Szegedi Viktória erdei iskola vezető-helyettes kolléganőnk, akinek előadásaiban a fenntarthatóság és az erdei ökoszisztéma bemutatása, szemléltetése kapott kiemelkedő szerepet.

Beszélt a gyereknek a magyarországi erdei iskolákról, a hulladék keletkezéséről és felhasználásáról, a víz körforgásáról, a méhek életéről, a növények és állatok szerepéről az ökoszisztémában.

Mi történik a lehullott ágakkal, milyen állatok élnek az erdőkben, milyen szerepet játszik az erdő a Föld vízháztartásában vagy a levegő körforgásában? Mit tanít nekünk az erdő a fenntarthatóságról? Mit csinál egy erdész? Hogyan viselkedjünk az erdőben? Mit tanulhatunk az erdőtől, mint életközösségtől?

A programot befogadó és erősítő pedagógusok mellett, a szülők is nagyon megköszönték ezt a nagyszerű lehetőséget az Országos Erdészeti Egyesületnek, akik elindították az „Iskolában az Erdő” programot és az iskolai tantermekbe varázsolták a kedves és felkészült erdőpedagógus segítségével magát az erdőt! Az ajándékba kapott erdőpedagógiai csomag eszközeinek segítségével pedig, a gyerekeknek lehetőségük nyílik a témakörben való további elmélyülésre is.

Szegedi Viktória kolléganőnk a program által biztosított oktatási eszközökön felül számos más szemléltető, saját élményszerzést biztosító erdei mellékterméket is magával vitt az Erdő iránti érzékenyítés érdekében. Az iskolások érdeklődő figyelemmel hallgatták az interaktív előadásokat, és jó kedvvel vettek részt a közös játékos feladatokban.

Igazán örömteli, hogy az érintett intézmények közül öt korábban már volt az Annafürdői Erdészeti Erdei Iskolánkban.

A Gyulaj Zrt. által végrehajtott programrész zárásaként néhány adat:

• 12 oktatási intézményben voltunk jelen;

• 36 előadást tartottunk;

• közel 1000 gyermek vett részt a programban,

• amelyben 56 iskolai osztályt vagy akár évfolyamot jelent, mert az előadáson volt, hogy összevont évfolyamok vettek részt.

Aki a programot szívvel-lélekkel a „hátán vitte”, Szegedi Viktória erdei iskola vezető-helyettes kolléganőnknek köszönjük a helytállását és azt , hogy sok-sok értékes ismeretet adott át a gyerekeknek, pozitív irányba módosítva az erdőhöz, a teremtett világhoz való viszonyukat. Talán még néhány erdész hivatás is megfoganhatott a gyerekek szívében, mert szüksége van az országnak a jó erdész szakemberekre erdészeti szakmunkások, erdésztechnikusok és erdőmérnökök formájában, akiknek a kezében van a magyar erdők jelene és jövője, a klímaváltozás súlyosan negatív hatásai miatt pedig az erdészeti szaktudás felelőssége és az elmúlt évszázadokban kialakult jelentősége sokszorozódik.

forrás: Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt.

A Gazdasági Versenyhivatal 2022 novemberében indított piacelemzést annak részletes feltárására, hogy az élelmiszerek, a ruházati termékek, a vegyipari termékek és a kozmetikumok körében milyen környezetvédelmi (ún. „zöld”) állításokat alkalmaznak a vállalkozások. A vizsgálattal a nemzeti versenyhatóságnak kettős célja volt. Egyrészt, felmérni, hogy milyen mértékben befolyásolják ezen zöld állítások a fogyasztók vásárlási szándékait, másrészt, hogy mennyire elterjedtek ezek az üzenetek a különböző kommunikációs csatornákban, és a vállalkozások hogyan igazolják azokat.

Sok piaci szereplő márkaépítésre használja, de a fogyasztók jelentős része nem érti a zavaros zöld üzeneteket

A GVH kutatása alapján a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos üzenetek a reklámokban kevésbé gyakoriak, leginkább a honlapokon, illetve a termékek csomagolásain jelennek meg a zöld állítások és logók. A reklámokban megjelenő állítások jelentős része a termékek csomagolóanyagához kapcsolódik, pedig a termékek környezeti terhelésének döntő részét jellemzően nem a csomagolás okozza. A kutatás arra is rávilágít, hogy a zöld állítások körében a fenntartható márkaarculat építése nagy hangsúlyt kapott: rendkívül gyakoriak voltak az imázshirdetések, a fenntartható tartalommal bíró reklámok mintegy 40 százaléka kizárólag a környezettudatos márkakép építésére fókuszált.

Az átfogó piacelemzés részeként a versenyhatóság 2023 elején 60 hazai weboldal kommunikációját tekintette át egy átfogó gyorsellenőrzés (ún. sweep) keretében. Az elemzés során a GVH szakértői feltárták, hogy a hazai vállalkozások nagyon széles értelmezésekkel és nem rendszerezett módon kommunikálnak a fenntarthatósággal kapcsolatban. Számos vállalkozás ún. bizalmi jegyekkel, logókkal támasztja alá a „zöld” működését, ugyanakkor nem mindig azonosítható (vagy magyarul nem elérhető) a fogyasztók számára a mögöttük álló tanúsító szervezet vagy szempontrendszer.

A piacelemzés részeként az Eötvös Lóránd Tudományegyetemmel (ELTE) közösen végzett kontrollált, véletlenített kísérlet megmutatta, hogy a zöld állítások termékcsomagolásokon való megjelenítése hatással van a fogyasztók adott termékről kialakított képére, illetve vásárlási szándékára. Ugyanakkor a fogyasztók jelentős része nincs tisztában a látott állítások pontos tartalmával és sok esetben félreérti azokat.

A piacelemzés keretében végzett kutatások és sweep eredményeként, illetve a nemzetközi tapasztalatok alapján a GVH több javaslatot is megfogalmazott. Ezek egy része a piaci szereplőknek szól. Céljuk, hogy a hatóság iránymutatásához illeszkedő kommunikáció segítségével a vállalkozások elkerüljék a fogyasztók megtévesztését. A javaslatok másik csoportjával a GVH versenypártolás keretében a jogalkotó számára nyújt tanácsokat.

A vállalkozások számára megfogalmazott főbb javaslatok:

• A környezetvédelemhez és fenntarthatósághoz kötődő tájékoztatásaik kialakítása előtt a vállalkozások értsék meg és térképezzék fel, hogy termékeik előállítása, fogyasztása során milyen környezetterhelések keletkeznek.
• A vállalkozások és termékeik valós környezeti terhelésének ismeretében érdemes meghatározni azt, hogy milyen környezetvédelemhez kötődő fejlesztéssel, beruházással, módosítással érhető el a legnagyobb pozitív környezeti hatás.
• A vállalkozások fenntarthatósághoz, környezetvédelemhez kötődő kommunikációjában azoknak a tevékenységeknek kell megjelenniük, amelyekkel a legnagyobb hatás érhető el a környezetterhelés csökkentésében. Az alkalmazott állításnak, logónak, címkének megalapozottnak és igazolhatónak kell lennie, és ezt a fogyasztók számára elérhetővé kell tenni.
• Végezetül mindenképpen kerülendők a rosszul megfogalmazott, túlságosan általános vagy általánosítható, homályos állítások.

A jogalkotó számára megfogalmazott főbb javaslatok:

• A környezetkímélőbb termékek kereslete felé való eltolódás érdekében a fogyasztók hiteles információkkal való ellátásának elősegítése elengedhetetlen. Ennek érdekében a GVH szakértői javasolják egy fenntarthatósággal és környezetterheléssel kapcsolatos többszintes, államilag szabályozott jelölőrendszer kialakítását. A környezeti hatásokat jelölő rendszer hosszútávon növelheti a fogyasztói bizalmat, és hozzásegítheti a fogyasztókat ahhoz, hogy számukra és a környezet számára is valóban előnyös döntéseket hozzanak vásárlásaik során.
• A kialakított minősítési és jelölési rendszerhez érdemes fogyasztói edukációs kampányokat is társítani, felhívva a fogyasztók figyelmét a rendszerre, annak előnyeire, ösztönözve a fogyasztói ügyleti döntésekben való figyelembevételüket.

A piacelemzés eredményeit összefoglaló tanulmány, benne a GVH szakértői által megfogalmazott részeletes javaslatokkal és azok indokolásával elérhető a Gazdasági Versenyhivatal honlapján ide kattintva.

forrás: GVH

A nemzeti versenyhatóság 2022 novemberében kezdett részletes piacelemzésbe annak feltárására, milyen eltérések tapasztalhatók a különféle fenntarthatósági (ún. zöld) reklámüzenetek valós tartalma és azok fogyasztói értelmezése között. A piacelemzés részeként a GVH 2023 februárjában 60 hazai weboldal kommunikációját tekintette át egy átfogó gyorsellenőrzés (ún. sweep) keretében. A vizsgálat középpontjában a ruházati termékekre, a kozmetikumokra és tisztítószerekre, valamint a napi fogyasztási cikkek csomagolásaira vonatkozó „zöld” állítások álltak.

Az elemzés eredményei alapján a hazai vállalkozások nagyon széles értelmezésekkel és nem rendszerezett módon kommunikálnak a fenntarthatósággal kapcsolatban. Gyakoriak az általános jellegű állítások (pl. “zöld”, “környezettudatos”), melyek alátámasztása nem – vagy csak hosszas keresgélés után – érhető el az adott honlapon. Nem ritka az sem, hogy a magyar nyelvű állítás magyarázata és alátámasztása már csak angolul jut el a fogyasztóhoz, gyakran pl. az anyacég weboldalán. Több esetben a környezet védelme érdekében tett lépések a vállalkozás üzletpolitikájának leírásaként érzékelhetők, nem pedig a termékeire vonatkozó, pontosan alátámasztott állításokként, így azokat valójában nem lehetne összeköthetni az utóbbiakkal. Egyes cégek konkrétumok nélkül, nem ellenőrizhető módon próbálják alátámasztani a fenntarthatósági törekvéseiket (pl. „vásárlásával hozzájárul környezetvédelmi céljaink megvalósításához”). Megfigyelhető volt a törekvések frissítésének elmaradása is (például „2021-re szeretnénk elérni…”). Számos vállalkozás ún. bizalmi jegyekkel, logókkal támasztja alá a „zöld” működését, ugyanakkor nem mindig azonosítható (vagy magyarul nem elérhető) a fogyasztók számára a mögöttük álló tanúsító szervezet vagy szempontrendszer. Bizonyos nyelvtani jelzők fokozása esetén (pl. „fenntarthatóbb”) pedig nem derül ki, hogy az adott termék mennyiben és mihez képest gyakorol kedvezőbb hatást a környezetre.

A GVH vizsgálata a fenti, fogyasztói döntéseket megnehezítő példák mellett követendő jó gyakorlatokat is feltárt. Ilyen például a zöld állítások értelmezését segítő „fenntarthatósági szószedet”, vagy a cég környezetvédelmi aktivitásának átlátható és közérthető bemutatása (pl. hogyan és milyen arányban hasznosít újra flakonokat, vagy miként váltja át a tevékenységével járó CO₂-kibocsátást abszorpciós kreditekké). A fogyasztók tájékoztatását erősíthetik a honlapon elérhető, validált éves fenntarthatósági jelentések is, amennyiben azok átláthatók és jól strukturáltak. Azokban az áttekintett esetekben, ahol a vállalkozások saját kritériumrendszerük alapján kialakított zöld jelzőket használnak egy-egy termékcsoportra vagy -kollekcióra vonatkozóan, jellemzően jól nyomon követhetők voltak mind a figyelembe vett fenntarthatósági szempontok, mind azok teljesülése a termékek esetén.

A GVH februári gyorsvizsgálata a várhatóan 2023 nyarán lezáruló átfogó piacelemzés része, amelynek egyik célja, hogy szempontokat adjon a jogalkotó számára egy egységes állítás- és jelölésrendszer bevezetéséhez, amellyel erősödhet a fogyasztók bizalma a fenntarthatósági állítások iránt.

forrás: GVH

Épületeink a teljes energiafogyasztás több mint negyven százalékáért felelnek, és miután – az autókkal ellentétben – a háztartási tüzelőberendezésekhez egyáltalán nem kapcsolódnak emissziócsökkentő berendezések, a károsanyag-kibocsátás számottevő része is az ingatlanok fűtéséhez kötődik. A Nemzetközi Zöld Építés Hetének rendezvényein ezekre a problémákra is felhívják a figyelmet? 
– Természetesen, de mindjárt arra a nagyon fontos körülményre is, hogy immár Magyarországon, a MAKÉSZ-en belül is megvannak azok az ellenőrzött, védjeggyel rendelkező stabil építőipari vállalkozások, azok a szakemberek, amelyek és akik pontosan tudják, miként lehet környezettudatosan, akár nulla külső energiát használó házat építeni anélkül, hogy luxusingatlanról és ennek megfelelő árakról kelljen beszélnünk. 

– Jó, hogy az árakat is említi, mert ezek ijesztő mértékben növekednek.
– Nem túlzás, a háborús infláció, az ellátási láncok problémái katasztrofális helyzetbe hozták nemcsak a megrendelőket, hanem a kivitelezőket is. Ma csak olyan szerződéseket szabad kötni, amelyekben előre rögzítik, hogy az építőanyagot a beszerzés időpontjában, a meghatározott kereskedőnél aktuális árakon kell elszámolni, a késedelmes beérkezés miatti határidőcsúszás pedig nem a kivitelező hibája.

– A vevőnek pedig saját érdekében ellenőriznie kell minden anyagbeszerzést az utolsó zacskó szögig bezárólag?
– Mivel ez gyakorlatilag lehetetlen, azt hiszem, a kölcsönös bizalom az egyetlen, amire támaszkodni lehet. Vevőként bíznom kell a kivitelezőben, hogy nem az építőanyag beszerzésénél akar „kaszálni”, a kivitelezőnek pedig abban kell bíznia, hogy a vevő nem fogja mindenféle mondvacsinált kifogásokra hivatkozva utólag megtagadni a fizetést. Mindkettőre akad példa. 

– Ha a körülmények ellenére most mégis új beruházásra adnánk a fejünket, mégpedig a zöld építés jegyében klíma- és rezsibarát házat szeretnénk, ez mennyivel drágítaná meg az építkezést?
– Az átlagos árkülönbségre tíz-huszonöt százalékot szoktak mondani, de ezt a hozzáértők megmosolyogják, ugyanis ez pont olyan, mintha azt kérdezné: mennyibe kerül egy autó? Mert Bentley-re vagy Trabantra tetszik-e gondolni?

– Akkor pontosítom a kérdést. Környezettudatos polgárként korszerű, egészséges és olcsón üzemeltethető házat szeretnék, de nem csillagászati áron. Merre induljak el?
– Ha megvan az elképzelés és a pénzügyi keret, akkor első lépésként vegyük fel a kapcsolatot olyan tervezőkkel, akikkel végig tudjuk zongorázni az alternatívákat az épületszerkezettől a gépészetig. Ugyanezt tegyük épületfelújítás esetén is!

Ha környezettudatosan gondolkodunk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy amíg egy húsz évvel ezelőtti épület anyagainak előállításához és felépítéséhez 1400 kWh/négyzetméter energiát használtunk fel – ami 140 év fűtési energiájával megegyező érték –, addig egy mai bioházhoz akár 15-30 kWh/négyzetméter energia is elég. 

– Mit értsünk bioház és zöld építés alatt?
– Komplex filozófiát, olyan törekvést, amely vezérvonal a tervezés megkezdésétől a kulcsátadásig. Mindezt példákkal tudom körülírni. Mivel a fa építőanyagok előállításához másokhoz képest viszonylag kevés energia kell, és nem mellesleg újratermelhetőek, döntően faszerkezetes, a hazai agrárium által helyben előállított innovatív építőanyagok felhasználásával készült épületekről beszélünk, amelyek akár környezetkímélő talajcsavarokon állhatnak.

A zöld építés fontos célja, hogy a ház energiafelhasználását a minimálisra szorítsa, a szükséges energiát pedig megújuló forrásból a beépített gépészet biztosítsa. A rezsicsökkentés mellett a cél a klímavédelem. Az, hogy a felhasznált építőanyagok előállítása, az épület üzemeltetése, majd életciklusa végén az újrahasznosítása is a lehető legkevesebb szén-dioxid kibocsátásával történjen.

Emellett a fa, a kender és a többi helyben előállítható természetes anyag mellett szól, hogy a légkörbe juttatott szén-dioxidot nagy mennyiségben megkötik. A kőzetgyapot mint elterjedt szigetelőanyag gyártása rendkívül energiaigényes, ezért e téren például a vakolható fagyapoté, illetve újdonságként a szalmapaplané a jövő. A polisztirol szigetelőanyagokat a bio-hőszigetelések helyettesítik, a dryvit hálót kenderszálakból szőtt textília pótolja, amelyre vályogvakolat kerül. A gipszkarton alternatívája a vályog rostlap lehet. A bioházban mindez egy lélegző szerkezeti rendszert képez, amely antiallergén hatású. A zöld építési rendszerek olyan klíma- és pénztárcabarát megoldásokat kínálnak egyszerre, amelyek ökológiai lábnyoma nagyságrenddel kisebb a megszokottnál.

– Élettartamuk?
– A természetes eredetű építőanyagok életciklusa, ha a gyártó által előírt technológia szerinti a kivitelezés, akár több száz év. Szinte minden a környezetbarát innovatív technológiák mellett szól, de ezt alá is kell tudnunk támasztani, ezért dolgozunk jelenleg a hőtechnikai tanúsítvány mintájára a szén-dioxid-kibocsátási tanúsítvány bevezetésén. Szeretnénk elérni, hogy állami ösztönzők is a klímabarát lakások építését, illetve a meglévő épületek zöld felújítását támogassák.

forrás: MagyarNemzet 09-17