Az Egyesült Királyságot figyelmeztették, hogy „veszélyesen felkészületlen” a tűzvészek, az áradások és a klímaválság szélesebb körű hatásainak növekvő fenyegetésére – a szakértők „azonnali” beruházásokat sürgetnek.

A Global Wildfire Information System becslései szerint január és november között a tűzvészek az Egyesült Királyságban elképesztő 47 179 hektárt égettek fel.

Ez a legnagyobb terület, amelyet a 2012-ben indult megfigyelések óta bármelyik évben felmértek, és kétszerese a rekordot döntő, 2022-es nyáron leégett területnek, amikor a Met Office megállapította, hogy a klímaváltozás hatására a súlyos tűzvészek valószínűsége hatszorosára nőtt.

A klímaváltozás „káros hatásainak korlátozása”

A rekordszámú tűzvész miatt felhívták a brit kormányt, hogy sürgősen csökkentse a szén-dioxid-kibocsátást, és így „korlátozza a klímaváltozás káros hatásait”.

A brit tűzoltókat és irányító személyzetet képviselő Tűzoltó Szakszervezet figyelmeztet, hogy a „nagyon magas” tűzveszélyű napok száma 2050-re megháromszorozódik, 2080-ra pedig több mint ötszörösére nő, ha a globális felmelegedés tovább gyorsul.

Az intenzív esőzések kockázata is meredeken emelkedik, ami „most és a jövőben” is komoly árvízveszélyt jelent az egész országban. Éppen a hétvégén a Claudia vihar súlyos áradásokat okozott Wales és Anglia egyes részein, és legalább egy súlyos balesetet jelentettek.

A szakszervezet ezért levelet írt Rachel Reeves pénzügyminiszternek és Ed Miliband energia- és éghajlatváltozási miniszternek, amelyben sürgeti az Egyesült Királyságot, hogy hajtson végre országos stratégiát a tűzoltó- és mentőszolgálatok felkészítésére a „gyorsuló éghajlati válságra”.

Az Egyesült Királyság költségvetési megszorításai

„A tűzoltóság és a mentőszolgálat 2010 óta közel 12 000 tűzoltót veszített, ami az álláshelyek ötödének felel meg” – áll a levélben, amelyet a Greenpeace, a Tax Justice UK és a Friends of the Earth is aláírt.

„A központi kormányzati finanszírozás csak készpénzben 30 százalékkal csökkent, de reálértékben ennél sokkal többel.”

A szakszervezet szerint ez oda vezetett, hogy sok szolgálatnak kell szembenéznie felszereléshiánnyal, alulméretezett irányítótermekkel és „elégtelen” védőfelszereléssel.

Augusztusban 17 tűzoltó- és mentőszolgálatot hívtak segítségül a Greater Manchesterből, hogy reagáljanak egy tűzvészre Holt Heathben, Dorsetben (kb. 363 km-re).

Sok tűzoltó, aki az eseményre reagált, nem rendelkezett speciális tűzvész elleni védőfelszereléssel, ami miatt fokozottan ki voltak téve hőguta, kimerültség és égési sérülések kockázatának.

A beruházások csökkentésének egyértelmű nehézségei ellenére a szakszervezet szerint az idei helyi önkormányzati megállapodás további csökkentéseket irányoz elő.

„A Nemzeti Tűzoltóparancsnokok Tanácsának (NFCC) modellezése szerint további 102 millió font [körülbelül 116 millió euró] csökkenthető a költségvetési hiány pótlására, ami csökkenti a tűzoltóságok képességét a súlyos eseményekre való reagálásra” – áll a levélben.

A Lakásügyi, Közösségi és Helyi Önkormányzati Minisztérium szóvivője az Euronews Greennek elmondta: „Tisztában vagyunk a tűzvészek és az árvizek által a közösségekre jelentett kockázattal, ezért határozott lépéseket teszünk annak biztosítása érdekében, hogy a tűzoltóságok és a nemzeti szervek képesek legyenek kezelni és reagálni a vészhelyzetekre.

Ez magában foglalja egy nemzeti tűzvész-tanácsadó finanszírozását, aki támogatja a tűzvészekre adott összehangoltabb reagálást, valamint annak biztosítását, hogy a mentőszolgálatok rendelkezzenek a közbiztonság fenntartásához szükséges erőforrásokkal.”

Tűzvészek Európában

Európa szárazföldjén a helyzet ugyanolyan borús, az EU-ban eddig több mint millió hektárterület lobbant lángra ebben az évben.

Ez négyszerese a tavalyi területnek, és meghaladja Korzika teljes területét.

Összesen több mint 1800 erdőtüzet jelentettek, amelyek több mint 38 millió tonna CO₂-t bocsátottak ki. Az EU 27 tagállama közül csak Csehország, Észtország, Litvánia, Luxemburg és Málta nem jelentett erdőtüzet 2025-ben.

A klímaváltozás a felelős?

„A legtöbb tűz, amelyet figyelemmel kísértünk és megfigyeltünk, olyan területeken keletkezett, ahol az éghajlati anomáliák miatt az átlagosnál sokkal szárazabb és melegebb volt az időjárás” – mondta Mark Parrington, az Európai Középtávú Időjárási Központ tudósa az Euronewsnak.

A szakértő arra figyelmeztet, hogy amikor forró, száraz szél fúj, a tűz „nagyon gyorsan” nagy területen terjedhet és „nagyon intenzívvé” válhat.

Portugália és Spanyolország egyaránt rekordot döntő tűzvészeket élt át ezen a nyáron, amelyek az EU-ban bekövetkezett pusztítás több mint kétharmadát tették ki, és amelyeket a 40 °C feletti hőmérséklet és az erős szél táplált.

A World Weather Attribution (WWA) kutatása szerint ezek a halálos tűzvészek körülbelül 40-szer nagyobb valószínűséggel következtek be a klímaváltozás miatt.

„Minden egyes foknyi felmelegedéssel a szélsőséges, hosszan tartó hőhullámok tovább fokozódnak, növelve az olyan hatalmas tűzvészek kialakulásának esélyét, mint amelyek az Ibériai-félsziget hatalmas területeit égették le” – figyelmeztet Dr. Clair Barnes, az Imperial College London Környezetpolitikai Központjának kutatója.

Elég pénzt fordít az EU a tűzvészek leküzdésére?

2022 és 2023 között az EU kormányai 8,5 százalékkal növelték a tűzvédelmi szolgáltatásokra fordított kiadásokat, amelyek így 40,6 milliárd eurót tettek ki.

Az európai szakszervezetek azonban úgy vélik, hogy ez messze nem elég, tekintettel a klímaváltozással kapcsolatos növekvő fenyegetésekre.

„Mivel a klímaváltozás miatt egyre több tűz és árvíz történik, nem állhatunk meg a költségvetés növelésében” – mondta Jan Willem Goudriaa, az EPSU főtitkára.

„Most van itt az ideje, hogy jelentősen növeljük az állami beruházásokat az erdőgazdálkodás, a vízgazdálkodás, a tűzoltóság, a polgári védelem és a megelőzés területén.”

Németország, Franciaország, Lengyelország, Olaszország és Spanyolország foglalkoztatja a legtöbb hivatásos tűzoltót, mindegyik országban 42 100 és 61 700 tűzoltó között. 2024-ben azonban Portugália 6 százalékkal csökkentette a létszámukat.

forrás: EuroNews

Az intenzív erdőtüzek az Északi-sarkkör felett idén júniusban megatonnányi szén-dioxidot juttattak a légkörbe az EU tudósai szerint. A Copernicus Atmosphere Monitoring Service (CAMS) adatai azt mutatják, hogy a tüzek többsége a távoli, észak-oroszországi Szahai Köztársaságban ég.

Ezek a szezonális tüzek észak felé mozognak, ahogy az éghajlatváltozás miatt az Északi-sarkvidéken emelkedik a hőmérséklet. A tundrákon és boreális erdőkön tépáznak, és a szénben gazdag talajból üvegházhatású gázokat szabadítanak fel.

„A szélsőséges erdőtüzek számának legnagyobb mértékű növekedése az elmúlt két évtizedben

A Szahai Köztársaságban az év ezen időszakában megszokottnál sokkal magasabb hőmérséklet és szárazabb körülmények uralkodtak. Ez tökéletes környezeti feltételeket biztosított az erdőtüzek fellángolásához.

„A tűzkibocsátás az Északi-sarkvidéken az elmúlt három nyáron meglehetősen tipikus szinten volt, de megfigyeltük, hogy a közelmúltbeli tüzek a melegebb és szárazabb körülményeket követően alakultak ki, hasonlóan a 2019-es és 2020-as széles körű erdőtüzekhez” – mondta Mark Parrington, a CAMS vezető kutatója.

„2019 óta ez a harmadik alkalom, hogy jelentős sarkvidéki erdőtüzeket figyelhetünk meg, és azt mutatta, hogy az elmúlt két évtizedben az Északi-sarkvidék ezen északkeleti régiójában nőtt meg a legnagyobb mértékben a szélsőséges erdőtüzek száma”.

Június 24-ig több mint 160 erdőtűz közel 460 ezer hektárnyi területet égetett le – idézte Andrej Konoplevhe, a régió ökológiai, természetvédelmi és erdészeti miniszterhelyettesét a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

A CAMS szerint az ezen erdőtüzekből származó becsült havi szén-dioxid-kibocsátás a harmadik legmagasabb az elmúlt két évtizedben, 6,8 megatonna szén-dioxid-kibocsátás. Az idei tüzek csak 2020 és 2019 után következnek, amikor 16,3 megatonnát, illetve 13,8 megatonnát mértek.

Az északi féltekén az erdőtüzek általában júliusban és augusztusban érik el csúcspontjukat.

Az Északi-sarkvidék a klímaváltozás „nullpontja

AzÉszaki-sarkvidék éghajlatának változásai azonban nem csak a helyi régiót érintik. Jelentős globális jelentőséggel bírnak, mivel hatással vannak a Föld teljes éghajlati rendszerére.

„Az Északi-sarkvidék a klímaváltozás kiindulópontja, és a szibériai erdőtüzek növekvő kockázata egyértelmű figyelmeztető jel arra, hogy ez az alapvető fontosságú rendszer veszélyes éghajlati fordulópontokhoz közeledik” – mondta Gail Whiteman, az Exeteri Egyetem professzora és az Arctic Basecamp nonprofit tudományos szervezet alapítója.

„Ami az Északi-sarkvidéken történik, az nem marad ott – az Északi-sarkvidék változása mindannyiunk számára globálisan felerősíti a kockázatokat. Ezek a tüzek figyelmeztető kiáltás a sürgős cselekvésre.”

szerk/ford: Tóth János, forrás: EuroNews 06-28

Rekordmennyiségű szén-dioxid-kibocsátást okoztak az idei erdőtüzek Kanadában, és a Föld más részein is órási tüzek pusztítottak – számolt be róla az Európai Unió Copernicus Légkörfigyelő Szolgálatának (CAMS) csütörtökön kiadott előzetes jelentése.

A 2023-as erdőtűzszezon az északi féltekén májusban kezdődött a kanadai erdőtüzekkel, és október végéig tart, tehát az adatok még nem véglegesek, és tovább fognak romlani a következő időszakban.

A kanadai tüzek felelősek a kibocsátás negyedéért

A jelentés elsősorban a kanadai erdőtüzekre összpontosít, mert azok különösen súlyosak voltak. A CAMS adatai szerint csaknem 410 millió tonna szén-dioxid került a légkörbe, ami a Kanadában mért eddigi legnagyobb érték. Ráadásul nem is kevéssel dőlt meg a rekord, amit még 2014-ben mértek: kilenc éve 138 millió tonna szén-dioxid szabadult fel a kanadai tüzekben. 

A kanadai erdőtüzek az idei globális szén-dioxid-kibocsátás 27 százalékát tették ki, és füstjük egészen Európáig eljutott. Az észak-amerikai országban még mindig pusztítanak aktív erdőtüzek, ami miatt a légkörbe jutó szén-dioxid mennyisége tovább fog emelkedni.

A klímaváltozás folyamatosan ront a helyzeten

Erdőtüzek ugyan rendszeresen keletkeznek a természetben, de kialakulásukra hatással van a klímaváltozás is. Mark Parrington, a CAMS vezető kutatója szerint a hőmérséklet folyamatos emelkedése és az egyre hosszabb ideig tartó szárazság növeli az esélyét a kanadaihoz hasonló erdőtüzek kialakulásának.

A jelentésben az Oroszországban, az Ibériai-félszigeten, Görögországban és a Hawaii-hoz tartozó Maui szigetén pusztító erdőtüzeket is felsorolták. Az idei erdőtüzek miatt 2007 és 2021 után a harmadik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátást regisztrálták Görögországban. Oroszországban egyelőre jobb a helyzet, mint az elmúlt húsz év átlaga, de összességében a sarkköri tüzek mérete így is a valaha mért harmadik legnagyobb volt az idei szezonban – elsősorban Kanada miatt.

A CAMS az Európai Unió Copernicus programjának keretében műholdfelvételek alapján közöl adatokat a légkörről, az óceánokról, a szárazföldről, az éghajlatváltozásról, valamint biztonsági és energetikai témákról.

forrás: EuroNews 09-14

Összesen 1470 erdőtűz söpört végig az országon júliusban – jelentette be kedden Vaszilisz Kikilíasz görög polgári védelmi és éghajlat-válságügyi miniszter -, amelyek mintegy 190 200 hektárt perzseltek fel.

A tüzek egy megatonna (egymillió tonna) CO2-kibocsátást juttattak a légkörbe – derült ki az EU Kopernikusz Légkörfigyelő Szolgálatának (CAMS) korábbi felméréséből.

Ez nagyjából az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségének számításai szerint 222 500 autó egy év alatt okozott szennyezésével, 500 000 kg elégetett szénnel vagy 2,3 millió hordó elfogyasztott olajjal egyenértékű.

„A Görögországot és a Földközi-tenger térségét jelenleg is sújtó hőséghullám megnövelte az erdőtüzek kockázatát, ami a Földközi-tenger környékén észlelt erdőtüzek magas intenzitásában is megmutatkozik” – mondta Mark Parrington, a CAMS vezető kutatója a múlt héten.

Az erdőtüzek állnak az ország 21 éve nem tapasztalt legmagasabb kibocsátása mögött ebben az időszakban.

Hogyan fokozta a hőhullám az erdőtüzeket?

Július 15. és 31. között hét nagy erdőtűz keletkezett Görögországban, többek között Korfun és Rodoszon – derül ki a Copernicus gyors térképező szolgálat adataiból. Az idén nyáron keletkezett erdőtüzek száma nem volt szokatlan – állapítja meg az athéni Nemzeti Obszervatórium (NOA) meteorológiai szolgálatának új jelentése.

Az éghajlat okozta hőhullám miatt azonban rendkívüli intenzitással terjedtek el.

„A nagyon magas hőmérséklet és a száraz légköri viszonyok, amelyek a legutóbbi hőhullám alatt hazánkat is érintették, rendkívül kedvező környezetet teremtettek a nagy erdőtüzek kitöréséhez” – áll a jelentésben.

A jelentés rámutat, hogy az érintett területeken jelentősen megnőtt a gyúlékonyság vagy (a gyulladás könnyűsége) és a terjedési sebesség. A jelentés szerint „sürgős szükség van” az ilyen „pirometeorológiai feltételek” nyomon követésére, hogy az ország felkészültebbé váljon az erdőtüzekre.

Az Európai Erdőtűzmegfigyelő Intézet szerint 2023 eleje óta mintegy 222 577 hektár (Görögország teljes területének csaknem 2 százaléka) pusztult el erdőtüzek következtében. Ez már 30 százalékkal több, mint az éves átlag – jegyzi meg a meteo jelentése.

Hogyan hatottak a görög erdőtüzek a levegő minőségére?

„Mivel még több hét van hátra a nyárból, továbbra is szorosan figyelemmel kísérjük a tűzkibocsátást és a levegőminőségre gyakorolt lehetséges hatásokat az egész régióban” – tette hozzá Parrington.

Nem csak a görögországi lakosoknak kell vigyázniuk a légszennyezéssel.

A CAMS előrejelzései szerint az erdőtüzek kibocsátásával összefüggő részecskék és más szennyező anyagok füstje dél felé szállt a Földközi-tengeren keresztül. Ezt a különböző műholdak füstfelhőkről készült látható képfelvételei is megerősítették.

A Copernicus szakértői szerint ez azt mutatja, hogy ezek az erdőtüzek hogyan befolyásolják a levegő minőségét a tüzek szélén, mind helyben, mind a tágabb mediterrán térségben.

A füstfelhők mozgásának, terjedésének nyomon követése kulcsfontosságú ahhoz, hogy megfelelő intézkedéseket lehessen hozni a lehetséges hatások minimalizálása érdekében – teszik hozzá.

Milyen tágabb értelemben vett környezeti hatásai vannak a görögországi erdőtüzeknek?

A nyáron Görögországban és Dél-Európa más részein pusztító erdőtüzek teljes környezeti hatásának felmérése időbe telik.

Az Európai Erdőtűz-információs Rendszer (EFFIS) – egy másik Copernicus szolgáltatás – jelentése szerint július 22-ig több mint 173 000 hektárnyi uniós erdő vált hamuvá. Ez több mint kétszerese a 2003 és 2022 között regisztrált 80 000 hektáros átlagnak.

A nagy intenzitású lángok által kibocsátott hatalmas mennyiségű károsanyag-kibocsátás mellett a biológiai sokféleség csökkenése ezekben a törékeny ökoszisztémákban egyre nagyobb aggodalomra ad okot számos környezetvédő számára.

A múlt héten Kyriakos Mitsotakis görög miniszterelnök úgy jellemezte az országot, hogy „háborúban áll”. „Az éghajlati válság már itt van, a Földközi-tenger térségében mindenütt nagyobb katasztrófákkal fog jelentkezni” – mondta a parlamentben.

A miniszterelnök később hozzátette: „Az éghajlati válság lehet valóság, de nem lehet kifogás”.

„Országunknak több lépést kellene tennie […], hogy készen álljon arra, hogy a lehető legnagyobb mértékben enyhítse egy olyan valóság hatásait, amelyet már most kezdünk érezni, és amely drámai hatással lehet gazdasági és társadalmi életünk számos különböző aspektusára” – mondta.

szerk/ford: Tóth János, forrás: EuroNewsGreen

Az intenzív tüzek, köztük a Földközi-tenger, Észak-Amerika és Szibéria forró pontjain keletkezett tüzek több mint 2,7 milliárd tonna szén-dioxidot bocsátottak ki a nyáron. Júliusban és augusztusban is havi rekordot döntött a tüzekből fakadó károsanyag-kibocsátás. A júliusi kibocsátás több mint fele az észak-amerikai és szibériai tüzeknek tudható be.

Európában a mérési adatok feljegyzésnek kezdete óta az idei volt a legmelegebb nyár, és a Földközi-tenger térségében is megdőlt a hőmérsékleti rekord, akárcsak az Északi-sarkvidék és Kanada egyes részein.
Az emberi tevékenység okozta éghajlatváltozás miatt a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá és intenzívebbé válnak, a szárazság és a hőhullámok pedig idén a Földközi-tenger térségében számos erdőtüzet okoztak, nagy mennyiségű füstszennyezést bocsátva ki.

Az Északi-sarkvidéken – amely 2000 óta több mint kétszer olyan gyorsan melegedett, mint a bolygó többi része – június és augusztus között 66 millió tonna szén-dioxid került a légkörbe a Copernicus szolgálat adatai szerint.

Mark Parrington, az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központhoz tartozó Copernicus vezető tudósa és erdőtűzszakértője közleményében kiemelte, hogy a nyáron megfigyelt erdőtüzekkel kapcsolatban a számuk, az érintett területek nagysága, a tüzek intenzitása és elhúzódása is szokatlan volt.

Az északkelet-szibériai Jakutföldön például június óta égtek az erdőtüzek, és csak augusztus végén kezdtek visszahúzódni, egyes tüzek pedig még szeptemberben is folytatódtak – mondta Parrington. Eközben Kanada egyes részein, a csendes-óceáni térség északnyugati részén és Kaliforniában június vége, július eleje óta nagy kiterjedésű erdőtüzek pusztítanak.

Parrington magyarázata szerint a globális felmelegedés miatt aszályosabb és melegebb időjárás fokozza a tűzveszélyt. A szakember figyelmeztetett arra, hogy az elkövetkező hetekben is további tüzek várhatóak, az Amazonas vidékén és Dél-Amerikában is.

forrás: greenfo