A Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezeténél (MDSZSZ) működő közösségi marketing- és innovációs alapba történő befizetésről, piacszervezési intézkedés kiterjesztéséről az agrárminiszter 29/2024. (IV. 30.) AM rendelete intézkedik. A rendeletben foglaltak megvalósítása érdekében megalakult és megkezdte működését a MDSZSZ elnöksége által létrehozott hétfős marketing- és innovációs bizottság.

Feladata a piac szervezése érdekében a járulékalap bevételének felhasználásáról szóló éves tervek elkészítése, a benne leírtak végrehajtása, kérelmek elbírálása, a járulékalap felhasználásáról szóló beszámolók jóváhagyása. Éves tervét, az annak végrehajtásáról szóló beszámolót és valamennyi javaslatát, döntését a bizottság továbbítja az elnökség felé, mely az ügyekben szavazással dönt. A bizottság kereskedelmi, marketing-, innovációs és adminisztrációs feladatokat lát el, megbízatása három évre szól.

A szakmaközi szervezet tagságából választott hét tagja együtt képviseli a teljes ágazatot, így a faiskolai termelést Rónai Gergely, a virágtermelést Gyuris Attila, a nagykereskedelmet Golmitz Gábor, a kiskereskedelmet Boross Dávid, a zöldfelület-gazdálkodást Bekőné Polner Katalin és Pápai Veronika, az innovációt és fejlesztést pedig Hári Zsolt. A hét tag Boross Dávidot választotta a bizottság elnökévé. A tagságból bárki tehet javaslatot egy-egy projektre, de csak a bizottságon keresztül.

Kötelező marketing- és innovációs hozzájárulás

A Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete közösségi marketing- és innovációs alapot működtet. Az alapból a dísznövényágazaton belül a forgalmazás, a környezetvédelem, az ökológiai termelés, a minőségi védjegyek kialakítását és földrajzi árujelzők oltalmának megszerzését szolgáló intézkedések, a kutatás, ezen belül különösen a növényvédő szerek használatának csökkentése, a megváltozott klímához alkalmazkodó fajok, fajták kiválasztása finanszírozható.
Az alap bevételét képezik egyrészt a pályázaton elnyert támogatások, a szakmaközi szervezet egyéb, a belső szabályzata alapján erre a célra felhasználható bevételei, valamint a marketing- és innovációs célú pénzügyi hozzájárulások.
Minden, Magyarország területén működő termelő, szolgáltató, kereskedő és egyéb kategóriába eső tevékenységet végző jogi vagy természetes személy marketing- és innovációs hozzájárulást fizet a közösségi marketing- és innovációs alapba. 
A hozzájárulás mértékének alapja a dísznövénytermelésből, szolgáltató tevékenységből, kereskedelemből származó utolsó lezárt üzleti év nettó árbevétele. Ha az nem haladja meg a 8 millió forintot, akkor a hozzájárulás összege évente 5000 forint (telephelyenként további évi 5000 forint), 8 millió forint évi árbevétel felett pedig 10 ezer forint (illetve telephelyenként további évi 10 ezer forint).
A szakmaközi szervezet az alapot elkülönítetten működteti, a befizetett marketing- és innovációs hozzájárulásról kötelező az elszámolás minden év május 31-ig.
Mindezek érdekében hozta létre a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete elnöksége a hétfős marketing- és innovációs bizottságot.
Az agrárminiszter 29/2024. (IV. 30.) AM rendeletéről, a befizetéssel kapcsolatos tudnivalókról részletek a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete honlapján (diszkerteszek.hu), a Kiterjesztés című menüpontban olvashatók. A dísznövények vámtarifa szerinti besorolását és a tevékenységi kategóriákba tartozók megnevezését a rendelet tartalmazza.

A marketing- és innovációs bizottság a pénzügyi hozzájárulások felhasználásáról szóló javaslattétele során megvizsgálja, melyik az a projekt, amely leginkább átfogja a szakmai érdekeket, melyiknek lehet majd számottevő eredménye az egész ágazatra nézve. Nem lehetnek egyéni érdekek, itt nem szövetségek, egyesületek egyedi támogatása a cél. Elsősorban a hatékonyság javítása a szakma érdeke, hangsúlyozta Orlóci László, az MDSZSZ elnöke a bizottság megválasztását követően. A kiterjesztési jognak köszönhetően a rendszerbe pénz kerül, tehát lesz önerő a szakmát érintő projektek megvalósítására. A marketing- és innovációs bizottságon keresztül a tagságból bárki javaslatot tehet projektekre, amit a bizottság megvitat, majd az elnökség felé javaslatot tesz, az pedig szavazással dönt. A javaslattal szemben az MDSZSZ és a felügyelőbizottság mindenkori elnökének vétójoga van, ami után a javaslat a közgyűlés elé kerülhet, a végső döntés ebben az esetben így jön létre. Az elfogadott projektek tehát az egész szakma támogatottságát fogják élvezni. Mivel a kiterjesztési jogkörnek köszönhetően a projektek megvalósítására az önrész a jogdíjakból biztosított lesz, a külső támogatók is szívesebben fognak akár anyagilag is beszállni. Az önerőre támaszkodva az európai uniós támogatás megszerzése is könnyebb lehet.

Szakmai józanságra van szükség, emelte ki Orlóci László. Ha van közös gondolat, jogi státusz és a kiterjesztési jogkör eredményeképpen pénz a megvalósításra, a szakma kezében van a döntési lehetőség, a szakma a saját piacát is képes lesz meghatározni.

szerző: Megyesi Éva, forrás: Kertészet és Szőlészet

Nemespátró – az ország egyik legnagyobb fenyőnevelő térségében elkezdődött a karácsonyi fenyők vágása. MTI/Varga György

Boross Dávid ismertette: az országban tavalyhoz hasonlóan várhatóan az idén is 2-2,2 millió vágott fenyőt értékesítenek. Egyre többen keresik a cserepes fenyőket, amelyek eladása 15-20 ezerre emelkedhet a tavalyi tízezer darab után, emellett műfenyőkből is 100 ezerrel többet, mintegy 300 ezret adhatnak el.

Az idén minden kategóriának nőtt az eladási ára – mondta, megjegyezve, hogy az euró-forint árfolyam változása elsősorban a nordmann fenyőre van hatással, amelyből évente 500-600 ezer darab érkezik az országba. Hozzátette, hogy az import felfelé húzza a hazai termesztésű fák árát is, így a lucfenyők ára már egyre jobban közelít az import nordmann fenyőkéhez.

Idén a luc méterenkénti átlagára 3500-4000 forint körül mozoghat, az ezüstfenyőé 5000 forint körül, míg a nordmann fenyőé 6000-7000 forint lehet.
A fenyők ára nemcsak a mérettől hanem a származási helytől, így a minőségétől is függ – mondta.  

Tavalyhoz hasonlóan a vágott fenyők közül 50 százalékban lucot, 30-40 százalékban nordmannt értékesíthetnek az idén is, az összes többi fajta pedig alig 5 százalékot tesz majd ki – tette hozzá.

Az egyesület a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetéhez hasonlóan bízik abban, hogy a koronavírus-járvány nem befolyásolja majd a vásárlási kedvet, és zavartalanul folyhat a fenyők árusítása.

Tévhit, hogy az ünnephez közeledve frissebbek a fák, mivel azok kitermelését novemberben végzik, ezért Boross Dávid azt tanácsolja, hogy a vásárlást ne hagyják az utolsó pillanatra. A tartósság megőrzése érdekében a vásárlást követően a fákat hűvös helyen kell tárolni. Javasolja azt is, hogy a gyökeres karácsonyfát kizárólag kertészeti árudából szerezzék be, az alkalmi, platóról árusítóktól nem tanácsos venni, mivel lehetetlen reklamációt érvényesíteni például szétesett földlabda vagy kevés gyökér miatt.

Az elnök felhívta a figyelmet arra is, hogy környezetvédelmi szempontból a vágott fenyőket részesítsék előnyben, mivel az elsősorban Kínából érkező, import műfenyő ökológiai lábnyoma a szállítás miatt kedvezőtlenebb. Az ünnep után a vágott fenyőket senki ne égesse el, azokat az aprítást követően a komposztálókba érdemes helyezni, vagy a település hulladékkezelő gyakorlata után kell érdeklődni.

Forrás: MTI