Thuróczy Lajos születésének 100. évfordulóján, augusztus 28-án egykori turistatársai, családtagjai és az MTSZ képviselőinek jelenlétében megemlékezést tartottak a rákospalotai köztemetőben lévő sírjánál, majd a Lokálpatrióták a XV. kerületét Egyesület kezdeményezésére felavatták az emléktábláját a Magyarok Nagyasszonya templomnál. Augusztus 30-án Galyatetőn folytatódott a centenáriumi ünnepség-sorozat: egy rövid közös túra után került sor a turistatérképeken eddig Galya-kilátó néven szereplő torony átkeresztelésére.

Ennek alkalmából az MTSZ részéről az elnökség egyik tagja, Tömördy Szabolcs, a tulajdonos Egererdő Zrt. vezérigazgatója, Dobre-Kecsmár Csaba, a család képviseletében pedig Wolf Richárd idézte fel Thuróczy Lajos tevékenységét és emlékezetét, majd Dobák Gábor plébániai kormányzó megáldotta a kilátót.

Az épület lábánál az MTSZ elhelyezett egy tájékoztató táblát is, amely röviden ismerteti Thuróczy Lajos munkásságát és a kilátó történetét, illetve az Országos Kéktúra közeli irányító tábláin is kicserélték a torony nevét Thuróczy Lajos-kilátóra.

A Galya-tető tömbjének legmagasabb pontján még 1934-ben, egy korábbi fatorony helyére épült meg az a 17 méteres kilátó, amit 2015-re, a Magyar Természetjáró Szövetség konzorciumvezetésével, az Egererdő Zrt. beruházásában felújítottak, és 13 méterrel megmagasítottak.

A rangos építészeti díjakkal jutalmazott modernizáció keretében a torony külsejére egy fel- és egy levezető acéllépcső épült, a belsejében pedig három, éjszakázásra alkalmas, minimalista „bivakszobát” alakítottak ki.

Csaknem 1000 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő teraszáról az ország egyik legszebb kilátása nyílik: a Mátra mellettünk hullámzó hegyein, a szemközt magasodó Kékesen túl a Karancstól a Bükk-fennsíkig pásztázhatjuk végig a horizontot, és feltűnnek a Felvidék hegységei, köztük tiszta időben még a Magas-Tátra is.

A kilátó egyben annak az Országos Kéktúrának az egyik leglátványosabb pontja, amelynek a Budapesti Lokomotív Sportkör Természetjáró Szakosztályának tagjaként az 1950-es évek elején alapítói közé tartozott Thuróczy Lajos is.

Az 1925. augusztus 28-án született, és 2021-ben 96 évesen elhunyt „Lajos bácsi” a hazai turistaélet meghatározó alakja volt.

Bár 1952-ben ő nyerte meg a magyar tájékozódási versenyzés történetének első egyéni bajnokságát, és eleinte a „Lokó” összes tevékenységében részt vett, 1958-ban ő lett az ország első „hivatásos turistája”, amikor elfogadta az akkoriban a sporthivatalhoz tartozó Magyar Természetbarát Szövetség irodavezetői, titkári posztját.

Innentől egész életében a túrázók közösségét szolgálta, és nem sokat törődött a saját teljesítéseivel, minősítéseivel. 2011-ben megjelent életrajzi könyvében így írt erről: „Részemre is megszűnt a rendszeres túrázás. Bár állandóan jöttem-mentem, alig voltam otthon a hétvégeken, de általában nem oda mentem, ahová én akartam, hanem ahova az ügy érdekében menni kellett. Viszont kevés embernek adatik meg, hogy az legyen a foglalkozása, ami a szenvedélye.”

Turista találkozókat, konferenciákat, sátortáborozásokat, gyerektáborokat, szemináriumokat szervezett. Részt vett a nemzetközi természetbarát szövetség kongresszusain, az enyhülő szocializmus éveiben segített újra bekapcsolni a hazai turistaéletet a nemzetközi vérkeringésbe.

Megalapította az Aranyjelvényes Túravezetők Klubját, 12 évig elnökségi tagja volt az Európai Gyalogos Turista Szövetségnek.

A többször újjáalakuló MTSZ-nek is elnökségi tagja, elnökhelyettese, rövid ideig elnöke, majd tiszteletbeli elnöke lett. Eközben számtalan bizottság munkáját segítette. Az összes szakágban aktív volt: nemcsak a gyalogtúrázásban és a tájfutásban, hanem vízen, két keréken, sílécen, barlangban, sziklán. Sőt még a motoros túrázás is szívügye volt, és a magyar kempingklubnak szintén elnökségi tagja, majd alelnöke lett. A munkásságáért 2009-ben méltán kapta meg a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet.

Thuróczy Lajos szerkesztette az Országos Kéktúra első, 1964-ben megjelent útikalauzát, de még a 2010-es évek közepén, az Országos Kékkör átfogó felújítása során is értékes szakmai tanácsokkal segítette a Magyar Természetjáró Szövetséget. Ennek a projektnek lett az egyik koronaékszere a Galya-kilátó, amelynek az átépítése utáni avatásán, 90 évesen személyesen is részt vett. A hazai természetjárás szervezésének megkerülhetetlen alakja 2021-ben, 96 évesen hunyt el.

forrás: Turista Magazin

Száz éve, 1925. augusztus 28-án született Thuróczy Lajos, az MTSZ egykori tiszteletbeli elnöke, akinek neve egybeforrt az Országos Kéktúrával. A centenárium alkalmából a rákospalotai temetőben, Thuróczy Lajos sírjánál tartott megemlékezést a Magyar Természetjáró Szövetség a család és természetjáró barátok jelenlétében.

Nagy János, Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár, az MTSZ elnökségének tagja beszédében felidézte Lajos bácsi alakját, aki 90 éves kora felett is rendszeresen bejárt a szövetség irodájába, és beszélgetett a régi és új kollégákkal egyaránt. Megismerhettük Thuróczy Lajos életének meghatározó pillanatait, és azt, hogy miként lett a hazai természetjárás megkerülhetetlen, központi alakja. A jelenlévők sok személyes történeten keresztül kaphattak betekintést Lajos bácsi elképesztően széles körű szervezői tevékenységébe és „hivatásos turistaként” végzett munkájába.

A megemlékezés végén az MTSZ koszorút helyezett el a sírjánál, majd a résztvevők átvonultak a rákospalotai Széchenyi térre.

A Lokálpatrióták a XV. kerületért Egyesület kezdeményezésére ugyanis a Magyarok Nagyasszonya templomnál található kerületi hírességek sétányára kihelyezték Thuróczy Lajos emléktábláját is. Nem messze az édesapjának és nagyapjának emléktáblájától – előbbi ugyanis nemcsak Rákospalota főszámvevője, hanem a Magyarországi Kárpát Egyesület Börzsöny Szakosztályának ügyvivő elnöke, tehát maga is neves turista volt, míg utóbbi az akkor még önálló község adóügyi jegyzőjeként dolgozott, és nem mellesleg önkéntes tűzoltóként is.

Ezen a megemlékezésen Rákospalota alpolgármestere, Csernák János, az MTSZ elnökségéből Klenczner István, valamint a Lokomotív Turista Egyesület vezetője, Ispánovity Márton, továbbá a tájfutó közösség részéről Bozán György méltatta beszédben Thuróczy Lajos gazdag örökségét. Utána Mészáros Péterrel, a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivőjével közösen elültettek egy korai juhar csemetét – az erdőgazdaság adományát – az emléktábla mellé.

Az ünnepi megemlékezés augusztus 30-án, szombaton folytatódik egy újabb eseménnyel. Ekkor az Országos Kéktúra nyomvonalán található, 2015-re megújult, népszerű Galya-kilátó ünnepélyesen felveszi Thuróczy Lajos nevét.

forrás: Turista Magazin

A több mint 2580 km hosszú Kékkört 143 db, egy nap alatt lejárható túraszakaszra bontottuk. A rövidebb-hosszabb túrákat teljesítve a vezetett csoportok október 12-én együtt teljes hosszában bejárják az Országos Kéktúra, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra és az Alföldi Kéktúra útvonalát.

Minden csoportot szakaszfelelősök kísérnek, akik terepismeretükkel segítik a résztvevőket. A túrák között találtok könnyűt és nehezet, rövidet és hosszút, síkvidéki és hegyi terepen vezetőt, tematikusat és gyerekeknek valót, így mindenki a saját erőnléte és érdeklődése szerint választhat közülük. Az egyes szakaszokról honlapunk Túrák menüpontjában megtaláltok minden olyan információt, ami segíthet a választásban, mint pl. leírás, szintrajz, kezdő- és végpont.

A túranapon bárki részt vehet: aki épp elkezdené a kéktúrát, akinek nincs kedve egyedül túrázni, aki szeretne érdekességeket hallani a túravezetőtől, vagy egyszerűen csak egy jó hangulatú túrára vágyik.

Fontos, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan a rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött!

Az esemény különlegessége, hogy a túra napján a GPS jeladóval felszerelt csoportok haladása valós időben, online követhető lesz, a nap végére pedig kirajzolódik a Magyarországot körbejáró Országos Kékkör teljes nyomvonala.

Kövessétek a Kéktúra Facebook-oldalát a friss hírekért, illetve jelöljétek be a Kéktúrázás Napja 2024 rendezvény oldalát is, hogy ne maradjatok le a fontos információkról!

A túraszakaszokat, a Gyakran Ismételt Kérdéseket és minden más tudnivalót, érdekességet megtaláltok a rendezvény honlapján.

forrás: Magyar Természetjáró Szövetség

Ahhoz viszont, hogy minél teljesebb körű legyen a tájékoztatás, szükség van a természejárók segítségére is. Ezért ha túrázás közben bárki problémát észlel a turistautakon, jelentheti a Magyar Természetjáró Szövetség bejelentő felületén, így mások is időben értesülhetnek róla!

A probléma-bejelentés ügymenetéről, itt lehet informálódni.

forrás: Természetjáró.hu

Pályázatot nyújthatnak be a Magyarországon nyilvántartásba vett vállalkozások és civil szervezetek, amelyek útjelző-vezető szakember felügyeletével felelősséget vállalnak a jelzésfestésért.

Pályázati határidők

• Pályázat kiírása: 2024. február 1.
• Pályázatok beérkezésének határideje: 2024. április 1.
• Pályázatok elbírálásának határideje: 2024. május 13.
• Szerződéskötés időszaka: 2024. február 1-től folyamatosan.

Az MTSZ a beérkező pályázatok rangsorolását és a szerződéskötéseket az alábbi szempontok alapján végzi: turistaszakmai indokoltság, előzetes igényfelmérésben jelzett vállalás, a legutóbbi felújítás óta eltelt idő, korábbi években elvégzett munkák minősége.

Az MTSZ-nek csak az éves jelzésfestési keretösszeg felső határértékéig áll módjában a pályázatokat befogadni, amely megközelítőleg 1000 km turistaút felújítását jelenti. Ha a határidőre elvégzett jelzésfestési munka szakmai szempontok alapján elfogadható, akkor kilométerenként nettó 21 000 forintot fizet a pályázóknak az MTSZ.

Jelzésfestés pályázatok

A Magyar Természetjáró Szövetség 2015 óta írja ki a jelzésfestés-pályázatot azzal a céllal, hogy a hazánkban található gyalogos turistautak megrongálódott, elkopott és hiányos turistajelzései rendszeresen megújulhassanak. A Jelzésfestés pályázat korábbi eredmények oldalunkon látható, nagyítható térképen egyes nyomvonalakra kattintva megjelenik a szakasz felújítására szerződött szervezet neve, a megújult út hossza, valamint a jelzés színe. A térképen 2015-től láthatóak a jelzésfestés-pályázatok eredményei, amelyek külön-külön vagy akár együtt is megjeleníthetőek a „Rétegek” eszköz segítségével.

forrás: MTSZ

A megállapodás szerint az állami erdészeti társaságok vállalják, hogy a területükön vezető, szabványosan jelzett turistautak létesítése, megszüntetése vagy módosítása előtt mindig egyeztetnek a szakmai szervezettel. Az MTSZ terepi felmérése szerint a mintegy 17 ezer kilométernyi hazai turistaút 42 százaléka állami erdőterületen vezet, ezért az együttműködés fontos lépés az 1930-as évek óta használatos turistajelzés-rendszer egységes, átlátható alkalmazása felé. A dokumentumot az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára és Garancsi István, az MTSZ elnöke írta alá.

Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár az eseményen tartott köszöntő beszédében kiemelte, hogy a 21. században új kihívások előtt áll az erdei turizmus, amely fejlesztése mellett az agrártárca továbbra is elkötelezett a turista szervezetekkel együttműködésben. Az állami erdészeti cégcsoport 2010 óta több mint 40 milliárd forintot fordított az erdei turisztikai infrastruktúra fejlesztésére, melynek működtetésére évente mintegy 4 milliárd forintot gazdálkodik ki. A tárca dolgozik a Közös Agrárpolitika új pályázati kiírásán, melyek keretében a magántulajdonú erdőkben is lehetőség lesz a kisebb turisztikai fejlesztések támogatására.

forrás: AM Sajtóiroda

Évről-évre október második szombatján rendezi meg az ország legnagyobb ingyenes közösségi túranapját a Magyar Természetjáró Szövetség. Az Országos Kékkör 3 kéktúra részén, 143 túracsoporttal 2580 km-t tesznek meg egy nap alatt a jelentkezők, 2020 óta töretlen lelkesedéssel. A KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. erdészekkel vezetett túrákat biztosított az Alföldi Kék szakaszain az érdeklődőknek.

A KEFAG Zrt. három szakasszal, a 104-es (Kéleshalom-Kunfehértó), a 105-ös (Tücsök-tanya-Kunfehértó) és a 106-os (Tücsök-tanya-Petróczi-iskola) túrautakon, 43,9 km hosszan biztosított vezetett túrát jogosult erdészeti szakszemélyzettel az érintett napon. A kellemes „indián nyárnak” köszönhetően nagy volt az érdeklődés mindhárom útvonalon. Összesen 98 fő regisztrációjával valósult meg a program. A program nagy előnye, hogy a területeken gazdálkodó erdészek bármilyen szakmai kérdés esetén készségesen tudtak válaszolni az érdeklődő túrázóknak.

A legnyugatabbi túránk (104-es szakasz) Kéleshalomról indult egészen Kunfehértó Üdülőtelepig. Itt a túrázók 13,5 km-t tettek meg 20 m szintkülönbséggel. Kéleshalom bélyegzőponttól indulva sétáltunk a Bácskai-síkvidéken, ahol erdők, erdősávok, gyepek és mezőgazdasági területek váltakoztak. Túránk során betekintést nyertünk a területre jellemző tanyavilágra, valamint a Kéleshalmi Homokbuckák Természetvédelmi Területre. A Pici Paci Portáján pecsételhettünk másodszor a füzetünkbe. A homokhátsági túránk célpontja Kun-Fehér-tó, amelynek partja a strandolók és horgászok kedvelt üdülőhelyévé vált. A jelenlegi tavat elérve, megfigyelhettük a régi tómeder mára füves mélyedését is. A táv megtétele után zsíros kenyérrel jutalmaztuk a túrát teljesítőket.

A középső túraszakasz (105-ös szakasz) a Tücsök-tanyától indult egészen Kunfehértóig. Itt a túrázók 15,1 km-t tettek meg 10 m szintkülönbséggel. Az 53-as főút Tücsök-tanya buszmegállója közeléből indult a séta, ahol a Kéktúra útvonala nyugatról becsatlakozik az országútra. Túránk tanyákkal hálózott erdős területen, helyenként kanyargósan vezetett. A kiskunsági erdőket elhagyott tanyák, gyümölcsösök, illetve néhány vadles színesítette. Kb. 9 km megtétele után értük el a Kis-keceli út bélyegzőhelyét. A homokos út nem sokat változik a túra során, a napsütötte szőlősök után elérjük Kunfehértó határát. A második szakasszal érintett túránk célpontja Kun-Fehér-tó volt.

A KEFAG Zrt. területeinek érintettségével megvalósult utolsó túránk a Tücsök-tanyától a Petróczi-iskoláig 15,3 km hosszúságban, 10 m szintkülönbséggel valósult meg. A Bácskai-homokhátság többnyire erdős területe várta az erre haladókat. Az 53-as út Tücsök-tanya buszmegállója közeléből indult a túránk. Ez a túra tartogatott némi kalandot és változatosságot, ami az út járhatóságát és környezetét illeti. Helyenként kevésbé kijárt és sűrű növényzettel borított utak kanyarognak az elkerített területek és erdőségek között a Jánosteleki erdőben. Az itteni erdők zöme kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, ahol tavasszal a homoki nőszirom, ősszel pedig a homoki kikerics figyelhető meg teljes pompájában, ez utóbbi utolsó példányait a résztvevők a túra során is megfigyelhették. Az élőhely védelmet jelző Natura 2000 táblákkal többször is találkozhattunk az útvonalon. A védett területek határán tanyák, egykori tanyahelyek, facsoportok, állattartó telephelyek váltják egymást. Kis kitérővel megtekinthető a KEFAG Zrt. 2019-ben átadott Jánosteleki Kilátója, ahonnan körpanoráma nyílik a kiskunsági erdőkre. A túra az 55-ös főút mellett található egykori Petróczi-iskola épületében kialakított csárdánál ért véget.

Köszönjük a Császártöltési Erdészet és a Dél-Kiskunsági Erdészet munkatársainak helytállását és közreműködését a túrák megvalósításában.

Dr. Andrési Dániel
erdőgazdálkodási és természetvédelmi osztályvezető

forrás: KEFAG Zrt.

Érdemes látnod az erdőtől a fát és a fától az erdőt, benne a milliónyi érdekes, különleges, titokzatos vagy furcsa élőlényt, köztük önmagadat, az örök vendéget, az embert.

TV-s magazinműsor és multimédiás erdőtudástár mindazoknak, akik szeretik, óvják, féltik, használják, sétálnak, túráznak és vándorolnak benne, valamint azoknak is, akik sosem mennek a közelébe, de jobb, ha tudják: erdő nélkül ők sem lehetnének!

Védd a klímát, köss meg szén-dioxidot, használj fát!

Rovatok: Okoserdő (Fenntartható erdőgazdálkodás) / Élményerdő (Túrázás alapjai) / Az élő erdő (Az erdész munkája) / A fa második élete (-) / Bőséges erdő (Erdei szalonnasütés)
Műsorvezető: Petruzsán Krisztián

Adások elérhetősége:
1. Évad – 1. rész; 1. Évad – 2. rész; 1. Évad – 3. rész; 1. Évad – 4. rész;
1. Évad – 5. rész; 1. Évad – 6. rész; 1. Évad – 7. rész; 1. Évad – 8. rész;
1. Évad – 9. rész; 1. Évad – 10. rész; 1. Évad – 11. rész; 1. Évad – 12. rész; 1. Évad – 13. rész;

Védd a klímát, köss meg szén-dioxidot, használj fát!

rövid ajánló videók:
https://tv2play.hu/erdomania/erdomania_szombat_11_40
https://tv2play.hu/erdomania/erdomania_szombat_12_25

https://tv2play.hu/mokka/vadonatuj_musor_indul_a_tv2_n_fontos_temakat_feszegetll

forrás: TV2

A megvalósuló fejlesztés szerves része annak a tudatos, 2010 óta tartó folyamatnak, melynek során a kormányzat mindenki számára elérhetővé teszi, felújítja és bővíti az állami erdőgazdaságok kezelésében lévő erdőterület turisztikai infrastruktúráját több mint 27 milliárd forintot költve napjainkig ökoturisztikai fejlesztésekre – közölte Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár a pihenő átadásán.

A felújított épületek közvetlenül az Országos Kék Túra útvonal mellett fekszenek, de egyéb turistautak is vannak a közelben. A területhez nem vezet gépjárművel járható, burkolt út, járművel csak az erdészeti utakon közelíthető meg. 

Az államtitkár kiemelte, hogy az utóbbi hetekben sokan megkérdőjelezték az erdőkkel való gazdálkodás létjogosultságát, szakszerűségét. Ez a helyszín azonban – ahol évtizedek óta összhangban van a természetvédelem, a gazdálkodás és az ökoturizmus – a bizonyíték arra, hogy az erdők hozzáértő kezekben vannak Magyarországon.  Jogszabályaink megfelelő keretet biztosítanak a fenntartható gazdálkodásra, amely egyszerre szolgálja a természeti értékek védelmét és a társadalom igényeit a rekreációra és az erdőből származó faanyagra egyaránt. Mindez jó válasz az erdők kezelésével kapcsolatos aggályokra. Magyarországon nem kell az erdőket a jól szabályozott gazdálkodástól félteni.

A csodálatos környezetben fekvő négy évszakos István-kúti pihenőhely a Magyar Természetjáró Szövetség vezetésével létrejött konzorciumban valósult meg a Széchenyi 2020 Program keretében. Az erdőgazdaság évtizedek óta szálláslehetőséget kínál az egykori erdészházakban, amelyek a mostani felújítás után teljes mértékben kiszolgálják a természetjárók igényeit.

forrás: AM Sajtóiroda

A „Somogy bejárható varázsa” című, GINOP-7.1.2-15-2017-00018 azonosítószámú projekt a Magyar Természetjáró Szövetség konzorciumvezetésével, a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. és a SEFAG Zrt. konzorciumi tagságával megvalósításra kerülő turisztikai projekt, melynek célja a természetben megvalósuló, környezetbarát szabadidős tevékenységek összehangolása – különösen a gyalogos járásmód fejlesztésével.

A Társaság a projekt keretében a Deseda-tó, -patak és arborétum, a Kereki vár, valamint Balatonberény-Somoshegy területén egymással összefüggő turisztikai élményelemeket létesít.

A projekt egyik helyszíneként az országos műemlékvédelem alatt álló Kereki várat, a balatoni térség egyetlen megmaradt kővárát, illetve az ide vezető gyalogos túraútvonalat fejlesztette a SEFAG Zrt. Az itt létesülő látogatójárda és pihenőterasz a rendezett, biztonságos megközelítést, valamint a Kereki-Kőröshegy panoráma bemutatását és a pihenést szolgálja.

A kereki beruházás költsége 58,8 millió forint, míg a teljes projektre elnyert támogatás összege 213,2 millió Ft.

A projekt, illetve a fejlesztések célja a térség turisztikai vonzerejének növelése, illetve a turisztikai szezon meghosszabbítása a térségi turizmus-infrasturktúra bővítésével.

A vár történetéről a https://sefag.hu/tajekoztatok/somogy-bejarhato-varazsa-ginop oldalon bővebb információ található.

A Balatonberény – Somoshegyi kilátó is nemrégiben került átadásra, a Deseda híd befejezése pedig őszre várható.

forrás: SEFAG Zrt.