Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású faépület ökológiailag fenntartható alternatívája a menekülttáborokban található műanyagból vagy acélból készült menedékhelyeknek.

A menekülttáborokban gyakran sátrakban és konténerekben nyújtanak menedéket, de a jövőben ezeket 21 négyzetméteres finn faépületekkel lehetne helyettesíteni a Tamperei Egyetem Seinäjoki Urban Laborja által a dél-ostrobotniai régió faipari vállalkozásaival közösen működtetett Kerake projektnek köszönhetően. Az Arbo menedékház 4-6 embernek nyújt ideiglenes szállást, és állandó lakhatás céljából is átalakítható.

Fenntartható megoldásokra van szükség, mivel a globális szén-dioxid-kibocsátás 39 százaléka az építőipari tevékenységből és az épületekből származik. A fa köztudottan ökológiai anyag, és a Kerake projekt kiindulópontja az alacsony szén-dioxid-kibocsátású építés előmozdítása volt. „A szén-dioxid lábnyom és különösen a saját kéznyom szempontjából a faépület a maga nemében külön osztályba tartozik a menedékként széles körben használt fémkonténerekhez képest” – mondja az épület tervezője, Mari-Sohvi Miettinen építész, a tamperei egyetem építészmérnöke.

Miettinen nyilatkozata a Virpi Palomäki projektmenedzser által az épület koncepciója alapján készített szénlábnyom-számításon és összehasonlításon alapul. A faépületeknek számos pozitív tulajdonsága van. Az alacsony szénlábnyom mellett példát mutatnak az erdők fenntartható használatára. „Megfelelően célzottan a faépület kiváló megoldást jelenthet a környezeti, gazdasági és társadalmi fenntarthatóság szempontjából, amikor válsághelyzetben és azt követően van szükség szálláshelyre” – mondja Miettinen.

Az Arbo menedékhely ára az anyagválasztástól és a berendezési tárgyaktól függően 3.000 és 15.000 euró között mozog.

Kiváló alkalmazkodóképesség

A táborban eltöltött hosszabb tartózkodás során egyre fontosabbá válnak az olyan tényezők, mint a biztonság, a magánélet, a tiszta víz és az élelem. Az iskoláztatás és a tanulmányok, a munkavégzés és a hatóságokkal való kapcsolattartás szintén figyelembe vehető.

Miettinen szerint a fából készült Arbo menedékházak egyik fő előnye az alkalmazkodóképességük. Az emberek éveket vagy akár évtizedeket is eltölthetnek a táborban, még akkor is, ha mind a menekültek, mind a tábor személyzete azt szeretné, ha a tartózkodás nem lenne állandó.

„A tanulmányok azt mutatják, hogy az emberek szívesen alakítják át a vészhelyzeti lakást az egyéni igényeiknek megfelelően, még akkor is, ha tudják, hogy a tartózkodás csak ideiglenes lesz, vagy ha a lakást nem úgy tervezték, hogy átalakítható legyen” – mondja Miettinen. Miettinen rámutat, hogy a fát viszonylag könnyű megmunkálni egyszerű szerszámokkal, ellentétben a menekülttáborokban széles körben használt fémkonténerekkel. A faépület új külső burkolatot vagy tornácot kaphat.

Ha a körülmények megváltoznak, a fából készült menedék vagy annak részei beépíthetők egy új, állandó lakásba. „A faszerkezetek érdekes lehetőségeket kínálnak ebben a tekintetben” – jegyzi meg Miettinen. Az újrafelhasználás még vonzóbb, ha figyelembe vesszük, hogy a hosszú élettartamú faépítményként a menedékház egész fennállása alatt szén-dioxid-tároló lesz.

A fa csökkenti a stressz-szintet

Miettinen tudja, hogy folyamatosan bővül a tudásunk arról, hogy a faanyagok hogyan hatnak az emberek egészségére és jólétére. A fát vonzó anyagként éljük meg. Tapintásra melegebbnek tűnik, mint például a fém vagy az üveg, és kellemes akusztikai tulajdonságokkal rendelkezik. Ezenkívül a fa egyenletesebben tartja a terek páratartalmát. ‘Kiderült, hogy a faanyagok pozitív hatással vannak a stressz-szintre és a koncentrációs képességre. Ez azt jelenti, hogy különösen alkalmas lehet olyan emberek otthonába, akik valamilyen konfliktus vagy katasztrófa miatt nagy szorongást és stresszt éltek át’ – töpreng Miettinen.

Az Arbo menedékházak elvileg bárhol használhatók, bár a fát pusztító rovarok korlátozhatják a trópusi régiókban a felhasználásuk lehetőségét. Hidegebb éghajlaton a menedékeket fűtéssel kell ellátni. A finn Afstor Oy cég kifejlesztett egy napkollektoros tűzhelyet az ételek elkészítéséhez. Ez olvasólámpák világítására és mobiltelefonok töltésére is használható. A tűzhelyeket már használják például Zambiában. „Az Egyenlítőtől távolabb azonban valószínűleg más energiaforrásokra is szükségünk lesz. Valóban fontos, hogy olyan főzési módszereket fejlesszünk ki és támogassunk, amelyek nem igénylik a helyben beszerzett fa elégetését’ – mondja Miettinen.

Másik fontos szempont a higiénia, amely a helyi kultúrák ismeretét igényli. A Kerake projekt olyan rendszert tanulmányozott, amelyet a finn DTS Finland vállalat fejlesztett ki, és amely a szennyvízhulladékot trágyává tudja alakítani, így támogatva a helyi élelmiszer termelést a válság sújtotta régiókban.

‘A menedékhely több változatát terveztük meg, száraz WC-vel vagy beltérben, vagy egy külön épületben a szabadban. Az árnyékszék elég nagy ahhoz, hogy egy zuhanykabin is elférjen benne. A keresztrétegelt faanyag [CLT] számára már léteznek olyan bevonatok, amelyek lehetővé teszik, hogy vizes helyiségekben is használható legyen. Az, hogy nem kell megosztozni az illemhelyeken vagy mosdókon, nagyon fontos, különösen a menekülttáborokban, valamint a nők és gyermekek biztonsága szempontjából” – mutat rá Miettinen.

Nem kell mindent előre eldönteni

A menekülttáborokban való élet, és így az Arbo menedékházak lakásként használata is problémákat vethet fel. Miettinen szerint a segítségre szorulók kevésbé lehetnek boldogok, ha kevés lehetőségük van arra, hogy befolyásolják a szállásukkal kapcsolatos dolgokat, és ha mindent eldöntöttek helyettük. „Fontos, hogy az emberek magukénak érezhessék a lakhatásukat, és beleszólásuk legyen a szállásukkal kapcsolatban, amint a helyzet lehetővé teszi” – jegyzi meg Miettinen.

Miettinen elmagyarázza, hogy a projektcsapat azt akarta, hogy az épület koncepciója „építészetileg magabiztos megjelenésű” legyen, hogy megkülönböztesse más lehetőségektől. A végső terv elkészítése mégsem volt teljesen egyszerű. Az egyik felmerült probléma az ablakok méretezése volt.

„Azt mondták nekünk, hogy a terv túl drágának tűnik, ami miatt az érdeklődők elutasíthatják. Interjút készítettünk egy menekültügyi dolgozóval is, aki megemlítette, hogy politikai okokból gyakran a szerényebb megjelenést részesítik előnyben’ – mondja Miettinen.

A biztonsági tényezőket is megemlítették.

„Kevésbé hivalkodóvá tettük a megjelenést, és a rejtett potenciálra és az alkalmazkodóképességre törekedtünk: később, amikor a válság már nem lesz annyira akut, nagyobb ablakokat és külső burkolatot lehet beépíteni” – magyarázza Miettinen.

A háborúk és válságok már korábban is hatással voltak az építészetre. A finnek jól ismerik a háború utáni újjáépítési időszakra tervezett nyeregtetős egycsaládos házakat az 1940-es évek végén. A kereslet ezekre a házakra nagyobb volt, mint a Puutalo Oy vállalat kapacitása.

Nincs verseny a sátrakkal

Miettinen úgy látja, hogy az Arbo menedékházban van kereskedelmi potenciál, bár a humanitárius szervezetek szempontjából ezek a kiváló minőségű finn termékek túl drágák lehetnek. „Korlátozott erőforrások mellett az emberek általában az alacsonyabb színvonalat részesítik előnyben, hogy minél több embernek tudjanak segíteni” – jegyzi meg Miettinen.

A finn vállalatoknak nehéz lehet megvetni a lábukat a nemzetközi piacon, és nehéz lehet elérni azokat a szereplőket, akik a termékeket eljuttathatják a vásárlókhoz. Ami a forgalmazást illeti, Miettinen úgy látja, hogy a szűk keresztmetszetet a jó kapcsolatok megtalálása és a rendkívül versenyképes piacon belüli helytállás jelenti.

„Fontos, hogy megtaláljuk e fából készült menedékházak legmegfelelőbb felhasználási módját: nem tudnak versenyezni például a sátrak árával és felállításának gyorsaságával. Az erdők fenntartható használatán alapuló kis épületek talán vonzóak lehetnek azoknak a szereplőknek, akik minden szempontból fenntartható megoldást szeretnének találni arra, hogy új otthont biztosítsanak azoknak, akik elvesztették az otthonukat” – mondja Miettinen.

Miettinen elmondja továbbá, hogy számos finn vállalat képes olyan épületek gyártására, mint az Arbo menedékházak, akár jelentős mennyiségben és szoros határidővel is.

„Végeredményben ez nagyon egyszerű termék. Az a fontos, hogy megértsük a menekültek elszállásolásának összetettségét, és kitaláljuk, hogyan tudnánk ebben segíteni’ – töpreng Miettinen.

Miettinen elmondja, hogy a projekt során összegyűjtött információkat koncepciótervként fogalmazták meg. A koncepció magában foglalja azt az elképzelést, hogy idővel a menedékhelyet a kívánt módon lehet alakítani, az építési technológia és a berendezési tárgyak tekintetében is.

„A koncepció még messze van a tényleges terméktől. A termékfejlesztésnek csak akkor lesz értelme, ha részletesebb információk állnak rendelkezésre a célországról és az ügyfél által elvárt színvonalról’ – mondja Miettinen.

Írta: Tero Karjalainen
angolra fordította: Heli Mäntyranta
forrás: forest.fi
(magyarul szerkesztette: MM)