A tárcavezető egy Facebook-bejegyzésben számolt be erről. Bejegyzése szerint felkérte a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM) illetékeseit, hogy legkésőbb április közepéig készítsék elő a kályhák roncsprogramjának elindításához szükséges infrastruktúrát.

A miniszter szerint a programnak köszönhetően harmadára csökken a télen felhasznált tűzifa mennyisége.

‘Ha eddig három szekér tűzifát használtunk el, a program kihasználásával a jövő téltől csak egy szekér fára lesz szükségünk’ – magyarázta.

Mircea Fechet emlékeztetett, hogy a kísérleti program 27 megye hegyvidéki településeire terjed ki. A pályázók legtöbb 10 ezer lej támogatást igényelhetnek egy korszerű kályha megvásárlásához, ugyanakkor a támogatás összege nem haladhatja meg az új kályha árának 70 százalékát. A miniszter becslése szerint a program 500 millió lejes kerete mintegy 50.000 kályha beszerzésének támogatására lesz elegendő. A finanszírozás kizárólag legkevesebb 80 százalékos hatásfokú kályha megvásárlására igényelhető – tette hozzá.

A miniszter szerint a támogatás igényléséhez szükséges dokumentumok listája az útmutatónak a Hivatalos Közlönyben való megjelenése után lesz elérhető.

forrás: AGERPRES

Az iparág szerint az ökodizájn-szabályozás már eddig is a fatüzelésű kályhák technológiájának fejlődését eredményezte, csökkentve a károsanyag-kibocsátásukat is, de a szigorítás jelen formájában már kontraproduktív lenne.

Az Európai Bizottság elhalasztotta a legszennyezőbb fatüzelésű kályhák és fűtőtestek forgalomba hozatalának 2027-től való tiltására vonatkozó terv bemutatását – számolt be az Euractiv.

E szerint a testület a február 10-i héten prezentálta volna az úgynevezett ökodizájn-szabályozás, illetve a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelményeket előíró 2015-ös szabályozás felülvizsgált tervezetét, de cseh és német európai parlamenti képviselők tiltakozása miatt egyelőre elállt ettől.

A tervezet 2027-től szigorúbb határértékeket írna elő a fatüzelésű kazánok és tüzelőberendezések káros részecske-kibocsátására vonatkozóan, ami a portál szerint Csehországban közfelháborodást okozott, és a legnagyobb európai parlamenti pártcsalád, az Európai Néppárt ellenállását is kiváltotta. Emellett az egészség-, illetve környezetvédelmi céllal tervezett változtatások a legközvetlenebbül érintett iparágban is komoly aggodalmakat keltettek.

Az iparág szerint a versenyképességi, szociális és klímavédelmi célokkal is ellenkezik

A háztartási fűtő- és főzőkészülékek gyártóinak európai bizottsága (CEFACD) nyilvános állásfoglalásban és a Politico oldalán közétett fizetett cikkben is kifejezte a kilátásba helyezett szigorítással szembeni ellenérveit. Az iparági érdekvédelmi szerv szerint a tervezet téves, hibás adatokon alapul, és életbe lépése 11 ezer kis- és középvállalatot, illetve 200 ezer munkahelyet magába foglaló európai ágazatot tenne tönkre.

Ezt arra alapozzák, hogy az új szabályozás olyan szigorú sztenderdeket állítana fel, amelyek hatására az új szilárd tüzelésű fűtőberendezések csaknem 100%-a eltűnne az európai piacról, ezáltal szembemenne az uniós versenyképességi célkitűzésekkel is.

A CEFACD szerint a háztartási fatüzelésű kályhák költséghatékony és alacsony szén-dioxid-kibocsátású fűtési megoldást biztosítanak a legkiszolgáltatottabb lakosságnak, csökkentik az elektromos hálózat és a gázhálózat igénybevételét, a fenntartható erdőgazdálkodás támogatásával pedig a vidéki gazdaságot is segítik. A szervezet szerint a tervezet a klímavédelmi céloknak is ellentmond, mivel állításuk szerint jelen körülmények között a gáz- és elektromos fűtés alacsony szén-dioxid-kibocsátású fatüzeléssel történő helyettesítése csökkenti a kibocsátást, amíg a hálózati villamos energiát teljes mértékben megújuló forrásokból nem állítják elő, és nem kizárólag zöldgázokat használnak fel az energiamixben.

Az iparági szervezet szerint az ökodizájn irányelv a fatüzelésű kályhák technológiájának trendszerű fejlesztéséhez vezetett, csökkentve a kályhák károsanyag-kibocsátását is, az innováció azonban időt vesz igénybe, az elérhetetlen sztenderdek bevezetése pedig ésszerűtlenül nagy terhet ró a gyártókra és a környezeti eredmények romlását kockáztatja.

Vitatott megítélés

Ahogyan az Euractiv is emlékeztet, nem ez lenne az első eset, hogy az Európai Bizottság visszakozna a fűtési megoldásokra vonatkozó szabályozás tervezett szigorításától. A testület eredetileg 2029-től betiltotta volna a fosszilis tüzelésű kazánok forgalomba hozatalát az orosz földgáztól való függőség 2030-ig való felszámolása érdekében, de a kedvezőtlen fogadtatás miatt feladta e tervét, és végül csak egy indikatív, vagyis nem kötelező érvényű 2040-es céldátumot határozott meg a tagállamok számára.

Amint az uniós szabályozás tervezett szigorítása körül kialakult helyzet is jelzi, a biomassza-alapú energiafelhasználás és az ide sorolható fatüzelés megítélése vitatott. A kellően szigorú egészség-, környezet-, illetve klímavédelmi feltételeknek nem megfelelő fatüzelés több súlyos problémát okoz, a fenntarthatósági kritériumok teljesülésének ellenőrzése és betartatása pedig rendkívül kihívásos.

Az EU a biomasszát megújuló energiaforrásként határozza meg, de az említett problémákra tekintettel az uniós megújulóenergia-irányelv 2023-as felülvizsgálata szigorította a biomassza fenntarthatóságára vonatkozó kritériumokat az Unió biodiverzitási stratégiájával és klímavédelmi céljaival összhangban. E szerint „egyre inkább elismerést nyer, hogy a bioenergiával kapcsolatos szakpolitikákat össze kell hangolni a biomassza lépcsőzetes felhasználásának elvével. Az említett elv célja a biomassza-felhasználás erőforrás-hatékonyságának elérése azáltal, hogy ahol csak lehetséges, a biomassza anyagfelhasználását annak energiacélú felhasználásával szemben kell előnyben részesíteni.”

Környezet-, klíma- és egészségvédelmi aggályok

A Kelet-Európában gyakori korszerűtlen tüzelőberendezésekben – nem ritkán egyéb anyagokkal, például lakossági vegyes hulladékkal együtt – égetett fa jelentős mértékben hozzájárul a helyi légszennyezéshez, az ennek hatására kialakuló légzőszervi betegségek pedig Európa-szerte, így Magyarországon is az egyik vezető halálozási oknak számítanak. A nem fenntartható erdőgazdálkodás csökkenti a klímaváltozás szempontjából fontos szénelnyelőként is funkcionáló erdők területét, egyúttal a biológiai sokféleséget is, és hasonló ellenérvek fogalmazódnak meg a monokultúrás energianövény-ültetvényekkel szemben is.

Az aggályok a korszerű tüzelőberendezés megléte és a fenntartható erdőgazdálkodás feltételeinek teljesülése esetén sem zárhatóak ki teljesen.

A tűzifa elégetésekor felszabaduló szén-dioxid mennyisége ugyan megegyezik azzal a mennyiséggel, amelyet a fa élete során magába épített, egyre többen hívják fel ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a szén-dioxid-megkötés és az elégetés miatti kibocsátás eltérő nagyságrendű idősíkokon jelenik meg, ezért az üvegházhatású gáz (ÜHG) semlegesség olyannyira korlátozott mértékben érvényesül, hogy az erőforrás így nem is tekinthető ÜHG-semlegesnek – áll a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) korábbi tanulmányában.

A 2010-es évek második felében aggályok merültek fel a hazai tűzifa-kitermelés és -felhasználás fenntarthatóságával kapcsolatban is, mivel a felhasználási statisztikák a 2000-es évek második felétől nem csak a kitermelési statisztikákat haladják meg, hanem az erdőterületek éves folyó növekményét is – mutatott rá egy másik elemzésében a REKK. Vagy a háztartások becsülik jelentősen felül a tűzifa-felhasználásukat, vagy jórészt ismeretlen eredetű, illegálisan kitermelt fát égetünk az országban – állapította meg a kutatóközpont a háztartási tűzifa-felhasználás számítására vonatkozó megváltozott statisztikai módszertan eredményeire utalva. Újabb kutatásuk szerint pedig a hazai tűzifa-felhasználás tovább nőhetett azóta.

forrás: portfolio