Bioszféra-rezervátumok

Az UNESCO 1971-ben indította útjára az Ember és a Bioszféra (Man and the Biosphere – MAB) programot, amelynek célja tudományos alapot teremteni az emberek és természeti környezetük közötti kapcsolat javításához. A program keretében világszerte 759 bioszféra-rezervátum működik 136 országban, köztük hat Magyarországon. Ezek a területek a fenntartható fejlődés mintaterületei, ahol a biológiai sokféleség megőrzése összeegyeztethető annak fenntartható használatával.

A bioszféra-rezervátumok három zónából épülnek fel:

A magterületeken elsődleges szempont a természeti értékek megőrzése és kutatása. Fokozottan védett természeti területek, ahol emberi tevékenység csak kifejezetten természetvédelmi célból megengedhető.

A védőövezetek (pufferzónák) a magterületeket veszik körül, és azok védelmét szolgálják. Itt olyan gazdálkodási és turisztikai tevékenységek folytathatók, amelyek összhangban állnak a bioszféra-rezervátum céljaival.

Az átmeneti övezetek célja, hogy támogassa a településeken ökológiailag fenntartható gazdálkodási, turisztikai és egyéb emberi tevékenységeket.

A Pilisi Bioszféra Rezervátum bővítése

A Pilis-Visegrádi-hegység 1981-ben nyerte el a bioszféra rezervátum címet az UNESCO-tól. A PBR célja, hogy a természeti és kulturális értékek megőrzése érdekében keretet teremtsen a helyi közösségek, gazdálkodók, természetvédelmi kezelők, civil szervezetek, oktatási intézmények és magánszemélyek közötti párbeszéd és együttműködés kialakításához.

A térségi együttműködés kiszélesítése érdekében 2024-ben kezdeményezte a PBR az UNESCO-nál a rezervátum bővítését, amit 2025 szeptemberében, a Bioszféra Rezervátumok 5. Világkongresszusán fogadtak el és hirdettek ki. Ezzel a Pilisi BR munkájában résztvevő települések száma 16-ról 21-re bővült, amelyek az alábbiak: Budakalász, Csobánka, Dömös, Dunabogdány, Esztergom, Kesztölc, Leányfalu, Pilisborosjenő, Piliscsaba, Piliscsév, Pilisjászfalu, Pilismarót, Pilisszántó, Pilisszentiván, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pilisvörösvár, Pomáz, Szentendre, Tahitótfalu, Visegrád.

A Pilisi Bioszféra Rezervátum tevékenységei

A PBR tevékenységei elsősorban a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Pilisi Parkerdő és 21 település önkormányzatainak és civil szervezeteinek együttműködésével valósulnak meg. A PBR-ban jelenleg négy európai uniós pályázat is zajlik. Részben ezek támogatásával végezzük az alábbi tevékenységeket:

• Háromoldalú megállapodások kidolgozása a Pilisi Parkerdő, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és az érintett települési önkormányzatok között.
• Kipusztulással veszélyeztetett növényfajok védelme. A magyarföldi husáng megőrzése a Pilis-tetőn és a hegyi tarsóka megmentése Pilisborosjenőn.
• Kétéltű- és hüllő fajok védelme. Béka- és szalamandra gázolások megakadályozása érdekében békaterelők, figyelemfelhívó táblák és forgalomlassítók kihelyezése.
• Vadmacska védelmi program. Felmérés, monitoring, genetikai vizsgálatok.
• Örökerdő-gazdálkodás a Pilis Bioszféra-rezervátum erdeiben, a természetvédelmi szempontok integrálásával, kíméleti területek és habitatfák kijelölésével.
• Látogató-monitoring a pilisi turista utakon.
• Környezeti nevelési programok a térség oktatási intézményei részére.
• Inváziós fajok visszaszorítása. Bálványfák (Ailanthus altissima) visszaszorítását célzó program, cserében őshonos fafajok csemetének biztosítása a települések belterületén. Az óriáskeserűfű inváziójának megállítása a Dera-patak mentén.
• Száraz gyepek megőrzése. Özönnövények visszaszorítása és a gyepek fenntartása legeltetéssel Esztergom mellett.
• Visegrádi-öbölben élőhelyek és ökoturisztikai lehetőségek fejlesztése.
• Új közös pályázati programok előkészítése.

A Pilisi Bioszféra Rezervátum bővítése nem lezárás, hanem új fejezet kezdete: a természet és az ember harmonikus együttélésének mintaterülete tovább erősödik. Bizonyíték továbbá arra is, hogy a térség közösségei készek együtt cselekedni a természeti értékek megőrzéséért és a fenntartható jövőért.

forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.

Nagy István kifejtette, hogy a tárca vezetése stratégiai elemként tekint az ország erdővagyonára és célja, hogy az erdők összterületének jelenlegi 24 százalékos arányát 27 százalékra növelje. Az erdők fontos szerepet töltenek be az élhetőbb környezet kialakításában – fűzte hozzá. 

Élénk az érdeklődés a program részeként a települések fásításának folytatására, amelynek keretében eddig 1500 városban, faluban 56 ezer sorfát ültettek el, ehhez 2,5 milliárd forint támogatást nyújtott a minisztérium – hívta fel a figyelmet Nagy István. A tárcavezető hangsúlyozta, a Településfásítási Program tavaszi ültetési időszak két hét múlva indul. Mivel a korábbinál nagyobb volt az érdeklődés, ezért úgy döntöttünk, hogy 21 300 darabra emeljük az igényelhető fák számát, így az összes, több mint 1700 érdeklődő település fához juthat. 2026 tavaszára pedig már több mint 76 ezer sorfát ültetünk el országszerte a vidéki településeken, a cél az, hogy ez a szám jövőre elérje a százezret. 

A miniszter arról is szólt, hogy az Országfásítási program folytatásaként újabb, összesen 64 milliárd forint összegre pályázhatnak a gazdaságok. A terv szerint a telepítést követő 12 évben az erdőtelepítés miatt kieső mezőgazdasági jövedelem után kompenzáció jár a gazdálkodóknak és a területalapú támogatás is marad. Külön támogatás jár a mezővédő erdősávok, fasorok és a fás legelők kialakítására – u tette hozzá a miniszter. Nagy István ismertetése szerint a kormány a korábbi költségvetési időszakhoz képest háromszor annyi, 310 milliárd forintot fordít az erdők megőrzésére, minőségének javítására. Elmondta azt is, hogy az elmúlt években a legtöbb erdőt Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú- Bihar vármegyében gyarapították.

forrás: AM Sajtóiroda