8. Nyíregyháza nevezetességei, látnivalói

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye székhelye, Nyíregyháza látnivalóival, nevezetességeivel ismerkedhettek meg az Országos Erdészeti Egyesület 156. Vándorgyűlésének azon résztvevői, akik a városnézés mellett döntöttek.

A résztvevők felkeresték a település ikonikus épületeit és pontjait. Ellátogattak az Evangélikus Nagytemplomhoz, a Városházához, a Vármegyeházához. Megnézték a Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Társszékesegyházat és a Móricz Zsigmond Színházat, valamint érdekességeket hallhattak a belváros tereiről, szobrairól, relikviáiról.

A belváros felfedezése után a vendégek megtekintették a Tuzson János Botanikus Kert különleges növényvilágát, ellátogattak Magyarország legnagyobb regionális szabadtéri múzeumába, a Sóstói Múzeumfaluba, és Sóstógyógyfürdőre, a gyógyvizéről híres fürdőhelyre.

7. Erdők a Nyírség homokbuckáin

A Nyíregyházi Erdészet által kezelt Nagykálló-Harangodi erdőtömbben kaptak betekintést a nyírségi akácgazdálkodásba az Országos Erdészeti Egyesület Vándorgyűlésének résztvevői. A program során az akácerdők kezelésének több fázisát mutatták be a szervezők.

Téma volt az akác sarjgazdálkodás gyakorlata, a gyökérszaggatás utáni első kiviteltől, a befejezett ápoláson és tisztításon át, egészen a véghasználatig. Külön figyelmet fordítottak a fakitermelések során képződött speciális választékok bemutatására.

A séta során egy nyírségi természetvédelmi különlegességet is érintettek, az egyik akácosban élő magyar nőszirom telepet. Ezt követően felkeresték a népművészeti Téka-tábort. Érdekesség, hogy Kelet-Magyarország legnagyobb ürge populációja ezen a helyen él.

A program a Nyíregyházi Erdészet idén átadott, megújított fagyártmányüzemének megtekintésével zárult, ahol az akácból készült termékeket is bemutatták.

6. Tölgygazdálkodás egy Natura 2000-es parkerdőben

A nyíregyházi Sóstói-erdőben zajló erdőkezelői tevékenységet is bemutatták az Országos Erdészeti Egyesület Vándorgyűlésének szervezői. A 370 hektáros erdőterület, zöld szigetként köti össze a várost és Sóstófürdőt. Az erdő legnagyobb, állami tulajdonú részének kezelője a Nyíregyházi Erdészet.

Az erdei séta során hallottak a résztvevők mesterséges erdőfelújításról, szerkezet-átalakításról, invazív fafajokról és visszaszorításukról, az itt folyó avaráthelyezéses kísérletről, talajvíz visszapótlási tervekről, madárodú-programról valamint lakossági és ifjúsági szemléletformálásról. Kiderült az is, hogy lehet a természetvédelmi és közjóléti célok elérését üzemi keretek között tartani.

Azt követően a Sóstói Múzeumfaluban a tirpák hagyományokból kaptak látható, hallható és kóstolható ízelítőt.

5. A Debreceni Nagyerdő múltja és jelene

Az Országos Erdészeti Egyesület Vándorgyűlésének egyik terepi programja Debrecenbe vezetett. A résztvevők elsétáltak a Debreceni Nagyerdő legidősebb, csaknem 200 éves kocsányos tölgyes állományához, ahol erdőtörténetről, természetvédelemről, erdész elődjeinkről hallhattak.

Felidézték Magyarország természetvédelmi törzskönyvében az 1-es számú tételként szereplő nagyerdei 36 ha-os erdőterület bejegyzésének történéseit, kiváló erdészelődök munkásságát. A múltidézés mellett természetesen a jelenkor kihívásai és a Debreceni Erdészet erdőkezelési megoldásai is bemutatásra kerültek. Az erdészet központjában a Nagyerdő és az Erdőspuszták tavainak ökológiai vízpótlása érdekében indított Civaqua programról hallhattak, majd a Hortobágy különleges ízeivel ismerkedtek vendégeink.

Zárásként a belvárosban felkeresték a Református Nagytemplomot, és ellátogattak a líciumfához, ami a hagyomány szerint a reformáció egyik szimbóluma.

4. A Napkori Erdőgazdák Zrt. komplex tevékenysége

A Napkori Erdőgazdák Zrt. tevékenységéről kaphattak átfogó képet az Országos Erdészeti Egyesület 156. Vándorgyűlésének résztvevői. A magánerdő-gazdálkodó társaság az erdőgazdálkodást, a vadgazdálkodást, a kutatás-fejlesztést, valamint a közjóléti és oktatási feladatokat egységes szemléletben végzi több évtizede.

A terepi program során a vendégek megtekintettek egy ipari célú kísérleti akácültetvényt, ahol különböző klónok növekedését, alkalmazkodóképességét és faanyag-termelő képességét vizsgálják az Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetével közösen. Meglátogatták az ország egyik első magánfenntartású erdei iskoláját, a Kerekerdő Turisztikai Központban működő Harangodi Erdészeti Erdei Iskolát. Itt megkoszorúzták az intézmény alapításában is meghatározó szerepet játszó Barátossy Gábor mellszobrát.

A program résztvevői felkeresték a Máriapócsi Kegytemplomot is, ami Magyarország leglátogatottabb kegyhelye.

3. Kocsányos tölgy gazdálkodás Szatmárban

Az Országos Erdészeti Egyesület Vándorgyűlésén résztvevők ellátogattak a Kömörői-erdőbe, amelynek csaknem egyharmada 80 évesnél idősebb kocsányos tölgyesekből áll. A Fehérgyarmati Erdészet programja során olyan erdőrészleteket mutattak be, ahol a kocsányos tölgy természetes felújítása eltérő szakaszban jár, illetve kisebb-nagyobb mértékben az alkalmazott technológiák is eltérnek egymástól.

A szervezők elkalauzolták a vendégeket Túristvándiba, a műemléki védelem alatt álló vízimalomhoz, valamint Szatmárcsekébe, ahol a református temetőben a hagyományos kopjafás temetkezési kultúrát tekintették meg.

Nem véletlen, hogy az egyik legnépszerűbb terepi program volt ez, hiszen az ország legkeletibb vidékére nehezebben jutnak el kollégák ugyanakkor a természeti, kulturális és gasztronómiai környezet valóban páratlan. Bízunk benne, hogy sokan visszatérnek szeretteikkel erre a vidékre a kapott ízelítőt követően.

2. „Akác a Nyírség aranya” – Akácgazdálkodás a NYÍRERDŐ Zrt.-nél

A Baktalórántházi Erdészetnél az akácgazdálkodás teljes spektrumával ismerkedhettek meg az Országos Erdészeti Egyesület Vándorgyűlésének résztvevői. Napirenden volt a mag-, és csemetetermesztés, az intenzív állománynevelés (természetes és mesterséges módok), a fakitermelés, valamint a fafeldolgozás is.

A házigazdák bemutatták az akácerdők kezelésének és szaporítóanyag előállításának több fázisát, illetve azt, hogy a fatermesztési rendeltetésű állományok és az akác fafeldolgozási tevékenysége hogyan járul hozzá a NYÍRERDŐ Zrt. gazdálkodásának stabilitásához lassan 30 éve. Végül de nem utolsó sorban az akác néhány gasztronómiai érdekességét is megkóstolhatták a vendégek.

„Barát, ellenség vagy közömbös idegen?”- Az akác fafajjal kapcsolatos fő kérdés megválaszolását mindenkinek a képzeletére bíztuk. A program résztvevői felkeresték a Máriapócsi Kegytemplomot is, ami Magyarország leglátogatottabb kegyhelye.

1. Dámgazdálkodás Gúthon

Az Országos Erdészeti Egyesület 156. Vándorgyűlésének résztvevői a gúthi program során betekintést nyerhettek a Gúthi Erdészet világszerte elismert dámgazdálkodásának gyakorlatába.

Megismerhették az állománykezelés alapelveit, a vadgazdálkodás aktuális feladatait, valamint azokat a szakmai szempontokat, amelyek hozzájárulnak a kiváló genetikai adottságú dámpopuláció fenntartásához.

Megtapasztalhatták továbbá azt is, hogy milyen a gúthi vendégszeretet, ami szintén nélkülözhetetlen a világhír eléréséhez.

forrás: NYÍRERDŐ Zrt.