A kutatómunka során négy hazai mezővédő erdősáv-létesítési projekt karbonmegkötési és pénzügyi eredményeit vizsgálták az EU új Carbon Removal and Carbon Farming (CRCF) szabályozása alapján. A cél az volt, hogy felmérjék: vajon a karbonpiaci bevételek mennyiben járulhatnak hozzá az ilyen jellegű agrárerdészeti megoldások szélesebb körű elterjedéséhez?

A publikált eredmények igazolják, hogy a mezővédő erdősávok nemcsak a talajvédelem és a mikroklíma javítása miatt fontosak, hanem klímamitigációs hatásaik is kiemelkedőek, és így karbonpiaci bevételi forrásként hosszú távú jövedelmet biztosíthatnak a gazdálkodóknak.

A díj külön értékét adja, hogy az elismerés a szerkesztőbizottság és a tudományos tanácsadó testület tagjainak szavazatai alapján született meg.

Az oklevelek ünnepélyes átadására a „Fogyasztói trendek és a fogyasztói bizalom az élelmiszer-gazdaságban” című Gazdálkodás tematikus konferencia keretében került sor a Debreceni Egyetem impozáns irodaépületében, ahol a cikk szerzőinek nevében a szakcikk utolsó szerzője, Dr. Keserű Zsolt osztályvezető vehette át a díjat.

Köszönjük az elismerést!

A publikáció a „TKP2021-NKTA-43 azonosítószámú ErdőLab” projekt keretében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (jogutód: Kulturális és Innovációs Minisztérium) Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a TKP2021-NKTA pályázati program finanszírozásában valósult meg.

A teljes tanulmány itt érhető el: https://doi.org/10.53079/GAZDALKODAS.69.2.t.pp_119-143

Forrás: SOE ERTI

A klímaváltozás hatásai nem kikerülhetők, így egyre fontosabb a termőföld-hasznosítás hosszútávon is fenntartható és jövedelmező megválasztása, a gazdálkodás környezeti és gazdasági szempontból is legjobb gyakorlatainak elterjedése. A csapadékviszonyok, az erózióveszély, a piaci és az input árak kiszámíthatatlanabbá válása változatosabb gazdálkodási szerkezet kialakítását teszi szükségessé, amelyben a fák és az erdők hosszútávon is kiszámítható hozzáadott értéket jelenthetnek minden gazdálkodó és a következő nemzedék számára.

A mezőgazdasági területen elérhetővé váló legfontosabb támogatási formák:

1) Az egyik legfontosabb pozitív újdonság a 2023-tól induló agrártámogatási rendszerben, hogy az agrár-erdészeti rendszerek által elfoglalt mezőgazdasági földterület immár egyértelműen nem esik ki a támogatható területből, így jogosult marad a közvetlen területalapú támogatásokra is. Ezen felül az agrár-ökológiai program elemeként, illetve tájelemként is számba vehető. Így tehát a megújított struktúrájú mezővédő fasor, mezővédő erdősáv vagy gyepen telepített faegyedek által elfoglalt terület is támogatott terület marad.

Az agrár-erdészeti rendszerek ösztönzése az új támogatási rendszerben a nem termelő mezőgazdasági beruházások között foglal helyet, a legegyszerűbb, egységköltséges támogatási formában. A beruházási költség egyszeri támogatása mellett további hét évig az ápolás és a mezőgazdasági jövedelempótlás is támogatható lesz, szintén egységköltség formában. A mezővédő fasor vagy erdősáv erózióvédelmi, szél vagy hófúvás elleni, vagy éppen a kedvezőbb mikroklíma kialakítás céljából a tábla vagy ültetvény szélére vagy azon belül, több sávban telepíthető. Élő víz vagy időszakos vízfolyás mentén telepítve egyúttal a kemikáliák bemosódása ellen is sikeresen védekezhet a gazdálkodó.

2) Az alacsony termőképességű mezőgazdasági művelésben álló területeknél időről időre felmerülő kérdés a megszokott hasznosítás fenntartása vagy annak megváltoztatása. Az egyik lehetséges földhasználati alternatíva az elmúlt közel 20 évben töretlen népszerűségnek örvendő erdősítés és fásítás, amelynek ösztönző támogatása folytatódik. A gazdálkodó szándékától és a terület adottságaitól függően a telepítés lehet kimondottan gazdasági célú, ún. „ipari célú” faültevény létesítés akác vagy nemesnyár állománnyal – ekkor a terület mezőgazdasági művelési ágban marad -, vagy hosszú távú földhasználat váltás erdőtelepítéssel. Utóbbi esetben a telepítési költségek mellett az 5-11 éves ápolás és a kieső mezőgazdasági jövedelem átalány jellegű pótlása is támogatott, minden támogatási elemet egységköltség alapon határoznak meg. Az erdőtelepítés vagy fásítás egyúttal a felszínborítás változatosabbá tételét is szolgálja.

Erdőgazdálkodás területén az új agrártámogatási rendszer 2023-tól a minőségi és tartamos erdőgazdálkodási gyakorlatokra irányuló, minden korábbinál színesebb, új és megújított ösztönző támogatási lehetőségeket kínál. A legfontosabb, fenntartható és minőségi erdőgazdálkodást segítő támogatási formák az alábbiak:

1) Az erdőgazdálkodás környezeti fenntarthatóságát szolgáló, nem termelő beruházások támogatása az erdők termelési potenciálját veszélyeztető hatások megelőzését (tűzpászták, víz-visszatartás, biotikus károk megelőzése), a károsodott erdőpotenciál helyreállítását (erdőfelújítás vagy pótlás), továbbá a felújítások klíma-adaptívabb megvalósítását (szerkezet-átalakítás vagy javított felújítás) szolgálják egyszerű, egységköltséges támogatási formában.

2) Az erdő-környezetvédelmi célprogramok esetében 2023-tól minden korábbinál változatosabb, 5-10 éven át támogatható, a jogszabályi és az erdőtervi előírásokon túli erdőgazdálkodási környezeti és klíma célú vállalásokat ösztönző kínálat áll rendelkezésre. Az erdő-környezetvédelmi vállalások az erdők klíma-ellenálló képességét és ökológiai változatosságát célzó legjobb erdőgazdálkodási gyakorlatainak elterjesztését célozzák. A támogatott erdőművelési gyakorlatok a gazdálkodó számára hosszú távra elősegítik az erdőállomány ellenálló-képességének megőrzését vagy javítását, így az erdővagyon értékállóságát, értéknövekedését. A legkülönbözőbb léptékű vállalások közül lehet választani: az erdőművelés üzemmódjának megváltoztatásától a folyamatos erdőszerkezet-átalakításon vagy javított felújításon és az idegenhonos fafajok visszaszorításán át az egészen kis léptékű, az adott erdőben megfelelő, modulárisan választható ökoszisztéma szolgáltatásokig.

3) A versenyképes erdőgazdálkodás beruházásainak támogatása, hiszen a hazai erdőkben a fenntartható gazdálkodás előírásai mellett megtermelődő fa- és egyéb erdei termékek gazdasági értéknövelése még nagyon sok rejtett tartalékkal rendelkezik. Újdonság, hogy 2023-tól közös cím alá kerülnek az ágazat teljes vertikumának versenyképességét ösztönző támogatások: az erdészeti szaporítóanyag előállítás (csemetekertek), az erdőgazdálkodás és a fafeldolgozás telephelyi és technológia fejlesztéseit is az agrártámogatások ösztönzik.

Az Agrárminisztérium bízik benne, hogy a számos régi és új lehetőség továbbra is segíti a hazai mező- és erdőgazdálkodási tevékenységek összehangolását, a gazdálkodók rövid és hosszú távú, a környezeti fenntarthatóságra és a gazdasági életképességre irányuló döntéseit.

forrás: AM Sajtóiroda