Szakmai vitát tartottak nemrégiben az erdőgazdálkodási szabályozásról az egyetemek, az erdészeti szakma és az Agrárminisztérium képviselői a PPKE Teremtésvédelmi Kutatóintézete, az NKE Eötvös József Kutatóközpontja együttműködésével, az Országos Erdészeti Egyesület támogatásával az “Erdőgazdálkodás Magyarországon Múlt – Jelen – Jövő” című konferencián Budapesten. Az Országos Erdőállomány Adattárában erdőként nyilvántartott területek 56 százaléka van állami kézben, ami európai szinten kimagasló arány. A fakészlet esetében több mint 225 millió köbméter élő faanyag található az állami erdőkben, amiből kicsit több mint 4 millió köbmétert termelnek ki évente – emelték ki a konferencián. A rendezvény paneljeiben szó volt továbbá az erdőgazdálkodás történetéről és folytonosságairól Közép-Európában, az erdők társadalmi szerepéről, az erdőgazdálkodás jövőjéről, szabályozási és oktatási reformokról, valamint az erdőgazdálkodás nagy kérdéseiről. Az esemény kapcsán Ripszám Istvánt, a Mecsekerdő Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük a gyakorlati kihívásokról.

A tavalyi év rendkívüli szárazsága élesen rámutatott, milyen új kihívásokkal kell megküzdenie az erdőgazdálkodásnak, a klímaváltozás folyamatos alkalmazkodást követel a szakmától…

Kétségtelen, hogy a klímaváltozás negatívan hat mind az emberekre, mind a környezetünkre, és utóbbi is visszahat ránk. Miközben a rovarok, emlősállatok, madarak tekintetében látjuk, hogy a helyváltoztatással nagyon jól tolerálják a megváltozott környezeti hatásokat, a fafajok olyan élőlények, amelyek nem tudtak helyet változtatni. Egyértelműen látszik a trend, hogy az izotermák északi irányba mozdulnak el. Ennek következtében a páratartalom, a hőségnapok számának növekedése, a maximális hőmérséklet változik, de ennek emellett van egy hullámzása is. Ugyanakkor, ha van is olyan extrém év, mint a tavalyi, az nem törvényszerű, hogy minden évünk ilyen lesz. Idén például a sok eső miatt azért kongathatnánk a vészharangot, mert megfulladnak a csemeték. De, ha visszaemlékszünk, a ’60-as években éppen nem erre a szcenárióra készült az európai tudósvilág, hanem inkább arra, hogy újabb jégkorszak következik. Ettől függetlenül a klímaváltozás hatásainak ellensúlyozásával sem tavaly kezdtünk el foglalkozni, hanem már évtizedek óta, és keressük azokat az alternatívákat, hogyan találjuk meg a módot arra, hogy minden körülmények között zöldellhessenek az erdők.

Bár folyamatos az alkalmazkodás kényszere, egy erdőmérnök 100–150 évre tervez, ami óriási időtartam, több, mint egy emberöltő. Ez azt is jelenti, hogy a gyorsan változó folyamatokat is előre kell tervezni, ami komoly kihívásnak tűnik…

Pontosan. Ennek a munkának az alapja egyfajta jelen idejű ismeret, támaszkodás a múltra, mert azért trendek voltak régen is, és valamilyen okból kifolyólag kialakult az a növényborítás, az a növényfedettség, az a fajta erdőtársulás-mozaik, ami most Magyarországon van. Ezek egymásra épülő tudások, amelyek ide vezettek, és ezekre épülve kell gondolkodnunk azon, hogy hogyan fogjuk tudni segíteni az erdő azon adaptációs képességét, ami a korábban megszokottnál nagyobb mértékű változásokra reagál. Bárhová megyünk is az országban, találhatunk nagyon idős fákat, például a legelők közepén látható óriási matuzsálemek. Közülük van 300 éves tölgyfa is, amely elég sok mindent túlélt a kis jégkorszaktól kezdve a felmelegedésekig bezárólag. Az ilyen egyedek önmagukban is képesek voltak arra, hogy nagymértékű változásokat, nagymértékű környezeti hatásokat toleráljanak.

Akkor ezeket az alanyokat érdemes szaporítani?

Az erdőgazdálkodás szintjén foglalkoznunk kell azzal, hogy melyek azok a fafajok, melyek azok a fafajon belüli típusok, amelyek leginkább alkalmasak lesznek arra, hogy ezt a rugalmasságot biztosítsák az erdőnek. Ez nyilván nem úgy fog működni, hogy az ilyen nagy túlélő alanyok klónjait kell elterjesztenünk, mert a kérdés nemcsak az, hogy a meleget és a hideget, a szárazságot vagy a nagy vizet jól tűrjék a fajták, mivel egy dinamikusan változó, soktényezős adaptációban kell gondolkodnunk, amelynek kulcsa a diverzitás, a sokféleség. Kellően nagy sokféleséget kell reprezentálni az erdőnek úgy általában, tehát sok fafajjal kell dolgoznunk, nem lehet klisékben gondolkodni, hanem azt a rugalmasságot kell megadni, hogy a kiválasztódás természetes úton megtörténjen. Ennek pedig az az alfája és omegája, hogy minél nagyobb merítésünk legyen a természetes, helyben képződő és fejlődő génállományokból. Hiába cserélnénk le a bükköt tölgyre, ha 40 év múlva már olyan folyamatok lesznek épp, amik ismét a bükknek kedveznek.

Tehát az a lényeg, hogy valahogy meg kell bíznunk az őshonos fákban, hogy ők maguktól is képesek az alkalmazkodásra, hiszen ezt már bizonyították a háromszáz éves példányok?

A telepített monokultúrák a leginkább sérülékenyek. Hogyha van egy olyan bükkösöm, ami mondjuk 60 százalékban bükk, de van benne ezüst hárs, gyertyán, juharok, és tölgy, akkor lehet, hogy a környezeti hatások miatt ritkulni fog az erdő, de nem fog az összes bükk eltűnni belőle, hanem a többi faj fog teret nyerni ugyanabban a társulásban. Tehát csak az arányok fognak megváltozni az adott területen. Ezért kell a monokultúrától elszakadni, különösen a természetes erdők vonatkozásában. Egyébként a perifériákon megvan annak a kockázata – különösen ott, ahol az erdőhatár környékén gazdálkodnak kollégák, például az Alföld peremén, hegylábakon, dombvidéki peremvidékeken –, hogy az inváziós növények elszaporodnak. Ezért is kell résen lenni, hogy legalább az erdőkben ne menjen végbe a természetes erdőtársulás lecserélődése.

Az erdőket az ország tüdejeként szokták jellemezni, azt is tudjuk már, milyen jótékony hatásuk van a klímaváltozásra, de funkciójuk modern korunkban újabbakkal is bővült. Ilyen például a rekreáció, vagy olyan oktatási helyszín, ahol a gyerekek kézzelfogható közelségbe kerülhetnek a természettel. Hogyan tud az új igényekhez felzárkózni egy erdőgazdaság?

Majdnem minden erdőgazdaságnál van legalább egy erdei iskola. A mi esetünkben volt olyan év, hogy tizenháromezer gyerek fordult meg nálunk. Három bázispontunk is van: Árpádtetőn, Sás-völgyben és Almamellék–Sasréten, közülük kettő bentlakásos. Érdemes belegondolni, hogy Baranya megyében az általános iskolások száma harmincezer, ami azt jelenti, hogy egyes években minden harmadik gyerek eljutott az erdei iskolába, ami hatalmas szám, hatalmas dolog. És akkor még nem is említettem az Erdészeti Egyesület vándortáborait, amelyeket hét éve tartunk egyre bővülő útvonalakkal. Körülbelül tíz perc az az időkapu, ami alatt lehet jelentkezni, mert megtelik pár pillanat alatt. Azok a gyerekek, akik egy hetet eltöltenek az erdeinkben, nem az Internetről tanulják meg, hogyan fütyül a feketerigó, hanem testközelből. A tudást tapasztalás útján is meg lehet szerezni, és ebben van szerintem az erdészeti erdei iskoláknak és a vándortáboroknak hatalmas feladata.

A Mecsek Discovery Center (MDC) élmény- és látogatóközpont MecseXplorer elnevezésű interaktív kiállítása. Fotó: MTI

Ki kell térnem a hatósági áras tűzifa kérdésére, hiszen egyes zöld véleményformálók óriási támadást indítottak az erdészetekkel szemben, hogy tarra vágják az erdőket. Véletlenül sem szeretném Önt összeveszejteni a zöld szervezetekkel, inkább csak általánosságban jegyezném meg, hogy egyes esetekben mintha megkérdőjeleznék az erdészeti szakemberek természetszeretetét, természetvédelmi elkötelezettségét, hitelességét…

Valóban, előfordul, hogy megkérdőjelezik mindezeket. Minden fórumon, minden interjúban és minden magánbeszélgetés során elmondom, és elmondják erdész kollégáim is ezzel kapcsolatban a következőket: egyrészt a magyar erdőtörvény Európában az egyik legszigorúbb, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a betartásával nem lehet az erdőket kizsákmányolni, mivel a törvény a fenntartható erdőkezelésre kötelez. A törvény betartását pedig az garantálja, hogy minden erdőgazdálkodási munkát az Erdészeti Hatóság, szükség esetén pedig a Természetvédelmi Hatóság hagy jóvá és ellenőriz. Tehát Magyarországon az erdőtörvény betartásával nem lehet erdőkárosítást elkövetni. Másrészt a magyar erdőgazdálkodási szakmai kultúra Trianon óta – ahol elvesztettük hazánk erdővagyonának java részét – az erdők gyarapítását, fenntartható kezelését tanítja és írja számunkra elő, ezért is növelhettük meg Magyarország erdőterületeit száz év alatt a kétszeresére.

Azért furcsa a számomra azt hallani, hogy évről évre nő hazánk erdőborítottsága, különösen az erdősítési programoknak köszönhetően, a közélet mégis folyamatosan attól retteg, hogy eltűnnek az erdők.

Erre két számot is mondok. Az éves növedékünk, tehát az a fatömeg, amit az erdők egy évben megtermelnek, körülbelül 13 millió köbméter. Ebből az összes szektor – akár magán, akár állami – összesen 6,5–7 millió köbmétert vág le. Ha a természetes pusztulást is figyelembe vesszük, akkor is 40 százaléknyi a képződő többlet fatömeg.

Végezetül szeretnék rákérdezni: a Mecsekerdő mivel várja idén a látogatókat?

Nemrégiben újítottuk fel az almamelléki állami erdei kisvasutat, erről már csak kedvcsinálóként is érdemes megnézni pár videót az Interneten. Emellett kiemelném a Mecsek Discovery Centerben található MecseXplorer kiállítást Árpádtetőn. Az új interaktív látogatótér a XXI. századi elvárásoknak megfelelően mutatja be a Mecsek kulturális és természeti értékeit. Továbbá nem feledkezhetünk meg a Mecsextrém Parkról sem, amely az ország egyik legnagyobb erdei kalandparkja.

forrás: PestiSrácok

A Mecsekerdő Zrt. Árpádtetői Erdészeténél, a Pécsről Komlóra vezető út mellett található a Mecsek egyetlen kalandparkja, a Mecsextrém Park.

A közel húsz éve nyílt Mecsextrém Park az ország egyik első kalandparkja volt – de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy régies vagy elavult volna. Az évek során folyamatosan bővülő és egyre korszerűbbé váló Mecsextrém Parkban egy egész napot el lehet tölteni önfeledten: talajszinthez közel és a lombkoronák között kifeszített kötélpálya, alpesi kötélpark, tiroli csúszópálya, „X Jump” ugráló, lőszimulátor, rodeó bika, kalandvár, hófánk csúszdák, gokartpálya, mezítlábas tanösvény vagy 3D-karika gondoskodik a látogatók felhőtlen szórakozásáról.

A kalandpark extrém outdoor eszközei ugyanakkor teljesen biztonságosak, és zömüket az egész család használhatja – erről a park szakértő munkatársai gondoskodtak a téli üzemszünet felújítási munkái alatt. Többek között a bob pályán csúszó kocsik fékbetéteit cserélték, ezáltal mindenki nyugodtan gázt adhat.

De nem csak a családokat várja a Mecsextrém Park, hanem céges csapatépítések, iskolai kirándulások, születésnapok nagyszerű helyszíne is egyben, hiszen az árpádtetői komplexum igazi turisztikai központ, étteremmel, elegendő parkolóhellyel és egyéb szolgáltatásokkal.

A Park személyzetének tudása is frissült: Kötélpálya-üzemeltetői képzést tartottak az újonnan belépő kollégáknak, illetve a visszatérő munkatársak is feleleveníthették ismereteiket.

A kalandpark mellett pedig alig két hete nyílt meg a Mecsek történetét és élővilágát élményszerűen és látványosan bemutató Mecsek Discovery Center – így aztán tényleg egy gazdag és sokféle élvezetet kínáló teljes napot lehet eltölteni Árpádtetőn.

A nyitvatartásról, belépőjegyárakról a Mecsextrém Park holnapja tájékoztat.

forrás: Mecsekerdő Zrt.

A Mecsek Discovery Center a legkorszerűbb pedagógiai és ismeretterjesztő eszközökkel, a Mecsek természeti és kulturális értékeit holisztikus, élményszerű módon mutatja be. Ahogy a magyar erdők, úgy a Mecsek is egyre népszerűbb turisztikai célponttá vált. Erdeink ökoszisztéma szolgáltatásai között pedig az elmúlt időszakban kiemelt jelentősége lett a rekreációs-turisztikai funkcióknak.

A városi embereket segítenünk kell abban, hogyan, hová és mikor érdemes kirándulniuk. Támogatni és ösztönözni szükséges a környezettudatos látogatási szokások kialakulását – hangsúlyozta Szentpéteri Sándor az Agrárminisztérium Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Innovációs Főosztály vezetője megnyitó beszédében.

A közel ötszáz négyzetméteres központban száznegyven négyzetméteres interaktív kiállítással várják a látogatókat, ahol digitális terepasztal, VR-technológia, az egykori Mecsek kulcsosházait szimbolizáló „beltéri” turistaház, diorámák, mesesarok, „gasztro-élményterminál” és egyéb interaktív eszközök segítik az élményszerű ismeretszerzést.

A fejlesztést egy horvátországi partnerrel közösen elnyert, csaknem 1,7 millió eurós INTERREG pályázatból finanszírozta az erdőgazdaság. A horvátországi partner, Pitomaca önkormányzata az együttműködés keretében egy új kilátót, látogatóközpontot és borospincét épített. A közös projekt eredményét jelentik azok a digitális megoldások, három (magyar, horvát, angol) nyelvű applikációk is, amelyek a 21. segítenek felfedezni az egymástól távolabb fekvő régiókat és ösztönözni a természetjárást.

A Mecsekerdő Zrt. az erdőgazdaságok között is élen jár a turisztikai szolgáltatások fejlesztésében. Nemrégen adták át a Zselicben a megújított Almamelléki Erdei Vasutat, a mostani fejlesztés eredményeként pedig teljesen megújult és új funkciókkal bővült Mókus Suli Erdészeti Erdei Iskola. A látványos természetismereti és kultúrtörténeti bemutatót kiegészítő mobiltelefonos applikáció nemcsak a kiállításon kalauzolja végig a látogatókat, hanem a központból induló, Árpádtető környéki, közel öt kilométeres Mókus erdei tanösvényen is.

forrás: AM Sajtóiroda

Az épület kivitelezési munkálatai júliusban fejeződnek be. Jelenleg a nyílászárók, illetve az épületgépészeti és villamossági munkák műszaki átvétele zajlik. Ezzel párhuzamosan megkezdődött az utolsó munkafázis is: a régi erdei iskola kiszolgáló épületének elbontása, melynek a helyére kerül majd az új létesítmény kényelmes megközelíthetőségét biztosító parkoló.

Mindezzel egyidőben a Mecsekerdő Zrt. munkatársai valamint a kivitelezést végző InnoTeq Kft. szakemberei gőzerővel dolgoznak a tartalmi elemeken. A kiállításhoz már meg is érkezett néhány installáció. Így hamarosan helyére kerül a vizes élőhelyet bemutató dioráma, a stilizált famodellek, a magasles és a borzvár. Megérkeztek az informatikai eszközök hardverei is, melyek beépítése augusztus-szeptemberre várható.

A kiállítás fontos eleme lesz az erdőn-mezőn gyűjthető különféle termések és növényi részek felhasználási lehetőségeit bemutató digitális “gasztro-élményterminál” – jelenleg is zajlik az ehhez tartozó videók forgatása.

Meghatározó élményelem lesz a digitális terepasztal is a Mecsek és Pécs környékének jellegzetességeivel, látnivalóival, melyhez készül egy háromdimenziós terepmodell. Összességében a kiállítás tartalma szeptember közepére válik véglegessé.

Hamarosan elkészül a fejlesztés alatt álló mobil applikáció, mely nemcsak magán a kiállításon kalauzolja majd végig a látogatókat, hanem általa a Mecsextrém Park közelében található, Árpádtető környéki erdőben futó, közel 5 kilométeres Mókus tanösvény egy részén is elérhetővé válik további, digitális tartalom. A nyáron szép számmal érkeznek majd ide erdei vándortáborosok, várhatóan ők már használni fogják az applikációt.

forrás: Mecsekerdő Zrt.

A Nyugat- és a Közép-Mecsek területén elhelyezkedő erdészet nemcsak történelmi, hanem földtörténeti korok találkozóhelye is: a permi homokkő, jurakori mészkő alatt liászkori kőszén húzódik. A növényzet is igen változatos, a déli oldalakat karsztbokorerdők, száraz tölgyesek és cseresek uralják, az északi oldal extrazonális bükköseivel, kocsánytalan tölgy elegyes bükköseivel és gyertyános tölgyeseivel, szurdokerdeivel pedig még színesebb. Hohn Miklós erdészetvezető a Mecsekerdőnél kezdte szakmai pályafutását A táj természeti értékét, jelentőségét mutatja az is, hogy az erdészet területének kilenctizede a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzethez tartozik.

„Nemcsak a flóra, a fauna is tartogat ritkaságokat, védett fajokat nálunk. A növények közül érdemes megemlítenünk a sápadt kosbort, a szarvasbangót, a Janka-sallangvirágot, a kizárólag a Mecsekben előforduló pécsi zergevirágot; az állatok közül pedig a búbos cinegét, a kis légykapót és nem utolsósorban a mecseki tegzest” – sorolja Hohn Miklós, az Árpádtetői Erdészet vezetője.

A kecskeméti születésű szakember pályája is az erdészet történelmi állandóságára rímel: a Soproni Egyetem elvégzése után a Mecsekerdő lett az első munkahelye immár 27 éve, ebből 17 éve vezeti az Árpádtetői Erdészetet. A Hohn család a Kelet-Mecseki Tájvédelmi Körzet határán lévő mintegy 700 éves Kárász településen él, amióta a családfő a Mecsekerdőnél dolgozik.Kolossváry Andor 1890-től 40 évig igazgatta az Árpádtetői Erdészetet A 12 ezer hektáros, Pécset északról körülölelő erdészet központját a legendás mecseki erdőmérnök, Kolossváry Andor, a Székesegyházi Uradalom erdeinek kezelője építette fel a 20. század első évtizedeiben, a Mánfa–Pécs közti országút legmagasabb pontja mellett.

Az erdész szakma több száz éves hagyománnyal rendelkező hivatás, amely alapküldetésében és gyakorlatában is hordozza a 21. század legfontosabb fogalmát, a fenntarthatóságot.

Mindez az Árpádtetői Erdészetnél sincs másként, szakemberei szintén az erdő biológiai erőforrásainak megőrzésére és gyarapítására, az erdei életközösségek alkotta ökoszisztéma egyensúlyának fenntartására törekednek.Az erdészet több mint 100 éves épületét a mai kor követelményei szerint korszerűsítették

„Adottságaink alapján a természetes úton születő csemetékre alapozzuk az erdőkezelést, 2009-ben pedig, önkéntes és kísérleti jelleggel, megkezdtük az átalakító és szálaló üzemmód alkalmazását” – mondja Hohn Miklós. „Az átmeneti és örökerdő-gazdálkodás jelenleg 1200 hektárra terjed ki, közel 1500 hektáron pedig egyáltalán nem végzünk fahasználatot. Mindennek egyik alapfeltétele, hogy a nagyvadlétszám közelítsen a természetes nagysághoz, ezért az erdészet vadgazdálkodása elsősorban ezt a célt szolgálja. Ezzel összefüggésben az erdei vadkárunk is évek óta csökken” – teszi hozzá. Az eredményes gazdálkodáshoz azt is látni kell, hogyan alakul a környezet és ez milyen hatással van az erdei ökoszisztémára – különösen fontos ez most, amikor már a mindennapjainkban érezzük a klímaváltozás következményeit. „Az erdészek napi munkavégzése az elődök kutatásain, mérésein és számításain alapszik. Folyamatos nyomon követés és új módszertan kidolgozása szükséges a fenntartható erdőgazdálkodáshoz, hogy erdeinket fel tudjuk készíteni a klimatikus változásokra, és hosszú távon stabil növénytársulásokat hozzunk létre”

– magyarázza az erdészetvezető.Örökerdő-üzemmódú erdő a mecseki Sás-völgyben

Az egyik legrégebbi kutatásuk 2011-ben kezdődött a Sás-völgyi örökerdő-tömbben. Több hektáron feltérképezték a faegyedeket törzstérképpel és a minőségi jellemzők leírásával. Tavaly megtörtént a harmadik felmérés, így már 10 éves időszakra tudják vizsgálni az erdődinamikai jellemzőket.

„Erdőgazdálkodásunk egyik célja, hogy a lehető legkisebb ökológiai beavatkozással termesszünk minőségi faanyagot. Erre szolgál a Herma-hegyen kialakított kísérleti erdőnk, ahol egy újabb hosszú távú kutatás alapjait fektettük le” – teszi hozzá az erdészet vezetője. A Mecsextrém Park is az erdészet területén működik A klímaváltozás napjaink legégetőbb témája, alapvető befolyással van az erdők egészségi állapotára. A Bodai várkapu erdőtömbjében a klímaváltozás hatására megjelent gombabetegségből fakadó cserpusztulást kutatják, elsősorban egyetemisták segítségével. A felmelegedés másik fő gondja a száradás, amely a termőhelyre jellemző erdészeti klímaosztályok eltolódásával jár. A fafajok zónák közti vándorlása lényegesen lassabb, mint az szükséges lenne a természeti környezet változásának követéséhez. Ennek áthidalására vizsgálják a Mecsek fő állományalkotó fafaját, a kocsánytalan tölgyet, és olyan szárazságtűrő változatokat keresnek, amelyeket a jövőbeni klímazónák szerint ültetve biztosítani tudják a mecseki erdőállományok hosszú távú stabilitását.

A közeli nagyváros, Pécs különösen hangsúlyossá teszi az erdővel kapcsolatos emberi, közösségi igények kielégítését.

A természet és a történelem ehhez megadja az alapot: a Jakab-hegy és környéke nemcsak a Mecsek-vidék egyik legértékesebb természetvédelmi területe, hanem történeti-kulturális emlékek tárháza is.

Itt található Európa második legnagyobb földvára és az egykori pálos kolostor romjai is. Szintén az erdészet területén húzódik a Meleg-mányivölgy, ahol többek között a Mecsek leglátványosabb, 6-8 méter magas mésztufagátja alkotta Meleg-mányi-vízesésben is gyönyörködhetünk.Varázslatos látvány a Meleg-mányi Ágnes-vízesés

Az erdészet területe a hazai turizmus egyik bölcsője. Az akkor alig egy éve megalakult – és a mai napig működő – Mecsek Egyesület többszáz fő részvételével ott nyitotta meg a hegység első turistaútját 1892-ben.

„Az elődök értékeit őrizve és munkájukat folytatva mi is szeretnénk jó gazdái lenni a ránk bízott területnek, hiszen egyre nő az érdeklődés, egyre több a természetjáró” – hangsúlyozza Hohn Miklós. 220 km turistautat és 54 forrást gondoznak olyan nagy múltú társadalmi szervezetekkel együttműködve, mint a Mecsek Egyesület és a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség. A Mókus Suli másik oktatási helyszíne és szálláshelye a Sás-völgyi Erdő Háza Az már szinte természetes, hogy az erdészet területén vezet keresztül a Dél-Dunántúli Kéktúra nyomvonala. De gondoltak azokra is, akik többnapos pihenést terveznek. Öt kulcsosház, a Sikondai Apartmanház és az Orfűi tó melletti faházak, valamint egy erdei iskolai szállás várja a turistákat, a gyerekeknek pedig vándortáborokat és erdei iskolás táborokat szerveznek. A természetvédelem nem hatékony szemléletformálás nélkül. A Mecsekerdő 1996-ban az elsők között hozta létre erdészeti erdei iskoláit, amelyek közül az egyik, a Mókus Suli Erdészeti Erdei Iskola Árpádtetőn, az erdészeti iroda közelében működik. Ötvennégy forrást gondoznak 2020–2022 között megújul az erdei iskola infrastruktúrája: 500 négyzetméteres látogatóközpont – a Mecsek Discovery Center – épül, ahol az erdei iskola két oktatóterme, valamint a Mecsek sokszínű világát bemutató, interaktív, a 21. század legújabb technológiáit felhasználó kiállítás is helyet kap. Sikondának különös jelentősége van az erdészet életében, hiszen a a fürdő az erdészetet 1890 és 1930 között, négy évtizedig vezető Kolossváry Andornak köszönhető.

Amikor a komlói szénbányában, a húszas évek elején Sikondán kutatófúrások kezdődtek, a remélt szén helyett melegvíz tört fel, a bánya pedig abbahagyta a fúrást. Az erdészetvezető a 38 °C-os vizet vegyelemeztette, és azt kisebb-nagyobb csaták után elismerték gyógyvízként. A fürdőszálló 1928-ban nyílt meg orvossal és megfelelő egészségügyi, kiszolgáló személyzettel. Kolossváry Andor pedig gondolt az erdészeti alkalmazottakra és családjaikra is: részükre a gyógyszálló közelében két faházat épített fel, ingyenes szállást nyújtva számukra. Az erdészet területén, Pécs szomszédságában működik Magyarország egyik legnagyobb erdei kalandparkja, a Mecsextrém park, ahol változatos programkínálat várja a családokat.

Nagy Gábor, MECSEKERDŐ Zrt., Ökoturisztikai és kommunikációs osztályvezető
Forrás: A Mi Erdőnk

Ez eltelt több mint másfél évtizedben családok és gyerekek százezreit vonzotta, nem csupán Pécs és Baranya Megye, hanem az egész ország megismerte. Nem csak azért tett szert ismertségre és népszerűségre, mert hatalmas, őrült és jókedvű, hanem elsősorban azért, mert az ország első kalandparkjainak egyikét vitte be a közönség tudatába. Olyan kalandparkét, amelyben talajszinthez közel és a lombkoronák között kifeszített kötélpálya, Tiroli csúszók, x-jump, lőszimulátor, rodeó bika, kalandvár, hófánk csúszdák, gokart pálya vagy 3D-karika biztosítja, hogy ne csak nyúl, hanem a látogatók is jókedvűek legyenek.

Az egész napos élményt kínáló Mecsextrém Park a családi programok és osztálykirándulások mellett ideális helyszíne céges csapatépítő tréningeknek, családi napoknak és szülinapi zsúroknak is. A nyári nyitvatartás során a Mecsextrém nem csak nappal, de éjszaka is izgalmas bobozási lehetőségeket kínál: a kivilágított pálya misztikus félhomályában az éjszakai lidércek mellett az adrenalinvadász látogatók száguldozhatnak. A nyári vakáció ideje alatt a 6 és 14 év kor közötti gyerekek heti rendszerességű erdei kalandtáborokban vehetnek részt a kalandparkban. A tábor során a gyerekek megismerkednek a park játékelemeivel, amelyben képzett táborvezetők vannak segítségükre.

Sem a nagykorúság felé közeledő Mecsextrém Park üzemeltetője, a Mecsekerdő Zrt. jelenlegi vezetése, sem a Mecsextrém vezetői és dolgozói nem emlékeznek arra, hogyan született annak idején az őrült óriásnyúl. Keringenek mendemondák arról, hogy eredetileg nem így nézett volna ki, csak megsérült a grafikai fájl, míg mások arról beszélnek, hogy a Mecsektrém Park megálmodói egy emelkedett hangulatú munkamegbeszélésen valóban látni véltek az Árpádtetőnél a fák között rohanni egy ilyen nyulat. Akárhogyan is született, egy biztos: 2006 óta nagyon sok minden változott a világban, de ha a családdal jól szeretnénk érzeni magunkat, továbbra is elég, ha a nyulat figyeljük és belépünk a Mecsextrém Park április 2-án, szombaton kinyíló kapuján!

Hogy a dolog azért mégse legyen ennyire egyszerű: itt a mókus is!

A Park melletti erdőrész kellemes sétára hívja a látogatókat, ahol a Mókus tanösvényt fedezhetik fel a kalandorok. Ennek nyomvonala változatos terepviszonyokat és még változatosabb erdőképet rejt magában, a körtúra során a tájékozódást térkép segíti.

A Mecsextrém Park csapata a 2022-es szezonban is sok szeretettel vár mindenkit, aki egy tartalmas, kalandokkal teli napra vágyik!

forrás: Mecsekerdő Zrt.