Az erdészek munkája szolgálat

Hidas Tibor, a NYÍRERDŐ Zrt. vezérigazgatója köszöntőjében úgy fogalmazott: az erdészek munkája szolgálat. Szolgálják az erdőt és az embereket, legyen az ügyfél, erdőjáró vagy érdeklődő – egyre több nehézséggel szembenézve. A klímaváltozás hatásai mellett a keleti határon több, nem várt vendég is érkezik: elég a veszettséget, az afrikai sertéspestist vagy a kőrisrontó karcsú díszbogarat említeni.

Dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere emlékeztetett: ez a harmadik vándorgyűlés a városban, és az első kettőnek a tiszai árvíz volt a központi témája. A víz ma is meghatározó kérdés az erdőgazdálkodásban, csak éppen egészen más módon.

Partnerséget ajánlott a miniszter

Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter a magyar erdőgazdálkodási ágazat formális újrakeretezéséről beszélt. Az erdő hármas funkciójáról alkotott, erdészek által jól ismert koncepció szerinte alapvetően megtartható, de új rangsorra van szükség. Első helyre az erdő védelmi funkciója kerül, azon belül is a klímavédelem, amely új gyakorlatokat követel meg az erdőtervezésben és az erdőkezelésben. Ehhez kapcsolódik a természetvédelmi értékek megőrzése, hiszen a biodiverzitás a klímaváltozás kihívásaira adott egyik legfontosabb válasz. Második helyen az erdők közjóléti, szociális funkciói állnak, harmadik helyen pedig – nem elfeledve, de az első kettő szolgálatába állítva – a gazdasági funkció.

A miniszter hangsúlyozta: gyökeres szemléleti és gyakorlati változás szükséges, de ez nem az erdészek munkájának elutasítását jelenti, éppen ellenkezőleg. Az átalakulást nem lehet egyetlen rendelettel végrehajtani, és nincs minden erdőre, minden fafajra és minden termőhelyre alkalmazható egyetlen megoldás. „Nem az erdészek ellenében kell megváltoztatni az erdőgazdálkodást” – fogalmazott, hozzátéve: az erdészekkel együtt akarják alkalmassá tenni az ágazatot a XXI. század követelményeire.

Ugyanakkor a keretfeltételeknek is változniuk kell. Ha az erdészektől több víz visszatartását, több holtfa hagyását és több természetközeli módszert várunk, ezekhez megfelelő szabályozást és finanszírozást is biztosítani kell. Zárásként nyílt szakmai párbeszéden alapuló partnerséget ajánlott a magyar erdésztársadalomnak.

Elnöki mérleg: szén, víz és tájhasználat

Kiss László, az Egyesület elnöke a szervezet 160 éves múltjából indult: az Egyesület 1866 óta szolgálja a magyar erdőket, gyökerei Selmecig nyúlnak vissza, mottója ma is szakértelem, erkölcs és összetartozás.

Felidézte: száz év alatt megduplázódott a magyar erdők területe, ma több mint kétmillió hektár erdő az ország területének ötödét borítja. Egy friss kutatás szerint a magyar erdők ökoszisztéma-szolgáltatásainak értéke évi ezermilliárd forintos nagyságrendbe tehető – ennek része a szénmegkötés, a víz és a levegő minősége, a biodiverzitás és az emberi egészség megőrzése.

Az elnök klímaadaptív, mozaikos tájhasználat mellett érvelt, amely a helyi adottságokhoz, a mikroklímához és a vízháztartáshoz igazodik. Aktuális példaként a napokban közzétett civil klímatörvény-javaslatot említette, amelynek megalkotásában az Egyesület aktívan részt vett. Elkerülhetetlennek nevezte emellett egy olyan rendszer megteremtését a vadgazdálkodás szabályozásában, amely a természetes területek tűrőképességének szintjére csökkenti a nagyvadlétszámot.

A résztvevőket köszöntötte prof. dr. Fábián Attila, a Soproni Egyetem rektora is. Buni Bence V. éves erdőmérnök hallgató, valétaelnök arról beszélt, hogy a szakmára egyre nagyobb társadalmi nyomás nehezedik, ezért nyitottabbnak kell lenni az innovációra.

„Tolmácsokra van szükség”

Az Egyesület legmagasabb elismerését, az Örökös Tagsági Díszoklevelet dr. Csóka György, a SOE ERTI Erdővédelmi Osztályának vezetője, a Mátrafüredi Kísérleti Állomás igazgatója kapta meg.

Köszönőbeszédében azt hangsúlyozta, hogy az erdő egészsége szempontjából paradigmaváltásra van szükség, amelyet nemcsak a társadalmi igények, hanem a környezeti viszonyok változása is kikényszerít. A közösségi médiában az ágazat felé irányuló indulatokról úgy fogalmazott: bizonyos kritikai észrevételek jogosak, a hibákat fel kell ismerni és el is kell ismerni. Ugyanakkor nincs olyan erdész, aki minden bükkfát ki akarna vágni.

Zárásként két egymással szemben álló indián törzs megbékéléséhez hasonlította a helyzetet: a folyamathoz tolmácsokra van szükség, akik mindkét fél nyelvét beszélik. Szerencsére erdész oldalon és ökológus oldalon egyaránt vannak ilyen tolmácsok – ő maga is annak tartja magát, és a jövőben is tolmácsolni kíván.

Az elismerések

Bedő Albert Emlékérmet vehetett át Juhász Lajos, a NYÍRERDŐ Zrt. Debreceni Erdészetének igazgatója és Nagy Frigyes Vince, az Agrárminisztérium Erdészeti Igazgatási Osztályának munkatársa. Kaán Károly Emlékérmet kapott Csapó József, a Tanulmányi Erdőgazdaság Soproni Erdészetének nyugalmazott vezetője, valamint Grédics Szilárd, az Egererdő Zrt. erdőgazdálkodási felügyelője. Decrett József Emlékérmet vehetett át Danku István, Ferbert Mihály és Horváth László József erdésztechnikus.

Az Országos Erdészeti Egyesület Elismerő Oklevelet adományozott 15 szakembernek. A Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete Vadas Jenő Emlékéremmel ismerte el Kiss János munkáját, a Pilisi Parkerdő Zrt. által alapított Madas László Emlékérmet pedig Scheitler Adrienn, a Mecsekerdő Zrt. erdőpedagógusa kapta.

Az ünnepségen hirdették ki az Év Erdésze Országos Verseny eredményét is. A 18. alkalommal megrendezett megmérettetésen Molnár Tamás, a Zalaerdő Zrt. erdésze bizonyult a legjobbnak. A második helyezett Kovács János (Mecsekerdő Zrt.), a harmadik Kovács Gábor (Gemenc Zrt.) lett.

Az Ünnepi Közgyűlés hagyomány szerint az elmúlt év során elhunyt tagtársakról való megemlékezéssel és az Erdész Himnusz közös eléneklésével zárult.

forrás: OEE / Nyírerdő Zrt. / MTI

Dudás Béla neve, munkássága a Mátrában jól ismert, hiszen fontos számára, hogy az erdészek értékteremtő munkáját, hosszú távú gondolkodását, a fenntartható erdőkezelés folyamatát minél több ember megismerje.

Környezeti nevelési munkáját 1997-ben kezdte el az EGERERDŐ Zrt. Mátrafüredi Erdészeténél. Nevéhez fűződik a Mátrafüredi Erdészeti Erdei Iskola megalapítása. Béla, beosztásától függetlenül (kezdetektől műszaki vezető, majd 2010-től erdészetvezető) törekedett arra, hogy folyamatosan részt vegyen a környezetnevelési munkában, a Mátrafüredi Erdészeti Iskola vezetőjeként, fő mozgatórugójaként.

2014-től új lehetőségek nyíltak meg az erdei iskola előtt. Ettől kezdve az iskola szálláshellyel rendelkezik, Gyöngyössolymostól északra, a Mátravasút végállomásánál. A Szalajka-ház erdei szálláshely és erdei iskola központ a többnapos, komplex erdei iskolás foglalkozásoknak ad teret. Ezen a helyszínen a kisvasút, az erdei iskola, az erdei szálláshely és a Vándortábor szolgáltatásai összefonódnak, melyeket Béla jól ismer, életükben kulcsszerepet játszik. 2025 tavaszán pedig a vasút és az erdei iskola élete szorosabbra fonódott, hiszen a csoportokat mára a Mátravasút gyöngyösi állomásán lévő erdei iskolás tanteremben fogadják, ahonnan egy gördülő tanteremben vonatozhatnak ki a gyerekek az erdőbe.

Béla emellett az EGERERDŐ Zrt. Erdészeti Nyílt Napjain állandó előadó, ahol éveken keresztül az ERTI Mátrafüredi kollégáival együtt az Erdei Rovarok állomáson tanította a több ezer gyermeket a rovarvilág fontosságára, múlt évtől pedig a Természetvédelmi standon képviseli a szakma ezirányú munkásságát.

A Vándortábor Mátra útvonalának útvonalfelelőseként egész nyáron alázatosan végzi munkáját, ami csoportokkal való kapcsolatfelvételt, személyes fogadást, a táborhelyek ellenőrzését, az aktuális problémák megoldását és erdei iskolás foglalkozások tartását jelenti.

Emellett a Mátrában számos egyéb ifjúsági szálláshelyen tart erdei iskolás foglalkozásokat, kollégáival együtt.

Jelesen képviseli az EGERERDŐ Zrt.-t az állami környezetnevelési programokon (Iskolában az erdő, Erdei iránytű, Aktív Osztálykirándulás), ahol több tucat intézetben tart foglalkozásokat, vagy fogad erdei helyszínre csoportokat.

Az Erdei Iskola vezetőjeként aktívan részt vesz az OEE Erdei Iskola Szakosztály munkájában, kollégáikkal együtt. Az OEE Egri Helyi Csoportjának tagja, melynek rendezvényein szervezőként, illetve résztvevőként mindig jelen van.

Az erdészetvezető kiváló kommunikációs adottságainak köszönhetően a Dél-Mátrában megtestesíti a helyi erdészt. A társadalom felé történő nyitás munkája fontos alapelve.

Szívügyének tartja, hogy a civil társadalom meglássa a fától az erdőt és benne az erdész kulcsszerepét. Az erdő és az erdőgazdálkodás ügyét, az erdész szakma jelentőségét minden fórumon közérthetően képviseli.

A helyi és országos sajtóban hitelesen nyilatkozik, bármilyen szakmai aktualitásról, veszélyhelyzetről. De jól ismeri a Dél-Mátra vidékét, ökoturisztikai látnivalóit, a kisvasút múltját, így helyi erdész „idegenvezetőként” is többször kerül a képernyők elé.

A gyermekeknek szánt foglalkozásokon felül felnőttek részére is készül programokkal, hiszen több mátrai szálláshelyen tart felnőtt szállóvendégek részére vezetett erdei túrát. Nyugdíjas csoportok felkérése alapján pedig számos előadást tart, aktuális témákban.

Mindennapi erdész munkásságában fontosnak tartja a madárvédelmet, a mesterséges odútelepítési programot. A nevéhez kötődik a mátrai Madárerdő létrejötte.

Jól észlelete, hogy az odúlakú madarak életterének bővítésén felül, és az erdő biodiverzitásának növelésén mellett, a madárerdő rendkívül jó helyszínt biztosít erdei iskolás foglalkozásokhoz, a társadalom érzékenyítéséhez és az erdész szakma pozitív kommunikációjához.

Szeretettel gratulálunk kollégánknak!

Forrás: Egererdő Zrt.

A Bedő Albert-díjakat  Kiss László elnök (OEE), valamint Zambó Péter államtitkár (AM) adta át.

Bedő Albert Emlékérmet vehetett át Limp Tibor okleveles erdőmérnök.

Limp Tibor négy évtizeden keresztül kiemelkedő társadalmi tevékenységet fejtett ki az Országos Erdészeti Egyesületben. Kiváló házigazdája az erdészethez érkező társerdőgazdasági szakmai kollektíváknak, de a határainkon túli erdészkapcsolatok ápolását is szívügyének tekinti. A közjóléti erdőgazdálkodás területén Győr Várossal együttműködve példaértékű fejlesztések irányítója a 260 hektáros Püspökerdő területén, ami mára a város leglátogatottabb zöldövezetévé fejlődött. Aktív szereplője a fiatalok környezettudatos nevelésének. Külön kiemelendő az a több évtizedes törekvése, amit a fiatal erdész szakemberek képzése és a helyi erdész közösség kultúrájának megőrzése terén fejt ki. A Soproni Egyetem címzetes egyetemi docense.

Szerteágazó szakmai tevékenységei közül talán legjelentősebb a Duna eltereléséhez kapcsolódó erdészeti és természetvédelmi problémahalmaz kezelése, ezen belül a szigetközi vízpótlás. A határtermőhelyen álló gönyüi homokvidék erdeiben küzdelmes munkája nyomán visszafogottabb, de gazdaságosabb, a természeti és táji értékeket jobban őrző gazdálkodást sikerült kialakítani. Szakmai munkájának elismerésre méltó eredménye a Győr körüli élőhelyek fejlesztése és természeti értékmegőrző tevékenységei. A helyi közélet aktív és mindenki által elfogadott, megbecsült szervezője.

Limp Tibor okleveles erdőmérnök, fahasználati és faanyagmozgatási szakmérnök a Győrhöz kötődő erdészeti közélet állandó szereplője és irányítója, a folyóvölgyi és a száraz homokvidéki erdők valamint az ipar- és közlekedésfejlesztés tájhasználatának elismert szakembere.

Bedő Albert Emlékérmet vehetett át Szakács Sándor okleveles erdőmérnök

Szakács Sándor az Erdélyi Magyar Műszaki-Tudományos Társaság Erdészeti Szakosztályának egyik megteremtője és elnöke, majd az OEE Erdélyi Helyi Csoportjának egyik megalakítója és elnöke. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar szaknyelv elterjesztésében, az anyaországi és erdélyi szakmai közösségek kapcsolatfejlesztésében. Meghatározó szerepet játszott az Egyesület 2016-os, Tusnádfürdőn megrendezett 147. Erdészeti Vándorgyűlésének előkészítésében és lebonyolításában. Szakács Sándor a Kárpát-medencei erdésztársadalom összetartozásának egyik legkiemelkedőbb személyisége.

Az Erdélyi Helyi Csoport és az EMT Erdészeti Szakosztálya vezetésével évről-évre közösen szervez szakmai konferenciákat, tanulmányutakat a magyar erdésztársadalomnak, határon innen és túl.

Részt vett a Délkelet-Erdélyi Erdőtulajdonosok és Erdőgazdálkodók Egyesületének megalakításában is, melynek célja a jogszabályalkotók  munkájának szakmai megalapozása.

A Zetalaki majd a Székelyudvarhelyi Erdészeti Hivatal vezetője, 2008-tól a Székelyudvarhelyi Magánerdészet vezetője. Szerepet vállal a felső- és középfokú erdészeti szakképzésben, a fiatalok felkészítésében. Szakmai feladatait következetességgel, rátermettséggel, és az erdő iránti elkötelezettséggel végezte és végzi ma is. Az erdélyi magyar és román erdésztársadalom elismert és tiszteletben álló tagja.

Szakács Sándor okleveles erdőmérnök az erdélyi magyar erdész közösség kiemelkedő szervezője és vezetője, az OEE Erdélyi Helyi Csoportjának megalakítója és elnöke, az anyaországi és erdélyi szakmai közösségek kapcsolatfejlesztésének fáradhatatlan motorja.

A Kaán Károly-díjakat  Ripszám István általános alelnök(OEE)valamint dr. Csányi Sándor elnök  (SoE Kuratóriuma) adta át.

Kaán Károly Emlékérmet vehetett át Sári Zsolt okleveles erdőmérnök

Sári Zsolt erdőmérnöki oklevelének megszerzését követően a  Felsőtiszai Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság Guthi Erdészeténél helyezkedett el , ahol gyakornokként majd később műszaki vezetőként végezte munkáját. Szakmai pályafutása során a FEFAG Központ Közgazdasági Osztályán üzemgazdász munkakörben, majd a magánszféra különböző területein szerzett szakmai tapasztalatokat. 1993-tól nyugdíjba vonulásáig a NYÍRERDŐ Zrt. központi kereskedelmi vezetője, országos ismertségre és elismertségre tesz szert a fakereskedelem területén.

Kezdeményezésére, – Magyarországon elsőként -, a Nyírerdő Zrt. teljesítette az FSC tanúsítás feltételeit. Az akác fatermékek elismertetésével lehetővé tette a vékony akác választékok egyre növekvő mennyiségű exportját. Elkészítette az újtípusú termékek műszaki leírását, meghatározta minőségi jellemzőit, köbözési és elszámolási módszerüket.

Részt vett a Nyírbátori Fafeldolgozó Üzem csarnokának és az ófehértói fagyártmánytermelő csarnok technológiai korszerűsítésében, logisztikai központok fejlesztésében, stratégiai géppark kialakításában, kialakította a biomassza hasznosítás mobil apríték előállító és szállító technológiát.

Értékteremtő, termelés centrikus szemléletének középpontjában az általa a „Nyírség Kenyéradó Fájának” nevezett, többcélúan hasznosítható akác áll.

Az OEE Szabolcs Szatmár Bereg megyei HCS- jának tagja. Részt vesz a FAGOSZ, az OEE és az Erdőhasználati és a Fakereskedelmi Szakosztályok munkájában.

Sári Zsolt a nyírségi akác faanyag európai népszerűsítésben és elfogadtatásában, valamint az újtípusú hasznosításának megteremtésében végzett munkássága kiemelkedő.

Kaán Károly Emlékérmet vehetett át Váradi József okleveles erdőmérnök

Váradi József a Tolna megyei Nagyszokoly községből származik. Okleveles erdőmérnök, szakmai pályafutása során természetvédelmi szakmérnöki, és térinformatikai szakmérnöki végzettséget is szerzett. Az erdőmérnöki oklevél  megszerzését követően a  Növénytani Tanszéken tanszéki mérnökként dolgozott, majd a Bükki NP Tarna-vidéki Tájvédelmi Körzet vezetője volt.

1995-től műszaki vezetői, erdőgondnoki, termelési igazgatói, erdészeti igazgatói, valamint termelési vezérigazgató-helyettesi beosztásokban szolgálta a mecseki erdőket. 2014-től kezdődően a Bakonyerdő Zrt-nél dolgozik, először belső ellenőrzési osztályvezetőként, majd 2015-től a társaság erdőgazdálkodási és természetvédelmi főmérnöke.

Elkötelezetten vesz részt a természetközeli erdőgazdálkodási módszerek bevezetésében, üzemszerű alkalmazásában. Tevékeny részese a folyamatos erdőborítást szolgáló módszerek bevezetésének és azok szakmai, illetve társadalmi kommunikációjának.

Részt vett több, az erdőgazdálkodást érintő informatikai fejlesztésben. A térinformatika erdészeti alkalmazását az elsők között kezdte meg.

Kulcsfelhasználóként, tanácsadóként, vagy alkalmazás rendszergazdaként részt vett több termelés-irányítási, illetve tervezési rendszer sikeres fejlesztésében és bevezetésében.

 Az Agrárminisztérium kereskedelmi, illetve informatikai munkabizottságának tagja. A Soproni Egyetemen meghívott előadóként a Fahasználatok tervezésének gyakorlata című tárgy oktatásában vesz részt.

Az OEE tagja, az Erdőhasználati Szakosztály elnöke, az Örökerdő Szakosztályának tagja. A Baranya Megyei HCS elnöke volt egy ciklusban.  Az MTA Pécsi Akadémiai Bizottság tagja.

Alapító tagja a Pöndöly Néptánc és Hagyományőrző Egyesületnek, elkötelezett a magyar népi hagyományok, értékek megőrzésében.

A Decrett József-díjakat Csillag Vince magánerdős alelnök(OEE), valamint Győrffy Balázs elnök (NAK)adta át.

Decrett József Emlékérmet vehetett át Boros Ferenc erdésztechnikus

Boros Ferenc a gimnáziumi érettségi után sikeresen felvételizik az Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karára, de tanulmányait nem fejezi be. 1985-től fizikai dolgozó a Tanulmányi Állami Erdőgazdaságnál, ez idő alatt iratkozik be a Roth Gyula Erdészeti Technikumba, ahol 1989-ben szerez erdésztechnikusi végzettséget.

1991-től előbb beosztott erdészként, később kerületvezető erdészként a Dudlesz kerület a szolgálati helye. Élen jár az új erdőművelési technológiák és szemlélet bevezetésében, ezeket a 90-es évek erdőtelepítéseinél és az egykori határsáv cseres sarjerdőinek átalakításánál egyaránt eredményesen alkalmazza.

Szakértelmének köszönhetően a kerületében az elsők között kialakított cseres-tölgyes átalakító tömbökben a természetvédelmi elvárásoknak és vadgazdálkodási céloknak is megfelelő erdőgazdálkodás folyik.

Aktív szerepet vállal az erdésztechnikus- és mérnökképzésben, kezeli a Páneurópai Piknik Emlékhelyet és az Akadémiai Emlékerdőt. A Soproni Helyi Csoport aktív szereplője, az Erdész és Faiparos Diákok Baráti Kör elnökségének tagja. Beosztottai felé mély empátiát és segítő figyelmet tanúsít, emberiessége környezete számára példaértékű.

Decrett József Emlékérmet vehetett át Gerner László erdésztechnikus

Gerner László tanulmányait 1982-ben fejezte be a Roth Gyula Erdészeti Szakközépiskolában és az évben gyakornokként állt munkába a Mecsekerdő Zrt. jogelődjénél, ahol 1985 júliusától kerületvezető erdész.

Pályája korai szakaszában felismerte a természetes erdőfelújításban rejlő lehetőségeket és a Kelet-Mecsek változatos állománytípusaiban eredményesen alkalmazza is.

Aktívan vett részt célátmérős, minőségi csoportos, valamint javafa szemléletű minta-, és bemutató területek kijelölésében, az e téren szerzett tapasztalatait szakmai napok alkalmával megosztotta kollégáival.

A természetes folyamatokra épülő erdőgazdálkodás iránti elkötelezettsége erős alapot biztosított a folyamatos erdőborításon alapuló erdőgazdálkodás megindítására a Váralja erdészkerületben. Kerületében az erdőgazdálkodási feladatokkal összhangban vadgazdaként is tevékenykedik.

A Baranya Vármegyei Helyi Csoport aktív tagja, az Egyesületi rendezvények rendszeres szervezője és résztvevője, 2022-ben az országos „Év erdésze” verseny győztese. Jelentős szerepet vállal az új szakemberek képzésében, tanításában, lakóhelyén köztiszteletnek örvend.

Decrett József Emlékérmet vehetett át Kozma Tibor erdésztechnikus

Kozma Tibor erdésztechnikusi képesítését 1985-ben szerzi meg a Roth Gyula Erdészeti Szakközépiskolában. Az év augusztusától a Balaton-felvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Bakonyszentlászlói Erdészeténél helyezkedik el, ahol a mai napig a Pálháza kerület vezetőjeként dolgozik.

Kerületében jelentős sikereket ért el az aprítéktermelés utáni erdőfelújítási problémák felszámolásában. A Fenyőfői Bauxitbánya megnyitását megelőző fakitermeléseket nehéz szívvel végezte, de a bánya bezárása utáni rekultiváció sikere éppen az ő szakmai munkájának köszönhető.

A természetes erdőfelújítás elkötelezett híve, kerületében a cseres és bükkös állományokban egyaránt eredményesen alkalmazza.

Kiemelt figyelmet fordít a települések környezetében lévő és ökoturisztikai célú erdők turistaforgalommal összehangolt kezelésére, berendezéseik karbantartására.

Az Egyesület helyi rendezvényeinek lelkes résztvevője, szakmai rendezvények házigazdája, a 2023. évi Vándorgyűlés bakonyszentlászlói terepi programjának egyik tartalmi felelőse. Az erdészhagyományok, a múlt lelkes őrzője és szószólója, szakmaszeretete és elhivatottsága a fiatalabb kollégák számára mintaként szolgál.

A OEE Elismerő Okleveleket Andrésiné dr. Ambrus Ildikó technikus alelnök (OEE) és Szentpéteri Sándor főosztályezető (AM) adták át.

1.      Balogh-Kömpöc Róbert erdésztechnikusnak, a keceli csemetekert és erdészkerület vezetője részére, az erdőfelújítási technológiák helyi viszonyokra történő adaptálásáért, a csemetetermesztésben elért sikereiért és példamutató szakmai hivatástudatáért.

2.      Bányai Béla szaküzemgazdásznak, az EGERERDŐ Zrt pénzügyi és számviteli osztályvezetője részére, a pályafutása alatt bevezetésre kerülő számos ügyviteli rendszer fejlesztésében, üzemeltetésében végzett tevékenységéért, a több évtizedes precíz, alázatos munkájáért.

3.      Csiszár Adrienn erdésztechnikusnak, a Bakonyerdő Zrt. dolgozójának, az erdei iskola és vándortáborok eredményes működtetése, kiváló szakmai munkája és aktív egyesületi tevékenysége elismeréseként.

4.      Deák András erdésztechnikusnak, a Váci Erdészet kerületvezető erdésze részére, az őshonos, főként kocsánytalan tölgy és cser erdők természetes felújításában végzett sikeres, pontos, következetes munkájáért.

5.      Dézsi Károly erdőmérnöknek, a DALERD Zrt Fásító erdészetének vezetője részére, a síkvidéki, folyóvölgyi erdőgazdálkodás erdőművelési problémáinak megoldására való törekvéséiért, vegyszerezéses növényvédelemben elért eredményeiért és a Csongrád-Csanád és Békés vármegye területén végzett új erdők telepítéséért.

6.      Dr. Varga Tamás közgazdasági szakokleveles erdőmérnöknek, jogásznak, a Mecsekerdő Zrt. Erdőművelési és természetvédelmi osztályvezetője részére, különleges elhivatottsággal végzett szakmai és közösségi munkájáért.

7.      Házi Ferenc erdésztechnikusnak, a Mécsérpusztai erdészet kerületvezető erdésze részére a folyamatos erdőborítás, természetszerű erdőkezelés és felújítás mellett számos végvágás és nevelővágás levezényléséért, a 44 évnyi kiemelkedő színvonalú szakmai munkája elismeréseként.

8.      Kincses Miklós erdőmérnöknek, a Mecsekerdő Zrt. Árpádtetői Erdészet erdőgondnokának, a mecseki lomberdők folyamatos erdőborítással való kezelés lehetőségeinek kutatásában és művelésében, a klímarezisztens tölgy kisfajok kutatásában végzett elhivatott munkájáért.

9.      Mikó Barát Dezső erdésztechnikusnak, a Zalaegerszegi Helyi Csoport tagjának a termelőszövetkezetek erdészeti ágazatában, majd a magán erdőgazdálkodásban végzett szakszerű, magas színvonalú munkájáért.

10.   Nyeste Andrásné erdésztechnikusnak, a Baktalórántházi Erdészet díszfaiskola vezetőjének az erdőgazdálkodás aktív formálásában és innovatív tevékenységében, valamint a környezettudatos erdőkezelés területén nyújtott magas színvonalú munkájáért. (Kitüntetését később vette át.)

11.   Petőh Ernő erdésztechnikusnak, a NYÍRERDŐ Zrt. kerületvezető erdésze részére, az alföldi területen, kocsányos tölgyesek természetes felújításában végzett magas színvonalú tevékenységéért. (Kitüntetését később vette át.)

12.   Ruborits Tamás díszkertészeti és növényalkalmazási mérnöknek, a Vasvári Erdészet közjóléti műszaki vezetőjének a Jeli Varázskert szezonális látogatottságának elnyújtása érdekében tett munkája, a Varázskert folyamatos fejlesztése, továbbá az OEE Szombathelyi Helyi Csoportja érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként.

13.   Salamon Károly erdőmérnöknek, a tamási erdőtervezési körzet erdőfelügyelőjének az erdőfelújításokban elért eredményeiért, az erdőgazdálkodóknak nyújtott segítségéért és szakmai munkája elismeréseként.

14.   Szabó Tibor József erdőmérnöknek, az Erdőszakértő Kft. ügyvezetőjének, a kiskunsági homokhátságon közel három évtizeden át végzett magas szintű szakmai vezetői tevékenysége, valamint az Egyesület Elnökségében három cikluson át kifejtett aktív szerepvállalása, példamutató szakmai hivatástudata elismeréseként.

15.   Szenthe Gábor erdőmérnöknek, a Pilisszentkereszti Erdészet erdőgondnoka részére, az erdészeti információs rendszerek fejlesztésében való aktív részvételéért, az örökerdő üzemmód irányelveinek kidolgozásában vállalt konstruktív munkájáért.

Az Egyesületi kitüntetések átvétele után az Erdészeti Tudományos Intézet által adományozott Vadas Jenő-díj átadása következett. A díjjal az Erdészeti Tudományos Intézet azon szakemberek tevékenységét ismeri el, akik sokat tettek a hazai erdészeti kutatás fejlesztéséért, a kutatási eredmények gyakorlatba történő bevezetéséért.

A Vadas Jenő-díjat dr. Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének főigazgatója adta át.

A 153. Vándorgyűlés nyilvánossága előtt a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézet Vadas Jenő-díjjal ismerte el Ripszám István munkáját.

Vadas Jenő szakmai tevékenysége és örökérvényű szellemi útmutatásai méltóvá tették Őt arra, hogy a nevével fémjelzett emlékéremmel olyan szakembereket tüntessenek ki, akik kiemelkedően sok segítséget nyújtanak az erdészeti tudományos tevékenységhez, a kutatási eredmények gyakorlatba történő bevezetéséhez, elismertségének növeléséhez.

A Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézet vezetése köszönetét és elismerését fejezi ki Ripszám Istvánnak a 2023. évi „Vadas Jenő Emlékérem” adományozása kapcsán.

Ripszám István tevékeny alakítója a Mecsekerdő Zrt progresszív szellemiségű, kutatást segítő, a tudományos eredményeket gyakorlatba felelősen bevezetni szándékozó közösségének. Messzemenőkig támogatja a gyakorlat és a kutatás közötti együttműködéseket kutatási konzorciumok létrehozásával, konferenciák, terepi bemutatók és tanulmányutak szervezésével. Úttörő szerepet vállalt az őshonos tölgyek dél-kelet-európai szárazságtűrő szaporítóanyag-forrásainak első hazai alkalmazásai terén. Tevékenységével bizonyítja, hogy a magas színvonalú erdőgazdálkodás egyúttal a természetvédelem céljait is szolgálja, amellyel hozzájárul az erdészet és természetvédelem párbeszéden alapuló együttműködéséhez.

Negyedik éve  kerül átadásra a Madas László Emlékérem. Az Emlékérmet a Pilisi Parkerdő Zrt. 50 éves jubileumi évében, együttműködésben az Országos Erdészeti Egyesülettel, 2020-ban alapította, azzal a céllal, hogy minden évben rangos elismerést kaphasson az év legjobbnak ítélt erdőpedagógusa.

A Pilisi Parkerdő Zrt. a Madas László Emlékérem adományozásával azoknak a munkáját kívánja elismerni, akik a környezeti nevelés terén és az erdészeti erdei iskolákban történő szemléletformálás érdekében önzetlen munkát végeznek, kiemelkedő szellemi és gyakorlati eredményeket érnek el, valamint maradandó értékeket teremtenek, s így méltóvá válnak Madas László szellemiségének is emléket állító díjra.

A Madas László Emlékérmet Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója adta át.

A Madas László Emlékérmet 2023. évben Varga László a Szombathelyi Erdészeti Zrt. erdőpedagógusa kapta.

1980-ban természetvédelmi őrként kezdte pályafutását. Középiskolai tanulmányait a Roth Gyula Erdészeti Szakközépiskolában munka mellett végezte és ott szerezte meg erdésztechnikusi képesítését 1986-ban.

A Magyar Madártani Egyesületnek 1979-óta tagja. Néhány évig elnöke, 2022-ig pedig az alelnöke volt a Chernel István Helyi Csoportnak.

1980-ban Schmidt Egon ösztönzésére madártani és természetvédelmi szakkört indított egykori általános iskolájában. 1981-től madárgyűrűzéssel is foglalkozik, madárgyűrűző táborok állandó szervezője, résztvevője.

1981-től 10 éven át vett részt a Savaria Múzeum Alpokalja Természeti Képe kutatási programban. 1989-90-ben részt vett a Vas megyei Természetvédelmi Kerekasztal munkájában, s ebben az időszakban alapító és egyik első vezetőségi tagja lett a Pro Natura Egyesületnek. Tagja továbbá a Soproni Erdész Diákok Baráti Körének és a Vasi Múzeumbarát Egyletnek.

1984-től aktív tagja az Országos Erdészeti Egyesületnek, azon belül is kiemelten az Erdészeti Erdei Iskola Szakosztálynak is.

Az OEE 2016. évi székelyföldi vándorgyűlésén – nagyrészt erdei iskolai munkásságának elismeréseként – Decrett József Emlékérem kitüntetésben részesült.

2002-től foglalkozik környezeti neveléssel, 2006-óta Kőszegen a Stájer-házakban működő erdészeti erdei iskolának vezetője.  Az erdei iskolai erdőpedagógiai tevékenysége kapcsán Vas vármegyében több ezer óvodás, iskolás az ő előadásában szakértő és „erdészbarát” módon ismerkedett meg az erdővel és az erdőgazdálkodási munkákkal.

A kitüntetések, szakmai elismerések átadása után az Év Erdésze Országos Verseny ünnepélyes eredményhirdetése következett. A díjakat Kiss László elnök (OEE) , valamint Varga László vezérigazgató (Bakonyerdő Zrt.) adta át.

15. alkalommal rendezte meg az Egyesület a döntőt, ahol 20 versenyző mérte össze tudását. A döntőbe kerülést megelőzték a helyi válogató versenyek, ahol több mint 200 versenyző vetélkedett a döntőbe kerülés jogáért.

Az országos döntő idei helyszíne Gyenesdiás és Balatoncsicsó volt. Köszönet illeti a szervezőket, kiemelten a verseny főszervezőjét, dr. Patocskai Zoltánt, a Bakonyerdő Zrt. erdőművelési osztályvezetőjét.

Az egyes versenyszámok első helyezettjei oklevelet és a támogatók által felajánlott tárgyjutalmat kaptak, amelyek június 2-án, az Év Erdésze Verseny záró eseményén átadásra kerültek.

Harmadik díjat a KOS FASHION KFT. ajánlotta fel, amely 100.000.- Ft értékű vásárlási utalvány volt.

Az Év Erdésze Verseny harmadik helyezettje: Tratnyek Tamás a SEFAG ZRT. erdésze lett.

Második díj az erdészeti és vadászati termékeket forgalmazó Grube Kft. felajánlásából 250.000.- Ft értékű vásárlási utalvány volt.

Az Év Erdésze Verseny második helyezettje: Szukhentruk József a TAEG ZRT. erdésze lett.

Az első díj az Andreas STIHL Kft. felajánlásából STIHL termékekre vonatkozó 350.000.- Ft értékű vásárlási utalvány. Az első díj átadásához Bakon Gábor az Andreas STIHL Kft. ügyvezető igazgatója is csatlakozott a színpadon.

Az Év Erdésze Verseny első helyezettje és az Év erdésze cím birtokosa: Jánosi Kristóf a ZALAERDŐ ZRT. erdésze lett.

Hagyomány, hogy a verseny győztese a következő versenyig megőrzi az Év Erdésze Vándorserleget és egy fából készült digitális átlaló prototípusát.

Az Ünnepi Közgyűlés díjátadási ünnepség része ezzel véget ért.

Az Országos Erdészeti Egyesület ezúton is szívből gratulál a kitüntetett kollégáknak, tagtársainknak!

Hírszerkesztő: Nagy László, Forrás: OEE / OEE

Sokan szeretnek iskolába járni, de annál többen erdei iskolába, amit az intézmény korai, a századforduló idejéből származó elnevezése – szabadlevegős-iskola vagy szabadég-iskola – azonnal érthetővé tesz. Abban az erdei iskolában pedig, amelyikben Petrilláné Bartha Enikő az egyszemélyes pedagógus és iskolavezető, különös kiváltság tanulni.

Mert ha nem is teljesen olyan ő, mint dr. Dolittle, aki minden állat nyelvén meg tudott szólalni, az erdőlakók nyelvét alighanem ismerheti. Amilyen ragyogással képes ezeregyedszer is elmesélni, hogyan csinál puha fészket magának a tengelic, hogyan béleli a sajátját a cinege, ez aligha lehet másképpen. Már ezért is érdemes volt beszélgetni vele, aminek a jelentőségét tovább fokozta, hogy az elmúlt évtizedek szemléletformáló munkájáért és a környezeti nevelés terén elért eredményeiért az Országos Erdészeti Egyesület Madas László Emlékéremben részesítette, amelyet a kitűzővel és oklevéllel a szervezet 152. vándorgyűlésén, Gödöllőn vehetett át.

– Az különleges ebben, hogy Madas Lászlót, a Pilisi Parkerdő első igazgatóját – aki jurtatábort alapított, valamint elsőként hangolta össze a közjóléti tevékenységeket az erdészeti munkával – személyesen is ismerhettem – magyarázta az ünnepelt. – Az ottani, mogyoróhegyi , Makovecz Imre tervezte és az ő nevét is viselő – ma már Madas Lászlóról elnevezett – erdei iskolában első éves főiskolásként nyáron gyerekeket táboroztattam, ott találkoztunk, de álmomban se gondoltam, hogy egyszer kiérdemelhettem a róla elnevezett díjat. Pontosabban kiérdemelhettük, mivel nem tekintem csak a saját érdememnek. Mert hiába vagyok egyedüli főállású foglalkoztatottja a NYÍRERDŐ Zrt. által 13 éve alapított Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskolának, a kollégáktól, így a vezetőségtől is bármit kérhetek, azonnal segítenek. Ha felfedezzük az erdőt az erdészekkel, ha madarak és fák napi rendezvényt vagy vetélkedőt szervezek, és van 5-8 állomás, amelyen a gyerekek áthaladnak, félretéve a saját fahasználati munkájukat, mindenki azonnal bekapcsolódik. A vezetőség megnyitó beszédet mond, a technikai munkatárs szemléltető eszközöket készít és sorolhatnám. Áprilistól egymást érik a foglalkozások, illetve a nyáron három napközis tábort is nyitunk, amikor viszont kevesebb a feladat – ilyen helyzet a Covid alatt is adódott –, én segítek be, ha kell, például a könyvelésnél is. Annyira egy az erdészet és az erdei iskola, hogy a kettő egymástól elválaszthatatlan. Amikor egy erdész elpusztult bogárba botlik, rovar járta holtfával akad dolga, mindjárt az iskolára gondol, és behozza szemléltetéshez. És bár más erdei iskolában is kiváló munka folyik, sokszor a mienknél nagyobb anyagi lehetőségek mellett, nem biztos, hogy ugyanúgy észreveszik az eredményeket, mint itt. Tölgyfa Gábor, a Nyíregyházi Erdészet igazgatója közelről látja az iskola munkáját és értékeli is – mutatott körbe az erdészeti főépület oktatótermében, ahol rossz idő esetére ezer csoda, preparátumok, madárfészkek, odúk és különlegességek várják a gyerekeket.

Enikő már a csillebérci úttörőtáborban 17 évesen foglalkozásokat tartott, 1980 óta veszt részt madárgyűrűzésben. – Mint sok kisgyerek, én is Fekete István regényein nőttem fel, de az egyik legnagyobb, ma is élő tanítómesterem dr. Legány András Tiszavasváriból, aki a Bölcs bagoly szakkört vezette. Tizennégy évesen, fővárosi gyerekként az ő kezében láttam először kisvirágú, vagy cifra füzikét, tőle hallottam először a nyolcadikosoknak szóló természetvédő úttörők tiszavasvári találkozóján, hogy létezik vérehulló fecskefű. Bandi bácsiék látták rajtam az érdeklődést, és meghívtak a következő nemzetközi táborba. Így kezdődött, a nyaraimat rendszeresen a táboraikban töltöttem, illetve onnantól Kispesten az ő hatására tartottam nyulat és tyúkokat is – hallhattuk.

A kőbányai Szent László gimnázium biológia-tagozatosaként díszhalakat tartó, algológiával, madarászattal foglalkozó osztálytársak vették körül, kék-túráztak, kirándultak, egymástól tanultak. Szentlászlós diák volt Rockenbauer Pál is, a nagy sikerű gyalogos országjáró televíziós sorozat, a Másfélmillió lépés Magyarországon készítője, így nem egyszer csatlakoztak a stábjához egy-egy forgatáskor. Nagymarosnál a dunai szigeteken botanikai felméréseket végeztek, ennek is köszönhető, hogy nem épült meg a bős-nagymarosi vízerőmű. A barátnőjével ősnövénytani kutatásokban vettek részt, és rendszeresen visszajártak a tatai Öregtóhoz, ahol nagyon sokat tanulhattak a tatai Kuny Domokos Múzeum – méhcsípésben korán elhunyt – muzeológusától, Skoflek Istvántól.

Enikő elmondta azt is, hogy a hasonló pedagógia érzékkel megáldott férjének, Petrilla Attilának is nagyon sokat köszönhet, hiszen 14 éves kora óta alkotnak egy párt, és sok mindent közösen csinálnak, évtizedek óta. A szakbiológusi pálya helyett miatta választotta a Bessenyei György Tanárképző Főiskola biológia-földrajsz szakát. Férjével többféle helyi szakkört, Garbolcon pedig mindmáig Vadvízország tábort vezetnek, Erdei iskolájuk pedig már akkor volt, amikor a Nyíregyházi Állatparkot még csak Sóstó Erdei Szabadidőparknak nevezték. Mindig azon fáradoztak, hogy a felnövekvő nemzedékek tudjanak együtt élni a természettel, tudjanak az erdőben viselkedni, tisztában legyenek vele, hogy ott valamennyien vendégek vagyunk, és hogy felismerjék az élet jeleit, az élővilág nyomait.

– Ezt az iskolát még az elődöm, Tölgyfa Gáborné Bereczki Edit indította el, akit már gimnazistaként megismerhettünk. A mi egyik szakkörünkbe járt, rendszeresen besegített a nyári táboroztatásainkba is, olyan szemléletet alakítva ki benne, hogy az általa berendezett iskolába én szinte hazaérkeztem. A kezdetektől úgy rendezkedtünk be, hogy ki tudjuk szolgálni a helyi óvodákat és iskolákat, soha nem volt cél, és most sem az, hogy szállásadó erdei iskola legyünk. Persze jönnek hozzánk, Monorról, és más távolabbi helyekről is, ilyenkor tudunk ajánlani szálláshelyeket – folytattuk a beszélgetést.

A nyitvatartás papírforma szerint 8 órától 16.30 óráig tart, de Enikőt gyakran az est terepen, az éjszakai vadlesre vállalkozók körében találja. Egyébként is azt vallja: legjobb tanterem az erdő, ahol madarakat etetni, gyűrűzni lehet, és tanösvénytúrákat követően remekül feldolgozható mindaz, amit találnak, látnak, hallanak. Ha az idő ezt mégsem engedné, a tantermi lehetőségek is ki tudják szolgálni a gyerek minden érzékszervét: tapinthatnak, bármit megnézhetnek, megszagolhatnak. S ha úgy adódik, a félnapos, illetve 2-3 órás foglalkozások keretében akár az erdészet udvarán is kihúzható a madárháló, megfigyelhető egy-egy hatalmas holtfarönk lakóinak az élete.

Petrilláné Bartha Enikő négy gyermeke közül mindegyik imádja a természetet, a fájához legközelebb mégis a legnagyobb lánya esett, akiből állatorvos lett, és a legkisebb, aki ugyan a lovak „szerelmese”, mégis úgy mászik fel egy vércsefészekhez mindmáig, akár a fiúk legügyesebbike.

Óhatatlanul ki kellett kérnünk Enikő véleményét a globális felmelegedésről is: – Mindebből szerencsére az erdőben nem sok minden látszik, ott az élet még stabilnak mondható. Hazánkban az erdősültség már a 22 százalékot is meghaladta, megközelítve a 30 százalékos iránycélt. A cinegék, pintyek, rigók, harkályok, az erdei madarak – köszönik – jól vannak, veszélyesen elszegényedett viszont a vizes élőhelyek és az agrárterületek élővilága. A kis tocsogók – ahol a bíbicek, a cankók költeni tudtak – eltűntek, Tiszavasvári Fehérszík Természetvédelmi Területe is csak nagy sivatag, Nincsenek legeltetett legelők, nem tud hova fészkelni a cigánycsuk, és vigasztalan látvány, amikor a vizes területekhez szokott nemzeti madarunk, a bíbic a kiszáradt legelőn egy vadrózsabokor alatt, annak árnyékában szomorkodik. 

forrás: SZON