Didier szerint a tömör építő-faszerkezetek gyártói a politikusokkal és az építőiparral folytatott beszélgetések során igyekeznek hangsúlyozni az erdőgazdálkodás és az erőforrás-gazdálkodás előnyeit, mivel igyekeznek ösztönözni az elterjedést.

A tömegfűrészáru olyan mesterséges fatermék, amely erős szerkezeti elemek létrehozására összekötött, lebontott faanyagból áll. Az olyan nem megújuló anyagoktól, mint a beton és az acél, való függőség csökkentésében rejlő lehetőségei miatt dicsérik.

Mivel a tömegfűrészáru a hagyományos faépítésnél kisebb és gyengébb minőségű fákat is felhasználhat, kereskedelmi ösztönzőt jelent e fák fenntartható módon történő kitermelésére és hasznosítására, ami segíti a környező erdők gyarapodását.

Didier az egyik alapítója a Forest Business Network (FBN) nevű szervezetnek, amely az erdőgazdálkodásban érintett mezőgazdasági, infrastrukturális és kormányzati szervezeteket kapcsolja össze. A szervezet évente konferenciát tart a tömörfa szerkezetekről Oregonban, és évente tanulmányt ad ki az ágazatról.

Az FBN által kiadott 2022-es tömör faszerkezetekről szóló tanulmány felvázolja, hogy a tüzek kezelése érdekében az erdőgazdálkodók gyakran fákat vágnak ki és ellenőrzött égetéseket hajtanak végre, hogy ritkítsák az állományt és megőrizzék a hagyományos fatermékekben használt érettebb fákat.

A tömör faszerkezet a szelektív fakitermelésben játszik szerepet

A múltban a kisebb fák kitermeléséből származó haszon nem érte meg a kitermelés költségeit, és a faanyag nagy részét a hagyományos faépítési projektekben használhatatlannak tekintették – áll a jelentésben. Ez azt jelentette, hogy a kisebb fák által megkötött szén-dioxid az elégetésük során ismét a légkörbe került.

Didier megjegyezte, hogy Észak-Amerika nagy részén az erdősűrűség „nyomasztó” lehet, és a szelektív fakitermelés – szemben a tisztítóvágással – „kiutat” adhat a kisebb fák egy részének. „A szelektív vágásnak sok értelme van, amikor a kisebb fákat kivágjuk, hogy a nagyobb fák növekedhessenek” – mondta Didier. „És tudja, a tömeges fakitermelés nagy szerepet játszik ebben.”

A tömör faanyagok divatcikké váltak

Lech Muszynski, az Oregoni Állami Egyetem fatudományi és -mérnöki tanszékének professzora, az FBN-jelentés egyik szerzője egyetértett azzal, hogy az erdős területekről a tüzek kezelése érdekében eltávolított, egyébként haszontalan fák tömör faszerkezetté átalakítása ösztönözheti a jobb gyakorlatot.

Muszynski a Dezeen-nek elmondta, hogy az egyébként elégetett faanyag felhasználásával a tömör faszerkezetek beépítésükkel több és több szén-dioxid megkötését teszik lehetővé.

Utalt a Washington állambeli Vaagen Brothers Lumber nevű vállalatra, amely egy olyan projektet javasolt, amely a fakitermeléssel segítené a szövetségi erdőgazdálkodási kezdeményezéseket. Muszynski azonban úgy véli, hogy az ilyen jellegű faanyag-felhasználás még messze van attól a lehetőségtől, hogy teljesen megváltoztassa az erdőgazdálkodási gyakorlatot.

Mindazonáltal a tömör faanyag iránti kereslet kezdi meghaladni az észak-amerikai termelők termelési kapacitását.

„A vállalkozók győznek”

„Vannak ezek a vállalkozók, akik előállnak azzal a képlettel, amely képes felhasználni a kisebb faanyagok egy részét, hogy nagyobb, jobb és erősebb paneleket állítsanak elő” – mondta Didier. Szerinte a hagyományos faipari gyártók alkalmazkodnak a piaci igényekhez, de az igazi innovációt a vállalkozók és a technológiai cégek hajtják. „A vállalkozók nyerik a napot” – mondta. „Minden újfajta iparág küzdelmes, de egyre több olyan embert látunk a felszínen, akik életképes üzleti érdekként tekintenek erre”. „Ők valóban cselekvő emberek” – folytatta. „Ők nem papolnak, hanem cselekszenek az iparágban, és ez nagyon erős.”

Didier azt is elmondta, hogy az olyan technológiai óriások, mint a Google, a Microsoft, a Facebook és az Amazon hajlandósága, hogy épületükben fát használjanak, a termék szélesebb körű elfogadásának egyik hajtóereje.

„Megtetszettek nekik a tömörfával építés eredményei” – mondta a vállalatokról. Didier szervezete az erdészeti szakemberek és termelők mellett az építőipar tagjaival, valamint az építési szabályzatokról végső soron döntő politikusokkal is együttműködik.

„Azt halljuk és látjuk, hogy megcsinálnak egy projektet, és rájönnek, hogy valójában nagyon könnyű vele dolgozni. Nagyon gyors és jól néz ki” – mondta.

„Az emberek szeretik a történetet. Ez egyfajta változást hozott, amikor sok kis és nagy építőipari vállalat elkezdte használni.”

A politikusok véleménye a tömeges faanyagról szintén változott az elmúlt években. Az olyan szervezetek, mint a Woodworks – a Mass Timber Conference partnere – és a Softwood Lumber Board kapcsolatot tartanak a kormányzati szervekkel, hogy előmozdítsák a tömegfaanyag felhasználását olyan kezdeményezésekhez, mint Obama elnök tömegfaanyag-versenye.

Didier rámutatott arra, hogy Jeff Merkley oregoni szenátor, valamint Tina Kotek oregoni kormányzó is a termék mellett szállt síkra, és megjegyezte, hogy 2021-ben jelentős országos építési törvénymódosítások történtek, amelyek megkönnyítették a fából való nagy építkezést.

Ez a cikk a Dezeen Timber Revolution sorozatának része, amely a tömörfa-szerkezetekben rejlő lehetőségeket vizsgálja, és azt a kérdést teszi fel, hogy a fához mint elsődleges építőanyaghoz való visszatérés egy fenntarthatóbb jövő felé vezetheti-e a világot.

szerk/ford: Tóth János, forrás: Dezeen 03-08

Az Ölzbündt épületnek nevezett, az ausztriai Dornbirnban található lakóépület egy korai példa arra, hogy a tömegfát egy nagyméretű lakótömb létrehozására használták. Az 1997-ben épült épület a terület faépítészeti múltjából merít.

Megtévesztően egyszerű kialakítása a helyi Vorarlbergben található hagyományos házakra utal, amelyeket fazsindellyel burkoltak, de az Ölzbündt e történelmi épületek modern változatát képviseli.

„A szerkezeti tömörfából való építés fejlődése a mi területünkön 50 évvel ezelőtt kezdődött” – mondta Hermann Kaufmann, a HK Architekten alapítója és vezérigazgatója a Dezeen-nek.

„Majdnem fél évszázaddal a nemzetközi fejlesztések előtt járunk, így logikus, hogy ez a projekt már 25 évvel ezelőtt is szerkezeti tömörfából épült” – tette hozzá Kaufmann.

„Ez egy kutatási és fejlesztési projekt volt, egy bemutató a többszintes faépítés témájában”.

A közel 42 méter hosszú és kilenc méter széles Ölzbündt tizenkét egy- és kétszobás lakást, valamint egy egylakásos lakóegységet foglal magába.

A háromszintes, tömegfából készült vázszerkezet köré épített lakóparkot a többszintes lakóépületek számára alkalmas faépítési rendszer kifejlesztésének prototípusaként tervezték.

„Az Ölzbündt lakópark esetében az építéshez tömeges faanyagból készült vázszerkezetet használtunk, mivel ez Közép-Európában szabványos és történelmileg megszokott építési mód” – mondta Kaufmann.

„Az előregyártott falelemeknél favázas szerkezetet alkalmaztunk” – tette hozzá.

„Mint látható, az Ölzbündt projekt egy vegyes építkezés. A tömeges faanyagépítés előnye, hogy az egész épülethez csak néhány tartószerkezetre van szükségünk. Ez biztosítja a rugalmasságot a jövőre nézve. Ez egy tiszta vázszerkezetű építmény.”

Ölzbündt vörösfenyővel lett burkolva, ami a stúdió szerint kiemeli az épület térfogatát, és egy előtetővel rendelkezik, amely megvédi a homlokzatot az időjárástól.

„A ragasztott fatáblákat, a háromrétegű paneleket, a rétegelt lemezeket és a tömörfa deszkázatot szerkezeti tulajdonságaik, időjárás-állóságuk és még a tervezési szempontok alapján alkalmaztuk” – közölte a stúdió.

A karcsú, fa deszkázással ellátott acélgerendákból készült erkélyek további külső teret adnak, és illeszkednek az épület fahomlokzatához, amelyhez egy kontrasztos, üveghéjba burkolt lépcsőház is tartozik.

Mivel a tömörfából készült épületek egyre népszerűbbek, egyre gyakrabban láthatunk magasabb építményeket is az anyag felhasználásával épülni.

A fa népszerűsége a biofilikus tervezés iránti növekvő érdeklődéshez is kapcsolódik, mivel olyan épületeket hoz létre, amelyek természetesebb érzetet keltenek, mint a betonból építettek.

A HK Architekten számára az olajzbündti épület a bizonyíték arra, hogy a fa „a legészszerűbb” anyag, ha előregyártott elemekből épített épületekről van szó. „Az épület megtanít minket arra, hogy az építési módszereket érdemes a funkcionalitásukhoz igazítani” – mondta Hermann Kaufmann.

„Így van értelme a szerkezetet tömeges faanyagból készíteni, hogy elkerüljük a teherhordó falakat, ami a rugalmasság szempontjából nagy előny. Az előregyártott falelemek esetében minden bizonnyal a favázas szerkezet a legészszerűbb”.

„Az épület azt is megmutatja, hogy a faépületek hosszú élettartamával kapcsolatos kritikák alaptalanok” – tette hozzá Kaufmann.

Az Ölzbündt volt az egyik első olyan lakóépület Európában, amely elérte a Passivhaus-szabványokat, és a külső falak hőszigetelő tulajdonságainak köszönhetően nem volt szükség fűtőelemekre.

„Évente négyzetméterenként nem szükséges több mint 26 kWh, mivel az épület egyedileg szabályozható szellőzéssel, hőcserélőkkel rendelkezik, és hatékonyan használja fel a maradék energiát” – közölte a stúdió. A meleg vizet a tetőn elhelyezett fotovoltaikus panelek állítják elő.

A fotókat Ignacio Martinez készítette.

Ez a cikk a Dezeen Timber Revolution sorozatának része, amely a tömörfa-szerkezetekben rejlő lehetőségeket vizsgálja, és azt a kérdést teszi fel, hogy a fához mint elsődleges építőanyaghoz való visszatérés egy fenntarthatóbb jövő felé vezetheti-e a világot.

szerk/ford: Tóth János, forrás: Dezeen 03-05

A világ legrégebbi építőanyaga visszatérőben van. Egykor az épületeink túlnyomó többségét fából építették, de a 19. és a 20. században az acél és a beton bitorolta, és ezek ma is uralják az épített környezetet. Nem éghető, tartós, erős és könnyen és nagy mennyiségben gyártható, ezek a modern anyagok váltak a kedvenccé, ahogy az épületek egyre magasabbak, összetettebbek és profitorientáltabbak lettek.

Az elmúlt néhány évtizedben azonban a fa újra előtérbe került – ezúttal nem nyersanyagként, hanem különféle szupererős, mesterséges változatokban, amelyek felhasználhatók e nagyméretű modern épületek építéséhez.

Az 1990-es évekbeli első mérnöki tervezésük óta az olyan termékek, mint a keresztsíkosított faanyag és a ragasztott rétegelt faanyag, valamint a kevésbé ismert tömörfa-szerkezeti faanyagok, például a DLT (dübeles rétegelt faanyag), folyamatosan nőtt a népszerűségük. A tömegfából készült mérföldkőnek számító épületek ma már rendszeresen szerepelnek a Dezeen oldalain, miközben az anyag egyre nagyobb elfogadottságot és megértést élvez.

A fűrészáru termékek egyre népszerűbbek

Ennek ellenére a tömörfa-szerkezet csak egy kis hányadát teszi ki a világszerte évente épített épületek teljes számának, mivel az acél és a beton még mindig a választott szerkezeti anyagok közé tartozik.

Egy nemrégiben készült jelentés szerint (a tanulmány ára 2700 USD) az európai CLT piac 2022-ben eléri az 1,6 millió köbmétert. Ez csak az Egyesült Királyságban havonta felhasznált beton mennyiségének körülbelül egyharmada – a kormány jelentése szerint 2022-ben havi szinten alig négymillió köbméter beton értékesítéséről számoltak be.

Európán kívül az elfogadás még kisebb. Az Egyesült Államokban a Faipari Termékek Tanácsa becslése szerint összesen 2022. decemberéig „csak” 1677 tömörfa-szerkezetű projektet építettek, vagy terveztek a többlakásos, kereskedelmi vagy intézményi kategóriákban.

Mindez hamarosan megváltozhat. A világ lassan szembesül az éghajlati vészhelyzet valóságával és mértékével. Az építészek kezdik elfogadni, hogy az építőipar – különösen az acél és a beton – milyen szerepet játszik az egyre súlyosbodó válságban, a tömeges faanyag pedig életképes, alacsony szén-dioxid-kibocsátású alternatívát kínál.

Az elmúlt néhány évben a megtestesült szén-dioxid – vagyis az épületek létrehozásával kapcsolatos kibocsátások, szemben az élettartamuk alatt keletkező működési kibocsátásokkal – a fenntarthatóság iránt érdeklődő építészek jelszavává vált. A betonnal és az acéllal ellentétben, amelyekhez hatalmas megtestesült kibocsátások társulnak, a fa a fák által a légkörből származó szén aktív megkötését jelenti.

De vajon elég jól méretezhető-e? A tömörfa-szerkezet valóban lehet az alacsony szén-dioxid-kibocsátású ezüstgolyó, amely drámaian csökkenti az építőipar szén-dioxid-kibocsátását?

A tömörfa-szerkezetben rejlő lehetőségek és kihívások

A Timber Revolution sorozat egész márciusban tart. Szakértőkkel fogunk beszélgetni, hogy megvizsgáljuk, vajon a tömeges faanyag képes-e valóban felforgatni az építőipart azáltal, hogy főszerkezeti anyaggá válik – vagy továbbra is hiánypótló termék marad, amelyet viszonylag kevés építész által vezetett lakásépítési és kulturális projektben használnak.

Bemutatjuk a tömörfa-szerkezetek előnyeit, esettanulmányokkal a legfontosabb projektekről, interjúkkal azokkal, akik a tömegfaanyag-építészet fejlődő világában dolgoznak. Emellett részletesen megvizsgáljuk az anyag lehetséges problémáit és korlátait is.

Most lenne a Fa Forradalom hajnala?

A Timber Revolution a harmadik a Dezeen által működtetett Revolution sorozatban, amely azt vizsgálja, hogyan befolyásolják az anyagok és a technológia a világot, amelyben élünk. A sorozat a 2021-es Carbon Revolution sorozatot követi, amely azt vizsgálta, hogyan lehetne pozitívan hasznosítani a sokat szidott elemet, valamint a Solar Revolutiont, amely azt vizsgálta, hogyan tudná az ember teljes mértékben kihasználni a Nap erejét.

Ez a cikk a Dezeen Timber Revolution sorozatának része, amely a tömörfa-szerkezetekben rejlő lehetőségeket vizsgálja, és azt a kérdést teszi fel, hogy a fához mint elsődleges építőanyaghoz való visszatérés egy fenntarthatóbb jövő felé vezetheti-e a világot.

szerk/ford: Tóth János, forrás: Dezeen 03-01