk össze.

 Egy ötfős brigádot is tudtunk alkalmazni. Télen cserjét irtanak, tavasszal hulladékot gyűjtenek, nyáron kaszálnak, szénát hordanak. A projekt költségvetéséből a helyi viszonyoknak megfelelő, jelentős értékű célgépekkel tudtuk felszerelni a csapatot. Negyven hektáron vállaltuk az agresszív aranyvessző visszaszorítását, 28 hektárt cserjeirtásra terveztünk, és harminckettőt a magas sásosok visszaszorítására. 24 hektár bebokrosodott réten már elvégeztük a szükséges kezelést. A hulladékgyűjtés és az élőhely-rekonstrukciós munka 103 különálló területet érint, főleg az Őrségi Nemzeti Park területén, de Nemesmedves, Nádasd és Katafa határában is értékes gyepeket állítottunk helyre. 

Fontos cél volt javítani a vendvidéki gyepek kezelésén is: – Nagy eredménye a projektnek az a gépszín, amit az apátistvánfalvi ökocentrum udvarán építettünk fel. A vendvidéki kaszálási munkák idején el lehet helyezni ott a gépeket, és nem kell visszajönni velük az őriszentpéteri központba. Így gyorsabban és biztosabban kivitelezhetők a munkák, kisebb a veszélye annak, hogy a gépsor nehézkes mozgatása miatt fontos területek kaszálása marad el. Mindemellett gyepvédelmi tanácsadó szolgálat is elindult. Segítették a gazdálkodókat az új agrár-környezetgazdálkodási programba való belépésben. 

A jövőben főként a nem védett területek irányába szeretnék ezt a tevékenységet kiterjeszteni, és minél több gazdával személyes kapcsolatot kiépíteni annak érdekében, hogy a Natura 2000 gyepek kezeléséhez és a kompenzáció igényléséhez segítséget kapjanak. A falugazdászoknak természetvédelmi képzést szerveznek. A projekt egyik legígéretesebb eredménye az a Zalalövő határában fekvő Zala menti mocsárrét, amit szinte teljesen benőttek a bokrok és az aranyvessző, ráadásul rengeteg hulladékot hordtak ide a környékről. Sikerült megtisztítani, és kitartó munkával kaszálható állapotba hozni a területet. Várható a kornistárnics, a kígyógyökerű keserűfű és a kenyérbélcickafark megjelenése.

forrás: VAOL