A Science folyóiratban 2026. március 5-én megjelent tanulmány a RESONATE – Rugalmas erdőérték-láncok – a természetes és társadalmi-gazdasági válaszok révén történő rugalmasság növelése projekt keretében készült, Marcus Lindner koordinálásával. Marcus és Mats Nieberg is hozzájárult a kutatáshoz a Müncheni Műszaki Egyetem (TUM) által vezetett nemzetközi csapat mellett, Mark Gruenig, Rupert Seidl és Cornelius Senf részvételével.

A tanulmány műholdas megfigyelések és több ezer helyszínen végzett AI-alapú modellezés segítségével megállapítja, hogy minden éghajlati forgatókönyv szerint a zavarások szintje meghaladja a mai szintet, ami jelentős következményekkel jár a szén-dioxid-tárolás, a biodiverzitás, a faanyag piacok és az erdők által nyújtott számos ökoszisztéma-szolgáltatás szempontjából.

Az eredmények rávilágítanak arra, hogy sürgősen szükség van az erdőpolitika és az erdőgazdálkodás alkalmazkodására a növekvő kockázatokhoz, ugyanakkor el kell ismerni, hogy a zavarások utat nyithatnak a sokszínűbb és éghajlatváltozásnak ellenállóbb erdők kialakításához.

Az EFI-nél büszkék vagyunk arra, hogy támogatjuk azokat a tudományos kutatásokat, amelyek segítenek a döntéshozóknak a bizonytalanságok kezelésében és a jövőre nézve ellenálló erdőterületek kialakításában. A fenti tanulmány kapcsán az EFI 2026. március 6-án közzétette legújabb, 20-as jelű szakpolitikai összefoglalóját, melyben a következőket javasolja.

Mit tehetnek a politikai döntéshozók?

• Támogassák a transzkontinentális zavarás-megfigyelést és -kezelést, osszák meg az információkat és erőforrásokat a korai figyelmeztető rendszerek és a hatékony zavarás-reagálási stratégiák érdekében.
• Vegyék figyelembe a jövőbeli erdőzavarások várható változásait az európai és nemzeti politikákban, amelyek a jövőbeli erdő szén-dioxid-tárolására, a faanyagellátási láncokra, a biológiai sokféleségre és a biogazdaságra való átállásra vonatkoznak.
• Integrálják a zavarási kockázatkezelést az erdőtervezésbe, a pán-európai, regionális és helyi szintű integrált zavaráskezelési stratégiák alapján.
• Támogassák a zavarás utáni erdőfejlődés heterogenitását és a klímához alkalmazkodó fafajokból álló, vegyes és szerkezetileg sokszínű erdők létrehozását a jövőbeli erdőreziliencia elősegítése érdekében, például a zavarás utáni kezelés jogi korlátainak csökkentésével és célzott támogatási programokkal.
• Hangsúlyozzák az üvegházhatású gázok kibocsátásának gyors csökkentését, hogy elkerüljük a legrosszabb éghajlatváltozási forgatókönyveket, amelyek sokkal szélsőségesebb jövőbeli zavarokhoz vezetnek.
• A bizonyítékokon alapuló döntéshozatal támogatása érdekében finanszírozzák az erdőzavarok változó rendszereinek okaira és következményeire irányuló kutatásokat.

forrás: EFI – Európai Erdészeti Intézet

A legnagyobb gondot az okozza, hogy olyan rovarok, gombák és betegségek jelentek meg, amelyek néhány éve még ismeretlenek voltak Magyarországon. Ezek egy része természetes úton, mások az emberek közvetítésével kerültek be az országba – de ami közös bennük, hogy a melegebb telek miatt meg tudnak maradni, szaporodni, és így komoly károkat okoznak.

Fenyők, kőrisek, tölgyek – sorra támadják meg őket a kórokozók

A változások már húsz évvel ezelőtt elkezdődtek, amikor a feketefenyő elkezdett pusztulni a déli lejtőkön. Szerencsére ezek helyén őshonos fafajok jelentek meg, amelyek azóta szépen fejlődtek. Azonban az elmúlt időszakban egyre több idegenhonos faj is teret nyert – például a bálványfa, amely jól bírja a szárazságot és gyorsan növekszik. Sajnos olyan anyagokat termel, amelyek gátolják más növények fejlődését. Hasonló gondot okoz a magas aranyvessző és a selyemkóró is, amelyek árnyékukkal és vízfelhasználásukkal elnyomják a fiatal csemetéket.

Különösen aggasztó a magas kőrisek helyzete: egy Ázsiából behurcolt gombás betegség, a kőris kéregfekély (Chalara fraxinea) miatt már több mint 15 hektárnyi erdőrészt kellett kivágni és újra telepíteni.

A tölgyek is veszélyben vannak. 2021-ben a szakemberek indokolatlan pusztulást tapasztaltak a csertölgy, kocsánytalan tölgy és vörös tölgy állományokban. Kutatók bevonásával derült ki, hogy egy baktérium okozta a problémát, amely sebeket okoz a törzsön, sötét, büdös folyadékot bocsát ki, majd elpusztítja a fát. Közben megjelent egy másik betegség is, a Biscogniauxia mediterranea nevű gomba, amely a kéreg alatt támadja meg a tölgyeket – neve is mutatja, hogy nem a mi éghajlatunkra jellemző kórokozóról van szó. Az utóbbi években terjedt el az Észak-Amerikából Olaszországban behurcolt és onnan Európában elterjedő tölgy-csipkéspoloska (Corythucha arcuata) is, amely szívogatásával már nyár közepére elszürkíti a tölgyek lombját. Ez nemcsak a fák egészségére, de a makktermésre is káros hatással van. Míg eredeti élőhelyén természetes ellenségei kordában tartják, nálunk ezek az ellenségek hiányoznak.

Aszály, heves esőzések, erdőtüzek – összetett kihívás az erdészeknek

Az évről évre egyre gyakoribb nyári aszályok és hőhullámok szintén súlyos következményekkel járnak. A fiatal erdősítések gyakran nem élik túl a csapadékmentes heteket, és még amikor eső jön is, az sokszor olyan intenzív, hogy elfolyik, mielőtt a talajba jutna. A Pilisi Parkerdő számos területén emiatt volt szükség mesterséges újratelepítésre, például makkvetéssel vagy csemeték ültetésével.

Az idősebb fák is megsínylik az éghajlatváltozást. Gyengül az ellenálló-képességük, és emiatt könnyebben támadják meg őket a kórokozók – erre jó példa a Budakeszi Arborétum, ahol a lucfenyők tömeges pusztulása figyelhető meg. A fák gyantával védekeznek a kártevők ellen, de aszály idején nem tudnak elegendő gyantát termelni, így a szúbogarak akadálytalanul pusztíthatják őket.

Ráadásul a nyári szárazságok és az emberi figyelmetlenség miatt egyre gyakrabban fordulnak elő erdőtüzek, amelyek nemcsak anyagi és ökológiai kárt okoznak, hanem komoly erőforrásokat is lekötnek a helyreállítás során.

Együttműködés és felelősség – közös ügyünk az erdők védelme

A Pilisi Parkerdő szakemberei szerint az éghajlatváltozás hatásai egyre gyorsabban jelentkeznek, és bár az erdészet folyamatosan alkalmazkodik és beavatkozik, a társadalom egészének is van felelőssége.

„A klímaváltozás hatásai egyre gyorsuló ütemben jelentkeznek. A Pilisi Parkerdő elkötelezett abban, hogy szakmai tapasztalataival, aktív beavatkozásokkal és a lakosság bevonásával reagáljon ezekre a kihívásokra. Ugyanakkor a felelősség nemcsak az erdészeké – mindenki hozzájárulhat az erdők védelméhez” – hangsúlyozzák az erdészet munkatársai.

Pilisi Parkerdő Zrt.