<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>Michael N. Evans &#8211; FATÁJ</title>
	<atom:link href="https://fataj.hu/cimke/michael-n-evans/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://fataj.hu</link>
	<description>Hírek az erdőgazdálkodásban, faiparban, bútoriparban, asztalosságban, fakereskedelemben, ...</description>
	<lastBuildDate>Wed, 03 Dec 2025 10:26:25 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=7.1</generator>

<image>
	<url>https://fataj.hu/wp-content/uploads/2021/06/cropped-favicon-32x32.png</url>
	<title>Michael N. Evans &#8211; FATÁJ</title>
	<link>https://fataj.hu</link>
	<width>32</width>
	<height>32</height>
</image> 
	<item>
		<title>Szénkibocsátó esőerdők</title>
		<link>https://fataj.hu/2025/12/szenkibocsato-esoerdok/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[fatajadmin]]></dc:creator>
		<pubDate>Wed, 03 Dec 2025 09:00:00 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Érdekességek]]></category>
		<category><![CDATA[Erdőgazdálkodás]]></category>
		<category><![CDATA[Környezeti ügyek]]></category>
		<category><![CDATA[Oktatás]]></category>
		<category><![CDATA[Adrienne Nicotra]]></category>
		<category><![CDATA[Andrew Ford]]></category>
		<category><![CDATA[Ausztrália]]></category>
		<category><![CDATA[David Bauman]]></category>
		<category><![CDATA[éghajlatváltozás]]></category>
		<category><![CDATA[esőerdő]]></category>
		<category><![CDATA[Hannah Carle]]></category>
		<category><![CDATA[Helen Murphy]]></category>
		<category><![CDATA[Ingrid Coughlin]]></category>
		<category><![CDATA[klímaváltozás]]></category>
		<category><![CDATA[Matthew Bradford]]></category>
		<category><![CDATA[Michael N. Evans]]></category>
		<category><![CDATA[Nature]]></category>
		<category><![CDATA[Oliver Binks]]></category>
		<category><![CDATA[Patrick Meir]]></category>
		<category><![CDATA[Queensland]]></category>
		<category><![CDATA[szénkibocsátó esőerdők]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://fataj.hu/?p=86747</guid>

					<description><![CDATA[Ausztrália trópusi esőerdei a világon elsőként több szenet bocsátanak ki, mint amennyit elnyelnek – derült ki egy tanulmányból,&#8230;]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<p class="wp-block-paragraph"><strong>Ausztrália trópusi esőerdei a világon elsőként több szenet bocsátanak ki, mint amennyit elnyelnek – derült ki egy tanulmányból, amely az éghajlatváltozáshoz köti ezt a tendenciát.</strong></p>



<figure class="wp-block-image size-large"><img decoding="async" src="https://ichef.bbci.co.uk/news/1024/cpsprodpb/410a/live/74c89260-aa51-11f0-bee7-c3688d7175cc.jpg.webp" alt=""/></figure>



<p class="wp-block-paragraph">Az esőerdőket általában úgynevezett „szénelnyelőknek” tekintik, mivel több szenet nyelnek el, mint amennyit kibocsátanak: az új fák ellensúlyozzák az elhaltakból felszabaduló szenet – írja a <a href="https://www.bbc.com/news/articles/cjd05mdz9pdo" target="_blank" rel="noreferrer noopener">BBC</a>.</p>



<p class="wp-block-paragraph">Egy Queensland erdeiből származó adatokat vizsgáló tanulmány azonban megállapította, hogy a szélsőséges hőmérsékletek miatt több fa pusztul el, mint amennyi meg tud újulni.</p>



<p class="wp-block-paragraph">A tanulmány vezető szerzője – amely a <em>Nature</em> tudományos folyóiratban jelent meg – azt mondta, hogy az eredmények jelentős következményekkel járnak a globális kibocsátáscsökkentési célokra. Ezek ugyanis részben azon alapulnak, hogy az olyan ökoszisztémák, mint az esőerdők, mennyi szenet képesek elnyelni.</p>



<figure class="wp-block-image" id="attachment_438055"><img decoding="async" src="https://magyarmezogazdasag.hu/app/uploads/2025/11/erdo_ausztralia_pixa.jpg" alt="erdő" class="wp-image-438055"/><figcaption class="wp-element-caption">Illusztráció Fotó: <a href="https://pixabay.com/users/pen_ash-5526837/?utm_source=link-attribution&amp;utm_medium=referral&amp;utm_campaign=image&amp;utm_content=8205773">Penny</a>, <a href="https://pixabay.com//?utm_source=link-attribution&amp;utm_medium=referral&amp;utm_campaign=image&amp;utm_content=8205773">Pixabay</a></figcaption></figure>



<p class="wp-block-paragraph">„A jelenlegi modellek túlbecsülhetik a trópusi erdők képességét arra, hogy segítsenek ellensúlyozni a fosszilis tüzelőanyagokból származó kibocsátásokat” – mondta <em>Dr. Hannah Carle,</em> a Nyugat-Sydney-i Egyetem kutatója.</p>



<p class="wp-block-paragraph">Mivel kevesebb új fa nő, a jelentés megállapította, hogy az esőerdei holtfa (az elhalt faágak és törzsek által alkotott biomassza) már 25 évvel ezelőtt kibocsátóvá vált.</p>



<p class="wp-block-paragraph">„Az erdők segítenek mérsékelni az éghajlatváltozás legsúlyosabb hatásait azzal, hogy elnyelik az elégetett fosszilis tüzelőanyagokból származó szén-dioxid egy részét, de munkánk azt mutatja, hogy ez veszélyben van” – mondta Carle.</p>



<h5 id="tobb-fa-pusztul-el-mint-amennyi-fel-tud-noni" class="wp-block-heading">Több fa pusztul el, mint amennyi fel tud nőni</h5>



<p class="wp-block-paragraph">Carle hozzátette, hogy az utóbbi évtizedekben tapasztalt növekvő fapusztulás az éghajlatváltozásnak tudható be, például a szélsőséges hőmérsékleteknek, a légköri szárazságnak és az aszálynak.</p>



<figure class="wp-block-image" id="attachment_73849"><img decoding="async" src="https://magyarmezogazdasag.hu/app/uploads/2023/06/ausztralia_esoerdo_pixa.jpg" alt="esőerdő termesz" class="wp-image-73849"/><figcaption class="wp-element-caption">Ausztrál esőerdő látképe Fotó: Pixabay</figcaption></figure>



<p class="wp-block-paragraph">A Queensland 20 erdejéből származó 49 évnyi adatra alapozva a jelentés azt is megállapította, hogy a ciklonok számának és erősségének növekedése több fát pusztított el, és nehezítette az erdő természetes felújulását.</p>



<p class="wp-block-paragraph">„Ebben a tanulmányban bizonyítékunk van arra, hogy Ausztrália nedves trópusi erdei az elsők a maguk nemében világszerte, amelyeknél ez a változás megfigyelhető” – mutatott rá Carle.</p>



<p class="wp-block-paragraph">„És ez igazán jelentős. Olyasmi lehet, mint a kanári a szénbányában.”</p>



<p class="wp-block-paragraph"><em>Patrick Meir,</em> a tanulmány rangidős szerzője szintén „nagyon aggasztónak” nevezte az eredményeket, és az AFP hírügynökségnek azt mondta, hogy „valószínűleg minden trópusi erdő hasonlóan fog reagálni” – de hozzátette, hogy a tisztességes értékeléshez további adatokra és kutatásokra van szükség.</p>



<p class="wp-block-paragraph">Ausztrália – amely az egy főre jutó kibocsátásokat tekintve a világ egyik legnagyobb szennyezője – nemrégiben jelentette be új kibocsátáscsökkentési céljait, vállalva, hogy a következő évtizedben legalább 62%-kal csökkenti emisszióit a 2005-ös szinthez képest.</p>



<p class="wp-block-paragraph">Az ország továbbra is globális kritikákkal néz szembe a fosszilis tüzelőanyagoktól való függősége miatt, mivel a kormány további 40 évre zöld utat adott az ország legnagyobb gázprojektjének.</p>



<p class="wp-block-paragraph">A múlt hónapban egy új jelentés az éghajlatváltozás hatásairól megállapította, hogy Ausztrália már elérte a 1,5 °C feletti felmelegedést, és hogy egyetlen közösség sem lesz védett a „lépcsőzetes, összetett és egyidejű” klímakockázatoktól.</p>



<p class="has-text-align-right wp-block-paragraph">Forrás: <a href="https://www.bbc.com/news/articles/cjd05mdz9pdo" target="_blank" rel="noreferrer noopener">BBC</a> / <a href="https://magyarmezogazdasag.hu/2025/11/28/nem-nyeli-el-tobbe-a-szenet-az-esoerdo-nagyobb-a-baj-mint-gondolnank/" data-type="link" data-id="https://magyarmezogazdasag.hu/2025/11/28/nem-nyeli-el-tobbe-a-szenet-az-esoerdo-nagyobb-a-baj-mint-gondolnank/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Magyar Mezőgazdaság</a> / <a href="https://www.nature.com/articles/s41586-025-09497-8" data-type="link" data-id="https://www.nature.com/articles/s41586-025-09497-8" target="_blank" rel="noreferrer noopener">NATURE</a> / <a href="https://www.theguardian.com/environment/2025/oct/16/australian-tropical-rainforest-trees-switch-carbon-sink-emissions-source" data-type="link" data-id="https://www.theguardian.com/environment/2025/oct/16/australian-tropical-rainforest-trees-switch-carbon-sink-emissions-source" target="_blank" rel="noreferrer noopener">TheGuardian</a></p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
	</channel>
</rss>
