A VHI az év elején csatlakozott a HDH-hoz. Ezáltal az iparág érdekei a politikai döntéshozatali folyamatban hatékonyan összefogódnak, és erősödik a szövetségek hálózata. A VHI képviseli a fából és faalapú anyagokból készült forgácslapok, OSB- és farostlemezek, rétegelt lemezek, természetes szálas kompozitok és beltéri ajtók németországi székhelyű gyártóit. A VHI tagjai különösen az építőipar, a bútoripar és a csomagolóipar számára fontos beszállítók.

„Örömmel üdvözöljük a VHI-t egy olyan időszakban, amikor a klíma- és környezetbarát anyag- és építőanyag-fa iránti látható és hallható érdekképviseletre Németországban és Európában nagyobb szükség van, mint valaha. Fontos, hogy a fenntarthatóan működő iparunk számára biztosítsuk a nyersanyagok megbízható és állandó elérhetőségét. A VHI ebben fontos támogatást nyújt számunkra” – magyarázza Dr. Denny Ohnesorge, a HDH ügyvezető igazgatója.

Anemon Strohmeyer, a VHI ügyvezető igazgatója hangsúlyozza: „A faanyagok kaszkádszerű felhasználása révén a faalapú anyagipar már most is fontos szerepet játszik az éghajlatvédelemben és az erőforrások megőrzésében. Ezért szeretnénk szakértelmünkkel hozzájárulni a HDH hálózataihoz és bizottságaihoz. Az időnként ellentmondásos európai irányadó irányelvek miatt különösen fontosnak tartjuk az Arbeitsgemeinschaft Rohholz (AGR = Nyersfa Munkacsoport) révén folytatott iparágak közötti nyersanyaglobbit.”

Lukas Freise, az AGR ügyvezető igazgatója hangsúlyozza: „A Németországból származó, fenntartható módon előállított, megújuló nyersanyagokra sürgősen szükség van a gazdaság és a társadalom szükséges átalakulásához az erőforrás-takarékosság és a körforgásos gazdaság irányába. Az erdőhasználat további közelgő korlátozására tekintettel nagy szükség van a nyersanyagbázis biztosítására irányuló intézkedésekre. Az AGR 20 évvel ezelőtti alapításakor a három nagy fafeldolgozó ágazat – a fűrészipar, a cellulózipar és a faalapanyag-ipar – nyersanyagpolitikai összefogása volt a cél. A VHI belépésével ez a cél mostanra megvalósult”.

Az eredetileg „Verband der deutschen Sperrholzfabrikanten e.V. Berlin” (Német Rétegelt-lemezgyártók Szövetsége) néven alapított VHI a megújuló nyersanyagot, a fát kiváló minőségű és innovatív termékekké feldolgozó termékek gyártóit tömöríti, több mint százéves hagyományokkal. 2021-ben a német faalapú anyagipar mintegy 5,9 milliárd euró (milliárd euró) forgalmat bonyolított le, és mintegy 15 000 alkalmazottat foglalkoztatott. Összességében a német faipar forgalma 2021-ben a 20 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknál mintegy 200 000 alkalmazottal kb. 47,7 milliárd eurót ért el.

szerk/ford: Tóth János, forrás: HDH/VHI

Tekintettel az országszerte (FATÁJ pontosítás: európaszerte) látható nagymértékű aszálykárokra, az erdők vízellátásának témája különösen a nem szakavatott közönség figyelmének középpontjában áll. Az állítólagos erdővédők egyik érve az, hogy az erdőgazdálkodás ritkítja az erdőt, és ezáltal növeli a párolgást. A zárt lombkorona ezzel szemben hűti az erdő belső klímáját, és az erdőben tartja a nedvességet. A következtetés szerint csak a gazdálkodási intézkedések szigorú korlátozásával lehet az erdőt felvértezni a növekvő szárazság ellen.

A freiburgi tudósok most éppen az ellenkező következtetésre jutottak: a kutatás és a gyakorlat egyértelmű cselekvési javaslatot dolgozott ki erdeink egészséges vízháztartás érdekében történő kezelésére. A központi megállapítás: az aktív beavatkozás, a fenntartható erdőgazdálkodás, amely bürokráciamentesen és rugalmasan tud reagálni az éghajlatváltozás hatásaira, a legjobb módja annak, hogy erdeink vízháztartása hosszú távon egészséges maradjon. A túl sűrű erdőállományok valójában súlyosbítják az aszály hatásait.

„Erdőink továbbra is szenvedni fognak az aszálytól, és a tiszta állományokat továbbra is át kell alakítani” – mondja Lukas Freise, az AG Rohholz ügyvezető igazgatója – „az olyan jó szándékú intézkedések, mint a fakitermelés leállítása vagy a túl sűrű erdő viszont tovább terheli a vízháztartást, mert a csökkenő csapadék túl nagy része a lombkoronában marad, és nem jut el a talajvízhez vagy az erdő talaján lévő vízfelvevő gyökerekhez” – folytatja Freise.

A freiburgi tudományos eredmények következményeként az AGR követeli, hogy a fakitermelés leállítását azonnal vissza kell vonni, és a jelenleg még mindig nagyon nagy kiterjedésű, alig kezelt és erősen benőtt erdőket Németországban célzottan ritkítani kell a vízfelvevő képesség optimalizálása érdekében, ami a klímaváltozásban egyre fontosabbá válik.

Ezt a DACH régió (Németország, Ausztria/Svájc) kutatási és gyakorlati szakértőinek megállapításai is alátámasztják. A Svájcban végzett terepi kísérletek azt mutatják, hogy a ritkítás jelentősen javítja az erdők vízháztartását. Ezt pedológiai szempontból az is alátámasztja, hogy a vízháztartás és az erdő belső hőmérséklete közötti optimum megteremtése érdekében közepes állománysűrűséget javasolnak.

Az „Erdők vízháztartása” című állásfoglalásban a Nyersfa Munkacsoport összefoglalja a freiburgi téli kollokvium megállapításait és a klímaoptimalizált és víztakarékos erdőgazdálkodással kapcsolatos tényeket.

szerk/ford: Tóth János, forrás: AGR 2023-02-23

Az AGDW – Die Waldeigentümer egyesület „nagyon pozitívnak” nevezte az „Klímához igazodó erdőgazdálkodást támogató program” első visszhangját.

Az eddig jelzett igények Németország magán- és közösségi erdeinek több mint tíz százalékára vonatkoznak, amelyek mindösszesen mintegy 7,6 millió hektárt tesznek ki.

„Sok erdőtulajdonos azonnal élt a lehetőséggel” – mondta az AGDW elnöke, Prof. Andreas Bitter. „És mindezt annak ellenére, hogy a jelentkezési folyamat nem éppen gyerekjáték.” A német kormány 900 millió eurót bocsátott rendelkezésre az Éghajlatváltozási és Átalakulási Alapból a „Klímához igazodó erdőgazdálkodás támogatási programja” számára. A programra eredetileg 200 millió eurót különítettek el 2022 végéig.

A 7000 beérkezett kérelem közül csaknem 4900 olyan erdőtulajdonosoktól érkezett, akiknek a területe 100 hektárnál kisebb. A kisebb és közepes méretű erdőtulajdonosok közel 60 százaléka önként vállalta, hogy erdőterületének öt százalékát kivonja a használatból, és igényelte az ezért járó kiegészítő támogatást. A minisztérium szerint eddig 1310 kérelmet hagytak jóvá, ebből 437-et 100 hektárnál nagyobb gazdaságoktól.

Alapvetően a nagyobb gazdaságok még mindig vonakodnak, jelentette Bitter. Ennek oka a támogatások felső határa, az úgynevezett de minimis korlátozás, így sok nagy gazdaság és különösen az önkormányzatok maximális támogatási volumene már kimerült. „Ezt a sapkát azonban a közeljövőben el kell távolítani, reméljük, hogy ez minél hamarabb megtörténik” – mondta Bitter.

Az AGR kritikája

Az AGR bírálja a német kormány politikáját. Az Arbeitsgemeinschaft Rohholz nem lelkesedik azért, hogy a 100 hektárnál kisebb erdővel rendelkező kérelmezők 60%-a önkéntesen ki akarja vonni földterületének 5%-át a használatból. 

„Ez még a legkedvezőbb forgatókönyv esetén is azt eredményezi, hogy mintegy 30 000 hektárnyi erdőterületet vonnak ki a művelésből. Ez jó 20%-kal több, mint a Bajor-erdő Nemzeti Park, Németország legnagyobb, főként erdőből álló nemzeti parkja” – nyilatkozta Lukas Freise, az AGR ügyvezető igazgatója.

A számítást a következőképpen magyarázza: „Még ha feltételezzük is, hogy a nagyobb magán- és közösségi erdőkből származó teljes 2100 kérelem csak pontosan a 100 hektáros területhatárt éri el, a pihentetett terület (a 210 000 hektár 5%-a) itt több mint 10 000 hektár lenne. Ha ezután feltételezzük, hogy a fennmaradó 640 000 hektár 60%-a (384 000 ha) igényel támogatást a használat 5%-os elmaradása esetén, akkor ez további közel 20 000 hektárt jelent.

A nem gazdálkodásra szánt adópénz teljesen rossz jel a jelenlegi helyzetben, amikor az erdőt sürgősen alkalmassá kell tenni az éghajlatváltozásra. Emellett a fa elvesztése óriási társadalmi károkat okoz: „Az egyes erdőgazdálkodók számára ez elhanyagolható kieső összeg, de makrogazdasági szempontból a következő 20 évben nagyon fog hiányozni ez a fa” – mondja Lukas Freise, az AGR ügyvezető igazgatója. Mindenekelőtt a jelhatás pusztító – folytatja Freise.

szerk/ford: Tóth János, forrás: AGDW