A finnországi látogatás során a Soproni Egyetem rektorhelyettese találkozott, a Helsinki Egyetem Erdészeti Tanszékének vezetőjével, valamint a Finn Természeti Erőforrás Intézet (Luke), ügyfélszolgálati és nemzetközi kapcsolatok igazgatójával is. Egyeztetésre került sor a Tampere Műszaki Egyetem erdészeti szakának vezetőjével is, amely keretében áttekintették a két egyetem közötti potenciális együttműködési területeket. Lakatos professzor részt vett a Magyarország Helsinki Nagykövetség, a helsinki Izlandi Nagykövetség és az Európai Erdészet Intézettel együttműködésben megrendezett „Tree dialogue” erdészeti konferencián is. Itt az ellenálló erdők kiemelt szerepét ismertette a biodiverzitás és a fajok jólétének tekintetében, valamint bemutatta az európai erdők aktuális helyzetét is.

Prof. Dr. Lakatos Ferenc finnországi partnerekkel folytatott egyeztetések során a finn partnerek rendkívül nyitottnak mutatkoztak a Soproni Egyetemmel való konkrét együttműködési lehetőségek megvizsgálása iránt, többek között a csúcstechnológiai alkalmazások, az erdei ökoszisztémák kutatása, valamint a közös oktatói és hallgatói mobilitási programok területén. – értékelte Breuer Klára, Magyarország Finnországi nagykövete a látogatást.

Finnországban az erdészet stratégiai jelentőségű ágazat, amelyhez magas színvonalú kutatási háttér és elismert felsőoktatási intézményrendszer kapcsolódik. Az Európai Erdészeti Intézet székhelye a kelet-finnországi Joensuuban található, amelynek a Soproni Egyetem társult tagja. Prof. Dr. Lakatos Ferenc részt vett Robert Mavsar az EFI igazgatója és Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkárának budapesti megbeszélésén is, amely során egyeztettek Magyarország csatlakozásáról is. Hazánk tagsága tovább erősítheti a hazai erdészeti szakmai jelenlétet és hozzájárulhat a nemzetközi kutatási és innovációs együttműködések bővítéséhez. – hangsúlyozta a nagykövet, hozzáfűzve, hogy mind maga, mind Pintér Anett külgazdasági attasé, aki segítette a látogatás megszervezését továbbra is állnak rendelkezésre.

A Helsinki Egyetem Finnország legnagyobb és legrégebbi egyeteme, amelyen mintegy 30 000 hallgató és 8 000 munkatárs dolgozik, és20 erdészeti kutatócsoport működik, amelyek technológiai, ökológiai és üzletorientált kutatási területeken tevékenykednek.

„A Helsinki Egyetem Erdészeti Tanszékének vezetőjével, Markus Holopainennel folytatott megbeszélésünk során áttekintettük a jövőbeni együttműködés lehetőségeit – hangsúlyozta Prof. Dr. Lakatos Ferenc, a Soproni Egyetem rektorhelyettese. – Szó esett közös hallgatói és oktatói mobilitási programok, valamint kutatási projektek elindításáról is. A Helsinki Egyetem hyytiäläi kutatóállomása kiváló terepgyakorlati lehetőségeket kínál hallgatóink számára. Kiemeltük azokat a területeket, ahol intézményeink szorosabban együtt tudnak működni – ilyen a mesterséges intelligencia, az adattudomány, az automatizálás, a távérzékelés, valamint az erdei kártevők, különösen a szúfélék vizsgálata. Érdekes kapcsolódási pontot jelent továbbá a kanadai British Columbia Egyetem, amellyel a Helsinki Egyetem kettős diploma programot működtet, és ahol történelmi hagyományaink révén a Soproni Egyetem közössége is jelen van – hiszen az 1956-os forradalom után számos soproni diák és oktató talált ott új otthonra.”

A „Luke” a Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztérium alá tartozó finn állami kutatóintézet, amelynek feladata a megújuló természeti erőforrások fenntartható használatán alapuló versenyképes üzleti tevékenység, valamint a vidéki térségek jóléte és életképessége előmozdítása. A találkozón a felek lehetséges együttműködési lehetőségekként a Horizon Europe keretein belüli projekteket, valamint a faépítészetet, a bioalapú ragasztókat, az erdőmonitoringot és a biodiverzitási kérdéseket nevezték meg.

A Tampere Műszaki Egyetemen folytatott egyeztetésen felmerült a két egyetem közötti csereprogramok lehetőségének kialakítása, valamint az erdőpedagógia és a design terén történő együttműködés feltérképezése is.

forrás: Soproni Egyetem

Finnország miniszterelnöke, Petteri Orpo és svéd kollégája, Ulf Kristersson közös levélben fordultak Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez, hogy engedje meg országaik számára a rugalmasságot az uniós erdőgazdálkodási szabályok alkalmazása során, annak érdekében, hogy megvédjék fejlett bioenergia-iparukat – írja az euronews.com.

FATÁJ kiegészítés: megszereztük a levelet, itt olvasható a (nem hivatalos) magyar átirat.

Az uniós szabályok szerint az erdészeti biomassza – beleértve az energiatermelésre használt faaprítékot is – akkor számít megújulónak és fenntarthatónak, ha a tagállam bizonyítani tudja, hogy az erdőgazdálkodás összességében fenntartható.

Finnország és Svédország azonban intenzív fakitermelése, valamint az elmúlt években a térséget sújtó erdőtüzek veszélybe sodorják annak lehetőségét, hogy ezek az országok fenntarthatónak minősüljenek.

A 2018 óta hatályban lévő „földhasználat, földhasználat-változás és erdőgazdálkodás” (LULUCF) rendelet 2026–2030 közötti időszakra vonatkozóan nemzeti szinten kötelező szénelnyelési célokat határoz meg, és előírja, hogy minden uniós tagállam biztosítsa: földhasználata és erdői ne váljanak nettó kibocsátóvá.

Bár a bioüzemanyagok csökkenthetik a kibocsátásokat a fosszilis tüzelőanyagokhoz képest, az összhatás olyan tényezőktől függ, mint az alapanyagok előállítása, a feldolgozási módszerek és a politikai döntések. A megnövekedett fakitermelés fő okként szerepel abban, hogy az erdők szén-dioxid-elnyelőkből kibocsátókká váltak – derül ki a Finn Természeti Erőforrások Intézete (LUKE) és a Svéd Mezőgazdasági Tudományok Egyeteme (SLU) kutatásaiból.

Helsinki és Stockholm jól ismert arról, hogy jelentős mértékben támaszkodnak az erdészeti biomasszára, és eddig ezt a termelést használták fel a megújuló energia célok elérésére. Azonban a két ország vezetői kedden közös levélben közölték: az uniós erdészeti szabályok „komoly problémát” jelentenek, és „indokolatlan és igazságtalan” korlátozásokat hoznak a svéd és finn erdőgazdálkodás számára.

„Finnországban olyan mértékű a fakitermelés, hogy az erdőgazdálkodási ágazat legalább az elmúlt öt évben több üvegházhatású gázt bocsátott ki, mint amennyit a megmaradt erdők el tudnak nyelni” – mondta Kelsey Perlman, a zöld Fern NGO európai erdőkért felelős kampányosa az Euronews-nak.

„Svédországban az erdők többségét faültetvények váltották fel – ezek törékeny monokultúrák, amelyeket egyre inkább fenyeget a szúbogár. Nem csoda, hogy mindkét ország kormánya meg akar szabadulni az LULUCF célkitűzéseitől az uniós klímaszabályozás keretében: ez arra kényszerítené őket, hogy csökkentsék a fakitermelési nyomást, márpedig ezt a lehetőséget elutasítják” – tette hozzá a kampányfelelős.

forrás: MagyarMezőgazdaság

A lábonálló-faaanyag értékesítésben a fakitermelési melléktermékek (törzsről eltávolított gallyak) országos átlagára 15%-kal emelkedett az előző negyedévhez képest, és 16,22 euró/m3-ra nőtt, míg a gallyazott törzsek ára 8%-kal, 22,83 euró/m3-ra csökkent. A szállítási értékesítésben a fakitermelési melléktermékek átlagára 2%-kal, 31,01 euró/m3-ra csökkent, a gallyazott törzsek ára pedig változatlanul 45,82 euró/m3 maradt.

2025. első felében a beszerzések 40%-kal alacsonyabbak voltak, mint egy évvel korábban. A fakitermelési hulladékok kereskedelme közel 40%-kal, a gallyazott törzseké pedig egyharmadával csökkent. Az ötéves átlaghoz képest a teljes beszerzés 6%-kal csökkent, a fakitermelési melléktermékek szinten maradtak, de a gallyazott törzsek közel 25%-kal visszaestek.

forrás: LUKE

2024. áprilisában a fűrészipari rönk kitermelése összesen 1,5 millió m3 volt, míg a rostfa/papírfa elérte a 2,5 millió m3-t. A nem ültetvényes magánerdőkből származó ipari célú hengeresfa kitermelés 3,1 millió m3 volt, ami 16%-os csökkenést jelent az előző évhez képest. Ezzel szemben az erdészeti vállalatok erdeiből és az állami tulajdonú erdőkből származó ipari hengeresfa kitermelése 3%-kal nőtt, és elérte az 1 millió m3-t. Az energetikai célú fakitermelés összesen 392 000 m3 volt.

A 2024. januártól áprilisig tartó időszakban a kivágási mennyiségek és azok változása az előző évhez és az előző öt év átlagához képest az alábbiak szerint alakulnak:

a) Ipari hengeresfa összesen: 
22 134 ezer m3, 5%-kal kevesebb, mint az előző évben, 3%-kal kevesebb, mint az ötéves átlag.
a1) Rönkfa összesen: 
9 103 ezer m3, 4%-kal kevesebb, mint az előző évben, 1%-kal több, mint az ötéves átlag.
--Erdei fenyőrönk: 
4 174 ezer m3, 2%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban, 5%-kal több, mint az ötéves átlag.
--Lucfenyő rönk: 
4 489 ezer m3, 5%-kal kevesebb az előző évinél, 4%-kal kevesebb az ötéves átlagnál.
--Lombos rönk: 
441 ezer m3, változatlan az előző évhez képest, 3%-kal magasabb az ötéves átlagnál.
a2) Rostfa/papírfa összesen: 
13 030 ezer m3, 5%-kal kevesebb az előző évinél, 6%-kal kevesebb az ötéves átlagnál.
-- Erdei fenyő rostfa/papírfa: 
5 841 ezer m3, 1%-kal kevesebb, mint az előző évben, változatlan az ötéves átlaghoz képest.
-- Lucfenyő rostfa/papírfa: 
3 671 ezer m3, 9%-kal kevesebb, mint az előző évben, 5%-kal kevesebb, mint az ötéves átlag.
-- Lombos rostfa/papírfa:
3 518 ezer m3, 7%-kal kevesebb, mint az előző évben, 14%-kal kevesebb, mint az ötéves átlag.
b) Energetikai faanyag összesen: 
1 660 ezer m3, 5%-kal kevesebb az előző évinél, 7%-kal több az ötéves átlagnál.

Munkavégzők és erdészeti gépek száma a fakitermelésében, Finnország, 2024. február-április

szerk/ford: Tóth János, forrás: LUKE.fi

A szeptember havi fakitermelésből 2,2 millió köbméter fűrészrönk és 2,4 millió köbméter rostfa/papírfa származott.

forrás: LUKE.fi

Sari Essayah (kereszténydemokraták) finn mezőgazdasági és erdészeti miniszter azt javasolja, hogy más európai országok vegyenek példát Finnország és Svédország erdőgazdálkodásáról.

„Mindent megtettem azért, hogy az EU döntéshozóinak bemutassam, hogy meg kellene figyelniük, hogyan csinálja Finnország. Nem tudom, nem túl magabiztos-e ezt mondani, de sajnos sok európai országban az erdők rossz állapotban vannak. Bizonyos mértékig az átgondolatlan politika miatt tönkrementek” – mondja Essayah, Finnország 2009-2014 közötti európai parlamenti képviselője a forest.fi által készített interjúban.

„A háború utáni finnországi erdőgazdálkodás sikertörténet, és nemzeti gazdaságunk alapja. Emellett védett természetünk és nemzeti parkjaink is vannak. Mindenki jogai lehetővé teszik, hogy minden állampolgár élvezze például az erdőben tett kirándulásokat” – mondja Essayah.

Általánosan ismert, hogy Finnország erdőállománya az elmúlt 50 évben folyamatosan növekedett.

A For Forest (Erdőért) csoport közös nyilatkozata

Egy évvel ezelőtt négy, kiterjedt erdőkkel rendelkező uniós tagállam – Finnország, Svédország, Ausztria és Szlovénia – létrehozta a For Forest informális partnerséget, hogy megvédje az egyes országok nemzeti erdőgazdálkodását. Szeptemberben a csoport közös nyilatkozatot tett közzé, amelyben hangsúlyozza a szubszidiaritás elvének fontosságát az uniós döntéshozatalban.

„Az erdőkkel kapcsolatos ismeretek bővítése kulcsfontosságú módja az EU-ban való befolyásolásnak. Így biztosíthatjuk az erdőgazdálkodás fenntarthatóságát, és megoldást kínálhatunk a szén-dioxid megkötésére és az éghajlatváltozásra’ – mondja Essayah.

A Finnország számára nemzeti jelentőségű, az EU-val kapcsolatos ügyek egyike a természet helyreállításáról szóló rendelet, amelyről a Tanács, az Európai Parlament és a Bizottság háromoldalú egyeztetést folytat.

A természet helyreállításáról szóló rendelet, amely az EU biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiájának egyik eleme, Finnországban a környezetvédelmi minisztérium hatáskörébe tartozik, de Essayah elmondása szerint figyelemmel kíséri a megbeszéléseket. Az egyik különösen érdekes kérdés, hogy a Natura 2000-es területek helyreállítását célzó intézkedések szerepelnek-e majd az irányelvben, ahogyan azt az Európai Parlament megszavazta – és ahogyan Finnország szeretné.

‘Bár azonnal világos, hogy a Natura területek együttes területe nem lesz elég, de segítenének. Ami Finnország számára döntő fontosságú, az a helyreállítás költségeinek csökkentése’ – mondja Essayah.

A Natural Resources Institute Finland (Luke) év elején közzétett becslése szerint a természetvédelmi helyreállítási rendelet 2050-ig 13-19 ezer milliárd eurós (évente mintegy 500 millió eurós) kiadást okozna Finnországnak, a helyreállítandó terület pedig 2-6 millió hektárra rúg.

Ehhez képest a Finnországnál 15-ször nagyobb népességű Németország mindössze 190 millió eurós TAI: ÉVENKÉNTES költséggel számol, míg Belgium és Ausztria körülbelül 65 millió eurós költséggel számol.

Finnországban az erdőtulajdonlás sokkal több tulajdonos között oszlik meg, mint sok más európai országban. A magánerdő-tulajdonosok száma meghaladja a 600.000-et. Az értékes erdőterületek védelmét az állam a Dél-Finnországi Erdészeti Biodiverzitás Program (Metso) és a Helmi élőhelyprogram révén támogatja, és a kormány tervezi, hogy több pénzt különít el ezekre.

A védelemnek a földtulajdonosok önkéntes cselekvésén kell alapulnia – mondja Essayah.

A Metso program célja, hogy megállítsa az erdei biotópok és az erdei fajok csökkenését. A Helmi-program intézkedései közé tartozik többek között a lápok helyreállítása, a vízi madarak számára fontos területek állapotának javítása és a hagyományos biotópok fenntartása.

Finnországban megvitatták az EU-ban való hatékony jelenlétet

Essayah-t júniusban nevezték ki mezőgazdasági és erdészeti miniszternek Petteri Orpo miniszterelnök (Nemzeti Koalíció Pártja) kormányában. Essayah elmondása szerint júliusban Strasbourgba látogatott az Európai Parlament ottani ülésszakának idején, hogy találkozzon az előadókkal és más, a minisztériumával azonos közigazgatási ágazatban dolgozó kulcsemberekkel.

Essayah szerint a finn kormány most nagyobb hangsúlyt fektet az EU-ban folyó proaktív munkára, hogy az erdőtulajdonosok helyzete, az erdészeti és fűrészipari faanyagellátás, valamint Finnország versenyképessége a költségek tekintetében ne gyengüljön.

„Az előző (Sanna Marin (szociáldemokraták) vezette) kormány hivatali ideje alatt a belső konfliktusok megakadályozták az időben küldött és egyhangú üzenetet” – mondja Essayah, aki az előző parlamenti ciklusban végig ellenzékben volt.

Sanna Marin, aki nemrég lemondott finn parlamenti képviselői mandátumáról, és most a Tony Blair brit ex-miniszterelnök által alapított nonprofit intézetnek dolgozik, annak idején csípőből visszautasította az ellenzék kritikáját.

Az Essayah nem örül annak, ahogyan az EU „a hátsó ajtón”, az éghajlat- és energiapolitikán keresztül az erdészeti politikába is beleszól.

Essayah megemlíti Finnország nemzeti erdészeti stratégiáját, amelyet a kormány októberben fogadott el, és amely 2035-ig szól. A stratégia figyelembe veszi az átfogó fenntartható fejlődést és az erdőknek mint szén-dioxid-elnyelőknek az éghajlatváltozás elleni küzdelemben és az ahhoz való alkalmazkodásban betöltött szerepét.

Finnország nemzeti célja az erdők biológiai sokféleségének javítása a fenntartható erdőgazdálkodás elveivel összhangban.

A jelenlegi kormányprogram többek között az erdők széndioxid nyelésének növelését a hamutrágyázás támogatásával igyekszik biztosítani. A trágyázást végző föld- vagy erdőtulajdonosok számára piaci alapú kompenzációt javasolnak.

Az öreg erdők védelme

Az Orpo kormány gyors intézkedéseket fog hozni az összes meglévő, természetes állapotú öreg erdő védelme érdekében. Ez az EU felé tett kötelezettségvállaláson alapul.

„Az ehhez szükséges kritériumokat a Nemzeti Erőforrás Intézet és a Finn Környezetvédelmi Intézet vezetésével dolgozzák ki. Emellett számos civil szervezet is javaslatokat nyújtott be. Örömmel látom, hogy az embereket érdeklik az erdők” – mondja Essayah.

Finnország öreg erdeinek védelme során a cél az, hogy a legmagasabb védelmi értékkel rendelkező területekre összpontosítsanak.

‘Ez nem annyira a hektárszámról szól, mint inkább arról a vágyról, hogy pozitív hatást gyakoroljunk a biológiai sokféleségre’ – mondja Essayah.

Forrás: forest.fi
Írta: Tero Karjalainen, angolra fordította: Heli Mäntyranta
fatájolta: MM

Ebben a hónapban a Beszéljünk az ültetett erdőkről című webinárium a fatenyésztés témáját járja körül.

A webinárium során a B4EST projektpartnerek a 2022-ben befejeződött projekt főbb eredményeiről nyilatkoznak. A webináriumon lehetőség lesz megvitatni, hogy a fatenyésztés új eszközei hogyan segíthetnek abban, hogy az erdőtelepítések jobban alkalmazkodjanak a globális változásokhoz, melyek a projekt során kidolgozott telepítési ajánlások és eszközök, valamint az azonosított jogi kérdések és szakpolitikai igények.

A téma megvitatására az IEFC 3 szakértőt hívott meg. Íme egy gyors áttekintés az előadókról és a témákról:

• Mats Berlin, SKOGFORSK: „Az erdészeti szaporítóanyagok (FRM) jobb kiválasztása – most és a jövőben”

• Egbert Beuker, LUKE: „Jogi akadályok és szakpolitikai igények a javított erdészeti szaporítóanyagok (FRM) forgalmazásához Európában”.

• Catherine Bastien, INRAE: „Átalakító változások a fatenyésztésben az európai erdészeti kihívásoknak való megfelelés érdekében a globális változásokra tekintettel”.

Az eseményre itt regisztrálhatsz.

szerk/ford: Tóth János, forrás: IEFC.net