Az intézmény Magyarország legnagyobb épület- és építőanyag-ipari minőségellenőrző innovációs szervezete, a hazai építésügy meghatározó szereplője és szakmai szellemi központja. Tevékenységét országos lefedettséggel látja el, a több mint fél évszázad alatt felhalmozódott tapasztalatát, tudását és hozzáértését hazai és nemzetközi szinten is bizonyította.

A 174/2025. (VI. 30.) Kormányrendelet értelmében 2025. július 1-jétől az ÉMI egyes, állami építési beruházásokhoz kapcsolódó műszaki szolgáltatási feladatait az ÉKM vette át.

Tizennyolc darab beruházás tartozik ide, köztük a Nemzeti Hauszmann Program keretében a Budai Várnegyedben megvalósuló valamennyi építési beruházás, a teljes Budai Palotanegyedet érintő fejlesztések, a Magyar Tudományos Akadémia Székház és Könyvtár épületegyüttese felújítása és bővítése. A Kormány döntése – és a 246/2025. (VIII. 5.) Kormányrendelet – értelmében 2025. december 31-én az ÉMI jogutódlással beolvad a Közlekedéstudományi Intézetbe (KTI), amely biztosítja a feladat- és hatáskörök folytonosságát. Ennek köszönhetően a szakmai tevékenységek és az ÉMI által képviselt értékek a jövőben is változatlan formában fennmaradnak.

Az átalakulás célja a magas és mélyépítési tudásbázis, valamint a minőségellenőrzési tevékenység duplikációjának elkerülése. A tárca tájékoztatása szerint ez a változás nem érinti az ÉMI által végzett tanúsítási, megfelelőségértékelési, vizsgálati kutatásfejlesztési, minőségbiztosítási, minőségértékelési és tudományos tevékenységeket, amelyek továbbra is az ÉMI keretein belül, a megszokott szakmai minőségben folytatódnak.

„Társaságunk teljes mértékben elkötelezett mind meglévő, mind leendő partnereink tanúsítási igényeinek kielégítése mellett, és fontos számunkra a hosszú távú, eredményes együttműködések megőrzése is. Nem egy nagy múltú intézmény megszüntetése a cél, hanem egy átgondolt szervezeti átalakítás, amely biztosítja, hogy feladatainkat hatékonyabb, modernebb és átláthatóbb módon lássuk el. Kiemelten törekszünk arra, hogy az ÉMI évtizedek alatt felhalmozott tapasztalata, tudásbázisa, szakértői közössége és nemzetközi kapcsolatai a jövőben is megmaradjanak és tovább erősödjenek” – idézte a közlemény Határ Renátát, az ÉMI ügyvezetőjét.

forrás: ÉKM Sajtóiroda

Építőipari körökben az ÉMI-ről elsősorban az építőipari termékek megfelelőségi tanúsítványai, illetve az ezekhez kapcsolódó laboratóriumi anyagvizsgálatok juthatnak eszünkbe, de az utóbbi évtizedben már egy másik fontos terület is a nonprofit cég profiljába tartozott. Az elmúlt évek során az ÉMI szakemberei végezték számos kiemelt beruházás mérnöki támogatását, így a lebonyolítás, a minden szakágra kiterjedő tervellenőrzés és szakértés (magas- és mélyépítéstől a kertépítészeti és műemlékvédelmi-restaurátori kérdéseken át pl. a felvonó- és költségszakértésekig), valamint a műszaki ellenőrzés feladatait. Ezek esetenként laboratóriumi vizsgálatokkal is kiegészültek, ezáltal az országban egyedülálló módon komplex formában képviselve a szakmát. A magasépítésben meghonosított minőségbiztosítási rendszerrel úttörő szerepet vállalt az építési kultúra erősítésében. 

A teljesség igénye nélkül ide tartozik a Károlyi-Csekonics palota rekonstrukciója, Nagycenk, a Magyar Tudományos Akadémia székházának még folyamatban lévő rekonstrukciója, valamint a Budavári Palota és a kapcsolódó át- és visszaépítések, mint a Királyi lovarda és a Főőrségi épület, a Honvéd Főparancsnokság, a Vöröskereszt-székház, a József főhercegi palota, a Citadella.

A társaságnál dolgozó munkatársaktól lapunk úgy értesült: az ÉMI műszaki szolgáltatási feladatait az Építési és Közlekedési Minisztérium veszi át, azonban erre az átszervezésre nem az év végén, hanem már július 1-jén sor kerül. A fenti kiemelt beruházások közül a még folyamatban lévők így az ÉKM ellenőrzése alá kerülnek. Az ÉMI július 1-jével megszűnő részlegén dolgozó különféle szakértők és szakági ellenőrök gyakorlatilag a kezdetektől fogva nyomon kísérik ezeket a projekteket, tudásukra így számítanak az ÉKM-ben is – amennyiben kormánytisztviselőként kívánják folytatni a munkájukat.

Ha nem – akkor felmerül a kérdés, hogy kik fogják ezeket a fontos és jelentős beruházásokat kísérni, és honnan lesz meg hozzá a szükséges muníció: szaktudás, tapasztalat, a tervek és a kivitelezés folyamatának beható ismerete.

Építészként és műemlékvédelmi szakmérnökként, az épített örökség iránt elkötelezettként feltételezném, hogy az ország releváns tudással és tapasztalattal rendelkező szakemberei sorban állnak azért, hogy ezeket a kiemelt projekteket kísérjék, segítsék, ellenőrizzék, hogy a ma történő rekonstrukciók hosszú életű, minőségi és magas igényű munkák legyenek. Ehelyett most félő, hogy – legalábbis az átszervezés idejére – gazdátlanul maradnak ezek a folyamatban lévő kivitelezések, vagy olyan személyek ellenőrzése alá kerülnek, akiknek nincs korábbi, meglévő tudása az épületekről, és időbe telik, amíg ezt pótolni tudják.

TervLap 06-21