Az ünnepi rendezvényre elsősorban családokat vártak, akik nagy számban fogadták el a meghívást. A programoknak köszönhetően az épület mindkét szintje megtelt élettel: a gyerekzsivaj és az alkotás öröme végigkísérte a napot. Az emeleti térben a látogatók bábelőadáson ismerkedhettek meg Lázár Ervin „A nagyravágyó fekete rigó” című meséjének feldolgozásával, míg az alsó szinten kézműves foglalkozások várták az érdeklődőket. A gyerekek tavasztündéreket, pillangókat és erdei manókat készítettek, miközben játékos formában kapcsolódtak a természet világához. A Mecsexplorer kiállítás ezen a napon is különleges élményt kínált: a látogatók egy izgalmas, nyomozásra épülő játékon keresztül fedezhették fel a tárlatot, amelynek végén – a rejtvények sikeres megfejtésével – a kincsesláda is kinyílt. A kedvező időjárás lehetőséget adott szabadtéri programokra is: az érdeklődők szakvezetett erdei sétán vehettek részt, ahol a medvehagyma kóstolása és a „kicsi, szép” erdei értékek felfedezése is része volt az élménynek.

A jubileumi esemény nemcsak ünnep volt, hanem visszatekintés is. A Mókus Suli Erdészeti Erdei Iskola 1996 márciusában nyitotta meg kapuit, az elsők között Magyarországon. Létrejötte Káldy József egykori vezérigazgató és Adorján Rita erdőpedagógus elhivatottságának köszönhető, akik felismerték a környezeti nevelés és az erdőkkel való közvetlen kapcsolat jelentőségét.

Az elmúlt három évtizedben az erdei iskola több mint 30 000 látogatót fogadott. Programjai között erdőpedagógiai foglalkozások, nyári táborok, pedagógus-továbbképzések, természetismereti versenyek és szemléletformáló rendezvények szerepeltek. A tanulás középpontjában mindvégig a saját tapasztalatszerzés állt: a gyerekek a természetben, az erdő közvetlen megtapasztalásán keresztül ismerhetik meg környezetüket.

A Mecsek Discovery Center 2023-as megnyitásával új korszak kezdődött az erdei iskola életében. A megújult épület és a Mecsexplorer kiállítás lehetőséget teremt arra, hogy az erdők világa és az erdőgazdálkodás bemutatása még szélesebb közönség számára váljon elérhetővé.

A Mecsekerdő továbbra is elkötelezett amellett, hogy a jövő generációi élményszerű módon ismerhessék meg és szerethessék meg a természetet – hiszen amit megismerünk és megszeretünk, azért felelősséget is vállalunk.

A Mecsekerdő 2026-ban is várja a természet iránt érdeklődő gyerekeket nyári táboraiba. A Kis Vuk Kalandtábor (Sasrét, 2026. július 13–17.) és a Gyalogcincér tábor (Sás-völgy, 2026. augusztus 10–14.) során a résztvevők játékos, élményalapú programokon keresztül ismerkedhetnek meg az erdő élővilágával, az erdészek munkájával és a természet működésével. A táborok célja, hogy a gyerekek saját tapasztalataikon keresztül fedezzék fel a körülöttük lévő világot, miközben közösségi élményekkel gazdagodnak. A jelentkezés már elindult, további információk elérhetők a Mecsekerdő honlapján.

Forrás: Mecsekerdő

A projekt egyik kiemelt szakmai célja a Pannon Geopark megalapozása Baranya vármegyében, valamint az UNESCO Globális Geopark címhez szükséges jelölési dokumentáció előkészítése. A Pannon Geopark önálló, magyarországi kezdeményezésként jön létre, ugyanakkor szakmai együttműködésben dolgozik a már működő horvátországi Papuk Geoparkkal. A NETGEO keretében kialakuló határon átnyúló geoturisztikai hálózat nem közös geoparkot hoz létre, hanem összekapcsolja a térség földtani értékeit, turisztikai szolgáltatásait és fejlesztéseit, erősítve a régió nemzetközi versenyképességét.

A fejlesztések konkrét beruházások formájában is megjelennek. Pécsen a Mecsek Discovery Centerben megvalósuló MecseXplorer modern, digitális élményközpontként teszi átélhetővé a Mecsek földtani örökségét. Komlón a Komlóverzum bővül interaktív geológiai és őslénytani elemekkel, Orfűn pedig egy fenntartható szemléletű geoturisztikai látogatóközpont és tanösvény előkészítése indul el. A horvát oldalon a Horvát Erdők (Hrvatske šume) közreműködésével létrejön a Geogreda Pavilon, amely a térség geológiai és kulturális örökségét mutatja be korszerű interpretációs eszközökkel.

A projekt tudományos hátteréhez a horvát Északi Egyetem (Sveučilište Sjever) kiemelten járul hozzá: elkészíti a határ menti térség geológiai értékleltárát, és tudományos közreműködéssel támogatja a Pannon Geopark UNESCO-jelöléséhez szükséges dokumentáció megalapozását. Az UNESCO Globális Geopark cím megszerzése szigorú nemzetközi szakmai követelményrendszerhez kötött. A jelölési dokumentáció részletes földtani leírást, fenntarthatósági és működtetési modellt, közösségi bevonási stratégiát és hosszú távú fejlesztési tervet igényel. A most induló előkészítési szakasz ezért stratégiai jelentőségű lépés Baranya és a határtérség számára.

A NETGEO nemcsak infrastruktúrát fejleszt, hanem tudást és közösséget is épít. Geotúra-vezető képzések, fenntartható gasztronómiai programok, vállalkozásfejlesztési tréningek és gyermekeknek szóló oktatási programok indulnak, amelyek célja, hogy a helyi közösségek aktív szereplői legyenek a geoturizmus fejlődésének. A projekt részeként közös digitális monitoring- és információs rendszer is létrejön, amely lehetővé teszi a látogatottság mérését és a fenntartható működés szakmai kontrollját.

A projekt vezető partnere a Baranya Vármegyei Önkormányzat, amely magyar és horvát szakmai partnerekkel együttműködésben valósítja meg a fejlesztéseket. A NETGEO üzenete világos: a horvát–magyar határ nem elválaszt, hanem összeköt, és a közös természeti örökségre építve a térség képes lehet egy tudományosan megalapozott, fenntartható és nemzetközileg is látható geopark-struktúra kialakítására.

forrás: Mecsekerdő Zrt.

Várja a látogatókat a Mecsek Discovery Center

Pécstől nem messze készült el a Mecsek Discovery Center látogatóközpont, melyben – több funkció mellett – a Mókus Suli Erdészeti Erdei Iskola is helyet kapott. Az erdei iskola számára színvonalas, a kor elvárásainak minden szempontból megfelelő oktatási terek kerültek kialakításra.

Nemzeti Kincsünk az Erdő – Erdei iskolák

A természet megőrzésének, megtartó használatának záloga a megismerés, és ennek nyomán a megértés. Az erdei iskolák ebben segítenek az iskolai tananyagot kiegészítve.

Miért hasznos a méhecskehotel?

Méhecske-hotel az erkélyen? A válasz egy határozott igen! De mi célt szolgál ez az építmény, illetve veszélyes-e? A csíkos, fullánkkal rendelkező rovaroktól mi emberek félünk, de ebben az esetben nincs mitől tartani, hiszen a méhecske-hotelbe nem költöznek be agresszív fajok.

„Az erdész hivatás egyben egy világlátás is” – interjú Mocz Andrással

Az erdész szakma nem csupán az erdők gondozásáról szól. Aki ezt a hivatást választja magának, az nem csak egy adott munka mellett teszi le a voksát, hanem egy életmód és egy szemléletmód mellett is.

Változó éghajlat, alkalmazkodó erdő

A Peszéri-erdőbe kirándulunk, ahol egy új szemléletmóddal ismertet meg minket házigazdánk. Feltárul előttünk az, hogy végeredményben miként képes az erdő alkalmazkodni a klímaváltozás hatásaihoz.

Erdő Ernő bácsi meséi – A tölgyfa

A tölgyfa Hazánk egyik legfontosabb fája. Fája hosszú életű, és a bútorok legszebb alapanyaga. Magja a makk, amit a növényevő állatok nagyon szeretnek fogyasztani.

Vadvilág – Tavaszi ébredés

A vadfilmes számára a közeledő tavasz megkönnyíti a munkavégzést. Egyre jobban növekszik a napsütéses órák száma, valamint a hőmérséklet is egyre feljebb kúszik.

A teljes műsor (26:00)

– Várja a látogatókat a Mecsek Discovery Center
– Nemzeti Kincsünk az Erdő – Erdei iskolák
– Miért hasznos a méhecskehotel?
– „Az erdész hivatás egyben egy világlátás is” – interjú Mocz Andrással
– Változó éghajlat, alkalmazkodó erdő
– Erdő Ernő bácsi meséi – A tölgyfa
– Vadvilág – Tavaszi ébredés

Forrás: Hazai Vadász
Szerkesztette: MM

Szakmai vitát tartottak nemrégiben az erdőgazdálkodási szabályozásról az egyetemek, az erdészeti szakma és az Agrárminisztérium képviselői a PPKE Teremtésvédelmi Kutatóintézete, az NKE Eötvös József Kutatóközpontja együttműködésével, az Országos Erdészeti Egyesület támogatásával az “Erdőgazdálkodás Magyarországon Múlt – Jelen – Jövő” című konferencián Budapesten. Az Országos Erdőállomány Adattárában erdőként nyilvántartott területek 56 százaléka van állami kézben, ami európai szinten kimagasló arány. A fakészlet esetében több mint 225 millió köbméter élő faanyag található az állami erdőkben, amiből kicsit több mint 4 millió köbmétert termelnek ki évente – emelték ki a konferencián. A rendezvény paneljeiben szó volt továbbá az erdőgazdálkodás történetéről és folytonosságairól Közép-Európában, az erdők társadalmi szerepéről, az erdőgazdálkodás jövőjéről, szabályozási és oktatási reformokról, valamint az erdőgazdálkodás nagy kérdéseiről. Az esemény kapcsán Ripszám Istvánt, a Mecsekerdő Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük a gyakorlati kihívásokról.

A tavalyi év rendkívüli szárazsága élesen rámutatott, milyen új kihívásokkal kell megküzdenie az erdőgazdálkodásnak, a klímaváltozás folyamatos alkalmazkodást követel a szakmától…

Kétségtelen, hogy a klímaváltozás negatívan hat mind az emberekre, mind a környezetünkre, és utóbbi is visszahat ránk. Miközben a rovarok, emlősállatok, madarak tekintetében látjuk, hogy a helyváltoztatással nagyon jól tolerálják a megváltozott környezeti hatásokat, a fafajok olyan élőlények, amelyek nem tudtak helyet változtatni. Egyértelműen látszik a trend, hogy az izotermák északi irányba mozdulnak el. Ennek következtében a páratartalom, a hőségnapok számának növekedése, a maximális hőmérséklet változik, de ennek emellett van egy hullámzása is. Ugyanakkor, ha van is olyan extrém év, mint a tavalyi, az nem törvényszerű, hogy minden évünk ilyen lesz. Idén például a sok eső miatt azért kongathatnánk a vészharangot, mert megfulladnak a csemeték. De, ha visszaemlékszünk, a ’60-as években éppen nem erre a szcenárióra készült az európai tudósvilág, hanem inkább arra, hogy újabb jégkorszak következik. Ettől függetlenül a klímaváltozás hatásainak ellensúlyozásával sem tavaly kezdtünk el foglalkozni, hanem már évtizedek óta, és keressük azokat az alternatívákat, hogyan találjuk meg a módot arra, hogy minden körülmények között zöldellhessenek az erdők.

Bár folyamatos az alkalmazkodás kényszere, egy erdőmérnök 100–150 évre tervez, ami óriási időtartam, több, mint egy emberöltő. Ez azt is jelenti, hogy a gyorsan változó folyamatokat is előre kell tervezni, ami komoly kihívásnak tűnik…

Pontosan. Ennek a munkának az alapja egyfajta jelen idejű ismeret, támaszkodás a múltra, mert azért trendek voltak régen is, és valamilyen okból kifolyólag kialakult az a növényborítás, az a növényfedettség, az a fajta erdőtársulás-mozaik, ami most Magyarországon van. Ezek egymásra épülő tudások, amelyek ide vezettek, és ezekre épülve kell gondolkodnunk azon, hogy hogyan fogjuk tudni segíteni az erdő azon adaptációs képességét, ami a korábban megszokottnál nagyobb mértékű változásokra reagál. Bárhová megyünk is az országban, találhatunk nagyon idős fákat, például a legelők közepén látható óriási matuzsálemek. Közülük van 300 éves tölgyfa is, amely elég sok mindent túlélt a kis jégkorszaktól kezdve a felmelegedésekig bezárólag. Az ilyen egyedek önmagukban is képesek voltak arra, hogy nagymértékű változásokat, nagymértékű környezeti hatásokat toleráljanak.

Akkor ezeket az alanyokat érdemes szaporítani?

Az erdőgazdálkodás szintjén foglalkoznunk kell azzal, hogy melyek azok a fafajok, melyek azok a fafajon belüli típusok, amelyek leginkább alkalmasak lesznek arra, hogy ezt a rugalmasságot biztosítsák az erdőnek. Ez nyilván nem úgy fog működni, hogy az ilyen nagy túlélő alanyok klónjait kell elterjesztenünk, mert a kérdés nemcsak az, hogy a meleget és a hideget, a szárazságot vagy a nagy vizet jól tűrjék a fajták, mivel egy dinamikusan változó, soktényezős adaptációban kell gondolkodnunk, amelynek kulcsa a diverzitás, a sokféleség. Kellően nagy sokféleséget kell reprezentálni az erdőnek úgy általában, tehát sok fafajjal kell dolgoznunk, nem lehet klisékben gondolkodni, hanem azt a rugalmasságot kell megadni, hogy a kiválasztódás természetes úton megtörténjen. Ennek pedig az az alfája és omegája, hogy minél nagyobb merítésünk legyen a természetes, helyben képződő és fejlődő génállományokból. Hiába cserélnénk le a bükköt tölgyre, ha 40 év múlva már olyan folyamatok lesznek épp, amik ismét a bükknek kedveznek.

Tehát az a lényeg, hogy valahogy meg kell bíznunk az őshonos fákban, hogy ők maguktól is képesek az alkalmazkodásra, hiszen ezt már bizonyították a háromszáz éves példányok?

A telepített monokultúrák a leginkább sérülékenyek. Hogyha van egy olyan bükkösöm, ami mondjuk 60 százalékban bükk, de van benne ezüst hárs, gyertyán, juharok, és tölgy, akkor lehet, hogy a környezeti hatások miatt ritkulni fog az erdő, de nem fog az összes bükk eltűnni belőle, hanem a többi faj fog teret nyerni ugyanabban a társulásban. Tehát csak az arányok fognak megváltozni az adott területen. Ezért kell a monokultúrától elszakadni, különösen a természetes erdők vonatkozásában. Egyébként a perifériákon megvan annak a kockázata – különösen ott, ahol az erdőhatár környékén gazdálkodnak kollégák, például az Alföld peremén, hegylábakon, dombvidéki peremvidékeken –, hogy az inváziós növények elszaporodnak. Ezért is kell résen lenni, hogy legalább az erdőkben ne menjen végbe a természetes erdőtársulás lecserélődése.

Az erdőket az ország tüdejeként szokták jellemezni, azt is tudjuk már, milyen jótékony hatásuk van a klímaváltozásra, de funkciójuk modern korunkban újabbakkal is bővült. Ilyen például a rekreáció, vagy olyan oktatási helyszín, ahol a gyerekek kézzelfogható közelségbe kerülhetnek a természettel. Hogyan tud az új igényekhez felzárkózni egy erdőgazdaság?

Majdnem minden erdőgazdaságnál van legalább egy erdei iskola. A mi esetünkben volt olyan év, hogy tizenháromezer gyerek fordult meg nálunk. Három bázispontunk is van: Árpádtetőn, Sás-völgyben és Almamellék–Sasréten, közülük kettő bentlakásos. Érdemes belegondolni, hogy Baranya megyében az általános iskolások száma harmincezer, ami azt jelenti, hogy egyes években minden harmadik gyerek eljutott az erdei iskolába, ami hatalmas szám, hatalmas dolog. És akkor még nem is említettem az Erdészeti Egyesület vándortáborait, amelyeket hét éve tartunk egyre bővülő útvonalakkal. Körülbelül tíz perc az az időkapu, ami alatt lehet jelentkezni, mert megtelik pár pillanat alatt. Azok a gyerekek, akik egy hetet eltöltenek az erdeinkben, nem az Internetről tanulják meg, hogyan fütyül a feketerigó, hanem testközelből. A tudást tapasztalás útján is meg lehet szerezni, és ebben van szerintem az erdészeti erdei iskoláknak és a vándortáboroknak hatalmas feladata.

A Mecsek Discovery Center (MDC) élmény- és látogatóközpont MecseXplorer elnevezésű interaktív kiállítása. Fotó: MTI

Ki kell térnem a hatósági áras tűzifa kérdésére, hiszen egyes zöld véleményformálók óriási támadást indítottak az erdészetekkel szemben, hogy tarra vágják az erdőket. Véletlenül sem szeretném Önt összeveszejteni a zöld szervezetekkel, inkább csak általánosságban jegyezném meg, hogy egyes esetekben mintha megkérdőjeleznék az erdészeti szakemberek természetszeretetét, természetvédelmi elkötelezettségét, hitelességét…

Valóban, előfordul, hogy megkérdőjelezik mindezeket. Minden fórumon, minden interjúban és minden magánbeszélgetés során elmondom, és elmondják erdész kollégáim is ezzel kapcsolatban a következőket: egyrészt a magyar erdőtörvény Európában az egyik legszigorúbb, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a betartásával nem lehet az erdőket kizsákmányolni, mivel a törvény a fenntartható erdőkezelésre kötelez. A törvény betartását pedig az garantálja, hogy minden erdőgazdálkodási munkát az Erdészeti Hatóság, szükség esetén pedig a Természetvédelmi Hatóság hagy jóvá és ellenőriz. Tehát Magyarországon az erdőtörvény betartásával nem lehet erdőkárosítást elkövetni. Másrészt a magyar erdőgazdálkodási szakmai kultúra Trianon óta – ahol elvesztettük hazánk erdővagyonának java részét – az erdők gyarapítását, fenntartható kezelését tanítja és írja számunkra elő, ezért is növelhettük meg Magyarország erdőterületeit száz év alatt a kétszeresére.

Azért furcsa a számomra azt hallani, hogy évről évre nő hazánk erdőborítottsága, különösen az erdősítési programoknak köszönhetően, a közélet mégis folyamatosan attól retteg, hogy eltűnnek az erdők.

Erre két számot is mondok. Az éves növedékünk, tehát az a fatömeg, amit az erdők egy évben megtermelnek, körülbelül 13 millió köbméter. Ebből az összes szektor – akár magán, akár állami – összesen 6,5–7 millió köbmétert vág le. Ha a természetes pusztulást is figyelembe vesszük, akkor is 40 százaléknyi a képződő többlet fatömeg.

Végezetül szeretnék rákérdezni: a Mecsekerdő mivel várja idén a látogatókat?

Nemrégiben újítottuk fel az almamelléki állami erdei kisvasutat, erről már csak kedvcsinálóként is érdemes megnézni pár videót az Interneten. Emellett kiemelném a Mecsek Discovery Centerben található MecseXplorer kiállítást Árpádtetőn. Az új interaktív látogatótér a XXI. századi elvárásoknak megfelelően mutatja be a Mecsek kulturális és természeti értékeit. Továbbá nem feledkezhetünk meg a Mecsextrém Parkról sem, amely az ország egyik legnagyobb erdei kalandparkja.

forrás: PestiSrácok

A Mecsekerdő Zrt. Árpádtetői Erdészeténél, a Pécsről Komlóra vezető út mellett található a Mecsek egyetlen kalandparkja, a Mecsextrém Park.

A közel húsz éve nyílt Mecsextrém Park az ország egyik első kalandparkja volt – de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy régies vagy elavult volna. Az évek során folyamatosan bővülő és egyre korszerűbbé váló Mecsextrém Parkban egy egész napot el lehet tölteni önfeledten: talajszinthez közel és a lombkoronák között kifeszített kötélpálya, alpesi kötélpark, tiroli csúszópálya, „X Jump” ugráló, lőszimulátor, rodeó bika, kalandvár, hófánk csúszdák, gokartpálya, mezítlábas tanösvény vagy 3D-karika gondoskodik a látogatók felhőtlen szórakozásáról.

A kalandpark extrém outdoor eszközei ugyanakkor teljesen biztonságosak, és zömüket az egész család használhatja – erről a park szakértő munkatársai gondoskodtak a téli üzemszünet felújítási munkái alatt. Többek között a bob pályán csúszó kocsik fékbetéteit cserélték, ezáltal mindenki nyugodtan gázt adhat.

De nem csak a családokat várja a Mecsextrém Park, hanem céges csapatépítések, iskolai kirándulások, születésnapok nagyszerű helyszíne is egyben, hiszen az árpádtetői komplexum igazi turisztikai központ, étteremmel, elegendő parkolóhellyel és egyéb szolgáltatásokkal.

A Park személyzetének tudása is frissült: Kötélpálya-üzemeltetői képzést tartottak az újonnan belépő kollégáknak, illetve a visszatérő munkatársak is feleleveníthették ismereteiket.

A kalandpark mellett pedig alig két hete nyílt meg a Mecsek történetét és élővilágát élményszerűen és látványosan bemutató Mecsek Discovery Center – így aztán tényleg egy gazdag és sokféle élvezetet kínáló teljes napot lehet eltölteni Árpádtetőn.

A nyitvatartásról, belépőjegyárakról a Mecsextrém Park holnapja tájékoztat.

forrás: Mecsekerdő Zrt.

A Mecsek Discovery Center a legkorszerűbb pedagógiai és ismeretterjesztő eszközökkel, a Mecsek természeti és kulturális értékeit holisztikus, élményszerű módon mutatja be. Ahogy a magyar erdők, úgy a Mecsek is egyre népszerűbb turisztikai célponttá vált. Erdeink ökoszisztéma szolgáltatásai között pedig az elmúlt időszakban kiemelt jelentősége lett a rekreációs-turisztikai funkcióknak.

A városi embereket segítenünk kell abban, hogyan, hová és mikor érdemes kirándulniuk. Támogatni és ösztönözni szükséges a környezettudatos látogatási szokások kialakulását – hangsúlyozta Szentpéteri Sándor az Agrárminisztérium Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Innovációs Főosztály vezetője megnyitó beszédében.

A közel ötszáz négyzetméteres központban száznegyven négyzetméteres interaktív kiállítással várják a látogatókat, ahol digitális terepasztal, VR-technológia, az egykori Mecsek kulcsosházait szimbolizáló „beltéri” turistaház, diorámák, mesesarok, „gasztro-élményterminál” és egyéb interaktív eszközök segítik az élményszerű ismeretszerzést.

A fejlesztést egy horvátországi partnerrel közösen elnyert, csaknem 1,7 millió eurós INTERREG pályázatból finanszírozta az erdőgazdaság. A horvátországi partner, Pitomaca önkormányzata az együttműködés keretében egy új kilátót, látogatóközpontot és borospincét épített. A közös projekt eredményét jelentik azok a digitális megoldások, három (magyar, horvát, angol) nyelvű applikációk is, amelyek a 21. segítenek felfedezni az egymástól távolabb fekvő régiókat és ösztönözni a természetjárást.

A Mecsekerdő Zrt. az erdőgazdaságok között is élen jár a turisztikai szolgáltatások fejlesztésében. Nemrégen adták át a Zselicben a megújított Almamelléki Erdei Vasutat, a mostani fejlesztés eredményeként pedig teljesen megújult és új funkciókkal bővült Mókus Suli Erdészeti Erdei Iskola. A látványos természetismereti és kultúrtörténeti bemutatót kiegészítő mobiltelefonos applikáció nemcsak a kiállításon kalauzolja végig a látogatókat, hanem a központból induló, Árpádtető környéki, közel öt kilométeres Mókus erdei tanösvényen is.

forrás: AM Sajtóiroda

A Mecsek­erdő Zrt. ezen új beruházása ad otthont a MecseXplorer kiállításnak, amelynek keretében a legmodernebb technológiákat és múzeumpedagógiai, ismeretterjesztő módszereket felhasználva mutatják be a Mecsek gazdag természeti és kulturális értékeit.

Tavaszig a Mókus Suli munkatársai workshopokon keresztül ismertetik meg a kiállítást a pedagógusokkal és turisztikai szakemberekkel. Március közepén pedig már a nagyközönség számára is látogatható lesz az MDC.

forrás: Hazai Vadász, BAMA

Hétfőn tartották az EAGLE elnevezésű, horvát-magyar együttműködésben, Európai Uniós támogatással megvalósult nemzetközi ökoturisztikai fejlesztés projektzáró konferenciáját. Jövő márciusban a nagyközönség előtt is megnyílik a Mecsekerdő Zrt. legújabb beruházása, a Mecsek Discovery Center (MDC), amely a Mókus Suli Erdészeti Erdei Iskola és a Mecsek kulturális és természeti világát bemutató MecseXplorer helyszíne. Most a próbaüzem kezdődik, tavaszig a Mókus Suli munkatársai workshopokon ismertetik meg a kiállítást a környékbeli pedagógusokkal és turisztikai szakemberekkel. Az MDC az utóbbi idők legnagyobb mecseki ismeretterjesztő beruházása.

Az MecseXplorer kiállítás a legmodernebb technológiákat és múzeumpedagógiai, ismeretterjesztő módszereket felhasználva mutatja be a Mecsek gazdag természeti és kulturális értékeit. Érintőképernyős terminállal irányítható digitális terepasztal, hozzá csatlakozó projektor, a Mecsek egykori kulcsosházait szimbolizáló „beltéri” turistaház, diorámák, mesesarok, „gasztro-élményterminál” és egyéb interaktív eszközök segítik az élményszerű ismeretszerzést. A látványos természetismereti és kultúrtörténeti bemutatót mobiltelefonos applikáció egészíti ki. Ez nemcsak a kiállításon kalauzolja majd végig a látogatókat, hanem a központból induló, Árpádtető környéki, közel 5 kilométeres Mókus erdei tanösvényen is.

A turisztikai szezon indulásával, március közepén már a nagyközönség, a családok és a diákok számára is megnyílik az utóbbi idők legnagyobb, az EAGLE nevű, horvát-magyar kooperációban, Európai Uniós támogatással megvalósuló nemzetközi ökoturisztikai beruházása.

forrás: BAMA 12-14

Az épület kivitelezési munkálatai júliusban fejeződnek be. Jelenleg a nyílászárók, illetve az épületgépészeti és villamossági munkák műszaki átvétele zajlik. Ezzel párhuzamosan megkezdődött az utolsó munkafázis is: a régi erdei iskola kiszolgáló épületének elbontása, melynek a helyére kerül majd az új létesítmény kényelmes megközelíthetőségét biztosító parkoló.

Mindezzel egyidőben a Mecsekerdő Zrt. munkatársai valamint a kivitelezést végző InnoTeq Kft. szakemberei gőzerővel dolgoznak a tartalmi elemeken. A kiállításhoz már meg is érkezett néhány installáció. Így hamarosan helyére kerül a vizes élőhelyet bemutató dioráma, a stilizált famodellek, a magasles és a borzvár. Megérkeztek az informatikai eszközök hardverei is, melyek beépítése augusztus-szeptemberre várható.

A kiállítás fontos eleme lesz az erdőn-mezőn gyűjthető különféle termések és növényi részek felhasználási lehetőségeit bemutató digitális “gasztro-élményterminál” – jelenleg is zajlik az ehhez tartozó videók forgatása.

Meghatározó élményelem lesz a digitális terepasztal is a Mecsek és Pécs környékének jellegzetességeivel, látnivalóival, melyhez készül egy háromdimenziós terepmodell. Összességében a kiállítás tartalma szeptember közepére válik véglegessé.

Hamarosan elkészül a fejlesztés alatt álló mobil applikáció, mely nemcsak magán a kiállításon kalauzolja majd végig a látogatókat, hanem általa a Mecsextrém Park közelében található, Árpádtető környéki erdőben futó, közel 5 kilométeres Mókus tanösvény egy részén is elérhetővé válik további, digitális tartalom. A nyáron szép számmal érkeznek majd ide erdei vándortáborosok, várhatóan ők már használni fogják az applikációt.

forrás: Mecsekerdő Zrt.

A tavaly novemberben indult EAGLE-projekt célja olyan turisztikai desztinációk létrehozása a két országban, amelyek a gyalogos turizmus igényeit szolgálják. Horvátországban Pitomača térségében új kilátó, ezzel párhuzamosan Pécs-Árpádtetőn új természetismereti központ, a Mecsek Discovery Center épül. A fejlesztéseket a Partnerség úgy valósítja meg, hogy azok egymást erősítve ösztönözzék a természetjárást, a természeti és kulturális értékek felfedezését. Ezt szolgálja az is, hogy a megvalósuló létesítményeket összekötik a virtuális térben. A végpontokon telepített VR (virtuális valóság) technológia segítségével 3D-ben is bemutathatók majd a határ túloldalán lévő látnivalók, így ösztönözhetik a turistákat azok felkeresésére. Az építési beruházások mellett a projekt hangsúlyos eleme egymás turisztikai attrakcióinak felfedezése, ezért elsőként a Mecsekerdő Zrt. szervezésében zajlott le szakmai tanulmányút.

A tanulmányút első napján a szakemberek az épülő Mecsek Discovery Centert tekintették meg, amely mintegy ötszáz négyzetméteren, két szinten várja majd a látogatókat. A Mókus Suli erdei iskola oktatótermei mellett a létesítmény központi része lesz majd a Mecsek élővilágát, geológiai és hidrológiai érdekességeit, kultúr- és ipartörténeti értékeit, valamint a hegységhez és annak erdeihez kapcsolódó emberi tevékenységeket bemutató állandó kiállítás.

A horvát szakemberek a program következő részében a Mecsextrém Park létesítési és üzemeltetési tapasztalatait, valamint a szintén az „EAGLE”-projekt keretében megújuló Mókus tanösvényt és az erdei iskolák oktatási gyakorlatát ismerhették meg erdőismereti érzékenyítő játékokon keresztül. A délután során a Dél-Dunántúl első, a fák koronája között haladó tanösvénye, a Sásvölgyi, 50 méter hosszú, 6 méter magas járószintű lomkoronasétány bejárására is lehetőség volt, ezt követően az ökoházként működő Erdő Házában, valamint a „Kincset rejtő erdő” tanösvény egyes állomásain jártak a vendégek.

A szakmai tanulmányút második napja a Kelet-Mecsek látnivalóira fókuszált: a bakancsos turisták által kedvelt helyszínek között az üveggyártásról híres Pusztabánya, valamint a vándortáborok egyik állomása, a Zobákpusztai táborhely szerepelt a programban.

A projekt az INTERREG V-A Magyarország-Horvátország Kooperációs Program 2014-2020 keretében, az Európai Unió támogatásával valósul meg.

Forrás: Mecsekerdő Zrt.