A kőrishajtások pusztulását egy Ázsiából származó gombabetegség okozza, ami az 1990-es években jelent meg Európában, Magyarországra pedig a 2010-es évek elején jutott el, azóta viszont egyre súlyosabb a kártétele – ismertette az Agrárszektor megkeresésére Rittling István. A Pilisi Parkerdő Zrt. budapesti erdészetének vezetője elmondta, hogy korábban már ők is találkoztak a nyomaival, de körülbelül 2023-tól lehet azt mondani, hogy nagyon erősen sújtja a terület kőrisállományait. Ennek a szakember szerint az lehet az oka, hogy a 2022-es egy nagyon aszályos év volt, ami megviselte a hazai állományokat, a 2023-as esztendő viszont egy csapadékosabb, a gomba számára kedvezőbb időjárással indult, ami már legyengült kőriseket talált. Azóta pedig egyre több helyen, és egyre súlyosabb mértékben látják a betegség nyomait – tette hozzá.

Rittling István elmondta, hogy a gomba spórája a hajtásokon keresztül tud bejutni a növény szervezetébe, és azonnal elkezdi az egész fát behálózni. Először csak a friss hajtásokon lehet látni a nyomait, de utána a gyökerektől kezdve a fa egészében elindul egy pusztulási folyamat. Ennek pedig elsőre nincs semmi komolyabb előjele: egyik évben még egészségesnek tűnik a kőrisfa, a következő évben már elkezd fonnyadni és hervadni, illetve sötét foltok jelennek meg a hajtások végén, a következő évben már csak a hajtások fele jelenik meg, aztán egyszer csak kidől a fa, mert már elpusztultak a gyökerei.

A szilfa sorsára juthat a kőris Magyarországon

A helyzet súlyosságát illetően a szakember elmondta, hogy a betegség egész Magyarországon jelen van, és mindkét hazai fafajt, a magas kőrist a magyar kőrist is érinti. Az erdészeti ágazat abban bízik, hogy előbb utóbb sikerül majd a gombával szemben ellenállóbb egyedeket találni, és ezekből szaporítóanyagot szerezni, de egyelőre még nem állnak rendelkezésre ilyen rezisztens példányok. Ezért az tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek, hogy az amúgy döntően elegyfafajnak számító kőris aránya jelentősen le fog csökkenni a faállományokban. Rittling István rámutatott, hogy korábban ugyanez a folyamat játszódott le a szilfával, amit a szilfavész gyakorlatilag kisöpört az erdőkből.

Várhatóan a kőrisnél is egy jelentős csökkenés lesz, és amikor már olyan kevés lesz belőle, hogy a gomba a fafaj ritkasága miatt nem fog tudni könnyen egyik példányról a másikra átterjedni, akkor lelassul, vagy teljesen meg is torpan majd a fertőzés – jelezte a szakember.

Nem igazán lehet védekezni a betegség ellen

Arra a kérdésre, hogy lehet-e valamilyen módon védekezni ellene, Rittling István elmondta, hogy az erdőkben nincs lehetőség erre. A Pilisi Parkerdő Zrt. döntően védett, illetve Natura2000 oltalom alatt álló erdőkben tevékenykedik, így náluk az fel se merülhet, hogy permetezzenek, vagy más módon beavatkozzanak, és egyelőre semmiféle szer vagy eszköz nem áll rendelkezésükre a gomba ellen. A szakember szerint ugyanakkor a fertőzés sebessége lassítható lehet az elegyes erdők alkalmazásával, vagy ilyen erdők telepítésével. Mint mondta, ha egy tisztán kőrisállományban megjelenik a betegség, akkor sokkal gyorsabban és sokkal nagyobb mértékű pusztítást képes végezni, mint ha egy olyan állományba jut be, ahol például csak 5%-os a kőrisek aránya, és mellettük még 13 másik fafaj van jelen a területen. Itt a terjedés jóval lassabb lesz, az okozott kárról nem is beszélve.

forrás: AgrárSzektor

A kórokozó (Hymenoscyphus fraxineus), amely már a Normafa környékén is felütötte a fejét, elsősorban a magas kőrist és a magyar kőrist támadja meg. A fertőzés első jelei a hajtások hervadása és a rajtuk megjelenő barna foltok, majd a folyamat a gyökerek korhadásával folytatódik, ami végül a fa pusztulásához vezet. A kórokozó az 1990-es években jelent meg Európában, majd a 2010-es évek során jutott el Magyarországra – tudósított az Infostart.

Ha elindul egy ilyen folyamat, akkor jelenlegi ismereteink szerint az érintett fák döntő többsége előbb-utóbb elpusztul – figyelmeztetett Rittling István.

Az erdészetvezető hangsúlyozta, hogy ez a gombafertőzés sokkal veszélyesebb, mint a kőrisbogár okozta kártétel. Míg a bogár csak átmeneti gyengeséget okoz a fáknak, a gomba maradandó károsodást idéz elő a fa szállítórendszerében, és a gyökérzet pusztulásával kezdődik, ami sokáig észrevétlen maradhat. A szakemberek folyamatosan keresik a betegséggel szemben ellenálló kőris egyedeket, de eddig nem találtak ilyeneket.

Ahol fertőzés jelenik meg, ott sajnos jó eséllyel előbb-utóbb megkezdődik a faegyedek kipusztulása – magyarázta Rittling István.

A kőris a budapesti erdőknek mindössze 5-10 százalékát alkotja, így a szálanként előforduló egyedek pusztulása nem okoz jelentős változást. Azonban ahol nagyobb csoportokban fordul elő, ott már beavatkozásra van szükség: a veszélyes fákat kivágják, és helyükre más fafajokat telepítenek. A Pilisi Parkerdő szakembere szerint a jövőben várhatóan jelentősen csökken majd a kőris aránya a fővárosi erdőterületeken.

Ha pedig ez a ritkulás bekövetkezik, akkor már nehezebb lesz az említett gombának az egyik fáról a másikra történő átterjedése – vélekedett az erdészetvezető, aki a jelenséget az influenzához hasonlította: ahogy az emberek közötti érintkezések csökkenésével mérséklődik a vírus terjedése, úgy a kőrisfák számának csökkenésével a gombafertőzés terjedési lehetősége is korlátozódik.

Jelenleg nem áll rendelkezésre hatékony védekezési módszer a kőrishajtás-pusztulással szemben. Pozitív változást a rezisztens egyedek megtalálása és felszaporítása jelenthetne, ami lehetővé tenné olyan kőrisek telepítését, amelyek képesek ellenállni a pusztító gombabetegségnek.

forrás: AgrárSzektor