A tárcavezető, aki a térség országgyűlési képviselője, kiemelte, hogy 15 éve zajlik az Agrárminisztériumban (AM) a szociális tüzelőanyag program, amely tűzifát biztosít olyan embereknek, akiknek nehézséget okoz a fűtőanyag előteremtése.

Az AM azon dolgozik, hogy ezt a szociális tűzifát mindig fenntartható erdőgazdálkodásból tudják előteremteni, mert így az erdő nem fogy, hanem a szaporulat révén gyarapszik – mondta, hozzátéve, hogy dolgoznak azon is, hogy tavasszal hogyan tudnának a rászorulóknak további támogatást adni.

A cél, hogy senki se maradjon hideg lakásban, mindenki számára biztosítva legyen az a legalább minimális tűzifa anyag, amellyel biztosítani tudják a meleget – emelte ki.

Nagy István elmondta, vizsgálják annak a lehetőségét, hogy a program hogyan tudna több emberhez eljutni. Kiemelte: közös felelősségünk az erdőgazdálkodás, és az emberek számára a szociális háttér biztosítása is.

Elmondta, hogy a program révén kiváló együttműködés alakult ki a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium, az önkormányzatok, az állami erdészetek és az Agrárminisztérium között. A programban az önkormányzatok döntik el, hogy ki kap támogatást, és az önkormányzatok juttatják el a tüzelőanyagot is a rászorulóknak.

forrás: AM Sajtóiroda

A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium által meghirdetett, 5 milliárd forint keretösszegű támogatási program célja, hogy az 5000 fő alatti településeken élő rászorulók a téli időszakban is megfelelő mennyiségű és minőségű tüzelőhöz juthassanak.
Az EGERERDŐ Zrt.-vel szerződött önkormányzatok idén is 100%-ban keménylombos tűzifát igényeltek.

A kiszállítás jelenleg is folyamatban van, a készültségi fok meghaladja a 60%-ot.
A társaság szeptemberben megkezdte a szállításokat, és az ütemezésnek megfelelően november első hetéig a teljes mennyiség több mint felét eljuttatta az önkormányzatokhoz.
Az EGERERDŐ Zrt. tapasztalt szakembereinek és a jól szervezett logisztikai háttérnek köszönhetően a program zökkenőmentesen, reklamációmentesen halad.

Az egyes önkormányzatok igénye 10 és 896 köbméter között változik. A legnagyobb mennyiséget Arló (896 köbméter), valamint Farkaslyuk (567 köbméter) önkormányzatai igényelték, míg a legkisebb mennyiség Kisfüzes (10 köbméter) településről érkezett.

Az összességében több mint 11 ezer köbméteres megrendelés teljesítése jelentős szervezést igényel, amelyben az erdőgazdaság helyi fuvarozó vállalkozók bevonásával segíti a hatékony lebonyolítást.

Az idei évben az alábbi önkormányzatok vettek részt a programban az EGERERDŐ Zrt. szerződött partnereiként:

Andornaktálya, Átány, Bátor, Demjén, Egerbakta, Egerbocs, Egercsehi, Egerfarmos, Egerszólát, Hevesvezekény, Kerecsend, Maklár, Mónosbél, Noszvaj, Szarvaskő, Szomolya, Tiszanána, Bekölce, Bükkszék, Bükkszenterzsébet, Cered, Erdőkövesd, Fedémes, Hevesaranyos, Istenmezeje, Ivád, Mátranovák, Mátraterenye, Pétervására, Szentdomonkos, Szilaspogony, Szúcs, Tarnalelesz, Zabar, Besenyőtelek, Bogács, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Csernely, Egerszalók, Felsőtárkány, Poroszló, Sarud, Újlőrincfalva, Abasár, Atkár, Ecséd, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöspata, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján, Halmajugra, Heréd, Hort, Kerekharaszt, Mátraszentimre, Pálosvörösmart, Visonta, Jobbágyi, Mátraverebély, Tar, Zagyvaszántó, Bodony, Domoszló, Feldebrő, Jászszentandrás, Kömlő, Markaz, Mátraderecske, Parád, Parádsasvár, Recsk, Sirok, Tarnabod, Tarnaszentmária, Verpelét, Arló, Balaton, Borsodnádasd, Bükkmogyorósd, Bükkszentmárton, Csokvaomány, Farkaslyuk, Járdánháza, Kisfüzes, Nagyvisnyó, Szilvásvárad.

Az EGERERDŐ Zrt. elkötelezetten dolgozik azon, hogy a programban részt vevő önkormányzatok mielőbb megkaphassák a teljes igényelt mennyiséget, ezzel is hozzájárulva a rászoruló családok téli biztonságához és a vidéki közösségek támogatásához.

forrás: Egererdő Zrt.

Milyen célból és kiknek ajánljuk a rendezvényt?

A rendezvényt mindenkinek ajánljuk, aki érdeklődik a klímaváltozás hatásainak enyhítésére tehető erőfeszítések iránt, aki az alkalmazkodás témakörében szeretné bővíteni tudását és tapasztalatait. Különös tekintettel ajánljuk önkormányzati döntéshozóknak és szakértőknek – polgármestereknek, jegyzőknek, főépítészeknek és a települési klíma-, környezet- és városfejlesztési területen dolgozóknak –, akik gyakorlati megoldásokat keresnek a helyi vízmegtartás és klímaadaptáció terén. Várjuk továbbá a térségi gazdálkodókat és helyi közösségi vezetőket, akik érintettek a vízgyűjtő szintű alkalmazkodásban és a fejlesztési lehetőségekhez történő bevonásban.

Napjainkban hazánk vízgazdálkodását az éghajlatváltozás hatásai egyre fokozottabban érintik és befolyásolják. Úgy véljük, hogy a lehető legkisebb beavatkozási eredmények is nagy hatásokat érnek el, amelyek összeadódva még fokozottabban érvényesülnek. Ebből fakadóan az önkormányzatok szerepe meghatározó, ugyanis a kisebb és nagyobb települések saját tapasztalatain alapulva tudnak hatékony válaszokat adni a vízgazdálkodási kihívásaikra. Ehhez a helyi tudáshoz és gyakorlati tapasztalatokhoz szeretnénk ismeretbővítéssel és szemléletformálással hozzájárulni, amely – reményeink szerint – a települések hosszútávú fenntarthatóságát, a hatékony vízkészlet-gazdálkodás megvalósítását segíti elő. A KEHOP-PLUSZ Zöld-kék infrastruktúra pályázati felhívás aktuális és időszerű ebben a témában, amelynek figyelemmel kísérésére ezúton is buzdítunk minden pályázatot benyújtani tervező önkormányzatot és önkormányzati konzorciumot! A rendezvénysorozaton a pályázattal kapcsolatos gyakorlati tanácsokkal és szakértői konzultációval is várjuk a kedves résztvevőket.

Helyet kap a programban az önkormányzati együttműködési lehetőségeket támogató önkormányzati kiadványok bemutatása, valamint a különböző célcsoportokban végzett alkalmazkodást és szemléletformálást célzó kampányok, képzések tapasztalatainak megosztása. Emellett a program részeként bemutatjuk a KEHOP PLUSZ ZKI pályázati lehetőséget, amely az önkormányzati klíma- és vízmegtartási intézkedéseket támogatja; a résztvevők számára konzultációs lehetőséget is kínálunk.

A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Önkormányzati Projektkoordinációs Főosztálya szervezésében megvalósuló eseménysorozat hét különböző helyszínen lesz elérhető. Az egyes helyszíneken azonos tematikával és programmal várjuk a résztvevőket.

Időpontok és helyszínek:

2025.11.04. (kedd)
3348 Szilvásvárad, Park utca 25/a. (Szalajka Liget Hotel és Apartmanházak)

2025.11.06. (csütörtök)
4002 Debrecen, Diószegi – Panoráma út kereszteződése (Erdőspuszta Club Hotel)

2025.11.11. (kedd)
6500 Baja, Szentháromság tér 6. (Duna Wellness Hotel)

2025.11.13. (csütörtök)
8000 Székesfehérvár, Ady Endre utca 19-21. (Castrum Hotel)

2025.11.18. (kedd)
2000 Szentendre, Sztaravodai út 75. (Skanzen Hotel)

2025.11.25. (kedd)
9400 Sopron, Várisi út 4. (Lővér Hotel)

2025.11.27. (csütörtök)
8630 Balatonboglár, Kodály Zoltán utca 12. (NEKA Village-Nemzeti Kézilabda Akadémia)

Meghívó és részletes programterv itt érhető el.

A rendezvényen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni itt lehetséges.

forrás: LifeLogos4Waters

„A kormány elkötelezett abban, hogy amiben lehet, segítse a nélkülöző honfitársainkat, ezért is indította el 2011-ben a szociális tüzelőanyag-programot, amelynek keretösszege az elmúlt 13 év alatt több mint hatszorosára emelkedett” – írták a közleményben.

Idén ezzel a programmal 5 milliárd forintnyi segítséget kaptak az önkormányzatokon keresztül az emberek – jelezték, hozzátéve, hogy szociális célú tűzifa vagy barnakőszén vásárláshoz ebben az évben is az 5000 lakos alatti helyhatóságok pályázhattak.

Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter döntése értelmében 2346 önkormányzat kapott költségvetési forrást – tudatta a minisztérium.

„A magyar emberek számíthatnak a kormány támogatására!” – áll a közleményben.

forrás: MTI

Dukai Miklós emlékeztetett: a kormány 2010-ben egymillió új munkahely létrehozását vállalta, amely azóta létre is jött, a rászorulók megsegítésére pedig 2011-ben indították el – akkor még 900 millió forint körüli összeggel – a szociális tüzelőanyag-programot.

Ennek a pályázatnak ma már ötmilliárd forint a keretösszege, és évente 180-200 ezer háztartásnak nyújtanak segítséget – tette hozzá.

Az államtitkár jelezte: a tüzelőanyag 95 százalékban tűzifát jelent – amelyet az önkormányzatok a kormányhivatalok által bejegyzett erdőgazdálkodóktól, 95-98 százalékban az állami erdőgazdaságoktól szereznek be -, de barnakőszén vásárlásához is igényelnek néhányan támogatást.

A programra Dukai Miklós tájékoztatása szerint április 30-ig lehetett pályázni, május végére született döntés, és szeptember végéig kapják meg az önkormányzatok a folyósított összeget. A tüzelőanyagot az emberekhez az önkormányzatoknak kell eljuttatniuk február 15-ig.

Dukai Miklós a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában a programról elmondta: Magyarország 2864 ötezer lakos alatti önkormányzatából 2346 pályázott, és nyert is el támogatást tűzifára.

A legtöbb igény Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Somogy és Baranya vármegyéből érkezett, ahol az aprófalvas településszerkezet jellemző – ismertette az államtitkár.

Az önkormányzatok április 30-ig pályázhattak az ebr42 önkormányzati információs rendszerben a támogatásra, Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter május 29-én döntött arról, hogy a 2346 önkormányzat által benyújtott érvényes pályázat közül 174 igény esetében barnakőszénre, 2122 esetében keménylombos, 50 esetében pedig lágylombos tűzifára nyertek el a pályázók kormányzati támogatást – tudatta az államtitkár. Hozzáfűzte, a támogatást szeptember 30-ig utalványozzák az önkormányzatok részére.

A nyertes önkormányzat a támogatásból vásárolt tűzifát, illetve szenet 2025. február 14-éig osztja ki a rászorulók részére, a támogatás teljes összegének pénzügyi felhasználása legkésőbb 2025. március 31-éig történhet meg; a tűzifa, valamint a szén szállításából – ideértve a rászorulókhoz való eljuttatást is – származó költségek a nyertes önkormányzatot terhelik – áll a közleményben.

Dukai Miklós kitért arra is, hogy az állami erdészeti társaságok a kezdetektől jelentős résztvevői a kormány által 2011-óta meghirdetett szociális célú tüzelőanyag programnak, a programra pályázó önkormányzatok számára annak kezdete óta az állami erdészeti társaságok több, mint 1.900.000 köbméter tűzifát biztosítottak a fenntartható módon kezelt magyar erdőkből.

Idén a legtöbb támogatást, összesen több mint 933 millió forintot Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye önkormányzatai kapják, ezt követik Szabolcs-Szatmár Bereg vármegye önkormányzatai több mint 907 millió forinttal, valamint Somogy vármegye önkormányzatai csaknem 420 millió forinttal.

forrás: MTI

Dukai Miklós emlékeztetett: a programot 2011-ben indította a kormány azzal a céllal, hogy az önkormányzatokon keresztül segítsen a krízishelyzetnek leginkább kitett családoknak. A program éves szinten 180-200 ezer háztartást támogat – tette hozzá.

Az önkormányzati államtitkár tájékoztatása szerint várhatóan május végéig lehet majd pályázni, így az erdőgazdaságok is felkészülhetnek az igények ismeretében. Mire a fűtési szezon elkezdődik, minden önkormányzatnál ott lesz a pénz, és biztosíthatják a tüzelőanyagot, jellemzően a tűzifát a rászorulóknak – emelte ki.

Dukai Miklós a programmal kapcsolatban a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című pénteki műsorában azt is elmondta: szociális tüzelőanyagra az ötezer lakos alatti települések pályázhatnak alapvetően tűzifára, de minden évben vannak olyan önkormányzatok, amelyek barnakőszenet vásárolnak.

Az M1 aktuális csatorna műsorában Dukai Miklós hangsúlyozta: idén is támogatást kapnak a települések az energiaárak kompenzálására. Tavaly a kormány több mint 67 milliárd forintot biztosított, amellyel óvodák, bölcsődék, szociális bentlakásos intézmények, illetve a közvilágítás, közétkeztetés költségeihez járultak hozzá.

Idén a költségvetési törvény rezsivédelmi alapjában 83 milliárd forintos keretösszeg van elkülönítve, és első körben a tízezer fő alatti önkormányzatok már kaptak is egy mintegy 30 milliárdos támogatást, amelyet a költségvetési törvény mechanizmusain keresztül folyósítanak – mondta.

Szintén kiegészítő támogatást kapnak az önkormányzatok a minimálbér és garantált bérminimum emelkedéséből adódó többletkiadásokhoz – ez idén 67 milliárdos többlettámogatás -, valamint a pedagógusok átlagosan 32,5 százalékos béremeléséhez is biztosítja a kormány a plusz forrásokat – ismertette Dukai Miklós a tévéadásban, a rádióműsorban pedig jelezte: utóbbi nagyságrendileg 66 milliárd forintot jelent, az esélyteremtési illetmény a hátrányos helyzetűekkel foglalkozóknak pedig további több mint 12 milliárd forintos tétel.

forrás: MTI 02-16

Egy fillérrel sem növekedett a 2023-as szociális célú tüzelőanyag program pénzügyi kerete a korábbi, 2022-eshez képest: mindkét évben 5-5 milliárd forint jutott a közel 2400 önkormányzatnak. Ez az infláció miatt azt jelenti, hogy valójában 15-20 százalékkal kevesebb tűzifával számolhattak a rászorulók a mostani fűtési szezonban, mint egy évvel korábban.

Az ötezer lakosúnál nem népesebb települések tavaly április 28-ig pályázhattak az összegre, s a Belügyminisztérium (BM) számítása szerint országosan mintegy 200 ezer háztartás részesülhetett a szociális tűzifából, amelyet idén február 15-ig kell kiosztani. A tárca a korábbi gyakorlattal ellentétben előrehozta a pályázat kiírását a nyár végéről tavaszra, hogy az önkormányzatok minél hamarabb megkaphassák a támogatást, amit a Magyar Államkincstár egy összegben folyósított 2023. szeptember 15-ig – mondta korábban Dukai Miklós, a BM önkormányzatokért felelős államtitkára. A támogatást az a települési önkormányzat igényelhette, amelyik a szociális rászorultság és az igénylés részletes feltételeit aktuális, 2023-as rendeletben szabályozta úgy, hogy előnyt élvezzenek a lakhatási támogatásban részesülő aktívak vagy időskorúak és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelő családok.

Háztartásonként legfeljebb 5 erdei köbméter tűzifa vagy 10 mázsa szén volt biztosítható a pályázat keretében, ennek azonban a tapasztalatok szerint legfeljebb töredékét tudták kiosztani az önkormányzatok a szűkös keretből. 

A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Sajtóosztályától megtudtuk: 2022-ben 2374, míg 2023-ban 2344 önkormányzat pályázott és nyert el támogatást, s minden olyan jogosult település részesült a keretből, amelyik igényelt belőle.

– A semminél jobb – így jellemezte a szociális tűzifaprogramot Üveges Gábor, a 450 fős Hernádszentandrás független polgármestere. A hátrányos helyzetű észak-borsodi, encsi kistérségben lévő településen 150 háztartásba vittek a 120 mázsányi szociális tűzifakeretből, vagyis könnyen kiszámolható, hogy egy családnak még egy köbméternyi sem jutott. Ez nem oldja meg az itteniek gondjait, akik csak fával tüzelnek, azoknak ez a mennyiség legfeljebb egy-másfél hétre elég. 

Ráadásul a fa kiosztásával járó feszültségek tapinthatóak, hiszen ott, ahol a keveset kell szűkösen beosztani, még azt is patikamérlegen méricskélik az emberek, ha a másiknak egy vékony ággal netán több jutott. Az önkormányzat dolgozói igyekeztek a leginkább rászorulóknak azzal is segíteni, hogy az egyedül élő idősekhez például nemcsak kiszállították a fát, de be is rakták az udvarba, ha ugyanis csak úgy leborítják a házak elé, félő, hogy másnapra akár szőrén-szálán el is tűnhet a téli időszakban értékesnek számító rakomány.

A kalauzként dolgozó, Hernádszentandráson élő Kőházi Sándor még nem használta fel a 0,7 köbméternyi, nekik járó szociális tűzifát – amikor igényelték, a párja átmenetileg épp munkanélküli volt, így jogosultak voltak a keretre –, mert jellemzően gázzal fűtenek, és csak hétvégén lobbantja be a kazánt. Szerinte annak, aki az egész telet fával vagy szénnel húzza ki, nem jelent nagy könnyebbséget a szociális tűzifa, de az emberek leginkább úgy vannak vele, hogy ha jár, akkor elfogadják.

– A tavalyi mennyiség szűk háromnegyedét kaptuk, 49 köbmétert – mondta Bónis Imre, az ormánsági Sámod polgármestere. – Ebből 43 családnak tudtunk adni 1-1,5 köbmétert, ami igencsak szűkös mennyiség. Szerencsére az időjárás december végéig kegyes volt, sokkal kevesebb tüzelőre volt szükség, mint egy átlagos télen, de az elmúlt héten azért már falták a fát a kályhák. 

A kiosztott famennyiség egy szűk hónapra elég, persze nem a teljes ház kifűtésére, de sajnos, az emberek már hozzászoktak, hogy csak egy-két helyiségben van meleg.

A többség ennek megfelelően csak a nappalit és/vagy a konyhát fűti, azt is mértékkel, 8-10 helybéli család pedig igencsak nagy gondban lenne, ha az önkormányzat nem segítené őket külön is: a településnek van egy erdős része, innen kapnak fát a leginkább rászoruló nyugdíjasok és közmunkások, akik esélytelen, hogy piaci áron kifizessenek 35 ezer forintot egy köbméter fáért.

– Öt köbméter, ha szűkösen is, de elég lenne a télre, de a szociálissal együtt is csak három van, majd meglátjuk, mi lesz február közepétől – állította egy helybeli nyugdíjas. – A polgármester biztosan segít…

Bizakodása nem alaptalan, az alig kétszáz lelkes faluban figyelnek egymásra a helybéliek, s hamar híre megy, ha valamelyik kémény nem füstöl télvíz idején, és ilyenkor azonnal érkezik a segítség, hiszen a sámodi elv szerint olyan nincs, hogy valaki nem tud begyújtani a kályhában legalább egy helyiségben.

A szociális munkások a dél-somogyi Babócsán is azonnal jelzik a településvezetésnek, ha valahol égető a tűzifahiány, s ilyenkor az önkormányzat a saját kasszából vásárolt fával, vagy 10-15 ezer forint azonnali segéllyel próbálja orvosolni a problémát.

– A kiosztott szociális fa nem sokra elég: ahogy mondani szokták, egy kályha, egy hónap, egy köbméter fa – magyarázta Jáger Gábor, a másfél ezres falu polgármestere. – Persze a fűtési rendszertől is függ, ahol cserépkályha van, ott takarékosabban tudnak fűteni, a sima vaskályha viszont eszi a fát. A legideálisabbak a központi fűtést biztosító modern kazánok, na, de ezen a vidéken ez nem divat, nincs pénze rá az embereknek, hogy kiépítsék. Sokaknak még arra sem, hogy fát vegyenek, nemhogy teljes áron, de még a múlt év elején sem tudták kihasználni a lehetőséget, melyet a hatósági áras tűzifa jelentett.

– Harmincezer volt egy köbméter kiszállítással, de az erdészetek 1-2 köbméterrel nem foglalkoznak, öt alatt nem jön a teherautó, viszont nincs és nem is volt 150 ezrünk, hogy egy kocsit kifizessünk – legyintett egy négygyermekes, negyvenes asszony, aki így elsősorban az önkormányzattól kapott két köbméternyi tüzelővel próbál gazdálkodni. – Napközben, amíg a gyerekek az óvodában és az iskolában vannak, nem gyújtok be, csak nem sokkal délután négy előtt, akkor is csak az egyik szobában, oda gyűlünk össze, aztán fürdéskor a fürdőszobában megy egy kis villanyhősugárzó, meg lefekvés előtt a gyerekszobában rakok a tűzre a kicsiknek. A nagyok pedig kapnak plusz takarót.

A falu 134 köbméter szociális fát kapott, ezt 108 család között osztotta ki az önkormányzat, jellemzően egy köbméter jutott házanként, ahol több a gyerek, oda kettő. Egy főre eső 67 ezer forint alatti bevételtől járt a fa, egyedülállók esetén pedig valamivel több, mint hetvenezer volt a plafon, ami arcpirítóan alacsony összeg, gazdagabb vidékeken, ahol kevesebb a rászoruló, ennek a másfélszeresénél is ad egy önkormányzat, csak hát Dél-Somogy az ország egyik legszegényebb vidéke, ahol a százezres egy főre jutó bevétel sokszor már kiemelkedőnek számít. Babócsán akár tripla ennyi fát is ki tudott volna osztani az önkormányzat, s akkor sem kapott volna senki érdemtelenül szociális tűzifát…

– Kijárunk a falu környéki csalitosokba, az utak és a vasút mellé, aztán összeszedjük a karvastagságú száraz, letörött ágakat – tárta szét a kezét egy harmincas férfi, amikor arról kérdeztük, honnan tudják pótolni a hiányzó mennyiséget. – Az erdőbe nem lehet bemenni, az erdészek nagyon figyelnek, s ha elkapják az embert, lopás miatt feljelentik, szerencsére az önkormányzat megengedőbb, szemet hunynak, ha a bicikli csomagtartójára kötök néhány ágat, amit a csalitban levágtam.

Két faluval arrébb, a Dráva menti Heresznyén is sokan gyűjtögetnek: a vízvári vagy bélavári határban a piaci ár feléért lehet összeszedni a letört, leszakadt ágakat, vannak, akik egy télen 3-4 köbmétert is összegyűjtenek, ami meglehetős meló, viszont kevésbé érzi meg a családi kassza.

– A falu fele, 54 család kapott szociális fát, 1,4 köbmétert tudtunk adni nekik, legalább a duplájára szükség lenne – mondta Rengel László polgármester. – Akiknek nagyon nincs pénzük tüzelőre, azoknak 1-2 köbmétert az önkormányzat is ad, persze ezt a saját büdzséből kell megvennünk. 

A legszegényebbeknek így jó esetben összejön négy köbméter, ami persze csak arra elég, hogy ne fagyjon meg senki…

Inflálódott a rendelt mennyiség is

– Van fa elég, még úgy is, hogy bejött a hidegebb idő, s megélénkült a forgalmunk az elmúlt év utolsó három hónapjához képest – mondta lapunknak Francz Géza, az egyik somogyi tűzifakereskedés alkalmazottja. – Tavaly amúgy valamivel korábban, már a nyáron lezajlott a nagy roham, láthatóan a többség próbált betárazni tűzifából, sokan pedig még március vége előtt rendeltek a hatósági áras tüzelőből. Az árak nagyjából ugyanazok, mint egy éve, egy köbméter fát fajtától függően 32-35 ezer forintért lehet venni, a változást inkább abban tapasztaltunk, hogy valamivel csökkent az átlagmennyiség a rendeléseknél: aki korábban 12-13 köbmétert vett a télre, az most 9-11-et, vagyis megpróbálják jobban beosztani, ami persze csak úgy megy, ha kevesebbet fűtenek időben vagy helyiségszámban.

A tűzifakereskedő hozzátette, miután december végén az előrejelzés lehűlést és komoly éjszakai fagyokat jósolt, megnőtt a forgalmuk, jellemzően néhány köbmétert rendelnek tőlük, amit kapacitástól függően cirka egy hét alatt ki is tudnak szállítani, sőt, szerencsés esetben egy hétfőn leadott rendelés pénteken már a kályhába kerülhet.

forrás: Népszava

Az önálló minisztériumról az Országgyűlés tavaly december közepi ülésén döntöttek a képviselők.

A döntéssel 2024. január 1-től a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium felelősségi körébe tartozik a területi közigazgatási feladatok (vármegyei kormányhivatalok működtetése) és az önkormányzati szektor koordinációja.

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter meghallgatásán az európai ügyek bizottságának ülésén az Országház Széll Kálmán termében 2023. december 11-én – Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter az újonnan létrejött Közigazgatási és Területfejlesztési és Minisztérium kapcsán úgy fogalmazott korábban, nagy lehetőséget lát abban, hogy a két, eltérő logika alapján működő, de mégis egymással szorosan összefüggő rendszer (államigazgatás és önkormányzati igazgatás) között megtalálják a találkozási pontokat.

A vidék szempontjából komoly előrelépésnek tekinthető a mostani átalakulás, hiszen önálló minisztérium felel a területi közigazgatásért és a területfejlesztésért, azaz egy tárcához került most két olyan terület, amelyeket egyébként folyamatosan össze kell hangolni, és közvetlenül befolyásolják a vidéki lakosság életkörülményeit.

A vidéki közszolgáltatások szervezése és fejlesztése egy kézbe kerül, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy vidéki településen például a csapadékvíz-elvezetési vagy bölcsődeépítési beruházás megtervezése és megvalósítása gördülékenyebb lesz, hiszen az önkormányzati, hatósági, közigazgatási és projektmenedzsment feladatokat egyszerűbb lesz összehangolni.

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter bemutatta a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium hat államtitkárát is:

• Ágostházy Szabolcs európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár;
• Dukai Miklós önkormányzati államtitkár;
• György István területi közigazgatásért felelős államtitkár;
• Horvát Szilárd közigazgatási államtitkár;
• Latorcai Csaba parlamenti államtitkár, közigazgatási és területfejlesztési miniszterhelyettes,
• Mayer Gábor területfejlesztésért felelős államtitkár.

Az új minisztérium létrehozása mellett szintén fontos lépés, hogy január elsejével hatályossá vált a területfejlesztési törvény (Magyar Közlöny 2023/187. szám, 11026. oldal).

Az eddigi, területfejlesztést érintő jogi szabályozáshoz képest újdonság, hogy létrejön a Területfejlesztési Szolgálat, melynek stratégiai tervezési, programozási, végrehajtási és koordinációs feladatai lesznek. A Területfejlesztési Szolgálat feladatait a  területfejlesztésért felelős miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaság látja el.

Bekerült a jogszabályba az „együtt kezelendő térség” fogalma, amely a meghatározott módszertan és elvek mentén lehatárolt területfejlesztési szempontból egységet képező, a nagytérségnél kisebb kiterjedésű térség, amelynek egységes tervezéséhez és fejlesztéséhez országos érdek vagy más, jogszabályban meghatározott cél fűződik. Magyarán nem kizárólag vármegyei vagy járási szempontok fognak érvényesülni egy-egy fejlesztés fontosságának mérlegelésekor és annak megvalósításakor.

Mi a helyzet az uniós pénzekkel?

Navracsics Tibor tevékenysége kapcsán a legfontosabb kérdés mégiscsak az már jó ideje, hogy a régóta húzódó vita a kohéziós pénzekről hogyan zárul majd. A hírek jelenleg pozitívak, az alábbi közlemény jelent meg a kormany.hu-n január 2-án:

„Az Európai Bizottság január 2-án átutalta a korábban blokkolt 2021-2027-es kohéziós források első részét, 445 millió eurót. Ezzel elindulhat az új fejlesztési időszak operatív programjainak uniós refinanszírozása.

A fejlesztési programok megvalósítását a kormány már 2021-ben megkezdte, a költségeket eddig hazai forrásból előlegezte meg.  Közel 9300 darab támogatási szerződés került megkötésre mintegy 1600 milliárd forint értékben a terület- és településfejlesztési, a digitális, a közlekedés- és gazdaságfejlesztési programokban, a kifizetett támogatások összege pedig meghaladja az 1200 milliárd forintot.

A források kifizetése elől tavaly decemberben hárult el jelentős akadály, amikor az igazságszolgáltatás függetlenségének erősítését célzó vállalások teljesítését elismerte az Európai Bizottság. Ezzel elérhetővé vált mintegy 10 milliárd euró kohéziós forrás Magyarország számára.

A ma érkezett forrásokon kívül Magyarország 2023. december 28-án kapta meg a Helyreállítási Terv (RRF) elfogadott módosításával felvett 3,9 milliárd eurós hitel előlegét, mintegy 780 millió eurót. A REPowerEU csomag részeként megérkezett összeg Magyarország energetikai megújítását és a zöld energiafelhasználás további elterjesztését támogatja.”

forrás: AgroInform