A panelbeszélgetést Dr. Schiberna Endre tudományos osztályvezető moderálta.

Résztvevők:

Mocz András – Agrárminisztérium

Dombóvári Dénes – MEGOSZ

Kiss László – OEE

Sulyok Ferenc – FAGOSZ

Szalai Károly – NAK

Dr. Borovics Attila – SOE

A beszélgetés rámutatott arra, hogy az erdők ökoszisztéma-szolgáltatásainak gazdasági és szakpolitikai elismerése nélkül nem biztosítható hosszú távon sem a fenntartható erdőgazdálkodás, sem a társadalmi elvárások teljesítése.

Támogatás: a rendezvény a TKP2021-NKTA-43 projekt keretében valósult meg. A rendezvény szervezését a 2025-2.1.1-EKÖP-2025-00002 számú projekt támogatta.

forrás: SOE ERTI

A konferencia három panelbeszélgetés keretében, előadásokkal egybekötve tárgyalta az ágazat aktuális kérdéseit.

I. panel – Az erdő, mint stratégiai erőforrás a klímaváltozás korában

Az első szekcióban rangos szakmai és politikai szereplők vettek részt. A panel tagjai között volt Tánczos Barna szenátor, Románia miniszterelnök-helyettese, Prof. Dr. Nicolescu Valeriu-Norocel, a Brassói Transilvania Egyetem Erdészeti és Fakitermelési Karának képviseletében, Dr. Melles Előd, a Székelyföldi Erdőtulajdonosok és Erdőgazdálkodók Szövetségének ügyvezető elnöke, valamint Dr. Ciprian-Dumitru Muscă, a Romániai Fafeldolgozók Egyesületének (ASFOR) elnöke és Molnár Gábor mérnök. A panel munkájában részt vett továbbá Gabriel-Simion Oltean, a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium miniszteri kabinetjének tanácsosa, valamint Dombóvári Dénes, a MEGOSZ elnöke is. A beszélgetést Elekes Mózes moderálta.

A két előadó (Prof. Dr. Nicolescu Valeriu-Norocel és Molnár Gábor) nemzetközi összehasonlítás keretében elemezték az EU-tagállamok és Románia erdészeti adatai, kiemelve, hogy a védett területek nagysága tekintetében Romániát csak Málta előzi meg, ahol 100% a védett erdő (hozzá kell tenni, hogy a szigetország földterületének csak kb 1-1,5 %-át borítja erdő). Románia a második a dobogón 58%-kal.

Az előadások részletesen bemutatták Románia erdőgazdálkodással kapcsolatos adatait, beleértve a területi mutatókat, fatömeget, növedéket, valamint a klimatikus zónák hatását a fafajok jelenlegi és 2100-ig várható elterjedésére. Hangsúlyozták, hogy az EU-s jogszabályok és az NGO-k jelentős nyomást gyakorolnak az erdőgazdálkodásra.

A pulpituson elhangzott hozzászólások „erőssége” jól tükrözte a felszólalók politikai súlyát: a miniszterelnök-helyettes és az állami szereplők kormánypárti politikusként ismerték el a nehézségeket.

Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy az erdők nem csupán gazdasági erőforrások, hanem a korábbi generációktól örökölt értékek, amelyek kezelése egyszerre igényel tudományos megalapozottságot és felelős szemléletet. Kiemelte, hogy az erdőgazdálkodás stratégiai szerepének újragondolása különösen aktuális a klímaváltozás, az európai szabályozási környezet átalakulása és a gyorsan változó piaci viszonyok közepette. Kitért az Országos Erdészeti Hivatal (Romsilva) átalakításának kérdésére is, amelyet az ágazat egyik legfontosabb aktuális kihívásának nevezett. Hangsúlyozta, hogy a reformnak „alulról felfelé” kell megvalósulnia, ellenkező esetben fennáll a veszélye annak, hogy a társadalmi nyomás olyan változásokat kényszerít ki, amelyek nem minden esetben veszik figyelembe a szakmai szempontokat.

A korábbi környezetvédelmi miniszter arra is rámutatott, hogy az erdészeti ágazat jövője szempontjából kulcsfontosságú a hatékonyság növelése és az együttműködés erősítése. Célként fogalmazta meg, hogy mind az állami, mind a magán erdőgazdálkodás európai szintű mintává váljon, és a romániai erdészeti szektor meghatározó szereplőként jelenjen meg az európai fapiacon.

Kiemelte továbbá az oktatás és a szemléletformálás jelentőségét, hangsúlyozva, hogy az erdész szakemberek aktív szerepvállalása elengedhetetlen a fiatal generációk megszólításában. Véleménye szerint fontos lenne, hogy az iskolai programokban (például a Zöld hét keretében) nagyobb hangsúlyt kapjon az erdész szakma bemutatása.

Az ágazatnak választani kell aközött, hogy csak reagál a változásokra, vagy maga válik a változások mozgatórugójává – véleménye szerint az utóbbi utat kell követni.

A panelbeszélgetés során Dombóvári Dénes, a MEGOSZ elnöke is kérdéseket kapott, amelyekre válaszul részletes helyzetértékelést adott a magyarországi erdőgazdálkodás aktuális kihívásairól. Rámutatott, hogy a választási időszakokban az NGO-k fokozott aktivitást fejtenek ki az online térben, amelynek hatására a civil közvélemény egyre kritikusabb az erdészekkel és erdőgazdálkodókkal szemben, különösen az állami szektor irányába.

Hozzászólásában összehasonlította a Nyugat-Európában jellemző hatóság–magánerdészet kapcsolatot a hazai gyakorlattal: míg nyugaton a hatóság egyenrangú partnerként kezeli a tulajdonos-gazdálkodót, és vele szerződéses alapon működik együtt, addig Magyarországon továbbra is inkább alá-fölérendeltségi viszony érvényesül. Kiemelte, hogy a jelenlegi problémák kezelése elsősorban jogszabályi eszközökkel lehetséges, és már középtávon sem tartható fenn az az elvárás, hogy a magán erdőgazdálkodókra ugyanazok a kötelezettségek vonatkozzanak, mint az állami szereplőkre.

A társadalom előbb-utóbb ki fogja kényszeríteni a védett állami területeken való gazdálkodás gyökeres átalakítását, valamint ezen területek növelését. Ez egy egyértelműen kirajzolódó európai trend, amelynek érvényesítése során különösen a kelet-európai országokra nehezedik fokozott nyomás, mivel ezekben az országokban a szabályozási és intézményi környezet ezt könnyebben lehetővé teszi. Ezt a folyamatot tovább erősítik az előbb említett tényezők: a hatósági rendszerben jelen lévő alá-fölérendeltségi viszony, valamint az NGO-k közösségi médiában megjelenő, jelentős forrásokkal támogatott aktivitása.  Álláspontja szerint a helyzet kezelését egyrészt a jelenlegi erdőtörvény célzott, kifejezetten a magán erdőgazdálkodást érintő könnyítésekkel történő módosításával lehetne megvalósítani, vagy esetleg egy önálló, kizárólag a magánerdőkre vonatkozó jogszabály megalkotásával. A felvetés a hallgatóság körében jelentős támogatásra talált, ugyanakkor a panel résztvevői igyekeztek azt a romániai viszonyokhoz igazítani, ami nem minden esetben találkozott a közönség egyetértésével.

Komoly feszültségek érzékelhetők a romániai erdőtulajdonosok és gazdálkodók körében a tervekhez kötött, kikényszerített védetté nyilvánítások miatt. Elhangzott, hogy bizonyos esetekben a hatósági jóváhagyás feltétele, hogy a tulajdonos nyilatkozzon erdeje védett kategóriába sorolásáról.

A közönségből egy erdőtulajdonos arra hívta fel a figyelmet, hogy saját erdőterületén nem végezhet szabadon fakitermelést, és a kötelező közreműködők, valamint az adminisztratív terhek miatt drágábban jut tűzifához, mint ha azt a piacon vásárolná meg.

A panel lezárását követően a kávészünetben is élénk szakmai párbeszéd folyt a felvetett kérdésekről.

II. panel – Jog, tulajdon és felelősség az erdőgazdálkodásban

A második panelbeszélgetés az erdőtulajdonlás és a felelős gazdálkodás kérdéseit járta körül európai és nemzeti összefüggésekben. A résztvevők között szerepelt Prof. Dr. Liviu Nichiforel, a suceavai Ștefan cel Mare Egyetem képviseletében, aki az erdők tulajdonjogát vizsgálta európai kontextusban és a nemzeti kihívások tükrében. A gyakorlati tapasztalatokat Porzsolt Levente, a Székelyföldi Erdőtulajdonosok és Erdőgazdálkodók Szövetségének elnöke, valamint Zoltán Kosy és Alexandru Nițulescu, a Tornator S.R.L. képviselői ismertették, akik a romániai magánerdők felelős kezelésének kihívásait és eredményeit mutatták be egy esettanulmányon keresztül. A panel munkájában részt vett továbbá Gabriel-Simion Oltean, a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium miniszteri kabinetjének tanácsosa. A beszélgetést Dr. Melles Előd moderálta.

A meghívott előadók részletes adatokat mutattak be az EU és a régió országainak tulajdonviszonyairól, ugyanakkor Magyarország adatai nem kerültek bemutatásra.

Külön kiemelendő Zoltán Kosy, a Tornator S.R.L. képviselőjének előadása. A Tornator finn befektetési társaság, amely Finnországban mintegy 720 000 hektáron, Romániában jelenleg 7 200 hektáron gazdálkodik. Előadásában kitért az erdőtulajdon-szerzés nehézségeire, különösen az állami elővásárlási jog okozta akadályokra. Részletesen ismertette a gazdálkodási adataikat, kiemelve az egyik legfontosabb mutatót: az erdei úthálózat sűrűségét (út/ha). Hangsúlyozta, hogy az úthálózat kiépítettsége és minősége kulcsfontosságú a hatékony és a változó klimatikus viszonyokhoz alkalmazkodó erdőgazdálkodásban. Bemutatta a hektáronkénti bevételi és eredmény-adatokat is. Ezek alapján a román állami erdőgazdaságok eredményessége nem érte el a Tornator romániai működésének 50%-át.

Az ebédszünet után került sor a konferencia záró témájára.

III. panel – Az erdő és a fa gazdasági értéklánca Európában

A harmadik szekció az erdő és a fa teljes gazdasági értékláncát vizsgálta európai összefüggésben, különös tekintettel a piaci folyamatokra, a szabályozási környezetre és a versenyképességi kihívásokra. A panelben Prof. Dr. Nicolescu Valeriu-Norocel, a Brassói Transilvania Egyetemtől, valamint Prof. Dr. Popa Bogdan ismertették a faanyag hasznosításának lehetséges irányait és a romániai ágazat előtt álló stratégiai lehetőségeket. Dr. Ciprian-Dumitru Muscă, a Romániai Fafeldolgozók Egyesületének (ASFOR) elnöke előadásában a román erdészeti ágazat helyzetét elemezte a szabályozási kihívások és a lucfenyőválság tükrében. Nemzetközi kitekintést adott Patrizio Antonicoli, az European Timber Industries Confederation (ETIC) főtitkára, aki az európai intézmények és az erdőipar közötti együttműködés lehetőségeit mutatta be a megfelelő szabályozási keretek kialakítása érdekében. A panel munkájában részt vett továbbá Gabriel-Simion Oltean, a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium miniszteri kabinetjének tanácsosa. A moderátori szerepet Porzsolt Levente látta el.

Az előadások rámutattak, hogy jelentős feldolgozóipari potenciál rejlik Romániában és a térség országaiban (Lengyelország, Ukrajna, Horvátország, Szlovénia, Ausztria, Németország, Franciaország, Lettország, Litvánia). A feldolgozó kapacitások megoszlása kiterjed a pelletgyártásra, cellulóziparra és az építőipari faanyag-előállításra. Kiemelték az Ukrajnából a konstancai kikötőbe vezető szállítási útvonalak, valamint további észak–dél irányú folyosók fejlesztésének jelentőségét a román faipar szempontjából.

Külön hangsúlyt kapott a mobilház- és könnyűszerkezetes építési kapacitások fejlesztése. Az előadók becslése szerint az orosz–ukrán háborút követően Ukrajnában mintegy 110 millió m² lakóterület iránt jelentkezhet igény, amelynek kielégítésében a faalapú építési technológiák kulcsszerepet játszhatnak.

Elhangzott továbbá, hogy Romániában jelenleg nincs cellulózgyártás, és az ágazat számos területen fejlesztésre szorul annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló faanyag ne alacsony feldolgozottságú termékként hagyja el az országot, hanem magas hozzáadott értékű termékekké váljon.

A konferenciát Porzsolt Levente zárta, kiemelve, hogy évről évre egyre többen vesznek részt a rendezvényen, ami jól mutatja a szakmai párbeszéd és az együtt gondolkodás iránti növekvő igényt.

forrás: MEGOSZ

A helyettes államtitkár kiemelte, a fórum aktuális ülésének célja, hogy erdők jövőjéről szóló szakmai gondolkodás valódi párbeszéddé váljon. A klímaváltozás hatásai az erdőkben már ma is mérhetők, ezért az alkalmazkodás nem elméleti kérdés.

"A kérdés az, hogy ezt a folyamatot szakmai alapon, közösen irányítjuk-e, vagy hagyjuk, hogy leegyszerűsített értelmezések és hangos vélemények alakítsák. Lehet az erdőgazdálkodásról vitát folytatni és szükség is van rá, de ez a vita nem nélkülözheti a szakmai alapokat” – tette hozzá Mocz András.

Az erdő élő rendszer, amely folyamatos változásban van, és amelynek fenntartása aktív, szakszerű beavatkozást igényel. Az erdészek nem kívülről avatkoznak be ebbe a rendszerbe, hanem annak részeként dolgoznak – hangsúlyozta.

Ismertette, Magyarország több mint kétmillió hektárnyi erdőterülete egyszerre jelent ökológiai rendszert, gazdasági értéket és közös nemzeti vagyont. Az ország zöldvagyonát nem felélni, hanem fenntartani és gyarapítani kell, a cél a folyamatos erdőborítás növelése és az örökerdő-gazdálkodás lehetőségeinek bővítése ott, ahol ennek szakmai feltételei adottak – húzta alá.

Az Erdészeti Klímaadaptációs Fórum nyolc munkacsoportjában csaknem száz szakértő dolgozik, köztük gyakorlati erdőgazdálkodók, kutatók, oktatók, természetvédelmi és vízügyi szakemberek, igazgatási szereplők és az érdekképviseletek. Külön szakértői csoportok foglalkoznak a felmerülő erdészeti vízgazdálkodási, szakmai és gazdasági elemzési, monitorozási és nyilvántartási, vadgazdálkodási, szaporítóanyag gazdálkodási, fejlesztéspolitikai, valamint szabályozási kérdésekkel.

Az Agrárminisztérium Erdőkért Felelős Helyettes Államtikársága irányítása, a Soproni Egyetem és Erdészeti Tudományos Intézet támogatása mellett tevékenykedő ágazatközi fórum munkáját a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara koordinálja, ülései nyilvánosak és online formában is követhetők.

forrás: AM Sajtóiroda

[Jelen írás a MEGOSZ reagálása az XFOREST „Fentről miért nem látják a fától az erdőt?” című, 2025.12.22-én megjelent cikkére.]

Fontosnak tartjuk leszögezni, hogy a magyar erdész szakma hosszú évtizedek óta a fenntartható erdőgazdálkodás elveire épül, és elsődleges feladatának tartja az erdők ökológiai funkcionalitásának, biodiverzitásának és társadalmi értékeinek megőrzését. A klímaváltozás kétségtelenül súlyos kihívások elé állítja hazai erdeinket, ugyanakkor az erdőgazdálkodók, erdész szakemberek célja nem az „erdők lecserélése” vagy a faanyag minél nagyobb arányú felhasználása, hanem az erdők alkalmazkodóképességének növelése és hosszú távú fennmaradásuk biztosítása.

A hazai erdésztársadalom folyamatosan azon dolgozik, hogy tudományosan megalapozott, szakmailag hiteles válaszokat adjon az klímaváltozás okozta kihívásokra.  Az alkalmazkodás sok esetben valóban aktív beavatkozást igényel, például fafajösszetétel megváltoztatását, új állományszerkezetek kialakítását, ellenállóbb fafajok alkalmazását, de ezek elsődleges célja az erdők megóvása, nem pedig csak a puszta gazdasági érdekek kiszolgálása.

Az erdők ökológiai szolgáltatásai nem „mellékes tényezők”, hanem a szakmai gondolkodás alapjai: az erdők mikroklíma-szabályozó szerepe, vízháztartási jelentősége, talajvédelmi funkciói, szénmegkötő képessége és rekreációs értéke mindennapi döntéseink meghatározó elemei.

Abban egyetértünk, hogy a szakmai fórumok akkor lehetnek igazán eredményesek, ha valós párbeszédre, nyitottságra és egymás szempontjainak tiszteletére épülnek. A civil szervezetek, természetvédelmi szakemberek és az erdőgazdálkodók együttműködésével erősíteni szeretnénk a döntések minőségét, de ez csak akkor működik, ha mindenki kompromisszumképes, és az erdők érdekeit – a társadalom létszükségleteivel összehangoltan veszi figyelembe.

Az erdész szakma készen áll a konstruktív együttműködésre, viszont határozottan visszautasítja azokat a leegyszerűsítő narratívákat, amelyek az erdészeket kizárólag gazdasági érdekérvényesítőként, vagy a természetvédelem ellenpólusaként tüntetik fel. Meggyőződésünk, hogy a klímaadaptáció sikerének kulcsa az erdők funkcióinak megőrzése és erősítése, amelyhez a szaktudás, a felelősség, az együttműködés és a párbeszéd egyaránt nélkülözhetetlen.

A hazai állami erdőgazdaságok, de a magán erdőgazdálkodó cégek működését is gyakran leegyszerűsítő, kizárólag „nyereségorientált” logika szerint értékelik, miközben tevékenységük szabályozott, többcélú és szigorú jogi, természetvédelmi keretek között zajlik, a közjólét pedig egyre nagyobb hangsúllyal kerül figyelembevételre. A vágásos üzemmód nem öncélú „erdőpusztítás”, hanem egy történelmileg kialakult, ökológiailag is megalapozott gazdálkodási rendszer része, amely számos esetben biztosítja az erdők megfelelő felújulását, a faanyagellátás biztonságát és az ökoszisztéma szolgáltatások fenntartását. Az elmúlt évtizedek szakmai fejlődése ráadásul azt mutatja, hogy egyre erősebben jelen vannak a természetközeli, örökerdő – gazdálkodáshoz kötődő irányok

A magyar erdőterületek jelentős része már ma is különböző védettségi kategóriák alá tartozik, ahol a gazdálkodás szigorúan korlátozott, és a természetvédelmi szempontok elsőbbséget élveznek. Országszerte sok jó példa van nemzeti parkok és erdőgazdaságok hatékony együttműködésére, amely kiegyensúlyozottan szolgálja a természetvédelem és a közérdek céljait.

A magyar erdészeti felső- és középfokú képzés elsődleges célja, hogy ezen intézményekből olyan szakemberek kerüljenek ki, akik komplex tudással képesek kezelni az erdőket és a felmerülő kihívásokat. A Soproni Egyetem, az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt helyez a természetközeli és folyamatos erdőborítást biztosító gazdálkodási irányzatok oktatására. A képzés struktúrája nem azért kínál fakultatív formát, mert ezek „mellékes” ismeretek lennének, hanem mert az erdőgazdálkodás valós gyakorlata területspecifikus: vannak olyan élőhelyek és erdőtípusok, ahol a vágásos rendszer, máshol pedig a természetközeli módszerek jelentenek szakmailag indokolt megoldást.

Bár sokszor úgy tűnik, hogy az erdész szakma a múltban ragadt, azonban, ha lassan is, de egyértelműen folyamatosan fejlődő, kutatási eredményekre építő terület.

A biomassza-hasznosítás és az energiapolitika kérdése valóban összetett és sok érzelmet kiváltó téma. Azt viszont hangsúlyozni kell, hogy a szakmailag felelős erdőgazdálkodás nem az „erdők elégetésében” érdekelt, hanem a fenntartható, hosszú távú erdőborítás megőrzésében.

A szakmai párbeszéd, a kutatási eredmények beépítése, az oktatás folyamatos megújítása és a társadalmi igények figyelembevétele ma is a szakma alapelvei közé tartozik. Nem a leegyszerűsítő konfliktuskeresés, hanem az együttműködés és a szakmai tudás tisztelete vezet el a valóban fenntartható megoldásokhoz.

A klímaváltozás kihívásaira adott válaszok valóban újragondolást igényelnek az erdőgazdálkodás minden területén, ugyanakkor fontos elkerülni azokat a következtetéseket, amelyek a teljes szakmát vagy annak vezetőit hiteltelenítik. Ahogy korábban leírtuk, a vágásos és az örökerdő gazdálkodás nem egymást kizáró, hanem eltérő termőhelyi, ökológiai és gazdasági feltételekre reagáló módszerek. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az elmúlt évtizedekben a nemzetközi áruforgalom és mobilitás felgyorsulásával párhuzamosan jelentősen nőtt az új károsítók és kórokozók megjelenésének kockázata is.

A személyes motivációkra, gazdasági érdekekre vagy feltételezett összefonódásokra épülő állítások különösen károsak, mert nemcsak a szakmai párbeszédet mérgezik, hanem alaptalanul rombolják a közbizalmat is. E körbe tartoznak azok a sugalmazások is, amelyek az erdőkért felelős helyettes államtitkár személyét próbálják összefüggésbe hozni a fafajcsere-programok, erdőtelepítési pályázatok vagy a csemetetermesztés gazdasági érdekeivel. Ezek a feltételezések sem tényekkel, sem szakmai rálátással nem támaszthatók alá, és méltatlanok mind a személyhez, mind a tisztséghez.

Mocz András erdőkért felelős helyettes államtitkár hosszú évek óta meghatározó szereplője a magyar magánerdő-gazdálkodásnak, korábban a MEGOSZ elnökeként, majd később szakpolitikai vezetőként is következetesen sokat tett/tesz a magán erdőgazdálkodás szakmai elismertségéért, jogi, gazdasági és szervezeti feltételeinek erősítéséért. Pályafutását a szakmai felelősség, a (magán) erdőtulajdonosok, erdőgazdálkodók érdekeinek következetes képviselete és a szakma iránti elkötelezettség jellemzi, nem pedig rövidtávú gazdasági érdekek.

Az örökerdő gazdálkodás térnyerése, a természetközeli módszerek erősítése vagy a klímaadaptáció kérdései valóban fontos és helyénvaló vitatémák, de ezek csak akkor vezetnek eredményre, ha tényekre épülnek, szakmai alapú diskurzusban, kölcsönös tisztelettel zajlanak. A magyar erdész szakmának természetesen számos területen kell továbbfejlődnie és alkalmazkodnia a megváltozott körülményekhez, de határozottan elutasítja azokat a vádakat, amelyek az erdészek szándékait megkérdőjelezik vagy személyes hitelességüket támadják. A felelős erdőgazdálkodás nem politikai vagy gazdasági érdekek kiszolgálásáról, hanem a magyar erdők jövőjéről szól, ahogy ezt a helyettes államtitkár is sokszor hangoztatta.

Nagyon fontos lenne, hogy a döntéshozatalban az erdők gazdasági szerepe mellett legalább ugyanolyan súllyal jelenjenek meg azok valódi, hosszú távon nélkülözhetetlen értékei: a levegő-, víz- és talajvédelem, a klímaszabályozás, a szénmegkötés, a biológiai sokféleség megőrzése, valamint az emberi egészség és jóllét támogatása. Az erdők ökoszisztéma-szolgáltatásainak erősítése nem a gazdasági funkciók ellenében, hanem azzal együtt, azokat kiegészítve és hosszú távon fenntarthatóvá téve kellene, hogy meghatározza az erdőgazdálkodás irányait.

A fentiekkel összhangban – a vita személyeskedő hangjainak elkerülése mellett – az alábbi szempontokat tartjuk kiemelten fontosnak:

• Az erdők ökoszisztéma szolgáltatásával az erdészek vannak leginkább tisztában, de a szolgáltatást nem lehet csak elvárni, segíteni, támogatni kell annak megvalósítását, fenntartását.
• Az egyre nehezebbé váló, változó éghajlati körülmények közötti ökoszisztéma szolgáltatás fenntartásának támogatási rendszerének kidolgozására (közösen: szakma, társadalom, civil szervezetek) egyre nagyobb szükség van. Célszerű lenne egy erre a feladatra dedikált munkacsoport felállítása.
• A gyakorlatban külön figyelmet érdemelnek a gazdálkodó nélküli, rendezetlen erdőterületek, ahol a folyamatos megfigyelés, a károsítók korai észlelése, az inváziós fajok visszaszorítása, valamint a vagyon- és tűzvédelmi intézkedések sok esetben hiányoznak.
• A szakma védelmében fontos rögzíteni, hogy a ma védendőként emlegetett erdők jelentős részét is erdész szakemberek újították fel és tartották/ tartják fenn. Ez nem jelenti azt, hogy a korábbi gyakorlatokat változatlanul kell folytatni, vagy hogy más szereplők ne vállalhatnának erdőgazdálkodási feladatokat, ugyanakkor a termőhelyi ismeretre és hosszú távú tapasztalatra épülő szakmai tudás döntően az erdészeti ágazatban halmozódott fel, amelynek figyelembevétele a sikeres célmegvalósítás alapfeltétel.
• Erdőterületek nemzeti parkoknak való átadásával nem a szakmai színvonal lesz más, magasabb, hanem az erdő hasznosításának kimondott célja változik meg, ami természetesen más kezelési módszereket igényel.
• Nem a szakma támadása, hanem a közös célokhoz rendelt feltételrendszer kialakítása visz előre: az erdészek úgy tudják kezelni, fenntartani az erdőt, ahogy azt tőlük elvárják, ha annak feltételei adottak (klíma, biológiai, pénzügyi, munkaerő, stb.).
• Az erdők vonatkozásában először a célokat kell megfogalmazni, elfogadható, ha ez nem a gazdálkodó feladata, de a véleményét, a célhoz vezető útról, a felhalmozott tapasztalatai alapján illene kikérni és figyelembe venni, mert ellenkező esetben a nemes cél ellenére is sokkal rosszabb lehet az eredmény.
• Ha megvannak a célok, elvárások, prioritások, akkor az azok eléréséhez szükséges eszközöket a megvalósításhoz a kezelő rendelkezésére kell bocsátani (lásd nemzeti park), de ugyanezt el tudja látni bármelyik erdészet, magánerdészet is.
• Fontos ugyanakkor kimondani, hogy az erdők hosszú távú fenntartása nemcsak ökológiai, hanem gazdasági realitás is: az erdőgazdálkodó nem képes kizárólag társadalmi elvárásokra és jó szándékra alapozva működtetni az erdőt. Amennyiben a gazdálkodás ellehetetlenül, a kezelés elmaradása közvetetten az erdők állapotromlásához is hozzájárulhat, miközben a társadalmi elvárások éppen a stabil, egészséges és ellenálló erdőállományok fenntartását igényelnék.
• A célok megvalósításához szükséges feltételrendszer részeként érdemes kiemelten kezelni a felelős szakszemélyzet szerepét is. A kijelölt célok csak akkor teljesíthetők következetesen, ha a szakmai végrehajtás világos felelősségi renddel, ellenőrizhetőséggel és hosszú távú tervezhetőséggel párosul, ennek kialakítása az ágazat és a társadalmi partnerek közös érdeke.
  
  Összefoglalva a javaslatainkat, indokoltnak tartjuk a személyeskedő hangnem tudatos elkerülését, és ezzel párhuzamosan egy strukturált konzultációs folyamat elindítását, amely alkalmas a társadalmi elvárások, a tulajdonosi/gazdálkodói elvárások, valamint az egyéb – különösen természetvédelmi és közjóléti – szempontok összegyűjtésére és rendszerezésére. A beérkező javaslatok és azok megvalósíthatóságának reális értékelése alapján szükséges meghatározni az erdőkezelési célokat és prioritásokat, majd kijelölni a célok eléréséhez szükséges feltételeket (pénzügyi források, munkaerő-kapacitás, klíma- és biológiai adottságok stb.). Ezt követően elengedhetetlen a feltételrendszer biztosításának intézményi és támogatási kereteinek kidolgozása, amennyiben pedig a szükséges feltételek nem állnak rendelkezésre, úgy a célokat és elvárásokat indokolt felülvizsgálni, illetve a realitásokhoz igazítva módosítani.

Megjegyzés: Ezen írás beküldésre került az XFOREST szerkesztőségéhez, de válasz mindezidáig nem érkezett. (2026. február 11.)

Az eredeti cikk alatt az XFOREST oldalán, Mocz András erdőkért felelős helyettes államtitkár reakciója alapján rövid helyesbítés jelent meg, a következő tartalommal „A cikkben szereplő alábbi mondat:„Szakmai berkekben azt rebesgetik, hogy az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkárának saját csemetekertje van, amiből majd fedezni lehet az új állami megrendeléseket…”– valótlan következtetésen alapul. Valóban rendelkezem, cégtulajdonosként egy csemetekerttel, amelyet magán-erdőgazdálkodóként, átlátható módon és jogszerűen üzemeltetek, több, mint 30 éve. Ez a tevékenység azonban semmilyen módon nem kapcsolódik állami megbízások teljesítéséhez, és különösen nem a hivatali munkámhoz. A cikk sugalmazása – közvetetten ugyan, de – azt állítja, hogy hivatali pozíciómmal visszaélve szereznék jogosulatlan előnyöket, ami teljes mértékben megalapozatlan.” Az erre vonatkozó részt az eredeti cikkből kivették.

forrás: MEGOSZ

Az alábbi lista összeállításával célunk, hogy a fagazdaságban érintett (erdőgazdálkodás, fafeldolgozás, bútoripar, faanyag-kereskedelem, szakoktatás) lehető legtöbb magánszemély az ágazat javára ajánlja fel a 2025. évre vonatkozó személyi jövedelemadója 1%-át. A felsorolás a szervezet neve szerinti abc sorrendet követ. Bár törekedtünk a teljességre, ha mégis kimaradt volna bármely ideillő szervezet, kérjük jelezzétek emailben!

A szervezet elnevezése / adószáma / tevékenysége

10 millió Fa Alapítvány	19225294-1-42	A 10 millió Fa Alapítvány célja a lehető legnagyobb számban fák és erdők telepítése Magyarországon és más országokban. Célja továbbá a Föld klíma és biodiverzitás válsága kialakulásában szerepet játszó életformák átalakításának támogatása, kommunikálása, a fa- és erdőtelepítéssel kapcsolatos ismeretek terjesztése.
Alapítvány a Faipari Képzésért	18414879-1-05	Az alapítvány célja a Miskolci SZC Kós Károly Építőipari, Kreatív Technikum és Szakképző Iskola (korábban Diósgyőr-Vasgyári Szakmunkásképző és Szakközépiskola) keretében folyó faipari és kárpitosipari képzés korszerűsítése. Segítsen felzárkóztatni a képzést a fejlett ipari országok színvonalához. Járuljon hozzá a faipari képzésben résztvevő tanárok és tanulók kedvezményes külföldi tanulmányainak elősegítéséhez. Emelje a faipari oktató és nevelő munka színvonalát.
Alapítvány a Mezőkövesdi Asztalos Szövetkezet Dolgozóiért	18402201-1-05	A szövetkezet nyugdíjasainak támogatása, életkörülményeinek javítása; – a tehetséges dolgozók továbbképzésének elősegítése, e célból ösztöndíj alapítása; – a szövetkezeti alkalmazottak élet- és munkakörülményeinek javítása, szociális támogatása.
Alföldi Erdőkért Egyesület	18355178-1-03	Az Alföldi Erdőkért Egyesület azzal a céllal jött létre, hogy tulajdonformától függetlenül széles körben bemutassa a társadalom számára az alföldi erdőgazdálkodást, az erdészeti szakmát, fejlessze az erdészeti kultúrát, elősegítse az erdészeti kutatást, a természet- és a környezetvédelmi célok megvalósulását. Az Egyesület tagjai célul tűzték ki, hogy az Egyesületben végzett tevékenységükkel elősegítik az erdőben szegény alföldi síkvidék erdősültségének növelését.
BEFAG Keszthelyi Erdész Lövészklub	19268293-1-20	Sporttevékenység: erdész, vadász munkavállalók fegyverhasználatának gyakorlásához segítségnyújtás.
Bethlen Gábor Szakképző Iskoláért Alapítvány	18796623-1-15	A nyírbátori Bethlen Gábor Szakképző Iskola tanulói, pedagógusai és dolgozói anyagi támogatása.
Börzsöny Alapítvány	18702862-1-13	A Börzsöny Alapítvány sérült madarakat ápol és ment, kutatja a börzsönyi hiúz és farkas előfordulását, valamint működteti a börzsönyi természetvédelmi gyerektábort.
Budapest Műhely Alapítvány	18134199-1-41	A Budapesti Komplex Szakképzési Centrum Kozma Lajos Faipari Technikum oktatási tevékenységének segítése.
CSEMETE Természetvédelmi Egyesület	19368575-1-06	Egyesületünk 1987 óta végez természetvédelmi munkákat, szerver környezetvédelmi akciókat, gyerektáborokat, diákprogramokat.
Debreceni Faipari Egyesület	18553819-1-09	A debreceni faipari ágazat támogatásának elősegítése, elsősorban az ágazatban dolgozó szakemberek képzésének elősegítésével, egészségmegőrző, sport és szabadidős programok szervezésével. Munkaerőpiaci szolgáltatások elérésének támogatása annak érdekében, hogy a szakemberek, leendő szakemberek a munkaerőpiacon minél gyakorlottabb és a munkáltatói igények megfelelő ismeretekkel rendelkező foglalkozottakká váljanak. Elsősorban munkahelyi balesetet szenvedett, vagy munkaképtelenné vált szakemberek segítése pályázati források, ösztöndíjprogramok, egyéni kérelmek alapján támogatás nyújtásával. A munkára való alkalmasság helyreállítása érdekében munkaerőpiaci szolgáltatások nyújtása. A faipari szakmák támogatásának elősegítése az ágazatban dolgozók érdekképviseletének ellátása mellett és szakmai fórumok, konferenciák szervezésével. A faiparban működő vállalkozások támogatásának segítése elsősorban képzések, oktatások és tanácsadások szervezésével. A faipari vállalkozások közötti hálózatépítése kialakításának elősegítése, szakemberek vállalkozóvá válásának elősegítése. A faipari tanulmányokat folytató fiatalok, pályakezdők támogatása szakmai előmenetelükben. Szociálisan hátrányos helyzetű tanulók szociális helyzetének segítése, felzárkóztatásuk támogatása. A lakosság számára a faipari szakmák bemutatásának elősegítése kulturális, hagyományőrző programokon keresztül, ahol elsősorban az egyesület az asztalos mesterséget mutatja be és annak változását napjainkig.
DIANA Vadász – Felnőttképző Alapítvány	18465198-1-06	Az alapítvány által létrehozott szakoktató intézményben a vadász, vadtenyésztő, vadászpuskaműves, szőlő- és gyümölcstermesztő, motorfűrészkezelő, fakitermelő, környezet és természetvédelmi szakmunkás, valamint szőlőtermelő képzések végzése felnőttek részére.
E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület	19214555-1-15	Főbb tevékenységi köreink: természetvédelem, környezeti nevelés, energiagazdálkodás, hulladékgazdálkodás, lakossági tanácsadás és szemléletformálás, ökológiai fogyasztóvédelem, tájgazdálkodás a Zemplénben és a Tisza mentén, ökotanya program.
Encsi Bútorgyártó Dolgozók és Nyugdíjasok Jóléti és Kultúrális Alapítvány	18406243-1-05	A bútorgyár dolgozóinak és nyugdíjasainak betegségmegelőzése és gyógyítása, a beteg, nehéz helyzetbe került dolgozók és családjuk segélyezése, a nyugdíjazott dolgozók és családjuk támogatása.
Erdei Iskola Egyesület	19670924-1-41	Szervezetileg egyesíteni azokat a nevelési-oktatási intézményeket, amelyek működésük szerves részeként a szorgalmi időben természeti környezetben, rendszeresen, a természeti környezetet ismertető és nevelési folyamatokat valósítanak meg. Szervezett keretet biztosítani a természetvédelemmel, a környezeti neveléssel, a fenntartható fejlődést népszerűsítő, illetve a helyi természeti és ember-alkotta kultúrák védelmével és ápolásával foglalkozó egyesületekkel, szervezetekkel.
Erdészcsillag Alapítvány	18104927-1-41	Rászoruló erdészeti dolgozók és családtagjaik támogatása.
Erdészek a Vértes Értékeiért Egyesület	18743340-1-11	A Vértes természeti értékeinek megóvása, környezetünk ápolása, szépítése.
Erdészeti és Faipari Innovációs Egyesület	18240610-1-13	A Selmec Kincse elektronikus könyvtár létrehozása.
Erdészeti Szakoktatásért Közalapítvány	18765632-1-14	A szőcsénypusztai erdőgazdasági iskolában folyó nevelő-oktató munka magas színvonalát biztosító tárgyi és személyi feltételek megteremtése, hátrányos helyzetű tanulók segélyezése, kiemelkedő eredményt elért tanulók javadalmazása.
Erdőmentők Alapítványa	18598391-1-41	ERDŐMENTŐINK SZÁMA: 1 606 fő / Az Erdőmentők egy közérdekű célokat megvalósító, közhasznú alapítvány, melynek elsődleges feladata az Erdők és a Vadvilág védelme, annak sérüléseinek helyreállítása.
Erdőgazdaság azokért, akik az erdőért Alapítvány	19195489-1-14	A Kaszói Erdőgazdaság kezelésében és tulajdonában lévő erdőterületek és egyéb létesítmények megóvása, védelme.
ÉLETFA Környezetvédő Szövetség	19142443-1-10	Az Életfa Szövetség, mely a 10 millió Fa közösség egyik szervezete gyűjti az 1%-ot a 10 millió Fás ültetések javára. / ÉLET-FA-ÜLTETÉS A klímaváltozás elleni globális fellépések egyik legfontosabb alapjai a helyi tudatos közösségek, és azok cselekvő tagjai. Egyre többször megerősíti azt a tudomány, hogy egy globális méretű faültetési kampány az egyik leghatékonyabb megoldás a klímaváltozás lassításához. A számítások alapján az erdőtelepítés nem egy lehetőség a fellépésre a klímaváltozással szemben, hanem valószínűleg a legjobb lehetőség.
Építő és Faipari Szakképzésért Alapítvány	19247373-1-18	A Hefele Menyhért Szakképző Iskolában folytatott képzések körülményeinek javítása, segítése, támogatása.
Faipari Egyetemi Kutatásért Alapítvány	18230044-1-43	A hazai faipari kutatás, fejlesztés támogatása. Ösztöndíj támogatás a Soproni Egyetem Simonyi Károly Karának faipari hallgatói részére.
Faipari Szakosztály Egyesület	18967573-1-20	Nagykanizsa és térsége bútorgyártóinak és alapanyag-beszállítóinak szakmai tömörülése. Közös rendezvények bonyolítása, kapcsolattartás szakmai szervezetekkel.
FAMASZ – Faablakgyártók Magyarországi Szövetsége	18905340-1-08	Az összefogás elsődleges célja, hogy a fa és fa-alu szerkezetű ablakokat, pontosabban a hazai gyártóktól kikerülő termékeket közelebb vigyük a végfelhasználókhoz és az építészekhez. Célunk, hogy a szektor értékesítési volumenét növeljük és a lehető legtöbb embernek adjunk korrekt tájékoztatást a faablakok kapcsán felmerülő kérdésekre.
Handler Nándor Szakképzési Alapítvány	18536869-1-08	A Handler Nándor Szakképző Iskola tanulóinak tehetséggondozása, tanulmányi versenyekre felkészítése. Tanulmányi kirándulások, táborok támogatása. Kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók jutalmazása. Foglalkozások tárgyi feltételeinek javítása.
Ha Selmec Hív – Közhasznú Alapítvány	18482904-1-07	Diákhagyományokkal kapcsolatos rendezvények (különös tekintettel a Selmeczi Diák Napok rendezvényére), tanulmányutak, kiállítások, kulturális rendezvények szervezése.
Hatvanezer Fa Egyesület (Békéscsaba)	19168155-1-04	Az egészséges környezet megóvása, a klímaváltozás elleni aktív cselekvés, fák telepítésével Békéscsaba városában és környékén. Helyi környezet- és természetvédelem 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 11. 19. rendelkezései szerint.
Hello Wood Alapítvány	18646652-1-19	Fenntartható közösségi építészeti objektumok létrehozása, fejlesztése, feltalálása, e folyamatok támogatása, hozzáférhetővé tétele. Ehhez kapcsolódó komplex, több generáción átívelő folyamatok létrehozása, fenntartása, fejlesztése, elméleti háttér megteremtése, átadása.
Ipolyvidéki Erdészek Egymásért Alapítvány	18638215-1-12	Szociális tevékenység, családsegítés, hátrányos helyzetű hozzátartozók társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, idősek gondozása, mely különösen az elhunyt, vagy súlyos egészségkárosodást szenvedett erdészeknek segítését jelenti.
Jövő Öko-Nemzedéke Alapítvány	18903221-2-41	Fákat ültetünk, illegális szemétlerakókat számolunk fel. Eddig az általunk üzemeltetett hulladekvadasz.hu által több ezer bejelentés hatására több ezer tonna hulladék felszámolásában működtünk közre vagy szerveztünk több száz fős szemétszedési akciókat, szemét szedő kocogást és váltunk Magyarország legaktívabb környezetvédelmi mozgalmává. Tevékenységünknek azonban komoly költségvonzata is van, amit eddig az alapítvány tagjai saját erejükből finanszíroztak meg. Segítségeddel tovább folytathatjuk a munkánkat.
Kaesz Gyula Suli Diák Sport Egyesület	19676456-1-42	Az iskola tanulóinak sporttevékenysége segítése.
Kerekerdő Alapítvány	18886944-1-18	Az alapítvány célja a természetes biológiai sokféleség megőrzése, a természeti erőforrásokkal való gazdálkodásban a tartamosság, és a fenntartható fejlődés elveinek érvényesítése.
Kiss Ferenc Alapítvány az Erdészeti Oktatásárt	18452646-2-06	Az erdészeti szakoktatás anyagi, technikai és személyi feltételeinek javítása, a szükséges berendezések, eszközök beszerzése, szakmai és tanulmányi versenyek szervezése, diákok díjazása, szakemberképzés és továbbképzés elősegítése.
Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége	18044122-1-42	A szövetség kiemelt célja a botanikus kertek és arborétumok fennmaradása, fenntartása és fejlődése érdekében a szakmai – társadalmi összefogás.
Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ)	18068296-1-41	Magyarország legnagyobb magán erdőgazdálkodói közössége, amely tagjaival együtt aktívan hozzájárul a klímaváltozás mérsékléséhez és a szénmegkötést segítő földhasználathoz. Hozzájárulunk a humán lelki egészség megőrzéséhez és az ökoturizmus fenntartható fejlődéséhez, az erdei ökoszisztémák megóvásával és fenntartásával. Szoros együttműködésben dolgozunk több karbon gazdálkodásban résztvevő szervezettel, mind európai, mind kormányzati, mind társadalmi szinten.
Magyar Faesztergályos Egyesület	18846900-1-07	Cél: a kézi faesztergályos szakma életben tartása, valamint a hagyományos módszerek és technikák megőrzése és továbbadása.
Mészáros Károly Felsőoktatási Emlékalapítvány	18987650-1-08	Az erdészeti felsőoktatás, az erdészeti politika és az erdészeti ökonómia oktatásának támogatása.
Muzsikál Az Erdő Alapítvány	18642036-1-12	A cél olyan aktív szabadidő eltöltési alternatíva megteremtése a térség lakóinak, turistáinak, gyermekeinek, mely kötődik mind a zenéhez, mind az erdőhöz.
Nyírjes Természetvédelmi, Oktatási, Közjóléti Alapítvány	18645077-1-12	Tudományos tevékenység, kutatás. Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés. Kulturális tevékenység. Természetvédelem, állatvédelem, környezetvédelem. Önkéntes tűzoltás, mentés, katasztrófa elhárítás. A fenti célokat az alapítvány Nyírjes és környéke természeti értékének védelme, fejlesztése érdekében, az erdőgazdálkodó Ipoly Erdő Zrt-vel együttműködve, a környéken lakó és kiránduló személyek, tanulók érdekében kívánja gyakorolni. A Nyírjes Természetvédelmi, Oktatási, Közjóléti Alapítvány működteti 2022. április 2-től a Márianosztra- Nagyirtáspuszta között zakatoló Bezina-völgyi kisvasutat.
Országos Erdészeti Egyesület	19815905-2-41	Az Országos Erdészeti Egyesület, az Egyesület célkitűzéseit elfogadó természetes és jogi személyek közhasznú szakmai és érdekvédelmi társadalmi szervezete.
Pro Silva Hungaria	18581034-1-41	A természeti folyamatokra alapozott erdőgazdálkodást folytató magyarországi erdészek egyesülete.
Segítség a bajban Alapítvány	18762718-1-14	Az Alapítvány a SEFAG Zrt. és a tulajdonában lévő gazdasági társaságok dolgozóinak, nyugdíjasainak családját támogatja. Az Alapítvány szeretne az idén is minél több támogatást adni a rászorulóknak, ezért kérjük segítségét. A támogatások legfontosabb pénzforrása ugyanis a személyi jövedelemadó egy százaléka.
Soproni Erdőkért Környezetkultúra Alapítvány	18537918-1-08	Soproni Erdőkért Környezetkultúra Alapítvány célja az erdők közjóléti funkcióival, a környezet- és természetvédelemmel, a környezeti kultúrával kapcsolatos fenntartási, fejlesztési, oktatási, ismeretterjesztési feladatok ellátása és ezekhez kapcsolódó kutatások támogatása.
Szép Erdészkollégium Alapítvány	18075247-2-08	A soproni Róth Gyula Erdészeti Technikum és Szakközépiskola kollégiumi épületének felújításához támogatás.
Természetes Életmód Alapítvány	18601321-1-11	Célunk: humánökológiai alapelvekre építve a természetes életmód egyéni lehetőségeinknek, közösségi és regionális formáinak megteremtése a természeti-környezeti nevelés, oktatás és képzés eszközeivel egy önfenntartó rendszer keretein belül. A rendszer fejlesztése során kapott eredmények a természetvédelmi kezelések módszertani alapjául szolgálnak.
Tolnai Erdőkért Alapítvány	18744839-2-17	Tolna Megye természeti, történelmi és kulturális érdekeinek védelme, megőrzése, fenntartása. A tolnai erdőkben parkerdők, tanösvények létesítése, fenntartása. Erdei túraútvonalak kialakítása, történelmi, egyházi műemlékek mentén. Turisztikai látogató és rendezvényközpont kialakítása, ebben a tolnai erdők növényi és állatvilágának bemutatása, ismeretterjesztés, kulturális rendezvényekhez helyszín biztosítása. A tolnai erdőkben erdei iskola működésének támogatása. Hagyományőrzés, kézműves termékek előállítása erdei alapanyagokból. Kézműves termékek népszerűsítése, egészséges életre nevelés.
Vackor Vár Alapítvány	18366501-1-03	Olyan gyermekek támogatása, akik anyagi lehetőségeik híján nem juthatnak el a Vackor Vár Erdei Iskola által szervezett programokra. Az erdei iskoláztatás tárgyi felszereltségének javítása, a tevékenységek technikai hátterének korszerűsítése.
Vadas Jenő Alapítvány	19134893-1-10	A mátrafüredi szakképző iskola szakmai fejlesztése, pedagógusok szakmai továbbképzésének támogatása, hazai szakoktatói tapasztalatcserék szervezése.
Wagner Károly Alapítvány	19670450-1-41	Az Országos Erdészeti Egyesület Könyvtárának és az Erdészeti Információs Központnak a fenntartása.
Zöld Közösségért Természetbarát Egyesület	18365744-1-03	Az elmúlt időszak munkái: 23 vadállatmentés vezetett túra, bemutatótúra 38 alkalommal 168 facsemete ültetése Kiskunhalason 17 km új turistaút létesítése Kiskunhalas környékén az Alföldi Kéktúra jelzésfelújítása 52 km hosszan 15 természetismereti előadás szemétszedési akciók Kiskunhalason több, mint 1870 résztvevő programjainkon … és még sok-sok munka van előttünk
Zöld Sziget Kör Egyesület	19150550-1-11	Az egyesület figyelemmel kíséri az ismert természeti értékeket, terepbejárásokat, táborokat szervez, felkutatja és feltérképezi a már ismerteken túli, védelmet igénylő területeket.
Kortárs Művészetpártoló Alapítvány	18964051-1-20	Tehetséges fiatal művészek, szakemberek támogatása. (Kendlimajor) Az Alapítvány létrehozásában és működtetésében oroszlánrészt vállalt két, a bútoriparban jól ismert személy: – Páli László (Nagykanizsa) és – Wilheim Gábor (Fabunio korábbi elnöke, Nagyrécse)
A következő alapítványok, egyesületek nem jogosultak SZJA 1% gyűjtésére, de bármely más felajánlást örömmel fogadnak.
Zöld küldetés Egyesület Egyesület	19267890-1-03	Kecskemét és környéke klimatikus viszonyainak javítása érdekében fák és erdők telepítése, zöld felületek növelése Magyarországon, valamint a biodiverzitás megtartásának elősegítése.
Alföldi Faiskolások Egyesülete	18350506-1-03	Az Egyesület alapvető célja az érdekképviselet: a tagság és a szűkebb szakma érdekeinek védelme, képviselete, a faiskolások tevékenységének, termékeinek, szolgáltatásainak, eredményeinek társadalmi elismertetése, a megbecsülés elősegítése.
Faipari Tudományos Alapítvány	18021293-2-08	Faipari szakkonferenciák szervezése, lebonyolítása. Faipari szakkönyvkiadás. Ösztöndíjak, pályadíjak odaítélése és folytatása.
Faipari Tudományos Egyesület	19815668-1-41	Szakmai szervezet. A FAIPAR – faipari műszaki tudományos folyóirat kiadása.
Fenntartható Erdőgazdálkodásért Alapítvány	18512609-1-08	Szakmai közélet szervezése és a közvélemény erdőgazdálkodással kapcsolatos véleményének formálása.
MyForest – Közösségi Erdőkért Alapítvány	19167044-1-42	A klímavédelem érdekében az erdőterület és más zöldfelületek növekedésének elősegítése.
Ne Bántsd az Erdőt Egyesület	19164962-2-02	A Ne Bántsd az Erdőt Egyesület (NBAE) valódi fenntarthatósági megoldást biztosít partnereinek,  hitelesített és egyszerűen megvalósítható módon. A speciális ültetvényeink tartósan és tömegesen kötik meg a CO2-t, és egyben védik az őshonos erdőket a kitermeléstől, és így tovább segítenek a klímaváltozás elleni küzdelemben.
Nimród Kerek-Erdő Egyesület	18545520-1-09	Az erdőgazdálkodás, környezetvédelem, természetvédelem népszerűsítése. Gyermekek részére az erdővel, a természetvédelemmel, környezetvédelemmel kapcsolatos ismeretterjesztés. A fa bemutatása kiállításokon, fafaragó táborok szervezésén keresztül.
Somogy Megyei Erdész és Természetvédő Egyesület	18785647-1-14	Somogy megye zöld környezetének megóvása, az erdő civil védelmének szervezése mellett az ökológiai értékek bemutatása, a környezettudatos gondolkodásmód és egészségmegőrzés erősítése és terjesztése.
Vadászati Szakoktatásért Közalapítvány	18778452-1-14	A MVÖ Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolájában folyó vadász, vadtenyésztő, oktató-nevelő munka magas színvonalát biztosító tárgyi és személyi feltételek megteremtése, fejlesztése, hátrányos helyzetű tanulók segélyezése.
Percent sign – by David Brandt, Belleville, IL

Azok számára akik a fenti közel 30, a szakterületeinkhez kapcsolódó civil-szervezet közül nem tudnának választani, javasoljuk tekintsék át a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által közzétett hivatalos listát, amely tartalmazza az összes (35055), az szja 1% fogadására jogosult szervezet nevét, adószámát és címét.

Tóth János, FATÁJ-FATUDAKOZÓ-FAGOSZ

Szlovákia, Szlovénia, Ausztria, Románia (Erdély) és természetesen Magyarország delegációi voltak jelen, a meghívottak közül egyedül Horvátország hiányzott, akik sajnos más szakmai kötelezettségük miatt nem tudtak csatlakozni. Üdítő színfolt volt, hogy az Európai Magán Erdőtulajdonosok Szövetsége (CEPF) brüsszeli szakértője, Komlós Dániel is megtisztelte jelenlétével az eseményt.

A találkozón a külföldi vendégeken túl a MEGOSZ teljes vezetősége és szakértői csapata képviselte a magyar magán erdőtulajdonosokat és gazdálkodókat. A résztvevők létszáma ugyan nem volt nagy, ez lehetővé tette, hogy annál értékesebb szakmai eszmecsere és kapcsolatépítés bontakozzon ki. A rendezvény egyik nem titkolt célja a közép-európai régió magán erdőgazdálkodói szervezetei közötti együttműködés erősítése és a tapasztalatok mélyebb megosztása volt.

A program országonkénti bemutatkozásokból, szakmai előadásokból, közös kerekasztal-beszélgetésekből és terepi programból állt. A vendégek december 4-én, csütörtökön érkeztek a rendezvénynek helyszínt adó somogyszobi Hárs Fogadóba, amely ezúttal is a megszokott magas színvonalat biztosította a rendezvényhez. A regisztrációt követően a résztvevők a Stihl bemutatóját is megtekinthették, ahol az Andreas STIHL Kft. munkatársa, Bodor László részletes és gyakorlatias ismertetőt tartott.

Az ebéd után kezdetét vette a konferencia, amelyen valamennyi szervezet képviselője bemutathatta tevékenységét és az adott ország erdőgazdálkodásának aktuális helyzetét.

Mocz András, erdőkért felelős helyettes államtitkár köszöntőbeszédében több fontos adatot is megosztott Magyarország erdőállományáról és az erdőgazdálkodás helyzetéről, valamint felvázolta a legaktuálisabb kihívásokat. Rámutatott, hogy a kormány célja 2030-ra az ország erdősültségének 27%-ra történő növelése. Hozzátette, hogy az erdők hármas rendeltetése közül az elmúlt években egyre inkább a társadalmi funkció került előtérbe. Beszédében hangsúlyozta: „Közös ügyünk az erdő.” , de „Merre tovább, európai erdők?”

Az elmúlt évtizedben egyértelművé vált: a klímamitigáció mellett egyre nagyobb figyelmet kell fordítani az alkalmazkodásra is. Magyarország bizonyos térségeiben – elsősorban a Dél-Alföldön, a Duna–Tisza közi Homokhátságon, de már helyenként dombvidékeken is – jelentős erdőpusztulások zajlanak, az erdők mintegy 10%-a látványos negatív változásokon ment keresztül. A csapadékeloszlás kedvezőtlenül alakult, az erdőtalaj vízgazdálkodása leromlott, és az éghajlati hatások már egészen másként érvényesülnek, mint az előző évtizedben.

E kihívásokra válaszul jött létre a Magyarországi Erdészeti Klímaadaptációs Fórum, amelyben minden releváns szervezet – köztük természetvédelmi, kutatási és oktatási intézmények is– lehetőséget kap a szakmai munkára. Több mint száz szakember csatlakozott a fórumhoz. A helyettes államtitkár ugyanakkor megjegyezte, hogy néhány civil szervezet szakmai kérdésekből politikai kérdést csinál, ami véleménye szerint nem szerencsés. A szervezetek terepi bemutatókra is meghívást kaptak, ahol közvetlenül szembesülhettek a valós helyzettel. A fórum feladata egy szakmailag megalapozott Cselekvési Terv kidolgozása.

Mocz András hangsúlyozta: napjaink egyik legnagyobb szakmai kihívása, hogy olyan fafajokat válasszunk új erdők létesítésekor, amelyek hosszú távon is ellenállóak és képesek a jövő nemzedékét szolgálni. E gondolatokkal is alátámasztotta, hogy az erdő valóban közös ügyünk, hiszen a jövőnkről van szó.

Röviden kitért az erdők által nyújtott szolgáltatások „beárazásának” kérdésére is. Rámutatott, hogy míg az erdők ökoszisztéma-szolgáltatásokat biztosítanak, nem részesülnek egységes területalapú támogatásban. Miközben a mezőgazdaság már gondolkodik az egynyári növények szénmegkötéséhez kapcsolódó új támogatási formákon, az erdők számára is szükség lenne megfelelő európai szintű támogatáspolitikai megoldásokra – ez jelenleg hiányzik a rendszerből.

Magyarországon a Közös Agrárpolitika (KAP) keretében mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut az erdőkre 2027-ig. Három cél került meghatározásra: több erdő, (például új erdőtelepítésekkel), jobb és ellenállóbb erdő, valamint versenyképes erdészeti vállalkozások, amelyek képesek ezeket fenntartható módon kezelni. Ugyanakkor sajnos a bürokrácia terén még nem sikerült jelentős előrelépést elérni.

Zárásként azt kívánta, hogy a résztvevők úgy álljanak fel az asztaltól, hogy valóban érezzék és tudják: közös ügyünk az erdő.

Dombóvári Dénes, a MEGOSZ elnöke bevezetőként néhány adatot és háttér-információt osztott meg a Szövetségről és a magánerdészeti szektor helyzetéről. Rámutatott, hogy az elmúlt években, részben a klímaváltozás hatására, növekedett a küszöbalatti erdők aránya, amelyek esetében a belőlük származó bevétel sajnos már nem fedezi a felújításukhoz szükséges költségeket sem, már nem is beszélve a tulajdonos hasznáról. Kiemelte, hogy közös szakmai gyökereink lényegében az Osztrák-Magyar Monarchia idejéből származnak, amikor megalkotásra került Mária Terézia erdőtrendtartása. Függetlenül attól, hogy a történelem hogyan változtatta meg e régió határait, ezen első modern erdészeti szabályozás mindmáig meghatározó, és az itt elhelyezkedő országok jelenlegi erdőtörvényének is alapját képezi.

Az elnök kitért arra is, hogy az adminisztráció komoly terhet jelent, és valószínű, hogy több ország hasonló nehézségekkel szembesül. A klímaváltozás mellett az adminisztratív kötelezettségek is megnehezítik az erdőgazdálkodást, hiszen olyan rendszerekre épülnek, amelyek még a korábbi, kiegyenlítettebb klimatikus viszonyokhoz igazodtak. Egyik kiemelt cél, megvizsgálni, hogy ki, hogyan birkózik meg ezzel a kihívással és tanulni egymás példáiból.

A köszöntések után minden szövetség képviselője előadást tartott, elsőként Dr. Melles Előd, a Székelyföldi Erdőtulajdonosok és Erdőgazdálkodók Szövetség ügyvezető elnöke. A szervezet 2012-ben alakult, Harghita, Covasna és Mureș megyék 15 erdészeti körzete, valamint a közbirtokosságok által létrehozott magántulajdonú erdőalapok tulajdonosai alkotják a körzeteket. A tagság mintegy 300 000 hektárnyi erdőalapot kezel, amelyből 85 000 hektár FSC-tanúsított. Fő céljuk a fenntartható erdőgazdálkodás és az érdekképviselet összehangolása. Az egyesület erős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, többek közt a MEGOSZ-nak is partnerei. 2025-től az ETIC tagja, és székely közösségi védjegyet („Székely Fa”) is működtet a fenntartható faanyag eredetének igazolására. Az előadás bemutatta Erdély erdővagyonát és tulajdonosi szerkezetét, hangsúlyozva a térségi különbségeket. A magánerdők helyzetét befolyásoló fő kihívások között szerepel a töredezett birtokszerkezet, a jelentős adminisztratív teher, a munkaerőhiány, a klímakockázatok és a piaci ingadozás. Az APAPET kiemelt céljai az alábbiak előmozdítása: digitalizáció, a kutatás-fejlesztés, a fajdiverzifikáció, az új erdősítések és a talaj-, illetve vízmegtartás javítása. Záróüzenetük szerint a magánerdőgazdálkodás új felelősségi szakaszba lépett, ahol az innováció és a nemzetközi együttműködés jelenti a tartósság és az alkalmazkodóképesség alapját. Az APAPET kész az együttműködésre.

A követkető előadó, Nikolaus Draskovich az osztrák szövetség lépviseletében (Land&Forst Betriebe Österreich – LFBÖ). Ez egy 1807-ben alapított, mintegy 700 tagot tömörítő szervezet, amely az osztrák földtulajdonosok és erdőgazdálkodók érdekképviseletét látja el. A tagok az ország erdőterületének közel egynegyedét kezelik, és Ausztria gabonatermésének mintegy 20%-át is ők állítják elő. A szövetség több szinten – tartományi, országos és európai – végez érdekképviseletet, kulcsterületei az adópolitika, agrár- és erdészeti politika, valamint az öröklés és vagyonkezelés. Széles partnerhálózatot működtet a fa- és papíriparral, az energiaszektorral, környezetvédelmi szervezetekkel és tudományos intézményekkel. Fontos szerepet játszik a jogalkotási folyamatok alakításában, jogi és szakmai támogatást nyújt tagságának, és aktív kommunikációs tevékenységet folytat. Az EU szintjén részt vesz jogszabályok véleményezésében és stratégiai folyamatok alakításában. A legfőbb kihívásaik Ausztriában a klímaváltozás, a növekvő bürokrácia és a gyorsan változó piaci és társadalmi elvárások.

Meghallgathattuk Michael Koprivnikar előadását, aki a szlovén Mezőgazdasági és Erdészeti Kamara képviseletében átfogóan mutatta be Szlovénia vidéki térségeinek és agrár-erdészeti szektorának helyzetét. Szlovénia kis ország, 2,1 millió lakossal és jelentős vidéki hagyományokkal. A mezőgazdaságban közel 68 000 gazdaság működik, amelyeknek 99,97%-a családi gazdaság. A Kamara fő célja a mezőgazdaság, erdészet és halászat érdekképviselete, valamint gazdaságilag és környezetileg fenntartható gazdálkodási gyakorlatok támogatása.  A tagság kötelező mindazok számára, akik 167 eurónál nagyobb kataszteri jövedelemmel rendelkeznek, így több mint 110 000 természetes személy és közel 1700 jogi személy tagja a szervezetnek. A Kamara éves költségvetése 3,9 millió euró, amelynek 70%-a tagdíjakból származik

A szervezet kiterjedt struktúrával működik: 57 tagú tanácsa van, továbbá 20 fős igazgatótanács, 13 regionális egység, 10 szakmai központ, laboratóriumok és 8 agrár-erdészeti intézet. Szolgáltatásai közé tartozik a jogi tanácsadás, az erdészeti szaktanácsadás, a tenyésztési és állattenyésztési felügyelet, valamint a közhasznú agrárszaktanácsadói hálózat működtetése. A Kamara széles nemzetközi együttműködési hálózatot is fenntart, többek között a COPA–COGECA, EUFRAS és az IALB szervezetekben.

Összességében egy erős, intézményesített rendszerben működő szervezetről van szó, amely kulcsszerepet játszik a vidéki térségek fejlődésében, a gazdálkodók támogatásában és a fenntartható agrár-erdészeti gyakorlatok előmozdításában. Az előadó hangsúlyozta, hogy Szlovéniában is hasonló kihívásokkal szembesülnek, mint amelyek korábban elhangzottak, különösen a rendkívül rugalmatlan és szigorú szabályozási környezet gond, amely jelentős mértékben hátráltatja munkájukat.

Dana Peškovičová, a szlovák Magán Erdőtulajdonosok Regionális Szövetségek Uniójának (ÚNIA) tevékenységérő beszélt. A szervezetet 1996-ban hozták létre, és 12 regionális szövetséget fog össze, amelyek együttesen 760 000 hektár erdőterületet képviselnek, több mint egymillió magán erdőtulajdonossal és 10 000 kisvállalkozással. A magántulajdonosok évente mintegy 500 millió euró értékű erdészeti terméket állítanak elő. Az előadás bemutatta a szlovák erdőtulajdonosi szerkezetet is: az állami terület aránya nagy, de a közösségi úgynevezett urbar (közbirtokossághoz hasonló) tulajdon kiemelkedő, több mint 650 000 hektárral.

A szervezet küldetése a fenntartható gazdálkodás, a vidéki térségek fejlődésének támogatása és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás elősegítése, emellett fontos céljuk a magánerdő-tulajdonosok érdekképviselete a nemzeti és uniós jogalkotásban. Aktív szerepet vállalnak európai projektekben, többek között a klímaadaptációt célzó Horizon Europe programban, és a CEPF-en keresztül részt vesznek a 16 millió európai magánerdő-tulajdonost érintő közös munkában.

Szlovákia a helyreállítási és ellenállóképességi tervben (RRF) jelentős feladatokat kapott a természetvédelmi reformok és a klímaadaptáció terén, amelyek végrehajtásában a szövetség szakmai partnerként működik közre. Az előadás kiemelt igénye a részvételi döntéshozatal erősítése, vagyis, hogy a magán erdőtulajdonosok véleménye valóban beépüljön a természetvédelmi és erdészeti politikákba.

A legfontosabb kihívások közé tartoznak a következők, amelyek megoldásában próbál a szervezet proaktívan részt venni:

• A szlovákiai nemzeti parkok területére vonatkozó új területrendezési terv kidolgozása, amely naprakész adatokon, szakértői ismereteken, valamint a terület történelmi használatán és állapotán alapul (Szlovákia területének 7,5%-a nemzeti parkokból áll, ami az EU-ban Franciaország után a legmagasabb arány).
• Az 543/2002 törvény lehetőségeinek jobb kihasználásában (természetvédelmi parkok létrehozása).
• A terület tulajdonosainak és kezelőinek aktív gazdálkodásának ösztönzése, valamint know-how-juk és szakértelmük kihasználása.

Az előadásban szó esett az EU új Nature Credits rendszeréről is, amelyben a magántulajdonosok kulcsszerepet kaphatnak a természetpozitív tevékenységek ösztönzésében

A szervezet nyitott a nemzetközi együttműködésre: közös álláspontok kialakítására, szakmai tudásmegosztásra, valamint közös innovációs és kutatási projektekre.

Ugyan, ahogy a cikk elején említésre került, a horvát kollégák sajnos nem tudták tiszteletüket tenni a rendezvényen, szerencsére rendelkezésünkre állt a CUPFOA- Horvát Magánerdő-tulajdonosi Szövetségek Unióját bemutató prezentáció. Ezt Dósa Ildikó, a konferencia levezetője adta elő. Horvátország erdőterülete közel 2 millió hektár, amelynek 77%-a állami, míg 23%-a magántulajdon.  A magánerdőkben a faállomány és a növedék is alacsonyabb, és csupán a magánerdők 40%-ának van érvényes erdőterve, továbbá mindössze 4% rendelkezik FSC-tanúsítással. A magántulajdon elszórt és nagyon apró területekből áll, gyakran 1 hektár alatti birtoktestekkel, ami rendkívül alacsony szintű erdőgazdálkodást eredményez. A CUPFOA-t 2008-ban alapították, jelenleg 35 tagszervezetet fog össze, és tagjai önkéntes munkával tartják fenn a szövetséget. Feladatai közé tartozik a szakpolitikai egyeztetés, jogszabályi véleményezés, szakmai képzések és projektek lebonyolítása.

A szervezet tevékenysége révén javult az erdőgazdálkodási gyakorlat, erősödött a tudásmegosztás, növekedett a hozzáférés a támogatásokhoz, valamint egyre szorosabb az együttműködés az állami erdőgazdasággal. A jelenlegi helyzetet bemutató diák alapján a magánerdők gazdasági potenciálja nagy, de a feldolgozás és értékesítés terén továbbra is jelentős kihívásokkal küzdenek. A CUPFOA hosszú távú célja egy fenntartható, szakmailag megalapozott magán erdőgazdálkodási rendszer kialakítása, amely erősíti a tulajdonosok szerepét a horvát erdőágazatban. Egy kis adalék még a faipari ágazat jelenlegi és közelmúltbeli helyzetéhez Horvátországban: A horvát kis- és közepes fűrészüzemek nagy száma annak a rendszernek köszönhető, hogy a faanyag 90%-át az egyetlen állami vállalat értékesíti, és a többéves szerződéseket olyan cégek kaphatják meg, amelyek Horvátországban vannak bejegyezve (de ez nem jelenti azt, hogy feltétlenül horvát tulajdonban vannak) és így a piacinál 20–30%-kal olcsóbban jutnak alapanyaghoz. Ez gyors profitot biztosított, ugyanakkor visszafogta a faipari beruházásokat és a magasabb hozzáadott értékű termelést, miközben a keményfa-dominancia nehezíti a gazdálkodást. A rendszer torzítja a magánerdők piacát is, hiszen az állami árak nem tükrözik a valódi piaci viszonyokat, a nyilvános árveréseken elért lényegesen magasabb árak ezt jól mutatják. Az elmúlt 10 évben csupán 2017 és 2019 között volt kivitel-tilalom, akkor is csak a tölgy rönkre vonatkozott, az indokolás pedig az volt, hogy ez segít majd megakadályozni a tölgy csipkéspoloska terjedését. A biomassza-erőművek szinte mind faipari üzemekhez kapcsolódnak, tízéves állami szerződésekkel működnek, és többnyire csak hálózatkiegyenlítésre használják őket, gyakran azért fizetve nekik, hogy készenlétben maradjanak.

A CEPF képviseletében Komlós Dániel érkezett, aki e szervezet központi brüsszeli irodájában dolgozik a csapat egyik szakértőjeként és főként a Bioökonómia és körforgásos gazdaság, Klímaváltozás mérséklése és Fenntartható finanszírozás uniós dossziékkal foglalkozik. Az ernyőszervezet Európa 15 millió magán erdőtulajdonosát képviseli, akik az európai erdők mintegy 60%-át birtokolja. Tagjai 23 nemzeti szervezetet foglalnak magukban, köztük Magyarországot is a MEGOSZ révén. A brüsszeli titkárság szakértői csapata folyamatosan figyeli az EU-s jogalkotást, és hidat képez a terepi tapasztalatok és az uniós döntéshozatal között. A CEPF aktív szereplője az uniós erdészeti, agrár-, klíma- és környezetpolitikai egyeztetéseknek, állásfoglalásokat készít, egyeztetéseket folytat, és rendszeresen részt vesz magas szintű fórumokon.

Széles partnerségi hálóval rendelkezik, több mint 30 európai szakmai és civil szervezettel működik együtt, (pl.: EUSTAFOR, COPA-COGECA, EFI, PEFC és FSC). Az előadás rámutatott, hogy az erdőkhöz kapcsolódó uniós jogszabályok száma az elmúlt évtizedekben drasztikusan nőtt: a grafikon több mint 50 aktív jogszabályt mutat 2023 körül, a legkülönbözőbb szektorokból. A közeljövő fő szakpolitikai feladatai közé tartozik az új EU erdőmonitoring-rendszer, a talajmegfigyelési törvény, az új KAP, a fenntartható pénzügyek, valamint a 2040-es klímacél előkészítése.

A CEPF hangsúlyozza, hogy elengedhetetlen, hogy az uniós döntéshozatalban a magán erdőtulajdonosok gyakorlati szempontjai is megjelenjenek. A szervezet három fő üzenete: az együttműködés erősítése az erdőtulajdonosokkal, munkájuk támogatása, és annak elismerése, hogy az egységes szabályozás („one size fits all”) nem működik Európa rendkívül változatos erdőviszonyai mellett.

Végezetül röviden bemutatásra került a MEGOSZ is, kicsit mintegy kiegészítve a köszöntőbeszédbe elhangzott, magyar erdőkre, valamint a szövetségre vonatkozó adatokat. A MEGOSZ fő feladatának tartja a kedvező szakpolitikai döntések elősegítését, a megfelelő jogi környezet biztosítását és a fenntartható finanszírozás elérését a magán erdőgazdálkodók számára. Az eddigi prioritások mellett az új vezetőség kiemelt céljának tekinti a kommunikáció erősítését, valamint a szakmai együttműködések bővítését nemzeti és nemzetközi szinten.

Az előadásokat követően a somogyszobi Kéknefelejcs Néptáncsoport műsora szórakoztatta a vendégeket, a gyerekek pedig a produkció végén a közönséget is bevonták a táncba.

A vacsora közben és azt követően értékes, inspiráló szakmai beszélgetésekre, eszmecserékre került sor, többek között megszületett az egyetértés a szándéknyilatkozat végleges szövegéről is.

A „Statement of Intent on the Establishment of the Central European Cooperation of Private Forest Owners and Managers” (Szándéknyilatkozat a Magán Erdőtulajdonosok és Erdőgazdálkodók Közép-európai Együttműködésének Létrehozásáról) véglegesítésére másnap reggeli után került sor, amelyet minden ország képviselője ünnepélyes keretek között aláírt. A szándéknyilatkozat célja a Közép-Európai Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Szövetségeinek Együttműködésének létrehozása, amely a térség országai között hosszú távú, szakmai alapú együttműködést erősít. A dokumentumot aláíró szervezetek közösen vállalják, hogy egy olyan keretrendszert alakítanak ki, amely támogatja a fenntartható erdőgazdálkodást, a vidéki területek fejlődését és a helyi közösségek jólétét.

A nyilatkozat öt fő célkitűzést határoz meg:

1. A magán erdőtulajdonosok szervezetei közötti együttműködés elősegítése a Kárpát-medencében.
2. Tudás- és tapasztalatcsere erdőgazdálkodási, természetvédelmi és szakmai kérdésekben.
3. Határon átnyúló partnerségek erősítése, különösen a klímaadaptáció és az erőforrás-gazdálkodás területén.
4. Közös szakmai projektek és kezdeményezések támogatása, amelyek a térség erdeinek gazdasági, társadalmi és ökológiai értékét növelik.
5. A közös érdekek képviselete nemzeti, regionális és európai szinten.

A szervezeteknek e dokumentum aláírásával szándékukban áll megkezdeni az együttműködéshez szükséges jogi, szervezeti és működési keretek kidolgozását, és nyitottak a további országok csatlakozására. A szándéknyilatkozat tehát egy olyan közös jövőkép megalapozása, amely a magán erdőgazdálkodók hangját és szakmai szempontjait erősebben jeleníti meg Közép-Európában. A dokumentum jogilag nem kötelező érvényű.

Milan Ovseník, a szlovák szövetség elnöke bejelentette, hogy az együttműködés folytatásaként februárban Szlovákiában szeretnének egy rendezvényt, egy workshopot szervezni, ahol a mostani ismerkedést követően már a tényleges szakmai munka kerülne a középpontba.

Az utolsó előtti programpont a terepi bemutató volt, amely a Mocz Magánerdészet által kezelt erdőkben került megtartásra. Mocz András és László Péter a cég főmérnöke beszélt részletesen a bemutatott erdőrészletekről. A fókusz a tölgygazdálkodáson volt (kocsányos-tölgy). Elsőként a Somogyszob 55H és 55G erdőrészleteknél álltunk meg, ahol egy végvágás utáni, kerítéssel védett felújítást tekintettünk meg: a kerítés mögött mintaszerű, rendkívül magas újulatszámú tölgyfelújítás volt látható. A szomszédos idősebb állomány alatt pedig megfigyelhető volt a kefesűrű újulat.

Ezt követően egy többéves felújítást látogattunk meg, ahová a kerítésre rádőlt fa miatt bejutott a vad, ezért a csemeték nagy része csúcsrágott. Ez is jól rávilágított a vadkár, illetve a vadnyomás térségre erősen jellemző problémájára. A program másik állomása egy tisztításkorú, mintegy 28 éves, Kocsányos tölgy – állomány volt, amelynek egyik része természetes úton (itt több elegyfafajjal), a másik mesterséges felújítással jött létre. Utóbbi esetében a célzott beavatkozásoknak köszönhetően a törzsek differenciálódása és alakulása kedvezőbb képet mutatott. Hamarosan majd újabb nevelővágási beavatkozás kerül elvégzésre.

A program zárásaként a HUNNIA Fagép által szervezett gépbemutatót tekinthették meg az érdeklődők. Ide további vendégek is érkeztek. Mocz András köszöntötte a jelenlévőket és az erdészeti géptámogatásról is ejtett pár szót. Ennek társadalmasítása, mint ismeretes, nemrég zajlott le, hamarosan várható a felhívás megjelenése is. A Tanya udvarán az alábbi gépek kerülnek bemutatásra:

• Pfanzelt Felix 4WD – harvester fejjel felszerelt, speciális erdészeti erőgép 4 kerék meghajtással;
• Pfanzelt Pm Trac – egyenesen a gyártósorról, a Pfanzelt saját fejlesztésű erdészeti darujával és csörlőjével.

A somogyszobi találkozó minden résztvevő számára világossá tette, hogy a közép-európai magán erdőgazdálkodók előtt álló kihívások sok tekintetben közösek, de a megoldások kulcsa éppen ebben a közösségben, az együtt gondolkodásban és az egymástól való tanulásban rejlik. A két nap során létrejövő szakmai kapcsolatok, a nyitott párbeszédek és a szándéknyilatkozat ünnepélyes aláírása egyaránt azt üzenik: valódi igény és elszántság van egy erősebb, összehangolt, régiós magánerdészeti együttműködés kialakítására. A résztvevők megerősítették elköteleződésüket a fenntartható erdőgazdálkodás, a tudásmegosztás és a közös érdekek képviselete mellett, és bizakodva tekintenek a folytatás elé. A rendezvény méltó bizonyítéka annak, hogy a térség erdőterületeiért való felelősség valóban közös ügyünk, és a jövő erdeit csak együtt formálhatjuk a társadalom jólétére és a tulajdonos hasznára.

forrás: MEGOSZ

Kiss László, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke – az egyesület szerepéről, az erdőpedagógia fontosságáról, a helyi csoportok közösségformáló erejéről és a nyelvtudás jelentőségéről beszélt.

Sulyok Ferenc, a FAGOSZ elnöke, a KEFAG Zrt. vezérigazgatója – bemutatta a társaság erdőgazdálkodási, faipari és tudományos tevékenységét, kiemelve az Alföld speciális termőhelyi viszonyait, a klímaváltozás kihívásait, valamint a vadgazdálkodás szerepét.

Dombóvári Dénes, a MEGOSZ elnöke – a magánerdő-gazdálkodás jelentőségéről, a szakirányítói munka szerepéről, valamint a dróntechnológia és az innovációk lehetőségeiről tartott előadást. Hangsúlyozta a fa, mint megújuló energiaforrás növekvő szerepét is.

Az előadásokat követően életút-beszélgetésre került sor Prof. Dr. Lett Béla tiszteletére, aki 80. születésnapját ünnepli. Az ünnepeltet Dr. Schiberna Endre tudományos osztályvezető és Prof. Dr. Faragó Sándor akadémikus méltatta, kiemelve több évtizedes oktatói és tudományos munkásságát, a Mészáros Károly Alapítvány szellemiségének ápolását, valamint az ifjú kutatók támogatásában és a tehetséggondozásban betöltött szerepét. Prof. Dr. Lett Béla az akadémiai igényesség, a tények tisztelete és az emberközpontú gondolkodás példaképe.

80. születésnapja alkalmából egy emlékpadot neveztek el róla, tisztelegve sok évtizedes életműve és emberi példamutatása előtt. Gratulálunk életútjához, és jó egészséget, további aktív, eredményekben gazdag éveket kívánunk!

Forrás: SOE ERTI

A helyszínválasztás nem véletlen, Jakabszállás és környéke az Alföld egyik legszárazabb, a klímaváltozás hatásainak leginkább kitett térsége. A Duna–Tisza közi Homokhátságon az elmúlt években drasztikusan csökkent a talajvízszint, és egyes termőhelyek a teljes kiszáradás jeleit mutatják. A találkozón ennek megfelelő szomorú kép tárult a résztvevők elé: az erdők jelentős területeken pusztulásnak indultak, legyen az néhány éves erdőfelújítás, vagy idősebb állomány. A 2022-es aszály drámai hatással volt a térség vízháztartására, amin már szinte lehetetlen javítani. A helyszín tehát így nemcsak elméleti, hanem közvetlen gyakorlati példát is adott arra, miért sürgető a megoldáskeresés.

A program első részében Mocz András erdőkért felelős helyettes államtitkár, Luzsi József a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vidékfejlesztésért felelő alelnöke, Dombóvári Dénes a MEGOSZ elnöke, valamint Jakab István a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Mezőgazdasági Bizottság Erdészeti Albizottságának elnöke köszöntötte a résztvevőket.

Mocz András kiemelte, hogy felelősséggel kell fafajokat és technológiákat ajánlani, hogy az erdőgazdálkodók a jövőben is sikeresen dolgozhassanak. Az Alföldön óriási területen pusztulnak az erdők, érintett többek közt a kocsányos tölgy, a fenyők, a szürke és a nemes nyár, sőt helyenként az akác is. Szinte minden erdőgazdálkodónak ezáltal felújítási kötelezettsége keletkezik. Az ország egészén lesüllyedt a talajvíz szintje, különösen az Alföldön, ahol helyenként akár 10 méternél is nagyobb mértékű lehet a csökkenés. A teljes szakmának cselekednie kell, az Erdészeti Tudományos Intézetnek pedig ehhez tudományosan megalapozott javaslatokat szükséges adnia.

Előrelépés, hogy az Aszályvédelmi Operatív Törzs az agráriumot – ezen belül az erdőgazdálkodást is – érintő, növekvő mértékű és gyakoriságú vízhiány kezelése és kártételeinek csökkentése érdekében, azonnal végrehajtandó vízvisszatartási intézkedések meghozatalára tett javaslatot. Tavasszal a víz kulcsfontosságú a vegetáció indulásához, ezért ökológiai vízpótlás kell. Mocz András felhívta a figyelmet, hogy ahol lehetőség van rá, a „Vizet a tájba” program keretében a magán erdőgazdálkodók is jelezhetik vízigényüket, még augusztus 15-ig!

Ott, ahol az erdő fennmaradása is kérdéses, a szabályozásban egyértelműen kezelni kell a növekvő sztyeppklíma, a felnyíló erdők és a cserjeborítás kérdéskörét, hogy elkerüljük a felesleges kiadásokat. A kipusztult erdők felújítási kötelezettsége megmarad, ezért körültekintő fafajválasztás kell: a nyárak gyakran 4–5 éves korban feladják az Alföldön, amit az állami erdészeteknek is nehéz kigazdálkodni, nemhogy a magán erdőgazdálkodóknak. A gazdálkodói érdekek mentén készülő, jól megalapozott erdőtervekre van szükség.

A jövő erdei érdekében kulcsfontosságú a felelősségteljes, előrelátó, hazai és nemzetközi kutatásokra épülő erdőtervezés. Ennek támogatására jött létre – az Agrárminisztérium Erdőkért és Földügyekért Felelős Államtitkárságának irányításával, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szervezésében – az Erdészeti Klímaadaptációs Fórum, amely az Erdészeti Klímaadaptációs Stratégia és az Alföldi térségekhez kapcsolódó Cselekvési Terv kidolgozását tűzte ki célul. A fórum szakmai és tudományos szervezetek, kormányzati, magán- és társadalmi szereplők együttműködésével kívánja elősegíteni az erdőgazdálkodás klímaváltozáshoz való alkalmazkodását. A készülő stratégia, és cselekvési terv célja iránymutatást adni az erdőgazdálkodóknak.

Ugyanezen újonnan létrejött Fórum fontos feladatait hangsúlyozta ki Luzsi József is, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vidékfejlesztésért felelős alelnöke. Lényeges, hogy az erdők egészségi állapotát ismerve próbáljunk rendszert felállítani úgy, hogy kézzelfogható eredmények születhessenek. A 20. század elején a homok megfogására telepítették az alföldi erdőket, amelyek ma már nem képesek lépést tartani a klímaváltozással. A jogszabályok és a támogatáspolitika eszközeivel gyors, célzott beavatkozásra van szükség. Az erdőtervezést rugalmasabbá kell tenni, hiszen az őshonos fajok sem ültethetők minden termőhelyre. Arra is felhívta a figyelmet, hogy még egy akácos is összetettebb ökoszisztéma, mint pl. egy napraforgótábla, a lehullott lomb pedig érdemben segíti a talaj nedvességének megőrzését.

Dombóvári Dénes, a MEGOSZ elnöke hangsúlyozta, hogy az erdő jelentős társadalmi értéket képvisel, és hasznot jelent, fenntartásához pedig biztos finanszírozási háttérre van szükség. Rámutatott, hogy a sikertelen erdőfelújítás sokmilliós veszteséget jelent a magán erdőgazdálkodóknak. Az erdők rezilienciájának fokozása, a biodiverzitás megőrzése, valamint a társadalmi támogatottság megszerzése a fenntartható jövő záloga. A magán erdőgazdálkodók szorosabb összefogására, együttműködésére van szükség. Megköszönte az Agrárminisztérium hatékony intézkedését, amelynek nyomán rekordidő alatt megszületett az erdőszerkezet-átalakítást célzó pályázati felhívás.

Végül Jakab István a Magyar Országgyűlés alelnöke, az Erdészeti Albizottság elnökének beszéde következett, amelyben kiemelte, hogy az erdészektől nem kell félteni az erdőt.  A klíma megváltozott, ez tény. Ideológiai alapon erdőt fenntartani nem lehet, a hosszú távú fennmaradás feltétele a szakmai alapokra épített, gazdaságilag megalapozott haszonvétel is. A témáról minden érintettnek érdemi, tényeken és tapasztalaton alapuló párbeszédet kell folytatnia, az erdészek körében pedig erős szakmai összefogásra van szükség. A klímaváltozás hatásai nem tesznek különbséget magán- és állami erdők között. Mindenütt érvényesíteni kell a szakmai minimumot és a bevált gyakorlatokat.

A program második blokkjában terepi bemutatóra került sor: három erdőrészletet tekinthettek meg a résztvevők. Az állomások az Aero Hotel és Étterem szomszédságában helyezkedtek el, így a kijutás gyorsan és zökkenőmentesen zajlott.

Elsőként a környéken tevékenykedő magán erdőgazdálkodó, Szabó Tibor József erdőmérnök gazdálkodása alatt álló területet tekintette meg a csoport (Jakabszállás 81 B, K, O). Itt korábban erdeifenyves állomány állt, az erdőszerkezet-átalakítás 2019-ben történt meg szürke nyárasra – nemes nyár, mezei és tatár juhar, valamint mezei szil elegyfafajokkal. Főleg a magasabban fekvő részeken kiterjedt állománypusztulást figyelhető meg, így a cca. 7 hektáros erdőrészletből 2,5–3 hektáron már sajnos döntően elhalt faegyedek találhatók. Akácos létesítése ezen a területen nem volt lehetséges, pedig nagyobb eséllyel maradt volna meg egy ilyen célállomány. Jelen körülmények között fafaj-diverzifikáció és nagyméretű szaporítóanyag alkalmazása kínálhat megoldást.

Az erdőgazdálkodó szerint a helyi erdőkben érdemes meghagyni a spontán betelepülő nyugati ostorfát, amely második lombkoronaszintet képezhet. Erős invazív tulajdonsága miatt viszont fokozottan figyelni kell arra, hogy ne terjedjen el. A legfontosabb cél a homok megkötése. A kultúrerdőkben a gyérítések elmaradása hiba volt, mert ha az megfelelően el van végezve, akkor ugyan kevesebb, de vastagabb törzsű, ellenállóbb egyedekből álló erdő alakítható ki. Az ilyen erdőkben a következő időszakban indokolt az állományok irányított felnyitása, valamint a lombos fafajok esetén a megjelenő természetes sarjak megőrzése. A beavatkozások hatását 2–3 év elteltével, standardizált visszamérésekkel (záródás-, mortalitás-, növedék- és egészségi állapotfelmérés) célszerű értékelni, és az eredmények alapján finomhangolni az erdőnevelési eljárásokat.

A második állomás egy rendezetlen gazdálkodási viszonyú erdő volt (Jakabszállás 42 D, G, H), amelyet a Fanyarka Kft ügyvezetője, Sipos István mutatott be. Ezek eredendően hazai nyáras és erdeifenyves célállományok, de jelenleg nagy része elhalt, a terület fekvő és álló holtfával van tele. Más fafajok is pusztulásnak indultak, melyek helyén legfeljebb nyugati ostorfa és bálványfa verődött fel itt-ott. A rendezetlen erdők országos problémát jelentenek, ezen a vidéken pedig kimondottan jellemzőek. Bács- Kiskun Vármegyében az erdőterületek több, mint fele magán kézben van, és ennek 1/3-a sajnos rendezetlen gazdálkodási viszonyú. Mivel nincs bejegyzett erdőgazdálkodó, bennük erdőgazdálkodást nem végeznek, ráadásul e félig (vagy teljesen) kipusztult állományok állapotromlása gyors, rendkívül tűzveszélyesek. A klímavédelem szempontjából sem kedvező az állapotuk, mivel bennük szénmegkötés elmarad, a korhadó fa inkább CO₂-t bocsát ki. Ez a Homokhátságon különösen kockázatos: a szárazodás és a homokmozgás miatt a víz- és talajvédelem sem valósul meg megfelelően. A probléma sürgető megoldást kíván, ami a gazdasági küszöb alatti erdőkre, s végső soron az általuk nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatásra adott támogatás lehetne.

Végül egy állami erdőterületet tekinthettük meg, amely a KEFAG Zrt kezelésében áll (Jakabszállás 10 I, H). Sulyok Ferenc vezérigazgató röviden beszélt az erdőgazdaságról: a KEFAG Zrt. 60 ezer hektár erdőt kezel, amelyet tavaly több, mint 3000 hektáron ért erdőkár: elsősorban aszálykár, valamint a kórokozók, rovarok által okozott károk, tűzkárok. Szakmai álláspontjuk szerint nem indokolt erőltetni a termőhelyi adottságoknak nem megfelelő faj- és technológiaválasztást, a döntéseket a helyi vízháztartás, talaj- és mikrorelief viszonyok kell, hogy meghatározzák. Ugyanakkor – a magánerdők nagy részében tapasztalható óvatossággal szemben – a fenyővel való gazdálkodást bizonyos termőhelyeken továbbra is megfelelő opciónak tartják. Ezt egyrészt a gyakorlati tapasztalatok, másrészt a bugaci fűrészüzem folyamatos alapanyag-ellátási igénye támasztja alá.

Kaczvinszki Tamás a Bugaci Erdészet műszaki vezetője a konkrét erdőterületről nyújtott részletes szakmai információt: olyan múlt évi fenyőtelepítést figyelhettünk meg, ahol alkalmazzák a rozsvetés régi technológiáját, hogy a kalászos növény megvédje a homokveréstől csemetéket, illetve árnyékolja is őket. A szaporítóanyag minősége kulcskérdés, ezért saját csemetekertjükben, bolgár és szerb származású magból nevelik a csemetéket. A felújítás során igyekeznek meghagyni a sarjakat, illetve talajvédelmi szempontból próbálkoznak a forgatás nélküli talajelőkészítéssel. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban a KEFAG Zrt. is a jogszabályi változásokat tartja kívánatosnak, például indokolt esetben nem kellene olyan záródást várni, mint a jelenlegi előírás, illetve egyéb alternatív fafajokat alkalmazásával is célszerű lenne próbálkozni.

A terepi bemutatót követően a konferencia helyszínére tértek vissza a résztvevők, ahol az ebéd elfogyasztása utána a meghirdetett előadásokra került sor.

Az előadók az éghajlatváltozás erdészeti, természetvédelmi és vízügyi vonatkozásait több nézőpontból is megvilágították.

Dr. Borovics Attila, az Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatója, „Új fafajok hasznosítása szárazsági erdőhatáron” című prezentációjában beszélt a klímadaptáció erdészeti lehetőségeiről. Az Alföld szárazodó feltételei mellett a korábban alkalmazott fafajok nem mindenhol jelentenek megoldást. Ezért új, idegenhonos (helyettesítő) fafajokat kell bevonni, az eddig tapasztalatokat is hasznosítva. Hangsúlyozta, hogy a gyorsan változó környezeti feltételek azonnali cselekvést igényelnek, még akkor is, ha egyes beavatkozások később hibásnak bizonyulnak – ezekből is lehet tanulni.

Hangsúlyozta, lényeges, hogy – kellő óvatossággal – csak ott használjuk ezeket a fajokat, ahol jelenleg nincs őshonos alternatíva. Nagyon fontos az inváziós képesség vizsgálata. Jó példa erre a nyugati ostorfa, amely erősen invazív fajaj, tehát alkalmazása esetén, először meg kell találni a megfelelő technológiát, amellyel valóban korlátozni tudjuk terjedését.

Az Alföldön várható klímához már most hasonló klímájú területeket érdemes tanulmányozni a lehetséges új fafajok tekintetében. Patagóniában például 400 milliméter csapadék mellett, vulkáni hamuban gyönyörű sárga fenyő (Pinus ponderosa) állományok élnek, ezek valószínűleg jobban éreznék magukat nálunk, mint az észak-amerikai élőhelyről származók. Az eddigi hazai tapasztalatok újraértékelése során több méltatlanul mellőzött fafaj alkalmazására is kaphattunk javaslatokat: fehér eper, közönséges dió, virágos kőris, mezei juhar, japán akác, rezgő nyár, stb. Külön kiemelt, jó példa a török mogyoró, amely erdőállomány alkotóként is megállja a helyét.

A következő előadó Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója volt. Részletesen bemutatta az Alföld és a Nyírségi Homokhátság vízpótlására kidolgozott terveket. Bevezetőjében elmondta, hogy az elmúlt öt évben országos átlagban 320 milliméteres csapadékhiány halmozódott fel. A folyók vízhozama egyre szélsőségesebb: az elmúlt 20 évben megszaporodtak a rekordméretű árvizek. A Tiszán Csongrádnál a mért legnagyobb vízszintkülönbség ma már 14 méter, szemben a korábbi mintegy 5 méterrel. A folyamatot globális és helyi tényezők egyaránt erősítik: a rövid idő alatt lezúduló, nagy intenzitású csapadék, és a leszűkült hullámterek, illetve a benőtt medrek által előidézett medermélyülés. Az Alföld vízpótlását a vízelosztó hálózat bővítése és a vízvisszatartás erősítése szolgálja: több vizet kell a térségbe juttatni, és helyben tartani. A Homokhátság hidrometeorológiai helyzete tartós csapadékhiánnyal jellemezhető: a 30 éves országos átlag 568 mm, az elmúlt 12 hónap 441 mm, a görgetett csapadékhiány -320 mm. A talajvízkészletek klímaváltozás miatti veszélyeztetettsége szerint a Duna–Tisza közi homokhátság fokozottan veszélyeztetett (jelentős vízhiány). Vízgazdálkodási problémái közt kiemelt a vízmegtartó képesség csökkenése és a fedőrétegek–vízzáró rétegek hatása. A vízpótlás céljai a vízkészlet, talajnedvesség, talajvíz pótlása, kulcseszköz a beszivárogtatás és a vízvisszatartás. A talajvízkészlet helyreállítása akár 30 évet is igénybe vehet, és jelentős vízvisszatartó és -pótló beruházásokra van szükség. E tervek már elkészültek és a munka egy része el is kezdődött.

A kialakult helyzethez az emberi tevékenység is hozzájárult, hiszen jelentős a vízfelhasználás. A növekvő igény miatt egyre mélyebb kutak készülnek – ráadásul sokszor szakszerűtlenül- amelyek gyakran áttörik a szendvics-szerűen egymás fölött fekvő vízzáró rétegeket. A nem megfelelő kivitelezés esetén pedig ez elősegíti a víz mélyebb rétegekbe történő elszivárgását.

A harmadiként Ugró Sándor a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója tartotta meg előadását. A Homokhátság Magyarország egyik legérzékenyebb ökológiai térsége, tartós vízhiánnyal és drasztikusan süllyedő talajvízszintekkel (helyenként 6–10 m).
A vízhiány természeti és emberi okok együttes következménye, az erdőpusztulás a klímaváltozás, az intenzív mezőgazdaság és az ökológiai sérülések eredője. A biodiverzitás csökken, a táj a sztyeppesedés, elsivatagosodás felé tolódik, az inváziós fajok terjednek, az őshonosak pedig visszaszorulnak. Azonnali, mindent megoldó válasz sajnos nincs, összefogásra és rendszerszintű gondolkodásra van szükség! A vízmegtartó és tájrehabilitációs módszerek, a belvizek tározása és a felszíni vizek pótlása (pl. Duna/Tisza bevezetése) kulcseszközök.
Erdőgazdálkodásban természetközelibb, őshonos fajokra alapozott gyakorlat, cserjések védelme, gyepesítés és extenzív legeltetés lehetnek célravezetők.

A KAP Stratégiai Terv keretei között 64 milliárd forint áll rendelkezésre új erdők és iparifa-ültetvények létesítésére, ápolására és kiegészítő beruházásokra.
Az EU új Erdőstratégiája a természetes és őshonos erdők védelmét, helyreállítását és a fenntartható gazdálkodást ösztönzi 2030-ig. Dél-Európában pl. a 2–8 méteres, zárt cserjések (macchia/maquis) több rendszerben erdőnek minősülnek, ez hazai jogértelmezésben is megfontolandó, tehát át kell gondolni az erdő fogalmát, még akkor is, ha szigorúan véve szakmailag ellentmondásos. Javasolja, hogy az erdei állományalkotó fajok jegyzékének cserjefajokkal való bővítését és az alacsony záródású gyep- és cserjetársulások védelmét.

A rendezvény utolsó részében meghirdetett fórum keretében a meghívott szervezetek és a jelenlévők mondhatták el véleményüket. A programpont nyitásaként Dr. Somogyi Norbert, a Szegedi Tudományegyetem oktatója „Klímaváltozás és mezőgazdaság az arid területeken” előadását hallhattunk, aki tehát az agrárium szempontjából közelítette meg a témát. Megoldásként az agrárerdészetet emelte ki, amely a szélsőséges víz- és hőstressz enyhítésében komplex választ ad. A válasz két pillére: a termesztéstechnológia fejlesztése és a biológiai alapok erősítése. Utóbbinál kulcs a szárazságtűrésre irányuló nemesítés: széles genetikai háttér, megbízható fenotipizálás, nagy szelekciós nyomás és nagy áteresztőképességű nemesítési rendszer szükséges, valamint alternatív növényfajok bevonása.
A termesztéstechnológiában elsődleges cél a talaj vízkészletének megóvása és vízbefogadó-képességének javítása, azaz a tömörödött rétegtől mentes állapot, kevesebb menetes talajművelés és talajtakarás. Szintén kiemelt néhány olyan- korábbi előadásokban már említett – fafajt, amelynek alkalmazása megfontolandó lenne az alföldi területeken.

A fórum további részén felszólalt többek közt Sulyok Ferenc, de most, mint a FAGOSZ elnöke. Az erdőpusztulás következtében rövid idő alatt nagy volumenű, döntően fenyő faanyag jelenik meg a piacon, ezt kell feldolgozni, amelynek kezeléséhez az elsődleges feldolgozókapacitások és a logisztikai–raktározási háttér gyors bővítése szükséges. Az ágazat versenyképességének erősítéséhez az élelmiszeriparban alkalmazottakhoz hasonló, kiszámítható beruházási és technológiafejlesztési támogatási konstrukciók indokoltak. Mindez azért kulcskérdés, mert a faanyag értékesítése az erdőgazdálkodók elsődleges bevételi forrása, a feldolgozóipar teljesítménye tehát közvetve meghatározza az erdőgazdálkodói jövedelmezőséget.

Dobrovitz Attila, az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács képviseletében kiemelte, hogy érdemes lenne a túlélő egyedeket vizsgálni, és ezeket szaporítóanyagként felhasználni.  Az ehhez kapcsolódó munkában, tesztelésben a terméktanács felajánlotta segítségét.

Raisz Árpád az Alföldi Erdőkért Egyesület titkára felvetette, hogy meg kéne próbálni az erdőfelújítási határidőket kitolni, ahol indokolt, mert a jelenlegi körülmények közt az előírt két év nagyon kevés a megfelelő felújítás elvégzéséhez.

Dombóvári Dénes, a MEGOSZ elnöke kiemelte, az erdő nemcsak gazdasági, hanem társadalmi értéket is képviselnek, fenntartásuknak biztosítása közös érdek. Hosszú távon a rugalmasabb jogszabályok és a vízpótlás biztosítása elengedhetetlen.

Helyi erdőgazdálkodó is megosztotta az általa alkalmazott gyakorlatot a közönséggel, melyben kiemelte a szén visszajuttatásának jelentőségét a talajba.

Luzsi József zárszóként hangsúlyozta, hogy a jogszabály módosítás a leggyorsabban „kivitelezhető” segítség, az erdőtervezés, az erdőtervezés rugalmasabbá tétele pedig kulcsfontosságú a változó termőhelyi és klimatikus viszonyokhoz való alkalmazkodásban.

Minden felszólaló egyetértett abban, hogy a klímaváltozás hatásainak kezeléséhez gyors, szakmailag megalapozott és rugalmas döntésekre, valamint a magán és állami erdőgazdálkodók összefogására van szükség. A MEGOSZ továbbra is aktívan képviseli a magán erdőtulajdonosok és gazdálkodók érdekeit ezekben a folyamatokban. A rendezvényen elhangzottak pedig remélhetőleg hozzásegítik az ágazatot a Cselekvési Terv mielőbbi elkészítéséhez.

A MEGOSZ ezúton is köszönetét fejezi ki a Fanyarka Kft-nek és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának a szervezésben nyújtott segítségért és együttműködésért.

A rendezvény a CLIMAFORCEELIFE projekt (LIFE19 CCA/SK/001276) keretében az Európai Unió LIFE Éghajlat-politika programjának, valamint az Agrárminisztérium támogatásával valósult meg.

A bemutatott erdőrészletekről készített drónfelvétel itt található:
https://drive.google.com/file/d/1T-LguWlcYF6SjQzJXxFwXwlXjw7xX2UQ/view?usp=drivesdk

Az elhangzott előadások az alábbi címekre kattintva érhetők el:

Klímaváltozás és mezőgazdaság az arid területeken

Új fafajok hasznosítása szárazsági erdőhatárokon

Kiskunsági Nemzeti Park

A Homokhátságon tervezett vízgazdálkodási intézkedések

forrás: MEGOSZ

A fórum célja már nem csupán a problémafeltárás, hanem a gyakorlati megoldások közös kidolgozása annak érdekében, hogy erdeink a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai közepette is stabil, – divatos kifejezéssel élve – rezíliens ökoszisztémaként hosszú távon fennmaradjanak. A fórum célul tűzte ki egy Erdészeti Klímaadaptációs Stratégia (EKS) előkészítését, a lendületes működése pedig várhatóan lehetőséget teremt arra, hogy a tudomány, az igazgatás és gyakorlati élet szereplői a cél érdekében összefogjanak.

A közös munka keretei: platform, munkacsoportok, rugalmasság

A fórumot levezető Szalai Károly (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara) hangsúlyozta: az éghajlatváltozás kihívásai nem kezelhetők hagyományos eszközökkel. Egy olyan nyitott, rugalmas szakmai platform létrehozása szükséges, ahol a kutatási eredmények és a terepi tapasztalatok közvetlenül hasznosulhatnak.

Az Erdészeti Klímaadaptációs Fórum keretében munkacsoportok felállítására tett javaslatot, melyek a klímaváltozás erdőket érintő kihívásaira keresnek gyakorlati és stratégiai válaszokat, kialakítva végső soron az erdészeti ágazati klímaadaptációs stratégiát. A csoportok – az elképzelés szerint – többek között a különösen sérülékeny termőhelyeken álló erdők helyzetének rendezésével, a hosszabb távon sérülékeny erdőtípusokkal, az elemzési és monitorozási rendszerek fejlesztésével, az erdészeti vízgazdálkodással, a vadhatás csökkentésével, a gazdasági fenntarthatóság kérdéseivel, valamint a szükséges szabályozási feladatokkal foglalkoznak. A munkacsoportokban széles körű szakmai együttműködés valósulhat meg, a gyakorlati tapasztalatok és a tudományos ismeretek összehangolásával.

„Ökológiai katasztrófa” – erdőpusztulás és gazdasági következmények

Mocz András, az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára a megnyitójában rámutatott, hogy az erdők állapotának romlása európai szintű jelenség, amelynek fő oka az időjárás szélsőségesebbé válása és a talajok vízháztartásának romlása. A klímaváltozás hatásai a magyar erdőket sem kímélik: a tartós vízhiány miatt több állomány annyira legyengült, hogy megmentésük azonnali beavatkozást igényel.

Példaként a Délalföldi Erdőgazdaságot említette, ahol az erdeifenyő és a kocsányos tölgy pusztulása az erdőgazdaságnak erdőfelújítási kötelezettséget is keletkeztet. Hangsúlyozta, hogy a klímamodellek szerint a hazai termőhelyek néhány évtizeden belül akár alkalmatlanná is válhatnak a mai erdőtípusok számára, ezért az erdők megóvása kiemelt nemzeti feladat.

Tudományos válaszok és gyakorlati javaslatok

Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézet (SOE ERTI) főigazgatójának bevezető gondolatai szerint a klímaváltozás olyan sebességgel zajlik, hogy a természetes alkalmazkodási folyamatok önmagukban nem elegendőek. Aktív emberi beavatkozásra van szükség, amit egy iteratív, terepi kísérleteken alapuló tanulási folyamat hatékonyan támogathat. Előadásában széleskörű, több pontból álló javaslati csomagot ismertetett, amely többek között a genetikai diverzitás növelését, a szaporítóanyag-fejlesztést, a támogatott migráció alkalmazását és a vadállomány szabályozását is tartalmazza. A SOE ERTI ehhez olyan, már létező döntéstámogató rendszereket is kínál, mint például a SiteViewer és a TEMRE (Távérzékelésen alapuló Erdőállapot Monitorozó Rendszer).

A gyakorlat sokszor előrébb jár, mint a szabályozás

Az erdőgazdálkodók visszajelzései szerint az alkalmazkodás a mindennapi gyakorlatban már megkezdődött, nem mindig tudatos választásként, hanem a változásokra adott kényszerű válaszként. Ennek során a gazdák gyakran úgy érzik, a jogszabályi környezet és az adminisztratív akadályok hátráltatják őket.

Ripszám István (Mecsekerdő Zrt.) arról számolt be, hogy a Mecsekben kiszáradó bükkösök helyére – tekintettel a megváltozott és várhatóan még tovább változó klímára – mozaikosan elegyített állományokat telepítenek természetes felújítással. A hatékony és eredményes adaptáció érdekében sürgette a gyakorlati tudás rendszerezését és visszacsatolását a döntéshozók felé, különösen a támogatások tervezése során.

Több hozzászólás is rávilágított a kisparcellás erdőgazdálkodás nehézségeire: a lassú ügyintézés, a célzott tanácsadás hiánya és a nem kellően motiváló támogatási rendszer miatt sokan elbizonytalanodnak. Dombóvári Dénes és Ódor József a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) részéről világos és kiszámítható kompenzációs rendszer kialakítását sürgette, különösen a magánerdők esetében. A felmerülő erdőfenntartási tevékenységek végrehajtására reálisan akkor lehet számítani, ha azok gazdasági fenntarthatósága biztosított, azaz az erdőgazdálkodás kompenzációkkal kiegészített bevételei fedezetet biztosítanak a felmerülő költségekre és a folyamatban résztvevők megélhetésére.

A prioritási sorban élen az Alföld

Az Alföldi Erdőkért Egyesület képviseletében Raisz Árpád hangsúlyozta, hogy kerülni kell a párhuzamos munkát, és erősíteni kell az együttműködést, különösen a helyi kezdeményezések országos szintű becsatornázásával. Felhívta a figyelmet a túltartott nagyvadállomány súlyos problémájára, amely – minden technológiai erőfeszítés ellenére – komolyan veszélyezteti az erdősítések sikerét.

Oktatás, szemléletformálás, társadalmi elfogadottság

A fórumon elhangzottak alapján világossá vált: az erdők jövője nemcsak a szakemberek ügye. A társadalmi támogatás elnyeréséhez és az átállás erőforrásigényének elfogadtatásához célzott kommunikációra, oktatásra és szemléletformálásra van szükség. A SOE ehhez tudásbázist és oktatási kapacitást kínál, a FAGOSZ hírportálja (FATÁJ) és az Országos Erdészeti Egyesület pedig a különféle szakosztályai tudásának koordinált összefogásával tudna szakmai támogatást nyújtani a fórum munkájához.

Közös stratégia – közös felelősség

A fórumon a NAK bemutatta a készülő EKS – egy lehetséges – tartalmi vázát, amely a 2016-os Nemzeti Erdőstratégiát kiegészítve nyújthat iránymutatást a gyakorlati erdőgazdálkodóknak. Ennek során elhangzott: a stratégia nem lehet kizárólag elméleti eszmefuttatás, csak akkor lesz hatékony, ha valódi, működő – helyi szinten is értelmezhető – válaszokat kínál minden erdőgazdálkodó számára.

Luzsi József, a NAK alelnöke hangsúlyozta, hogy az erdőgazdálkodás jövője közös ügy, amelyben minden szereplőnek kompromisszumkészséget kell tanúsítania. Felhívta a figyelmet arra, hogy a természet változásaihoz kell alkalmazkodni, nem pedig merev szabályokhoz, ezért rugalmasabb jogszabályokra és üzemtervezésre van szükség. Kiemelte, hogy a klímaváltozás miatt pusztuló erdők felújítása nem lehet kizárólag a magánerdő-gazdálkodók terhe, ehhez állami támogatás kell.

Végül – az esemény zárásaként – mindenkit együttműködésre, alázatra és gyakorlati megoldások keresésére buzdított, hogy olyan klímaadaptációs terv szülessen, amely a magyar erdők javát szolgálja.

Az irány egyértelmű: alkalmazkodni kell, és ezt csak közösen lehet. A fórumon elindult közös gondolkodás megalapozhatja azt a szakmai együttműködést, amely biztosítja, hogy a magyar erdők a jövőben is betölthessék klímavédelmi és ökoszisztéma-szolgáltató szerepüket – immár az új kihívásokhoz igazodva, megerősödve.

forrás: NAK Erdészet

Mocz András, az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára az ülésen rávilágított, hogy az erdők állapotának általános romlása Európai jelenség, amelynek oka elsődlegesen az időjárási viszonyok jelentős megváltozása és ennek következtében az erdei talajok vízgazdálkodásának negatív irányú változása. A klímaváltozás negatív hatásai a magyar erdőket sem kíméli, a több éve tartó vízhiány miatt már annyira legyengült több erdőállományunk is, hogy megmentésük azonnali beavatkozásokat igényel.

A klímaváltozás hatásai jelentősen érződnek a hazai erdőállományokon. Példaként említette a DALERD Zrt-t, ahol elsősorban az erdei fenyő és a kocsányos tölgyesek pusztulása fedezhető fel. Az elpusztult állomány vonatkozásában az erdőgazdaságnak erdőfelújítási kötelezettsége keletkezik, ahol gondoskodniuk kell az új erdőről.

Az erdészeti klímakutatók előrejelzései alapján a hazai termőhelyi viszonyok néhány évtizeden belül olyan mértékben megváltozhatnak, hogy azok a jelenlegi erdőknek vagy általában a fás vegetációknak már nem biztosítanak életlehetőséget. Az erdők, mint kiemelt nemzeti kincsünk megmentésére is kellő figyelmet kell tehát fordítani – tette hozzá.

Az Agrárminisztérium Erdőkért és Földügyekért Felelős Államtitkárságának irányításával, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szervezésében létrejött fórum a szakmai és tudományos szervezetek, az állami- és magánszereplők, illetve a társadalmi szervezetek közreműködésével az erdőgazdálkodás klímaváltozáshoz való alkalmazkodását kívánja elősegíteni. Mocz András kiemelte, hogy vannak már kutatási hátterek, vannak adatok, vannak nemzetközi jó gyakorlatok, amiket szintén értékelni kell. A NAK koordinálásával tematikus munkacsoportok formájában kerülnek majd feldolgozásra a legfontosabb kérdések. A SOE ERTI iteraktív, gyakorlati/terepi alapú tanulási folyamatot javasolt. A WWF az indirekt társadalmi hasznok és a természetes alkalmazkodási folyamatok szerepére hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva az adaptáció fokozatosságát, alázatosságát és helyspecifikusságát. Az Agrárminisztérium Természetvédelemért felelős Helyettes Államtitkárságának képviselője a természetes szukcessziós folyamatok figyelembevételét kérte az alkalmazkodási tervezés során.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a legtöbb esetben van lehetőség az erdők alkalmazkodó-képességének javítására. Kulcsfontosságú lehet az erdők természetességi állapotának helyreállítása, vagy olyan faállományok kialakítása, amelyek a megváltozott klimatikus viszonyok mellett várhatóan nem pusztulnak ki és képesek az erdei életközösségek életfeltételeit fenntartani.

forrás: AM Sajtóiroda