Az internetes szavazásukra több mint 61 ezer szavazat érkezett, amely alapján az első három helyezett az alábbiak szerint alakult:
1.) Debreceni Nagyerdő (Nyírerdő Zrt.)
2.) Zsófia-kilátó (Északerdő Zrt.)
3.) Cuha-völgy (Bakonyerdő Zrt.)

E siker kapcsán érkezett Debrecenbe hétfőn Nagy István agrárminiszer, aki a Nagyerdő nyolcvanéves tölgyesei alatt osztotta meg elismerő gondolatait, de beszélt az erdősítés országos jelentőségéről is.

– Az erdő kezelése nem pusztán az egészségmegőrzés és a turisztikai funkciók miatt kulcsfontosságú,  hanem a fenntarthatóság és a klímaváltozás miatt is. Hazánkban 100 év alatt sikerült megdupláznunk az összerdeink nagyságát,  így ma 2,3 millió hektárt borítanak fa-és cserjefajok Magyarországon. Ez az ország egynegyede – emelte ki. Elmondta, az agrárminisztérium nemcsak a meglévő erdők fenntartására koncentrál, hanem az országfásítási programmal új lendületet adott az erdőtelepítéseknek is. – Ebbe az új folyamatba illeszkedik és hasonlóan sikeres az Újszülöttek erdeje és a Településfásítási Program – fűzte hozzá.

Kitért arra is, hogy a globális folyamatokkal ellentétben Magyarországon az erdő térfoglalása folyamatosan nő, a cél pedig, hogy 2030-ra az ország területének 27 százaléka erdővel borított legyen. 

Kijelentette, hogy a közös agrárpolitika 2023-tól 2027-ig  tartó időszakában minden eddiginél többet fordítanak majd az erdőkre, majd arról beszélt, hogy az éghajlatváltozás okozta jelenségek miatt egyre meghatározóbb az erdők szükségessége. – Az állami erdőgazdaságok egymillió hektárt kezelnek, gondoskodva arról, hogy az erdők megőrizzék biológiai változatosságukat, termő-, valamint felújuló képességüket, hogy megújuló nyersanyagot szolgáltassanak, és örömet, felüdülést biztosítsanak a látogatóknak. A kormány az erdőgazdaságok bevonásával 2010 óta 33 milliárd forintot fordított erdei-ökoturisztikai beruházásokra – fejtette ki végül.

Fejlődőben a debreceni erdő

Hidas Tibor, a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. vezérigazgatója köszöntőjében elmondta, hogy büszkék arra, hogy a társaság kezelheti a Nagyerdőt, mely csaknem 10 ezer szavazattal lett végül a legszebb az országos megmérettetésen. 

Elsőként közjóléti funkcióját emelte ki, majd gazdasági jelentőségéről, a fakitermelés hasznosításáról beszélt, említve a debreceni polgárokat megcélzó tűzifaprogramot. 

Papp László polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy Debrecen múltja, történelme, jelene és jövője is nagy mértékben függ össze azokkal a természeti értékekkel, melyek a várost körülveszik. – Debrecen ezer négyzetkilométeres terület felett gazdálkodott évszázadokon keresztül, és ha Hortobágy ma már nem is tartozik Debrecenhez közigazgatási szempontból, a debrecenieknek a Nagyerdő is hatalmas: a város közigazgatási területének 34 százaléka erdős – jegyezte meg. A Nagyerdő többfunkciós jellegéről elmondta, a természetvédelmi értékek mellett a parkerdei rész a kultúrának, a sportnak és az aktív pihenésnek is teret, ad, megmutatva, hogyan tud együtt élni egy nagyváros a területén lévő erdővel, emiatt kellő felelősséggel kell hogy gondolkodnunk a Nagyerdőről. A polgármester kitért a Civaqua-programra is, kiemelve, hogy az éghajlatváltozás miatt az erdő vízháztartására is megoldást jelent majd a beruházás. Szó volt a néhány évvel meghirdetett Tízezer fát Debrecenbe!-programról, valamint arról a nemrég bejelentett 112 milliárd forintos fejlesztési csomagról, melynek fenntarthatósági kereteiben a véderdősítési programot indítanak el a város különböző pontjain.

Megbecsült fáinkkal

Mint ahogy azt az erdő bemutatásában írják, a város zöld koronájaként számontartott debreceni Nagyerdő valószínűleg nem csak kiterjedése, hanem az itt hatalmassá növő fák megbecsülése és tisztelete után is kaphatta nevét. 1939. október 10-én a magyar Természetvédelmi Törzskönyv első tételeként a Nagyerdőből jegyezték be annak 31 hektáros területet. E jeles időpont óta fonódott szorosan össze három szó: Debrecen-Nagyerdő-Természetvédelem. 

Legidősebb fái napjainkban több, mint 200 évesek.

Gratulálunk!

forrás: Agráminisztérium; HAON

Zsófia-kilátó, Baktai-erdő, Cuha-völgy, Debreceni Nagyerdő, Jakab-hegy és a „Szerkövek erdei”: közös bennük, hogy mind versenyben voltak az Agrárminisztérium Facebook-játékában, ahol a szaktárca Magyarország legkedveltebb erdei kirándulóhelyét, természeti kincsét kereste.

A 22 héten át zajló szavazás véget ért, az Agrárminisztérium közzétette: a legtöbb voksot a Nagyerdő kapta.

Az Agrárminisztérium február 11-én elindított sorozatában hetente bemutatott egy-egy állami erdőgazdaságot és megosztott nyolc-nyolc kapcsolódó helyszínt a területükről, amelyekre a közösségi oldalon lehet szavazni. Magyarországon az állami tulajdonban lévő erdőgazdaságok több mint egymillió hektár erdőt kezelnek, amely stratégiai jelentőségű az ország környezeti állapota, klímavédelmi célkitűzései és a lakosság jóléte szempontjából.

A versenyben résztvevő állami erdőgazdaságok a következők voltak:

Budapesti Erdőgazdaság Zrt. bit.ly/3rsvUeM

Vérteserdő Zrt.bit.ly/3PP7oPt

Zalaerdő Zrt. bit.ly/3XG38DP

TAEG Zr. bit.ly/3XJtl4a

Egererdő Zrt.bit.ly/3D7YncK

Kaszó Zrt. bit.ly/3D2VY2W

Verga Zrt. bit.ly/3O81HLg

Bakonyerdő Zrt.bit.ly/44n51HV

DALERD Zrt. bit.ly/3O9mpdK

VADEX Mezőföldi Zrt. bit.ly/3pERXyq

Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt.bit.ly/3JLM6yj

Mecsekerdő Zrt.bit.ly/43n4jZU

Gemenci Erdő és Vadgazdaság Zrt.bit.ly/43dmfpX

Északerdő Zrt.https://bit.ly/3NIP084

Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt.https://bit.ly/46JcXVm

Szombathelyi Erdészeti Zrt.https://bit.ly/44z5Tcb

Ipoly Erdő Zrt.https://bit.ly/44fg3iz

Nyírerdő Zrt. https://bit.ly/44zk8h8

SEFAG Zrt. https://bit.ly/3rme5yc

KEFAG Zrt. https://bit.ly/46DJlJd

NEFAG Zrt.https://bit.ly/3DcwJuR

Pilis Parkerdő Zrt.https://bit.ly/3JQ64rQ

A Nyírerdő Zrt. a debreceni Nagyerdőt, a Debreceni Erdőspusztát, a nyíregyházi Sóstó-erdőt, a Baktai-, a Gúthi-, a Bockereki- és a Dédai-erdőket indította, valamint a tiszadobi ártéri erdő is szerepelt a palettán.

A 21 társaság legfontosabb feladata az állami erdővagyon megőrzése és fenntartható hasznosítása. Ennek keretein belül nemcsak a főváros térségi erdőkben, hanem az ország minden pontján gondot fordítanak az erdei szálláshelyek, pihenők, ökoturisztikai központok megújítására, hálózatba foglalt fejlesztésére.

Az állami erdőkben több mint 11 ezer kilométernyi jelzett turistaút-hálózatot használhatnak jelenleg a kirándulók. Emellett mintegy 1200 kilométer kerékpározásra és közel 400 kilométer lovaglásra kijelölt erdei út várja a kikapcsolódási lehetőséget keresőket. Az állami erdőgazdasági cégcsoport évente legalább 2 milliárd forintot fordít aktív természetvédelmi célú feladatokra, további 4 milliárd forintot pedig az ökoturisztikai hálózat elemeinek fenntartására.

forrás: dehir

Az Agrárminisztérium 2023. február 11-én elindított sorozatában hetente bemutatott egy-egy állami erdőgazdaságot és megosztott 8-8 kapcsolódó helyszínt a területükről, amelyekre a közösségi oldalon lehet szavazni. Magyarországon az állami tulajdonban lévő erdőgazdaságok több mint 1 millió hektár erdőt kezelnek, amely stratégiai jelentőségű az ország környezeti állapota, klímavédelmi célkitűzései és a lakosság jóléte szempontjából.

A versenyben résztvevő állami erdőgazdaságok: Bakonyerdő Zrt., Budapesti Erdőgazdaság Zrt., DALERD Zrt., EGERERDŐ Zrt., Északerdő Zrt., Gemenc Zrt., GYULAJ Zrt., Ipoly Erdő Zrt., KAEG Zrt., KEFAG Zrt., KASZÓ Zrt., Mecsekerdő Zrt., NEFAG Zrt., Nyírerdő Zrt., Pilisi Parkerdő Zrt., SEFAG Zrt., Szombathelyi Erdészeti Zrt., TAEG Zrt., VADEX Zrt., VERGA Zrt., Vérteserdő Zrt., Zalaerdő Zrt.

A 22 társaság legfontosabb feladata az állami erdővagyon megőrzése és fenntartható hasznosítása. Ennek keretein belül nemcsak a főváros térségi erdőkben, hanem az ország minden pontján gondot fordítanak az erdei szálláshelyek, pihenők, ökoturisztikai központok megújítására, hálózatba foglalt fejlesztésére. Az állami erdőkben több mint 11 ezer kilométernyi jelzett turistaút-hálózatot használhatnak jelenleg a kirándulók. Emellett mintegy 1200 kilométer kerékpározásra és közel 400 kilométer lovaglásra kijelölt erdei út várja a kikapcsolódási lehetőséget keresőket. Az állami erdőgazdasági cégcsoport évente legalább 2 milliárd forintot fordít aktív természetvédelmi célú feladatokra, további 4 milliárd forintot pedig az ökoturisztikai hálózat elemeinek fenntartására.

Az Agrárminisztérium Facebook oldalán július 16-ig lehet még szavazni Magyarország legszebb erdejére. A szavazás résztvevői nyereményjátékban vehetnek részt. Szavazzon Ön is, hogy kiderülhessen, hogy hol van Magyarország legszebb erdeje!

A természetjárás során ne feledjék, hogy természeti kincseinkért felelősséggel tartozunk, ezért kérjük, ügyeljenek az erdőlátogatás írott és íratlan szabályaira.

Kapcsolódó oldalak:

Kapcsolódó oldalak:
Agrárminisztérium Facebook oldal
Nyereményjáték szabályzat

forrás: AM Sajtóiroda

Az elmúlt 5 évben mintegy 1440 hektáron kezdték meg az erdőfelújítást és 134 hektár új erdőt telepítettek az Országfásítási Program keretében. Folyamatosan karbantartják az erdei pihenőhelyeket, kilátókat. Szálláshelyek bővültek, erdei kápolnák és katonatemetők újultak meg az erdőgazdaság kezelésében. A társaság működési területének fele helyi, vagy országos védelem alatt áll. Fokozottan védett területek közé tartozik két erdőrezervátum (Juhdöglő-völgy, Meszes-völgy), a Haraszt-hegy, a pátrácosi bükkös és a mindszentpusztai ciklámenes erdő.

A kulturális és épített környezet is legalább oly változatos és gazdag, mint a tájat szinte egy tömbben uraló erdőrengeteg. Samu, a vértesszőlősi előember, a honfoglaló magyarság, árpád-házi királyaink, a törökök, a szerzetesrendek (Majk, Vértesszentkereszt), s az ide települt szlávok, svábok, majd a grófi családok is formálták a vidéket. A magyar történelem szerelmeseinek tán egy év sem lenne elég az összes emlékhely, vár (Gesztes, Oroszlánkő, Vitány) és látnivaló bejárásához.

A grófok életébe, a vadászati hagyományokba és az erdőgazdálkodás rejtelmeibe egyszerre engednek bepillantást a Merán Fülöp Erdészeti és Vadászati Múzeum és a rédei Intézőház kiállításai. Az Országos Kéktúra útvonalán elhelyezkedő, az egykori magyar miniszterelnökről elnevezett Gróf Esterházy Móric Ökoturisztikai Központja nagyobb társaságoknak nyújt lehetőséget a feltöltődésre, az aktív pihenésre, valamint a gasztronómiai élmények széleskörű bővítésére.

Az Agostyáni Arborétum és kulcsosház Gerecse Tájvédelmi körzetének gyöngyszeme, a hegység egyik páratlan szépségű völgyében a Bocsájtó-völgyben, Tatától néhány kilométerre, Budapesttől alig egy órára található. Az Arborétum számos fafaj-különlegesség, – mamutfenyők, szlavón tölgyek, tulipánfák, cédrusok – otthona. A Vérteserdőnél több tanösvény várja az erdőben interaktív módon tanulni vágyókat. A csákberényi Panoráma Tanösvényen a szikladomborzatú erdők növényvilága, az egykori faszénégetők élete, a pusztavámi erdei iskolához kapcsolódó Malomerdő Tanösvény tábláin játékos formában a védett és vadászható vadfajok, az erdő szintjei ismerhetők meg. A síkvölgyi Medvehagyma Tanösvényen a tájékoztató táblákon medvehagymás receptek hívják fel a figyelmet a növény sokrétű felhasználására. Sőt, kora tavasszal szedhető is a receptekhez szükséges hozzávaló!

Az egykori bauxit és kőszénbányászat nyomait is magán viseli a táj. Az erdészszakemberek munkáját dicséri, hogy ezek a “tájsebek” – bányagödrök, meddőhányók, külfejtések – begyógyulnak lassan, itt újra erdők nőnek. Minden évszakban érdemes ellátogatni a Vérteserdőhöz. Jól tudják ezt az erdei sportokat űzők, a teljesítménytúrákat kedvelők. A nagyobb rendezvények (Gerecse 50, Vértes 60) mellett egyénileg még inkább megszemlélhető az embert körülvevő „anyatermészet” szépsége, és az erdészek mindennapi munkája. A tájfutóknak számos bérctető jelenthet kihívást, de a sziklamászók is megtalálják a számításaikat Tatabányán a Szelim-barlanghoz, vagy Tatán a Kálváriához felvezető szirtek vasalt útjain. Az aktív pihenés mellett öt parkerdő – a turuli, a móri, a csákvári, a várgesztesi és a majki – is szolgálja a lakossági rekreációs célokat a nagyobb városok közelségében. Az erdők fölé több ponton kilátók magasodnak. A 424 méter magas Kis-Kopasz-hegy csúcsán álló 16 méter magas Körtvélyesi kilátóról az éles szeműek kivehetik még a Turul madár szárnyait is.  A 315 méteres Somló-hegyi kilátó legfelső szintjéről teljes körpanoráma nyílik a Társaság területére egészen a Kisalföld pereméig.

Találjuk meg együtt Magyarország legszebb erdejét! Szavazzon az Agrárminisztérium Facebook oldalán a Vérteserdő Zrt. legszebb területére!

A szavazók között hetente nyereményeket sorsolunk ki. Szavazataikat július 16-ig várjuk!

Kapcsolódó oldalak: Agrárminisztérium Facebook oldal, Nyereményjáték szabályzat

Forrás: AM

Erről is nyilatkozott a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészetének igazgatója a Debrecen Televízió Future of Debrecen című műsorában. Juhász Lajos elmondta, Magyarországon 21 állami erdőgazdaság van, mindegyik 8 helyszínt javasolhatott a játékba, így több mint 160 különleges helyre lehet szavazni.

Az igazgató hozzátette, a nyereményeken túl a legfontosabb az, hogy ezáltal bemutatják, hazánk mennyire gazdag az erdőkben, kirándulóhelyekben.

– Nagyon sok olyan pihenőhelyet, kirándulócentrumot hoz létre a magyar állami erdészeti részvénytársaságok sora, ahova el lehet menni a családoknak. Ez egy nagyon színes paletta és aki akar, elmehet a Dunántúlra, vissza az Alföldre, úgyhogy van bőven lehetőség – tette hozzá.

A Nyírerdő Zrt. a debreceni Nagyerdőt, a Debreceni Erdőspusztát, a nyíregyházi Sóstó-erdőt, a Baktai-, a Gúthi-, a Bockereki- és a Dédai-erdőket indította, valamint a tiszadobi ártéri erdő is szerepel a palettán.

– Nagyon sok ilyen különleges, szép erdőt megnéztem, akár a Dunántúlon vagy az Északerdőnél, de nehéz megmondani, hogy ez az erdő szebb, mint a másik – mutatott rá.

Juhász Lajos úgy véli, a szavazásnál fontos szerepe lesz a lokálpatriotizmusnak, a helyi mozgósítás fogja eldönteni a versenyt. Azt azonban hozzátette, hogy a debreceni Nagyerdőt nem csupán az impozáns látványa, hanem a múltja is az elsők közé kell, hogy emelje.

– Közel 200 éves tölgyek vannak a debreceni Nagyerdőben, ezt azért nem mindenki mondhatja el. Az pedig nagyon fontos, hogy a belső Nagyerdő is úgy van rendezve, hogy birtokba lehessen venni, egynapos kirándulásokat lehessen tenni. Van tó, játszótér, vendéglátóhelyek, a Nagyerdő döntő része pedig önmaga természetességében áll a debreceniek vagy az ideutazók rendelkezésére. A Nagyerdő ugyanis különleges, aki Debrecenbe érkezik, a Nagytemplomon kívül biztos, hogy a Nagyerdőhöz is ellátogat – mondta az igazgató.

Fontos szerepet tölt be a Nagyerdő

„A Nagyerdő Debrecen zöld koronája, de egy nagy biofiltere is”, fogalmazott Juhász Lajos, hozzátéve: szűri a levegőt, megnyugtathatja az ott sétálókat, sokan pedig szívesen meg is ölelik az idős fák törzseit, ráadásul természeti értékekben is gazdag.

– Bízom benne, hogy a debreceni Nagyerdő jelenlegi látványa, óriástölgyei, a múltja – hiszen a természetvédelem kezdetei innen indultak el – mind-mind olyan értékek, amivel a dobogón kell végezni. Szívesen vennénk, ha a valamikori eredményhirdetés után a debreceni Nagyerdő megint 1-es sorszámot kapna, mint a természetvédelmi törzskönyvben – mondta.

Az igazgató hozzátette, ha Debrecenben mindenki szavazna, biztosan sikerülne megnyerni a versenyt. – Bízom benne, hogy a debreceniek – mint mindahányszor – össze tudnak fogni és a Nagyerdő ügyét győzelemre viszik.

Az Agrárminisztérium Szavazzon Magyarország legszebb erdejére! címmel indított nyereményjátékot, voksolni július 16-áig lehet a fotókra adott lájkokkal. A Nyírerdő Zrt. nyolc helyszínét itt, a debreceni Nagyerdő fotóját pedig ide kattintva lehet megtekinteni. Jelen állás szerint a Zsófia-kilátó áll az első helyen több mint 1700 szavazattal, második helyen a Baktai-erdő több mint 1600 vokssal, a harmadik legtöbb lájkot a Cuha-völgy kapta (több mint 1200), a debreceni Nagyerdő pedig több mint 1100 szavazattal a negyedik a rangsorban.

forrás: dehir

A Soproni-hegység természetes vegetációját az erdők képezik, de a korábban lovakkal végzett erdei munkákhoz kapcsolódóan kialakultak kisebb-nagyobb kaszálók és legelők is. Az erdei tisztások nagy kiterjedésű és ma is jó természetességű példája a Szalamandra-tó és a Károly-kilátó között elhelyezkedő Fáber-rét. Ritka növényei miatt országosan védett egykori legelő csak gyalogosan látogatható. A rétet körbevevő kis parcellákban ültetett szelídgesztenyések miatt is kedvelt kirándulóhely.

Az ország első tanösvényének kanyargós útja a Soproni Parkerdő legszebb részein kalauzolja végig a túrázókat a júliustól szeptemberig virágzó, szemet-lelket gyönyörködtető ciklámenek között. Kiindulópontja a Lővér Szálló, ahonnan kényelmes út halad tovább a Deák-kút, majd a Károly-magaslati parkoló és a Trianoni Emlékhely irányába. Tovább sétálva a vadgazdálkodási, vadászati tanösvény tábláit követve a Hét bükkfához érhetünk, ahonnan az ösvény a Tacsi-árok felett vezet, majd a Várhelyet elérve az ösvény Sopron-Bánfalvára ereszkedik le, ahol a 8600 méter hosszú Ciklámen tanösvény véget ér. A kihelyezett tájékoztató táblák mellet mobil applikáció is segíti a kirándulókat.

A Deák-kút Sopron legrégebben ismert és emlegetett forrása, amely régen is kedvelt kirándulóhelye volt a város lakóinak. A Károly-magaslat északnyugati oldalán eredő forrás környéke Sopron egyik legrégebbi erdei pihenőhelye és legismertebb forrása, ahol a nyári forróság is könnyebben elviselhető. A csodálatos természeti adottságokkal rendelkező Soproni-hegyvidék és a Fertő-tavat övező dombok bővelkednek a turisztikai látnivalókban. Nincs még egy olyan hely Magyarországon, ahol viszonylag ilyen kis területen ennyi kilátóval találkozhat az erdőjáró. A Soproni-hegység főgerincétől északra a hegység középső és keleti része Magyarországhoz, míg nyugati sávja már Ausztriához tartozik. Az itt található Hidegvíz-völgy nyugati része hűvös klímájával és az égbe nyúló bükköseivel, fenyveseivel igazi alpesi tájat idéz.

Sopron tíz kilátója közül a legismertebb és leglátogatottabb a város jelképévé vált Károly-kilátó a Soproni-hegység legnépszerűbb kirándulóhelye, ami gyalogosan és járművel egyaránt jól megközelíthető. Az egykori Muck-i határőr örs helyén ma az Erdő Háza Ökoturisztikai Látogatóközpont várja a látogatókat. A hamisíthatatlan erdei élményt magába sűrítő bemutatóterem és a rejtett életet élő hazai vadfajokat bemutató vadaspark oktatási célok megvalósulását is szolgálja a közel két hektáros területen. A közelmúltban itt a Muck-on 40 fő befogadására alkalmas turistaházzal bővült a TAEG Zrt. ökoturisztikai kínálata.

1047 hektár erdőt telepítettek és újítottak fel az elmúlt öt évben. A várost körülölelő erdő legismertebb sétaútját a TAEG Zrt. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával alakította ki, amelynek egy szakasza, az Ojtozi sétány közvilágítást is kapott 2012-ben. A Várisi tanösvény a Lővér Szálló elől indul és mintegy 3300 m hosszan, végig kiépített úton a Dalos-hegy alatt érkezik vissza a kiindulási pontba. Itt található az ország első, 1971-ben kialakított tornapályája, amely ma is 2 km hosszú és 20 állomásból áll, ahol táblák adnak tájékoztatást a korszerű gépeken elvégzendő feladatokról.

Találjuk meg együtt Magyarország legszebb erdejét! Szavazzon az Agrárminisztérium Facebook oldalán az TAEG Zrt. legszebb területére!

A szavazók között hetente nyereményeket sorsolunk ki.

Kapcsolódó oldalak: Agrárminisztérium Facebook oldal Nyereményjáték szabályzat

AM Sajtóiroda

Számtalan természeti kincs található erdeikben, hiszen ki ne ismerné a parádfürdői Ilona-völgyet, a Kékestetőt, vagy a szilvásváradi Szalajka-völgyet. Több száz kilométer gyalogos turistaút, és kerékpározásra, illetve lovaglásra alkalmas erdészeti út alkotja turisztikai hálózati alapjukat, melynek csomópontjaiban számos erdei turisztikai attrakciót létesítettek, illetve újítottak fel az elmúlt időszakban. A társaság három kisvonatot üzemeltet Szilvásváradon, Felsőtárkányban és Gyöngyösön, ahonnan a Mátravasút indul. A 2023-ban befejeződő felújításoknak köszönhetően a kisvasutak ma már környezetbarátabb kikapcsolódást nyújtanak az erdei kirándulóknak.

Szilvásvárad, a Bükk hegység méltán híres települése, melyet csodás erdei környezet vesz körül. Leghíresebb természeti kincse a Fátyol-vízesés. A Szalajka-patak vize fodrozódva bukik át az egykor ledőlt fák elmeszesedett maradványain, feledhetetlen látványt nyújtva az idelátogatónak. A természeti értékek mellett a település épített környezete és egykori tájhasználata sok emléket hagyott a jelenkornak, ezért az országban egyedülálló módon a Szalajka-völgyben két erdészeti múzeum is található. A muflonok és dámszarvasok mindennapjait az EGERERDŐ Zrt. vadbemutató kertjeiben szemlélhetik meg a kirándulók. A gyermekek szemléletformálásában fontos szerepet töltenek be az erdészeti erdei iskoláik és az erdészeti nyílt napjaik. 

A Mátra és egyben hazánk legmagasabb csúcsa a Kékes, amit a nemzeti színűre festett kő jelez. Nyáron a sok napsütés, a friss levegő és az enyhe klíma igazi csúcsélménnyel szolgál az ide látogató kirándulóknak. Télen pedig az erdőkkel határolt déli sípálya nyújt nagyszerű sportolási lehetőséget. A különleges klíma és termőhelyi adottságoknak köszönhetően a csúcstól északra erdőrezervátum található, ahol tudósok vizsgálják az érintetlen erdei ökoszisztéma változásait.  

Máig népszerű túraközpont Galyatető, mely minőségi szolgáltatásokkal várja a bakancsos turistákat. A Magyar Természetjáró Szövetség és az erdőgazdaság 2015-ben adta át a Galyatetői Turistacentrumot és a megújult Galya kilátót. Ezt követve pedig erdei tornapálya, játszótér és környezetbarát parkoló került kiépítésre, a kirándulók igényeit kiszolgálva. A kilátó fontos helyet tölt be nemcsak a mátrai turizmusban, hanem szervesen illeszkedik az Országos Kéktúra mozgalomba is, hiszen hazánk második legmagasabb pontja Galyatető.

A Mátra egyik legszebb völgye, a Parádfürdőtől délre elnyúló Ilona-völgy, mely 1854-től az államosításig a Károlyi családbirtoka volt. A Károlyiak által épített kastélyok, vadászházak, fürdőhelyek máig látványos elemei a vidék épített örökségének, melyhez sok-sok legenda fűződik. A Károlyiak emlékét őrzi több földrajzi elnevezés. Sokan nem is tudják, hogy Károlyi György unokájáról kapta a nevét a híres Ilona-völgy és az Ilona-patak. A vadregényes szurdokvölgyben folyó Ilona-patak csaknem tízméteres zuhanása az ország legnagyobb természetes vízesése, ami a mátrai túra során kihagyhatatlan kalandot ígér.

Találjuk meg együtt Magyarország legszebb erdejét! Szavazzon az Agrárminisztérium Facebook oldalán az EGERERDŐ Zrt. legszebb területére! A szavazók között hetente nyereményeket sorsolunk ki.

Kapcsolódó oldalak:

Agrárminisztérium Facebook oldal

Nyereményjáték szabályzat

forrás: AM Sajtóiroda

Az erdőgazdaság főleg Veszprém vármegye területén végzi gazdálkodási tevékenységét. Több száz kilométer turistaút, köztük az Országos Kék Turistajelzés, számos erdőismereti tanösvény, valamint több erdei kerékpárút teszi lehetővé, hogy a kirándulók olyan látványosságokat fedezhessenek fel, mint a legendák övezte Római-fürdő vízesés, az egykoron Mátyás király vadászkastélyaként szolgáló Pusztapalota romjai, vagy a Vitéz Bertalan Árpád kilátó lélegzetelállító panorámája. Turistaútvonalaik és tanösvényeik egész évben nyitva állnak a térségbe érkező kirándulók előtt.

A Papod-hegy 644 méteres magasságával az Északi-Bakony egyik legmagasabb csúcsa és elhelyezkedésének köszönhetően innen a legszebb a panoráma. Hárskútról kiindulva egy kellemes sétával elérhető a hegytetőn kialakított pihenőhely és a 20 m magas Vitéz Bertalan Árpád kilátó, melynek legfelső szintjéről pazar kilátás nyílik a Bakony legszebb erdőire. A Bakancsos Barangolás a Bakonytól a Balatonig elnevezésű pályázatnak köszönhetően 2021 óta egy különleges kilátó és hozzá kapcsolódó pihenőhely várja a látogatókat Nagyvázsony külterületén. A kilátóból remek panoráma nyílik a Déli-Bakony vonulataira és annak legszebb erdőtömbjeire. A Veszprémben található Jutas kilátó szomszédságában területükön aszfaltburkolattal ellátott kerékpáros dirt és pumpapálya épül jelenleg a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa 2023. program keretében.

A környezet megóvását szem előtt tartva, az erdőgazdaságuk Ajka melletti Hubertus Erdészet Erdei Iskolája már a legfiatalabb generációnak igyekszik útmutatást adni a környezettudatos szemléletmódhoz. Az erdőpedagógiai oktatásban a legjobb tanterem az erdő és a természet, így az erdei iskola tematikus útvonalai, valamint a Sárcsi-kúti tanösvény állomásai, kiváló segítséget nyújtanak évente több 1000 diák környezeti nevelésében.

A vadgazdálkodás kiemelkedő központjának számító Alsópere, egykor a Nádasdy család vadászbirtoka volt, ahol maga Nádasdy Ferenc alakította ki a ma is szabadon látogatható, angolkert jellegű arborétumot. A Nádasdy család gyökerei a XII. századra nyúlnak vissza, akik a XIX. századra a Dunántúl egyik legjelentősebb földbirtokosává váltak. A Bakony fővárosának nevezett Zirctől, mindössze 13 km-re, Olaszfalun keresztül érhető el Alsópere.

Működésüket meghatározza a térségben található központi lő- és gyakorlótér, mely révén számos terület katonai múltjába betekintést engedő látnivalókkal is várják a kirándulókat. Nagyvázsony mellett 2021-ben került átadásra egy, a II. világháborúból fennmaradt lőtértorony, mely mostanra az egyik legkeresettebb kilátójuk lett. Természetvédelmi területeik közül hazai és európai viszonylatban is kiemelkedő a Szentgáli tiszafás, több mint tízezer tiszafa egyeddel, de a Burok-völgy a földtani és növénytani ritkaságai miatt, szintén hazánk egyik érintetlen természetvédelmi területe.

Találjuk meg együtt Magyarország legszebb erdejét! Szavazzon az Agrárminisztérium Facebook oldalán a VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. legszebb területére!

A szavazók között hetente nyereményeket sorsolunk ki.

Kapcsolódó oldalak: Agrárminisztérium Facebook oldal, Nyereményjáték szabályzat

Forrás: AM Sajtóiroda

Változatos erdőtársulásaik csaknem 90%-át őshonos fafajokból álló, elegyes lomberdők alkotják. A Magas-Bakony égig érő bükkösei, a Bakonyalján fellelhető Fenyőfői ősfenyves, a Balaton-felvidék karsztbokorerdei és cseres-tölgyes állományai, a Keszthelyi-hegység rendkívül változatos erdei, valamint a sík- és dombvidéki tölgyesek jelentős értéket képviselnek. Az állami erdőgazdaság természetes folyamatokra alapozva végzi az erdők kezelését, törekszik az erdők változatosságának, ezáltal ellenálló képességének növelésére, a klímaváltozás hatásainak csökkentésére. A folyamatos erdőborítást képviselő módszerekkel kezelt terültek – így például az örökerdő gazdálkodással érintett erők – nagysága folyamatosan növekszik.

Erdeik több, mint kétharmada áll különböző szintű természetvédelmi oltalom alatt. A nemzeti park, a két tájvédelmi körzet, a több mint tíz természetvédelmi terület, négy erdőrezervátum és a számos Natura 2000 terület is jelentős nagyságrendet képvisel. A Farkasgyepűi kísérleti erdőbe, már több, mint 100 éve megkezdődött a természetes erdőfelújítás módszereinek vizsgálata, amit Roth Gyula professzor indított el. Az ott kialakított  kísérleti terület azóta a hegységre jellemző bükkösök védelmét és fenntartását szolgálja úgy, hogy zavartalan természeti környezetet biztosít a hosszú időtartamú ökoszisztéma-kutatások és erdészeti kísérletek számára.

Erdészettörténeti értékei közül igazi gyöngyszem a bakonyi „Gyilkos-tó” közelében megbúvó Forrasztókői egzótakert, melyet az egzóta honosítási program részeként létesítették, mintegy hetven éve.  

A térség erdeihez „hozzánőttek” a Balaton mellett fekvő települések. A helybeli lakosok ezrei, és az idelátogató több tízezer turista keres felüdülést a Balatonhoz közeli erdőkben. A Tihanyi Őrtorony kilátó, a Festetics, Batsányi, Bél Mátyás kilátók csodálatos panorámával, a gyenesdiási Nagymező, a Festetics Imre Élményközpont sok felfedeznivalóval várja az ide látogatókat. A legnépszerűbb kirándulóhelyek egyike a Cuha-völgy, az Alsó-Cuha szurdok, de kedvelt úti cél a Csesznek közvetlen közelében húzódó Kőmosó-szurdok, az Ördög-árok, valamint Bakonybél közelében rejtőző, helyenként akár 40 méteres sziklafalakkal határolt völgyszoros, a kevésbé ismert Kertes-kői szurdok.

A természeti értékek sokaságán túl, 11 kilátó, nyolc tanösvény, kiépített erdei pihenőhelyek, tornapálya, több száz hektár kirándulóerdő, vadaspark, horgásztó, több száz kilométer turistaút, izgalmas útvonalak, a Badacsony oldalában, a Bakony szívében, a Sárosfői halastavak közelében eltérő kategóriájú erdei szálláshelyek várják az erdők, a természetjárás kedvelőit.

A Bakonyerdő Zrt. két évtizedes múlttal rendelkező erdei iskolai programjának célja, hogy természetes környezetben, gyakorlati tapasztalatszerzésen és megfigyelésen alapuló ismereteket nyújtson, és a környezetüket óvó-védő ifjúságot neveljen. Immár négy erdei iskolájában, élményközpontjában erdőismereti programokon évente több ezren vesznek részt. Az Erdei Vándortábor program keretében, két útvonalon, évente több mint 900 lelkes diák ismerheti meg az erdők világát.

Találjuk meg együtt Magyarország legszebb erdejét! Szavazzon az Agrárminisztérium Facebook oldalán a Bakonyerdő Zrt.  legszebb területére! A szavazók között hetente nyereményeket sorsolunk ki.

Kapcsolódó oldalak:

Agrárminisztérium Facebook oldal

Nyereményjáték szabályzat

forrás: AM Sajtóiroda

A Fekete- és a Fehér-Körös mentén elterülő erdők hazánk délkeleti részének legnagyobb kiterjedésű, összefüggő keményfás ligeterdei. A mályvádi erdőt határoló Fekete-Körös a leginkább szabályozatlanul hagyott folyóink egyike. A kanyargó folyót több ezer hektár erdő kíséri. Az ősi erdőszigetek – Keszi, Bányarét, Törökerdő, Mályvád, Sitka – erdeiben még ott kanyarognak az elhagyott Körös-medrek. Az állami erdőgazdaság több évtizedes vízpótló törekvéseinek eredményeképpen jelentős részük ma újra vízjárta vidék. A változatos élőhelyek sok-sok növény- és állatfajnak adnak otthont. A terület évszázadok óta kiváló vadászterület, dámvadállománya messze földön híres.

A Békéscsaba és Gyula között található pósteleki erdőtömb Békés vármegye egyik leglátogatottabb kiránduló célpontja. A teljes egészében NATURA 2000-es védettséget élvező erdőben gyalogos-, kerékpáros- és lovas túraútvonalak biztosítanak kikapcsolódási lehetőséget a megyeszékhelyről és az üdülővárosból idelátogató vendégeknek. Póstelek a Weinckheim család gerlai birtokának része volt. Rangját a múlt század elején épült kastély, valamint a körülötte kialakított park adta. Különleges fafajai között él a megye legnagyobb vasfája, de vérbükköt, mocsári tölgyeket és hatalmas kocsányos tölgy egyedeket is megcsodálhatnak az ide látogatók.

A Bélmegyeri Fáspuszta környékét mindig is erdők borították. Békés vármegye egyik legszebb természeti tája a folyószabályozások során, a környékbeli mocsarak lecsapolása eredményeként nyerte el mai arculatát. A ma már védett terület a szikes legelőn álló magányos, több százéves kocsányos tölgyekkel, idős vadkörtefákkal az ősi erdőssztyepp látványát idézi. Valamikor az Alföld jellegzetes növénytársulása volt, de mára Magyarország utolsó, épen fennmaradt sziki tölgyesei között tartják számon.

Dóc határában, a töltés tövében egy hatalmas szürke nyárfa áll, mely 880 centiméteres törzskörméretű és nagyjából 200 éves. A „hét nővér” hét, tekintélyes vastagságú ága terebélyes csokrot alkot. A helyiek többféle történetet őriznek az óriás nyárfával kapcsolatban. Egyesek szerint a hét ágú óriásfa egyik vaskos ágába villám csapott, így tört derékba. Mások szerint az „égig érő fába” egy katonai repülőgép csapódott. A szegedi Nagyárvíz tragikus eseményei összefonódtak a fa történetével, az 1879-es tiszai árvíz petresi gátszakadásának helyétől ugyanis nem messze áll a matuzsálem.

A Délalföldi Erdészeti Zrt. fenntartja és működteti továbbá az akkreditált programokkal rendelkező gyula-városerdei Erdészeti Erdei Iskolát, valamint az Ásotthalmon, Derekegyházán és Gyula-Remetén található vadászházakat.

Találjuk meg együtt Magyarország legszebb erdejét! Szavazzon az Agrárminisztérium Facebook oldalán a Délalföldi Erdészeti Zrt. legszebb területére! A szavazók között hetente nyereményeket sorsolunk ki.

Kapcsolódó oldalak:

Agrárminisztérium Facebook oldal

Nyereményjáték szabályzat

forrás: AM Sajtóiroda