MEGHÍVÓ

a Pro Silva Hungaria Nagyrendezvényére

2022. október 24 – 26. Vas megye

Szakmai Konferencia és Szállás helyszíne: Patyi Hotel, Bögöte

Program:

Október 24. hétfő (0. nap)

17:00    érkezés, regisztráció
19:00     vacsora, baráti találkozó

Október 25. kedd (1. nap)

8:00       Kiskonferencia

• Elnöki köszöntő és beszámoló
• Átfogó kép a folyamatos erdőborítású gazdálkodásról Vas megyében, Balogh Csaba NFK Északnyugat – dunántúli Erdőtervezési Osztály, osztályvezető
• Folyamatos erdőborításban végzett gazdálkodás aktualitásai a Szombathelyi Zrt. – nél Bakó Csaba, vezérigazgató-helyettes
• Pro Silva bemutatóterület tapasztalatai az Őrségi Nemzeti Parkban, Dr. Markovics Tibor igazgató
• Könyvbemutató a legfrissebb Pro Silva kiadványokból

11.30    Ebéd

13.00    Terepi program: Magánerdő-gazdálkodás folyamatos erdőborításban a Vasi-hegyháton, Dénes Károly és Boros Attila magánerdő-gazdálkodók és szakirányítók vezetésével

18.30    Vacsora a szálláson és baráti beszélgetés

19.30    Fórum

Október 26. szerda (2. nap)

8:00       Terepi program:Magánerdő-gazdálkodás folyamatos erdőborításban cseres-gyertyános tölgyesekben Dénes Károly és Boros Attila magánerdő-gazdálkodók és szakirányítók vezetésével

12:00     Ebéd,Hazautazás

További információk:

Regisztrációs csomag: A rendezvény minden résztvevője kap 1-1 példányt a Pro Silva Hungaria gondozásában az elmúlt 2 évben megjelent könyvekből. 

Jelentkezési határidő: 2022. szept. 30.

A rendezvényen való részvétel 20 kreditpont értékű akkreditált szakmai továbbképzésnek számít.

forrás: PSH

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a nem mindennapi kihívások miatt rendkívüli teljesítményre van szükség az agráriumban. A nehézségek azonban összekovácsolják a gazdákat, amiből erőt meríthetünk az előttünk álló feladatok leküzdéséhez. A tárcavezető hangsúlyozta, a mindennapi kenyérre mindig szükségünk van. Ehhez pedig elengedhetetlen a magyar gazdatársadalom erőfeszítése. A kenyér nem magától kerül az asztalra, azért nagyon keményen meg kell dolgozni, ez a munka pedig elismerésre méltó. A miniszter kitért arra is, hogy a gazdák nélkülözhetetlen munkájára mindig és minden körülmények között szükség van.

Nagy István kiemelte, a koronavírus-járvány jelentette nehézségek után az orosz-ukrán háború következményeivel és az energiaválsággal is meg kell küzdenünk. A körülöttünk lévő világ gyökeresen átalakult, ezért új válaszokat kell adnia a nehézségekre. Az agráriumért dolgozó szakemberek tapasztalata, tudása és kitartása hitet kell, hogy adjon számunkra. Erre a teljesítményre ugyanis most is bátran támaszkodhatunk – fejtette ki a tárcavezető. Azok a szakemberek, akik végigdolgozták az életüket, olyat alkottak, amire az egész magyar nemzet büszke lehet. A nemzeti ünnepen fontos, hogy visszatekintsünk a mögöttünk hagyott időszakra és elismerjük ezt a teljesítményt. A kihívások kell, hogy összekovácsoljanak minket és reményt adjanak arra, hogy jön egy jobb esztendő – hangsúlyozta az agrártárca vezetője.

Az államalapítás és az Államalapító Szent István ünnepe, augusztus 20-a alkalmából

Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke
a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést adományozta

Dr. Markovics Tibor, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságának igazgatója, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának címzetes egyetemi docense részére, a hazai természetvédelem terén végzett kiemelkedő munkája, illetve a muraközi lófajta rekonstrukciója érdekében végzett tevékenysége elismeréseként.

Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter jelenlétében, Vitályos Eszter, a tárca parlamenti államtitkára és Hoppál Péter, a tárca kulturális államtitkára
a Magyar Érdemrend lovagkereszt polgári tagozat kitüntetést adta át

dr. Kitzinger Arianna-nak, a Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kara Társadalom-, Szociális és Kommunikációtudományok Intézetének egyetemi docensének és Humántudományi Kutatóközpont igazgatójának.   

Kovács-Gombos Gábor DLA festőművésznek, a Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar Művészeti és Sporttudományi Intézet egyetemi docensének.

Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke
a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozta

Limp Tibor, a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. Győri Erdészetének erdészeti
igazgatója részére, a szigetközi és Győr környéki erdők művelése és gyarapítása iránt
elhivatott, a fenntartható erdőgazdálkodás mintaszerű megvalósítását eredményező munkája
elismeréseként.

Sajgó Ferenc, a Mecsekerdő Zrt. Szigetvári Erdészetének erdészeti igazgatója
részére, a Szigetvári Erdészet gondozása, valamint a Kikerics Erdészeti Erdei Iskola, illetve az
Almamelléki Állami Erdei Vasút fejlesztése érdekében végzett értékteremtő munkája
elismeréseként.

Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke
a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést adományozta

Barcza Ákos Levente, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Nyugat-
Veszprém, Kelet-Zala Tájegységének természetvédelmi őre részére, a Tapolcai-medence
természeti értékeinek védelmét természetkímélő vadgazdálkodási eljárásokkal, illetve a helyi
erdők szakszerű kezelésével szolgáló munkája elismeréseként.

Bányai Péter, az ÉSZAKERDŐ Erdőgazdasági Zrt. erdőművelési vezetője részére, az állami erdőgazdálkodásban végzett színvonalas munkája, különösen a szakterület informatikai támogatásában betöltött szerepe elismeréseként.

Kovács Miklós Tibor, a BEFAG Parkett Kft. értékesítési igazgatója, a Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt. volt vezérigazgató-helyettese részére, az erdőgazdaság fafeldolgozási üzletága faipari termékeinek sikeres nemzetközi és hazai értékesítését elősegítő, sokoldalú szakmai tevékenysége elismeréseként.

Pagonyné Mezősi Marietta mesterpedagógus, a szentgotthárdi Vas Megyei Szakképzési Centrum III. Béla Technikum és Kollégiumának korábbi igazgatóhelyettese, a Vas Megyei Szakképzési Centrum Hefele Menyhért Szakképző Iskolájának nyugalmazott mérnöktanára.

Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke
a Magyar Bronz Érdemkereszt kitüntetést adományozta

Gombási Károly, a Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt. mag- és csemetegazdálkodási főelőadója részére, az erdőművelésben, a mag- és csemetegazdálkodásban, valamint a közjóléti és erdőőrzési feladatok terén végzett magas szintű szakmai tevékenysége elismeréseként.

Dr. Nagy István miniszter az Életfa Emlékplakett Arany fokozatát adományozta

Mohácsy Dániel, a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. nyugalmazott fagazdálkodási osztályvezetője részére, a faanyag termelés és értékesítés összhangjának megteremtéséért, életútja elismeréseként.

Dr. Polner Antal, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal nyugalmazott főfelügyelője részére, az új erdőművelési technikák kidolgozása, alkalmazása, a régió nagyüzemi csemete termesztési fejlesztéseinek kiépítése terén végzett elévülhetetlen érdemeiért.

Dr. Nagy István miniszter az Életfa Emlékplakett Ezüst fokozatát adományozta

Baross Gábor, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság nyugalmazott
geológiai felügyelője részére, a természetvédelem iránti elkötelezettséggel, kimagasló elméleti
és gyakorlati tudással végzett munkájáért.

Csizmadia Sándor, az ÉSZAKERDŐ Erdőgazdasági Zrt. nyugalmazott kerületvezető erdésze részére, a délbükki régió területén végzett áldozatos munkájáért, az erdész és vadász hagyományok, kultúra megőrzésében játszott szerepéért.

Gyürky János, az IPOLY ERDŐ Zrt. nyugalmazott minőségügyi és környezetirányítási vezetője részére, az erdőművelés és csemetetermelés terén végzett több évtizedes kiemelkedő szakmai munkásságáért.

Németh Béla, a Pilisi Parkerdő Zrt. nyugalmazott kerületvezető erdésze részére, az erdész szakma szinte minden területén, az erdőműveléstől a fagyártmány termelésig nyújtott több mint négy és fél évtizedes kiváló munkájáért.

Pálhalmi János, a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. nyugalmazott erdőművelési ágazatvezetője részére, a magyar állami honvédelmi rendeltetésű erdőterületen az erdőfelújítás és az erdőtelepítés területén végzett kiváló munkájáért.

Sipos Béla, a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. nyugalmazott belső ellenőrzési és munkaügyi vezetője részére, a társaság és jogelődje tevékenységének széleskörű szakmai támogatásáért.

Zachar Miklós, a Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt. nyugalmazott gazdasági vezérigazgató-helyettese részére, az erdőgazdasági termelés és fejlesztés folyamatos és zavartalan finanszírozása, az anyagi ösztönzési rendszer kialakítása terén elért eredményeiért.

Dr. Nagy István miniszter az Életfa Emlékplakett Bronz fokozata elismerést adományozta

Bodor György, a ZALAERDŐ Zrt. nyugalmazott erdőgazdálkodási osztályvezetője részére, a korszerű erdészeti csemete- és dísznövénytermesztés feltételeinek megteremtéséért, valamint új növényvédelmi, erdőápolási technológiák kidolgozásáért.

Hoffmann Mátyás, a Mecsekerdő Zrt. nyugalmazott kerületvezető erdésze részére, a szakmai hagyományokat tisztelő, mégis innovatív erdőgazdálkodási munkájáért.

Dr. Pálinkó Mihály, az Alföldi Agrárszakképzési Centrum Kiss Ferenc Erdészeti Technikum nyugalmazott oktatója részére, a géptan tantárgy oktatása és a versenyfelkészítés területén végzett magas színvonalú munkájáért.

Székely Márta, a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. nyugalmazott gazdasági vezérigazgató-helyettese részére, a társaság pénzügyi stabilitását segítő hatékony munkájáért, ami lehetővé tette a termelési feladatok folyamatos és maradéktalan teljesítését.

Dr. Nagy István miniszter a Darányi Ignác Díjat adományozta

Dr. Somogyi Zoltán, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének állomásigazgatója, tudományos tanácsadója részére, a földhasználati, földhasználat-változási és erdészeti szektorra vonatkozó üvegházhatású gáz kibocsátási leltár készítésében és fejlesztésében végzett munkájáért.

Dr. Nagy István miniszter Miniszteri Elismerő Oklevelet adományozott

Ádám Lajos, a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. Érsekcsanádi Csemetekertének nyugalmazott telepvezető erdésze részére, az ártéri erdők szaporítóanyagainak előállítása során végzett közel négy évtizedes áldozatos munkájáért.

Nagy Zsolt, az EGERERDŐ Zrt. erdészetvezetője részére, a Bátonyterenyei Erdészetnél az erdőtervezési és erdőkezelési munkák során tanúsított kiváló munkájáért.

fotók: AM, forrás: AM sajtóiroda

FATÁJ megjegyzés: az eseményen készült fotókat is – amint erre lehetőségünk lesz – közzé fogjuk itt tenni.

Rácz András az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság 20 éves fennállásának évfordulós ünnepségén elmondta, 1978-ban az Őrségben létrejött Magyarország legnagyobb kiterjedésű tájvédelmi körzete mintegy 38 ezer hektárnyi területen, mely a 25 évvel később megalakuló nemzeti park alapját képezte. Az élővilág megismerésére, természetvédelmi bemutatására az igazgatóság számos létesítményt üzemeltet az évek során négyszeresére nőtt költségvetéssel, mely mostanra meghaladja az évi 800 millió forintot. Az induló látogatószám megháromszorozódott, évi 70 ezer látogató keresi a nemzeti park által nyújtott kikapcsolódási lehetőségeket. Szintén az elmúlt 20 év során épült meg 32 olyan ökoturisztikai létesítmény, amellyel az aktív, természetjáró szabadidő töltést kereső vendégek igényeit igyekeznek kiszolgálni.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy az Őrségi Nemzeti Park mellett 2 tájvédelmi körzetet, 8 természetvédelmi területet gondoz az őrségi igazgatóság, melyre a mai napon büszkék lehetünk. Ha nem csupán az elmúlt 20 évre tekintünk vissza ezen alkalomból, beszélnünk kell Rakonczay Zoltánról, aki az Országos Természetvédelmi Hivatal vezetőjeként már 50 évvel ezelőtt gondolkodott az Őrség területén nemzeti park létrehozásában, majd később sokat tett ennek megvalósításáért.

Rácz András kiemelte, itt az Őrségben felépült két látogatóközpont, egy erdei iskola, 5 egyéb bemutatóhely, létrejött egy arborétum, 21 tanösvény és 50 fő befogadására alkalmas szálláshely. A helyi partnerség jegyében az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság közreműködésével jött létre hazánk első és legutóbbi natúrparkja az Írottkő Natúrpark és Vasi-Hegyhát Natúrpark, mely szintén az elmúlt 20 év eredményei közé sorolandó – fogalmazott.

Az államtitkár hangsúlyozta, az állami természetvédelem csak a helyben élőkkel együtt érhet el sikereket. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság ezért hozott létre egy olyan állatkihelyezési programot, melynek során több mint 100 magyar tarka szarvasmarha kihelyezésével segítették a gazdákat. A muraközi ló regenerálási programját még 2003-ban indította el az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, akkor 6 kancával és hatalmas lelkesedéssel. Ennek eredményeként 2016-ban elindíthatták a muraközi ló kutatási programot. Ma már 60 tenyésztő vesz részt az Igazgatóság mellett a programban, melyben jelenleg 217 ló található a fajtából – tette hozzá.

V. Németh Zsolt, a tárca kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztosa, valamint a térség országgyűlési képviselője felidézte, hogy 2002. március 8-án nyílt meg az ország tizedik nemzeti parkja, így avathatták fel az Őrségi Nemzeti Parkot. Értékteremtéssel telt el ez a 20 év, melynek során összesen 4,5 milliárd forint értékű fejlesztés valósulhatott meg, köztük például a Széll Kálmán majori istállók vagy a csákánydoroszlói Látogatóközpont is. A természetvédelemmel foglalkozó emberek munkájáról sem szabad megfeledkezni, hiszen világunkban egyre inkább oda kell figyelni a környezet, a természet megóvására – emelte ki.

Dr. Markovics Tibor, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója visszaemlékezett az elmúlt időszak eseményeire. Fontos feladatuk a térség természeti jellegének megóvása, megőrizve, fenntartva annak sokszínű változatosságát. A fejlesztési programok között a Pityerszer múzeumfalu is szerepel, melynek folyamatos gondozása, felújítása is az Igazgatóság feladata – emelte ki.

forrás: AM Sajtóiroda

A megbeszélésen szó esett az őrségi gyepek, erdők, vizes élőhelyek védelméről, az ökoturizmusról és környezeti nevelésről, a működést támogató fejlesztésekről, valamint a génmegőrzési tevékenységről a magyartarka szarvasmarha és a muraközi ló kapcsán.

Az ombudsman és a jövő nemzedékek szószólója a látogatóközpontnál egy, az Őrségre jellemző, hagyományos gyümölcsfát – csörgőalmafát – ültetett.  Ezután megtekintették a korábban őshonos, és az elmúlt években a nemzeti park területére visszatelepített európai bölényeket a Kondorfa Hegy-völgy Vadon Területen, valamint fenntartható erdőkezelési jó gyakorlatokat ismerhettek meg az Igazgatóság Pro Silva erdejében. A program zárásaként, a kulturális örökség témakörét érintően megtekintették a pityerszeri népi műemlékegyüttest, valamint az Árpád-kori veleméri Szentháromság-templomot. 

Az Őrségi Nemzeti Park Magyarország legfiatalabb nemzeti parkja, 2002. március 1-jén hozták létre, tizedikként hazánkban. Teljes területe az Európai Unióban védett, Natura 2000-es minősítésű, ebből 3104 hektár fokozottan védett.

forrás: AJBH