„A bükk és a bükkösök Magyarországon – egy különösen veszélyeztetett fafaj és társulásainak perspektívái” című konferencia és könyvbemutató megnyitóján az államtitkár hangsúlyozta, a bükk a magyar erdők meghatározó fafaja, amely a klímaváltozás hatásait pontosan jelzi. Mind az ország faanyagszükségletének ellátása, mind a gazdálkodói bevételek szempontjából kiemelten fontos fafajról van szó, amelynek jövője veszélyben van, ha nem cselekszünk időben – figyelmeztetett az államtitkár.

Zambó Péter kiemelte, a gazdasági mellett Magyarországon a bükkösöknek kiemelkedő természetvédelmi jelentősége van. A bükkösök térfoglalása országosan 6%, amely a védett és Natura 2000 területeken azonban már 12%-ra nő, az erdőrezervátumok esetében pedig eléri a 30%-ot.

Mivel a legtöbb előrejelzés szerint a klímaváltozás a bükk élőhelyeit jelentősen érinti, a hazai bükkösök fenntartása erős összefogást igényel: a kutatói hálózatok, a gazdálkodók és a természetvédelem összehangolt munkájára van szükség, hogy az erdeink változatossága és a turizmus szempontjából is jelentős fafaj élőhelyei fennmaradjanak. Ezen a területen fontos, és a tudatos erdőkezelési munka eredménye, hogy az elmúlt időszakban jelentősen növekedett az idős, száz évnél öregebb bükkösök aránya, amelyek különösen változatos élőhelyet jelentenek.

Az államtitkár hangsúlyozta, az Agrárminisztérium erdőtervezési szakemberei a jövő erdeivel kapcsolatos célkitűzések megfogalmazásakor azokra a kutatási eredményekre támaszkodnak, amelyek a több mint 100 szakember munkája eredményeként létrejött új szakkönyvben a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából megjelentek.

„Biztos vagyok abban, hogy a bükk-monográfia az erdőkezelők és természetvédők számára egyaránt a jövő hasznos ismeretforrása lesz, és hozzájárul a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez, a bükkösök minél teljesebb arányú megőrzéséhez” – mondta Zambó Péter.

A kiadvány digitális formája itt érhető el.

forrás: AM Sajtóiroda

Az előadóülés időpontja és helyszíne:
2022. november 21. [hétfő] 10.00 óra
MTA Székház, Felolvasóterem
1051 Budapest, Széchenyi tér 9. I. emelet

Program          

Levezető elnök: Bartha Dénes, az MTA doktora, az Erdészeti Tudományos Bizottság elnöke

10.00 – 10.10  Köszöntő

Balázs Ervin, az MTA rendes tagja, osztályelnök

10.10 – 10.30
Az erdészeti kutatás intézményei

Borovics Attila PhD¹, Csóka György kandidátus², Führer Ernő kandidátus³, Mátyás Csaba, az MTA rendes tagja⁴

¹ Soproni Egyetem, Erdészeti Tudományos Intézet, Nemesítési Osztály
² Soproni Egyetem, Erdészeti Tudományos Intézet, Erdővédelmi Osztály
³ Soproni Egyetem, Erdészeti Tudományos Intézet, Ökológiai és Erdőművelési Osztály
⁴ Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Környezet- és Természetvédelmi Intézet

10.30 – 10.50 
Erdészeti ökológia

Führer Ernő kandidátus¹, Bartha Dénes, az MTA doktora², Berki Imre kandidátus², Bidló András PhD², Borovics Attila PhD³, Gálos Borbála PhD², Gribovszki Zoltán PhD⁴, Heil Bálint PhD², Illés Gábor PhD¹, Jagodics Anikó PhD¹, Konkoly-Gyuró Éva kandidátus², Mátyás Csaba, az MTA rendes tagja², Mészáros Ilona kandidátus⁵, Móricz Norbert PhD¹, Ódor Péter PhD⁶, Standovár Tibor PhD⁷, Vig Péter PhD², Winkler Dániel PhD⁸

¹ Soproni Egyetem, Erdészeti Tudományos Intézet, Ökológiai és Erdőművelési Osztály
² Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Környezet- és Természetvédelmi Intézet
³ Soproni Egyetem, Erdészeti Tudományos Intézet, Nemesítési Osztály
⁴ Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Geomatikai és Kultúrmérnöki Intézet
⁵ Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, Növénytani Tanszék
⁶ Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet
⁷Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Biológiai Intézet
⁸ Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézet

10.50 – 11.10
Erdészeti növénytan

Szmorad Ferenc PhD¹, Tímár Gábor PhD², Bartha Dénes, az MTA doktora³, Csiszár Ágnes PhD³

¹ ELTE TTK Biológiai Intézet, Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék
² Váci Erdőtervezési Iroda
³ Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Környezet- és Természetvédelmi Intézet

11.10 – 11.30
Erdészeti nemesítés

Mátyás Csaba, az MTA rendes tagja¹, Benke Attila PhD², Bordács Sándor kandidátus³, Borovics Attila PhD², Cseke Klára PhD², Keserű Zsolt PhD⁴, Nagy László PhD², Ujváriné Jármay Éva kandidátus²

¹ Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Környezet- és Természetvédelmi Intézet
² Soproni Egyetem, Erdészeti Tudományos Intézet, Nemesítési Osztály
³ Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Növénytermesztési-tudományok Intézet
⁴ Soproni Egyetem, Erdészeti Tudományos Intézet, Ültetvényszerű Fatermesztési Osztály

11.30 – 11.50 
Erdőművelés

Frank Norbert PhD¹, Csépányi Péter PhD², Bach István kandidátus³, Bordács Sándor kandidátus⁴, Mátyás Csaba, az MTA rendes tagja⁵, Kollár Tamás PhD⁶

¹Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Erdő és Természeti Erőforrás-gazdálkodási Intézet
² Pilisi Parkerdő Zrt.
³ SAPORO FOREST Kft.
⁴ Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Növénytermesztés-tudományi Intézet
⁵ Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Környezet- és Természetvédelmi Intézet
⁶ Soproni Egyetem, Erdészeti Tudományos Intézet Ökológiai és Erdőművelési Osztály

11.50 – 12.10 
Erdővédelem

Csóka György kandidátus¹, Lakatos Ferenc kandidátus², Hirka Anikó PhD¹, Koltay András PhD¹, Vidóczi Henriett PhD³, Tuba Katalin PhD², Tóth Viktória PhD²

¹ Soproni Egyetem, Erdészeti Tudományos Intézet, Erdővédelmi Osztály
² Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Erdő- és Természeti Erőforrás-gazdálkodási Intézet
³ SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt.

12.10 – 12.30 
Erdészeti hidrológia

Gribovszki Zoltán PhD¹, Kucsara Mihály PhD¹, Kalicz Péter PhD¹

¹ Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Geomatikai, Erdőfeltárási és Mérnökbiológiai Intézet

12.30 – 12.50
Kérdések, hozzászólások, könyvbemutató

12.50 – 13.00
Zárszó

Zambó Péter
államtitkár (Agrárminisztérium)

A Nemzeti Földügyi Központ a jogosult erdészeti szakszemélyzet részére SZR-2022-00069 számmal akkreditálta a szakmai rendezvényt, amely 2 kreditpont értékű.

forrás: SOE EMK

1825. november harmadikán ajánlotta fel Széchenyi István birtokainak egy évi jövedelmét a Magyar Tudós Társaság megalapítására, és ezzel lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását. Erre is emlékeztek a Magyar Tudomány Ünnepén Nagycenken a mauzóleumban tartott tiszteletadáson és koszorúzáson. A hagyományoknak megfelelően a sopronpusztai Akadémiai Emlékerdőben is megemlékeztek a legnagyobb magyarról.

Az ünnepségen prof. dr. Faragó Sándor rector emeritus, a Soproni Egyetem korábbi rektora a tudomány javára adott felajánlások máig tartó hatásait méltatta.

Kollár László, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy aki fát ültet, az bízik a jövőben.

Tevékenységünk során figyelnünk kell arra, hogy munkánk virágai és eredményei szárnyakat adjanak másoknak. Célunk, hogy a társadalom minél szélesebb rétegéhez köztük a fiatalokhoz is eljuttassuk a tudomány szeretetét és ismeretét

– tette hozzá Kollár László.

Az Akadémiai Emlékerdő 197. hársfáját a Magyar Tudományos Akadémia és a Soproni Egyetem képviselői ültették el. A faültetés hagyománya 2000-re nyúlik vissza. A Magyar Tudományos Akadémia alapításának 175. évfordulója alkalmából az akadémia rendes tagja, Solymos Rezső kezdeményezésére hozták létre az emlékerdőt. Helyszínéül a soproni Páneurópai Piknik Emlékhelyet választotta, utalva a tudomány határok nélküliségére. 

A megemlékezésen részt vett többek között Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Erdei Anna, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkár-helyettese, prof. dr. Horváth Zita, a Miskolci Egyetem Rektora, dr. Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora, prof.dr. Fábián Attila, a Soproni Egyetem rektora, Borovics Attila, az Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatója, Csorba János, Nagycenk polgármestere és Farkas Gábor, a Soproni Széchenyi István Gimnázium igazgatója. 

forrás: sopronmedia

A konferencián köszöntőbeszédet mondott Dr. Lénárd László, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Pécsi Akadémiai Bizottság elnöke, kiemelve, hogy a természetes környezet, a biodiverzitás megőrzése alapvető feladat.

Ripszám István, a Mecsekerdő vezérigazgatója, az Erdészeti és Vadgazdálkodási Munkabizottság elnöke nyitóbeszédében elmondta: az erdészek arra szegődtek, hogy a szárazföldi ökoszisztéma legmagasabb rendű élő szervezetével, az erdővel foglalkozzanak. Az erdőkkel kapcsolatos társadalmi elvárások multifunkcionális erdők létrehozását, fejlesztését és fenntartását követelik meg – ez az erdőgazdálkodók felelőssége.Az egészséges erdő nélkülözhetetlen része a fauna: életfolyamatokat tart fenn és indikátora is az erdő állapotának.

A konferencia az erdei ökoszisztéma kölcsönhatásait a fauna alkotóelemein keresztül vizsgálta és „horizontálisan”, a talajból kiindulva fogta át a témát: az indító előadás az erdő „emésztésével”, az erdőtalaj mezofaunájával foglalkozott, míg a záró előadás fókuszában a visszatelepülő nagyragadozók álltak. A klímaváltozás faunában megfigyelt hatásai – többek között az eddig hazánkban nem élő rovarfajok megjelenése, a kisemlős-populáció ingadozásai – vagy egyes fajok, például az elmúlt évtizedekben visszatelepített ökoszisztéma-mérnök, a hód elterjedése, a nagyragadozók felbukkanása új kihívásokkal és jelenségekkel tölti meg az erdei ökoszisztémát, amelynek egészsége, ellenálló és visszaszerző képességének megőrzése az erdőgazdálkodó elsődleges feladata. Ebben a munkában jelentős a tudomány szerepe, amelynek eredményeit nemcsak megismerni, hanem a gyakorlatban alkalmazni is kell a siker érdekében.

A konferenciáról videoösszefoglaló is készült, amely itt tekinthető meg.

borítóképen: Erdőrészlet a Mecsekben, fotó: Guba Csaba, Mecsekerdő Zrt.

forrás: Mecsekerdő Zrt.

A novemberben megrendezett eseményen a klímaváltozás agráriumra gyakorolt hatásait elemezték a meghívott előadók és résztvevők. A megjelenteket Dr. Holló Gabriella egyetemi docens, a Szakbizottság elnöke, valamint Dr. Lénárd László az MTA rendes tagja, a Pécsi Akadémiai Bizottság elnöke köszöntötte.

A meghívott előadók között az elmélet és a gyakorlat szakemberei szerepeltek a meteorológia, talajtan, állattenyésztés, növénytermesztés, növényvédelem, erdőgazdálkodás, agrárökonómia és az élelmiszertudomány területéről. Ez széles áttekintést biztosított a klímaváltozás sokrétű problémáinak, a globálistól a lokálisig terjedő vetületeinek megismerésére.

Ripszám István vezérigazgató előadásában elmondta: a klímaváltozás hatásai a több mint 55 ezer hektárt kezelő erdőgazdaság működési területén is tapasztalhatók. A jellegzetes erdőtársulások megőrzése érdekében a Mecsekerdő a természetes folyamatokra építve, a klímaváltozásnak ellenálló szaporítóanyag felhasználásával, a csapadékvíz visszatartásával, az erdők szerkezeti és faji változatosságának – ezek közé tartozik az örökerdő-gazdálkodás egyre nagyobb arányú alkalmazása – növelésével tesz lépéseket.

forrás: Mecsekerdő Zrt.