A Magyar Mezőgazdasági Múzeumban nyílt meg 2026. június 17-én, szerdán, Az erdő a jövőnk záloga című új állandó kiállítás, amely az erdőgazdálkodás történetét, a modern erdészeti munkát és az erdők természetvédelmi, rekreációs szerepét mutatja be. A tárlat a hagyományos erdészeti eszközök és munkafolyamatok mellett már a XXI. század kihívásaira is reflektál: helyet kap benne a természetközeli gazdálkodás, a klímaváltozás hatása, valamint az erdők egyre fontosabb közjóléti funkciója is.

A megnyitót követően Ferencz Zoltánnal, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium erdészetért felelős helyettes államtitkárával villáminterjúban beszélgettünk arról,

• hogyan alakíthatja át a klímaváltozás a magyar erdőgazdálkodást,
• miért szorítanák vissza a tarvágásokat,
• és milyen jövő várhat a hazai erdőkre az előttünk álló évtizedekben. 

El kell tüntetni a tarvágást

Gajdos László élő környezetért felelős miniszter egyértelművé tette nemrégiben, hogy fel akarja számolni az ipari szemléletet az erdészetben, moratóriumot hirdetne a védett erdők fakitermelésére, és leállítaná a tarvágásokat. Helyettes államtitkárként ön hogyan fogja ezt átvinni a gyakorlatban az erdészeknél, mennyire állnak készen egy ilyen radikális leállásra?

Ez nem radikális leállás. Azt kell látni, hogy az erdőknek jelen pillanatban már csak a nyolcvan százaléka van gazdasági rendeltetés alatt. Nekünk nem ezt az arányt kell megváltoztatnunk, hanem a vágási szemléletet.

El kell tüntetnünk a tarvágást, mert ha tarra vágod az erdőt, és megjön a nyár, mindegy, milyen kis növény van alatta, az el fog száradni.

Mi ötven–hatvan éves szálalóvágásokat, örökerdő-technológiát fogunk bevezetni. Ki kell vennünk a fát, mert olyan nincs, hogy teljesen otthagyjuk az erdőt.

Ez bevált módszer?

Ezek már kitalált módszerek, már látható számok vannak Magyarországon, és tanítjuk egymást az erdészekkel. Van, aki előrébb jár, mint a Pilisi Parkerdő, és van, aki kicsit hátrébb. Ezek az új módszerek bevezetés alatt állnak. Egy biztos, Gajdos László miniszter úr jól mondta, és meg is fogjuk csinálni: 

az erdészeti ágazat jelen pillanatban nyereségérdekelt, ezen biztosan változtatni fogunk, és eltoljuk a működést nonprofit irányba.

De az, hogy az erdőkkel dolgozzunk, nem változik meg. Nyilván lesznek nagyon védett szentélyerdők, ahol tényleg nem nyúlunk semmihez, de az erdők zömében kellenek a módszerek, amelyekkel biztosítjuk a jövőt.

Gajdos László miniszter szerint az állami erdészetekben a fakitermelés helyett az ökológiai szemléletnek kell győznie. Miből fognak így élni és működni ezek a társaságok, ha kivesszük a kezükből a tömeges fahasznosítást?

Ahogy az előbb is utaltam rá, itt csak a piac egy részéről beszélünk. Magyarországon nagyjából 3,5–3,9 millió köbméter fakitermelés várható. Ennek nagyjából a fele van az állami erdőgazdaságoknál, a másik fele pedig a magánerdőknél, a vízügynél és a nemzeti parkoknál realizálódik.

Ehhez mennyire kell átalakítani a teljes finanszírozást?

Magyarországon a fakitermelések mennyiségének nagyjából a fele van az állami erdőgazdaságoknál, a másik fele pedig a magánerdőknél, a vízügynél és a nemzeti parkoknál realizálódik.

Vannak erre már tervek?

Persze, megvannak a térségi terveink.

Mit lehet tudni a részletekről?

Azt, hogy szeptember 30-áig bejött a vágási moratórium a védett és fokozottan védett Natura 2000-es területekre. Közben készítjük azokat az ajánlásokat a nemzeti parkoknak és a magánerdészeteknek, hogy hogyan nyúljanak még az idei tervekhez, és hogyan építsük fel az új ökológiai szemléletben a 2027-es terveket. 

A tervezés nagyon összetett módszer, mert együtt kell dolgoznia az erdőtervezőknek, a természetvédőknek és az erdőgazdálkodóknak, ahol mindenkinek a tudása legjavát kell adnia. Az erdőgazdaságok átalakítását eldöntöttük, az erdőből származó javak maradéktalanul az erdők védelmét, helyreállítását, fejlesztését fogják szolgálni, hiszen ez a társadalmi elvárás.

Most változni fog a világ

Azt szokták mondani, hiába ültetünk rengeteg fát, ha közben nincs elég csapadék és fogy a talajvíz.

Képzeljük el az erdő fáit úgy, mint egy óriási, többszintes ernyőt: van benne sokféle fafajú, méretű fa, egymással többszörös átfedésben, amelyek saját mikroklímát biztosítanak. Ha ezt az egységet nem bontjuk meg durván, hanem csak egyesével vesszük ki a fákat úgy, hogy a terület mindig árnyékban marad, akkor az erdő megtartja a páratartalmát és a nedvességet.

Ez az a technológia, amivel folytonossá tudjuk tenni az erdő életét, folyamatos erdőborítást tudunk biztosítani, és akkor az anyaállomány védelmében fel tudnak jönni a kicsi fák is. De ha a régi módszereket folytatjuk, az erdő egyre több helyen képtelen lesz a megújulásra, megmaradásra.

Az erdőgazdálkodás része lesz a jövőben több vízmegtartó projekt is, ahol az élő és a holt fák is segítenek megtartani a vizet. Fontos a völgyek vizeinek megtartása, hogy ha nagy eső jön, ott maradjon a víz, és segítse az erdőt. Minden olyan trükköt és okosságot bevetünk, amit az emberiség már tud, és máshol már alkalmaztak, csak nálunk eddig még nem kellett. Nekünk ezeket most kell megtanulnunk, mert a mai csapadékviszonyok már teljesen mások, mint harminc évvel ezelőtt.

A kiállítás szerint az erdő a jövő záloga, de ha a klímaválságot vagy a száradó fákat nézzük, akkor most zálogunk van, vagy inkább óriási adósságunk a jövő felé?

Óriási feladatunk van. Azt kell ebből megérteni, hogy az erdő néma: mindennel kölcsönhatásban van és állandóan változik. Ezért mondtam, hogy ez a munka már inkább tudomány, mint klasszikus erdészet. Bevonjuk a tudósokat, jönnek az erdészeink, akik látják tő mellett, hogy mit kell csinálni, és szabályozási oldalról is beszállunk, mert egy kísérletező fázis következik.

Magyarország déli részén már látszik, hogy változik a klíma, az ott lévő, eddig nagyon nagy biztonságot és nyugalmat adó erdőink elkezdtek száradni. Most csináljuk azokat a módszereket, amiről meséltem: a biodiverzitást, a sokféleséget, a sokféle szintet tesszük be az erdőkbe. El is kezdtük már a munkát annak érdekében, hogy harminc év múlva sokkal jobb erdőink legyenek. A klímaváltozást most követjük le, mert ha őszinte akarok lenni, elrohant mellettünk, és újra kell tanulnunk a szakmát. Újra is tanuljuk. Például 2014-ben még kivették az erdőtörvényből a kísérleti erdőt mint metódust és lehetőséget, pedig van, amire most tényleg nincsen kész válaszunk.

Mire nincs most azonnali válasz?

Hogy milyen fát kell odatenni, lesz-e elég víz, vagy hogy a termőhely hogyan fog alakulni. Lehetőséget kell adnunk az ott lévő embereknek, hogy kitalálják a megoldást. A tudósok ma már ismerik a fák DNS-rendszerét is, ugyanúgy, mint a humángenom-projektnél. Már tudják a szárazságtűrő DNS-eket, és azt is, hogy mit kell csinálni belőle.

Itt most változni fog a világ. Dolgozni fogunk az őshonos fajokkal, de kísérletképpen délebbi fajokkal is, és fel kell építenünk az új állományokat. Öt gyerekem van, úgyhogy van bennem küldetéstudat, hogy ők még olyan örökséget kapjanak tőlünk, amilyet mi kaptunk. De ez most tényleg nehezebb, mert a csapadékhelyzet megváltozott, ezt mindenki hallja és látja.

forrás: Index

A vendégeket Dr. Estók János főigazgató köszöntötte. A kiállítást Ferencz Zoltán, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium erdészetért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg. Gáspár László főmuzeológus, a kiállítás kurátora tárlatvezetést tartott a megjelenteknek. Az ünnepi alkalmon Fülep Márk fuvolaművész lépett fel.

A tárlat rendszerezi az erdőgazdálkodási munkaműveleteket, megjelenítve a természetvédelem, a közjólét és a rekreáció elveit, és interaktív, érzékletes formában mutatja be a hazai erdők kincseit. Emellett a kiállításon hangsúlyosan szerepel a kutatás és a társadalmi szerepvállalás témaköre is – hangzott el a szerdai kiállításmegnyitón.

"Régen az erdő a mindennapi túlélés, az élelemszerzés terepe volt, ma pedig a klímavédelem, a vízbiztonság, a talajbiztonság és a jövő generációinak életminőségét meghatározó stratégiai erőforrás" - hangsúlyozta Ferencz Zoltán, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium erdészetért felelős helyettes államtitkára.

"Az elmúlt évek közvéleménykutatásai világosan megmutatták, hogy a magyar társadalom számára a környezet ügye az egyik legfontosabb kérdéssé vált. (…) Ez az igény találkozott a kormányzati szándékkal, létrejött az önálló Élő Környezetért Felelős Minisztérium, mely felel Magyarország élő környezetének fenntartható szabályozásáért, kezeléséért és fejlesztéséért" - emelte ki Ferencz Zoltán.

A helyettes államtitkár a jövő erdőinek fenntartható működési keretei közé sorolta az ökológiai stabilitás és ellenállóképesség, valamint a víz- és a talajbiztonság kérdését, a gazdasági és társadalmi fenntarthatóság témakörét, a folyamatos társadalmi kommunikációt, illetve a tudomány, a szakma és a civil szervezetek képviselői által közösen kialakított szabályozási rendszer kialakítását.

"A világ, amelyben az erdők élnek, gyorsabban változik, mint valaha. A klímaváltozás nem távoli fenyegetés, hanem mindennapi valóság: hosszabb aszályok, szélsőségesebb időjárás, új kártevők, átalakuló élőhelyek a jellemzők. Az erdő csendje ma már nemcsak békét hordoz, hanem figyelmeztetést is" - szögezte le Ferencz Zoltán. (MTI)

A kiállítás az erdőt a magyar nemzeti zöldvagyon alapelemeként mutatja be. Az erdő egyszerre ökológiai rendszer, szénmegkötő infrastruktúra és megújuló erőforrás. Emellett a turizmus, az oktatás és a kutatás tere, illetve összetett társadalmi kérdés is.

A tárlat gazdag tárgyi anyagon keresztül idézi fel az erdőgazdálkodás történetét és az erdészek mindennapi munkáját. A rendezők 21. századi szemléletű, interaktív kiállítást alkottak. Külön hangsúlyt kapott az erdei rekreáció és a szabadidős tevékenységek bemutatása.

A kiállítás üzenete világos. Erdeink nemcsak a múlt örökségét őrzik, hanem a jövő zálogát is jelentik. A klímaváltozás új kihívások elé állítja a hazai erdőket. A jövő ezért a változást jobban tűrő, őshonos fafajokat és a klímához alkalmazkodó erdőművelési módszereket kíván.

Egyesületünk számára külön öröm, hogy a kiállításon önálló tárlót kaptunk. Az Országos Erdészeti Egyesület az erdész szakma legrégebbi társadalmi szervezete, amely 1866 óta szolgálja a hazai erdőket. A tárlóban történeti kiadványok, érmek és jelvények idézik fel az egyesület gazdag múltját, emellett az Erdészeti Lapok korábbi számai is helyet kaptak benne. A folyóirat 1862-ben indult, megjelenéséről pedig 1873 óta folyamatosan Egyesületünk gondoskodik.

„Az erdő a jövőnk záloga” mostantól állandó tárlatként várja a látogatókat a Vajdahunyadvárban. A családbarát, élményközpontú kiállítás egyaránt szól a szakmai közönséghez és a legfiatalabbakhoz.

Forrás, fotók: OEE / Hasulyó Péter

Kőrösi Levente természetvédelemért és állatjólétért felelős államtitkár a tárlat megnyitóján a biodiverzitás megőrzésének fontosságára hívta fel a figyelmet.

Hozzátette: együttműködésre van szükség, a társadalom egészének és az üzleti szférának is részt kell vállalnia a megőrzésben.

Erősíteni szeretnék az oktatási tevékenységeket is, amelyhez nemcsak a nemzeti park igazgatóságok ökoturisztikai, oktatási infrastruktúrája áll a rendelkezésre, hanem az erdészeti vállalatoké is.

A célok megvalósításában a nemzeti parkok lesznek az eszközök, hiszen nagy szükség van arra a tudásra, tapasztalatra és elkötelezettségre, ami az igazgatóságokon rendelkezésre áll – hangsúlyozta.

Elmondta: régóta várták, hogy az élő környezetnek legyen egy önálló minisztériuma, s ennek létrejöttével talán történelmi lehetőség áll előttünk.

Hozzátette: egy tárcánál van jelenleg a környezetvédelem, a természetvédelem, a teljes vízügy, beleértve a mezőgazdasági öntözést, a víziközmű-szolgáltatásokat, valamint a klímapolitika, a hulladék, a körforgásos gazdaság és az állatvédelem is. A minisztérium több mint 600 fővel fog megalakulni, jóval erősebb felhatalmazással rendelkező minisztériumot építenek, mint ami 2010 előtt volt.

Elmondta: a biológiai sokféleségért felelős államtitkárság alá tartozik a természetvédelem, az erdők és az állatvédelem. Az államtitkár beszélt a hazai erdőgazdálkodásról is, kiemelve: a minisztérium fakitermelési moratóriumot hirdet majd egy átmeneti időre, felülvizsgálják a szerződéseket, és kijelölik azokat az erdőterületeket, ahol a későbbiekben nem lehet majd fakitermelést végezni.

Negyedik alkalommal mutatkozik be magyarországi nemzeti park a budapesti Vajdahunyad várban – emlékeztetett Estók János, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója.

Kifejtette: a való életben egymást erősítően kapcsolódnak össze például a mezőgazdasági termelés, az élelmiszer feldolgozás, a vízügy, a nemzeti parkok, az erdők, a vidékfejlesztés. A Mezőgazdasági Múzeumban 1896 óta ezt a világot mutatják be – tette hozzá.

Jövőre ünneplik a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság létrehozásának 50. évfordulóját – közölte Rónai Kálmánné, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója.

Hozzátette: három vármegyére kiterjedően mintegy 900 ezer hektáron vannak jelen, nagyon széleskörű tevékenységet végeznek.

Az augusztus 30-ig látható interaktív tárlat tablók, makettek, egyéb tárgyak és vetítések segítségével mutatja be a bükki középhegységi táj arculatát, barlangokat, vízfolyásokat, a növényzetet és a védett állatfajokat.

A tárlatot Lükőné Örsi Gabriella, intézményünk könyvtárigazgatójának és Bíró Tibor, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság-Ökoturisztikai és Környezeti Nevelési Osztály vezetőjének kurátori tárlatvezetése keretében csodálhatták meg a jelenlévők. A megnyitó eseményt a Felsőtárkányi Hagyományőrző Néptáncegyüttes tagjainak produkciója színesítette.

forrás: MTI

Kállai Márton öt éve készít fényképeket Magyarország nevezetes, legnagyobb és legidősebb fáiról. Mindebből most – Kovalik Máté képszerkesztő segítségével – album készül. Az ország összes megyéjében, több mint száz helyszínen készült felvételeket tudományos és szépirodalmi szövegek kísérik.

A kiállítás a Vajdahunyadvárban tekinthető meg.

forrás: Agrárminisztérium

Nagy István szerint a márciusi ifjak példája, ’48 üzenete minden magyar öröksége. S bár 177 év alatt nagyot fordult a világ kereke, van, ami nem változott: ahogy akkoriban, úgy most sem akarnak mást a magyarok, mint békét és szuverén, szabad Magyarországot.

„Nekünk ma a bécsi udvar helyett, a brüsszeli udvar diktál. Előírja, hogy kit engedjünk be a határainkon, kivel éljünk együtt, hogyan neveljük a gyerekeinket, mennyi pénzt hajtsunk be a magyaroktól, a nyugdíjasoktól, családoktól, a vállalkozóktól. Háborúba és esztelen költekezésbe akarnak minket hajszolni, nekik Ukrajna az első! – hangsúlyozta a miniszter, majd leszögezte: „a Hősök ma is mi vagyunk, a Lázadók, akiknek a gerince soha nem hajlik meg, akiknek mindig Magyarország az első.”

Kiemelte, hogy a kormány az agrárium, a vidék Magyarországának az ügyével szolgálja a hazát. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban, e két nemzetstratégiai ágazatban is biztosítani kell, hogy ne váljunk kiszolgáltatottá sem piaci, sem ellátási, sem biztonságpolitikai szempontból. A kormány kiáll a magyar gazdákért, akik nélkül nem kerül kenyér az asztalra. A kihívásokkal bőven szembesülő szektor versenyképességét pénzügyi forrásokkal, pályázatokkal, új jogszabályokkal, fejlesztésekkel, intenzív és erőforrás-hatékony technológiákkal segíti.

A gazdákkal közösen azért dolgozunk, hogy erős, versenyképes agráriumot és élelmiszeripart teremtsünk, amely sikerrel legyőzi az akadályokat, és amely biztos megélhetést, boldogulást nyújt az ágazat szereplőinek és képes az önellátásra – közölte a tárcavezető.

A magyar agrárium megújításának történetébe az elmúlt években sokan beírták nevüket. A legkiválóbbakat pedig a nemzeti ünnepünk alkalmából is köszöntötték.

Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést adományozta

Dr. Németh Róbert, a Soproni Egyetem egyetemi tanára részére, a faanyagtudományok, különösen a szerkezet és az anyagtulajdonságok összefüggésrendszereinek feltárása terén végzett, több évtizedes kimagasló szintű kutatómunkája elismeréseként.

Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozta

Bajnai Csaba, agrármérnök, az Ipoly Erdő Zrt. Kelet-Cserháti Erdészetének vezetője részére, az erdő- és vadgazdálkodás egyensúlyának fenntartása érdekében végzett odaadó munkája elismeréseként.

Keszléri József, a Pilisi Parkerdő Zrt. Budakeszi Erdészetének vezetője részére, az erdész szakma megbecsültségének erősítése érdekében végzett értékes munkája elismeréseként.

Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést adományozta

Schmotzer András, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Élővilágvédelmi Csoportjának kutatási szakreferense részére, természeti értékeink megőrzése érdekében, valamint a tudományos ismeretterjesztés területén végzett áldozatos munkája elismeréseként.

Vókó László, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Nyugat-Veszprém, Kelet-Zala Tájegységének természetvédelmi őre részére, a természetvédelmi értékek szakszerű védelme érdekében végzett színvonalas munkája elismeréseként.

Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke a Magyar Bronz Érdemkereszt kitüntetést adományozta

Macsárné Varga Katalin, a Vérteserdő Zrt. nyugalmazott könyvelője részére, az eredményes erdőgazdálkodást támogató, pénzügyi területen végzett, magas színvonalú munkája elismeréseként.

Nagy István miniszter az Életfa Emlékplakett Arany fokozatát adományozta

Dr. Herpay Imréné, a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság nyugalmazott adminisztrátora részére, a megalakuló nemzeti park működtetésének elősegítése érdekében végzett áldozatos munkájáért.

Kirchkeszner György, a VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. nyugalmazott erdőművelő erdésze részére, rakodókezelőként és erdőművelőként végzett, a fiatal generációk számára is példaértékű munkájáért.

Papp Gyulának, a Bakonyerdő Zrt. nyugalmazott erdőművelési osztályvezetőjének a balaton-felvidéki és a bakonyi erdők gyarapítása és minőségi nevelése terén 34 éven át végzett kiemelkedő munkája elismeréseként. Munkája során részt vett a Bakonyban található a Forrasztókői egzótakert kialakításában, Bakonybélben a Bakony növény- és állatvilágát, az ott lakók életét bemutató Erdők Háza kiállítás létrehozásában és a Bakony Tájvédelmi Körzet kialakításában is.

Vénusz Tibor, a Vérteserdő Zrt. nyugalmazott arborétum-vezetője részére, az Agostyáni Arborétum fejlesztése, a természetismeret népszerűsítése terén elért eredményeiért.

Nagy István miniszter az Életfa Emlékplakett Ezüst fokozatát adományozta

Rauch Imre, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. nyugalmazott tervezője részére, a Jeli Arborétumot körülvevő fenyőállomány kialakításában játszott szerepéért.

Dr. Tóth Aladár, a Mecsekerdő Zrt. nyugalmazott területrendező főmunkatársa részére, a baranyai erdészettörténeti kutatások területén szerzett elévülhetetlen érdemeiért.

Wachtler Richárdné, a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. nyugalmazott vezetőkönyvelője részére, a társaság adminisztratív, valamint gazdasági feladatainak szakszerű ellátásáért.

Nagy István miniszter az Életfa Emlékplakett Bronz fokozata elismerést adományozta

Osvald Géza, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. nyugalmazott vagyonkezelési vezetője részére, a Vas vármegyei állami erdőgazdálkodás szolgálatában végzett áldozatos tevékenységéért.

Zsuppán Ernő, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. nyugalmazott fahasználati műszaki vezetője részére, a fenntartható erdőgazdálkodás érdekében végzett lelkiismeretes tevékenységéért.

Nagy István miniszter a Fasching Antal Díjat adományozta

Dr. Mélykúti Gábor, a Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Karának egykori dékánja részére, földmérő szakember generációk oktatása-nevelése terén végzett eredményes munkájáért, kutatói tevékenységéért.

Nagy István miniszter Miniszteri Elismerő Oklevelet adományozott

Posta Róza, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság környezeti nevelője részére, a Fecskeház erdei iskola vezetőjeként végzett kiváló munkájáért.

Szanyi Tamás, a Déli Agrárszakképzési Centrum Széchenyi Zsigmond Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium karbantartója részére, a nagy szakértelemmel végzett, közel négy évtizedes értékteremtő, értékmegőrző tevékenységéért.

Támton László, a VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. autószerelője részére, a gépjárművek, munkagépek javítása, karbantartása során végzett lelkiismeretes munkájáért.

Varró Albert, az EGERERDŐ Zrt. vasúti járművezetője részére, a Szilvásváradi Állami Erdei Vasút mozdonyvezetőjeként végzett, elhivatott munkájáért.

A kitüntetettek teljes névsora ide kattintva érhető el.

Az eseményen készült fotók itt elérhetők.

forrás: AM Sajtóiroda

A Dráva az egyik legjobb ökológiai állapotú folyónk, ennek köszönhetően jött létre itt a Duna-Dráva Nemzeti Park, 5 tájvédelmi körzet és 19 természetvédelmi terület, mely biztosítja ennek a kivételes és sokszínű élővilágnak a fennmaradását. – fejtette ki Rácz András, természetvédelemért felelős államtitkár kiállításmegnyitó beszédében. E kiemelkedő terület megóvását és nemzetközi érdekérvényesítését segíti továbbá a Duna-Dráva-Mura bioszféra-rezervátum, amely a világon egyedülállóan 5 ország (Magyarország, Ausztria, Horvátország, Szerbia és Szlovénia) részvételével alakult meg. A Vajdahunyadvárban megrendezett kiállítás annak a hagyományteremtő, nemzeti parkokat bemutató sorozatnak a része, ami a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság bemutatkozó tárlatával kezdődött meg tavaly – tette hozzá az államtitkár.

Magyarországon a nemzeti parkok természeti értékei iránti érdeklődést a közvélemény-kutatások is bizonyítják. A felmérések alapján az emberek 95 százaléka saját bevallása szerint szívesen tölti szabadidejét a természetben, 70 százalékuk pedig járt is már valamelyik nemzeti parkban. Emellett a megkérdezettek 98 százaléka fontosnak gondolja a természeti és táji értékek ismeretét – folytatta az államtitkár, kiemelve a nemzeti parkok természetvédelmi értékeket bemutató feladatainak szerepét. Hozzátette továbbá, hogy egyre nő a hazai nemzeti parkok aktív kikapcsolódási lehetőségei iránti érdeklődés is, melyre a 21. századi látogatói igényeket is kielégítő infrastruktúra-hálózatot épült ki az elmúlt évtizedben a nemzeti park igazgatóságok működtetésében. Erre a tavaly decemberben zárult KEHOP program keretében a 10 nemzeti park igazgatóság területén 100 projekt valósult meg összesen 42 milliárd forint értékben. A Duna-Dráva nemzeti Park Igazgatóság a KEHOP program keretében több mint 2,5 milliárd forintból 8 projektet valósított meg: ezek között volt a Bezerédi-Duna ág rehabilitációja, valamint a Kikerics panoráma sétánnyal és egy fogadóépülettel bővült, a megújult Nagyharsányi szoborpark.

Az államtitkár kiemelte továbbá, hogy a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működtetésében 3 látogatóközpont, 23 tanösvény, 6 barlang, 1 arborétum, 4 tematikus bemutatóhely és 5 szálláshely található, melyeket tavaly több mint száznegyvenezer regisztrált látogató keresett fel. Példaként említette továbbá, hogy kifejezetten magas az érdeklődés a nemzeti park élettelen természeti értékei iránt is, hiszen az idelátogató kirándulók közel fele kifejezetten barlanglátogatási céllal érkezik a Duna-Dráva Nemzeti Parkba.

A természeti környezetünk és a jelen kihívásai mellett  a múltunkra és kulturális értékeink megőrzésére is felhívta a figyelmet az államtitkár, hiszen a nemzeti Park vagyonkezelésében áll a Mohácsi Nemzeti Emlékhely is. Kiemelte, hogy a Mohács500 program keretében jelenleg is folynak a mohácsi csatával kapcsolatos tudományos kutatások, valamint a mohácsi csata ötszázadik évfordulója alkalmából 2026-ig megvalósuló fejlesztések is. Ez a téma is külön figyelmet kap a Mezőgazdasági Múzeum kiállításán.

A mostani kiállítás célja komplex formában bemutatni a Duna-Dráva Nemzeti Park természeti értékeit, egyediségét, különleges élővilágát; valamint áttekinteni azt, hogy a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakemberi mit tesznek ezen értékek megőrzéséért és fennmaradásáért az állami természetvédelem vagyonkezelésében. Emellett kitért arra, hogy a kiállítás illeszkedik abba a szemléletbe, amit több, mint 100 évvel ezelőtt a Magyar Mezőgazdasági Múzeum egykori munkatársai az alapításkor megfogalmaztak, hogy a vidéki környezetet, a vidék természeti értékeit és az ott élő emberek mindennapjait hozza közelebb a Budapesten élőknek – zárta beszédét.

forrás: AM Sajtóiroda

forrás: AM / OEE