Hubai Imre a Környén tartott eseményen kiemelte, hogy a méhészet gazdasági és társadalmi szerepe túlmutat az agráriumon: hozzájárul a vidék népességmegtartó erejéhez és az egészséges élelmiszer-ellátáshoz is. Egyebek mellett ezért is prioritás az ágazat támogatása.

Kifejtette, hogy a Közös Agrárpolitikán belül méhészeti ágazatra támogatásként évi 3,12 milliárd forintnyi keret áll rendelkezésre 2023. január 1-jétől 2027. december 31-éig. Ez 5 év alatt 15,6 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást jelent a szektor számára.

Emlékeztetett, hogy az Európai Unióban elsőként Magyarország vezetett be méhek után járó állatjóléti támogatást. Ezen felhívásra idén tavasszal több mint 5100 forráskérelem érkezett a gazdálkodóktól, amelyekben összesen több mint 510 ezer méhcsaládra igényeltek támogatást. Az összes igény egy évre vetítve eléri az 5,8 milliárd forintot. A tárca a méhészek helyzetére és igényeire tekintettel, a források átcsoportosításának köszönhetően minden formailag megfelelő és a szükséges követelményeket betartó gazdálkodó forráskérelmét támogatja. Az öt éves időszakot felölő kezdeményezés alatt összesen 29,3 milliárd forinthoz juthatnak az ágazat szereplői – tette hozzá.

Az államtitkár szerint az ágazatban különösen nagy szükség van minden elérhető forrásra, hiszen a télen nagy veszteségek voltak: a tavaly ősszel betelelt méhcsaládok csaknem fele tavaszra elpusztult. Mivel Európa-szerte nagy volt a téli pusztulás, az agrártárca jelezte a problémát az Európai Bizottságnak – mondta. Majd Hubai Imre aláhúzta: az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettel folyamatosan együttműködés zajlik annak érdekében, hogy a szektor szereplői ezeket a nehéz időket átvészeljék.

Kitért arra is, hogy a Környén átadott tanösvény a Közös Agrárpolitika Méhészeti ágazat támogatása jogcímének forrásából valósult meg, amely a kormány döntésének is köszönhetően került be a támogatási rendszerbe. A tanösvény 10 interaktív állomása lehetőséget nyújt arra, hogy minél többen megismerjék a beporzók, közülük is kiemelten a mézelő méhek munkáját, ami nélkülözhetetlen az életünkben.

forrás: AM Sajtóiroda

A méhekkel nap, mint nap találkoznak az emberek, de a természetben betöltött szerepükre, védelmükre kevesen gondolnak.

Az OMME 2024. április 30-án, a Méhek napja alkalmából három bemutató kaptárt adományozott az OEE részére, melyet a környezeti nevelési programjain tud használni. A kaptárak mindegyike tartalmaz tíz darab bemutató keretet. A bemutató kereteken látható a méhek egyedfejlődése petétől a nyitott, majd fedett fiasításon át, a kifejlett méhekig (munkásméh, méhanya, here), illetve a nektár, a fedett méz, a virágpor és egyéb érdekességek.

Büszkeséggel tölti el a magyar méhészeket az a tény, hogy a világon elsőként (1994-ben) hívták fel a beporzók, azon belül a mézelő méhek védelmére a figyelmet egy róluk szóló tematikus nap létrehozásával. Azóta, a világ minden országában elterjedt a beporzók védelmének hangsúlyozása, sőt, az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) május 20-át a Méhek Világnapjának nyilvánította 2017-ben!

A fenntarthatóság és a fajgazdagság érdekében a hazai erdőkezelés számos olyan pozitív példát mutatott az elmúlt időszakban, ahol a méhek és más beporzó rovarok életlehetőségei javulhattak.

A rovarvilág szegényedése, ezen belül a méhek számának folyamatos csökkenése sajnos régóta tartó folyamat. A méhek legfontosabb ökológiai feladata és funkciója a növények és fák beporzása, ezzel járulnak hozzá a növényvilág és végső soron a földi élet fenntartásához.

Az egészséges erdei ökoszisztémának feltétele és fontos eleme a méhek jelenléte. A környezetszennyezés, az intenzív mezőgazdaság, a peszticidek használata és az invazív fajok számottevően csökkentik a vadon élő méhfajok és a háziméhek egyedszámát is.

Az adományozást megelőzően került sor az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács együttműködési megállapodásának megkötésére, az Erdészeti Információs Központban.

Forrás: OEE

– Jól teleltek a méhállományok, betegség sem tizedelte őket, és tavasszal úgy alakult az időjárás, ahogyan az a méhészek forgatókönyvében szerepelt. Hosszú idő után az idei volt az első olyan év, amikor a fagy nem károsította az akácot, teljes volt a virágzás. Rengeteg akácmézet pergettünk, aminek különösen örültünk, hiszen ez a legkelendőbb a hazai és a külföldi piacokon is. A Dunántúl déli részén, főleg a Zselicben a hárs is nagyon jól virágzott. Intő jel volt azonban a repce igen gyenge virágzása – kezdi az év értékelését Király László, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Hajdú-Bihar megyei elnöke, aki hozzáfűzi még, hogy még májusban is minden megvolt a mennyiségében és minőségében is kiváló mézterméshez. Igaz, száraz volt a tél és a tavasz is, emiatt tudtak csak kevés repcemézet pergetni, de remélték, Medárd meghozza az esőt. Nemhogy nem hozta meg, hanem az egész nyár rendkívül aszályos volt. Ennek következtében – mondja Király László – vadvirág sehol sem volt, a mi vidékünkön csupán a gazdasági növények jöhettek számításba. Igaz, a kukoricavirág nem ad mézet, viszont a virágpor miatt nagyon jelentős. Ez a takarmánynövény gyakorlatilag alig hozott termést. A napraforgó valamivel jobb volt, de a múlt esztendőkben megszokott nagy, lapostányárnyi virágok helyett az idén csupán befőttesüveg-fedőnyi volt az olajos növény virága. A facélia, a mézelőfű is gyengén virágzott.

Így összességében az akácmézből sok lett, a vegyes virágmézből gyenge-közepes mennyiséget, míg a napraforgóból, repcéből keveset tudtak pergetni a méhészek.

Mézkirálynő és mézlovagrend

A már említett aszályprobléma mellett azonban van sokkal súlyosabb gond is, aminek egyelőre sem az okát, sem a megoldását nem látják a méhészek. – A hungarikumnak számító akácmézből nagyon sok van, szinte túlcsordulnak a hordóink, és a minősége is kiváló. Ennek ellenére nem kell senkinek, nem tudjuk eladni az akácmézet. Még kilogrammonként 1800 forintos áron sem. Tavaly 2 ezer 300 forint volt kilója. Miközben a boltokban most találkozhatunk 8 ezer forintért is akácmézzel. De ugyanúgy nem kell a vegyes virágméz, aminek kilóját 1100 forintért adnánk. Ezt az áruházláncok polcain 3500-4000 forintért kínálják. – részletezi a méhészek problémájának kereskedelmi oldalát Király László. (A kiskereskedelmi árak helytállóak, mi magunk is hasonló mézárakkal találkoztunk a szuper- és hipermarketekben – a szerk.)

Hogy a Nyugat-Európában, de akár világviszonylatban is a kiváló minőségéről ismert magyar akácméz iránt miért csappant meg drasztikusan a kereslet, arra csak következtetni tud a méhészszakma.

– A három legnagyobb felvásárlóország (Franciaország, Németország és Olaszország) a korábbi évek gyakorlatától eltérve valószínűleg most nem akar készletet felhalmozni, ezért csak kisebb mennyiségeket vásárol. De hogy a hazai fogyasztóknak az idén miért nem kell az akácméz, elképzelésünk sincs! Mint ahogy arról sem, hogy a vegyes virágméz iránt miért csappant meg a kereslet – ad hangot tanácstalanságának Hajdú-Bihar első számú méhésze, aki elmondja azt is, hogy a jó néhány évvel ezelőtti évenkénti és személyenkénti mézfogyasztás a fél kilóról 2021-re az egy kilóra növekedett. És emögött rengeteg munkája van a méhészeknek. Pénz híján önmaguk népszerűsítik az egyébként nagyon egészséges mézet, valamint annak fogyasztását. Létrehozták a mézlovagrendet, választanak mézkirálynőt, ezekhez kapcsolódóan társasági eseményeket tartanak, továbbá az óvodákban, iskolákban mézreggeliket rendeznek.

Se cukor, se akác, csak drága benzin

Király László a jelen időszak problémái után áttért a jövőt illető aggályaira. – Azért, mert a most eladhatatlannak tűnő mézkészletek miatt kevesebb a méhészek bevétele, félő, többen felhagynak a mezőgazdaság számára is nagyon fontos méhészkedéssel. Vagy ha nem is hagyják abba, csökkenhet az úgynevezett vándorméhészek száma, akik kaptáraik szállításával követik az országban például az akác- vagy a hársvirágzást. Óriásit emelkedett az üzemanyagok ára, amit már nem tudnak megfizetni. Mióta hatósági áras a méhek táplálásához elengedhetetlenül fontos cukor, szinte teljesen elfogyott a boltok polcairól. Vagy marad az úgynevezett méhészcukor, aminek ára kilogrammonként 500-600 forint.

Ha ezeket összevetjük a méz iránt visszaesett keresettel, nem csoda, hogy a méhészek aggódnak a megélhetésük miatt.

De térjünk vissza egy sajnálatos tendencia erejéig az akácmézhez! Energiaválság idejét éljük, és a fa, mint fűtőanyag felértékelődött. Az akácfa kiváló tűzifa, jól hasad és nyersen is jól ég. Lényegében most szabadon kivághatók az akácerdők. Félő, a következő években drasztikusan lecsökken a magyar méhészeknek a világhírnevet adó akácméz alapanyagát jelentő erdő nagysága – fejezte be gondolatait Király László.

forrás: HAON 12-09

A miniszter felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a beporzó rovarok szerepe kulcsfontosságú, hiszen hozzájárulnak a biológiai sokféleség megőrzéséhez, a klímaváltozás elleni küzdelemhez, valamint a mezőgazdasági termelés fenntartásához is. Méhek nélkül nincs élet a bolygón, ezért méhészeti ágazat nélkül nincs erős agrárium sem – tette hozzá.

Nagy István szerint itt az ideje annak, hogy uniós szinten kerüljön meghatározásra, hogy a növényvédőszer használat miatt maximálisan  mekkora lehet a mézelő méhcsaládok csökkenése. Hazánk a 7 %-ra történő mérséklést szeretné elérni, ugyanakkor a Bizottság 10 %-os célkitűzését is elfogadhatóak tartja. A javaslat kapcsán a miniszter elmondta, hogy minden olyan kezdeményezést támogat, amely a méhek számára a lehető legnagyobb védelmet biztosítja. A tárcavezető ugyanakkor fontosnak tartja azt is, hogy a növényvédő szerek engedélyezésekor álljanak rendelkezésre a gyakorlatban megvalósítható kísérletek. Kifejtette: együtt kell garantálni a méhek magas szintű védelmét és azt, hogy a biztonságosan használható növényvédő szerek szükség esetén a termelők rendelkezésére álljanak.

A miniszter arra is emlékeztetett, hogy hazánk kiemelt figyelmet fordít a méhészeti ágazat továbbfejlesztésére, ehhez igazította ugyanis az agrártárca az ösztönző rendszerét. A méhészek  méhcsaládonként 2000 forint támogatást igényelhettek. A tavalyi évben a koronavírus-járvány gazdasági hatásaink mérséklése érdekében az Agrárminisztérium egy 25 milliárd forint keretösszegű csomagot hirdetett, ebből az összegből pedig csaknem egymilliárd forint jutott a méhészek számára.

forrás: AM Sajtóiroda