Miután tavaly több jármű is megrongálódott a Normafa melletti parkolónál, megvizsgálták a fákat, és kiderült, hogy gombás fertőzés miatt dőlnek ki a kőrisek. Az önkormányzat közölte, hogy a balesetek és a károk megelőzése érdekében kivágják az instabillá vált, beteg fákat.

Koltay András, a Soproni Egyetem tudományos főmunkatársa szerint a gomba alapvetően a magas és a magyar kőrist támadja, mérsékelten fertőzi az amerikai kőrist, a virágos kőris pedig rezisztens a betegségre. A kórokozó a levélnyélen keresztül fertőzi a fás részt, a fiatalabb hajtásokon ez barnás, narancssárgás elszíneződés formájában jelentkezik. A szakértő szerint elhal az ág, a vessző, a visszafertőződés miatt pedig tovább pusztul a korona.

Koltay azt mondta, hogy amíg a fiatal kőrisek viszonylag rövid idő alatt elpusztulhatnak, addig az idős fáknál ez lassú folyamat. Az idősebb kőriseknek nagyobb a lombkoronájuk, ezért nem annyira egyértelmű és látható a tünet. A szakértő szerint nem lehet megállapítani, hogy mekkora károkat okoz a betegség a hazai kőrisállományban, mert a rendelkezésre álló adatok csak azt mutatják, hány hektáron találtak fertőzött, beteg fákat.

Megkeresésünkre a Pilisi Parkerdő Zrt. azt írta, hogy a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének adatai és az Országos Erdőkár Nyilvántartó Rendszer (OENyR) adatai alapján évről évre emelkedik a károk mértéke a hazai kőrisállományban. Mint írták, 2020-ban 1209, 2021-ben 1976, 2022-ben pedig már 3292 hektárról jeleztek károkat. „2023-ban összesen 6230 hektárt, 2024-ben 4200 hektárt érintett a kőrispusztulás” – írták, hozzátéve, hogy a károk nem kizárólag a gombás fertőzés miatt következtek be.

Ráadásul nemcsak kéregfekély pusztít a hazai kőriseknél, hanem tőkorhadás is jelentkezik országszerte. Koltay azt mondta, ezt is folyamatosan vizsgálják, de még nem tudták megállapítani, van-e összefüggés a két betegség között.

A szakértő szerint azért sem lehet megbecsülni, hogy hány kőris pusztult el a betegség miatt, mert a kőris elegyfafaj – a tölgyet például gyakran vegyesen ültetik kőrissel. Ugyanakkor a gombás fertőzés mindenütt felüti a fejét, ahol az érintett kőrisfajok találhatók. Koltay megjegyezte, hogy emiatt az ártéri területek kifejezetten fogékonyak a betegségre.

„Lehet, hogy a hazai kőriseinknek a túlnyomó része el fog pusztulni”

– mondta Koltay András arról, hogy hosszú távon milyen hatással lehet a betegség a hazai, közel 40 ezer hektárnyi magas- és magyarkőris-állományra. A szakértő szerint két lehetőség van: vagy megmaradnak a rezisztens egyedek, amelyek aztán tovább szaporodnak, vagy gyakorlatilag mindent kipusztít a gombás fertőzés. Ha folytatódik a tendencia, és évente több ezer hektár megfertőződik, akkor akár húsz év alatt kipusztulhatnak az érintett kőrisek. Koltay szerint a mostani folyamat hasonlít a szilfák hatvanas évekbeli pusztulásához, melynek következményeként gyakorlatilag eltűntek a hazai szilek.

A szakértő közölte, hogy a gombás fertőzés ellen nincs védekezési eljárás, de a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetében keresik a rezisztens egyedeket, mert úgy tűnik, hogy a magas kőrisek között is vannak egészséges fák. Koltay szerint a rezisztens fák beazonosítása után a nemesítők megpróbálják vegetatív úton szaporítani az ellenálló csemetéket. Azt reméli, hogy idővel lesznek olyan rezisztens egyedek, amelyek szaporításával tudják ezt a problémát csökkenteni.

forrás: telex

Budapesten, a Városmajorban 92 veszélyes fát jelöltek meg kivágásra. Szomszédaink, a bakonybéli bencések pedig tízet. Mindannyian szem előtt tartjuk a biztonságot és az ökoszisztéma védelmét. Itt Zircen, az arborétumban is ezen dolgozunk lassan egy éve.

A belső korhadás és instabil gyökérzet olyan előrehaladott szerkezeti leépülést és károsodott fatörzset eredményez, amelyet mindenképpen kezelni szükséges. Igaz ugyan, hogy az elkorhadt, elhalt fák fontos szerepet töltenek be az öreg parkok életében, ám amikor a fatest olyan nagy része hal el, hogy a koronát nem tudja megtartani, akkor bizony felmerülhet a kidőlés kockázata.

Esetünkben beláttuk, hogy kőriseinket a legjobb szándék ellenére sem tudjuk megmenteni. Nehéz szívvel hoztuk meg tavaly ősszel a döntést, de az idő és az óvatosságunk ismét minket igazolt.

Bebizonyosodott, hogy a klímaváltozás következtében a kőrisfákat megtámadó veszélyes gombabetegség elterjedt és megjelent a zirci arborétum fái között. Szakértőink 2019-ben olvastak először a híres, lébényi kőriserdőt megtámadó kórokozóról. A megfigyeléseik visszaigazolták, hogy a növények teljesen védtelenek a gyorsan terjedő fabetegséggel szemben. És a fertőzés – ahogy az várható volt – nem állt meg a lébényi erdőnél, szétterjedt a Bakonyban és megjelent a zirci arborétum kőrisfái között is. Riasztó hír, de akár teljesen kipusztulhat Magyarországon, sőt egész Európában is a kőrisfa.

Sajnos semmilyen emberi, tudományos módszer nincs a védekezésre. A természet bölcsességére és a Teremtő mindent elrendező akaratára hagyatkozhatunk csupán. Ami nem azt jelenti, hogy ölbetett kézzel nézzük a pusztulást, hanem azt, hogy a háromszáz éves arborétumunk megőrzése a mi felelősségünk.

Ebben a feladatban az első fázis végére értünk: kiemeltük a szakértők által megjelölt kőrisfákat.
Ahhoz, hogy a zirci kert megújulva várhassa a tavaszt és az érkező vendégeket, tovább folytatódnak az állagmegóvási munkálatok.

A következő időszak főbb feladatai: az arborétum területének megtisztítása, növény- és faápolás, valamint az utak helyreállítása lesz.

forrás: Zirci Ciszterci Arborétum

Ahogy arról korábban beszámoltunk, sajnos a Normafán is megjelent a kőrishajtás-pusztulás nevű betegség, amelyet egy Ázsiából behurcolt gombafaj okoz. A fertőzés elsősorban a magas kőrist és a magyar kőrist érinti.

A fertőzés a gyökérzetet is károsítja, amely ennek következtében teljesen elhal, így a fa elveszíti stabilitását, és akár enyhébb szél hatására is kidőlhet.

A kidőlő, beteg fák nemcsak az erdőlátogatókra jelentenek veszélyt, hanem a környezetükben álló, egészséges fiatal fákat is károsíthatják.

Az tavalyi évben több gépjármű, köztük egy rendőrautó is megrongálódott a kidőlő fák miatt, ezután indult el a fák vizsgálata, amelynek során kiderült, hogy a gyökérzetet támadó gombafertőzés áll a látszólag egészséges fák kidőlésének hátterében.

A Normafa belső erdőterületein a látogatók a jogszabályok szerint saját felelősségükre tartózkodhatnak. Ezeken a részeken az önkormányzat örökerdő-gazdálkodást folytat, vagyis hagyja érvényesülni a természetes folyamatokat, ezért a fertőzött kőrisfák eltávolítása ott nem történik meg.

A parkoló környezetében azonban más a helyzet, mivel emberek és gépjárművek nagy számban vannak jelen, így elsődleges szempont a biztonság. A beteg, instabillá vált fák kivágása a balesetek és károk megelőzése érdekében szükséges.

A munkálatok biztonságos elvégzése érdekében 2026. március 9-e és 13-a között lezárjuk a Normafa parkolót. Ez idő alatt kérjük, hogy a Gyermekvasút Normafa megállója melletti parkolót vegyétek igénybe.

Köszönjük megértést és az együttműködést!

forrás: Budapest XII. kerület

Írásunkban két olyan fajt mutatunk be röviden, amik már egész Magyarországon, így a Bükk erdeiben is komoly károkat okoznak. A kőris kéregrákot 2008-ban, a tölgy-csipkéspoloskát pedig 2013-ban azonosították hazánkban, és károsításuk egyre nagyobb.

A kőris kéregrák

A kőris kéregrák (Hymenoscyphus fraxineus) Kelet-Ázsiából származik. Európában Lengyelországban észlelték először 1992-ben. Hazánkban 2008-ban azonosították, de a tünetek alapján úgy tűnt, hogy már néhány évvel korábban megjelenhetett.

A kórokozó elsősorban a magas kőrist és a magyar kőrist fertőzi, de az amerikai kőrist is megbetegítheti, ugyanakkor a virágos kőris nem fogékony rá.

A fertőzés többnyire a leveleken vagy a levéléren indul, és a levélnyélen vagy kisebb kéregsérüléseken keresztül hatol be a kéreg alatti szövetekbe, és azok elhalását okozza. A fertőzés onnan minden irányba továbbterjed. Az elhalt kéregrész besüpped, vörösesre, világosbarnára, később sötétbarnára színeződik.

Az elhalt hajtások, vesszők szerepét újabb és újabb oldalhajtások veszik át, amitől torzul a fa alakja. A vastagabb kéregszövetekben jellegzetes felrepedező nekrózist (szövetelhalást) okoz. A folyamatos fertőződés a fiatalabb fák halálát eredményezi. Az idősebbeken részleges koronaelhalás következhet be, de szélsőséges esetben azok is elpusztulnak.

A legyengült fákon más gomba-, illetve rovarfajok is megtelepszenek, tovább rontva a kőrisek életkilátásait. Országosan egyre nagyobb területen okoz károkat a kéregrák, fertőzése nyomán tömegesen pusztulnak a kőrisek.

„Gyógyító” védekezési eljárást jelenleg nem ismerünk a kórokozóval szemben, egyedüli megoldást a rezisztens egyedek kiválasztása (szelektálása) és szaporítása jelenthet. Ez azonban hosszú időt vesz igénybe, úgyhogy gyors és látványos eredményre nem számíthatunk.

A kőriseknek egy másik veszedelme is közeleg felénk. A Kelet-Ázsiában honos ázsiai kőris-karcsúdíszbogár nyugat felé terjeszkedve már elérte Kijevet, azaz keleti határainktól már csak 600 kilométerre van. Ha megjelenik nálunk, a kéregrákéhoz hasonlóan súlyos hatásaival kell számolnunk.

A tölgy-csipkéspoloska

A tölgy-csipkéspoloska (Corythucha arcuata) Észak-Amerikában őshonos, Európában először 2000-ben Olaszországban észlelték. Bár a kifejlett poloskák röpképesek, a faj tipikus „autóstoppos”, nagyobb távolságokra a közúti és vasúti forgalom segíti elő gyors terjeszkedését.

Ma már jelen van 27 európai és 3 ázsiai országban. Magyarországon először 2013 májusában a Szarvasi Arborétumban találták meg. 2019-re már az ország minden megyéjében előfordult, a Bükk-hegység tölgyeseiben is egyre gyakoribb.

A kifejlett poloskák és a nimfák egyaránt a levélfonákon szívogatnak. Őshonos tölgyeink mindegyike tápnövénye lehet a kártevőnek. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon csaknem 600 ezer, Európában pedig legalább 35 millió hektár tölgyest veszélyeztet. Erős fertőzése esetén már június végére bekövetkezhet az egész állományra kiterjedő lombelszíneződés és lombszáradás, július végére, augusztus elejére pedig már minden érintett állományban látványossá válik. Az erősen fertőzött fákon kisebbek lesznek a makkok, és általában a szokásosnál korábban hullanak le a fákról. A tölgymakktermés mennyiségének csökkenése és minőségének romlása (különösen, ha az hosszabb ideig tart) jelentősen nehezíteni fogja a tölgyesek természetes felújítását, de a csemetetermelést, így a tölgyekkel való mesterséges erdősítést is.

Az erősen fertőzött, elszíneződött, száradó levelek jóval kevesebb nitrogént tartalmaznak, ami nem kedvez a vegetációs időszak második felében fejlődő lombfogyasztó rovaroknak.

A herbivor rovarok egyedszámának jelentős, hosszabb időszakon át tartó folyamatos csökkenése pedig a természetes ellenségeikre (madarak, denevérek, ragadozó ízeltlábúak, parazitoidok stb.) is negatív hatással lehet.

Sajnos az Európában honos természetes ellenségek és kórokozók nem szabályozzák a tölgy-csipkéspoloska populációit.

Vegyszeres védekezés ellene legfeljebb a kertekben, parkokban lehetséges, erdőkben semmiképpen.

Nemcsak hogy költséges, de eredményessége is kétséges, és talán még ezeknél is fontosabb szempont, hogy a rovarölő szeres védekezés nagyon súlyos, teljességgel vállalhatatlan mellékhatásokkal járna a tölgyesek kiemelkedően fajgazdag életközösségeire nézve. Egyedüli lehetséges védekezési módnak egy sikeres klasszikus biológiai védekezési program látszik.

Egy specialista természetes ellenséget (esetleg többet) kell a faj eredeti hazájában felkutatni, és azt Európában honosítani. Az USA-ban már ismert egy parányi csipkéspoloska-specialista petefürkész. Esetleges betelepítését alapos kockázatelemzéseknek és hatásvizsgálatoknak kell megelőznie, elkerülvén a nem kívánt következményeket. A Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetében már végeznek ezirányú kutatásokat. De ahogyan a kőrisvésznek ellenálló kőrisek szelektálása, a csipkéspoloska elleni biológiai védekezés sem ígérhet azonnali, látványos sikert.

Csóka György, Koltay András, SOE ERTI Erdővédelmi Osztály
Fotók: Bozsó Miklós, Csóka György, Eötvös Csaba, Koltay András

forrás: Magyar Mezőgazdaság