A tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet átfogó védelmet biztosít a sajtószabadság számára. Biztosítékokat nyújt a szerkesztői döntésekbe való politikai beavatkozás és az újságírók megfigyelése ellen, valamint garantálja, hogy a média könnyebben működhessen a belső piacon és az interneten is. A jogszabály célja a közszolgálati média függetlenségének és stabil finanszírozásának biztosítása, valamint szabályozza a média tulajdonviszonyainak és az állami hirdetések elosztásának átláthatóságát.

A rendelet uniós szinten tiltja, hogy a tagállami hatóságok beavatkozzanak a szerkesztőségi döntésekbe. Betiltja az újságírók és szerkesztők forrásaik kiadására való kötelezését, irodáik átkutatását vagy megfigyelőszoftverek telepítését eszközeikre. Ez alól csak eseti alapon, bírósági felhatalmazással lehet felmentést kapni, ha ezt súlyos bűncselekmény indokolja.

A jogszabály előírja, hogy a közmédia vezetőit átlátható, nem részrehajló eljárásban kell kinevezni, elég hosszú ideig kell hivatalban maradniuk függetlenségük biztosítása érdekében, és megtiltja idő előtti kirúgásukat. Az új uniós testület, a Médiaszolgáltatások Európai Testülete már létre is jött, vezetője Carlos Aguilar Parades, aki jelezte, hogy véleményt alkotnak majd, ha a médiapluralizmust érintő ügyek merülnek fel a tagállamokban.

Az egyik legfontosabb újítás az állami reklámpénzek elosztásának szabályozása. A rendelet előírja, hogy a közpénzek elköltéséről nyílt és elfogultságtól mentes eljárásokkal kell dönteni nyilvános követelmények alapján. A tagállami hatóságoknak törekedniük kell a reklámpénzek széles körű szétoszlására, és minden évben nyilvánosságra kell hozniuk, hol mennyit költöttek.

Ez különösen releváns Magyarország esetében, ahol a Magyar Hang kiadója áprilisban versenyjogi panaszt tett az Európai Bizottságnál, azt állítva, hogy a magyar kormányzat torzítja a versenyt az állami hirdetési pénzek elosztásával. A panasz szerint 2015 és 2023 között nagyjából 1,1 milliárd eurónyi piactorzító állami forrás vándorolt a kormányközeli médiához.

A nagy közösségi oldalaknak, mint a Facebook vagy az X, lehetővé kell tenniük, hogy a sajtótermékek nyilatkozzanak róla a regisztrációnál, hogy médiaszolgáltatók, és arról is, hogy szerkesztői szempontból függetlenek. Ha egy sajtótermék tartalmát eltávolítanák vagy korlátoznák, 24 órás válaszadási lehetőséggel figyelmeztetést kell küldeniük.

Az Európai Bizottság júliusi jogállamisági jelentése szerint Magyarországon még mindig nem oldották meg a média sokszínűségét fenyegető veszélyeket. A jelentés megállapította, hogy nem fogadtak el intézkedéseket az állami hirdetések szabályozására és a médiahatóság valamint a közszolgálati média függetlenségének szavatolására.

Ha egy uniós országban rosszul vagy késve alkalmaznak egy jogszabályt, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat. Uniós források szerint 2026 elején indulhatnak eljárások a rendeletnek nem megfelelő tagállamok kormányzatai ellen.

Az Európai Bizottság csütörtökön üdvözölte a rendelet életbe lépését. Henna Virkkunen bizottsági alelnök mérföldkőnek nevezte a jogszabályt, amely többek között jobban védi az újságírókat a kémprogramoktól. A rendeletnek már csak a médiakínálat testreszabásáról szóló részére kell várni, amely két év múlva lép életbe.

forrás: szol24.hu