Az erdőtüzek helyzete az EU-ban – aktualizált változat: 2026. július 8.

-> 155 569 hektár terület égett le az év eleje óta.
(2025: eddig a napig a leégett terület 228 098 hektár volt)
-> 1 057 tűzesetet észleltek eddig az idén.
(2025: eddig a napig a tüzek száma 1 182 volt)
-> 6,49 Mt (millió tonna) az idén kibocsátott CO2.
(2025: eddig a napig a CO2-kibocsátás 6,58 Mt volt)
-> Magyarországról idén eddig 9 tűzesetet jelez (508 hektárnyi területtel) a rendszer.
(2025. egész évben összesen: 6 eset, 666 hektáron).
lásd ->https://forest-fire.emergency.copernicus.eu/apps/effis.statistics/estimates/HUN

Az adatokat nyárig havonta, aztán minden szerdán frissítik. Az EFFIS-ben feltérképezett és itt bemutatott tüzek körülbelül 30 hektár vagy annál nagyobb területet érintenek, és magukban foglalhatnak olyan tüzeket is, amelyeket növényzetgazdálkodási célból szándékosan okoztak.

forrás: EFFIS

Az erdőtüzek helyzete az EU-ban – aktualizált változat: 2026. július 1.

-> 118 737 hektár terület égett le az év eleje óta.
(2025: eddig a napig a leégett terület 208 037 hektár volt)
-> 962 tűzesetet észleltek eddig az idén.
(2025: eddig a napig a tüzek száma 1 078 volt)
-> 5,13 Mt (millió tonna) az idén kibocsátott CO2.
(2025: eddig a napig a CO2-kibocsátás 5,79 Mt volt)
-> Magyarországról idén eddig 8 tűzesetet jelez (411 hektárnyi területtel) a rendszer.
(2025. egész évben összesen: 6 eset, 666 hektáron).
lásd ->https://forest-fire.emergency.copernicus.eu/apps/effis.statistics/estimates/HUN

Az adatokat nyárig havonta, aztán minden szerdán frissítik. Az EFFIS-ben feltérképezett és itt bemutatott tüzek körülbelül 30 hektár vagy annál nagyobb területet érintenek, és magukban foglalhatnak olyan tüzeket is, amelyeket növényzetgazdálkodási célból szándékosan okoztak.

forrás: EFFIS

Az erdőtüzek helyzete az EU-ban – aktualizált változat: 2026. június 24.

-> 108 709 hektár terület égett le az év eleje óta.
(2025: eddig a napig a leégett terület 190 983 hektár volt)
-> 921 tűzesetet észleltek eddig az idén.
(2025: eddig a napig a tüzek száma 1 022 volt)
-> 4,71 Mt (millió tonna) az idén kibocsátott CO2.
(2025: eddig a napig a CO2-kibocsátás 5,48 Mt volt)
-> Magyarországról idén eddig 8 tűzesetet jelez (411 hektárnyi területtel) a rendszer.
(2025. egész évben összesen: 6 eset, 666 hektáron).
lásd ->https://forest-fire.emergency.copernicus.eu/apps/effis.statistics/estimates/HUN

Az adatokat nyárig havonta, aztán minden szerdán frissítik. Az EFFIS-ben feltérképezett és itt bemutatott tüzek körülbelül 30 hektár vagy annál nagyobb területet érintenek, és magukban foglalhatnak olyan tüzeket is, amelyeket növényzetgazdálkodási célból szándékosan okoztak.

forrás: EFFIS

A „Klímaváltozás hatása a középhegységek erdőállományaira“ címmel tartottak egynapos magyar-szlovák szakmai tanácskozást Magyarország Besztercebányai Alkonzulátusának szervezésében – közölte a TASR és Magyarország Pozsonyi Nagykövetsége. A két országból összesen tíz erdészeti intézet képviselői adtak elő. Az Állami Erdészet munkatársai mellett a Zólyomi Műszaki Egyetem, a Nemzeti Erdészeti Központ és a Soproni, illetve a Szegedi Tudományegyetem szakemberei is előadtak.

A témák között szerepeltek az erdők jövője, az állomány alkalmazkodási lehetőségei, valamint a erdészeti gyakorlatra vonatkozó praktikus megoldások is – tájékoztatta a TASR-t a szlovák Állami Erdészet szóvivője, Laura Tettingerová.

Ahogyan a magyar szakemberek hangsúlyozták: a klímaváltozás nem ismer országhatárokat, Dél-Szlovákia és Észak-Magyarország erdei pedig nagyon hasonló gondokkal küzdenek. Az előadók közül Michal Bošeľa, a zólyomi egyetem kutatója arról beszélt, hogy 

az erdők ma gyorsabb és intenzívebb változásokkal szembesülnek, mint amire evolúciósan fel vannak készülve. Ha a jövőbeli nemzedékek számára meg akarjuk őrizni a stabilitásukat, valamint a funkciójukat, akkor meg kell értenünk a fák alkalmazkodó mechanizmusait, s aktívan irányítani azokat – mondta a szakember.

„A határ mindkét oldalán prioritásunk az intézkedések meghozása, közös projektek előkészítése és az erdők jövőjével való foglalkozás. Noha az országaink között vannak bizonyos különbségek, a célunk közös, az pedig az egészséges erdő. Az erdész az ország jövőjét alakítja, s az erdőben végzett jó munkának az egész ország hasznát látja“ – mondta Boris Gregor, az Állami Erdészet igazgatója.

Bárkányi József magyar konzul szerint céljuk, hogy a magyar-szlovák kapcsolatokat politikai, gazdasági, kulturális és tudományos téren is hosszútávon fejlesszék: „Emiatt azt tervezzük, hogy folytatjuk a közös erdészeti projektek megvalósítását, s támogatjuk az ilyen típusú szakprogramokat.“

A résztvevők az esemény délutánján Alsóhermánd (Dolný Harmanec) mellé mentek ki, ahol közvetlenül a terepen tudták megvitatni a klímaváltozás megnyilvánulásait, s az azokra való szakmai válaszokat.

forrás: ÚjSzó

A magyarországi üzemek saját, speciális feladatköreikkel továbbra is az ADA-csoport szerves részét képezik. Ezzel a fókuszált működéssel az ADA stabil szállítási folyamatok, a piaci igényekhez igazodó termékkínálat és az európai bútorpiacon hosszú távon fenntartható pozíció alapjait teremti meg.

Egyértelmű fókusz az új működési modell részeként

A sorozatgyártás Nagyszalontára koncentrálása az új stratégiai irány egyik meghatározó eleme. A cél a hatékony, jól tervezhető és piacképes gyártási struktúra kialakítása, amely megfelel a kereskedelmi partnerek megbízhatósággal, versenyképes árakkal és rövid szállítási határidőkkel kapcsolatos elvárásainak.

Új modellek bemutatása az Ostwestfalen Partnernapokon

Az ADA legutóbb az Ostwestfalen Partnernapokon is bizonyította, hogy ez a piacközpontú szemlélet már a gyakorlatban is kézzelfogható eredményeket hoz. A vállalat több új modellt mutatott be, amelyek világos termékstruktúrával, kedvező árkategóriákkal és kifejezetten sorozatgyártásra alkalmas megoldásokkal rendelkeznek. A fókuszban olyan moduláris kárpitozott bútorcsaládok álltak, mint a PLURA kanapé, amely átgondolt modulrendszerével, sokoldalú kombinációs lehetőségeivel és széles körben értékesíthető koncepciójával emelkedik ki. Az új fejlesztések kifejezetten a kereskedelem partnerek igényeihez igazodnak: átlátható árkategóriák, hatékony gyártás és megbízható szállítási teljesítmény jellemzi őket.

Nagyszalonta, mint a sorozatgyártási kompetencia központja

Stabil kapacitásainak, szabványosított folyamatainak és korszerű infrastruktúrájának köszönhetően Nagyszalonta ideális helyszín a nagy sorozatban gyártott bútorcsaládok előállítására. Az új modellek fejlesztése során kiemelt szerepet kapnak a korszerű gyártástechnológiák, a magas anyagminőség és a hatékony gyártási folyamatok – mindez az ADA Möbelwerke integrált gyártási hálózatának részeként valósul meg.

„A Nagyszalontára helyezett fókusz megteremti a megbízható sorozatgyártás és a piacképes termékkínálat alapjait” – mondta Christoph Grabner, az ADA Möbelwerke értékesítési igazgatója. „Nagyszalonta a folytonosságot, a minőséget és a működési stabilitást képviseli – pontosan azokat az értékeket, amelyek kereskedelmi partnereink számára meghatározóak.”

Fejlesztések a kárpitozott és boxspring ágyak területén

A kárpitozott bútorok mellett az ADA Nagyszalontán célzottan fejleszti a kárpitozott és boxspring ágyak gyártását is. Az átlátható termékstruktúra, az összehangolt fejtámla- és lábvégválaszték, valamint a gazdaságos alapmodellek vonzó belépő kategóriás kínálatot biztosítanak a kereskedelmi partnerek számára. A szabványosított gyártási folyamatok és a stabil kapacitások egyúttal megbízható szállítási teljesítményt garantálnak – ez kulcsfontosságú a piacképes hálószobai „alvás” koncepciók és promóciós programok esetében.

Partnerségen alapuló együttműködés a kereskedelmi partnerekkel

A termékkínálat fejlesztésével párhuzamosan az ADA továbbra is kiemelt hangsúlyt helyez a személyes kapcsolattartásra és a szoros együttműködésre. A meglévő kapcsolattartók a kínálat kialakításától egészen a kiszállításig támogatják a kereskedelmi partnereket, és biztosítják az átláthatóságot a teljes értékteremtési folyamat során.

Nagyszalonta sorozatgyártásra specializált gyártóközpontként történő következetes fejlesztésével az ADA hosszú távon megbízható európai gyártóként erősíti pozícióját a kárpitozott bútorok, valamint a kárpitozott és boxspring ágyak piacán – egyértelmű hangsúlyt helyezve a minőségre, a tervezhetőségre és a partnerségi együttműködésre.

forrás: ADA Press

A közös érdek mentén megfogalmazott legutóbbi közös levelüket március 12-én küldték el Jessika Roswall, az Európai Bizottság környezetvédelemért, a vízgazdálkodás rezilienciájáért és a versenyképes körforgásos gazdaságért felelős biztosa részére. Az aláírók között van a FAGOSZ és a FABUNIÓ is.

„Tisztelt Roswall Biztos Asszony!

Szeretnénk kifejezni elismerésünket Önnek és kabinetjének az EUDR hatálybalépésének elhalasztása és tartalmi módosítása érdekében tett erőfeszítéseikért. Ezek a lépések fontosak voltak a számos érdekelt fél által azonosított gyakorlati kihívások kezelése szempontjából, és az ágazatban széles körű támogatást kaptak.

Mivel az Európai Bizottságot most felhatalmazták további egyszerűsítési intézkedések előterjesztésére, szeretnénk megosztani az iparági gyakorlatból származó véleményünket. Véleményünk szerint a jelenlegi megbeszélések még nem használják ki teljes mértékben a rendelkezésre álló mozgásteret az adminisztratív terhek hatékony csökkentése érdekében. Aggódunk amiatt, hogy a tavaly év végén elért jogalkotási előrelépés ellenére a rendelet gyakorlati végrehajtása során továbbra is fennmaradhatnak felesleges bonyolultságok.

Ebben az összefüggésben szeretnénk ismételten hangsúlyozni az EUDR további egyszerűsítésének szükségességét:

1. Az első downstream-üzemeltető meghatározása

Egyértelművé kell tenni azoknak a vállalkozásoknak a státuszát, amelyek egyrészt elsőként hoznak forgalomba egy nyersanyagot vagy terméket (pl. az EU-ban székhellyel rendelkező elsődleges termelők vagy első importőrök), másrészt azt egy másik KN-kód alá tartozó termékké dolgozzák fel.

Ha a két műveletet ugyanazon vállalatcsoporton belül két különböző jogi személy végzi, egyértelművé kell tenni, hogy az az egység, amely először hozza forgalomba az árucikket vagy terméket, gazdálkodó, az pedig, amely azt tovább feldolgozza, első láncszemű gazdálkodó, még akkor is, ha a két egység között nem történik tulajdonosváltás.

Ha a két tevékenységet ugyanazon jogi személy végzi, egyértelművé kell tenni, hogy:

1. a vállalat egyszerre gazdálkodó és láncszemű gazdálkodó;

2. a jogi személynek csak azoknak a műveleteknek a tekintetében kell DDS-t benyújtania, amelyekben ő a forgalmazó (első uniós forgalomba hozatal vagy behozatal); és

3. a vállalatnak, amely egyaránt forgalmazó és utólagos forgalmazó, nincs kötelezettsége a hivatkozási számok továbbadására az ügyfeleknek. Ezzel elkerülhető lenne az egyenetlen, struktúrától függő végrehajtás és a hivatkozási számok túlzott továbbadása.

2. A nem kkv-k közé tartozó downstream-üzemeltetők nyilvántartásba vétele

A nem kkv-k közé tartozó downstream-üzemeltetőknek regisztrálniuk kell magukat az EU-információs rendszerben, annak ellenére, hogy már nem kötelesek saját átvilágítási nyilatkozatot benyújtani. Ezt a nyilvántartásba vételi követelményt ezért felül kell vizsgálni és el kell törölni, mivel adminisztratív kötelezettségeket ró a vállalkozásokra anélkül, hogy gyakorlati értéket teremtene.

3. Kötelezettségek megalapozott aggályok esetén

A nem kkv-k közé tartozó downstream-üzemeltetőknek megalapozott aggályok esetén ellenőrizniük kell, hogy a kellő gondosságot gyakorolták-e. A gyakorlatban ez azt eredményezi, hogy a nagyvállalatok továbbra is elvégzik a kellő gondosságot, annak ellenére, hogy formálisan mentesülnek alól. Ez a kötelezettség nem áll teljes összhangban a felülvizsgált EUDR logikájával, és veszélyezteti az adminisztratív terhek tervezett csökkentését. Ezért úgy véljük, hogy további pontosítás vagy kiigazítás lenne helyénvaló. Mindazonáltal a gyanús esetek értékelése és kivizsgálása továbbra is az illetékes hatóságok felelőssége maradjon.

4. A beszállítói státusz ellenőrzése

Hogyan tudja egy vállalat megállapítani, hogy downstream-üzemeltetőnek vagy első downstream-üzemeltetőnek minősül-e?

Az első downstream-üzemeltető fogalmát az ellátási lánc upstream része határozza meg: ugyanaz a vállalat egyszerre több szerepet is betölthet a különböző beszállítók ellátási láncban betöltött szerepétől függően, sőt, ugyanazon beszállítótól érkező szállítások között is változhat, attól függően, hogy az adott beszállító az egyes szállítások ellátási láncában milyen szerepet tölt be (például ugyanaz a beszállító egyszer üzemeltető, máskor pedig első downstream-üzemeltető lehet).

Csak az első downstream-üzemeltetőknek van kötelezettsége az üzemeltetőktől kapott DDS-hivatkozási számok gyűjtésére. A rendelet szövegéből kitűnik, hogy a jogalkotók nem választottak egy proaktívabb követelményt, mint például a „kérés” vagy a „beszerzés”, hanem inkább a passzívabb „gyűjtés” kifejezést, míg a 4. cikk (7) bekezdésében egy aktívabb „megosztási” kötelezettséget róttak az üzemeltetőkre.

Ezért egyértelművé kell tenni, hogy az első láncszakaszbeli feldolgozó státuszáról való tájékoztatás felelőssége az ellátó láncszakaszbeli szállítót terheli, aki rendelkezik a feldolgozói státusszal. A vállalatokat nem szabad arra kötelezni, hogy proaktívan kérdezzék meg szállítóikat, hogy azok első láncszakaszbeli feldolgozónak vagy láncszakaszbeli feldolgozónak minősülnek-e, és nem tekinthetők felelősnek saját szerepük téves azonosításáért, ha azt a szállító által nyújtott hiányos vagy helytelen információ okozza.

Azt is egyértelművé kell tenni, hogy az első láncszemű gazdálkodók mikor és milyen körülmények között férhetnek hozzá a gazdálkodó DDS-éhez hivatkozási és ellenőrzési számok segítségével.

5. Az átmeneti rendelkezések módosítása

A jelenlegi átmeneti keret visszamenőleges kötelezettségeket ró a 2023. június 29. előtt jogszerűen termelt fára. Az EUDR-nek való megfelelés nem teljesíthető visszamenőlegesen, és a 2029-ig tartó értékesítési időszak a jelenlegi piaci feltételek mellett irreális. A keretet ezért úgy kell módosítani, hogy a határidő előtt kitermelt, EUTR-nek megfelelő faanyagot további terhek nélkül vagy jelentősen meghosszabbított határidővel továbbra is forgalomba lehessen hozni. Azt is egyértelművé kell tenni, hogy a 2023. június és 2026. december közötti átmeneti időszakban gyártott érintett termékeket 2029 után is korlátozás nélkül forgalomba lehet hozni.

6. A 24. cikk szerinti korrekciós intézkedések

A 24. cikk olyan korrekciós intézkedéseket ír elő, amelyek reálisan nem alkalmazhatók a komplex, többszintű faipari értékláncokra, különösen a már feldolgozott vagy forgalomba hozott termékek esetében. Ez olyan végrehajtási paradoxont eredményez, amely aláássa az arányosságot és a jogbiztonságot. A Bizottságnak ezért be kell vezetnie az ágazatra szabott, arányos alternatív korrekciós intézkedéseket a rendelet környezetvédelmi céljainak fenntartása mellett a gyakorlati végrehajthatóság biztosítása érdekében.

7. Az erdőirtás kockázatával nem járó harmadik országokból származó behozatalok megkönnyítése

Az EU és kereskedelmi partnerei közötti különböző tárgyalások során 2025-ben engedményeket tettek az EUDR egyszerűsítése érdekében. Jelenlegi formájában azonban nincs egyszerűsítés a benyújtandó adatok mennyiségét illetően, még akkor sem, ha az erdőirtás kockázata alacsony. A kereskedelmi partnerek bevonása vagy a fogalommeghatározások módosítása, pl. a telkekre való hivatkozások tekintetében, itt fontos engedményeket jelenthet, és segíthet a kereskedelmi konfliktusok megelőzésében, mielőtt azok kialakulnának.

Kérjük, válaszoljon az Osztrák Faipari Szövetségnek, Schwarzenbergplatz 4, 1030 Bécs, Ausztria, office@holzindustrie.at, Cégjegyzékszám: 968470099863-39

Ezek a módosítások lehetővé tennék, hogy a felülvizsgált EUDR teljes mértékben megvalósítsa a felesleges bürokrácia csökkentésére irányuló célkitűzését. Véleményünk szerint ezek elsősorban technikai vagy szerkesztési pontosításokat jelentenek, nem pedig a rendelet lényegi módosításait. Ugyanakkor a vállalatok számára rendkívül fontosak a mindennapi gyakorlatban.

Őszintén köszönjük, hogy továbbra is figyelmet fordít erre a kérdésre, és további kérdések vagy megbeszélések esetén állunk rendelkezésére és kabinetének rendelkezésére. Nagyon örülnénk, ha folytathatnánk ezt a párbeszédet.”

forrás: FAGOSZ

Szlovákia, Szlovénia, Ausztria, Románia (Erdély) és természetesen Magyarország delegációi voltak jelen, a meghívottak közül egyedül Horvátország hiányzott, akik sajnos más szakmai kötelezettségük miatt nem tudtak csatlakozni. Üdítő színfolt volt, hogy az Európai Magán Erdőtulajdonosok Szövetsége (CEPF) brüsszeli szakértője, Komlós Dániel is megtisztelte jelenlétével az eseményt.

A találkozón a külföldi vendégeken túl a MEGOSZ teljes vezetősége és szakértői csapata képviselte a magyar magán erdőtulajdonosokat és gazdálkodókat. A résztvevők létszáma ugyan nem volt nagy, ez lehetővé tette, hogy annál értékesebb szakmai eszmecsere és kapcsolatépítés bontakozzon ki. A rendezvény egyik nem titkolt célja a közép-európai régió magán erdőgazdálkodói szervezetei közötti együttműködés erősítése és a tapasztalatok mélyebb megosztása volt.

A program országonkénti bemutatkozásokból, szakmai előadásokból, közös kerekasztal-beszélgetésekből és terepi programból állt. A vendégek december 4-én, csütörtökön érkeztek a rendezvénynek helyszínt adó somogyszobi Hárs Fogadóba, amely ezúttal is a megszokott magas színvonalat biztosította a rendezvényhez. A regisztrációt követően a résztvevők a Stihl bemutatóját is megtekinthették, ahol az Andreas STIHL Kft. munkatársa, Bodor László részletes és gyakorlatias ismertetőt tartott.

Az ebéd után kezdetét vette a konferencia, amelyen valamennyi szervezet képviselője bemutathatta tevékenységét és az adott ország erdőgazdálkodásának aktuális helyzetét.

Mocz András, erdőkért felelős helyettes államtitkár köszöntőbeszédében több fontos adatot is megosztott Magyarország erdőállományáról és az erdőgazdálkodás helyzetéről, valamint felvázolta a legaktuálisabb kihívásokat. Rámutatott, hogy a kormány célja 2030-ra az ország erdősültségének 27%-ra történő növelése. Hozzátette, hogy az erdők hármas rendeltetése közül az elmúlt években egyre inkább a társadalmi funkció került előtérbe. Beszédében hangsúlyozta: „Közös ügyünk az erdő.” , de „Merre tovább, európai erdők?”

Az elmúlt évtizedben egyértelművé vált: a klímamitigáció mellett egyre nagyobb figyelmet kell fordítani az alkalmazkodásra is. Magyarország bizonyos térségeiben – elsősorban a Dél-Alföldön, a Duna–Tisza közi Homokhátságon, de már helyenként dombvidékeken is – jelentős erdőpusztulások zajlanak, az erdők mintegy 10%-a látványos negatív változásokon ment keresztül. A csapadékeloszlás kedvezőtlenül alakult, az erdőtalaj vízgazdálkodása leromlott, és az éghajlati hatások már egészen másként érvényesülnek, mint az előző évtizedben.

E kihívásokra válaszul jött létre a Magyarországi Erdészeti Klímaadaptációs Fórum, amelyben minden releváns szervezet – köztük természetvédelmi, kutatási és oktatási intézmények is– lehetőséget kap a szakmai munkára. Több mint száz szakember csatlakozott a fórumhoz. A helyettes államtitkár ugyanakkor megjegyezte, hogy néhány civil szervezet szakmai kérdésekből politikai kérdést csinál, ami véleménye szerint nem szerencsés. A szervezetek terepi bemutatókra is meghívást kaptak, ahol közvetlenül szembesülhettek a valós helyzettel. A fórum feladata egy szakmailag megalapozott Cselekvési Terv kidolgozása.

Mocz András hangsúlyozta: napjaink egyik legnagyobb szakmai kihívása, hogy olyan fafajokat válasszunk új erdők létesítésekor, amelyek hosszú távon is ellenállóak és képesek a jövő nemzedékét szolgálni. E gondolatokkal is alátámasztotta, hogy az erdő valóban közös ügyünk, hiszen a jövőnkről van szó.

Röviden kitért az erdők által nyújtott szolgáltatások „beárazásának” kérdésére is. Rámutatott, hogy míg az erdők ökoszisztéma-szolgáltatásokat biztosítanak, nem részesülnek egységes területalapú támogatásban. Miközben a mezőgazdaság már gondolkodik az egynyári növények szénmegkötéséhez kapcsolódó új támogatási formákon, az erdők számára is szükség lenne megfelelő európai szintű támogatáspolitikai megoldásokra – ez jelenleg hiányzik a rendszerből.

Magyarországon a Közös Agrárpolitika (KAP) keretében mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut az erdőkre 2027-ig. Három cél került meghatározásra: több erdő, (például új erdőtelepítésekkel), jobb és ellenállóbb erdő, valamint versenyképes erdészeti vállalkozások, amelyek képesek ezeket fenntartható módon kezelni. Ugyanakkor sajnos a bürokrácia terén még nem sikerült jelentős előrelépést elérni.

Zárásként azt kívánta, hogy a résztvevők úgy álljanak fel az asztaltól, hogy valóban érezzék és tudják: közös ügyünk az erdő.

Dombóvári Dénes, a MEGOSZ elnöke bevezetőként néhány adatot és háttér-információt osztott meg a Szövetségről és a magánerdészeti szektor helyzetéről. Rámutatott, hogy az elmúlt években, részben a klímaváltozás hatására, növekedett a küszöbalatti erdők aránya, amelyek esetében a belőlük származó bevétel sajnos már nem fedezi a felújításukhoz szükséges költségeket sem, már nem is beszélve a tulajdonos hasznáról. Kiemelte, hogy közös szakmai gyökereink lényegében az Osztrák-Magyar Monarchia idejéből származnak, amikor megalkotásra került Mária Terézia erdőtrendtartása. Függetlenül attól, hogy a történelem hogyan változtatta meg e régió határait, ezen első modern erdészeti szabályozás mindmáig meghatározó, és az itt elhelyezkedő országok jelenlegi erdőtörvényének is alapját képezi.

Az elnök kitért arra is, hogy az adminisztráció komoly terhet jelent, és valószínű, hogy több ország hasonló nehézségekkel szembesül. A klímaváltozás mellett az adminisztratív kötelezettségek is megnehezítik az erdőgazdálkodást, hiszen olyan rendszerekre épülnek, amelyek még a korábbi, kiegyenlítettebb klimatikus viszonyokhoz igazodtak. Egyik kiemelt cél, megvizsgálni, hogy ki, hogyan birkózik meg ezzel a kihívással és tanulni egymás példáiból.

A köszöntések után minden szövetség képviselője előadást tartott, elsőként Dr. Melles Előd, a Székelyföldi Erdőtulajdonosok és Erdőgazdálkodók Szövetség ügyvezető elnöke. A szervezet 2012-ben alakult, Harghita, Covasna és Mureș megyék 15 erdészeti körzete, valamint a közbirtokosságok által létrehozott magántulajdonú erdőalapok tulajdonosai alkotják a körzeteket. A tagság mintegy 300 000 hektárnyi erdőalapot kezel, amelyből 85 000 hektár FSC-tanúsított. Fő céljuk a fenntartható erdőgazdálkodás és az érdekképviselet összehangolása. Az egyesület erős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, többek közt a MEGOSZ-nak is partnerei. 2025-től az ETIC tagja, és székely közösségi védjegyet („Székely Fa”) is működtet a fenntartható faanyag eredetének igazolására. Az előadás bemutatta Erdély erdővagyonát és tulajdonosi szerkezetét, hangsúlyozva a térségi különbségeket. A magánerdők helyzetét befolyásoló fő kihívások között szerepel a töredezett birtokszerkezet, a jelentős adminisztratív teher, a munkaerőhiány, a klímakockázatok és a piaci ingadozás. Az APAPET kiemelt céljai az alábbiak előmozdítása: digitalizáció, a kutatás-fejlesztés, a fajdiverzifikáció, az új erdősítések és a talaj-, illetve vízmegtartás javítása. Záróüzenetük szerint a magánerdőgazdálkodás új felelősségi szakaszba lépett, ahol az innováció és a nemzetközi együttműködés jelenti a tartósság és az alkalmazkodóképesség alapját. Az APAPET kész az együttműködésre.

A követkető előadó, Nikolaus Draskovich az osztrák szövetség lépviseletében (Land&Forst Betriebe Österreich – LFBÖ). Ez egy 1807-ben alapított, mintegy 700 tagot tömörítő szervezet, amely az osztrák földtulajdonosok és erdőgazdálkodók érdekképviseletét látja el. A tagok az ország erdőterületének közel egynegyedét kezelik, és Ausztria gabonatermésének mintegy 20%-át is ők állítják elő. A szövetség több szinten – tartományi, országos és európai – végez érdekképviseletet, kulcsterületei az adópolitika, agrár- és erdészeti politika, valamint az öröklés és vagyonkezelés. Széles partnerhálózatot működtet a fa- és papíriparral, az energiaszektorral, környezetvédelmi szervezetekkel és tudományos intézményekkel. Fontos szerepet játszik a jogalkotási folyamatok alakításában, jogi és szakmai támogatást nyújt tagságának, és aktív kommunikációs tevékenységet folytat. Az EU szintjén részt vesz jogszabályok véleményezésében és stratégiai folyamatok alakításában. A legfőbb kihívásaik Ausztriában a klímaváltozás, a növekvő bürokrácia és a gyorsan változó piaci és társadalmi elvárások.

Meghallgathattuk Michael Koprivnikar előadását, aki a szlovén Mezőgazdasági és Erdészeti Kamara képviseletében átfogóan mutatta be Szlovénia vidéki térségeinek és agrár-erdészeti szektorának helyzetét. Szlovénia kis ország, 2,1 millió lakossal és jelentős vidéki hagyományokkal. A mezőgazdaságban közel 68 000 gazdaság működik, amelyeknek 99,97%-a családi gazdaság. A Kamara fő célja a mezőgazdaság, erdészet és halászat érdekképviselete, valamint gazdaságilag és környezetileg fenntartható gazdálkodási gyakorlatok támogatása.  A tagság kötelező mindazok számára, akik 167 eurónál nagyobb kataszteri jövedelemmel rendelkeznek, így több mint 110 000 természetes személy és közel 1700 jogi személy tagja a szervezetnek. A Kamara éves költségvetése 3,9 millió euró, amelynek 70%-a tagdíjakból származik

A szervezet kiterjedt struktúrával működik: 57 tagú tanácsa van, továbbá 20 fős igazgatótanács, 13 regionális egység, 10 szakmai központ, laboratóriumok és 8 agrár-erdészeti intézet. Szolgáltatásai közé tartozik a jogi tanácsadás, az erdészeti szaktanácsadás, a tenyésztési és állattenyésztési felügyelet, valamint a közhasznú agrárszaktanácsadói hálózat működtetése. A Kamara széles nemzetközi együttműködési hálózatot is fenntart, többek között a COPA–COGECA, EUFRAS és az IALB szervezetekben.

Összességében egy erős, intézményesített rendszerben működő szervezetről van szó, amely kulcsszerepet játszik a vidéki térségek fejlődésében, a gazdálkodók támogatásában és a fenntartható agrár-erdészeti gyakorlatok előmozdításában. Az előadó hangsúlyozta, hogy Szlovéniában is hasonló kihívásokkal szembesülnek, mint amelyek korábban elhangzottak, különösen a rendkívül rugalmatlan és szigorú szabályozási környezet gond, amely jelentős mértékben hátráltatja munkájukat.

Dana Peškovičová, a szlovák Magán Erdőtulajdonosok Regionális Szövetségek Uniójának (ÚNIA) tevékenységérő beszélt. A szervezetet 1996-ban hozták létre, és 12 regionális szövetséget fog össze, amelyek együttesen 760 000 hektár erdőterületet képviselnek, több mint egymillió magán erdőtulajdonossal és 10 000 kisvállalkozással. A magántulajdonosok évente mintegy 500 millió euró értékű erdészeti terméket állítanak elő. Az előadás bemutatta a szlovák erdőtulajdonosi szerkezetet is: az állami terület aránya nagy, de a közösségi úgynevezett urbar (közbirtokossághoz hasonló) tulajdon kiemelkedő, több mint 650 000 hektárral.

A szervezet küldetése a fenntartható gazdálkodás, a vidéki térségek fejlődésének támogatása és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás elősegítése, emellett fontos céljuk a magánerdő-tulajdonosok érdekképviselete a nemzeti és uniós jogalkotásban. Aktív szerepet vállalnak európai projektekben, többek között a klímaadaptációt célzó Horizon Europe programban, és a CEPF-en keresztül részt vesznek a 16 millió európai magánerdő-tulajdonost érintő közös munkában.

Szlovákia a helyreállítási és ellenállóképességi tervben (RRF) jelentős feladatokat kapott a természetvédelmi reformok és a klímaadaptáció terén, amelyek végrehajtásában a szövetség szakmai partnerként működik közre. Az előadás kiemelt igénye a részvételi döntéshozatal erősítése, vagyis, hogy a magán erdőtulajdonosok véleménye valóban beépüljön a természetvédelmi és erdészeti politikákba.

A legfontosabb kihívások közé tartoznak a következők, amelyek megoldásában próbál a szervezet proaktívan részt venni:

• A szlovákiai nemzeti parkok területére vonatkozó új területrendezési terv kidolgozása, amely naprakész adatokon, szakértői ismereteken, valamint a terület történelmi használatán és állapotán alapul (Szlovákia területének 7,5%-a nemzeti parkokból áll, ami az EU-ban Franciaország után a legmagasabb arány).
• Az 543/2002 törvény lehetőségeinek jobb kihasználásában (természetvédelmi parkok létrehozása).
• A terület tulajdonosainak és kezelőinek aktív gazdálkodásának ösztönzése, valamint know-how-juk és szakértelmük kihasználása.

Az előadásban szó esett az EU új Nature Credits rendszeréről is, amelyben a magántulajdonosok kulcsszerepet kaphatnak a természetpozitív tevékenységek ösztönzésében

A szervezet nyitott a nemzetközi együttműködésre: közös álláspontok kialakítására, szakmai tudásmegosztásra, valamint közös innovációs és kutatási projektekre.

Ugyan, ahogy a cikk elején említésre került, a horvát kollégák sajnos nem tudták tiszteletüket tenni a rendezvényen, szerencsére rendelkezésünkre állt a CUPFOA- Horvát Magánerdő-tulajdonosi Szövetségek Unióját bemutató prezentáció. Ezt Dósa Ildikó, a konferencia levezetője adta elő. Horvátország erdőterülete közel 2 millió hektár, amelynek 77%-a állami, míg 23%-a magántulajdon.  A magánerdőkben a faállomány és a növedék is alacsonyabb, és csupán a magánerdők 40%-ának van érvényes erdőterve, továbbá mindössze 4% rendelkezik FSC-tanúsítással. A magántulajdon elszórt és nagyon apró területekből áll, gyakran 1 hektár alatti birtoktestekkel, ami rendkívül alacsony szintű erdőgazdálkodást eredményez. A CUPFOA-t 2008-ban alapították, jelenleg 35 tagszervezetet fog össze, és tagjai önkéntes munkával tartják fenn a szövetséget. Feladatai közé tartozik a szakpolitikai egyeztetés, jogszabályi véleményezés, szakmai képzések és projektek lebonyolítása.

A szervezet tevékenysége révén javult az erdőgazdálkodási gyakorlat, erősödött a tudásmegosztás, növekedett a hozzáférés a támogatásokhoz, valamint egyre szorosabb az együttműködés az állami erdőgazdasággal. A jelenlegi helyzetet bemutató diák alapján a magánerdők gazdasági potenciálja nagy, de a feldolgozás és értékesítés terén továbbra is jelentős kihívásokkal küzdenek. A CUPFOA hosszú távú célja egy fenntartható, szakmailag megalapozott magán erdőgazdálkodási rendszer kialakítása, amely erősíti a tulajdonosok szerepét a horvát erdőágazatban. Egy kis adalék még a faipari ágazat jelenlegi és közelmúltbeli helyzetéhez Horvátországban: A horvát kis- és közepes fűrészüzemek nagy száma annak a rendszernek köszönhető, hogy a faanyag 90%-át az egyetlen állami vállalat értékesíti, és a többéves szerződéseket olyan cégek kaphatják meg, amelyek Horvátországban vannak bejegyezve (de ez nem jelenti azt, hogy feltétlenül horvát tulajdonban vannak) és így a piacinál 20–30%-kal olcsóbban jutnak alapanyaghoz. Ez gyors profitot biztosított, ugyanakkor visszafogta a faipari beruházásokat és a magasabb hozzáadott értékű termelést, miközben a keményfa-dominancia nehezíti a gazdálkodást. A rendszer torzítja a magánerdők piacát is, hiszen az állami árak nem tükrözik a valódi piaci viszonyokat, a nyilvános árveréseken elért lényegesen magasabb árak ezt jól mutatják. Az elmúlt 10 évben csupán 2017 és 2019 között volt kivitel-tilalom, akkor is csak a tölgy rönkre vonatkozott, az indokolás pedig az volt, hogy ez segít majd megakadályozni a tölgy csipkéspoloska terjedését. A biomassza-erőművek szinte mind faipari üzemekhez kapcsolódnak, tízéves állami szerződésekkel működnek, és többnyire csak hálózatkiegyenlítésre használják őket, gyakran azért fizetve nekik, hogy készenlétben maradjanak.

A CEPF képviseletében Komlós Dániel érkezett, aki e szervezet központi brüsszeli irodájában dolgozik a csapat egyik szakértőjeként és főként a Bioökonómia és körforgásos gazdaság, Klímaváltozás mérséklése és Fenntartható finanszírozás uniós dossziékkal foglalkozik. Az ernyőszervezet Európa 15 millió magán erdőtulajdonosát képviseli, akik az európai erdők mintegy 60%-át birtokolja. Tagjai 23 nemzeti szervezetet foglalnak magukban, köztük Magyarországot is a MEGOSZ révén. A brüsszeli titkárság szakértői csapata folyamatosan figyeli az EU-s jogalkotást, és hidat képez a terepi tapasztalatok és az uniós döntéshozatal között. A CEPF aktív szereplője az uniós erdészeti, agrár-, klíma- és környezetpolitikai egyeztetéseknek, állásfoglalásokat készít, egyeztetéseket folytat, és rendszeresen részt vesz magas szintű fórumokon.

Széles partnerségi hálóval rendelkezik, több mint 30 európai szakmai és civil szervezettel működik együtt, (pl.: EUSTAFOR, COPA-COGECA, EFI, PEFC és FSC). Az előadás rámutatott, hogy az erdőkhöz kapcsolódó uniós jogszabályok száma az elmúlt évtizedekben drasztikusan nőtt: a grafikon több mint 50 aktív jogszabályt mutat 2023 körül, a legkülönbözőbb szektorokból. A közeljövő fő szakpolitikai feladatai közé tartozik az új EU erdőmonitoring-rendszer, a talajmegfigyelési törvény, az új KAP, a fenntartható pénzügyek, valamint a 2040-es klímacél előkészítése.

A CEPF hangsúlyozza, hogy elengedhetetlen, hogy az uniós döntéshozatalban a magán erdőtulajdonosok gyakorlati szempontjai is megjelenjenek. A szervezet három fő üzenete: az együttműködés erősítése az erdőtulajdonosokkal, munkájuk támogatása, és annak elismerése, hogy az egységes szabályozás („one size fits all”) nem működik Európa rendkívül változatos erdőviszonyai mellett.

Végezetül röviden bemutatásra került a MEGOSZ is, kicsit mintegy kiegészítve a köszöntőbeszédbe elhangzott, magyar erdőkre, valamint a szövetségre vonatkozó adatokat. A MEGOSZ fő feladatának tartja a kedvező szakpolitikai döntések elősegítését, a megfelelő jogi környezet biztosítását és a fenntartható finanszírozás elérését a magán erdőgazdálkodók számára. Az eddigi prioritások mellett az új vezetőség kiemelt céljának tekinti a kommunikáció erősítését, valamint a szakmai együttműködések bővítését nemzeti és nemzetközi szinten.

Az előadásokat követően a somogyszobi Kéknefelejcs Néptáncsoport műsora szórakoztatta a vendégeket, a gyerekek pedig a produkció végén a közönséget is bevonták a táncba.

A vacsora közben és azt követően értékes, inspiráló szakmai beszélgetésekre, eszmecserékre került sor, többek között megszületett az egyetértés a szándéknyilatkozat végleges szövegéről is.

A „Statement of Intent on the Establishment of the Central European Cooperation of Private Forest Owners and Managers” (Szándéknyilatkozat a Magán Erdőtulajdonosok és Erdőgazdálkodók Közép-európai Együttműködésének Létrehozásáról) véglegesítésére másnap reggeli után került sor, amelyet minden ország képviselője ünnepélyes keretek között aláírt. A szándéknyilatkozat célja a Közép-Európai Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Szövetségeinek Együttműködésének létrehozása, amely a térség országai között hosszú távú, szakmai alapú együttműködést erősít. A dokumentumot aláíró szervezetek közösen vállalják, hogy egy olyan keretrendszert alakítanak ki, amely támogatja a fenntartható erdőgazdálkodást, a vidéki területek fejlődését és a helyi közösségek jólétét.

A nyilatkozat öt fő célkitűzést határoz meg:

1. A magán erdőtulajdonosok szervezetei közötti együttműködés elősegítése a Kárpát-medencében.
2. Tudás- és tapasztalatcsere erdőgazdálkodási, természetvédelmi és szakmai kérdésekben.
3. Határon átnyúló partnerségek erősítése, különösen a klímaadaptáció és az erőforrás-gazdálkodás területén.
4. Közös szakmai projektek és kezdeményezések támogatása, amelyek a térség erdeinek gazdasági, társadalmi és ökológiai értékét növelik.
5. A közös érdekek képviselete nemzeti, regionális és európai szinten.

A szervezeteknek e dokumentum aláírásával szándékukban áll megkezdeni az együttműködéshez szükséges jogi, szervezeti és működési keretek kidolgozását, és nyitottak a további országok csatlakozására. A szándéknyilatkozat tehát egy olyan közös jövőkép megalapozása, amely a magán erdőgazdálkodók hangját és szakmai szempontjait erősebben jeleníti meg Közép-Európában. A dokumentum jogilag nem kötelező érvényű.

Milan Ovseník, a szlovák szövetség elnöke bejelentette, hogy az együttműködés folytatásaként februárban Szlovákiában szeretnének egy rendezvényt, egy workshopot szervezni, ahol a mostani ismerkedést követően már a tényleges szakmai munka kerülne a középpontba.

Az utolsó előtti programpont a terepi bemutató volt, amely a Mocz Magánerdészet által kezelt erdőkben került megtartásra. Mocz András és László Péter a cég főmérnöke beszélt részletesen a bemutatott erdőrészletekről. A fókusz a tölgygazdálkodáson volt (kocsányos-tölgy). Elsőként a Somogyszob 55H és 55G erdőrészleteknél álltunk meg, ahol egy végvágás utáni, kerítéssel védett felújítást tekintettünk meg: a kerítés mögött mintaszerű, rendkívül magas újulatszámú tölgyfelújítás volt látható. A szomszédos idősebb állomány alatt pedig megfigyelhető volt a kefesűrű újulat.

Ezt követően egy többéves felújítást látogattunk meg, ahová a kerítésre rádőlt fa miatt bejutott a vad, ezért a csemeték nagy része csúcsrágott. Ez is jól rávilágított a vadkár, illetve a vadnyomás térségre erősen jellemző problémájára. A program másik állomása egy tisztításkorú, mintegy 28 éves, Kocsányos tölgy – állomány volt, amelynek egyik része természetes úton (itt több elegyfafajjal), a másik mesterséges felújítással jött létre. Utóbbi esetében a célzott beavatkozásoknak köszönhetően a törzsek differenciálódása és alakulása kedvezőbb képet mutatott. Hamarosan majd újabb nevelővágási beavatkozás kerül elvégzésre.

A program zárásaként a HUNNIA Fagép által szervezett gépbemutatót tekinthették meg az érdeklődők. Ide további vendégek is érkeztek. Mocz András köszöntötte a jelenlévőket és az erdészeti géptámogatásról is ejtett pár szót. Ennek társadalmasítása, mint ismeretes, nemrég zajlott le, hamarosan várható a felhívás megjelenése is. A Tanya udvarán az alábbi gépek kerülnek bemutatásra:

• Pfanzelt Felix 4WD – harvester fejjel felszerelt, speciális erdészeti erőgép 4 kerék meghajtással;
• Pfanzelt Pm Trac – egyenesen a gyártósorról, a Pfanzelt saját fejlesztésű erdészeti darujával és csörlőjével.

A somogyszobi találkozó minden résztvevő számára világossá tette, hogy a közép-európai magán erdőgazdálkodók előtt álló kihívások sok tekintetben közösek, de a megoldások kulcsa éppen ebben a közösségben, az együtt gondolkodásban és az egymástól való tanulásban rejlik. A két nap során létrejövő szakmai kapcsolatok, a nyitott párbeszédek és a szándéknyilatkozat ünnepélyes aláírása egyaránt azt üzenik: valódi igény és elszántság van egy erősebb, összehangolt, régiós magánerdészeti együttműködés kialakítására. A résztvevők megerősítették elköteleződésüket a fenntartható erdőgazdálkodás, a tudásmegosztás és a közös érdekek képviselete mellett, és bizakodva tekintenek a folytatás elé. A rendezvény méltó bizonyítéka annak, hogy a térség erdőterületeiért való felelősség valóban közös ügyünk, és a jövő erdeit csak együtt formálhatjuk a társadalom jólétére és a tulajdonos hasznára.

forrás: MEGOSZ

A szakértői értékeléseket egy közös módszertan szerint szervezik, amely magában foglalja a gyakorlati útmutatást, a helyszíni értékeléseket és egy világos ütemtervet, amely biztosítja az összes érintett ország részvételét. Minden értékelés értékes információkat nyújt a kiválasztott helyszínek kulturális és turisztikai potenciáljáról, segítve azok erősségeinek és az útvonalba való beépítésük lehetőségeinek azonosítását. Az összes szakértői értékelés eredményeit egy közös jelentésben fogják össze és elemzik, amely alapul szolgál a Duna-vidék végleges útvonalának meghatározásához – legalább húsz olyan megerősített látnivalóval, amelyek a legjobban képviselik a Duna-vidék faipari hagyományait, kézművességét és kulturális táját.

A Duna-vidék útvonal projekt keretében zajló szakértői értékelés részeként a montenegrói Bjelasica, Komovi és Prokletije Regionális Fejlesztési Ügynökség fogadta a Zlatibor Regionális Fejlesztési Ügynökség (Szerbia) képviselőit. A 2025. július 10–11-én tartott kétnapos látogatás keretében a vendégek megtekintették a Durmitor és a Biogradska Gora Nemzeti Parkokban található, katuns néven ismert hagyományos hegyi településeket Montenegró északi részén. Ezek a hagyományos családi háztartások élénken bemutatják az emberek és a természet közötti szoros kapcsolatot, valamint a fával és annak mindennapi életben való felhasználásával kapcsolatos anyagi és szellemi örökséget.

A partnerek közötti megbeszélések középpontjában a faipari hagyományokat, a faépítészetet és a fával kapcsolatos kulturális gyakorlatokat kiemelő turisztikai ajánlatok kidolgozása állt. A katunok olyan szokásokat őriznek, mint a gusle zene, a kézzel készített gusle gyártása és más értékes szellemi örökségek, amelyeket a turizmus révén tovább lehet értékelni. Ezen potenciál kiaknázása érdekében a partnerek hangsúlyozták az olyan értelmező eszközök kidolgozásának fontosságát, mint a jelzések, a nyomtatott útmutatók és a történetmesélési formátumok, valamint a helyi vendéglátók képzésének biztosítása. A vendéglátás, az idegenvezetés és az örökség bemutatásának készségeinek erősítése biztosítja az autentikus és vonzó élményeket mind a hazai, mind a nemzetközi látogatók számára.

A Danube Wood(s) Route projekt keretében zajló szakértői értékelés részeként a Pilsen régió regionális fejlesztési ügynöksége (Csehország) összefogott szlovák kollégáival, a Prešov régió regionális fejlesztési ügynökségével, hogy közösen értékeljék a kialakulóban lévő útvonalba felvehető potenciális látnivalókat. 2025. augusztus 14. és 15. között a pilseni képviselők ellátogattak a kelet-szlovák hegyvidékre és a Poloniny Nemzeti Parkba, amely terület érintetlen természetéről és kivételes faörökségéről ismert. A helyszíni látogatás során megtekintették az ősi Havešová bükkös erdőt, amely az UNESCO világörökség része, több hagyományos fa templomot gyönyörűen megőrzött belső terekkel, és találkozókat tartottak helyi kézművesekkel, akik hiteles gyakorlati tapasztalatokat kínáltak.

A szakmai értékelés kiváló lehetőséget nyújtott mindkét csapatnak a tapasztalatok cseréjére és új ötletek megszerzésére a faipari turizmus fejlesztése terén. A cseh partnereket különösen inspirálta a helyi élményhálózat, a „Discover Poloniny”, amely hatékonyan összekapcsolja a kulturális és természeti látnivalókat egy koherens látogatói ajánlatba – egy koncepció, amelyet reményeik szerint saját régiójukban is megvalósíthatnak. Cserébe megosztották több mint 25 éves tapasztalataikat a regionális fejlesztés és a helyi érdekelt felek közötti együttműködés támogatásában. A találkozó azzal zárult, hogy a szlovák partnereket meghívták a Pilsen régióba, hogy felfedezzék annak faipari örökségét – a bábkészítéstől és a hagyományos kádármesterségtől Plzeňben a Cseh-erdő érintetlen természetéig.

2025. október 2–3-án a Szarajevói Regionális Fejlesztési Ügynökség (SERDA) peer review találkozót szervezett Szarajevóban a Danube Wood(s) Route projekt keretében. Ezen az alkalmon a SERDA üdvözölte projektpartnerét, a budapesti FABUNIO-t (Magyar Faipari és Bútoripari Szövetség). A találkozó célja az volt, hogy elősegítse a potenciális látnivalók kölcsönös értékelését, a tapasztalatok cseréjét, valamint megerősítse a faipari örökségre fókuszáló, innovatív és magas színvonalú transznacionális kulturális útvonal közös vízióját. A Szarajevói Kantonban több olyan kulcsfontosságú helyszínt is azonosítottak, amelyek potenciálisan beépíthetők az útvonalba, többek között a Skakavac, Bijambare, Trebević, Vrelo Bosne és Bentbaša védett természeti területeket; a Bjelašnica és Igman hegyvidéki területeket; a Nemzeti Múzeum botanikus kertjét; valamint a Home of Zanat-ot, amelynek híres fafaragási hagyománya felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára.

A SERDA székhelyén tartott bemutatkozó találkozót követően a delegáció meglátogatta Bosznia-Hercegovina Nemzeti Múzeumát, ahol szakértő kurátorok mutatták be nekik a múzeum gyűjteményeit, különös figyelmet fordítva a botanikus kertre és az etnológiai osztályra. A partnerek ezután felfedezték a Wilson sétányt, egy népszerű, történelmi és kulturális szempontból jelentős folyóparti területet. A város központjában találkoztak a Zanat Otthon csapatával, egy világszerte elismert márkával, amely ötvözi a hagyományos konjici fafaragást a modern dizájnnal. A látogatás a Bentbaša védett táj körüli túrával zárult, amelyet a kantonális védett természeti területek közintézményével együttműködésben szerveztek. Ott a résztvevők megismerkedtek a hely természeti és történelmi értékeivel, és meglátogatták a 16. századi Kozija Ćuprija (Kecskehíd) ikonikus, teljesen megőrzött oszmán kori műemléket.

Október 9–10-én a DCC csapata szakértői értékelést végzett Bohinjban és Bledben, két szlovéniai desztinációban, amelyek gazdag faörökséggel rendelkeznek, és tükrözik a Duna-faút értékeit.

Az első nap Bohinjra koncentrált, ahol vezetett túra keretében megtekintették a legfontosabb látnivalókat, köztük a Studor szénapadlásokat, hagyományos fa csónakkal utaztak, meglátogatták a faházakat és a több száz éves falvakat, valamint a helyi tej- és sajtmúzeumot. A nap egy rövid megbeszéléssel zárult, amelyen a régió kihívásait és az útvonal potenciálját vitatták meg.

A második napon a csapat Bledet látogatta meg, és találkozott a szlovén partnerekkel, hogy véglegesítsék a szakértői értékelést, és megvitassák, hogyan támogathatja az útvonal a helyi örökséget és a fenntartható turizmust.

A látogatás rávilágított arra, hogy Bohinj és Bled hogyan ötvözi a hagyományos kézművességet, a természeti szépséget és a kulturális örökséget, ami kiváló példává teszi őket az útvonal számára, és olyan úti célokká, ahonnan a projekt értékes betekintést nyerhet a természeti és kulturális örökség megőrzésébe.

A bulgáriai Várnában tartott szakértői értékelő látogatást a Varna Gazdasági Fejlesztési Ügynökség (VEDA) szervezte 2025. október 2–3-án. A látogatáson részt vettek a romániai és bolgár partner szervezetek képviselői, valamint a kulturális örökség, az idegenforgalom és a környezetgazdálkodás területén érdekelt helyi szereplők. A látogatás célja az volt, hogy értékeljék a helyszíneknek a Duna-vidék útvonalába való felvételére vonatkozó potenciálját, tapasztalatokat cseréljenek a szakértők, és meghatározzák a régió kulturális és természeti turisztikai kínálatának fejlesztési lehetőségeit.

A kétnapos látogatás során a résztvevők három fontos helyszínt fedeztek fel: az Euxinograd-palotát és parkosított kertjeit, a mészkősziklákba vájt középkori Aladzha kolostort, valamint a Pobiti Kamani nevű kőerdőt, amely egyedülálló geológiai képződmény. Ezeket a helyszíneket kulturális, történelmi, szellemi és természeti jelentőségük, valamint megközelíthetőségük és turisztikai infrastruktúrájuk szempontjából értékelték. A szakértői értékelés kiemelte a Várna régió nagy potenciálját a transznacionális útvonalhoz való hozzájárulás terén, bemutatva, hogy a királyi kertektől a szent erdőkig és a természeti emlékekig terjedő sokszínű örökség hogyan integrálható a Duna-erdők útvonalának koherens narratívájába.

forrás: FABUNIÓ

„Október 21-én az Európai Bizottság közzétette az EU erdőirtási rendeletének (EUDR) végrehajtására vonatkozó javaslatait. A Bizottság ezeket a javaslatokat egyszerűsítési intézkedéseknek nevezi, amelyek megkönnyíthetik a rendelet végrehajtását. Ezt a leírást határozottan el kell utasítanunk. A Bizottság javaslata messze elmarad a kitűzött céloktól, és a gyakorlatban inkább nagyobb bonyolultságot eredményezhet, mint egyszerűsítést. Ismét figyelmen kívül hagyták az üzleti közösség gyakorlati szakértelmét és ajánlásait, és a megígért könnyítési intézkedések teljesen elmaradtak.

A Bizottság javaslata az egyszerűsítés helyett még nagyobb bonyolultságot és bürokratikus terheket vezet be, mentességek és állítólagos könnyítések leple alatt. Az újonnan javasolt rendszerben is továbbra is az egész ellátási és termelési láncban kellene továbbítani az információkat. Egyszerűen nem értik a faipari ágazat valós helyzetét, és ismét figyelmen kívül hagyták az általunk javasolt alternatívákat.
A kisvállalkozások számára bejelentett mentességek nem hoznak megkönnyebbülést, mivel az ellátási láncok szorosan összefüggenek egymással.

A jelentéstételi kötelezettség alá tartozó vállalatok továbbra is teljes dokumentációt fognak követelni az EUDR-mentességet élvező beszállítóktól – vagy egyáltalán felmondják a szerződéseket.

Ráadásul a Bizottság javaslata nem irányoz elő semmiféle halasztást az EUDR alkalmazásában, annak ellenére, hogy Roswall biztos szeptember végén az Európai Parlamentnek írt levelében felvetette ezt a lehetőséget. Ez az inkonzisztencia súlyosan aláássa a bizalmat az uniós politikaalkotásban és megsemmisíti a vállalkozások tervezési biztonságát. A javasolt változtatások alapvetően megváltoztatnák a meglévő rendelet tartalmát, anélkül hogy elegendő időt biztosítanának a végrehajtáshoz.

A legtöbb tagállam még nem fogadta el a nemzeti végrehajtási törvényeket, és több tagállam még az illetékes hatóságot sem jelölték ki.

Maga a Bizottság is elismerte, hogy jelentős informatikai rendszerproblémák vannak. Ilyen körülmények között minden vállalat számára elengedhetetlenül szükséges legalább tizenkét hónapos további halasztás.

Az Európai Bizottság azzal kockáztatja, hogy hatalmas zavarokat okoz az ellátási láncokban és az értékláncokban Európában és azon túl. Jelenlegi formájában az EUDR sem jogilag, sem gazdaságilag nem megvalósítható a faalapú értékláncban. Véleményünk szerint három konstruktív lehetőség áll rendelkezésre:

• Az EUDR alkalmazásának elhalasztása és hatályon kívül helyezése
• „Kockázatmentes kategória” bevezetése az EUDR-ben, a „nincs kockázat = nincs dokumentáció” elv alapján, a belső piacra és az áruk szabad mozgására összpontosítva
• Dokumentáció csak az első forgalomba hozatalkor szükséges, a szállítási lánc mentén további kötelezettségek nélkül

Az EUDR felesleges, mivel Európa erdeit már erős nemzeti jogszabályok védik, és a harmadik országokból származó faanyag-importot már az EU faanyag-rendelete (EUTR) szabályozza. Tekintettel az európai vállalkozások előtt álló egyre növekvő kihívásokra, mi az első lehetőséget támogatjuk – különösen mivel a Bizottság képtelennek bizonyult az EUDR valódi egyszerűsítésére. Nem követelhetünk többet az európai vállalatoktól, mint amennyit a harmadik országoktól követelünk. Ugyanazok a szabályok vonatkoznak mindenkire. Az EU-n belüli kereskedelemnek minden esetben teljes mértékben mentesülnie kell az EUDR alól. Valójában minden harmadik országból származó vállalat, beleértve a magas kockázatú országokat is, mentesül az EUDR alól a belföldi kereskedelem tekintetében.

Arra kérjük Önt és az Európai Néppárt európai parlamenti képviselőit, hogy ne fogadják el a Bizottság jelenlegi javaslatát. A súlyos gazdasági zavarok közepette a Bizottság megközelítése veszélyezteti Európa erős és fenntartható faipari értékláncát és annak 17 millió munkahelyét.

Nagyon örülnénk, ha személyesen is bemutathatnánk Önnek álláspontunkat. A megfelelő találkozó megszervezésében Norman Schirmer, az Osztrák Faipari Szövetség képviselője szívesen áll rendelkezésére Önnek vagy munkatársainak. Elérhetőség: schirmer@holzindustrie.at e-mail vagy +43 1 712 26 01 21 telefonszám.

A Bizottság az európai polgároknak és vállalkozásoknak megígérte, hogy csökkenti a bürokráciát és erősíti Európa ipari szerepét. Kérjük Önt, hogy gondoskodjon arról, hogy ez az ígéret végre teljesüljön, és segítse a felesleges bürokrácia megszüntetését, amelyet az EUDR már létrehozott és tovább fog bővíteni.

Mélyen aggódunk amiatt, hogy az Európai Unió legitimitása – különösen a vidéki régiókban – ilyen összefüggéstelen és kivitelezhetetlen jogszabályok miatt csorbát szenved.

2025. október 29., Aláírók:

„A csemetekertek az erdők bölcsői. Az a célunk, hogy olyan szaporítóanyag kerüljön a hazai piacokra, amelyből 30-50 év múlva a gyermekeink és unokáink számára fontos ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtó erdők válhatnak. A magyar erdők fenntartásában a legnagyobb kihívás a klímaváltozás, amely nincs tekintettel az országhatárokra. A Terméktanács azért vállalt úttörő szerepet és kezdeményezett egy Közép-európai találkozót, mert a környezeti változásokhoz való alkalmazkodás egyik kulcsának a hasonló adottságok között élők közötti együttműködést tartjuk” – mondta el a találkozóval kapcsolatban Kárpáti Béla, a szervező Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács elnöke.

Az együttműködés fontosságának megítélését jelzi, hogy minden meghívott szervezet aktívan részt vett a tanácskozáson. A klímaváltozás okozta hatások miatt az erdőállományok és így az erdőtelepítők mindegyik országban olyan problémákkal szembesülnek, amelyek nemcsak gazdasági negatív következményekkel járnak a termelők számára, hanem ökológiai és biológiai kihívásokat is jelentenek. Amíg a döntéshozók is keresik a jogi megoldásokat a problémákra – például a szaporítóanyag-forgalmazás kérdéseire –, addig a régió erdészeti csemetetermelői aktív összefogásról és közös fellépésről döntöttek, hiszen termelésük és így piacaik egyre inkább összekapcsolódnak, és erősen hatnak egymásra. Az egész térségben megtapasztalt környezeti változások, a klímaváltozás okozta természeti katasztrófák, az idegenhonos inváziós károsítók megjelenése mind olyan hatásokat eredményeznek, amelyek bizonyítják, hogy az országhatároknak nincsen jelentőségük ezekben a kérdésekben. A régió erdészeinek, erdészeti csemetetermelőinek össze kell fogniuk, közös megoldási javaslatokat kell kidolgozniuk és a döntéshozók elé vinniük a jövő erdői védelme érdekében – alakult ki az egységes vélemény a megbeszélésen.

A találkozón elhangzottak megmutatták, hogy a környező országok mind igyekeznek alkalmazkodni a változásokhoz. Lengyelországban és Romániában komoly infrastrukturális fejlesztéseket hajtanak végre európai uniós és nemzeti támogatások felhasználásával. Az a céljuk, hogy az eddigi alapanyag ellátó helyzethez képest növeljék a helyben hozzáadott értéket, és például a tölgymakk export helyett a jövőben már előnevelt facsemetét vigyenek a közös piacra. Csehországban és Szlovákiában a helyi jogszabály-módosítások miatt várható csemete-túltermelésre készülnek, amit a szúkárral érintett lucfenyvesek kitermelésének csökkenése, és az ott felhasznált csemetemennyiség csökkenése is erősít. Ugyancsak Csehországban egyre nő a burkolt gyökérzetű csemetét előállító technológia jelentősége, melynek magyarországi bevezetésére már együttműködést indítottak az EESZT-vel egy Interreg pályázat keretében.

Több ország delegáltjai jelezték törekvésüket, hogy részt vegyenek a jogszabály-előkészítésben és az ágazati, valamint a klímastratégiák kidolgozásában, mivel általános problémának érzik, hogy nem a szakmai és termelő ágazatok véleménye jelenik meg ezeken a területeken, pedig a problémák megoldása alapvetően rajtuk múlik.

„Az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács aktívan részt vesz a hazai erdészeti klímaadaptációs stratégia kidolgozásában, hiszen a hazai erdők alkalmazkodásának egyik kardinális kérdése a megfelelő minőségű szaporítóanyag megléte a jövő erdősítései számára. Arra törekszünk, hogy a jövőben ezt az érdekképviseleti munkát a térségbeli országok szakmai szervezeteivel szorosabb együttműködésben folytassuk. Ennek első lépése a most megvalósított kerekasztal-beszélgetés, melynek következő állomására várhatóan több ország részvételével jövőre az első félévben kerül sor” – foglalta össze Kárpáti Béla.

forrás: EESZT