A töki Nyakas-hegy 37,7 hektárnyi települési erdőinek vizsgálata azt mutatja, hogy a leromló idegenhonos faállományok kezeletlensége nemcsak ökológiai, hanem pénzügyi és klímavédelmi szempontból is a legrosszabb pálya lehet. Az 50 éves időtávra kiterjedő – a European Climate Foundation által támogatott – elemzésben a folyamatos erdőborításra és rezilienciára építő kezelés kedvezőbb karbon- és pénzügyi eredményt mutat, mint a hagyományos vágásos gazdálkodás, miközben a kezeletlen állapot mindkettőnél rosszabb kimenethez vezet. A Pannon Örökerdő Kft. és a REKK Alapítvány közös kutatásának megállapításai.

A klímaváltozás korában az erdőgazdálkodás kulcskérdése már nem feltétlenül az, hogy mennyi fát biztosít egy állomány, legalább ennyire fontos, hogy mennyire képes ellenállni a változó éghajlattal megjelenő kockázatoknak: az elhúzódó aszálynak, a tűzveszélynek vagy éppen a kártevőknek. Ez különösen igaz azokra a gyenge termőhelyi adottságú, részben idegenhonos fafajokat magába foglaló állományokra, amelyek hosszabb ideje érdemi kezelés nélkül maradtak. Ezen a területen kevés mélyreható elemzés született, a most publikált eredmények ezt a hiányt igyekeznek részben betölteni.

A vizsgált terület Tök község határában, a Nyakas-hegy és a Nyakas-gerinc térségében található, összesen 37,7 hektáron. Ezek az erdők nem természetes úton alakultak ki: a terület egy részén korábban kőbányászat, máshol szőlőművelés és legeltetés folyt, a mai állományokat pedig jórészt az 1970-es és 1980-as években telepítették rekultivációs és kopárfásítási céllal. Az állományokban elsősorban feketefenyő, erdeifenyő és akác dominál, kisebb arányban őshonos lombos fajokkal elegyedve. A termőhely sekély termőrétegű, vízgazdálkodása kedvezőtlen, erózióra hajlamos. A területen ugyanakkor vannak ökológiai értékek, emiatt helyi és részben országos természetvédelmi oltalom alatt áll, a védettség ugyanakkor be is határolja az erdőgazdálkodói döntéshozatal terét.

A terepi tapasztalatok és a projektben gyűjtött adatok feldolgozása és elemzése alapján az elmúlt évtizedek kezeletlensége mára egyértelműen látszik. A fenyves állományok egy része leromlott, helyenként a lombkorona-károsodás eléri a 25%-ot. A száraz termőhelyen álló idősödő fenyvesek fokozott tűzveszélyt jelentenek, amit a holtfa mennyisége és a nehezen járható feltáróút-hálózat is súlyosbít. Emellett komoly probléma az inváziós fajok jelenléte: a bálványfa több helyen összefüggő foltokat alkot, de megjelent a nyugati ostorfa, az ezüstfa és szórványosan a gyalogakác is. Ugyanakkor a kezeletlenségnek van pozitív mellékhatása is: az inváziós fajokkal még kevésbé terhelt foltokban, az idegenhonos törzsállomány pusztuló részeiben őshonos lombos fajok jelentek meg, amelyekre hosszabb távon építeni lehet.

A kutatás 3 eltérő pályát hasonlított össze 50 éves időtávon. Az első a BAU – vagyis a szokásos, jogkövető vágásos gazdálkodás, Business As Usual -, amely az idegenhonos állományok erdőterv szerinti véghasználatával, majd őshonos lombos fafajokkal történő mesterséges erdősítéssel számol. A második az MfR – Management for Resilience -, amely folyamatos erdőborításra, kis léptékű, de rendszeres beavatkozásokra, fokozatos fafajcserére és nagyobb szerkezeti változatosságra épít. A harmadik a NEM – No Effective Management -, amely valójában nem tudatos kezelési stratégia, hanem az érdemi beavatkozás hiánya: a modellfeltételezések szerint az állományok állapota romlik, végül egy-egy erdőrészletet tűz emészt fel, majd ezután helyreállító gazdálkodás indul.

A vizsgálat során a Pannon Örökerdő Kft. szakemberei és a REKK kutatói a három kezelési alternatívát karbon- és pénzügyi szempontból vetették össze. A karbonmérlegben az élőfakészletben, illetve a kitermelt, de még nem oxidálódott faanyagban tárolt szenet vették figyelembe. A pénzügyi elemzés minden tervezett beavatkozás várható költségét és bevételét tartalmazta, majd ezeket 3%-os reál diszkontlábbal jelenértékre számították át. A cél nem az abszolút értékek maximális pontosítása volt, hanem a három kezelési logika összehasonlítása egységes és konzervatív peremfeltételek mellett.

A legfontosabb eredmény az, hogy a kezeletlenség nem semleges állapot, hanem romló ökológiai és gazdasági pálya. A NEM-forgatókönyv mind karbon-, mind pénzügyi értelemben rosszabb eredményt adott, mint a másik kettő, tudatosan tervezett kezelési mód. Ez azért különösen fontos tanulság, mert a gyakorlatban sok hasonló állományban éppen ez történik: gyakran nem a BAU és az MfR közötti választás a valódi kérdés, hanem az, hogy történik-e egyáltalán aktív kezelés.

Az élőfakészlet alakulása jól mutatja a különbséget a pályák között (1. ábra). Az MfR esetében a kisebb léptékű, rendszeres beavatkozások és az éves növedék együtt egy enyhén csökkenő, majd stabilizálódó, de összességében magasan futó pályát eredményez. A BAU ezzel szemben erősen ciklikus: a véghasználatok éveiben nagyobb készletcsökkenések jelennek meg, amelyeket fokozatos visszaépülés követ, de az állomány a vizsgált időtávon sosem éri el az MfR magasabban futó szintjét. A NEM készletdinamikája modellezési okból jelentős részben közelíti a BAU pályáját (a kutatók azt feltételezték, hogy a tűzesetek egybeesnek a BAU végvágásainak időpontjával).

A karbonmérlegben is az MfR mutatta a legjobb eredményt. A számítások szerint 50 év alatt az MfR-forgatókönyv mintegy 2900 tonnával kedvezőbb kumulált karbon-egyenleget eredményez, mint a BAU – ez hektáronként 77 t CO₂. A NEM-hez képest a különbség még nagyobb: az MfR-rel összevetve a kezeletlen pálya, vagyis a NEM forgatókönyv mintegy 4100 tonna CO₂ egyenlegromlást jelent 50 év alatt – hektáronként 108 t CO₂ mértékben. A különbség oka egyszerű: a folyamatos erdőborításra épülő kezelés elkerüli az egyszeri nagy kibocsátásokkal járó beavatkozásokat, mérsékli a zavarások kockázatát, és egyenletesebb szénmegkötési pályát tart fenn. A NEM-nél ehhez képest a feltételezett erdőtüzek gyors emissziót okoznak, miközben az állományromlás a jövőbeni készleteket is gyengíti.

A pénzügyi eredmények hasonlóképpen tanulságosak. A gyenge termőhelyi adottságok, a védettségi korlátok és az alacsony jövedelmezőség miatt mindhárom forgatókönyv negatív nettó jelenértékkel zárt 50 éves időtávon.  A kérdés nem az, hogy melyik termel nyereséget, hanem az, hogy melyik jár kisebb veszteséggel. Ebben is az MfR bizonyult a legkedvezőbbnek: nettó jelenértéke -65,8 millió Ft, míg a BAU-é -110,4 millió Ft, a NEM-é pedig -179,7 millió Ft volt. Másképp fogalmazva: a kezeletlenség, bár rövid távon úgy tűnhet, de valójában nem egy költségtakarékos megoldás, hanem a legdrágább pálya, csak a költségei később és kedvezőtlenebb formában jelentkeznek. A BAU pedig azért kedvezőtlenebb az MfR-nél, mert a nagy, egyszeri beavatkozások, az újratelepítés és az intenzív ápolás költsége magas, miközben a leromlott, gyenge termőhelyű állományból származó faanyag értéke korlátozott. Ezzel szemben az MfR minimalizálja és időben széthúzza a kiadásokat.

A három forgatókönyv közötti választás nem csupán a közvetlen kiadások és bevételek egyenlegén múlik, szabályozási megoldásokkal befolyásolni lehet a gazdálkodókat, döntéseik az ágazati szakpolitikába beágyazottan születnek. Felmerül, hogy ha a társadalmilag kedvezőbb pálya nem a legjövedelmezőbb, vagy egyáltalán egyik pálya sem nyereséges, akkor milyen ösztönzők vagy támogatások segíthetik az aktív, kockázatcsökkentő, rezilienciát javító kezelést? Logikus lenne a karbon finanszírozás alkalmazása, hiszen az MFR forgatókönyv kedvezőbb karbon egyenleggel jár, mint a másik két szcenárió. Az önkéntes karbon piacokon alkalmazott „addicionalitási” kritérium ugyanakkor hátráltatja ezt a megoldást: mivel karbon finanszírozás nélkül is az MfR a legkedvezőbb pálya, ezért elvben nehéz megindokolni a karbon kifizetéseket. Mivel azonban a gyakorlatban különböző okok miatt – pl. információhiány, megszokás, hiányzó szakértelem vagy éppen a kezdeti finanszírozási igény – gyakran mégiscsak a hagyományos vágásos gazdálkodást alkalmazzák a gazdálkodók, megfogalmazódik az állami szerepvállalás szükségessége. Ennek sok módja lehet, mi most csak a legegyszerűbbet vizsgáljuk: a klímavédelmi és egyben szénraktározási szempontból kedvezőbb erdőkezelési gyakorlatért kifizetett támogatás indolkolhatóságát.

Jelenértéken számolva a NEM és az MfR forgatókönyvek pénzügyi pályájának különbsége kb. 114 millió Ft, ami hektáronként 3 millió forintnak felel meg. Az elemzés 50 éves időtávján ez éves szinten 60 ezer forintot jelent hektáronként, ami a jelenlegi hazai területalapú támogatás szintje alatt van. Ennyi forrásból sokkal több „közjót” lehetne így előállítani, mint az alacsonyabb minőségű földterületeken folytatott, kérdéses megtérülésű szántógazdálkodás során. Ha pedig az így nyert karbonmegkötéssel is számolunk, akkor kb. 72 €/tonna CO₂ költségen lehet a NEM és az MfR szcenárió közötti elmozdulással javítani az ország karbon egyenlegén, ami az EU ETS piaci árakhoz hasonló szint, miközben értékes egyéb ökoszisztéma szolgáltatások sorát hozzuk létre (erózió csökkentés, biodiverzitás, vízmegtartás, rekreációs lehetőségek stb.).

Kis András¹, Lomniczi Gergely², Boros Attila², Ungvári Gábor¹, Rácz Viktor¹

(1 REKK Alapítvány, 2 Pannon Örökerdő Kft.)

A témával kapcsolatos további cikk olvasható az Erdészeti Lapok 2026. márciusi számában is.

(x) Pannon Örökerdő Kft.

Időpont: 2026. 04. 23. csütörtök, 9-16 óra

Helyszín: Kecskemét, KEFAG Zrt. Juniperus Park Hotel (6000 Kecskemét, Mártírok útja 88.)

Új fogalmak és jó gyakorlatok a települési és városi erdőgazdálkodásban Kecskemét településen

Választható kiegészítő képzés az erdészeti szakszemélyzet számára valamint továbbképzés agrárgazdasági és vidékfejlesztési független szaktanácsadók részére

A képzés a településeken és azok közelében található erdők speciális kezelésének lehetőségeit mutatja be, feltárva az ezen erdőkkel kapcsolatos lakossági igényeket, bemutatva a városierdő-gazdálkodás elméleti alapjait, és a gyakorlati megvalósítás lehetőségeit. A képzés célja, hogy az az erdészeti szakszemélyzet, aki a települések közelében magán, állami vagy éppen önkormányzati tulajdonban álló erdőt kezel, átfogó képet kapjon a nemzetközi szakirodalomban “urban forestry” néven megjelenő fogalomrendszerről, és annak hazai gyakorlatban történő megvalósítási lehetőségeiről. A képzés elméleti és gyakorlati részre tagolódik. Az elméleti rész megismertet a városierdő-gazdálkodáshoz és a zöldinfrastruktúra-kezeléshez kapcsolódó fogalmakkal, a városierdő-kezelési terv készítésének folyamatával és a városi erdők felmérése során használható modern technológiákkal, továbbá elemzi a városierdő-gazdálkodás közgazdasági vonatkozásait, különös tekintettel az önkéntes karbonpiaci finanszírozás kérdéseire. A gyakorlati rész egy-egy terepi helyszínen mutat be példát a települési erdők kezelésének speciális szempontrendszerére.

Itt olvashatod a meghívóban a részletes felhívást. 
Jelentkezni pedig ezen a linken, online lehet 2026.04.20-ig.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

(x) Pannon Örökerdő Kft.

Új fogalmak és jó gyakorlatok a települési és városi erdőgazdálkodásban Sárvár településen

Választható kiegészítő képzés az erdészeti szakszemélyzet számára valamint továbbképzés agrárgazdasági és vidékfejlesztési független szaktanácsadók részére

A képzés a településeken és azok közelében található erdők speciális kezelésének lehetőségeit mutatja be, feltárva az ezen erdőkkel kapcsolatos lakossági igényeket, bemutatva a városierdő-gazdálkodás elméleti alapjait, és a gyakorlati megvalósítás lehetőségeit. A képzés célja, hogy az az erdészeti szakszemélyzet, aki a települések közelében magán, állami vagy éppen önkormányzati tulajdonban álló erdőt kezel, átfogó képet kapjon a nemzetközi szakirodalomban “urban forestry” néven megjelenő fogalomrendszerről, és annak hazai gyakorlatban történő megvalósítási lehetőségeiről. A képzés elméleti és gyakorlati részre tagolódik. Az elméleti rész megismertet a városierdő-gazdálkodáshoz és a zöldinfrastruktúra-kezeléshez kapcsolódó fogalmakkal, a városierdő-kezelési terv készítésének folyamatával és a városi erdők felmérése során használható modern technológiákkal, továbbá elemzi a városierdő-gazdálkodás közgazdasági vonatkozásait, különös tekintettel az önkéntes karbonpiaci finanszírozás kérdéseire. A gyakorlati rész egy-egy terepi helyszínen mutat be példát a települési erdők kezelésének speciális szempontrendszerére.

Időpont: 2026. február 20. péntek 9:00-16:00

Helyszín: SOE Erdészeti Tudományos Intézet, 9600 Sárvár, Várkerület 30/A

Szervező: Pannon Örökerdő Kft.

Program

Program

8:30-9:00 Érkezés, regisztráció

9:00-9:45 Előadás 1: A városierdő-kezelés fogalmi alapjai – Lomniczi Gergely, Pannon Örökerdő Kft.

9:45-10:30 Előadás 2: A városierdő-kezelés kutatási háttere, mérések és adatbázisok – dr. Borovics Attila, Király Éva, Molnár Tamás

10:30-10:45 Kávészünet

10:45-11:30 Előadás 3: A települési erdőkezelés gazdasági vonatkozásai, különös tekintettel a szénmegkötésből származó bevételekre  – Lomniczi Gergely, Boros Attila, Pannon Örökerdő Kft.

11:30-12:15 Előadás 4: Felmérés és koncepciókészítés a gyakorlatban – Boros Attila, Pannon Örökerdő Kft.

Szendvicsebéd

12:45-16:00 Terepi program: A települési erdőkezelés gyakorlata a tervezéstől a kivitelezésig a sárvári városi erdőkben – Borovics Attila, Boros Attila, Lomniczi Gergely

Jelentkezéssel kapcsolatos információk

Jelentkezni 2026.02.06-ig a pannonorokerdo.hu oldalon keresztül az online regisztráció elküldésével lehet.

Részvételi kategóriák:

• Alap részvétel: bruttó 19.000,- Ft/fő (14.961,- Ft+ÁFA), amely tartalmazza a képzés díját és a kávészünetben büfét (ebédre saját étel fogyasztásával).
• Részvétel szendvicsebéddel: bruttó 21.900,- Ft/fő (17.244,- Ft+ÁFA), , amely tartalmazza a képzés díját, a kávészünetben büfét és ebédre szendvics csomagot.

A részvétel feltétele az online jelentkezés és a részvételi díj átutalással történő befizetése a Pannon Örökerdő Kft. 10401055-50527067-78851003 számú számlájára. A befizetésről előlegszámlát, majd a képzés után végszámlát küldünk. Az átutalás közleménye: “2026.02.20. Képzés” és a résztvevő neve.

A képzés minimum 10 fő jelentkezése esetén indul. Maximális létszám 35 fő. A helyeket jelentkezési sorrendben töltjük fel.

A képzésen való személyes megjelenést jelenléti ív aláírásával kell igazolni.

A terepi programon kb. 4 kilométert gyalog teszünk meg, ennek megfelelő terepi öltözék javasolt.

A képzésen való részvételért kapható kredit az erdészeti szakszemélyzet számára: Elbírálás alatt

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara képzési rendszerében megvalósuló oktatás az agrárgazdasági és vidékfejlesztési független szaktanácsadók számára továbbképzésnek minősül.

Jelentkezés

forrás: Pannon Örökerdő Kft.

VKK-2026-00431 / Választható kiegészítő képzés az erdészeti szakszemélyzet számára valamint továbbképzés agrárgazdasági és vidékfejlesztési független szaktanácsadók részére

A képzés a településeken és azok közelében található erdők speciális kezelésének lehetőségeit mutatja be, feltárva az ezen erdőkkel kapcsolatos lakossági igényeket, bemutatva a városierdő-gazdálkodás elméleti alapjait, és a gyakorlati megvalósítás lehetőségeit. A képzés célja, hogy az az erdészeti szakszemélyzet, aki a települések közelében magán, állami vagy éppen önkormányzati tulajdonban álló erdőt kezel, átfogó képet kapjon a nemzetközi szakirodalomban “urban forestry” néven megjelenő fogalomrendszerről, és annak hazai gyakorlatban történő megvalósítási lehetőségeiről. A képzés elméleti és gyakorlati részre tagolódik. Az elméleti rész megismertet a városierdő-gazdálkodáshoz és a zöldinfrastruktúra-kezeléshez kapcsolódó fogalmakkal, a városierdő-kezelési terv készítésének folyamatával és a városi erdők felmérése során használható modern technológiákkal, továbbá elemzi a városierdő-gazdálkodás közgazdasági vonatkozásait, különös tekintettel az önkéntes karbonpiaci finanszírozás kérdéseire. A gyakorlati rész egy-egy terepi helyszínen mutat be példát a települési erdők kezelésének speciális szempontrendszerére.

Időpont: 2026. február 6. péntek 9:00-16:00

Helyszín: Tök (Pest vármegye), Művelődési Ház (2073 Tök, Kútvölgy 15.)

Szervező: Pannon Örökerdő Kft.

Erdészeti pontszám: 20 kreditpont

JELENTKEZÉS AZ OLDAL ALJÁN TALÁLHATÓ LINKEN

Program

8:30-9:00 Érkezés, regisztráció

9:00-9:45 Előadás 1: A városierdő-kezelés fogalmi alapjai – Lomniczi Gergely, Pannon Örökerdő Kft.

9:45-10:30 Előadás 2: Felmérés és koncepciókészítés az erdőterven túl – Boros Attila, Pannon Örökerdő Kft.

10:30-10:45 Kávészünet

10:45-11:30 Előadás 3: A települési erdőkezelés gazdasági vonatkozásai, különös tekintettel a szénmegkötésből származó bevételekre  – Lomniczi Gergely, Pannon Örökerdő Kft. / Rácz Viktor Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont

11:30-12:15 Előadás 4: Települési erdőkezelés a gyakorlatban – Némedy Zoltán, Pilisi Erdőkezelő Kft.

Szendvicsebéd

12:45-16:00 Terepi program: A települési erdőkezelés gyakorlata folyamatos erdőborítással, lékek kialakítása, vízmegtartás, inváziós fajok kezelése – Boros Attila, Lomniczi Gergely

Jelentkezéssel kapcsolatos információk

Jelentkezni 2026. január 31-ig a pannonorokerdo.hu oldalon keresztül az online regisztráció elküldésével lehet.

Részvételi kategóriák:

• Alap részvétel: bruttó 19.000,- Ft/fő (14.961,- Ft+ÁFA), amely tartalmazza a képzés díját és a kávészünetben büfét (ebédre saját étel fogyasztásával).
• Részvétel szendvicsebéddel: bruttó 21.900,- Ft/fő (17.244,- Ft+ÁFA), , amely tartalmazza a képzés díját, a kávészünetben büfét és ebédre szendvics csomagot.

A részvétel feltétele az online jelentkezés és a részvételi díj átutalással történő befizetése a Pannon Örökerdő Kft. 10401055-50527067-78851003 számú számlájára. A befizetésről előlegszámlát, majd a képzés után végszámlát küldünk. Az átutalás közleménye: “2026.02.06. Képzés” és a résztvevő neve.

A képzés minimum 10 fő jelentkezése esetén indul. Maximális létszám 35 fő. A helyeket jelentkezési sorrendben töltjük fel. A képzésen való személyes megjelenést jelenléti ív aláírásával kell igazolni. A terepi programon 2-3 kilométert gyalog teszünk meg, ennek megfelelő terepi öltözék javasolt.

A képzésen való részvételért kapható kredit az erdészeti szakszemélyzet számára: 20 kreditpont

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara képzési rendszerében megvalósuló oktatás az agrárgazdasági és vidékfejlesztési független szaktanácsadók számára továbbképzésnek minősül.

Jelentkezés

forrás: Pannon Örökerdő Kft.

A hó lassan olvad, nem fut el a felszínen, hanem fokozatosan beszivárog a talajba, feltöltve a gyökérzónát – pont ott, ahol a fák és csemeték vízigénye a legnagyobb. A fagy pedig természetes módon gyéríti a kártevőket és kórokozókat, vegyszerek nélkül.

Új videó az Erdőmánia YouTube-csatornáján:

Aki kérdez: Szalga Bogi
Aki válaszol: Lomniczi Gergely ügyvezető, Pannon Örökerdő Kft.

Ha érdekelnek hasonló, erdőkkel kapcsolatos tartalmak, kövess minket, és iratkozz fel az #erdőmánia YouTube-csatornájára!

forrás: Erdőmánia

Kassán írták alá tíz évvel korábban, 2001. november 30-án, azt a nyilatkozatot, amelyben a selmecbányai több mint 260 éves Alma Matert elődintézménynek tekintő egyetemek és főiskolák hitet tettek a selmeci hagyományok folytatása mellett! Ilyenek például:
a Soproni Egyetem,
a Miskolci Egyetem,
a Dunaújvárosi Főiskola,
a Montanuniversität Leoben (Ausztria);
a Kassai Műszaki Egyetem (Szlovákia);
a Zólyomi Műszaki Egyetem (Szlovákia);
az Ostravai Műszaki Egyetem (Csehország)
és még több más egyetemi kar és szak.

A selmecbányai Szent Katalin-templomban ünnepélyes külsőségek közepette elevenedett meg az a pillanat, amikor Mária Terézia 1762. december 13-án megalapította a Bányászati Akadémiát.

A templomi ünnepség után a résztvevő egyetemisták egyetemenként rendeződve szalamanderben vonultak az Akadémia Erdészeti Palota mellett álló Bányászati Palotához, ahol történelmi eseménynek lehettek tanúi!

A magyar és szlovák politikusok közösen avatták fel a Bányászati Palota eredeti, magyar nyelvű műemlék tábláját. A 2011-ig az Óvárban lévő márványtábla felújítása és az aulában történő felállítása az Akadémiai Örökség Program akkori legnagyobb diplomáciai sikere volt.

A közel 130 éves márványtábla helyreállítása és visszahelyezése Gőbölös Péter a Gyulaj Zrt. vezérigazgatójának kezdeményezésére indult, mely a soproni Erdészeti Múzeum igazgatója, dr. Varga Tamás segítségével egészült ki.

Külön köszönet illette a Bányászati Palotában jelenleg működő középiskola igazgatóját, Ing. Ján Totkovičot, aki kezdettől fogva az Akadémiai Örökség elkötelezett támogatója.

A műemlék táblát tartó állványt a Soproni Egyetem Faipari Mérnöki Karán tervezték meg és a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. műszaki bázisán, a cég munkatársai készítették el Tamásiban, majd Sopronból a táblát ölelő egyetemi fafaragás felszerelése és a fémfelület kezelése után szállították el Selmecbányára, a rendeltetési helyére.

2011. október 8-án dr. Fónagy János államtitkár mellett részt vett a programon Baranyay László, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. akkori elnök-vezérigazgatója és dr. Balogh Csaba pozsonyi magyar rendkívüli és meghatalmazott nagykövet.

Az ünnepségen a 22 magyar állami erdészeti részvénytársaságot Bugán József a Szombathelyi Erdészeti Zrt. vezérigazgatója és Gőbölös Péter a Gyulaj Zrt. vezérigazgatója képviselte.

Az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) akkori elnöke és a Pilisi Parkerdő Zrt. akkori vezérigazgatója Zambó Péter, ma az erdőkért és földügyekért felelős államtitkár; Kiss László akkori OEE alelnök, ma OEE elnök, az Ipoly Erdő Zrt. vezérigazgatója és Lomniczi Gergely az OEE korábbi főtitkára képviselték.

Szöveg: Lomniczi Gergely akkori tudósítását felhasználva, a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt.
Fotó: Antli István

Rendhagyó képzési napunkat Lomniczi Gergely, a Pannon Örökerdő ügyvezetője indította a városi erdők fogalmával és szerepükkel a települési zöld infrastruktúrában:

– A zöld infrastruktúra fenntarthatósági szolgáltatásai

– Települési lehetőségek a zöld infrastruktúra fejlesztésére

– A városi erdők fejlesztésének és kezelésének tervezése

– A városi erdőkkel kapcsolatos együttműködések, közösségépítés és kommunikáció

A Pilisi Parkerdő – Parkerdő az emberért erdőgazdálkodási osztályvezetője, Csór Attila tartott előadást „A városi erdőkezelés Budapest környékén/Örökerdő alapok a városi erdők kezelésében” címmel, majd Vígh Andrea erdőmérnök osztotta meg tapasztalatiakat az erdőkezelési modellek kapcsán és facilitált interaktív gyakorlat terepasztalon.

A hallgatók nagy örömére Boros Attila, a Pannon Örökerdő Kft. vezető erdőmérnöke a favizsgálati alapokat már a Bajor Gizi parkban oktatta.

A városi klímaszigetek és parkok belterületi ökoszisztéma szolgáltatásairól Lomniczi Gergely mutatott kiváló példákat a Nehru parkban.

Az előadók kiválóságáról, a téma érdemességéről és a hallgatók lelkesedéséről tanúskodik, hogy túlóráztunk is a tanulásban.

Biztos, hogy megyünk még terepre!

Tartsatok velünk!

forrás: Fenntartható Városok Akadémia

A Dzsungelharc vendége nem csak járja, hanem látja és érti az erdőt. „ahhoz, hogy jól dolgozz az erdőben, ott kell járnod, meg kell értened. Ha nem vagy kíváncsi, ha nem vagy ott, akkor igazából nincs is kapcsolatod vele” – mondja.

De mit jelent ma a felelős erdőgazdálkodás? Hogyan alakítja az erdő az embert, és fordítva? Miért fontos, hogy partnerként tekintsünk a természetre? Ezekről és sok másról beszélgetünk Lomniczi Gergővel, a Pannon Örökerdő ügyvezetőjével.

forrás: DzsungelharcPodcast

A rendezvényt kredites választható képzésként akkreditáltatjuk a jogosult erdészeti szakszemélyzet és a szaktanácsadók számára. A konferenciát hibrid megszervezésben kívánjuk lebonyolítani (jelenléti és MS Teams online). A konferencián a jelenléti részvétel napi bruttó 20.000,- Ft/fő, mely tartalmaz ebédet, a szünetekben kávét, üdítőt, péksüteményt. Az online részvétel napi bruttó 5.000,- Ft/fő.

Fontosabb határidők:

• 2024. január 12.: A konferenciára jelentkezés határideje jelenléti résztvevőként.
• 2024. január 19.: A konferenciára jelentkezés határideje online résztvevőként.

Jelentkezni résztvevőként ide kattintva → lehet, ahol lehetőség van a részvétel módjának megadására.

A konferencia első napjának délelőttjén plenáris előadások lesznek, majd délután és másnap délelőtt több szekcióban 15 perces normál prezentáció + 5 perc diskusszió és 5 perces piko előadásokat szerveztünk.

Tervezett program

A konferenciával kapcsolatban két elektronikus kiadványt jelentetünk meg. A konferencia előtt egy absztrakt kötetet, amiben az előadások rövid összefoglalója lesz. Ezt követően az előadások szerzői lehetőséget kapnak munkájuk részletes megjelenítésére.

forrás: Soproni Egyetem

Ehhez a három próbatétel helyett az kellett, hogy már gyerekkora óta vonzza a természet, felnőttként pedig fotókon, majd videókon megörökítette és közzétette nem mindennapi erdei élményeit.

Magyarországon elsőként készített silence típusú bushcraft videókat, amik aztán nagy nézettséget és követőtábort értek el közösségimédia-csatornáin. Sikere pedig felkeltette az Erdőmániát megálmodók figyelmét is.

Vendéglátásban dolgozó szüleivel gyakran horgászott a Körösökön, keresztapjával a közeli erdőkben vadászott, többször pedig heteket időzött unokatestvérével egy sátorban a folyóparton. Ezeknek az élményeknek köszönhetően Krisztiánt már gyerekként foglalkoztatták az erdő élővilágának összefüggései, így erdésznek készült. Szülei azonban úgy vélték, a modern világban könnyebb elhelyezkedni informatikusként, ezért erre a pályára terelték. El is kezdte középfokú informatikai tanulmányait, az iskolát azonban nem fejezte be, inkább a családi hagyományt folytatva ő is a vendéglátásban helyezkedett el.

Mintegy húsz évet dolgozott a Gyulai Várfürdőben, de szíve továbbra is az erdőbe húzta. Hogy megörökítse az ott látottakat, fényképezőgépet vásárolt, és még egy fotográfus-tanfolyamot is elvégzett.

Természetfotóit közzétette saját közösségimédia-oldalain, majd videókban „tudósított” az erdőben töltött idejéről, élményeiről. Filmjeiben bemutatta, miképp kell a természetben boldogulni, hogyan tudunk tüzet csiholni, menedéket készíteni, a szabadban főzni a magunkkal vitt eszközök segítségével. Bushcraft videóit ráadásul silence stílusban készítette, vagyis nem szólalt meg a felvételeken.

„Feszélyezve éreztem magam, ha beszélnem kellett a kamerába, frusztrált, hogy szinte látom magam az objektív lencséjében. Szerettem volna, ha a látottak, a természet miliője és a bemutatott tevékenységeim beszélnének helyettem. Ezek a kimozduláshoz kedvet csináló, az erdőben hasznosítható trükköket ismertető videók idővel egyre több követőt és nézőt vonzottak.”

A bushcraft videókkal párhuzamosan elindította a viking életformát bemutató sorozatát is, amely főként az ősi, az erdőben élő, gyűjtögető, menedéket készítő, a szabadban alvó nomád életmódot szimulálja. A történelmi hűség kedvéért a felvételek során Krisztián csak a viking hagyományoknak megfelelő, sokszor saját készítésű eszközöket használ.

„Volt, hogy négy napot töltöttem egyhuzamban az erdőben, legalább negyven kilós felszereléssel a hátamon, és megesett, hogy mínusz 17 °C-ban is kinn aludtam éjjel. Az ember ilyenkor próbálja feszegetni a határait, igyekszik minél nagyobb kihívást keresni, és ha probléma adódik, azt higgadtan és leleményesen kezelni, hiszen csak magára számíthat. Videóim egyre népszerűbbek lettek, amit a feleségemnek is köszönhetek. Nemcsak messzemenően támogatott és építő kritikáival segítette munkámat, hanem három kislányunkról is gondoskodott, míg távol voltam.”

A nagy nézettség a szponzorok figyelmét is felkeltette, de Krisztián úgy érezte, meghasonulna önmagával, ha olyan eszközöket reklámozna, amiket nem szívesen használ. Ezért kizárólag csak azokkal működik együtt, amelyek termékeit kedveli, megbízhatónak tartja.

Petruzsán Krisztián történetében a legújabb és egyben legnagyobb fordulatot az hozta, hogy Lomniczi Gergely és Merena Rudolf, az Erdőmánia megálmodói és alkotói is felfigyeltek rá. Felajánlották neki, hogy ő vezethetné a TV2 televíziós csatornán 2023 júliusában indított Erdőmánia című, tizenhárom részes heti magazinműsort.

„Hamar döntenem kellett. Egyeztettem a feleségemmel, aki annak ellenére is bátorított, hogy a forgatások miatt hetente három-négy napot a családomtól távol kellett töltenem. Ezen kívül az is fontos volt számomra, hogy a műsor értéket közvetít az emberek felé. Az Erdőmánia célja ugyanis az, hogy a nézők betekinthessenek az erdész szakma kulisszái mögé. Belelássanak az erdő életébe, körforgásába, működésébe, és a háttérben folyamatosan zajló tudományos és erdőgazdálkodási munkába, amire szükség van, hogy szép, egészséges és fenntartható erdeink lehessenek. Az erdő körforgásának, az erdészek munkájának a bemutatása mellett a műsor ráirányítja a figyelmet arra, hogy a fa mint megújuló alapanyag milyen fontos szerepet játszik a mindennapi életünkben, gondoljunk csak a bennünket körülvevő fa bútorokra, használati tárgyakra, művészeti alkotásokra vagy a téli tüzelőre.

Nem utolsósorban a klímaváltozás erdőket érintő hatásairól is szólnak a szakemberek a műsorban, ismertetik, mely fajok képesek az alkalmazkodásra, és várhatóan melyek lesznek az áldozatai a melegedésnek.”

A természetet tisztelő, az erdőben otthonosan mozgó, a tudományos eredmények iránt őszintén érdeklődő Krisztián a tizenhárom rész leforgatása során saját ismereteit is bővítette, leküzdötte kamera előtti szorongásos lámpalázát és rengeteg hiteles, a szakmájában elhivatott erdésszel beszélgetett, közülük sokakkal az állami erdészeti társaságoknál találkozott. A sorozat első évada a TV2-n véget ért, azonban Krisztiánnal elindul az Erdőmánia Youtube-csatornája, ahol érdekes, új és kibővített tartalommal továbbra is nézhető lesz. Újabb részeket is terveznek készíteni, amelyekben a tv-műsor adta kereteknél részletesebben foglalkoznak az erdőkkel kapcsolatos témákkal.

Az újabb videók forgatása mellett szeretne minél több időt tölteni a két tizennégy éves iker- és a hétéves lányaival, illetve a már tizenhat éve boldog házasságban élő feleségével. Jövőbeli tervei között szerepel, hogy fakultatív programok keretében óvodás, iskolás gyerekeknek mutathassa be az erdő ökoszisztémában betöltött szerepét. Azt az elvet vallja, hogy mindannyian tehetünk környezetünk megóvásáért, és közös felelősségünk, hogy unokáink is élvezhessék az erdőket. Ehhez pedig minél korábban kell kezdeni a gyerekek környezeti nevelését, amelyet személyes példájával is igyekszik támogatni.

Fotók: bushcraft_staywild
forrás: A Mi Erdőnk