A Hiány és emlékezet című, 2024. január 14-ig látható tárlaton Breuer legismertebb épületeinek makettjei, tervrajzai és fotódokumentumai mellett az Iparművészeti Múzeum, a Janus Pannonius Múzeum, a Smithsonian American Art Museum archívumából, a Syracuse University Breuer-archívumából, illetve magángyűjteményekből kölcsönzött műtárgyak, dokumentumok és bútordarabok is láthatók lesznek – írták.

A bútorok közül olyan ikonikus modellek is helyet kapnak a teremben, mint az 1925-ben készült, első csőbútora, a Vaszilij-szék és a Breuer New York-i irodájának egykori berendezéséhez tartozó, 1954-es gránit íróasztal, az Iparművészeti Múzeum bútorgyűjteményének egyik kulcsdarabja.

Az építész életének fontosabb állomásait, műveinek kronológiáját felvonultató anyag különlegessége, hogy korabeli sajtóanyagok segítségével bemutatja a családtörténeti dokumentumokat, és felidézi annak a több mint harminc éven át zajlott levélváltásnak néhány emlékezetes mozzanatát, amelyet pályatársával, Major Mátéval (1904-1986) folytatott. A Janus Pannonius Múzeumban található családi levelezése által a közönség bepillanthat magán- és szakmai életébe. A kiállítás annak a szellemi örökségnek is nyomába ered, amelyet a mester életműve a pécsi építészek, építészhallgatók munkáiban, Pécs arculatán hagyott – tették hozzá.

Kitértek arra, hogy Breuer 1902. május 21-én Pécsen született, és ott is nevelkedett. Húszéves sem volt, amikor szülővárosát elhagyva megkezdte tanulmányait a Bauhausban. A század első évtizedeiben bútortervezőként szerzett nevet magának, majd miután 1937-ben az Egyesült Államokba emigrált, építészként vált ismertté.

A kiállítás ezeket a kettősségeket villantja fel: a bútortervező és brutalista építész stílusjegyei, a világpolgár és Magyarország kapcsolatát.

Az építész haláláig kötődött Magyarországhoz és szülővárosához, tartotta a kapcsolatot személyes barátaival és a várossal, amely egy múzeum tervezésére kérte fel. Erre betegsége miatt már nem kerülhetett sor – írták.

forrás: MTI 10-30