A Design Week idei központi témája a Creative Connection, amely a párbeszédre és az együttműködésre helyezi a hangsúlyt a designerek, diákok, intézmények és gyártók között.

A szervezők szerint a Design Week mindig is „a közös gondolkodás és alkotás tere volt”, idén pedig különösen fontosnak tartják a kapcsolatok újraépítését a kreatívipar különböző szereplői között.

Divatbemutatóval indul a rendezvény

A sepsiszentgyörgyi kreatív esemény október 9-én este egy látványos divatbemutatóval indul, ahol minden generáció képviselteti magát. 

A kifutón fiatal, pályakezdő designerek és neves alkotók is bemutatkoznak, köztük Hampel Katalin, valamint a Bukaresti Művészeti Egyetem hallgatói. A résztvevők között lesz a KreaKids Studio Kézdivásárhelyről, Olosz Karola, Demeter Evelin, a Nádudvary pár, Ditta & Mea, valamint Frigy Nóra és Antal Hajnal.

Szakmai kerekasztalok és előadások

A MindFormers Design Café szakmai programjai keretében kerekasztalok, előadások és inspiráló beszélgetések várják az érdeklődőket. A témák között szerepel a designoktatás határon innen és túl, a bútoripar és a design szakma, a csapdák a székelyföldi brandstratégiában, a mesterséges intelligencia, lesz előadás a viseletekről, illetve Fire to the Ice címmel a 2025-ös jégkorong-világbajnokság vizuális identitásáról, valamint sor kerül a Sosemvolt Mesék társasjáték bemutatójára.

A sepsiszentgyörgyi Design Week ideje alatt a látogatók különböző workshopokon próbálhatják ki kreativitásukat. A programban szerepel linónyomat- és táskakészítő workshop, tufting-szőnyegkészítés, társasjáték- és animációs műhely, valamint 3D-s játékkészítés gyerekeknek.

Kiállítás a design minden területéről

A tíznapos esemény során ingyenesen látogatható az a kiállítás, amely a design legkülönbözőbb területeit mutatja be. A résztvevők között szerepelnek a Budapesti Metropolitan Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Kolozsvári Művészeti és Design Egyetem, a Partiumi Keresztény Egyetem, valamint a Brassói Transilvania Egyetem hallgatói.

Ugyanakkor független alkotók és helyi tervezők is bemutatkoznak, köztük Studio Gride, Könczei Alpár, Olosz Karola, Esztány, Antal Hajnal és Miklós Kata.
A Design Week részletes programja és a további információk a www.designweek.ro oldalon érhetők el.

forrás: Maszol.ro

Prof. Dr. Fábián Attila, az egyetem rektora beszédében hangsúlyozta: „A Soproni Egyetemnek az erdőgazdálkodás, a faipar és kreatívipar, a neveléstudomány valamint a fenntarthatóság terén Közép-Kelet Európa, a többi területen pedig a régió intellektuális és társadalmi fejlődésének katalizátorává kell válnia. Hiszek abban, hogy a Soproni Egyetem egyszerre válhat európai szinten elismert, innovatív, természetes, gazdasági és társadalmi értelemben is fenntartható intézménnyé.

Az egyetemi élet nem csupán a tudományos képzésről szól, hanem az együttműködés, a nyitottság és a felelősségvállalás gyakorlati terepét is jelenti. A rektor kiemelte: „Az itt szerzett tapasztalatok egész életre szóló készségeket adnak: türelmet, nyitottságot, együttműködést és felelősségvállalást.”

A tanévnyitón a Soproni Egyetem kiemelkedő személyiségeket is köszöntött. Béres Klára asszonyt, a Béres Alapítvány elnökét, valamint Dr. Béres Józsefet, a Béres Csoport tulajdonosát, akik példát mutatnak a közösségi felelősségvállalásban.

Különleges pillanat volt az új hallgatók köszöntése is. Idén 1548 hallgató csatlakozik a Soproni Egyetem közösséghez. Prof. Dr. Fábián Attila kiemelte: „Ez a szám nemcsak újabb felvételi sikert jelent, hanem annak bizonyítéka is, hogy egyetemünk képzési kínálata, hallgatóközpontú szemlélete és értékei egyre több fiatal számára vonzó.”

A közösségi szerepek mellett a Soproni Egyetem infrastruktúrája is dinamikusan fejlődik. A közelmúltban megújultak a kollégiumok és közösségi terek, várhatóan októberben átadják a GREEN nevű szórakozóhelyet a campuson, az év végéig pedig elkészül az ikonikus F épület korszerű, faszerkezetes szárnya, mely a művészeti képzések központjává válik. A támogatási programoknak köszönhetően folyamatban van az E és C épületek felújítása, ezzel is növelve az egyetem komfortját és funkcionalitását.

Kiemelt sikerként Prof. Dr. Fábián Attila bejelentette a Környezeti Információ Validáló és Verifikáló Testület akkreditációját: „Ez az elismerés igazolja, hogy az Egyetem által végzett megfelelőségértékelési munka a legszigorúbb nemzetközi szabványi és szakmai követelményeknek megfelel. A validálás és verifikálás alapvető eszközök a fenntartható működés igazolására, és hozzájárulnak egy átláthatóbb, megbízhatóbb önkéntes karbonpiac kialakításához.”

A Soproni Egyetem múltja és jelene egyaránt arra kötelez minket, hogy értékeinket megőrizzük, de mindig nyitottak maradjunk a megújulásra. Közösségeink sokszínűsége, összetartása és közös céljai teszik intézményünket fenntarthatóvá – zárta beszédét.

A Központi Tanévnyitó Nyilvános Egyetemi Szenátusi Tanácsülés következő napirendi pontjaként kitüntetéseket adtak át.

Soproni Egyetemért Emlékérem kitüntetésben részesült több évtizedes sikeres oktatói és kutatói tevékenysége elismeréséül Prof. Dr. Csanády Etele, a Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar Alkalmazott Tudományi Intézetének egyetemi tanára.

Soproni Egyetemért Emlékérem kitüntetésben részesült Dr. Cseh Sándor, a Soproni Egyetem nyugalmazott főiskolai tanára, az NyME Apácai Csere János Karának dékáni, majd az egyetem oktatási rektorhelyettesi tevékenységének elismeréséül.

A kitüntetések átadását követően átadták a Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíjakat, melyet idén 22 hallgató érdemelt ki. A tanévnyitó egyik legjobban várt egyben legünnepélyesebb mozzanataként az elsőéves magyar hallgatók, majd a külföldi elsőévesek is letették az esküt.

A városvezetés nevében Farkas Ciprián, polgármester köszöntötte az egybegyűlteket.

Beszédében kiemelte, hogy a Soproni Egyetem a magyar felsőoktatás egyik unikális oktatási intézménye, amelyre a soproniak rendkívül büszkék. Hozzátette: az egyetem az elmúlt  több mint 100 évben megmutatta azt a városban, hogy nincsen egyetem város nélkül és nincsen város egyetem nélkül. Azokban az időkben pedig, amikor a hallgatók nemcsak egyetemet választanak maguknak a pályakeresés alkalmával, hanem várost is, akkor büszkén mondhatják a soproniak azt, hogy jó adottságokkal tudunk szolgálni mindenkinek, aki az egyetemünkre szeretne járni.

Prof. Dr. Fábián Attila beszéde az alábbi linken olvasható:

Tanévnyitó beszéd – Prof. Dr. Fábián Attila 2025. szeptember 4.

forrás: Soproni Egyetem

Ez a kreatív műhely – amelyet kezdettől fogva az innováció és a kísérletezés iránti elkötelezettség határoz meg – minden évben új perspektívából vizsgálja a design jövőjét. Arra keresi a választ, hogyan tud a formatervezés érdemben reagálni korunk komplex kihívásaira, legyen szó akár környezeti, akár gazdasági vagy társadalmi változásokról. E változások közepette a fiatal tervezők friss gondolkodásmódjuk és kreatív megközelítésük révén kulcsfontosságú szerepet töltenek be, értékes impulzusokat adva a design fejlődési irányvonalának. A SaloneSatellite Díj évente három kiemelkedő projektet részesít elismerésben, valamint különdíjakat is odaítél. A pályamunkák értékelését nemzetközi szakértői zsűri végzi, a kiválasztott prototípusok pedig egy átfogó, közös kiállítás keretében kerülnek bemutatásra. A korábbi évek során bemutatott prototípusok közül számos eljutott a gyártásig, bizonyítva a platform jelentőségét a formatervezés nemzetközi szcénájában. 

Idén mintegy 700 fiatal tervező, valamint 20 nemzetközi designiskola és egyetem kapott lehetőséget a bemutatkozásra. A meghirdetett téma – „Nuovo artigianato: un mondo nuovo” (Új kézművesség: az új világ) – célja a hagyomány és innováció összekapcsolása volt. A téma arra ösztönöz, hogy a kézművesség hagyományos tudását a kortárs tervezői szemlélettel ötvözve, a fiatalok új értelmezéseket hozzanak létre, amelyek elősegítik a kézműves gyakorlatok fennmaradását és megújulását, valamint azok relevanciájának megőrzését a 21. századi kontextusban. A kézműves technikák és anyagok ma már nem csupán hagyományőrző jelentéstartammal bírnak, hanem egyre hangsúlyosabban jelennek meg az ipari- és designfolyamatokban. Nem a kézművesség és az ipari termelés szembeállításáról van szó, hanem egy olyan egyensúly megteremtéséről, amely elősegíti a természettel összhangban álló, fenntartható és felelős design kialakulását. 

Minden évben kíváncsian várjuk, hogy a magyar fiatalok közül kik állítanak ki a SaloneSatellit-en. Bár az eseményen idén sajnos Magyarországról nem vett részt fiatal kiállító, mégis felfedezhettünk egy magyar alkotópárost – „56 hours” néven – akik immár második alkalommal jelentek meg a rangos nemzetközi rendezvényen. A 2024-es bemutatkozásukat követően, idén is ötletes innovatív design tárgyaikkal hívták fel magukra a figyelmet. A tavalyi kiállítás (https://faipar.hu/cikkek/rendezveny/10586/magyar-fiatalok-a-milanoi-salonesatellite-kiallitason) rendkívül értékes szakmai visszajelzéseket hozott számukra, ezeknek a tapasztalatoknak köszönhetően több bemutatott tárgyukat is továbbfejlesztették.

56 hours Design Studió (56hrs.com) – Fenntartható tárgykultúra és konceptuális design

Az 56 hours egy Rotterdamban (Hollandia) működő, független tervezői műhely, amelyet Nagy Viki és Oláh S. Máté alapítottak 2018-ban. A stúdió alapvető célkitűzése olyan designmegoldások kidolgozása, amelyek a környezetre gyakorolt terhelést csökkentik. Az alkotók arra törekednek, hogy a tervezett termékekhez kevésbé környezetkárosító megoldásokat találjanak, miközben ötvözik a kézművességet a digitális technológiákkal. A munka gyakran egy apró intuitív ötletből indul, amelyet játékos kísérletezés, a kortárs anyagok és gyártási folyamatok alapos vizsgálata révén fejlesztenek tovább. Tervezési gyakorlatukra jellemző a kísérletező attitűd. Módszertanuk lényege az, hogy az elméleti koncepciókat gyakorlati követi, a prototípusokat tesztelésnek vetik alá. Ez a tapasztalati út lehetővé teszi a dinamikus reagálást a felmerülő problémákra. 

Az 56 hours stúdiót Viki és Máté első közös Rotterdami projektje, a Rebook, indította el 2018-ban. Ez a jegyzetfüzet-sorozat kiselejtezett plakátokból készül, és alternatívát kínál az ipari újrahasznosítással szemben. A gyakorlati megvalósításhoz Hollandiában, az ország egyik legnagyobb plakátterjesztő cégével működtek együtt, amely biztosította a füzetek elkészítéséhez az alapanyagot (lejárt, feleslegessé vált plakátok). A tudásmegosztás szintén a projektmunka része volt, Budapesten és Rotterdamban tartottak workshopokat, ahol az érdeklődők beleláthattak a füzetkészítés rejtelmeibe. Ezeknek a foglalkozásoknak az volt a fő célja, hogy bemutassa a már használt anyagokban rejlő értékeket és lehetőségeket. A projektről bővebben a https://distributeddesign.eu/awards/entries/rebook/online oldalon lehet tájékozódni. 

A 2025-ös SaloneSatellite kiállításon az alkotópáros először jelent meg teljesen önálló standdal, amely lehetővé tette, hogy a saját koncepciójukra fókuszáljanak. A hangsúlyt idén inkább konceptuális vonalra és az azt kísérő gyakorlati példák bemutatására fektették. A kiállításon való részvételük célja főként az volt, hogy bekapcsolódjanak a design szakmát érintő párbeszédekbe és megvitassák az általuk fontosnak tartott témákat. „Az első év tapasztalataival a felkészülés már sokkal magabiztosabban ment; pontosan tudtuk, mire számíthatunk és mire helyezzük a hangsúlyt.”- vallják.

Az 56 hours standján kiállított termékek a Hako és Fired Narratives, a továbbiakban ezek kerülnek bemutatásra.

56 hours: Hako ‒ Moduláris rendszer a tudatos használatért

A Hako moduláris polcrendszer a tavaly bemutatott Hako Cabinet továbbgondolása, melynek középpontjában a modularitás és az anyag valódisága áll. A Hako nagy előrelépést jelentett az alkotók számára olyan szempontból is, hogy a terméket maguk tudják előállítani, akár nagyobb darabszámban. A termék főként belsőépítészek, építészeti irodák és magánvásárlók érdeklődését keltette fel. Minden eleme 6 mm-es alumíniumlemezből készül, hegesztés és hajlítás nélkül, kizárólag csavaros rögzítéssel. Ez nemcsak a bútor többszöri össze- és szétszerelését, valamint a könnyű szállítását biztosítja, hanem a termék élettartamát is növeli, azáltal, hogy a sérült alkatrészek könnyen cserélhetők. Tudatos tervezői döntés volt, hogy a Hako nem kap semmilyen felületkezelést, csak egy vékony viaszréteget, amely védi és megőrzi a bútor eredeti karakterét. Emellett a használat nyomai természetes módon épülnek be a tárgy esztétikájába. Ez a szemlélet a tartósságot és a személyes kötődést helyezi előtérbe, szemben a karcolásokat el nem rejtő (esztétikailag zavaró tényező) „tökéletes” dizájntárgyakkal. A tervezők elmondása szerint „Ez volt a kiállítás egyik leginkább párbeszédet generáló aspektusa. (…) azt szeretnénk elősegíteni, hogy a használat nyomai és az idő múlása ne csökkentsék, hanem épp ellenkezőleg, mélyítsék a tulajdonos kötődését a tárgyhoz, egyedi történettel ruházva fel azt.”

56 hours: Fired Narratives ‒ A tárgyakhoz fűződő kapcsolat

A kiállítás központi darabja a Fired Narratives kerámia tárgyegyüttes volt, amely szobrászati szemlélettel közelíti meg az ipari formatervezés kérdéseit. Ezzel a projekttel a tervezők az őket körülvevő tárgykultúrát vizsgálták. A kollekció olyan alapkérdéseket vet fel, mint pl. „Mi tesz egy tárgyat igazán értékessé?”, vagy „Milyen tulajdonságok tesznek egy tárgyat érdemessé arra, hogy gondoskodjunk róla, megjavítsuk, és hosszú távon ragaszkodjunk hozzá?”. A tervezők a kérdéskört egy mindenki által ismert egyszerű tárgyon, a poháron, keresztül kezdték vizsgálni. Általánosan abból indultak ki, hogy az ivóedények minden kultúrában jelen vannak és az évezredek során különféle fejlődési folyamatokon mentek át, míg ma mindenféle formában, színben, méretben, anyagban megtalálhatók. Személyes tapasztalat alapján abból indultak ki, hogy szinte mindenkinek van kedvenc pohara vagy bögréje, amihez ragaszkodik. Ez a személyes kötődés vette rá a tervezőket arra, hogy egy hétköznapi tárgy apró módosításain keresztül vizsgálják meg, hogy vajon mi befolyásolja a vonzódást, mi tesz valamit hosszú távon becsessé. A tervezők a poháron – mint archetípus – keresztül megvizsgálták mindazon értékeket, amelyek egy tárgyat személyessé tesznek. Ezek olyan tulajdonságok, amelyek érzéki kapcsolatot teremtenek a felhasználó és tárgy között. Ilyenek például a csésze súlya és anyaga, a perem íve és az anyag vastagsága, a csésze formája és textúrája. A sorozat célja, hogy felhívja a figyelmet ezekre az észrevétlen tényezőkre, és tudatosítsa, hogyan alakul ki a tárgyakhoz fűződő érzelmi kötődés. Az alkotók maguk nyilatkoznak: „Egy csésze súlya a kézben, peremének íve az ajkakon, a folyadék mozgása a belsejében, a színe, tapintása, sziluettje ‒ apró, gyakran észrevétlen részletek formálják, hogyan éljük meg a mindennapi tárgyainkat. A Fired Narratives sorozat az emberek és a leginkább ismerős tárgyaik közötti csendes dinamikát kutatja. Egy csésze több mint tárolóeszköz; a falvastagság finom változtatásával arra hívjuk fel a figyelmet, hogy egy ilyen apróság hogyan hat a tárgy egyensúlyára, a használat kényelmére, az ivás tempójára, és végső soron arra, hogyan válik a mindennapi rituáléink szerves részévé. Ez a munka a stúdiónk azon törekvését tükrözi, hogy hosszan tartó kapcsolatokat kialakító tárgyakat hozzunk létre ‒ olyan darabokat, amelyekhez az emberek kötődni kezdenek.”

A tervezők szerint ez a fajta alkotás kevésbé illeszkedik a SaloneSatellite klasszikus profiljába, mégis a koncepció kidolgozása és a tárgyak megalkotása a stúdió fejlődésének egy állomását jelentette. A kerámiakollekció kiállításon való megjelenése új utakat nyitott számukra.

Tapasztalatok és jövőkép

Viki és Máté örömmel válaszolt a feltett kérdéseimre. Bár idén kisebb médiavisszhang kísérte szereplésüket, a stúdió a koncepcionális érettség és a gyárthatóság felé tett tudatos lépésként értékelte az eseményt. A kiállítók maguk vallják: „Számos pozitív visszajelzést kaptunk, és a kiállított tárgyaknak köszönhetően sokkal több személyes beszélgetés alakult ki, mint korábban. Mivel egyik fő célunk a tárgyakhoz való kötődés megértése volt, a világ különböző pontjairól érkező látogatókkal és kollégákkal folytatott eszmecserék különösen értékes tapasztalatot jelentettek.” 

Elmondásuk alapján a kiállításra való kijutás komoly anyagi és szervezési feladat volt. A részvételüket egy holland művészeti alap támogatta, amely idén 10 projektet segített eljuttatni Milánóba. Szerintük: „Mindig óriási élmény Milánóban lenni, ez a hét szakmailag feltölt minket. Mivel már másodjára állítottunk ki, sokkal magabiztosabban mozogtunk. Ezt az érdeklődők számának növekedése is visszaigazolta. Ugyanakkor érdekes volt látni, hogy a sajtóban kisebb visszhangot kaptunk, mint tavaly. Úgy gondoljuk, ez azért lehet, mert tavaly figyelemfelkeltőbb, trendérzékenyebb tárgyakkal jelentkeztünk, idén viszont a fókuszt a gyárthatóságra, a kiforrottabb koncepcióra, és a hosszú távú használhatóságra helyeztük. Bár ez a megközelítés talán kevesebb azonnali médiafigyelmet generált, a stúdió fejlődése szempontjából ez egy tudatos és fontos lépés volt.”

Viki és Máté kifejtette, hogy a milánói Design Héten való részvétel kiváló lehetőség a nemzetközi kapcsolatépítésre és a szakmai tájékozódásra. A különböző kulturális kontextusból érkező ötletek és projektek inspirálják egymást, és ez a kölcsönhatás a saját munkát is élénkíti. A fontos szakmai kérdések, amelyek fókuszba kerülnek a kiállításon, otthon is hasznosíthatók. Ugyanakkor a részvétel komoly pénzügyi befektetést, alapos felkészülést és magas szintű professzionalizmust kíván. A világ minden tájáról érkeznek kiállítók és látogatók, a verseny a figyelemért hatalmas. Ebben a közegben a legapróbb részletekig kidolgozott, igényes és precízen megvalósított munkák keltik fel igazán az érdeklődést. Ez az alapja annak, hogy egy tervezőt komolyan vegyenek. A felkészülést érdemes időben elkezdeni, és minden lehetőséget számba venni. 

A SaloneSatellite mellett számos más kiállítási platform létezik fiatal tervezők számára. A 56 hours stúdió következő nagy bemutatkozása az őszi eindhoveni Dutch Design Week eseményen lesz, ahol a „Crafting change” című csoportos kiállításon vesznek majd részt a tavalyi One Piece falámpa továbbfejlesztett változataival. Lámpájukat a kiállításra pályázat útján válogatta be a „Craft Council Nederland” (Holland Kézműves Tanács). A lámpák az alapján lettek beválogatva, hogy szorosan kapcsolódnak a kézműves tárgyalkotás hagyományaihoz és azokhoz a történetekhez, amelyeket egy-egy tárgyon keresztül lehet elmesélni. Viki és Máté tanácsa a költséghatékonyabb megjelenéshez az összefogás. Szerintük érdemes csoportos kiállítási lehetőségeket keresni. Kívánunk további sikereket a tervezőpárosnak és ajánljuk a magyarországi fiatalok figyelmébe is a lehetőséget!

Hogyan vegyél részt te is a 2026-os SaloneSatellite kiállításon? PÁLYÁZZ! A pályázati felhívást megtalálod a https://www.salonemilano.it/en/articles/salonesatellite-2026-how-to-take-part?utm_source=newsletter&utm_medium=email&utm_campaign=nl-20250619_TheVoice oldalon!

Forrás: faipar.hu – https://www.salonemilano.it/en/press (2025.07.07), interjúk a kiállítókkal

Szerzők: Dr. Antal Mária Réka egyetemi docens (Soproni Egyetem, FMK Kreatívipari Intézet), Nagy Vivien PhD hallgató (Soproni Egyetem, FMK Kreatívipari Intézet)

A kreatívipar gazdasági jelentősége hazánkban az elmúlt években folyamatosan nőtt: 2010 és 2022 között bruttó hozzáadott értéke megduplázódott, ma már a nemzetgazdasági szintű hozzáadott érték 2-3%-át adja. E lendületes növekedésre alapozva hirdeti meg a Magyar Divat & Design Ügynökség (MDDÜ) legújabb programját, mely az ágazati szereplők nemzetközi eredményességét segíti elő.

A kezdeményezés célja, hogy a kreatívipari cégek megalapozott, fenntartható növekedési stratégiával jelenhessenek meg külföldön, hozzájárulva ezzel a magyar gazdaság versenyképességének erősítéséhez. Az Üzletfejlesztési és külpiaci tanácsadás programban a divat- és textilipari, bútorgyártási és formatervezési, lakberendezési, szépségápolási és játékfejlesztési területen működő exportképes vállalatok vehetnek részt, amelyek megfelelnek az előírt gazdasági mutatóknak.

A program keretében a résztvevő vállalkozások személyre szabott szakmai támogatást kapnak: a külpiaci megjelenéshez szükséges felkészítés – például márkaépítési tanácsadás, marketingstratégia kialakítás, termékelemzés, csomagolástervezés vagy értékesítési csatornák meghatározása – mellett átfogó üzleti és exportfejlesztési akcióterv készül számukra. A cégek nemzetközi tapasztalattal bíró szakértőkkel dolgozhatnak együtt, így célzott, gyakorlati útmutatást kapnak a külföldi piacra lépéshez, illetve lehetőségük nyílik kapcsolatépítő eseményeken való részvételre is, amely további üzleti lehetőségeket generálhat számukra.

A részvételhez minimum gazdasági és szakmai mutatók teljesítése szükséges, emellett kvalitatív szempontok – mint a piaci tapasztalat, célpiac ismerete, vagy eddigi nemzetközi eredmények – is fontos szerepet kapnak a bírálatban.

A jelentkezési feltételek, határidők és a részletes pályázati kiírás ITT érhető el.

Mellékletek:

1.sz.melléklet – Jelentkezési űrlap

2.sz.melléklet – Szakmai adatlap

3.sz.melléklet – Titoktartási nyilatkozat

4.sz.melléklet – Adatkezelési tájékoztató

5.sz.melléklet – Átláthatósági nyilatkozat

6.sz.melléklet – De minimis nyilatkozat

forrás: MDDÜ

A Magyar Divat & Design Ügynökség (MDDÜ), mint a hazai divat- és kreatívipar integratív szervezete, kiemelt céljának tekinti az iparág folyamatos monitorozását és fejlesztését. Ennek jegyében átfogó felmérést indít a szektor szereplőinek aktuális helyzetéről, a gazdasági változások és az iparági trendek hatásainak vizsgálatára. A kérdőív célja, hogy megalapozott szakpolitikai párbeszédek, célzott támogatási intézkedések és hosszú távú fejlesztési irányok születhessenek – a szektor valódi igényei mentén.

A kreatívipar az európai gazdaság egyik leggyorsabban fejlődő és legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező ágazata. Magyarországon is több tízezer embert foglalkoztat közvetlenül és közvetve, hozzájárul a gazdaság dinamizmusához, valamint az országimázs formálásához. A szektor szereplőinek erősítése gazdasági és kulturális szempontból is fontos.

A most induló kérdőív egy újabb mérföldkő az MDDÜ szakmai munkájában. A 2021-ben, a vírushelyzet hatásait vizsgáló felmérés alapján többek között stratégiai egyeztetések indultak az Innovációs és Technológiai Minisztériummal, valamint szakpolitikai javaslatok formálódtak az iparág hosszú távú fejlődését szolgálva. A mostani kérdéssor célja, hogy e folyamatokat friss, naprakész információkkal támogassa, és még pontosabb képet adjon a divat-, a design-, a szépség-, valamint a játékipari szektorról.

A kérdések többek között kitérnek a vállalkozások működési modelljeire és gazdasági helyzetére, a gyártási kapacitásokra és beszállítói kapcsolatokra, a nemzetközi jelenlét és exportlehetőségek lehetőségeire, valamint az oktatáshoz, utánpótlásképzéshez és szakmai közösségekhez fűződő viszonyokra is. A helyzetfelmérés a kreatívipari szereplők széles körének szól a kisebb vállalkozásoktól, kozmetikai cégeken át, egészen a tervezőkig, bútorgyártókig.

A kérdőív az alábbi linken érhető el: Kreatívipari Helyzetfelmérés
A kitöltés legfeljebb 30 percet vesz igénybe, és anonim módon történik.

forrás: MDDÜ

A Budapest Select – A VVoven View című kiállítás a Milan Design Week keretében, az 5VIE dizájnnegyed egyik kiemelt helyszíneként jött létre. A 24 magyar formatervező, valamint ipar- és képzőművész alkotásait bemutató tárlat iránt intenzív nemzetközi érdeklődés mutatkozott – közölték a szervezők csütörtökön az MTI-vel.

Mint írták, a magyar szekcióról olyan rangos nemzetközi médiumok számoltak be, mint a Dezeen, a Designboom, az Interni, az Archup vagy a Living magazin. A lebegő papírlapokból álló installáció, a 65 válogatott dizájnobjektum, valamint a kurátori koncepcióra épülő kísérőesemények egyaránt a kortárs magyar dizájn kézműves, technológiai és kulturális kapcsolódásait helyezték fókuszba.

A Milano Design Week évente mintegy félmillió látogatót vonz az észak-olaszországi városba, köztük dizájn- és építészhallgatókat, gyártókat, szakmai döntéshozókat, valamint a nemzetközi média képviselőit. A Magyar Divat & Design Ügynökség (MDDÜ) immár negyedik alkalommal nyújtott lehetőséget a magyar kortárs dizájnereknek a világ egyik legrangosabb dizájneseményén a bemutatkozásra április 7-től 13-ig.

A Budapest Select – Vvoven View kiállítást rangos építészirodáktól, galériáktól és forgalmazók képviselői is megtekintették, emellett olyan ismert szakmai szervezetek képviselői is ellátogattak rá, mint a milánói Bocconi Egyetem, a Le French Design by VIA francia dizájnintézet, valamint az IED – Istituto Europeo di Design európai dizájnintézet.

„A Budapest Select ernyőmárka alatt bemutatott tárgyszelekció újabb lépést jelentett a hazai dizájn nemzetközi beágyazottságának erősítésében, és tovább növelte a magyar tervezők láthatóságát a globális színtéren” – idézte Jakab Zsófiát, az MDDÜ vezérigazgatóját, a kreatívipar fejlesztéséért és ágazati koordinációjáért felelős miniszteri biztost a közlemény.

Az Ügynökség a kiállító tervezőket, a teret megálmodó építészirodát és a tárgyszelekciót végző kurátorokat is nyílt pályázat útján választotta ki, a jelentkezések elbírálására nemzetközi rálátással bíró, szakmai szereplőkből álló zsűrit kért fel. A magyar kollektív megjelenés egy komplex, többrétegű koncepció mentén valósult meg az URBA építészstúdió, Góg Angéla és Erdész Barna kurátor megfogalmazásában.

A tér központi installációja – a lebegő fehér papírlapokból álló, generatív dizájn elvén készült struktúra – a mesterséges intelligencia és az emberi alkotómunka közötti dinamikát vizsgálta. A hatalmas papírtekercseken megjelenő, csaknem 27 millió karakter a hosszú, a tervező és az AI közötti beszélgetéseket rögzítő, a mesterséges intelligencia által előállított adatbőségre reflektált. Az installáció azt is kiemelte, hogy az alkotás valódi folyamata kizárólag emberi döntés eredménye.

A kiállításhoz használt anyagok újrahasznosítottak vagy újrahasznosíthatók, így a projekt fenntarthatósági törekvéseit hangsúlyozzák. A „vvoven” fogalom a hagyományos kézműves technikákra utalás mellett a különböző kulturális nézőpontok, technológiai megoldások és tervezői működések összefonódását szimbolizálta.

A bemutatkozási lehetőséget kapott 24 alkotó különböző nézőpontokat és eltérő tapasztalati hátteret képvisel, a társadalmi érzékenységet, a technológiai gondolkodást és az anyagkísérleteket ötvöző munkák az autonóm művészeti attitűd és a funkcionális tárgyalkotás határán mozognak.

A Budapest Select kiállításon bemutatkozott márkák és alkotók: Baranyay Szabolcs, Segesdi Bori, DEGA Design, Fogarasi Demeter, Dukai István, EVAANNA, Forms Design, freeform.ourcollective, Góbi Gábor, HENIBARA, Horváth Orsolya, Juszuffceramics, KOMONKA Textile, Koós Daniella, Make Sail, Maniko, Zagiba Mátyás, Sinkó-Kalocsai Dorottya, Sógor Sarolt, SoundWool, SUSU Keramika, SzaboAni, Szauder Dávid LUMAS Budapest, VUUV Works

A tárlathoz kapcsolódó programok is arra törekedtek, hogy közelebb hozzák a látogatókhoz a hazai dizájn gondolkodásmódját, és bemutassák azokat a kulturális és kézműves hagyományokat, amelyek a prezentált műtárgyak technológiájában és koncepciójában is megjelennek.

A közlemény kitért arra, hogy Jásdi Juli illusztrátor nagyméretű, közösségi installációval hozta közelebb a közönséghez Budapest emblematikus városképét, Jókainé Gombosi Beatrix néprajzkutató és népi iparművész pedig a tojásfestés tradicionális technikáin keresztül a húsvéti időszakhoz kapcsolódó tárgyalkotó gyakorlatokat elevenítette fel. Emellett kortárs zenei programok, néptáncbemutató és borkóstoló is hozzájárult Magyarország ízeinek, dallamainak és kultúrájának megismeréséhez.

forrás: MDDÜ

A Magyar Divat & Design Ügynökséggel együttműködésben szervezett találkozó célja a szakmai párbeszéd elindítása és a kreatívipar – mint a gazdasági növekedést maghatározó ágazat – fejlesztésével kapcsolatos stratégiai irányok megvitatása volt.

A Nemzetgazdasági Minisztérium a gazdasági szereplők bevonásával 2024-ben az újraiparosítás komplex fogalmára és a változó gazdasági környezet kihívásaira épülő versenyképességi stratégia kiemelt ágazatai között foglalkozik a kreatíviparral. 

A szektor jelentőségét jól mutatja, hogy növekedési üteme Magyarországon a második legnagyobb az iparágak között, ráadásul több mint 100.000 főt foglalkoztatnak az ide tartozó területeken.

A Kreatívipari Fórumon Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Jakab Zsófia a Nemzetgazdasági Minisztérium kreatívipar fejlesztéséért és ágazati koordinációjáért felelős miniszteri biztosa, a Magyar Divat & Design Ügynökség vezérigazgatója fogadta a résztvevőket. A Fórumra a versenyképességi stratégiában kiemelt öt kreatívipari alágazat hazai tulajdonban lévő, kimagaslóan teljesítő vállalkozásai kaptak meghívást. A vállalkozások vezetői a divat- és textilipar, a bútorgyártás és lakberendezés, a szépség és kozmetikai ipar, a játékipar, valamint a filmipar területéről érkeztek.

Az iparági találkozó lehetőséget biztosított a szakmai párbeszéd elindítására, a kapcsolódó ágazatok szereplői kifejthették véleményüket és megfogalmazhatták javaslataikat a szakterület legfontosabb kérdéseiben. A jelenlévők közösen áttekintették a versenyképességi stratégia kapcsolódó részeit, majd megvitatták a kreatívipar előtt álló legfontosabb kihívásokat, kérdéseket és a lehetséges megoldási javaslatokat.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a fórumon hangsúlyozta: a kormány célja, hogy hazánk gazdasági fejlettsége 2030-ra elérje az uniós átlag 90 százalékát, ebben az olyan dinamikusan bővülő és fejlődő ágazatok, mint a kreatívipar, kulcsszerepet játszanak. Hozzátette, a kreatívipar a jövő ágazata, a gazdasági növekedés egyik motorja lehet.

Az ide tartozó területek bruttó hozzáadott értéke 2010 és 2022 között megduplázódott, hozzávetőlegesen a nemzetgazdasági bruttó hozzáadott érték 2-3 százalékát teszi ki, amellyel a második legnagyobb az iparágak között.

A kreatíviparban magas számban találhatóak hazai tulajdonú vállalkozások, és az exportarány is jelentős, egyes alágazatokban 80 százalék fölötti. Az iparágban megvan a jelentős növekedési potenciál, amelyet beágyazottsága tovább erősít. A kreatív ágazatok számos egyéb ágazattal vannak gazdasági összeköttetésben, így a teljes gazdaság innovációjához hozzájárulhatnak.

A kreatívipar fókuszterületein a versenyképesség növelését az ágazat szereplőinek aktív együttműködésével kell megvalósítani. A Nemzetgazdasági Minisztérium ennek érdekében elkötelezett a rendszeres szakmai párbeszéd fenntartása mellett, melyet a kreatíviparért felelős miniszteri biztos együttműködésével ösztönöz a jövőben.

A kreatívipar területén kimagaslóan teljesítő, jelentős export potenciállal rendelkező, hazai tulajdonban lévő vállalkozások, amelyek részt vettek a Kreatívipari Fórumon:
– Árkossy Bútor Kft.
– Caola Zrt.
– Helia-D Kft.
– Kallos Cosmetics Kft.
– Nanushka International Zrt.
– Naturtex Kft.
– Neocore Games cégcsoport
– Pi-er Technical Kft.
– Prop Club Kft.
– Roland Divatház Zrt.
– Rotte Group Kft.
– Szinga Sport Kft.

forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium / MTI

A tárcavezető a 2030-ig előre tekintő versenyképességi stratégia bemutatása során hangsúlyozta, hogy a gazdaságot és a versenyképességi kérdéseket nem szabad felülről szemlélni, konkrét intézkedésekre van szükség, amelyekre a vállalatoknak kell javaslatokat tenni.

A fenti megközelítést alkalmazva összesen 1243 piaci szereplő véleményét kérte ki a Nemzetgazdasági Minisztérium 6 ágazatban: járműipar, élelmiszeripar, kreatívipar, egészségipar, infokommunikációs szektor, valamint a vegyipar, acélipar és műanyagipar együttesen. Mindezek alapján 41 összefogó szakmai javaslat fogalmazódott meg. A versenyképességi stratégia ezért a vállalatok stratégiája, amelyet az ő javaslataik alapján fogadott el a Kormány.

Nagy Márton kiemelte, hogy nincs szükség gazdasági fordulatra, a meglévő gazdaságstratégia céljainak és eszközrendszerének finomhangolását kell megtenni. A magyar gazdaság 2024-ben 2-3 százalék közötti növekedéssel indul újra, 2025-től pedig várhatóan 4 százalék körül lesz a növekedés, azaz megtörténik a gazdaság növekedésének helyreállítása. A gazdasági növekedés helyreállításához tehát két évre lesz szükség, ugyanakkor ezt a növekedést fenn kell tartani, ezért versenyképességi javaslatokra, egy új versenyképességi stratégiára volt szükség.

A nemzetgazdasági miniszter általános versenyképességi célként azt jelölte meg, hogy 2030-ra Magyarországnak el kell érnie az Európai Unió fejlettségi szintjének 90 százalékát. Ehhez az szükséges, hogy a foglalkoztatási ráta elérje a 85 százalékot, a GDP arányos beruházási ráta pedig a 30 százalékot, amelyből a vállalati beruházások adnak 20 százalékpontot.

A versenyképességi stratégia 4 pilléren alapul: a patriotizmus, a technológia, a fenntarthatóság és az ellátásbiztonság, melyeken belül kiemelt fókuszban lesz a mesterséges intelligencia elterjesztése a vállalati szektorban, valamint a fejlett elektromobilitási ökoszisztéma kiépítése.

A pillérek alapján kiemelt cél a hazai beszállítók fejlesztése, a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység erősítése és szorosabb kapcsolat kialakítása a vállalatokkal, végezetül pedig a nemzeti bajnokok kinevelése.

A versenyképességi stratégia 6 kiemelt ágazatra fókuszál, amelyekhez kapcsolódóan az alábbi konkrét lépések kerültek kialakításra.

Járműipar: A járműipar átalakulásával új, stratégiai jelentőségű ágazatok születnek, melyben piacvezetőkké válunk.
– Járműipari beszállító-fejlesztési program kialakítása, amely az elektromobilitásra történő átállást támogatja
– A beruházási támogatások mértékének meghatározásánál a hazai hozzáadott érték vállalt mértéke, elérésének időtávja és jellege/formája értékelési szempont legyen
– Járműipari Transzformációs Klaszter létrehozatala, amelynek célja a szükséges kompetenciák megszerzését biztosító tudástranszformáció
– Akkumulátoripari kompetenciaközpont kialakítása: K+F, akkumulátor-újrahasznosítás infrastruktúra és gyártókapacitások összehangolása
– Gyártósor részelemek, vezérlő-szoftverek fejlesztési tevékenységének támogatása
– Elektronikai alkatrész összeszerelés, kapcsolódó ökoszisztéma fejlesztése
– A járműipari mérnök és technikus képzés minőségi fejlesztése

Élelmiszeripar: Geopolitikai kihívásoknak is ellenálló ellátásbiztonságot teremtünk.
– Iparági konszolidáció elősegítése, a hazai vállalatok megerősítése a hazai kereskedelemben
– Integrációk létrejöttének és fejlesztésének célzott állami támogatása
– A hazai hatóságok fellépésének megerősítése piacvédelmi céllal
– Technológiai hatékonyságra fókuszáló beruházások ösztönzése célzott állami támogatásokkal
– Digitalizációs programok indítása célzott állami támogatással, különös tekintettel a magyar hátterű szoftvergyártókra
– Mezőgazdasági robotizáció, automatizáció állami támogatása
– Célzott, exporthoz és külföldi terjeszkedéshez kötött állami támogatás, a magyar bajnokok részére piacteremtés támogatása

Egészségipar: Növeljük a kiemelt stratégiai jelentőségű egészségipar exportképességét.
– Az adatok és a mesterséges intelligencia üzleti modelljének kialakítása, EESZT adatok összekötése kórházak adatbázisával, a NEAK finanszírozási adataival; BNO11-re való átállás a pontosabb adatok érdekében
– Klinikai vizsgálatok szerződéskötési folyamatának egyszerűsítése, gyorsítása, standardizálása
– Stratégia partnerségek működtetése és intézményi háttér rendezése
– A gyógyszerágazatban diverzifikált értékkövetési mechanizmus kialakítása a stratégiai gyógyszerlista alapján
– Patrióta szempontokat figyelembe vevő közbeszerzési-elbírálás kialakítása
– Tanúsítások megszerzését támogató finanszírozási program kidolgozása, a fenntartható egészségipar elősegítése és a károsanyag-kibocsátás csökkentése

Vegyi-, acél és műanyagipar: A hazai ellátásbiztonságot megerősítjük. Ez előfeltétele több másik ágazat versenyképes működésének.
– Zöld átállás projektek állami támogatása
– Újrahasznosított alapanyag használatának ösztönzése
– Pályázatok rugalmasabbá tétele, lényegi versenyképességi célok támogatása (K+F, magas hozzáadott érték, automatizálás, energiahatékonyság a fő szempont)
– Magyar beszállítók támogatása a Magyarországra érkező nemzetközi vállalatok kapcsolatfelvétele során
– A kritikus nyersanyagok biztosítása érdekében a hazai ásványvagyon felmérése, cselekvési terv kialakítása
– Kooperatív anyagtechnikai fejlesztések támogatása: szektorok közti összefogáson alapuló K+F tevékenységekre

Információs és kommunikációs technológia: Javítjuk az IKT szektor exportképességeit, támogatjuk a digitalizációt a többi ágazat pozitív teljesítményösztönzésére.
– A helyzeti előnnyel rendelkező beszállítói láncok célzott fejlesztése
– Modern technológiák stratégia kialakítása a nemzeti platformok tudásbázisán, a modern technológiák hatékony alkalmazása érdekében (fókuszban AI)
– A startup ökoszisztéma fejlesztése, finanszírozása
– Az elektronikus hulladékfeldolgozás területén elérjük a teljes újrahasznosítási kapacitást
– IKT felsőoktatás fejlesztése, modernizálása és innováció vezérelt együttműködések piaci szereplőkkel
– Mérnöki pálya vonzerejének növelése ösztönző programok és képzések brand építése által
– Üzleti, sales, marketing és digitális kompetenciák fejlesztése középiskolai és felsőoktatási szinten egyaránt
– A telekommunikációs infrastruktúra fejlesztésének előmozdítása
– A dedikált 5G frekvencia-tartományok ipari célú allokálásának átgondolása

Kreatívipar: A magas árbevételű kreatíviparban versenyelőnyt teremtünk és támogatjuk a szektor bővülését.
– Patrióta beszerzési rendszer
– Creative Hub Hungary kialakítása, Induló vállalkozások inkubációja, gyártók és tervezők együttműködésének ösztönzése
– Nemzetközi értékesítési kapcsolatok fejlesztése, nemzetközi kiállításokon való megjelenés és B2B értékesítés támogatása
– Szellemi tulajdonvédelem, bejegyzések és K+F tevékenységek ösztönzése
– Kreatív ipari szakmák támogatása ágazati imázsépítéssel és márkaépítéssel
– Tanúsítványok megszerzésének támogatása, textil újrahasznosító központ létrehozása, hulladék és vízgazdálkodás, beruházás finanszírozás

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 9 és 10. között kétnapos konferenciát rendez a versenyképességi stratégia kapcsán, ahol meghívásra kerülnek a megkérdezett vállalkozások, valamint ágazatonként megvitatásra kerülnek a javaslatok is, az adott ágazatok főbb szereplői közötti panelbeszélgetéseken.

A stratégia mai bemutatásáról szóló prezentáció megtalálható a Nemzetgazdasági Minisztérium Linkedin oldalán.

forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium / NJT

kapcsolódó jogszabályok:

1074/2024. (III. 28.) Korm. határozat
Magyarország 2024–2030 közötti időszakra vonatkozó iparstratégiájáról

„A Kormány

1. egyetért Magyarország 2024–2030 közötti időszakra vonatkozó iparstratégiájával (a továbbiakban: Iparstratégia) és annak alapján a központi költségvetés teherbíró képességének figyelembevételével a kiemelt ágazatok támogatásával, a technológiavezérelt hazai ipar fejlesztésével;

…”

1073/2024. (III. 28.) Korm. határozat
Magyarország 2024–2030 közötti időszakra vonatkozó ipar és technológiai cselekvési tervéről

„A Kormány a Magyarország 2024–2030 közötti időszakra vonatkozó iparstratégiájával összhangban a központi költségvetés teherbíró képessége figyelembevételének szükségességével

1. egyetért azzal, hogy a hazai járműipar fejlesztéséhez kapcsolódó legfőbb stratégiai célok a hazai beszállítók versenyképességének növelése, a járműipari technológiaváltás támogatása, a környezetvédelmi gondolkodásmód térnyerése és a képzett munkaerő rendelkezésre állása;

…”

Az idei programsorozat remek alkalom arra, hogy a szervezők felidézzék az elmúlt két évtizedet, bemutassák az azóta világhírűvé vált magyar tárgyakat, tervezőiket és hazai stúdiókat, a kiemelkedő designpillanatokat, és megszólítsák a kreatívipar véleményformálóit, ezzel képet adva a design sokszínű jövőjéről.

A múltidézés mellett a design jelene és annak jövője is fókuszban lesz, bemutatásra kerülnek a kreatívipari szereplők számára elérhető hazai és nemzetközi pályázati lehetőségek, ahogy megvizsgáljuk miként alakul a hazai kreatívipari felsőoktatás, mely nemcsak hagyományos képzésben, hanem rövid, rugalmas és innovatív programokkal is segíti a designereket.

Ahogy az elmúlt években már megszokottá vált, a BDW 2023-ban is kiemelten foglalkozik a vállalkozásfejlesztéssel: ezúttal az elmúlt 20 év legsikeresebb vállalkozásai engednek betekintést alkotóműhelyeikbe a népszerű Nyitott Stúdiók programelemen keresztül. Ezen felül egy szakmai nap során a Start up Guide Live programban designvállalkozások mutatkoznak be.

A Budapest Design Week októberben városszerte izgalmasabbnál izgalmasabb programokkal, „designos” meglepetésekkel vár mindenkit, emiatt érdemes követni a fesztivál honlapját és a közösségi média felületeket.

forrás: BDW

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem 2021-ben kezdett dolgozni a Business to Design vállalkozói képességeket fejlesztő, ismereteket átadó három féléves tantárgy anyagán, melynek tanmenetében a piaci értékteremtés, a pozicionálás, az értékesítés és az üzleti kommunikáció korszerű módszertanait sajátíthatják el a hallgatók, és külön pillér foglalkozik a szervezetfejlesztési, jogi és pénzügyi ismeretek átadásával.

Egyediségét a régióban nem csak az jelenti, hogy az idei évtől minden alapszakos hallgató tantervébe épül, de a képzés felépítése oktatási szempontból is előremutató. A program elemeit ugyanis úgy dolgozták ki, hogy az kifejezetten a kreatívipar kihívásaira, a speciálisan a művészeti- és designoktatásban jelentkező kérdésekre válaszoljon. Innovatív struktúrájában számos esettanulmány, önismeretet segítő elem, és olyan gyakorlat szerepel, amelyben a részvevők saját projektötleteken, csoportosan dolgozhatnak. Az üzleti modul segíti, hogy a tervezők saját területük szakmai tudása mellett megértsék a piaci gondolkodást, felfedezzék a számukra legmegfelelőbb karrierutakat, céljaikhoz szakterületükhöz és személyiségükhöz legjobban kapcsolódó vállalkozási formákat.

Az egyetem saját fejlesztő-oktató csapata – Barna Máté, Schmidt Andrea, Vesmás Júlia, Érmezei Lili sokéves hazai és nemzetközi tapasztalattal rendelkeznek mind oktatási, mind designszakmai és üzletfejlesztési területen. Mint elmondták, céljuk, hogy eszközöket, gondolkodásmódot és magabiztos tudást adjunk a hallgatóknak, hogy sikeresek legyenek a kreatíviparban, mindezzel pedig a kreativitással életre hívott innovatív magyar vállalkozások számát is gyarapítsák. „Úgy gondoljuk, hogy a tervezői és az üzleti szemlélet összekapcsolása elengedhetetlen ahhoz, hogy a 21. század kihívásaira választ adjunk” – foglalták össze.

Az oktatási program több fejlesztési szakaszon esett át, a fejlesztésben a Kürt Akadémia vállalatfejlesztési szakemberei is segítették a csapatot. A félévek tanmenetét többször modellezték a gyakorlatban, majd a hallgatók bevonásával fejlesztették azokat.

A második félév kialakításában és oktatásában kreatívipari vállalkozók működnek közre mentorként, többen segítik a munkát az YKRA részéről, köztük Lakatos Balázs, alapító, Király Kati, Production Manager és Lebó Eszter ügyvezető, aki emellett a BOO Studio társalapítója is, de ott van köztük Beck Márton, a Mindminers Collective társtulajdonosa, Molnár Péter a MAFORM társalapítója, a MOME Design Intézetének igazgatója, Jedlicska Márton, a Wavemaker Budapest Chief Creative Directora, Kiss-Benedek Kristóf – Grafikus, (KISJUSTK), a POKET zsebkönyvek művészeti vezetője és Vértes János – Beyond the Standard alapító ügyvezetője.

Lebó Eszter szerint az ő feladatuk a hallgatók igényeire válaszolva a legfrissebb, legrelevánsabb tudás átadása, és olyan témákról való diskurzus, amelyeket a tervezők általában szeretnek a szőnyeg alá söpörni. „A B2D kurzus egyik fontos célja az, hogy ne legyenek kényelmetlen témák és a hallgatók   minden területen meg tudják állni a helyüket, azáltal, hogy mélyreható képet adunk nekik arról, milyen utat jár be az életben egy szolgáltatás vagy egy termék az előállítástól az eladásig” – foglalta össze a szakember, aki korábban designmenedzserként végzett az egyetemen.

A program az oktatók és a mentorok munkája mellett ismert, nemzetközi piacon dolgozó szakemberek prezentációival egészül ki. Nemrég tartott előadást Baldaszti Péter, a Nanushka társtulajdonosa, Dr. Zolnay Judit, üzleti és vezetési tanácsadó, executive business coach, Vályi Bence, az egyedi gyerekbútorok készítésével foglalkozó Tetovált Asztalos márka alapítója és Forgács-Fábián Sára, az Amigos megálmodója. A további közreműködők közt szerepel a Redbull egykori marketingmenedzsere, Takács Ákos, a Coca-Cola korábbi marketing vezetője Hídvégi Tom, a BookrKids alapító Horváth Dorka, valamint a MUNCH startup csapata.

A hiánypótló program számos pozitív hallgatói visszajelzést kapott: mint elmondták, ezekre az órákra nem csak a színes anyag miatt járnak szívesen, de azért is, mert korábban aránytalanul kevés szó esett erről a témáról tanulmányaik folyamán. Kiemelték, hogy számukra a legtöbbet a csapatmunka támogatása, a prezentálásról és a tárgyalásról hallott ismeretek, a valós helyzetek, például egy-egy megbízó és kreatív közötti kapcsolatok dinamikájának a megértése adta.

Beck Márton úgy fogalmaz, hogy a gyakorlati, valós életből vett példák sokat segítenek abban, hogy még a pályaválasztás előtt eligazodási pontokat találjanak a hallgatók. „A programon szerzett tudással és egy kis önismerettel olyan alapvető kérdésekre válaszolhatnak maguknak, mint hogy inkább vállalkozó, vagy inkább alkalmazott típus vagyok-e, ugyanakkor az esettanulmányok rávilágítanak arra is, hogy milyen komplex a siker felé vezető út, milyen sokféle szakértelmet kell behozni egy-egy projekt kapcsán, és mennyi akadályt kell legyőzni ahhoz, hogy egy jó ötlet meg is valósuljon.” 

forrás: MOME