Makón a babafa-program jegyében minden évben annyi díszfát telepítenek a város közterületein, ahány gyerek születik. A célja ennek az, hogy a szülők és a gyerekek kötődését erősítse a városhoz. A fákról való gondoskodás ráadásul a szervezők reményei szerint felelősséget teremt a környezet iránt. Ezekből ilyenkor szokás szerint minden választókerületben ültetnek, lehetőség szerint az érintett családok lakhelyének közelében. A csemetéket a Maros-parti városban babafáknak hívják, a faültetés pedig negyedszázados hagyomány itt, és immár a helyi értéktárnak is része.

Babafa-program másként

A legutóbbi testületi ülésen ezzel kapcsolatban előállt egy érdekes képviselői indítvánnyal Modok Csaba. A városatya a Vas vármegyei Kemenesalja példája nyomán a makói programot azzal egészítené ki, hogy babafaként gyümölcsfákat kapjanak a szülők, és azokat ne a ház elé, hanem az udvaron ültessék – ez utóbbi mindennapos kapcsolatot jelentene, az önkormányzatot ráadásul mentesítené a gondozási kötelezettség alól. Őshonos fajtákat javasol: a kisfiúknak körtét, a kislányoknak almát, őrizve a hagyományokat és a kulturális identitást.

Az ötlettel kapcsolatos kérdőjelek

Az ötlet nem aratott osztatlan sikert. Két, ugyancsak ellenzéki képviselő – Molnár László és Mucsi Tamás – egyebek közt arra hívta fel a figyelmet, hogy nem mindenki lakik kertes házban, illetve előfordulhat, hogy valaki körte, illetve alma helyett más gyümölcsnek örülne inkább. A polgármester, Farkas Éva Erzsébet javaslatára a testület végül úgy döntött, egyelőre vizsgálják meg, lenne-e igény a megszokott babafa-program kiegészítésére Modok Csaba javaslata szerint.

forrás: délmagyar

– Jelenleg faipari részlegünkbe keresünk dolgozókat, többnyire betanított munkára. Harminc emberrel szeretnénk bővíteni a létszámot. Néhányan már jelentkeztek, de vannak még betöltetlen állások bőven – mondta Gábor Zoltán, a makói a Duocor Ipari Bt. ügyvezetője, megerősítve azokat az információkat, amik a napokban jutottak el hozzánk a bútorgyárból.

A makói bútorgyár 1993 óta termel

Mint korábban megírtuk, a Rákosi út mellett működő üzem egy német családi vállalkozáshoz tartozik, és 1993-as megalapítása óta folyamatosan igyekszik fejlődni. Arról például 2020-ban számoltunk be, hogy 4300 négyzetméter alapterületű, kétszintes modern gépekkel felszerelt gyártócsarnokot adott át. Azt is megírtuk néhány éve, hogy a debreceni egyetemmel közösen kifejlesztettek egy úgynevezett forgózsámolyos betegágyat, ami aztán nagy sikert aratott világszerte mint ápolástechnikai újdonság. Eredetileg egyébként elsősorban iskolák, egészségügyi intézmények és laktanyák számára gyártottak fém bútorokat. Ma a kínálat ennél szélesebb, fa- és műanyag bútorok is készülnek náluk. Az alkalmazottak létszáma, ha a mostani létszámbővítés sikerül, megközelíti a négyszáz főt.

Hullámzik a nyugat-európai piac

Az ügyvezető persze azt sem tagadja, előfordulnak a társaság életében nehezebb időszakok is – éppen ezért várják a most meghirdetett álláshelyekre azokat, akik korábban náluk dolgoztak. Van, amikor vesznek fel új embereket, máskor meg elküldeni kénytelenek, a piac ugyanis, mint tavaly is nyilatkozta nekünk, az utóbbi időben hullámzó, kiszámíthatatlan.

– Sajnos az egész Európai Unió bajban van, a versenyképessége megrogyott. Úgy tűnik, az unió vezetése az elvek kedvéért sutba dobta a gazdasági realitásokat – osztotta meg velünk ezzel kapcsolatos véleményét Gábor Zoltán.

forrás: délmagyar

– Ezekben a napokban szerte a városban összesen 170, az én választókerületemben 21 facsemetét ültetünk el a tavaly érkezett újszülöttek tiszteletére – mondta kedden délután Czirbus Gábor, a Csongrád-Csanád vármegye 4-es számú választókerületének országgyűlési képviselőjelöltje, a makói 7. választókerület önkormányzati képviselője és alpolgármestere. a Kont utcában. Itt Farkas Éva Erzsébet polgármesterrel együtt két fát helyeztek földbe és öntöztek meg. Ezeket a Maros-parti városban babafáknak hívják, a faültetés pedig negyedszázados hagyomány itt és immár a helyi értéktárnak is része.

Nem csak faültetés üdvözli a kicsiket

Makón a babafa-program jegyében minden évben annyi díszfát telepítenek a város közterületein, ahány gyerek születik. A célja ennek az, hogy a szülők és a gyerekek kötődését erősítse a városhoz. A fákról való gondoskodás ráadásul a szervezők reményei szerint felelősséget teremt a környezet iránt. Ezekből ilyenkor szokás szerint minden választókerületben ültetnek – Czirbus Gábor körzetében most főként a Szent István tér körüli utcákban. A helyszínt mindig igyekeznek a családok kérése alapján kiválasztani, de természetesen azt is figyelembe veszik, mit tesznek lehetővé a hely adottságai. A fafajták kiválasztásában ez utóbbi a legfontosabb szempont.

– Ide most gömbkőrisek kerülnek – árulta el a helyszínen. A fákhoz később, a városnapon minden család kap locsolót és naplót is.

A város persze nem csak babafákkal köszönti az újszülötteket. A család kap 150 ezres bébikötvényt, később pedig az önkormányzat támogatja a gyerekek beiskolázását is – az önkormányzat emellett mindig sokat fordít a bölcsődékre, óvodákra, iskolákra.

Egyébként is zöldítik a várost – a makóiakkal

A város persze egyébként is igyekszik figyelni a város zöldítésére. A képviselő példaként elmondta, decemberben 40 fát ültetett el. Erre azért volt szükség, mert pótolni kellett azokat a növényeket, amelyek a tavalyi rendkívüli hőség idején kiszáradtak. Czirbus mindenkit arra biztatott a mostani önkormányzati faültetés kapcsán, hogy gondozzák, locsolják a környékükön lévőket és ha tehetik, maguk is ültessenek kertjükbe, udvarukba csemetéket.

forrás: DÉLMAGYAR

Sikeres volt az idén is az önkormányzat egyik legnépszerűbb, közös városszépítő rendezvénye. Erről Csermák Szilvia elmondta:

„A Tegyük még szebbé városunkat program egy előre meghirdetett esemény, amire civilek, oktatási intézmények, szervezetek jelentkeznek. Az idén október 20-án tartottuk ezt a nagytakarítást. 20 helyszínen gyűjtöttünk szemetet és zöldhulladékot, amelyet a városgazdálkodás szakemberei szállítottak el. Jól telt a nap, sok szemetet gyűjtöttünk és egyre többen vagyunk.”

A jelentkezők előre ki tudják választani a helyszínt, ahol dolgoznak – derült ki. Például az egy utcában élők, nyugdíjasklubok, óvodák a saját környezetükben gyűjtik a szemetet. De olyan résztvevő is volt, aki a városházára menet szedte össze a szemetet az utcán, és már azzal érkezett a közös gyűjtésre.

Csermák Szilvia szólt arról is, hogy emellett a városban folyamatosan zajlik a zöldfelületek karbantartása. A fák állapotát is rendszeresen vizsgálják. Ősszel pedig a levelek összegyűjtése is fontos feladat a városban. Elmondta:

„November 20. óta ismét lebomló, zöldhulladékos zsák akciót hirdettek, háztartásonként 10-10 darabot lehet átvenni az önkormányzat portáján. Az ingatlanok elé ebben továbbra is kihelyezhető a zöldhulladék. Összekötegelve is ki lehet tenni a gallyakat, de 1 méternél hosszabbra ne vágják ezeket, hogy fel tudják tenni a szemeteskocsira.”

Makón a zöldfelületek karbantartása 3 területre osztható, a kertészeti feladatok, a fűvágás és zöldfelületek karbantartása, illetve a fák vágása, pótlása. A fasorok karbantartásában éves szinten csaknem 400 fakezelést hajtanak végre. Az önkormányzat az idén vásárolt egy 20 méter magas kosaras autót, amit folyamatosan használnak erre a célra. Csak a veszélyes vagy beteg fákat vágják ki, Szabó József fadoktor és a város főkertésze vizsgálja be ezeket. Csak a legvégső esetben történik fakivágás. Ezeket pótolják is, például a Babafa Programban. Az idén ősszel 200 fát ültetnek, 35-öt pedig már pótoltak is.

A fák ültetését ősszel szokták végezni a közfoglalkoztatottak. Most éppen virágot ültetnek a városban. Saját virágokat is termelnek a Kelemen László utcai fóliasátorban, ezekből vásárokat szoktak tartani – hangzott el.

A virágokat meg is lehet venni, a virágvásárok mindig sikeresek, a közfoglalkoztatottakat is jobban megbecsülik így. A eladott növények árát visszaforgatják a növények termesztésébe, magokat vásárolnak belőle vagy éppen berendezést, eszközöket a kertészeti munkákhoz.

forrás: promenád24

A megalapozott gyanú szerint 2022. december 22-én Makón jogellenesen 14 kőrisfát vágtak ki láncfűrésszel egy erdőből. A rendőrök rövid időn belül előállítottak egy 18 és egy 22 éves férfit, akiket gyanúsítottként hallgattak ki a Makói Rendőrkapitányságon, a bűncselekmény elkövetését mindketten elismerték. Kiderült, hogy a fiatalabbik tettes ezt megelőzően is lopott már fát.

Az elkövetők ellen lopás vétsége, továbbá bűntette miatt indult eljárás, amit kollégáink lezártak, majd az iratokat megküldték az ügyészségnek. 

forrás: police.hu 09-19

Az elmúlt napokban bejárta a magyar sajtót a nyírmártonfalvai lombkoronasétány-botrány. Mint ismert, az Átlátszó számolt be róla, hogy a Debrecentől harminc kilométerre fekvő településen, 60 millió forint uniós támogatásból épült fel úgy egy lombkoronasétány, hogy körülötte kivágták az erdőt.

A polgármester, Filemon Mihály, aki egyébként erdőgazda is, a beruházás kapcsán elmagyarázta, hogy még 2017-ben adta be a pályázatát, a támogatást azonban csak négy év múlva kapta meg. „Közben ez az erdő addig nőtt. És van egy olyan az erdészeknél, az erdőgazdálkodóknál, hogy ütemterv. Ez a nyárfaültetvény közben vágásérett lett. Ez azt jelenti, hogy ha egy erdő vágásérett, azt le kell termelni, és fel kell újítani” – mondta.

Filemon azt is hozzátette, hogy arra készül, hogy a sétány köré újratelepíti az erdőt. „Két éve van az erdőgazdálkodónak, hogy egy letermelt erdőt újra telepítsen, de én nem várok két évet, már elkezdtük a földmunkálatokat.” A facsemeték Filemon szerint 2-3 év alatt megnőnek, azt viszont nyomatékosan kiemelte, hogy a pályázati kiírásban nem volt benne, milyen magas legyen az erdő, de mindenképp „gyorsan növő” fát fognak telepíteni.

Ugyanolyan nyaras lesz a régi nyaras helyett, ami már vágásérett volt és le kellett termelni. Két-három éven belül el fogja érni azt a magasságot. De a pályázati kiírásnak ez nem volt feltétele, hogy hány méter legyen az erdő. Ha egy csemete ötven centi, az már akkor is erdő, ha 50 méteres, akkor is – védekezett az erdőgazda Filemon Mihály.

8 lenyűgöző lombkoronasétány Magyarországon

A lombkoronasétány az elmúlt években valahogy klisészerű, elcsépelt eleme lett a közparki tervpályázatoknak, ráadásul mivel a kormány 2008-ban kivette a tájépítészeti tervezést az építési engedélyeztetés alól, akár egy polgármester Móricka-rajza alapján is megépíthető – mondta a Telexnek Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze. Mint a pannonhalmi és tardosi lombkoronasétányt tervező cég vezetője elmondta, a nagy erdőgazdaságok ügyelnek arra, hogy az építést alaposan előkészítsék.

Szerencsére így akadnak bőven pozitív példák is Magyarországon, amelyek mind megérnek egy családi kirándulást. Az alábbiakban ezekből gyűjtött néhányat egy csokorba a Pénzcentrum. Mielőtt azonban belevágnánk, szemben az erdőgazda-polgármester meglátásával, tisztázzuk, mit is szabadna lombkoronastánynak hívni. Nos, a lombkoronasétány egy, a fák lombjainak magasságában emelt, legtöbbször fából épült szerkezet. Tanösvény, ahol információs táblák nyújtanak segítséget a környék növény- és állatvilágának megismerésében. A fogalmi kitérő után akkor jöjjön a lista a valódi hazai lombkoronasétányokról.

Desedai lombkoronaösvény (Kaposvár)

A Deseda arborétumban, azon belül a Deseda-tóban található félszigeten található a Kalanderdő élménypark lombkoronaösvénye. A fejlesztést 2017-ben adták át, a látogatók 6 méter magasban, 20 méter hosszan csodálhatják a fák lombkoronáit és az ott élő állatokat. Fontos információ, hogy az egész arborétum, így a lombkoronaösvény is ingyenesen látogatható.

További információk ITT!

Erzsébet ligeti lombkoronasétány és kilátó (Gyomaendrőd)

Az Erzsébet ligeti tanösvény Gyomaendrőd mellett, a Hantoskerti holtág szomszédságában található. A több szintes lombkoronasétány különlegessége, hogy egy vízi tanösvényhez kapcsolódik, így egy részét gyalog, másikat csónakkal járhatjuk be. A teljes tanösvény ingyenesen látogatható.

További információk ITT!

Kaszói lombkoronasétány

A Kaszói lombkoronasétány a Kaszói kirándulóközpontban található, amelyet 2017-ben adtak át a látogatóknak.Az Öregerdő Tanösvény bővítéseként funkcionáló lombkoronasétány 9 méter magasan, 124 méter hosszan várja a látogatókat. A Kaszói lombkoronasétány szintén ingyenesen látogatható.

További információk ITT!

Lengyel-Annafürdői lombkoronasétány

A Lengyel-Annafürdői lombkoronasétány a Lengyel község szomszédságában található, egykor az Apponyi grófok által üdülőnek használt Annafürdő parkerdejében található. A 9 méter magasan és 30 méter hosszan húzódó lombkoronasétány különlegessége az erdő közepén álló Rétisasfészek-kilátó. A lombkoronasétány használata itt is ingyenes.

További információk ITT!

Lombkoronaösvény a Zempléni Kalandparkban

A Sátoraljaújhelyen található Zempléni Kalandpark egyik friss fejlesztése a lombkoronasétány, amelyet a Magas-hegyi libegővel közelíthetünk meg. A sétányon található egy távcső is, mellyel tiszta időben nagyon messzire is eltekinthetünk. A Kalandpark árairól ITT tudsz tájékozódni.

További információk ITT!

Makói lombkoronasétány

Makón található Magyarország egyik leghosszabb lombkoronasétánya. A 10 méter magasan, 191 méter hosszan húzódó, 10 állomásos, függőhidakkal összekötött lombkoronasétány végén egy 18 méter magas kilátó várja a látogatókat, amelyről (párszáz forintért) akár csőcsúszdán is lejuthatunk. A Maros jobb partján, az ártérben található lombkoronaösvény ingyenesen látogatható, csak a csúszdáért kell fizetni.

További információk ITT!

Pannonhalmi lombkorona-tanösvény

2018-ban épült Pannonhalmán a 14 méter magasan fekvő, 80 méter hosszú, hal alakú lombkoronasétány. A hal fejénél álló kilátópontról csodálatos panoráma tárul elénk a környező dombokra. A sétány akadálymentesített, és ingyenesen látogatható.

További információk ITT!

Sás-völgyi lombkorona-tanösvény (Hetvehely)

A Mecsek domborulatain található Sás-völgyi lombkoronasétány 2017-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. A Mókus Suli Erdészeti Erdei Iskola közelében fekvő lombkoronasétány 6 méter magasan, 50 méter hosszan várja a kirándulókat, és a belépés itt is ingyenes.

További információk ITT!

forrás: pénzcentrum