A Budapest Select – A VVoven View című kiállítás a Milan Design Week keretében, az 5VIE dizájnnegyed egyik kiemelt helyszíneként jött létre. A 24 magyar formatervező, valamint ipar- és képzőművész alkotásait bemutató tárlat iránt intenzív nemzetközi érdeklődés mutatkozott – közölték a szervezők csütörtökön az MTI-vel.

Mint írták, a magyar szekcióról olyan rangos nemzetközi médiumok számoltak be, mint a Dezeen, a Designboom, az Interni, az Archup vagy a Living magazin. A lebegő papírlapokból álló installáció, a 65 válogatott dizájnobjektum, valamint a kurátori koncepcióra épülő kísérőesemények egyaránt a kortárs magyar dizájn kézműves, technológiai és kulturális kapcsolódásait helyezték fókuszba.

A Milano Design Week évente mintegy félmillió látogatót vonz az észak-olaszországi városba, köztük dizájn- és építészhallgatókat, gyártókat, szakmai döntéshozókat, valamint a nemzetközi média képviselőit. A Magyar Divat & Design Ügynökség (MDDÜ) immár negyedik alkalommal nyújtott lehetőséget a magyar kortárs dizájnereknek a világ egyik legrangosabb dizájneseményén a bemutatkozásra április 7-től 13-ig.

A Budapest Select – Vvoven View kiállítást rangos építészirodáktól, galériáktól és forgalmazók képviselői is megtekintették, emellett olyan ismert szakmai szervezetek képviselői is ellátogattak rá, mint a milánói Bocconi Egyetem, a Le French Design by VIA francia dizájnintézet, valamint az IED – Istituto Europeo di Design európai dizájnintézet.

„A Budapest Select ernyőmárka alatt bemutatott tárgyszelekció újabb lépést jelentett a hazai dizájn nemzetközi beágyazottságának erősítésében, és tovább növelte a magyar tervezők láthatóságát a globális színtéren” – idézte Jakab Zsófiát, az MDDÜ vezérigazgatóját, a kreatívipar fejlesztéséért és ágazati koordinációjáért felelős miniszteri biztost a közlemény.

Az Ügynökség a kiállító tervezőket, a teret megálmodó építészirodát és a tárgyszelekciót végző kurátorokat is nyílt pályázat útján választotta ki, a jelentkezések elbírálására nemzetközi rálátással bíró, szakmai szereplőkből álló zsűrit kért fel. A magyar kollektív megjelenés egy komplex, többrétegű koncepció mentén valósult meg az URBA építészstúdió, Góg Angéla és Erdész Barna kurátor megfogalmazásában.

A tér központi installációja – a lebegő fehér papírlapokból álló, generatív dizájn elvén készült struktúra – a mesterséges intelligencia és az emberi alkotómunka közötti dinamikát vizsgálta. A hatalmas papírtekercseken megjelenő, csaknem 27 millió karakter a hosszú, a tervező és az AI közötti beszélgetéseket rögzítő, a mesterséges intelligencia által előállított adatbőségre reflektált. Az installáció azt is kiemelte, hogy az alkotás valódi folyamata kizárólag emberi döntés eredménye.

A kiállításhoz használt anyagok újrahasznosítottak vagy újrahasznosíthatók, így a projekt fenntarthatósági törekvéseit hangsúlyozzák. A „vvoven” fogalom a hagyományos kézműves technikákra utalás mellett a különböző kulturális nézőpontok, technológiai megoldások és tervezői működések összefonódását szimbolizálta.

A bemutatkozási lehetőséget kapott 24 alkotó különböző nézőpontokat és eltérő tapasztalati hátteret képvisel, a társadalmi érzékenységet, a technológiai gondolkodást és az anyagkísérleteket ötvöző munkák az autonóm művészeti attitűd és a funkcionális tárgyalkotás határán mozognak.

A Budapest Select kiállításon bemutatkozott márkák és alkotók: Baranyay Szabolcs, Segesdi Bori, DEGA Design, Fogarasi Demeter, Dukai István, EVAANNA, Forms Design, freeform.ourcollective, Góbi Gábor, HENIBARA, Horváth Orsolya, Juszuffceramics, KOMONKA Textile, Koós Daniella, Make Sail, Maniko, Zagiba Mátyás, Sinkó-Kalocsai Dorottya, Sógor Sarolt, SoundWool, SUSU Keramika, SzaboAni, Szauder Dávid LUMAS Budapest, VUUV Works

A tárlathoz kapcsolódó programok is arra törekedtek, hogy közelebb hozzák a látogatókhoz a hazai dizájn gondolkodásmódját, és bemutassák azokat a kulturális és kézműves hagyományokat, amelyek a prezentált műtárgyak technológiájában és koncepciójában is megjelennek.

A közlemény kitért arra, hogy Jásdi Juli illusztrátor nagyméretű, közösségi installációval hozta közelebb a közönséghez Budapest emblematikus városképét, Jókainé Gombosi Beatrix néprajzkutató és népi iparművész pedig a tojásfestés tradicionális technikáin keresztül a húsvéti időszakhoz kapcsolódó tárgyalkotó gyakorlatokat elevenítette fel. Emellett kortárs zenei programok, néptáncbemutató és borkóstoló is hozzájárult Magyarország ízeinek, dallamainak és kultúrájának megismeréséhez.

forrás: MDDÜ

Koós Daniella, a Fabunio főtitkára bemutatta a Szövetség és nemzetközi partnerei által kidolgozott WOODCircle Erasmus+ projektet, amely a faipar körforgásos és fenntartható fejlődéséhez szükséges digitális készségek fejlesztésére összpontosít.

A WOODCircle célja, hogy megbirkózzon az iparág kettős átalakulásával, és új profilt alakítson ki a faiparban, amely egyszerre oldja meg a műszaki és környezetvédelmi kihívásokat. Ezzel egy etikus, fenntarthatóságot tiszteletben tartó, ugyanakkor a termelésre alapuló folyamatot támogat.

forrás: FABUNIO

Az asztalos az a szakember, aki munkája révén a családok számára igazi otthont, a közösségek számára pedig harmóniát teremt a munkahelyeken.”

– ez áll az Innovatív Képzéstámogató Központ (IKK) oldalán az asztalos szakma ismertetőjében. A leírás szerint a szakmát a hagyományos kézműves munka mellett a gépi technológia és a digitalizáció jellemzi, aki pedig megszerzi a végzettséget, az “dolgozhat alkalmazottként vagy a komplex szaktudására alapozva vezetheti saját jól jövedelmező vállalkozását”.

Könnyen lehet, hogy ez ihlette meg Varga Judit ex-igazságügyi minisztert, Magyar Péter volt feleségét, amikor jelenlegi párjával, Windisch Lászlóval, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökével úgy döntöttek, hogy asztaloscéget alapítanak. (A napokban derült ki, hogy közösen asztaloscéget hoztak létra Picidae Famíves Kft. néven június 21-én. A cég főtevékenységének az „egyéb bútor gyártása” opciót jelölték meg, és 5 millió forintos jegyzett tőkével indították útjának. Székhelynek Windisch címét jegyezték be, az ügyvezető Varga Judit.)

De nemcsak Varga találta meg új hivatását az asztalos szakmában, korábban Márki-Zay Péter felesége, Márki-Zayné Vincze Felícia is erre a pályára váltott, ahogyan Kucsera Gábor világbajnok kajakos is egy asztalosműhelyben helyezkedett el sportkarrierjét követően.

Az asztalosszakma hiányszakmának számít, a fiatalok közül kevesen választják a középfokú szakképzéseket az általános iskola befejezése után, inkább a gimnázium felé orientálódnak – erről Koós Daniella, a Fabunio – Magyar Bútor- és Faipari Szövetség főtitkára beszélt a HVG-nek. A felnőttoktatásban viszont népszerűek a faipari képzések, sokan nyitnak ebbe az irányba karrierjük újragondolásakor.

Nem ritka, hogy valaki azt követően fog bele egy asztalos képzésbe, hogy éveken keresztül stresszes munkakörnyezetben vagy magas felelősségű munkakörben dolgozott. Koós szerint az teszi vonzóvá a szakmát, hogy az rendkívül széles és változatos munkaköröket és lehetőségeket kínál, illetve az sem hanyagolható el, hogy az alapanyagokon keresztül kapcsolódást nyújt a természethez: környezettudatos, fenntartható módon végezhető a szakmában az ipari termelőmunka.

Ha valaki felnőtt fejjel vágna bele a famegmunkálásba, országszerte számos (70!) képzőhely várja, ahol kétéves képzés elvégzésével szerezhet asztalos képesítést. Bőven akad olyan lehetőség is, ahol ugyan szakképzettséget nem lehet szerezni, de a szakma alapjait gyakorlati keretek között tanulhatják meg az érdeklődők.

A szakmai végzettségnek akkor van jelentősége, ha valaki Vargáékhoz hasonlóan saját vállalkozás indításában gondolkodik. Ennek más korlátai is vannak: egy kellő felszereléssel ellátott asztalosüzem komoly beruházás. Sokan érkeznek kapcsolódó területről (pl.: építészmérnökök), de gyakori az is, hogy közös műhelyt hoznak létre a feltörekvő famegmunkálók. A kezdő vállalkozók körében a közösségi média is népszerű marketingeszköz, sokan így próbálnak piacot találni saját készítésű bútoraiknak.

Koós tapasztalatai szerint a felnőttképzéseket elvégezve többnyire azok indítanak vállalkozást, akiknek van stratégiájuk. A Fabunio ebben és egyéb területeken is segíti tagjait, többek között továbbképzési anyagokkal vagy kapcsolatépítésre lehetőséget nyújtó konferenciákkal. Támogatja továbbá tagjainak a szakmai információkhoz, technológiai újdonságokhoz való hozzáférést, a lehetséges pályázatok közötti tájékozódást, és a pályázati felkészülést. A Szövetség igény szerint képviseli a vállalkozásokat a szakmát érintő területeken, a kamarai döntések előkészítésben, illetve aktív szerepet vállal a pályaorientációban is.

Az asztalosi munka nemcsak itthon, hanem uniós szinten is hiányszakmának számít. Ennek ellenére nem számít klasszikus elvándorlószakmának, nem annyira jellemző itt a kivándorlás, mint más szakmunkák esetén. Akik pedig felnőttként váltanak, ritkán döntenek így azzal a céllal, hogy külföldre menjenek, inkább itthon fognak bele a vállalkozásba. Sokan közülük közgazdászok, jogászok, vagy más piacképes, az új vállalkozásuk sikerét segíteni tudó végzettséggel rendelkeznek, és azért váltanak a szakmára, mert úgy érzik, hogy a korábban felhalmozott tőkéjükből el tudnak indulni az önállósodás útján.

forrás: HVG 07-04

Az idei programsorozat remek alkalom arra, hogy a szervezők felidézzék az elmúlt két évtizedet, bemutassák az azóta világhírűvé vált magyar tárgyakat, tervezőiket és hazai stúdiókat, a kiemelkedő designpillanatokat, és megszólítsák a kreatívipar véleményformálóit, ezzel képet adva a design sokszínű jövőjéről.

A múltidézés mellett a design jelene és annak jövője is fókuszban lesz, bemutatásra kerülnek a kreatívipari szereplők számára elérhető hazai és nemzetközi pályázati lehetőségek, ahogy megvizsgáljuk miként alakul a hazai kreatívipari felsőoktatás, mely nemcsak hagyományos képzésben, hanem rövid, rugalmas és innovatív programokkal is segíti a designereket.

Ahogy az elmúlt években már megszokottá vált, a BDW 2023-ban is kiemelten foglalkozik a vállalkozásfejlesztéssel: ezúttal az elmúlt 20 év legsikeresebb vállalkozásai engednek betekintést alkotóműhelyeikbe a népszerű Nyitott Stúdiók programelemen keresztül. Ezen felül egy szakmai nap során a Start up Guide Live programban designvállalkozások mutatkoznak be.

A Budapest Design Week októberben városszerte izgalmasabbnál izgalmasabb programokkal, „designos” meglepetésekkel vár mindenkit, emiatt érdemes követni a fesztivál honlapját és a közösségi média felületeket.

forrás: BDW