Vízimadarak etetése – kárt okozunk vele?

Mindenki számára felemelő érzést nyújthatnak a vízpartok mentén megjelenő vízi madarak. Az etetésük még a nyári időszakban is megszokott dolog. A szakember azonban másként vélekedik erről a hétköznapi tevékenységről; korántsem biztos, hogy jót teszünk a madárvilágnak ezzel a cselekedettel.

Nemzeti Kincsünk az Erdő – A hazai erdők minősége

Az erdőgazdálkodás lényege, hogy immár nincsenek elhanyagolt, kezeletlen, úttalan rengetegek, ahol a fák egyszerűen megöregszenek és meghalnak, kivéve a kutatási célú erdőrezervátumokat.

Mozgó homokbuckák a Fülöpházi-buckavidéken

Hazánk középső vidékének egyik legérdekesebb pontjára kirándulunk, egészen konkrétan a Fülöpházi-buckavidékre. A terület a Kiskunsági Nemzeti Park kezelésében áll, és számtalan érdekességet kínál a természetkedvelő turistáknak.

Erdősítés a homokos talajon, Kunpeszér határában

Kunpeszér térségében pillantunk bele abba, milyen erdőségek és természeti viszonyok kialakulását segítik elő az erdészek, ezen a homokos területen.

Erdő Ernő bácsi meséi – A leggyakoribb fafaj

A hazai erdőségekben számos fafaj él. A leggyakoribb az akác, a második legelterjedtebb a tölgy. A különböző fafajoknak más és más élettér az ideális.

Ódörögdi templomrom Zalahaláp szomszédságában

Bár az építmény eredete nem tisztázott, az azonban látható, hogy különböző korok stílusjegyeit hordozza magán. Az építése lehet középkori, hiszen a középkorban épített templomok jelentős része a későbbi századokban átépítésre kerültek, így ez a templom is juthatott erre a sorsra.

A teljes műsor (26:00)

– Vízimadarak etetése – kárt okozunk vele?
– Nemzeti Kincsünk az Erdő – A hazai erdők minősége
– Mozgó homokbuckák a Fülöpházi-buckavidéken
– Erdősítés a homokos talajon, Kunpeszér határában
– Erdő Ernő bácsi meséi – A leggyakoribb fafaj
– Ódörögdi templomrom Zalahaláp szomszédságában

Forrás: Hazai Vadász
Szerkesztette: MM

A KEFAG Zrt. részéről Sulyok Ferenc vezérigazgató és dr. Andrési Dániel osztályvezető részletes tájékoztatást adtak előadásukban „A meszes homoki erdőssztyepp-komplex ökoszisztéma szolgáltatásainak helyreállítása a Peszéri-erdőben” megnevezésű projekt tervezéséről, felépítéséről, céljairól projektmenedzseléséről, végrehajtásáról, szakmai és társadalmi kommunikációjáról, oktatási feladatokról. A Gyulaj Zrt. folyamatban lévő és jövőbemutató projekttervezéséhez számos ötletet, megvalósítható céljavaslatot és egy hasonló volumenű projekt végrehajtására vonatkozó remek, pragmatikus iránymutatásokat kaptak a Gyulaj Zrt. munkatársai az állami testvércég erdőmérnök szakembereitől.

A LIFE16 NAT/HU/000599 projekt kiemelt céljai voltak:

– az erdőssztyepp élőhelyek természetvédelmi helyzetének javítása,

– a védeni kívánt élőhelyek fennmaradását veszélyeztető tényezők– elsősorban az idegenhonos, inváziós növényfajok – felmérése és hatékony kezelése,

– a közösségi jelentőségű állat- és növényfajok állományainak felmérése, és a számukra alkalmas élőhelyek kiterjedésének növelése,

– oktatási- és szemléletformálási tevékenységekkel a társadalmi felelősségvállalás és környezettudatos magatartás növelése,

– jó példák megfogalmazásával hasonló problémákkal szembesülő gazdálkodók segítése.

A projekt a felsorolt AKCIÓK mentén valósult meg.

C1 Akció: Invazív fajok korlátozása.

C7 Akció: Invazív fajok korlátozása a KNPI kezelésében álló erdőkben

A2 Akció: GIS Adatbázis készítése a projekt területére

A3 Akció: Víz- és talajtani térképezés

C2 Akció: Cserjeborítás korlátozása

C3 Akció: Nem őshonos fajokból álló sarjaztatott ültetvényszerű erdő átalakítása

C4 Akció: Tuskópászták rekultivációja

C6 Akció: Erdei tisztások helyrehozása és fenntartása a KEFAG Zrt. által fenntartott területeken

C9 Akció: Kisméretű erdei tisztások kialakítása (KNPI)

C5 Akció: Ökológiai folyosók létrehozása és fenntartása a díszes tarkalepke (Euphydryas maturna) részére

C11 Akció: A helyreállított terület növényi diverzifikációja (fajgazdagság növelése)

C10 Akció: Euro-Szibériai erdőssztyepp tölgyes előerdők természetvédelmi állapotának javítása

C12 Akció: Útszéli bokros foltos erdősztyepp tölgyessé alakítása

C13 Akció: Csemetekert létrehozása ismert homoki származású kocsányos tölgy csemeték nevelése céljából

D1 Akció: Idegen fajok jelenlétének feltérképezése kezelés előtt és kezelés után

D2 Akció: A kulcsfajok és élőhelyek monitoringja a célterületeken

C8 Akció: Erdei legeltetési rendszer bevezetése a peszér-adacsi pusztán

C5 Akció: A legeltetés hatása az erdőre

E Akciók: Széleskörű oktatási kommunikációs és szemléletformálási tevékenység

forrás: GYULAJ Zrt.

A Soproni Egyetem is részt vett az Educatio kiállításon

Az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás hazánk legnagyobb, több évtizede megrendezett oktatási expója, melyet idén januárban is megrendeztek. A Soproni Egyetem is képviseltette magát az eseményen,

Nemzeti Kincsünk az Erdő – Erdészeti oktatás

Az erdészet tudománya hosszú, évszázados fejlődés eredménye. Az erdőmesterek a szakma megtanulása után különféle erdészeti munkák során ápolják és fenntartják az erdő ökológiai egységét.

Kunpeszér fajgazdag erdősége

Korábbi műsorunkban a kunpeszéri táj szinte végtelennek tűnő síkságát mutattuk be, ezúttal viszont egy vadregényesebb erdei helyszínt tárunk Nézőink elé. Koszta Mihály természetvédelmi őr a terület növény- és állatvilágába ad betekintést.

Erényi Alajos életmű-kiállításán jártunk

Somogy vármegye északkeleti, dombokkal tagolt területén fekszik Lulla község. Ide kirándulunk; konkrétan Erényi Alajos festőművész és órásmester életmű-kiállítását tekintjük meg.

Balatoni jégvilág született…

Január első heteiben csikorgó hideg levegő árasztotta el hazánkat. A Balaton déli partján varázslatos jégvilág jött létre, hiszen a víz a fagyos szélben kicsapott a partra, és szinte azonnal ráfogyott a fűszálakra, növényekre és az összes parti tereptárgyra.

Vadvilág – Havas gyulaji életképek

Az idei tél hőmérsékleti változatossága különféle helyeken, különböző színekben mutatkozik meg. Mostani gyulaji utunkon viszont bárhol is álltunk meg filmes cserkelésünk okán, mindenhol a fehér szín köszöntötte stábunkat.

A teljes műsor (26:00)

– A Soproni Egyetem is részt vett az Educatio kiállításon
– Nemzeti Kincsünk az Erdő – Erdészeti oktatás
– Kunpeszér fajgazdag erdősége
– Erényi Alajos életmű-kiállításán jártunk
– Balatoni jégvilág született…
– Vadvilág – Havas gyulaji életképek

Forrás: Hazai Vadász
Szerkesztette: MM

A 2017-2022 között tartó program a homoki kocsányos tölgyesek megőrzését, illetve azok jellegzetes növény- és állatfajainak védelmét tűzte ki célul, helyszínként a Kunpeszér mellett található, NATURA 2000 területnek minősülő Peszéri-erdő szolgált.

Sulyok Ferenc, a KEFAG Zrt. vezérigazgatója a projektnyitón kiemelte, hogy a résztvevők első alkalommal működnek együtt ekkora volumenű erdei élőhely-rekonstrukciós programban, másrészt a KEFAG Zrt. a LIFE pályázat nyerteseként dobogós helyen áll a hazai erdőgazdaságok között, ami presztízsértékű és komoly szakmai elismerést is jelent.

Az ötéves projekt zárásának apropóján beszélgettünk a részletekről az osztályvezetővel.

 Mitől különleges az OAKEYLIFE projekt?

A LIFE projektünk több szempontból is különleges, talán az egyik legfontosabb, hogy először működik együtt alföldi állami erdőgazdaság koordinálóként hivatásos és civil természetvédelmi szervezetekkel. Még senki nem tudott érdemi eredményeket felmutatni az erdőssztyepp tölgyesek védelme területén. Senki nem mért fel alföldi erdőt ilyen részletességgel. Még senki nem indított ennyire átfogó kommunikációs kampányt az alföldi erdők különféle funkcióinak fontosságára való figyelemfelhívás érdekében.

 A fő célokon belül milyen konkrét célkitűzéseket fogalmaztak meg az induláskor?

A projektünk az alábbi célkitűzéseket fogalmazta meg:

A NATURA 2000 fenntartási célok teljesítését fenyegető, legjelentősebb helyi veszélyeztető tényezők felszámolása, elsősorban az inváziós fásszárú, mint például a mirigyes bálványfa, a nyugati ostorfa, a kései meggy, a zöld juhar és a lágyszárú fajok, mint például a selyemkóró, a kanadai- és a magas aranyvessző visszaszorításával.

Aktív helyreállítási munkák elvégzésével a kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok (szubkontinentális peripannon cserjések, pannon homoki gyepek, euro-szibériai erdőssztyepp tölgyesek) kiterjedésének növelése és azok természetvédelmi helyzetének javítása.

A biotópok fejlesztésével a közösségi jelentőségű, kedvezőtlen természetvédelmi helyzetű állatfajok (díszes tarkalepke, szarvas álganéjtúró) számára alkalmas élőhelyek kiterjedésének növelése.

A helyreállított élőhelyekre célzottan visszatelepítendő, közösségi jelentőségű növényfajok (homoki nőszirom, mocsári kardvirág) állományainak növelése, a legfontosabb ökoszisztéma szolgáltatások helyreállítása.

A különböző típusú, helyben elvégzett beavatkozások alapján, gyakorlatban tesztelt ajánlások megfogalmazása a hasonló problémákkal szembesülő gazdálkodók részére.

 Milyen eredményekkel zárták a programot?

 A projektünket rendkívül komoly eredményekkel 2022. december 31-én zárjuk. Az egyik legfontosabb célunk a Natura 2000 célok elérését leginkább veszélyeztető invazív növények visszaszorítása volt, amit több mint 500 hektáron végeztünk el. Az élőhelyek természetességi kategóriáinak növelése érdekében több mint 100 hektáron végeztünk cserjekorlátozást. Nem őshonos fafajok sarjaztatott állományait több mint 52,5 hektáron alakítottuk át őshonos fafajokból álló erdőkké, amelyekből 19 hektáron kocsányos tölgyeseket hoztunk létre. A nehéz terjedőképességű fajok könnyebb térnyerése érdekében közel 26 hektáron alakítottunk ki ökológiai folyosókat. Ezen folyosókat őshonos fa- és cserjefajokkal beültetve sikeresen megnöveltük a területen élő, védett, közösségi jelentőségű kiemelt rovar, a díszes tarkalepke életterét. Bevezettük a terület egy részén az erdei legeltetést. A projekt keretén belül létrehozott Erdei Oktatóközpont pedig hozzájárul az óvodás kortól az egyetemista korig a helyi erdők bemutatásához, megismeréséhez.

 Milyen hatást vált ki a Peszéri-erdő megújítása a régióban élő lakosságra?

A projekt a régióban élő lakosság számára rendkívül sok, zömében pozitív hatást váltott ki. A lakosságot több rendezvényen (pl. falunap) tájékoztattuk a Peszéri-erdő megújulásáról. A falu területén, valamint a Peszéri-erdőben is információs táblákat helyeztünk ki, amelyek hozzájárulnak célkitűzéseink konkrét megértéséhez, megítéléséhez. A projekt hatására több ezer ember kereste fel a területet, köszönhetően a létrehozott Erdei Oktatóközpontunknak és tanösvényünknek. Ezen felül a térségben élő lakosság önkéntes munkával is nagy mértékben hozzájárult a projektünk sikeres megvalósításához, emellett több mint 10 főnek állandó munkát is biztosítottunk.  

 A projekt milyen hozadékot adott a KEFAG Zrt. számára?

Véleményem szerint a projekt egyfajta új szemléletet adott a KEFAG Zrt-nek. A természetvédelmi szervezetekkel végzett közös munka sok esetben rávilágított arra, hogy az eddigiekben elvégzett munkák helyett, illetve mellett új, eddig nem alkalmazott technológiákat is alkalmazhattunk. A Peszéri-erdő természetességi kategóriája nagyságrendekkel magasabb lett, amelyet utódaink számára is büszkén mutathatunk be. Természetesen a projekt során megvásárolt tárgyi eszközöket a jövőben is tudjuk használni és hozzájárulnak a Peszéri-erdőben folyó fenntartási munkák sikeréhez.

 Milyen személyes élményt nyújtott Önnek a program?

Alföldi származású vagyok, erdős vidéken, Ásotthalmon nőttem fel, ahol az idős tölgyesek még megvoltak, jelenleg is megvannak, de a fiatal korosztály, valamint a természetes újulat azonban teljes mértékben hiányzik. A Peszéri-erdőben a kocsányos tölgynek megmaradó, természetes, életképes újulata van, méghozzá több ezer darab. Rendkívül változatos élőhelyeket foglal magába a Peszéri-erdő, ahol olyan védett és fokozottan védett élőlények fordulnak elő, mint a szarvas álganéjtúró, a darázsölyv, a homoki nőszirom és a mocsári kardvirág. Személyes élményem, hogy itt láttam először élő fa odvában költő szalakótát, valamint az erdő területén nekem sikerült kimutatnom a fokozottan védett magyar futrinka előfordulását.

Natura 2000
Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához.

A LIFE (L’Instrument Financier pour l’Environnement) az Európai Unió pénzügyi eszköze, amelyet 1992-ben hoztak létre. A LIFE az egyetlen uniós forrás, amely dedikáltan környezet- és természetvédelmi, valamint éghajlat-politikai célkitűzéseket támogat.

Fotók: Dr. Bárány Gábor, Pongrácz József, Dr. Vadász Csaba, Erdélyi Arnold, Hartdégen Judit.

forrás: ImageMagazin