Letűnt korok nyomai a Vértesben

A Vértes hegység csendes erdei között járva, könnyű elsiklani a történelem láthatatlan rétegei felett – pedig a fák és kövek mélyén, egy letűnt birodalom nyomai rejtőznek. Itt, ahol ma madárdal és szél zúgása tölti be a tájat, egykor a rómaiak kemény munkája és mérnöki tudása formálta a vidéket.

Nemzeti Kincsünk az Erdő – Az erdők szén-dioxid lekötése

Környezeti problémáink jelentős része a légkör összetételének változására vezethető vissza. Az emberiség mai életmódjának következtében a szén-dioxid mennyisége folyamatosan emelkedik a légkörben. Az erdők a Föld legnagyobb szénraktárai, melyek a levegőből kivonható szén lekötésével segíthetik a felborult arány visszaállítását.

Klímaváltozás – mi vár ránk a jövőben?

Ma már nem az a kérdés, hogy valóban változik-e a klíma. A kérdés az, hogy mennyire gyorsan, és hogy felkészültek vagyunk-e arra, ami közeleg. A mesterséges intelligenciának köszönhetően, képet is alkothatunk arról, hogy mi várhat ránk 50 év múlva.

Erdei iskolai nevelés – élménydús foglalkozások Gyenesdiáson

Az erdei iskolák különösen fontos szerepet töltenek be a környezettudatos szemlélet kialakításában. A gyerekek itt saját élményeiken keresztül értik meg az ökoszisztémák működését, az élőlények közötti kapcsolatokat, valamint azt, hogy az emberi tevékenység milyen hatással van ezekre az érzékeny rendszerekre.

Madárvilág – Tavaszi kavalkád vízen és szárazon

A tavasz madárvilága mutatja meg igazán, miért is olyan fontos megóvni környezetünket, és a benne élő megannyi élőlényt. Szó szerint színes világ vár ránk ekkor a természet lágy ölén, legyen ez a végtelen síkságokat vidéke, vagy éppen a vízben gazdag tóvidékek világa.

A teljes műsor (26:00)

– Letűnt korok nyomai a Vértesben
– Nemzeti Kincsünk az Erdő – Az erdők szén-dioxid lekötése
– Klímaváltozás – mi vár ránk a jövőben?
– Erdei iskolai nevelés – élménydús foglalkozások Gyenesdiáson
– Madárvilág – Tavaszi kavalkád vízen és szárazon

Forrás: Hazai Vadász
Szerkesztette: MM

Egy fa útja – magtól a fűrészüzemig

Mostani adásunk első felében egy fa életének jelentős állomásait követjük végig. E téma kibontása az aktualitásokhoz igazodik, ezért az őszi erdő jelenlegi állapotából indulunk ki. A hidegebb hónapok beköszöntével az erdészeknek lehetőségük nyílik olyan munkálatokat elvégezni, amelyre a nyári évszakban nem kerülhetett sor. E tevékenységek a fakitermelés, a makkvetés. E mellett a fűrészüzemekben is felpörögnek az események.

Nemzeti Kincsünk az Erdő – A fa mint ipari nyersanyag

A fa végigkísérte az embert történelme folyamán, és ma is az egyik legfontosabb nyersanyagunk. Szépsége, könnyű megmunkálhatósága, jó fizikai tulajdonságai miatt.

Pásztormúzeum a Kilenclyukú híd szomszédságában

Ha meghalljuk a Hortobágy szót, természetesen az alföldi puszta és a hozzá társított pásztor életmód jut eszünkbe. Ezt a témát taglalja a Hortobágy településen található Pásztormúzeum, amely mélyebb betekintést enged a puszta mindennapi életébe.

Madárvilág – Tél előtti vízi világ

A halastavak még novemberben is a madármozgalmak színterei. Színesednek a fák, a bokrok; őszi ruhába öltözik a táj. A lecsapolt tavakon megannyi madár várja a virradatot, illetve a későbbi napsütéses órákat, amelyek ideje egyre rövidül.

A teljes műsor (26:00)

– Egy fa útja – magtól a fűrészüzemig
– Nemzeti Kincsünk az Erdő – A fa mint ipari nyersanyag
– Pásztormúzeum a Kilenclyukú híd szomszédságában
– Madárvilág – Tél előtti vízi világ

Forrás: Hazai Vadász
Szerkesztette: MM

A városi erdők szerepe és jelentősége

Hazánk területén az erdősültség az elmúlt 100 évben növekedett. Ez erdészeink munkáját dicséri. Azonban feladat mindig van bőven. Például az egyre terjeszkedő települések, valamint az azok határában található erdők is igénylik az odafigyelést.

Munkában az erdészeti drónok

Az erdőgazdálkodás az eltelt sok évtized alatt újabb és újabb módszerekkel igyekezett még tökéletesebben végezni munkáját. A modern technológia e szakmában is teret követel magának. Zselici látogatásunk alkalmával, a helyi erdőgazdaság segítségével, ismerkedhettünk meg a drónok erdészeti szerepével.

Nemzeti Kincsünk az Erdő – A fa mint ipari nyersanyag

A fa végigkísérte az embert történelme folyamán, és ma is az egyik legfontosabb nyersanyagunk. Szépsége, könnyű megmunkálhatósága, jó fizikai tulajdonságai miatt.

Somolyi templomrom Regöly határában

Egy különleges, történelmi emlékhelyet mutatunk be. A 65-ös főút közelében, Regöly határában található a somolyi templomrom, amely az elpusztult középkori Somogy falu egyházának maradványa.

Vásznon megelevenedő vadvilág

A bakonyi erdőségek már sok művészt megihlettek. A Sárosfői Alkotóháznál vendégeskedtünk, ahol bepillantást kaphattunk az itt készülő műremekek megszületésébe. Emellett megismerhettük a természeti környezet és az alkotó művészember közti mély összefonódást.

Erdő Ernő bácsi meséi – A természetfestés

A természet lefestése kizárólag a festő személyétől függ. Vannak, akik figuratív ábrázolással alkotnak, a vaddisznó az vaddisznó a festményen is. A festészet fontos korszaka volt az impresszionizmus, amikor minden színpacákat jelentett a vásznon, sokszor nem is felismerhetően csak a benyomásokat, az úgynevezett impressziókat adva vissza.

Madárvilág – Pezsdülő élet a tóvidéken

A május a virágzások és a szaporodás nagy időszaka. Tegyünk egy megfigyelő túrát a rétek, vizek világában, meglesve a hazai madaraink titkos életét.

A teljes műsor (26:00)

– A városi erdők szerepe és jelentősége
– Munkában az erdészeti drónok
– Nemzeti Kincsünk az Erdő – A fa mint ipari nyersanyag
– Somolyi templomrom Regöly határában
– Vásznon megelevenedő vadvilág
– Erdő Ernő bácsi meséi – A természetfestés
– Madárvilág – Pezsdülő élet a tóvidéken

Forrás: Hazai Vadász
Szerkesztette: MM

Vízgazdálkodási projekt Somogy megyében

Egyre többször vetődik fel a kérdés, hogy miként kezelhetjük a vízhiányos hónapokat. A víz visszatartása, a csapadék összegyűjtése, valamint a talajvíz jelentősége igencsak megnő. Az észszerű vízgazdálkodást segítette elő a Belső-Somogy vidékén megvalósuló Kaszó Life projekt, amely fő célkitűzése a vizes élőhelyek megőrzése, az erdők, valamint füves területek vízellátásának javítása, illetve a csapadék területen tartása volt.

A tavaszi csapadék szerepe

A klímaváltozás felborítja az eddig megszokott, évszakhoz köthető időjárási tényezőket. A csapadékos időszakok rövidülnek, például a tavaszi évszakra jellemző hőmérsékleti viszonyok is eltolódnak. Ezekről a hatásokról érdeklődtünk a Bőszénfai Szarvasfarm vezetőjétől.

Nemzeti Kincsünk az Erdő – Az erdők szén-dioxid lekötése

Környezeti problémáink jelentős része a légkör összetételének változására vezethető vissza. Az emberiség mai életmódjának következtében a szén-dioxid mennyisége folyamatosan emelkedik a légkörben. Az erdők a Föld legnagyobb szénraktárai, melyek a levegőből kivonható szén lekötésével segíthetik a felborult arány visszaállítását.

Roth Gyula tanösvény – múlt és erdőgazdálkodás

Most, a klímaváltozás jelentette kihívás időszakában, fontos az erdészeti kutatás, mellyel a melegedő éghajlathoz jobban alkalmazkodó erdőségeket telepíthetünk. Nem volt ez másképp régebben sem, például az 1900-as évek elején, amikor is Roth Gyula erdőmérnök és professzor végezte kutatásait. A farkasgyepűi erdészet területén kísérleti erdőátalakítást végzett a szakember.

Erdő Ernő bácsi meséi – A tanösvény

Az erdőben nagyon sok, szép dolog felfedezhető, melyeket érdemes mindenkinek megismerni. A különféle sétautak és ismertetőtáblákat igyekeznek bemutatni az adott helyszín érdekességeit.

Madárvilág – Tavasz elején a tavak vidékén

Amikor tavaszi vadvizek pihennek a szikestavak medrében, az áprilisi meleg fészkelésre készteti a rétlakókat. A szárazabb évek után is megmaradt nádas és mocsaras területeken gazdag madárvilág él.

Vadvilág – Mozgalmas alföldi pillanatok

Kergetőző nyulak, színes tollruhás fácánok, valamint dús füvű réteken bujkáló őzek. Persze a lista hosszan folytatható lenne, azonban az előbb felsoroltak biztos résztvevői az alföldi pusztának. Őket mutatjuk be e heti Vadvilág kitekintőnkben.

A teljes műsor (26:00)

– Vízgazdálkodási projekt Somogy megyében
– A tavaszi csapadék szerepe
– Nemzeti Kincsünk az Erdő – Az erdők szén-dioxid lekötése
– Roth Gyula tanösvény – múlt és erdőgazdálkodás
– Erdő Ernő bácsi meséi – A tanösvény
– Madárvilág – Tavasz elején a tavak vidékén
– Vadvilág – Mozgalmas alföldi pillanatok

Forrás: Hazai Vadász
Szerkesztette: MM

Történelmi emlék Győr szomszédságában

A kis-Győri erdészkerület a maga unikális természeti értékei mellett, számos történelmi és hadtörténeti titkot őriz a múltból. Fekvésének köszönhető, hogy rosszabb minőségű homokos területek övezik, így felkeltették a mindenkori honvédelem figyelmét is. Ezeket a területeket Mária Terézia kora óta használják különböző katonai célokra.

Gondos vadgazdálkodás a tavaszi szezonban

Műsorunkban időről időre visszatér a klímaváltozás témája, hiszen mindenkit érint. Saját bőrünkön tapasztalhatjuk meg hatásait, és nincs ez másképpen a természettel sem. A fák, és növények ugyanúgy ki vannak szolgáltatva a klímának, mint az ember. Azonban nem feledkezhetünk meg az erdei vadjainkról sem, hiszen ők ezekben az erdőkben élnek.

Nemzeti Kincsünk az Erdő – Erdők és csapadék

500 milliméter – ez a bűvös érték szó szerint létkérdés erdeink szempontjából. Évente, rendszeresen legalább ennyi csapadék szükséges ahhoz, hogy az erdők kialakuljanak, lévén a legnagyobb vízigényű növénytársulás ez az életközösség.

Ébredő természet, tavaszi vadetetés

A vadon élő állatoknak nem elegendő, hogy csak a megfelelő mennyiségű vízhez jussanak. A táplálkozás is szerves része az életüknek. A tél folyamán már beszéltünk róla, most azonban a Kiskunsági Erdészet szakembereinek segítségével meg is nézzük, hogyan zajlik az etetésük, illetve, mi kerül ki az etetőre.

Új erdő születik – csemetekertben jártunk…

A csemetekertekben különböző fafajták nevelése történik. Ezek a fák bizonyos kort elérve áthelyezésre kerülnek, majdani, végleges helyükre. A klímaváltozásnak köszönhetően ez a folyamat is sokkal hamarabb kezdődik el, mint korábban.

Madárvilág – Színes kavalkád; lilikektől a réti sasig

Hatalmas és színes madárvilág tárult kameránk elé, amikor egy – a Körösök mentén található – vízfolyás mellé érkeztünk. Szerencsénkre, szépen modellt álltak optikánk előtt a különféle madarak, kisebbektől a nagyobbakig.

A teljes műsor (26:00)

– Történelmi emlék Győr szomszédságában
– Gondos vadgazdálkodás a tavaszi szezonban
– Nemzeti Kincsünk az Erdő – Erdők és csapadék
– Ébredő természet, tavaszi vadetetés
– Új erdő születik – csemetekertben jártunk…
– Madárvilág – Színes kavalkád; lilikektől a réti sasig

Forrás: Hazai Vadász
Szerkesztette: MM

Kőpiramis Iszkaszentgyörgy határában

Ha piramisról hall az ember, elsőként Egyiptomra gondol. Azonban Magyarországon is találkozhatunk ilyen formájú építménnyel. Stábunk felkerekedett, és az Iszkaszentgyörgyi Kőpiramis helyszínére látogatott.

Nemzeti Kincsünk az Erdő – Az erdő mint közjóléti színtér

Az erdő a legegészségesebb és legösszetettebb tanulási, sportolási és feltöltődési színhely. Nem véletlen, hogy az erdőgazdaságok igyekeznek eleget tenni a társadalom, erdők iránti megnövekedett érdeklődésének.

Alsópere és a Nádasdyak – emlékterem nyílt a Verga Zrt.-nél

Alsópere és a Nádasdy család kapcsolata elválaszthatatlan egymástól. Elevenítsük fel a helyszín történetét annak apropóján, hogy a közelmúltban adták át a Nádasdy termet, a helyi erdőgazdaság egyik épületében.

Madárvilág – Hazai madárvilág a tél közepén

Télen a hazai madárvilág képviselői a táplálék szűkösségének időszakát élik meg. Mind a vízen, mind a szárazföldön élő példányok kiemelt figyelemmel keresik az élelmet, így csak a legrátermettebbek élik túl e hideg évszakot.

Erdő Ernő bácsi meséi – Az énekesmadarak

Akárcsak mi emberek, a madarak is hanggal kommunikálnak egymással. Némely madarak olyan dallamosan hallatják hangjukat, hogy fülünk szinte zenének hallja. Ezért neveztük el őket énekesmadaraknak.

Vadászok segítségével szabadult ki két összeakadt dámbika

A gondosan felrakott agancsok kockázatokat rejtenek magukban. Nemcsak az ellenfél életére lehet veszélyes a fejék, hanem a viselőjének is problémát okozhat. Megtörténhet ugyanis, hogy a két állat agancsa összeakad. Ha nem sikerül kiszabadulni a másik bika fogságából, akkor ez mindkét állat életébe kerülhet. Nem törvényszerű, hogy minden eset így végződjön. A felelős vadgazda, az odafigyelő vadász – amennyiben értesül a helyzetről – képes megmenteni az állatok életét.

Vadvilág – Változatos színek erdőn-mezőn

Bár a teleink korántsem olyan kemények, mint pár évtizeddel korábban, azért a mostani téli szezonok sem nélkülözik teljesen a szilárdabb csapadékot. Akár havazás, akár jégeső formájában, de azért felbukkan a fehér szín az erdők-mezők háza táján. Egyes területeken viszont maradtak a késői őszi fakó színeket.

A teljes műsor (26:00)

– Kőpiramis Iszkaszentgyörgy határában
– Nemzeti Kincsünk az Erdő – Az erdő mint közjóléti színtér
– Alsópere és a Nádasdyak – emlékterem nyílt a Verga Zrt.-nél
– Madárvilág – Hazai madárvilág a tél közepén
– Erdő Ernő bácsi meséi – Az énekesmadarak
– Vadászok segítségével szabadult ki két összeakadt dámbika
– Vadvilág – Változatos színek erdőn-mezőn

Forrás: Hazai Vadász
Szerkesztette: MM

Trófeaszemle a Miklósvári-tó partján

A „Gyulaj” szó hallatán a vadász-szívű ember rögtön a magyarországi dámszarvasok bölcsőjére asszociál. A hazai dámállomány őshazája itt található. Ide kirándulunk most, a Tamási mellett szervezett trófeaszemle eseményére. A rendezvényen azonban nem csak a dámoknak jutott főszerep.

Turisztikai fejlesztés Vásárosnaményban

Kraszna-sétány néven indult fejlesztés Vásárosnaményban, melynek keretében a város és a Kraszna-torkolat közötti terület, turisztikai célú fejlesztését kívánja megvalósítani a település. A tervezett sétány, a kilátó és a kialakítandó természeti környezet, a Tisza-Kraszna folyók torkolatánál ötvözné a természet és a város találkozását.

Erdő Ernő bácsi meséi – Az avar

Bár mindenki azt gondolja, hogy az avar a lehullott őszi falevelek erdei szőnyege, valójában ez a haraszt. Az avar az aszott, kiszáradt mezei fű elnevezése, amit nem kaszáltak le.

Madárvilág – November végi életképek

A hatvani Kincsem-tavak világa is magára öltötte ősz végi öltözetét. Ilyen külsőségek közepette kezdjük meg itteni filmes cserkelésünket.

Gulág harang a nagydorogi templomtoronyban

November 25-e egy szomorú időszakra emlékeztet. Egy olyan nap ez, amelyen a szovjet kényszermunka-táborokba deportáltakról emlékezünk meg. A nagydorogi római katolikus templomban 2012. április 15-én szentelték fel azt az emlékharangot, amely az elhurcoltakért szólal meg minden alkalommal.

Nemzeti Kincsünk az Erdő – Téli munkák az erdőben

Az erdőben folyó munkáknál a a tavasz és az ősz az erdősítések ideje. A faállomány ápolása nemcsak új fák ültetését jelenti, hanem a fakitermelést is magában foglalja. Ennek módjáról tudhatunk meg többet ebből a kisfilmből.

Vadvilág – Tél előtt az erdő rejtekén

November vége. Lassan-lassan leáll a világ tekintélyes része,  hogy átaludja, átvészelje a most következő hideg ínség időszakát, a kékek, fehérek, feketék csöndes magányát.

A teljes műsor (26:00)

– Trófeaszemle a Miklósvári-tó partján
– Turisztikai fejlesztés Vásárosnaményban
– Erdő Ernő bácsi meséi – Az avar
– Madárvilág – November végi életképek
– Gulág harang a nagydorogi templomtoronyban
– Nemzeti Kincsünk az Erdő – Téli munkák az erdőben
– Vadvilág – Tél előtt az erdő rejtekén

Forrás: Hazai Vadász
Szerkesztette: MM

Trófeaszemle a Süttői Erdészetnél

Adásunk első felében a vadgazdálkodás, valamint az őszi időszakban esedékes trófeaszemlék témájával foglalkozunk. Elsőként a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. Süttői Erdészeténél tekintettük meg a kiállított fejékeket.

Vadásznap és trófeamustra Vásárosnaményban

A folytatásban az ország egy másik szegletébe kirándulunk, egészen konkrétan Vásárosnaményba. Itt a trófeaszemle eseményére a város szívében került sor. Mind a szakmai, mind a civil érdeklődőket egy vadásznap keretében várták a szervezők.

Madárvilág – Rövidülő nappalok

Túlhaladva az őszi napéjegyenlőségen, egészen december 21-ig, naponta átlagosan 4 percet veszítünk a napsütéses időszakokból. A rövidülő nappalok persze nem csak ránk, emberekre hatnak, de a Kincsem-tavak lakóinak viselkedését is befolyásolják.

Nemzeti Kincsünk az Erdő – Fenntartható erdőgazdálkodás

Erdészgenerációk sora gondozhat egy kijelölt területet, melynek fenntartása kemény munkát követel. Szükség is van az emberöltőket átölelő munkafolyamatra, hisz erdőségeink állapota csak ily módon tartható fent.

Idilli környezet és szakrális központ a Miklósvári-tónál

Egy festői helyszínen, a Miklósvári-tó partján áll a Szent Hubertus kápolna, melyet a vadászok és erdészek védőszentjének tiszteletére állított a Gyulaj Zrt. Az így kialakított idilli környezet egyszerre kínálja a testet felüdítő pihenést, valamint a lelket szolgáló feltöltődést.

Vadvilág – Novemberi kitekintés

Felkészül minden vad: közeleg a tél, jönnek a mínuszok. Nem csak a vad, hanem az erdőgazdálkodó is előkészül a hideg évszakra, hiszen ha kemény lesz a tél, szükség lesz az emberi segítségre is a túléléshez.

A teljes műsor (26:00)

– Trófeaszemle a Süttői Erdészetnél
– Vadásznap és trófeamustra Vásárosnaményban
– Madárvilág – Rövidülő nappalok
– Nemzeti Kincsünk az Erdő – Fenntartható erdőgazdálkodás
– Idilli környezet és szakrális központ a Miklósvári-tónál
– Vadvilág – Novemberi kitekintés

Forrás: Hazai Vadász
Szerkesztette: MM

Árvízi készültség a Pilisi Parkerdőnél

A nyilvánosság előtt ismertek lehetnek az elmúlt időszakban levonult árvíz kapcsán született képek. Az elöntött településeken készült felvételek megmutatják a víz erejét és pusztítását. Azonban nemcsak a lakott területek, hanem a part menti erdőségek is kárát látták az árhullámnak. A Pilisi Parkerdő Zrt. szakemberei is beszálltak az árvízi védekezésbe.

A Homokpuszta projekt értékmentése

Az utóbbi évtizedben Magyarország sokat tett a katonai használatú területek természeti értékeinek megőrzéséért. Ennek egyik sikertörténete a Kisalföldi Homokpuszta projekt, amely során a meszes homokpuszta élőhelyeinek és fajainak fenntartásán dolgoztak a szakemberek. Győrszentivánra látogatunk, ahol megtekinthetjük e komplex munka eredményét.

Madárvilág – Októberi madárkavalkád

Szeptemberben megkezdődik a gímszarvasok erdei koncertje, vagyis a szarvasbőgés. Az állomány, és az egyes egyedek mélyreható ismerete elengedhetetlen a hivatásos vadász számára. A gímbikák hangja is információval szolgál a szakembereknek.

Új generáció születése – a Rákosivipera-védelmi program

20 év, 1000 visszatelepített állat és az ötezredik kígyó – megszületett az újabb generáció a Rákosivipera-védelmi programban. Korábbi műsorainkban mi is bemutattuk ezt a kígyófajt, így a siker stábunk számára is örömmel szolgál.

Erdő Ernő bácsi meséi – Dámbarcogás

A dámbarcogás a lapátos agancsú dámszarvasok párzási időszaka, nevét pedig arról a jellegzetes hangról kapta, amit a dámbika hallat ez idő tájt. A dámoknál ugyanis nem a bika kajtat a tehenek után.

Vadvilág – Beindult az októberi dámbarcogás

Ahogy a szeptemberi erdő fő dalnokai a gímszarvasok, éppúgy megtaláljuk az októberi rengeteg énekes főszereplőit is. Ők nem mások, mint a dámszarvasok, akiknek nászidőszakát barcogásnak hívjuk. Az erdő ilyenkor a dámbikáktól visszhangzik, kiknek röfögés szerű hangja teljesen betölti a vidék sűrű, és kevésbé sűrű területeit.

A teljes műsor (26:00)

– Árvízi készültség a Pilisi Parkerdőnél
– A Homokpuszta projekt értékmentése
– Madárvilág – Októberi madárkavalkád
– Új generáció születése – a Rákosivipera-védelmi program
– Erdő Ernő bácsi meséi – Dámbarcogás
– Vadvilág – Beindult az októberi dámbarcogás

Forrás: Hazai Vadász
Szerkesztette: MM