A források nagy része az élőhelyek helyreállítását célozta, az utóbbi években megvalósult és jelenleg záruló több mint 100 projektnek köszönhetően mintegy 180 ezer hektár területen javul a természeti területek állapota, a természetvédelmi kezelés és a természeti értékek megőrzésének feltétele. A fejlesztések eredményeként 27 közösségi jelentőségű hazai faj és 7 közösségi jelentőségű hazai élőhelytípus esetében sikerült országos szintű javulást elérni. A 2022-ben lezárt 16 élőhely-rekonstrukciós beavatkozásnak köszönhetően csaknem 19 ezer hektáron javult a természeti környezet állapota.

Tavaly a természetjárók számára is pozitív változások történtek a nemzeti parkokban, hiszen további fejlesztések valósultak meg az ökoturisztikai infrastruktúra és a környezeti nevelési tevékenység tekintetében. Számos nemzeti park területén fejlődött a természetvédelmi bemutató hálózat, illetve korszerűbbé vált a természetvédelmi őrszolgálat is.
A nemzeti parkok vendégei 2022-től egyebek mellett már ellátogathatnak a Bükki Csillagdába, a Csárda Természetvédelmi Központba, illetve a Vízi Vándor Természetvédelmi, a Berek Világa és a Pál-völgyi Látogatóközpontba is. Ezen fejlesztések hatására a nemzeti parkok éves látogatószáma vonatkozásában idén rendkívüli növekedés volt tapasztalható.

Az Agrárminisztérium a nemzeti park igazgatóságokkal 2022-ben többek között eredményesen működtette a Nemzeti Park Termék Védjegyrendszert, tovább erősítette a védett természeti területek hálózatát, valamint folytatta a Natura 2000 területek fenntartási terveinek elkészítését és jóváhagyását. Az állami természetvédelem erőfeszítéseinek köszönhetően elkészült Magyarország Ökoszisztéma-alaptérképe, illetve a hazai zöldinfrastruktúra hálózat fejlesztésének módszertani kerete. Ezen felül elindult 4 új LIFE projekt, támogatáshoz jutottak a hazai natúrparkok és megvalósult a 2021-2030 közötti időszakra szóló 3. Biodiverzitás Stratégia előkészítése. A génmegőrzési feladatok tekintetében nőtt az állami szerepvállalás, amivel együtt Európa egyik legjelentősebb génbankját is sikerült fejleszteni.

forrás: AM Sajtóiroda 01-03

A túzok védelme komplex és sokrétű feladat, hiszen a faj fennmaradása számos tényezőtől függ. Mivel mezőgazdasági környezetben, talajon fészkelő madárról van szó, olyan változatos agrártájban találja csak meg életfeltételeit, ahol a hagyományos, környezetkímélő és emberléptékű gazdálkodási formák vannak jelen. Balczó Bertalan hangsúlyozta: csak olyan rendszerszintű megközelítés lehet sikeres például az agrár-környezetgazdálkodási programok kidolgozásakor, ami a gazdákkal való együttműködésre alapoz, és közben szem előtt tartja a túzok, illetve más mezőgazdasági területhez köthető természeti értékek ökológiai igényeit is. Ezáltal a természetvédelmi célkitűzéseket hatékonyan megvalósítva lehet alakítani a földhasználatot.

A puszta egyik legpompásabb madarának tartott faj egykor egész Eurázsiában megtalálható volt, ám a vadászat és az élőhelyének átalakulása a kipusztulás szélére sodorta, így ma világszerte veszélyeztetett és hazánkban is a legmagasabb szintű védelemben részesül. Az elmúlt fél évszázadban átfogó intézkedések és széles összefogáson alapuló szakmai munka zajlott a túzok megmentése érdekében.

A dévaványai Túzokvédelmi Állomás 1978-ban jött létre, addigra a szakemberek felismerték, hogy a fajt veszélyeztető tényezők jellege miatt az élőhelyi védelem mellett egyedi szintű védelemre is szükség van. Szél Antal István, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi területfelügyelője emlékeztetett arra, hogy a Dévaványai Túzokvédelmi Állomás eredetileg a veszélyeztetett fészkekből mentett tojások keltetése, a fiókák felnevelése és visszavadítása céljából létesült, ám ma már jóval összetettebb feladatot lát el a keletpannon régió túzokvédelmében.

A fészekmentések gyakorlata, a rendszeres adatgyűjtések, az egyedi jelölések eredményei, a tudományos kutatások publikálása, a területek adottságaihoz igazodó mező- és vadgazdálkodási gyakorlat alkalmazása, valamint az érintett társadalmi csoportokkal megvalósuló együttműködések tapasztalatai egyértelművé tették, hogy komplex stratégiára van szükség a hazai természetvédelem ikonikus madarának megóvása érdekében. 1988-ban létrejött a Túzokvédelmi Munkacsoport, amely a hazai túzokvédelemben aktívan részt vállaló szervezeteket tömöríti. Az Agrárminisztérium mellett 6 nemzeti park igazgatóság (a Bükki, a Duna-Ipoly, a Fertő-Hanság, a Hortobágyi, a Kiskunsági és a Körös-Maros nemzeti park igazgatóságok) a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület és a Soproni Egyetem is állandó tagja e szakértői csoportnak.

Hazánk Európai Uniós csatlakozásával és a Natura 2000 hálózat kijelölésével a korábban felaprózódott és országos viszonylatban is kritikus méretűvé zsugorodott túzokélőhelyek további fogyatkozása ugyan megállt, ám az állomány megerősítéséhez további lépéseket kellett tenni az élőhelyek megőrzése terén. A túzok védelmét hazai és uniós költségvetésű programok is segítik, az Agrárminisztérium társfinanszírozásában megvalósuló, „A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában” elnevezésű LIFE program kiemelt célja, hogy szorosabbra fűzze az együttműködést a fokozottan védett faj megóvásában érintett csoportokkal, így például a mező- és vadgazdálkodókkal, vagy éppen az áramszolgáltatókkal, hiszen a légvezetékek földkábelre cserélése nagyban segíti a madarak szabad mozgását.

Az elmúlt fél évszázad eredményeinek köszönhetően a túzokélőhelyek fogyatkozása megállt, az állomány stabilizálódott és mára már a túzok legnagyobb egybefüggő közép-európai fészkelőállománya a Kárpát-medencében, azon belül is Magyarországon található. A Kárpát-medencei túzokállomány igazoltan 2200 fölé emelkedett, mintegy 200 példánnyal többet regisztráltak, mint korábban. Lóránt Miklós, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi területfelügyelője úgy fogalmazott: elmondhatjuk, hogy ma már elegendő információval és szakmai ismerettel rendelkezünk ahhoz, hogy jól tervezni tudjuk a védelem gyakorlatát és kiszámítható legyen annak eredményessége. Jól ismertek azok a kulcsfontosságú területek, ahol megfelelő kezeléssel, a rendelkezésre álló források összpontosításával, valóban nagyon hatékonyak tudunk lenni.

forrás: AM Sajtóiroda

Az egyik újdonság, hogy négy alprogramra bővült:
– a Körforgásos gazdaság és életminőség,
– a Természet és biológiai sokféleség, valamint
– az Éghajlatváltozás mérséklése és alkalmazkodás alprogramok mellett megjelent
– a Tiszta energiára való átállás alprogram is. 

A teljes LIFE program összköltségvetése a 2027-ig tartó időszakra 5,4 milliárd euró. A hagyományos programok mellett továbbra is lehet pályázni stratégiai integrált projektekre. A hagyományos környezetvédelmi témájú pályázatokra a Körfogásos gazdaság és életminőség alprogram keretében idén összesen több mint 100 millió euró pályázati forrás áll rendelkezésre, míg a Természet és biológiai sokféleség alprogram 2021. évi költségvetése több mint 135 millió euró.

Az általános maximális európai uniós támogatási arány 60%, de a természetvédelmi pályázatok egyes esetekben 67%-os vagy a 75%-os támogatást is kaphatnak. A 2021-2027-es időszakban először a Magyar Kormány lehetőséget biztosít a programban pályázók számára az önerő-támogatás mellett előkészítési költség támogatás igénylésére is.

A pályázati folyamat több pontban is módosult a korábbiakhoz képest. A hagyományos pályázatok esetén az eddig kétfordulós pályázás idén egyfordulós lesz. A teljes felhívás az Európai Bizottság egységes gyűjtőportálján érhető el, és a pályázat benyújtására is ezen a felületen van lehetőség. Szintén újdonság, hogy a korábbiaktól eltérően a pályázati űrlap külön is letölthető.

 2021-től új kezdeményezésként a Magyar Állam által létrehozott Magyar Fejlesztésösztönző Iroda is segíti brüsszeli irodáján keresztül a magyar pályázói érdekek érvényesítését, továbbá pályázati tanácsadást nyújt és támogatja a partnerkeresés folyamatát, valamint a pályázatok megírását.

Forrás: AM Sajtóiroda

FATÁJ megjegyzés: A körfogásos gazdaság a a fakitermelés, fafeldolgozás, faanyag újrahasznosítás természetes velejárója. Természet és a biológiai sokféleség nélkül lényegében nincs is erdőgazdálkodás, a tartamos erdőgazdálkodás ennek záloga erdő esetén. Az erdő növekedése közben CO2-ot köt le, az erdő léte jelentősen javítja a helyi klímát a hőmérséklet csökkentése és a nedvesség megtartása által. A felhasznált, beépített faanyag, fatermék hosszú távon köti le, tárolja a szenet, a szén-dioxidot. Faanyaggal (mely részek másra már nem hasznosíthatóak) tiszta energiát lehet előállítani. A felsorolt mind a négy főtéma céljaihoz a tartamos erdőgazdálkodás és a fafeldolgozás, fahasznosítás jelentősen hozzá tud járulni. Az ezzel foglalkozóknak tehát különösen érdemes lehet alaposan tanulmányozni az új LIFE EU-s pályázati lehetőségeket.