A jövő generációjának környezeti nevelése

Adásunknak ebben a részében az oktatásé lesz a főszerep, bemutatva egyrészt azt a helyszínt, ahol az általános és középiskolás gyermekeket várják. Másrészt egy terepi foglalkozáson is részt veszünk majd, ahol a jövő természetvédelmi szakembereinek gyakorlati oktatásába leshetünk majd bele.

Erdő Ernő bácsi meséi – Az erdei tábor

Az erdei tábor állandó, épített hely a rengeteg közepén, ahonnan felfedezheted az erdő csodáit. Az onnan induló kirándulásokon játszva, személyesen szerezhető érdekesebbnél érdekesebb információ az erdő lakóiról és a velük foglalkozó, őket védő szakemberek összetett munkájáról.

A magyarföldi különleges fatemplom

Magyarország nyugati határszélén, az Őrség festői területén bújik meg Magyarföld nevű településünk. Az aprócska község összefogásának egyik jelképe az a fatemplom, amely egy hatalmas lankás, zöld rét közepén magasodik. Az épület létrejöttét Rátóti Zoltán Kossuth-díjas színészünk ötlete, valamint a helyi lakosság támogató hozzáállása segítette.

Brennbergbánya múltja és legendája

A Soproni-hegység sűrű erdeiben, közvetlenül az osztrák határ mellett fekszik Brennbergbánya, a hazai szénbányászat kétszáz éves bölcsője. Bár a csillék zaja már a múlté, az alpesi hangulatú erdei település ma is hűen őrzi a múlt különleges titkait. Ismerjük meg e település régre nyúló legendáit.

Nemzeti Kincsünk az Erdő – Történelmi helyek az erdőben

Az ember számtalan helyen hagyta ott nyomát, a világot bejáró tevékenysége során. Az idő eltünteti a nyomokat, gyakran csak az emberi emlékezet őrzi meg az események emlékét. Múltunk és tárgyi emlékeink megőrzése gazdagítja kultúránkat, egységesebb történelmi kép kialakulását eredményezheti.

Vadvilág – Őszi erdei életképek

Vadvilág blokkunkban az őszi erdőkre és tisztásokra irányítottuk kameráinkat, és meglestük hazai nagyvadjaink mindennapi életét. Kameráink előtt felsorakoztak a muflonok, az aranysakálok, és természetesen szeptember főszereplői, a gímszarvasok.

A teljes műsor (26:00)

– A jövő generációjának környezeti nevelése
– Erdő Ernő bácsi meséi – Az erdei tábor
– A magyarföldi különleges fatemplom
– Brennbergbánya múltja és legendája
– Nemzeti Kincsünk az Erdő – Történelmi helyek az erdőben
– Vadvilág – Őszi erdei életképek

Forrás: Hazai Vadász
Szerkesztette: MM

A kezdeményezés egyik legfontosabb üzenete, hogy az erdészeti ágazat feladata a kezdeményező, őszinte és közérthető tájékoztatás. Meg kell mutatnunk mindazt az értéket, tudást és felelősségteljes munkát, amely az erdők fenntartása, védelme és megújítása mögött áll.

Az erdőgazdálkodás összetett rendszer, amelyben a talajtól a lombkoronáig minden mindennel összefügg. A társadalom számára ezért a legalapvetőbb kérdéseket is érthetően kell bemutatnunk: miért van szükség egyes erdészeti beavatkozásokra, hogyan történik az erdők felújítása, milyen szerepet tölt be az erdész a természetvédelemben, és miként kapcsolódik egymáshoz az erdő, a víz, a vadállomány, a turizmus és a környezeti nevelés.

Az erdő közös ügyünk. Minél többet tudunk róla, annál jobban értjük és becsüljük az érte végzett munkát.

forrás: ÉKFM / KEFAG Zrt.

A 2026-os év különleges mérföldkő az Országos Erdészeti Egyesület által koordinált Erdei Vándortábor Program életében: a program idén ünnepli fennállásának 10. évfordulóját. Az elmúlt évtizedben 40 000 gyermek és közel 2000 táborvezető indult útnak Magyarország erdeiben. Ez idő alatt csaknem 300 000 vándoréjszaka telt el a különböző táborhelyeken, és több tízezer diák tapasztalta meg, milyen egy hétre kiszakadni a megszokott iskolai és digitális környezetből.

A program első résztvevői ma már fiatal felnőttek, közülük többen visszatérő segítőként, táborvezetőként vagy a természetjárás elkötelezett támogatójaként kapcsolódnak a közösséghez.

„A jubileumi év számunkra nemcsak visszatekintés, hanem megerősítés is: az Erdei Vándortábor tíz év alatt valódi közösséggé vált. Aki egyszer erdei vándor lett, sokszor évekkel később is ugyanazzal a lelkesedéssel emlékszik vissza az első hosszú emelkedőre, az esti beszélgetésekre, a sátortábor hangulatára vagy arra a pillanatra, amikor a csapat együtt érkezett meg a következő táborhelyre” – hangsúlyozta Kovács-Molnár Boldizsár a program projektfelelőse.

Az Erdei Vándortábor mindig is többről szólt, mint túrázásról. A diákok egy héten át nemcsak kilométereket gyűjtenek, hanem közösségi élményeket és olyan emlékeket is, amelyek sokszor évekkel később is meghatározóak maradnak. Közben önállóbbá válnak, közelebb kerülnek a természethez, és testközelből ismerhetik meg a hazai erdőket. A program különlegessége, hogy a fiatalok megtapasztalják a természetjárás, a tábori élet és a közös vándorlás egyszerű, mégis maradandó örömét.

Idén is 12, a helyi állami erdőgazdaságok segítségével üzemeltetett útvonal várja a felső tagozatos és középiskolás diákcsoportokat. A táborozók többek között a Bakony, a Börzsöny, a Bükk, a Mátra, a Mecsek, a Pilis, a Vasi-Hegyhát, a Zemplén, a Zselic, a Dél-Zala és a Balaton-felvidék erdeiben indulhatnak útnak. A jubileumi év egyik újdonsága, hogy a korábbi Vértes útvonal idén a Gerecsével kiegészülve, Vértes–Gerecse útvonalként várja a táborozókat, izgalmas kerékpáros szakasszal és napi táborhelyváltásokkal.

Az erdei vándorok a táborok során turistajelzések, térképek és a természet ritmusa szerint haladnak. A mindennapokban egyre ritkább élményt élhetnek át: azt, amikor az útvonalat nem a telefon kijelzője, hanem a közös figyelem, a tájékozódás és a csapatmunka határozza meg. A táborokban a természet közelsége, az erdei iskolai programok, a helyi történelmi és kulturális értékek, valamint a tábori közösségek együtt adják azt az élményt, amely miatt az Erdei Vándortábor sokak számára a nyár egyik legfontosabb programjává vált.

A jubileumi évben az Erdei Vándortábor csapata arra is kéri a korábbi és jelenlegi táborozókat, táborvezetőket és kísérőket, hogy osszák meg kedvenc történeteiket, dalaikat és fényképeiket. A szervezők augusztus 20-ig várják azokat az emlékeket az info@erdeivandor.hu címre, amelyek megmutatják, mit jelent erdei vándornak lenni. A beküldött történetek és képek hozzájárulnak ahhoz, hogy a jubileumi évben minél többen megismerjék az Erdei Vándortábor közösségét és az elmúlt tíz év legszebb pillanatait.

A nyár végén jubileumi találkozó is készül, ahol korábbi és jelenlegi erdei vándorok, táborvezetők, szervezők és barátok ünnepelhetik meg közösen az elmúlt évtizedet. A részletekről a szervezők hamarosan adnak tájékoztatást.

Az Erdei Vándortábor 2026-ban is ugyanazt ígéri, mint tíz évvel ezelőtt: egy hét valódi kikapcsolódást, közösséget, természetközeli élményeket és olyan kalandokat, amelyekre a diákok még sokáig emlékezni fognak.

Háttérinformáció

Az Erdei Vándortábor 2017-ben indult. Azóta Magyarország egyik legnagyobb természetjáró és környezeti nevelési programjává vált, amelyben közel 40 ezer diák vett részt. A programban a diákok személyes élményeken keresztül ismerhetik meg Magyarország erdeit, természeti és kulturális értékeit, valamint a természetjárás és a környezettudatos gondolkodás alapjait, elszakadva a képernyőktől. A programot az Országos Erdészeti Egyesület koordinálja az érintett állami erdőgazdaságok és helyi partnerek közreműködésével.

forrás: OEE

A kezdeményezés célközönsége ezúttal az óvodások voltak, akik interaktív foglalkozás keretében fedezhették fel a természet titkait.

A rendezvényen a gyerekek nemcsak elméleti tudást kaptak, hanem közvetlen kapcsolatba is kerültek az erdők világával. Játékos feladatokon keresztül ismerhették meg a magoncok fejlődését és a fák pótolhatatlan szerepét a tiszta levegő megőrzésében.

Hazavihető természet

A program csúcspontjaként a Terméktanács képviselői őshonos facsemetéket osztottak szét az óvodások között. Minden kisgyerek saját növényt kapott, amelyet otthon, a családi kertben vagy az óvoda udvarán ültethetnek el, így váltva valóra a program mottóját.

• A cél: A környezettudatos nevelés megalapozása már kisgyermekkorban.
• Az eszköz: Saját élményen alapuló tanulás és gondoskodás.
• Az eredmény: Több száz elültetett őshonos fa, amely a jövő erdeit gazdagítja.

„Ha a gyermekek már most megtanulják, hogyan kell gondoskodni egy apró csemetéről, felnőttként is a természet védelmezői lesznek” – hangzott el az esemény zárásaként.

A „Csemetékkel a Földért” akció rávilágított arra, hogy a fenntarthatóság iránti elkötelezettség a legkisebb lépésekkel – és a legkisebb kezekben – kezdődik.

forrás: Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács (EESZT)

A jövőnk múlik azon, hogy mennyire tudjuk a következő generációkat a fenntarthatóság szellemében felnevelni. Ezért indítottuk el négy éve az E.ON Föld bajnokai pályázatot, amivel a bolygóért aktívan tenni akaró iskolai és óvodai közösségeket szeretnénk támogatni fenntarthatósági programjaik megvalósításában.

„Az E.ON stratégiájának egyik alappillére a fenntarthatóság. Kiemelt célunk, hogy a jövő hálózatának építésével, termékeinken és szolgáltatásainkon keresztül segítsünk ügyfeleinknek is saját működésük, mindennapjaik zöldebbé tételében. Az összefogás erejével lehet változásokat elérni, ezért támogatjuk azokat a törekvéseket, melyek a fenntarthatóságra nevelés legjobb gyakorlatait igyekeznek kialakítani, és közös cselekvésre inspirálnak. Pályázatunk befektetés a jövőbe: olyan kezdeményezés, amelynek pozitív hatásait szándékunk szerint a ma óvodásai és iskolásai és a következő generációk is érezni fogják.” – Guntram Würzberg, elnök-vezérigazgató, E.ON Hungária Csoport

Az egyik tavalyi nyertes a Kunpeszéri Általános Iskola -> elnyert támogatás: 2 420 000 forint

Az iskola szerint egy kis közösség is tehet azért, hogy környezete élhetőbb és fenntarthatóbb legyen. Ezért tanulóikkal egy 800 egyedből álló klímabarát erdőt ültetnek, és 200 négyzetméteren virággazdag lepkekertet hoznak létre. Eltávolítják az inváziós fafajokat gyökerestül, és őshonos facsemetéket ültetnek. A munkát a Kiskunsági Nemzeti Park felügyeli, de a városlakók is besegítenek. Kiadványok készülnek a fákról, tanösvény táblák a klímaváltozás negatív hatásairól és az erdők jelentőségéről. Nyomon követik a klímabarát erdők mikroklíma módosító hatásait, hőmérsékletet, páratartalmat mérnek. Megtanítják mindenkinek, hogyan legyen otthon saját lepkekertünk!

Ma már biztosan tudjuk, mert láttuk és megtapasztaltuk, hogy rajtunk múlik, milyen jövőt teremtünk. Azok az iskolai és óvodai közösségek, akik valóban tenni akarnak a fenntarthatóságért, jelentős eredményeket érhetnek el. 2023-ban hoztuk létre a Föld bajnokai pályázatot azzal a szándékkal, hogy támogassuk zöld ötleteik megvalósítását mind szakmailag, mind anyagilag, és hogy segítsük a környezeti fenntarthatóságra nevelés népszerűsítését.

42 intézményi zöld projekt valósult meg eddig, többezer gyermek, szülő, pedagógus részvételével.

A pályázat leírása

Kik jelentkezhetnek?

Óvodai, valamint általános és középiskolai közösségek – osztályok, szakkörök, szülői munkaközösségek, tanár-diák munkacsoportok, egyéb e körből kikerülő szerveződések – jelentkezését várjuk. 

Milyen pályázatokat várunk?

Célunk olyan kezdeményezések támogatása, melynek során egy óvodás, általános- vagy középiskolai közösség (továbbiakban közösség) – azaz gyermekek és tanárok/egyéb munkavállalók/szülők – együtt dolgoznak környezeti fenntarthatóság témában, így a közös munka és élmény hozzájárul a gyerekek oktatásához és neveléséhez, rajtuk keresztül pedig tágabb környezetük szemléletformálásához.

Pályázni olyan egész éven át tartó közösségi projektekkel lehet melyek központi témái…

a megújuló energia,

az energiahatékonyság,

a klímavédelem,

a vizeink, termőföldjeink, erdőink védelme,

a hulladék-újrahasznosítás,

a természeti erőforrások fenntartható használata,

és a biodiverzitás.

Olyan új vagy futó fenntarthatósági projekteket keresünk, amelyek rendszeres közösségi tevékenységekből állnak, a fentiek közül egy vagy akár több témát is érintenek, osztálytermi és/vagy kültéri megvalósításra is kiterjednek, építenek a diákok ötleteire és önálló munkavégzésére, és képesek arra, hogy bevonják a szülőket, tanárokat, esetleg a helyi közösséget is. Olyanokat, amelyet a közösség régóta tervez, esetleg folytatni vagy kiterjeszteni kíván, ehhez azonban támogatásra van szüksége.

Kik pályázhatnak?

Az óvodai és iskolai közösségek nevében az óvodákhoz és iskolákhoz kapcsolódó, magyarországi székhelyű egyesületek és alapítványok, vagy ezek hiányában maguk a köznevelési intézmények (óvodák, általános- és középiskolák és kollégiumok) jelentkezhetnek.

Fontos kritérium a közösségi szemlélet, az, hogy egy egész csapat dolgozzon a pályázni kívánt fenntarthatósági szemléletű projekten, ezért egy pályázó csoport létszámát minimálisan 13 főben határoztuk meg. Egy óvodából vagy iskolából akár több különböző projekt is érkezhet, de egy közösség csak egy pályázatot nyújthat be.

Díjazás

Az E.ON 2026-os Föld bajnokai pályázatának költségvetése 25 millió forint. A nyertes projektek maximum 2,5 millió forint összegű támogatásra nyújthatnak be pályázatot. 

Ha ismersz olyan szülőt, nagyszülőt, pedagógust vagy diákot, aki már most aktívan dolgozik a közös jövőnk biztosításáért, juttasd el hozzá a pályázat hírét! Vagy pályázz Te magad a saját közösségi programoddal!

Bővebb információ: www.eon.hu/afoldbajnokai

forrás: e.on

A program célja, hogy a résztvevők ne csupán kirándulóként, hanem aktív felfedezőként kapcsolódjanak a természethez. A vándortáborok során a fiatalok megtanulnak alkalmazkodni, együttműködni és felelősséget vállalni egymásért és környezetükért. A program kiemelt figyelmet fordít a vándortáborokat vezető pedagógusokra is: ösztönzi és segíti munkájukat, továbbképzésekkel támogatja őket, valamint elismeri a nyári időszakban végzett nevelőmunkát. Külön érték, hogy a pedagógusok és a diákok a túrák során közösen élik át a kihívásokat és a sikereket.

Az Erdei Vándortábor Program egyhetes, gyalogosan teljesíthető táborokat kínál. A csoportok 7 nap alatt általában 50–90 kilométert tesznek meg, miközben jellemzően kétnaponta váltanak táborhelyet. A résztvevők testközelből tapasztalják meg Magyarország erdeinek világát: az erdő csendjét, a friss levegő illatát és az éjszaka valódi sötétségét. A túrák során természeti, kulturális és történelmi értékeket is felkeresnek, miközben az erdei iskolai programok élményszerű tanulást biztosítanak. A táborok „zöld” szemléletben valósulnak meg, nagy hangsúlyt fektetve az ökológiai lábnyom csökkentésére és a környezettudatos gondolkodás kialakítására.

A program országos koordinátora az Országos Erdészeti Egyesület, az egyes útvonalak működtetését pedig a helyi erdőgazdaságok szakemberei végzik. Az Erdei Vándortábor Programban meghatározó szerepet vállal az EGERERDŐ Zrt., amely a Mátra és a Bükk területén kínál különleges erdei vándorútvonalakat. Ezek az útvonalak a valódi vadon élményét adják: nomád táborhelyekkel, csodás természeti helyszínekkel, kihívást jelentő túrákkal, mégis biztonságos, szakmailag felügyelt környezetben. Az EGERERDŐ Zrt. útvonalai igazi bátor túrázóknak szólnak, akik nyitottak az erdő csendjére és a közösség felemelő erejére.

Fontos kiemelni, hogy a 2026-os Erdei Vándortábor Programra a jelentkezés 2026. január 29-én indul. A jelentkezés és minden fontos, aktuális információ az útvonalakról a www.erdeivandor.hu oldalon érhető el. A férőhelyek jellemzően gyorsan betelnek, ugyanakkor a későbbi lemondások és útvonal változtatások miatt még felszabadulhatnak helyek, ezért érdemes rendszeresen figyelemmel kísérni a felületet. A jelentkezési időszak április 30-ig tart.

Az erdei vándortábor nem csupán egy nyári program, hanem olyan élmény, amely hosszú távon formálja a résztvevők gondolkodását, és maradandó kapcsolatot teremt a természettel.

Forrás: Egererdő Zrt.

2025-ben ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját az erdei iskola. Ennek alkalmából október 1-jén jubileumi nyílt napot szerveztek, amelyre miskolci és környékbeli iskolák csapatait hívták meg. A rendezvényen több mint 200 gyermek vett részt, akik különböző állomásokon keresztül kaptak ízelítőt az erdei iskola sokszínű programjaiból.

A legfrekventáltabb május–júniusi időszakban szinte minden nap gyermekcsoportokkal telt meg az erdei iskola. Óvodás és iskolás csoportok érkeztek, hogy részt vegyenek a szezonálisan meghirdetett programokon, túrázzanak, játsszanak, és élményszerű módon ismerkedjenek meg az erdő élővilágával. Júliusban – a hagyományokhoz híven – nyári napközis tábort szerveztek. A gyermekek a nap nagy részét a szabadban töltötték, olyan tevékenységekben vehettek részt, amelyekre a tanév során ritkábban nyílik lehetőség. Az őszi időszakban a pályázati programok kerültek előtérbe. Ezek keretében elsősorban hátrányos helyzetű gyermekek számára biztosítottak erdei iskolai foglalkozásokat pályázati forrásból. Olyan diákokat is vendégül láthattak a vármegye különböző településeiről, akik korábban még nem vettek részt erdei iskolai programokon. A túrák és játékos foglalkozások mellett az étkezést, valamint alkalmanként az utazást is megszervezték számukra, az Erdei Iránytű Program, illetve a Rászorulók Aktív Erdei Iskolai Programja révén.

Bekapcsolódott az erdei iskola az Iskolában az Erdő Programba, melynek keretében általános iskolákban tartottak foglalkozásokat. Ezeken az alkalmakon tavasszal több mint 2300, az őszi fordulóban 1400 gyermek vett részt. A tanulók interaktív formában ismerkedhettek meg az erdőtalaj összetételével, változatosságával és kiemelt jelentőségével, valamint az ott élő élőlényekkel. A foglalkozásokat erdészeti szakemberek és erdőpedagógusok vezették.

Az országos Fenntarthatósági Témahét során több csoport is ellátogatott az erdei iskolába. A résztvevők foglalkozások keretében tanulhattak a biodiverzitás fontosságáról, a lebontó szervezetek nélkülözhetetlen szerepéről, valamint egy ismeretbővítő energia-kvíz segítségével bővíthették tudásukat a fenntartható energiahasználatról.

Az erdei iskola több rangos eseménynek is bázisául szolgált. Itt rendezték meg a „Jedlik Ányos” Tudományos Ismeretterjesztő Társaság által szervezett Kaán Károly Országos Természet- és Környezetismereti Verseny megyei fordulóját, a Miskolci Íjász Egylet íjászversenyét, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Természetjáró Szövetség által szervezett Népek Tavasza teljesítménytúrát és a Mikulástúrát.

Az erdőpedagógusok 2025-ben számos kihelyezett programon is bemutatkoztak. A Madarak és Fák Napja alkalmából foglalkozásokat tartottak a miskolci Állatkertben, játékokkal és kézműves programokkal színesítették a bükkzsérci STIHL Országos Fakitermelő Bajnokságot, a Fazola Fesztivált, a Szeleta Park családi napját, valamint részt vettek a LÁEV által szervezett Múzeumok Éjszakája programon is. A csodálatos természeti környezetben fekvő erdei iskola az év során számos nagy létszámú eseménynek, céges összejövetelnek is adott otthont.

forrás: ÉSZAKERDŐ Zrt.

A Parkerdő célja továbbra is az, hogy az erdők ellenállóbbá, sokszínűbbé és élhetőbbé váljanak, miközben betöltik ökoturisztikai, természetvédelmi és – ahol indokolt – gazdasági szerepüket is.

„Erdőt kezelni ma annyit jelent: kapcsolatokat építeni – a természettel, a társadalommal és a technológiával. Egy évszázaddal ezelőtt még elsősorban azért telepítettek és újítottak fel erdőket elődeink, hogy faanyagot biztosítsanak. Napjainkban azonban a társadalom jelentős része az erdőben már nem tűzifát, vagy gerendának valót lát. Ezért a Parkerdő folyamatosan keresi és építi be gazdálkodásába azokat a megoldásokat, melyekkel reagálni tud a jelenkor erdők iránti elvárásaira és kihívásaira. Számos futó projektünk és pályázatunk mutatja azt, hogy jó úton járunk, a Parkerdő ma már egyszerre helyi, térségi és nemzetközi szereplő a fenntartható erdőgazdálkodásban.” – fogalmazott Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő vezérigazgatója.

Természetközeli erdőgazdálkodás – mérhető eredményekkel

A Parkerdőnél a 2025-ös év munkája is a természetes folyamatokra épülő, sokszínű és rugalmas erdőszerkezet kialakítását támogatta. A Pilisi Bioszféra Rezervátum területén kezelt erdőinkben több mint 170 hektár kíméleti terület kijelölésével a természet zavartalan működését biztosította, míg 3431 habitatfa (sok mikroélőhelyet tartalmazó fák) és ezeken nagyjából eddig 10 000 mikroélőhely feltérképezése a biodiverzitás bővítését szolgálta. Mindez nemcsak természetvédelmi, hanem erdőgazdálkodási szempontból is kulcsfontosságú lépés: az így kialakuló erdőállományok ellenállóbbak a szélsőséges időjárási és kártevői hatásokkal szemben.

A klímaváltozás hatásaira válaszolva a kezelések fő iránya továbbra is az elegyesség növelése és az idegenhonos fajok visszaszorítása. A LIFE endemic PANALP program részeként a Budai-hegység fenyveseiben a ritka pannon–alpesi növényfajok megőrzése érdekében zajlanak élőhely-átalakítások. A MyGardenOfTrees nemzetközi kutatás keretében pedig a Pilisi Parkerdő olyan genetikai kísérletekhez járult hozzá, amelyek a jövő klímatűrő erdeinek megalapozását szolgálják.

A szentélyerdők feltérképezése és értékelése – olyan erdőterületeké, ahol 150 évnél idősebb fák, természetes szerkezet és különleges ökológiai értékek találhatók – szintén a szakmai szemlélet mélyülését szolgálja. Ezek az erdők nemcsak menedékek, hanem minták is: megmutatják, hogyan válhat a hosszútávú, kíméletes gazdálkodás a természet megőrzésének eszközévé.

Városközeli zöldterek, közösségi élmények

A Városierdő-fejlesztési Program 2026-ban is kiemelt szerepet kap a Parkerdő életében. Budapest kerületeiben és az agglomeráció településein az erdészeti társaság olyan erdőkezelési megoldásokat alkalmaz, amelyek egyszerre szolgálják:

• az ökológiai ellenállóképesség növelését,
• a rekreációs igényeket,
• és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást.

A www.varosierdo.parkerdo.hu weboldal elindításával a Parkerdő párbeszédre hívja a városlakókat és országosan egyedülálló módon kéri ki a lakosság véleményét a városi erdők használatáról, fejlesztési irányairól és az esetleges konfliktusokról.

Irányított turizmus, védett természeti értékek

A Pilis Bike hálózat és a visegrádi Felleg Park TOP-Plusz pályázat keretei között zajló fejlesztései azt a célt szolgálják, hogy a növekvő látogatószám ne terhelésként jelenjen meg az erdők számára. Az irányított, kijelölt útvonalakon zajló turizmus csökkenti az élőhelyek zavarását, miközben minőségi erdei élményt nyújt.

A tavalyi év során megvalósult stratégiai partnerségek is erősítették a Parkerdő közösségi szemléletét: az OTP Bankkal közösen például elindult egy 320 hektáros, természetvédelmi alapú városierdő-fejlesztés Budakeszin, melynek első mérföldkövét már élvezhetik is az ide látogatók: a két szervezet „karácsonyi ajándékaként” elkészült, 5 kilométer hosszú, 10 állomásból álló „OTP Tanösvénye” a téli szünet kezdetétől már teljes egészében bejárható a kirándulók számára.

Környezeti nevelés – a jövő generációinak bevonása a fenntarthatóság érdekében

A környezeti nevelési programok 2026-ban is kiemelt szerepet kapnak: erdei iskolák, tematikus programok és a Budakeszi Vadaspark több ezer gyermek és pedagógus számára teszi élményszerűvé és megérthetővé az erdei életközösségek működését és a fenntartható erdőhasználat jelentőségét. Az Agrárminisztérium és az Országos Erdészeti Egyesület „Iskolában az erdő” programjának keretében a tavalyi év során a Parkerdő szakemberei számos oktatási intézményben tartottak erdőpedagógiai foglalkozásokat, melyek – a sikerre való tekintettel – az idei évben is folytatódnak.

Háttérben dolgozó csapatok – stabil működés

A Pilisi Parkerdő működésének alapját a napi, következetes szakmai munka adja. Bár a Parkerdő 65.000 hektáros területe eltérő adottságokkal bír, a kihívások mindenhol hasonlóak voltak az elmúlt évben: aszályos időszakokkal, hektikusan változó fapiaci környezettel, növekvő ökoturisztikai terheléssel és egyre erősebben jelentkező klímahatásokkal. Mindezen tényezők azt mutatják, hogy

• a klímaváltozás hatásai már nem elméleti kérdések, hanem napi döntéseket befolyásoló tényezők,
• a hagyományos gazdálkodási módszerek mellett egyre nagyobb szerepet kap a rugalmas, helyspecifikus megközelítés,
• a gazdasági eredményesség fenntartása sok esetben az alaptevékenységet kiegészítő – vállalkozási és ökoturisztikai – tevékenységekkel, új finanszírozási modellek bevezetésével, valamint partnerség alapú együttműködések révén válik lehetségessé.

A Pilisi Parkerdő ereje ebben a sokszínűségben rejlik: az erdészetek helyi tudására, tapasztalatára és felelősségteljes döntéseire építve tud az erdészeti társaság egységes szakmai irány mentén működni. Ez a csendes, következetes munka az, amely lehetővé teszi, hogy a Parkerdő 2026-ban is stabil alapokra építve válaszoljon az erdők és a társadalom felől érkező kihívásokra.

Az erdők jövője nem egyetlen döntésen múlik, hanem sok apró, következetes lépésen – szakmai tudással, partnerséggel és felelősséggel.

forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.

A faültetési akció és a hozzá kapcsolódó előadás-sorozat jól illeszkedett a katasztrófavédelem környezeti nevelés és oktatás programjába, amelyet a „Komplex tűzoltó gépjárműfecskendők rendszerbe állítása elnevezésű KEHOP projekt keretében vállalt a szervezet.

Az éghajlatváltozás következtében egyre gyakoribbak a csapadékmentes időszakok és a perzselő nyarak, emelkedik a szabadtéri tüzek száma. A szemléletformáló program a környezettudatosság, a természeti értékek és erőforrások megóvásának fontosságára hívta fel a figyelmet. Gángó Csaba, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. vezérigazgató-helyettes erdőgazdálkodási igazgatója és dr. Nagy László erdőművelési műszaki vezető előadásaikban a fenntartható erdőgazdálkodásról, Lakatár Gábor tűzoltó ezredes az erdőtüzek megelőzésének lehetőségeiről, és fontosságáról beszéltek a középiskolás és egyetemista hallgatóságnak.

A szemléletformáló napon a diákok a katasztrófavédőkkel és az erdészekkel közösen jelképesen ezer csemetét ültettek el a Szombathelyi Erdészeti Zrt. által kezelt állami területen, ahol tavaly egy 38 éves erdei fenyő állomány vált a tűz martalékává. Helyére a termőhelyi viszonyok és a klímaváltozás várható hatásai miatt vörös tölgy állomány kerül. A faültetési akció 9,64 hektárt érint, kilenc hektáron összesen 24 mázsa vörös tölgy makkot vetnek el, a fennmaradó helyre pedig összesen 3 ezer 600 db vörös tölgy csemete kerül, és úgynevezett elegy fafajokat – mezei juhart, madárcseresznyét és vadkörtét – is ültetnek a Szombathelyi Erdészeti Zrt. munkatársai. Az akció keretében elvégzett erdőfelújítás a felhasznált szaporítóanyag megeredésével, illetve kikelésével szolgálja az érintett erdőrészlet újjáéledését.

forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.

A Mecsekerdő Zrt. táborai nemcsak a fák, állatok és növények világába vezetnek be, hanem segítenek abban is, hogy a gyerekek saját élményeiken keresztül értsék meg a természet működését, és felelősséggel forduljanak felé.

Kísérjétek el ti is erre az Erdőmánia riporterét egy napra, és nézzétek meg, hogyan válik az erdő igazi tanteremmé!

forrás: Erdőmánia