Az észak-magyarországi kisvasutak közül Pálházán már március 15-től zakatolnak a hangulatos kis szerelvények, míg Miskolcon, a Lillafüredi Állami Erdei Vasúton április 5-én kezdődik a tavaszi szezon. A vonatok akkortól naponta, tehát hétköznap is közlekednek Miskolc-Dorottya utca állomástól Lillafüreden át Garadnáig. Az aktuális és részletes menetrendek elérhetők az üzemeltető ÉSZAKERDŐ Zrt. honlapján. A tavaszi szünet idején, illetve a húsvéti-, valamint a május elsejei hosszú hétvégén a kínálat tovább bővül. Akkor 45 percenként indulnak majd a járatok Lillafüred és Garadna között, így különösen érdemes lesz felkeresni a népszerű bükki kirándulóhelyeket.

forrás: ÉSZAKERDŐ Zrt.

A Szimbiózis Alapítvány célja, hogy fogyatékkal élő és megváltozott munkaképességű felnőttek számára munkahelyet biztosítson, és amennyiben lehetséges, felkészítse őket az önálló életre. Ebben a szellemben működtetik a Baráthegyaljai Majorságot is, ahol lakóotthont, nappali ellátást és munkát biztosítanak látás-, hallás-, vagy mozgássérült, autizmussal, illetve értelmi fogyatékossággal élő, megváltozott munkaképességű emberek számára.

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. az Alapítvány munkájára szeretné felhívni a figyelmet, ezért mintegy 25, általuk pártfogolt, fogyatékossággal élő embert fogadott a LÁEV telephelyén.

Az összes mozdonyt kiállították és bemutatták a vendégeknek, valamint aki akarta, a telephelyen belül, szakemberek segítségével mozgás közben is megtekinthette az egyik hibrid mozdonyt.

forrás: ÉSZAKERDŐ Zrt.

Ilona-völgyi vízesés

Hazánk legmagasabb természetes vízesése az Ilona-völgyi zuhatag a Mátrában, nem messze Parádfürdőtől. Az Ilona-patak a Marhád (606 m) és a Cserepes-tető (734 m) meredek oldala közé szorulva, több helyen áthatol a sziklák közt, míg végül a Mátra egyik legszebb völgyét hagyva maga után, az utolsó sziklát áttörve zuhan alá. Az Ilona-völgyi vízesés vize 10 méteres magasságból zúdul lefelé, bőséges csapadék után különösen szép látványt nyújt a megduzzadt patak és varázslatos környéke. Zord tél esetén számtalan jégcsapban gyönyörködhetünk.

Lillafüredi-vízesés

A mesterséges vízesések között a lillafüredi birtokolja a “leg” jelzőt, hiszen ez, a maga húszméteres magasságával, hazánk legnagyobb függőleges esésű vízesése. A zuhatagot a Szinva-patak táplálja, amely eredetileg a Hámori-tóba torkollott, ám a Palotaszálló 1927.és 1931 közötti építésekor vizét elterelték, s a függőkert teraszos sétányrendszerével együtt kialakították a vízesést is. Különlegessége, hogy egy ösvényen keresztül eljuthatunk a vízesés mögé, s innen is megcsodálhatjuk a zuhatagot, az Anna-mésztufabarlang felől pedig a vízesés lábához érkezünk. Télen is jó okunk lehet ide látogatni, mivel zord tél esetén vize befagy, s mesebeli hangulatot idéz a jégzuhatag látványa.

Ferde-vízesés

Tündér-lépcsőnek is nevezik az Óbányai-völgy Ferde-vízesését, melynek különlegessége, hogy vize szó szerint ferdén zúdul lefelé: a jura kori üledékes rétegeket a kréta kori vulkánosság során keletkező erők megdöntötték, és a kibillent pados mészkőrétegeken ferdén, félig folyva, félig vízesésszerűen átbukva rohan keresztül a kis patak vize. A kirándulók egyik kedvelt célpontja, ugyanis a környező természet szépségei is lenyűgözők.

Fátyol-vízesés

A Szalajka-völgyi Fátyol-vízesés nem csak Szilvásvárad, hanem egész Magyarország egyik leghíresebb látnivalója. A 17 méter hosszú vízesés 18 lépcsőből álló mésztufagáton zúdul lefelé, melyet a mészkő és a csapadék együttesen alakított ki. Nevét egyesek szerint a vízpermet jellegzetes, fehér fátyláról, mások szerint a fehér, csipkéhez hasonlóan mintás mésztufáról kapta.

Ördögmalom-vízesés

Visegrádtól egy sóhajtásnyira, az Apátkúti-völgyben található a kirándulók kedvelt célpontja, a gyönyörű természeti képződmény, az Ördögmalom-vízesés. A szilafalon széles sávban bukik alá az Apátkúti-patak vize, amely a hordalékkal együtt már mély medret mosott ki magának a sziklafalban, az andezittufa-lépcsőkön.

Dömörkapu

A Bucsina-patak vize zúdul le 7 méteres magasságból a Visegrádi-hegységben fekvő Dömörkapunál, amely igen kedvelt úti él a túrázók, kerékpárosok és kisbabások körében is, hisz a patakvölgyben kanyargó turistaút mellett aszfaltozott úton is haladhatunk, mely babakocsival is járható. A vízeséshez a Szentendre belvárosától kitáblázott Lajos-forrás felől, a zöld háromszög jelzésen haladva, közepesen nehéz terepen, gyalogosan és kerékpárral is el lehet jutni.

Jegenye-völgyi vízesés

Nem messze Budapest határától, Solymáron, a Budai-hegységben 4-5 méter magas sziklalépcsőről zúdul le Paprikás-patak vize, létrehozva így a Jegenye-völgyi vízesést. Ez a Budai-hegység legnagyobb zuhataga, melynek környéke igen kedvelt kirándulóhely, a patakot akár babakocsival is kényelmesen járható sétaút övezi.

Felső-vízesés

A Kövecses-patak völgyében fekvő Mátrakeresztes egyik kiemelt látványossága a Felső-vízesés, melynek vize andezitlépcsőn bukdácsol lefelé, egy csodás természeti látványosságot létrehozva. Bár a száraz időszakban inkább csak egy méretes sziklaegyüttes, aminek kőgörgeteges medrében éppen csak csordogál vagy csöpörög valamennyi víz, a csapadékosabb napok után hatalmas élményt nyújt. A helyszín szépségét az is tovább fokozza, hogy a hatalmas, sötét sziklákon moha zöldell, ráadásul tovább tarkítja a képet a – szerencsés esetben – lezúduló víz, vagy télen a kőzetre telepedő éles jégfogak látványa.

forrás: CsodálatosMagyarország

Az 52. Eucharisztikus Világkongresszusnak Magyarország adott otthont 2021-ben. A találkozó célkitűzései közé tartozott, hogy a katolikus vallás kovász legyen a magyar társadalomban, ehhez igyekeztek hozzájárulni a magyar erdészek is a maguk eszközeivel. Az Agrárminisztérium ezért a Miniszterelnökség kezdeményezésére, az állami erdőgazdaságokkal karöltve 21 emlékkeresztet állított fel a magyar erdőkben. 

Idén nyáron az Agrárminisztérium támogatásával és az OEE gondozásában jelent meg az Emlékkeresztek Magyarországon című füzet, melynek digitális, online lapozható változatát a GYULAJ Zrt. elkészítette és minden érdeklődő javára elérhetővé tette.

Tóth János, FATÁJ

Révész Máriusz államtitkár köszöntőjében emlékeztetett, hogy 2010 óta Magyarországon több mint 100 kilátót építettek és újítottak fel. Ezek azért fontosak, mert úti célként szolgálhatnak egy-egy túrán. Ugyanezért építenek és korszerűsítenek kerékpárutakat, turistaházakat, vízitúra-megállóhelyeket. Beszélt arról is, hogy az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ által meghirdetett Év Kilátója és az Év Turistaháza internetes közönségszavazás nagy érdeklődés mellett zajlott, összesen 40 ezer szavazat érkezett, a Zsófia-kilátó 7800 voksot kapott.

Miskolcnak van jövője, van ereje és van lehetősége fejlődni – fogalmazott Kiss János, a térség országgyűlési képviselője. Szerinte a megyeszékhelynek számos kitörési lehetősége van, ezek közül az egyik a turizmus. Miskolcon a turisztikai fejlesztéseknek, a természetjárásnak folyamatosan a fókuszban kell lennie. Ez ugyanis nemcsak élénkíti a város gazdaságát, munkahelyeket teremtve és növelve a bevételeket, de arra is lehetőséget ad, hogy a turisztikán, az ide látogatókon keresztül megváltoztassák a Miskolcról kialakult képet.

Veres Pál polgármester kijelentette: Miskolcnak olyan páratlan természeti adottságai vannak, amelyek a fővároson kívül máshol nincsenek. Nemcsak az országban, de Közép-Európában sincs még egy olyan város, mint a borsodi megyeszékhely, ahol négy turisztikai desztináció – Miskolctapolca, a belváros és az Avas, a Diósgyőri vár valamint Lillafüred – található. Arról is beszélt, hogy elkészült egy komplex terv Lillafüred fejlesztésére, most igyekeznek forrásokat találni a megvalósításhoz.

Lillafüred Magyarországon megkerülhetetlen brand, ami nemcsak a térségben vagy az országban, hanem külföldön is ismert – mondta Bózsó Gyula, az ÉSZAKERDŐ Zrt. műszaki osztályvezetője. A Zsófia-kilátóról szólva úgy fogalmazott: itt egyesül a múlt és a jelen, hiszen 1900-ban elkészült az eredeti kilátó, és 122 évvel később az újjáépített komplexum az év kilátója lett. Felhívta a figyelmet a Magyar Turisztikai Ügynökség, a Magyar Természetjáró Szövetség, az Egererdő Zrt. és az ÉSZAKERDŐ Zrt. konzorciumi összefogására, aminek nyomán megújulhatott az építmény.

Az eseményt követően a résztvevők emléktáblát helyeztek el a Fehérkőlápa Turistaháznál is, amely az Év Turistaháza szavazás nyertese lett.

forrás: ÉSZAKERDŐ Zrt. 11-07

A természetjárás népszerűsítése a cél

A természetjárás egyre népszerűbbé válik, ezt mutatja az is, hogy idén mindkét kategória nyertese többször annyi szavazatot kapott, mint a tavalyi nyertes. Az Év Kilátója és Év Turistaháza pályázat célja, hogy a kiránduló nagyközönség megismerje a legszebb hazai kiránduló célpontokat és erdei szálláshelyeket. Az elmúlt években száznál is több turistaházat újítottak fel a Téry Ödön Turistaház-fejlesztési Programban, illetve nagy számban újultak meg kilátók. Erre példa, hogy az idei kiírás nyertese is egy újjáépített kilátó lett. 

Zsófia, a kilátók királynője

A Zsófia-kilátó egyszerre a legrégebbi és legújabb kilátó is volt egyben az idei pályázók között. Ez volt az ország első vidéki kilátója, amely 1900 óta tárta a kirándulók szeme elé a Hámori-tó csodáját. A pompás építményt az 1950-es években elbontották egy légvédelmi központ építése miatt. Az újjászületés sokáig váratott magára, de 2022 nyarán az Északerdő Erdőgazdasági Zrt. átadta a kilátót, mely az eredeti tervek alapján épült újjá.

A Fehérkőlápa Turistaház alig pár kilométerre fekszik dél-keletre a kilátótól. Igazi regénybeli világba csöppen, aki itt száll meg. A házat rejtő fák, a gerendás mennyezet, a kandalló és a házias ételek mind a varázslatos hangulat összetevői. Lillafüred gyalogtávra van, és nem kell messze menni a pazar kilátásért sem: a Fehérkő szikláiról csodás panoráma tárul a túrázó elé. Az épület a 30-as évek óta fogadja a kirándulókat, története is regényes, többször megsemmisült, hol lerombolták, hol leégett, de mindannyiszor újjáépült romjaiból, és folyamatosan megújulva várja az aludni vágyó vagy csak éhes turistákat.

Dobogós kilátások a Pannonhalmáról és a Bence-hegyről is

A dobogó második fokát 6685 szavazattal a Pannonhalmi Főapátság szomszédágában lévő Boldog Mór-kilátó és lombkorona tanösvény szerezte meg. A kilátóból tiszta időben jól kivehetőek a Bakony vonulatai, a cseszneki vár, illetve a Vértes csúcsai is. A lombkorona tanösvény egyedi, hal alakjával tűnik ki a hazai erdei épületek sorából. A harmadik helyet 3466 szavazattal a szintén különleges formájú, „Betonvirágnak” is hívott Bence-hegyi kilátó szerezte meg, amely minden éjjel más és más színben pompázik, és tetejéről belátható az egész Velencei-tó és Velencei-hegység, de a Budai-hegyek és a Vértes is feltűnik a horizonton. 

A turistaházak versenyében a második helyezést is a Bükk-hegység hozta el, Felsőtárkány fölött található Stimecz-ház, amely a klasszikus bakancsos turistaházak hangulatát idézi, de az idén felújított épület a kor kényelmi színvonalának is megfelel. Harmadik helyre szoros csatában a Zselicben található Haracsi Vendégház futott be, amely jó lehetőséget teremt a romantikus hangulatú érintetlen zselici dombok felfedezésére. Kényelmi színvonalában mindenképpen az ország legnívósabb turistaházai közé sorolható.

Az Év Kilátója szavazás végleges eredménye:

Zsófia-kilátó, Lillafüred: 7800

Boldog Mór-kilátó, Pannonhalma: 6685

Bence-hegyi kilátó, Velence: 3466

János-kilátó, Pécs: 2607

Julianus-kilátó, Nagymaros: 2336

Fülöp-hegyi Millenniumi kilátó, Révfülöp: 2060 

Lábasház-kilátó, Kisköre: 1588

Kecske-hegyi kilátó, Fertőrákos: 1376

Guckler Károly-kilátó, Budapest: 1153

Krisztina-kilátó, Dozmat: 1044 

Az Év Turistaháza szavazás végleges eredménye:

Fehérkőlápa Turistaház: 2904

Stimecz-ház: 1266

Haracsi Vendégház: 1130

Fekete-hegyi Berda József Kulcsosház: 1065

Balatoncsicsói Erdészház: 999

Gubacsos Kulcsosház: 928

Fenyvespusztai Erdészeti Erdei Iskola: 544

Zsigárdi Erdei Lak: 480

Keserűszeri Vendégház: 456

Szent György Zarándokszállás: 295 

forrás: Aktív Magyarország 10-07

A tiltás ellenére már a hivatalos átadás előtt sok százan felmentek -a Lillafüred feletti Dolka-tetőn megépült – Zsófia-kilátóra. Augusztus 23-tól azonban mindezt már Legálisan is bárki megteheti,  hiszen hivatalosan is átadták a 122 esztendeje épült, jó hetven éve lebontott eredeti kilátó helyén épült újat, amelyet a „kilátók királynője” neveznek. 

Az átadást jelentő szalagot Nagy János államtitkár, dr. Kiss János országgyűlési képviselő, dr. Sárhegyi Zoltán, az Északerdő Zrt. felügyelő bizottsági elnöke és Garancsi István, a Magyar Természetjáró Szövetség elnöke vágta át. 

Átadták a lillafüredi Zsófia-kilátót

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. átadta az első vidéki kilátó korhű rekonstrukcióját. A lillafüredi Zsófia-kilátó a GINOP-7.1.2-15-2017-00017 azonosítószámú, „Gyalogszerrel felfedezni Észak-Magyarország turisztikai termékkínálatát” című pályázat keretében, 51.28 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból épült meg. A komplexum alapjául szolgáló eredeti kilátót 1900-ban avatták fel és az 1950-es évek elejéig Lillafüred látképének egyik meghatározó eleme volt. 

Az ÉSZAKERDŐ Erdőgazdasági Zrt. a Magyar Természetjáró Szövetség vezetésével létrejött konzorciumban nyert el támogatást közjóléti létesítményeinek fejlesztésére. A projekt egyik fő eleme a Lillafüred látképét a XX. század első felében – a Palotaszálló mellett – meghatározó Zsófia-kilátó újjáépítése volt. Az eredeti kilátót 1900-ban adták át és egészen az 1950-es évekig, a „Szikla” nevű légvédelmi központhoz tartozó antenna megépítéséig díszítette a Dolka-hegy déli oldalát.

A projekt a Széchenyi 2020 program keretében, 469,35 millió forint összértékű vissza nem térítendő európai uniós támogatásból valósult meg, a GINOP-7.1.2-15-2017-00017 azonosítószámú, „Gyalogszerrel felfedezni Észak-Magyarország turisztikai termékkínálatát” című pályázat részeként.

A fejlesztés eredményeként a Zsófia-kilátót mindösszesen 51,28 millió forintból építette újjá az ÉSZAKERDŐ Zrt. A beruházás célja az volt, hogy az országszerte ismert és népszerű üdülőterület, Lillafüred újabb attrakciót kapjon. A társaság az építmény tervezése során ügyelt arra, hogy az eredeti kilátó kubatúráját megtartsa és csak a kor követelményeinek megfelelő változtatásokat hajtson végre. Emiatt az alsó szintet kőburkolattal ellátott vasbetonból alakították ki, a létrák helyett lépcsőt építettek és biztonságtechnikai eszközökkel, valamint interaktív látvány- és tájékoztató-elemekkel is gazdagodott a kilátó.

A kilátót Nagy János, Miniszterelnöki irodát vezető államtitkár, Garancsi István, a Magyar Természetjáró Szövetség elnöke, dr. Kiss János országgyűlési képviselő és dr. Sárhegyi Zoltán, az ÉSZAKERDŐ Zrt. Felügyelőbizottságának elnöke adta át.

forrás: BOON, ÉSZAKERDŐ Zrt.

Sokan nem tudtak várni arra, hogy hivatalosan is birtokba vehessék Lillafüred régi-új kilátóját, a Zsófiát. A már járható útvonalon egyedül, vagy párban felkapaszkodtak a hegyoldalra, hogy közelről is megcsodálhassák a völgyből már régóta jól látható építményt.  

Érdemes is felmenni, hiszen a látvány egyedülálló. Romantikázásra is igazán megfelelő a festői környék, amelynek csodáját már József Attila is megénekelte az Ódában.  

Érdemes azonban megvárni azt a néhány napot, ami még hátra van a Zsófia-kilátó kilátó hivatalos átadásáig, amíg az építők elvégzik a szükséges utolsó simításokat. A hivatalos átadás időpontja azonban már nagyon közel van, de még nem ismert.

Út a lillafüredi Zsófia-kilátóig

„Amíg nem volt hivatalos átadó, addig nem látogatható a kilátó” – néhány hete ezt nyilatkozta nekünk Vereb István, az Északerdő Zrt. kommunikációs tanácsadója. „A látogatóknak – saját biztonságuk érdekében is – várniuk kell!” – tette hozzá.  

Tehát, ha befejeződnek a munkák, és hivatalosan is átadják az építményt, akkor vehetik majd birtokba a látogatók az 1900-ban épült kilátótorony hű mását.

A kilátóhoz vezető útról és a kilátóról készült fotó-galéria itt érhető el.

A vidék első kilátója 

Az első vidéki kilátótorony – ezt a büszke címet viselheti az előd – kalandos története több mint 120 évre tekint vissza. A lillafüredi kilátó ötlete az 1890-es évek végén merült fel, a létesítmény megépítésének 1262 koronás költségét a Borsodi Bükk Egylet finanszírozta. A terveket Szűcs Sándor miskolci mérnök készítette. Ő felügyelte az építést is. A kilátó nevét a Borsodi Bükk Egylet alapítója, báró Vay Béla Borsod vármegyei főispán felesége, gróf Teleki Zsófia tiszteletére és emlékére kapta.  

Zsófia-kilátó

A Zsófia-kilátó a 20. század első felében – a Palotaszálló mellett – meghatározta Lillafüred látképét, számos fotón megörökítették, és a miskolci turisták szemében mindig fontos szerepet töltött be. Túlélte két háború viharait, azonban az 1950-es években a lillafüredi „Szikla” nevű légvédelmi központ építésekor elbontották, hogy helyére antennát telepítsenek.

Miskolci tervező álmodta újjá 

A kilátó rekonstrukciója tavaly ősszel kezdődött. Tervezéskor az egykori építmény megjelenését vették alapul, csak a kornak megfelelő biztonsági és kényelmi szempontok miatt változtattak, de az eredeti látvány megőrzése mellett. A kilátó kivitelezésének vállalkozási díja mintegy nettó 50 millió forint.   

Az „új” Zsófia- kilátó terveit Viszlai József építészirodája  készítette, az építtető Északerdő Zrt. által kiírt pályázatot nyerték meg 4-5 éve. Teljesen új kilátót kellett egyébként tervezniük, hiszen az 1902-es, korábbi építményről csak néhány korabeli fotó maradt fent. Érdekesség, hogy Viszlai József nevéhez fűződnek az Avasi kilátó rekonstrukciós tervei is. A Dolka-tetőn magasodó kilátó vörösfenyőből, alsó szintje kőből készült, amelyhez helyi mészkő lapokat használtak fel.

forrás: BOON

Egyre több olvasónk fotózza és teszi föl a közösségi oldalra a Lillafüred közelében épült Zsófia-kilátóról készült képeket. Mivel az építmény tetejére már az impozáns kupola is felkerült, olvasóink kíváncsiak, mikor sétálhatnak fel végre a Dolka-tetőn magasodó kilátóra. Kiderült, már nem kell sokat várniuk. Bózsó Gyulától, az Északerdő Zrt. műszaki osztályvezetőjétől megtudtuk, ezekben a napokban a garanciális munkákat végzi a kivitelező. Folyamatban van a használatbavételi engedélyezési eljárás, és amint meglesz az engedély, tartanak egy átadóünnepséget. Tulajdonképpen ekkor nyílik meg a kilátó a látogatók előtt. Erre már csak néhány hetet kell várni.

Megtudtuk azt is, gyalog lehet majd oda feljutni. Ha kocsival érkezünk, érdemes Felsőhámorban vagy Lillafüreden parkolni. Hivatalosan a feljáró Felsőhámorból indul, a templom mellől. Át kell haladni a forgalmas főúton is, de itt a Magyar Közút Zrt. felfestéssel és táblákkal jelzi majd az autósok számára, hogy ott gyalogosközlekedés várható.

– Tanösvény vezet a kilátóig a régi szerpentinúton. Már a feljutás is nagy élmény lesz, hiszen hangulatos tereplépcsők és egy kis híd teszi kalandossá az utat. Olyan érzésük lehet majd a kirándulóknak, mintha az Alpok valamelyik tanösvényén járnának – vázolta az osztályvezető.

Hozzátette: az új kilátó az 1900-ban épült Zsófia-kilátó hű rekonstrukciója, a mai kornak megfelelő építési technológiával. Az alsó szint kőből készült, helyi mészkőlapok felhasználásával. Maga a kilátó vörösfenyőből, mert az időjárás viszontagságai ezt az anyagot viselik meg a legkevésbé.

Százhúsz éve

– Ami pedig az építmény különlegességét adja, és ami miatt a kilátók királynőjének is lehetne nevezni, az a gyönyörű kupolája. Ezzel a Dolka-tetőt megkoronázva olyan impozáns és emblematikus építmény született, ami a Palotaszálló mellett újabb jelképévé válhat a térségnek. Igazi építészeti értékről van szó – fogalmazott Bózsó Gyula.

Mint korábban írtunk róla, a kilátó és a tanösvény építésére uniós pályázaton körülbelül 50 millió forintot nyert a Magyar Természetjáró Szövetség és az Északerdő Zrt.

Az első vidéki kilátótorony kalandos története több mint 120 évre tekint vissza. A lillafüredi kilátó ötlete az 1890-es évek végén merült fel, a létesítmény megépítésének 1262 koronás költségét a Borsodi Bükk Egylet finanszírozta. A terveket Szűcs Sándor miskolci mérnök készítette. Ő felügyelte az építést is.

A Dolka-hegy Lillafüred felé eső oldalában álló toronyhoz Felsőhámorból lehetett feljutni a kilátóval egy időben épített sétaúton, amelynek nyoma soha nem tűnt el. Az eredeti kilátótorony átadóünnepségét 1900. június 3-án, pünkösdvasárnap, a Magyar Turista Egyesület éves közgyűlésének programjaként rendezték.

A kilátó nevét a Borsodi Bükk Egylet alapítója, báró Vay Béla Borsod vármegyei főispán felesége, gróf Teleki Zsófia tiszteletére és emlékére kapta.

forrás: BOON

Az első vidéki kilátótorony kalandos története több mint 120 évre tekint vissza: a lillafüredi kilátó ötlete az 1890-es évek végén merült fel, a létesítmény megépítésének 1262 koronás költségét a Borsodi Bükk Egylet finanszírozta. A terveket Szűcs Sándor miskolci mérnök készítette és ő felügyelte az építést is.

A Dolka-hegy Lillafüred felé eső oldalában álló toronyhoz Felsőhámorból lehetett feljutni a kilátóval egy időben épített sétaúton, amelynek nyoma soha nem tűnt el. Az eredeti kilátótorony átadó ünnepségére 1900. június 3-án, Pünkösdvasárnap, a Magyar Turista Egyesület éves közgyűlésének programjaként került sor.

A kilátó nevét a Borsodi Bükk Egylet alapítója, báró Vay Béla Borsod vármegyei főispán felesége, gróf Teleki Zsófia tiszteletére és emlékére kapta.

A Zsófia-kilátó a 20. század első felében – a Palotaszálló mellett – meghatározta Lillafüred látképét, számos fotón megörökítették és a miskolci turisták szemében mindig fontos szerepet töltött be. Túlélte két háború viharait, azonban az 1950-es években a lillafüredi „Szikla” nevű légvédelmi központ építésekor elbontották, hogy helyére antennát telepítsenek.

Ezt követően hét évtized „tetszhalotti” állapotból, több mint 6 év előkészítő munka után az ÉSZAKERDŐ Zrt. végül megkezdhette az építését a Magyar Természetjáró Szövetséggel közös pályázatban, GINOP forrás felhasználásával.

A tervezés során az erdőgazdaság fontosnak tartotta, hogy a kilátó az eredeti építmény rekonstrukciója legyen, és csak a kor követelményei miatt szükséges változtatások történjenek meg. Emiatt a biztonságtechnikai eszközökkel, interaktív látvány- és tájékoztatóelemekkel gazdagodik a kilátó, valamint a létrák helyett lépcső vezet a felső szintekre. Az átadás 2022. tavasszal várható.

Forrás: Turistamagazin