A tájékoztatása szerint a keddi találkozón a legégetőbb, rendszerszintű kérdéseket vették sorra. A klímaváltozás, az aszály és a tájszintű vízmegtartás olyan holisztikus, minisztériumokon átívelő szemléletet követel meg, amely közvetlenül érinti a gyepek és erdők védelmét is – közölte.

„Köszönöm a Magyar Természetvédők Szövetsége, a WWF, a Greenpeace és a Magyar Madártani Egyesület képviselőinek a részletes, progresszív javaslatcsomagot és a konstruktív partnerséget. A zöld ügy közös felelősségünk, a közös munka folytatódik” – olvasható a bejegyzésben.

Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) társelnöke az MTI-nek méltatta, hogy a klímatörvény témájában a kormányzat partnerként tekint a civilekre, és javaslataikra építve az ősz folyamán elfogadhatja a parlament az új jogszabályt.

Elmondta azt is, hogy az MTVSZ azt kezdeményezi, hogy Magyarország jogi úton lépjen fel az EU génszerkesztéssel kapcsolatos új szabályozása ellen.

A civilek támogatják a kormány szélerőművekkel kapcsolatos elképzeléseit, összhangban a természetvédelmi elvekkel – jelezte Farkas István, és kitért arra, hogy a környezet- és természetvédő szervezetek, különösen a vidéki csoportok hosszú távú működésének pénzügyi biztosítása kiemelt fontosságú.

forrás: MTI 07-15

A NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészete, a Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola és a botanikus kert munkatársai, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület önkéntesei több állomáson várták érdekességekkel az óvodásokat és az iskolásokat.

Előadásokat hallhattak a madárvédelemről és a bennük költő fajokról, megismerhették a különböző fafajokat, megnézhették hogyan zajlik a madárgyűrűzés, illetve megtudhatták hogyan készül a madárodú. A nap folyamán elültették az Év Fája, a kecskefűz egy példányát is a botanikus kertben.

forrás: NYÍRERDŐ Zrt.

A stratégiaalkotáshoz megfelelő keretet adhat az Európai Vidéki Paktum mintájára megszervezett Magyar Vidéki Paktum. Ennek elindulását is kezdeményezik a részt vevő szervezetek.

A vidék- és agrárstratégia megalkotásának indokoltságáról, a Vidéki Paktumról és a kezdeményező szervezetekről az alábbi felhívásban olvasható további információ: 

Magyar Vidéki Paktum

Lehetőség a hosszú távú, integrált magyar vidék- és agrárstratégia megalkotására
Nyilatkozat és felhívás

A magyar vidéki térség és annak társadalma, benne az agráriummal több, együttes – környezeti, társadalmi, demográfiai, gazdasági és szociális – kihívással néz szembe. Ilyenek különösen a természeti erőforrások leromlása, a klímaváltozás hatásai, az elöregedő, fogyó népesség, a leszakadó és elszegényedő térségek és társadalmi csoportok, az alacsony hatékonyságú és mérsékelten versenyképes agrártermelés és vidéki vállalkozások, a technológiai változások és a digitalizáció. További megoldandó feladatot jelent, hogy ezen kiemelt kihívások sem önmagukban állnak, hanem sok esetben egymást is erősítik.

Különös aktualitást ad mindezek együttes kezelésének, hogy az Európai Unióban 2028-ban új pénzügyi támogatási ciklus indul. A jelenleg rendelkezésre álló tervezetek szerint ebben az eddigieknél nagyobb teret kapnak majd a nemzetállami elképzelések, így szélesebb lehetőség nyílik a nemzeti szintű tervezésre a vidéki- és agrár szakpolitika területén is.
Ez alapján Magyarországon is arra kell készülnünk, hogy 2028 után az Európai Unión belül különböző nemzeti fejlesztési stratégiák versenyeznek majd egymással. Így egy pontosan és jól meghatározott magyar vidék- és agrárstratégia – annak EU forrásokkal megtámogatott végrehajtása – akár érdemi változást tudhat elindítani itthon is és erősítheti a pozícióinkat.

A nehézségek sikeres együttes leküzdése, a megfelelő válaszok megtalálása, továbbá az EU támogatásokhoz kapcsolódó tervezési feladat miatt is elengedhetetlen, hogy Magyarország egységes, a lehető legnagyobb egyetértésen alapuló, és így hosszú távú, ciklusokon átívelő vidék- és agrárstratégiával rendelkezzen.

Meggyőződésünk, hogy eredményes és hatékony stratégia a helyi sajátosságok és igények figyelembevétele, a helyi szereplők aktív részvétele mellett lehetséges csupán. A sikerességnek és a hosszú távú fenntarthatóságnak további feltétele a komplex megközelítés, hiszen a vidék problémáit egyetlen ágazat egyedül soha nem volt képes megoldani.

Az Európai Unióban az Európai Vidéki Paktumot 2021-ben indították el a vidéki területekre vonatkozó hosszú távú jövőkép részeként. A Vidéki Paktum egy hivatalos tér- és keretrendszer, egyfajta együttműködési mechanizmus alapján elősegíti az európai, nemzeti, regionális és helyi szintű szereplők közötti koordinációt a fejlesztési célok kiegyensúlyozott, egymást figyelembe vevő megvalósítása érdekében. Hozzájárul a hosszú távú jövőkép közös céljainak eléréséhez azáltal, hogy elősegíti vidéki ügyekben a hatóságok, a civil társadalom, a vállalkozások, a tudományos szféra és a polgárok közötti interakciót, támogatva az együttműködésüket és a kommunikációt.

A Vidéki Paktum három célkitűzést követ:
-> Vidéki szempontok felerősítése döntéshozatalban és vidék sajátos céljainak érvényre juttatása a politikai, szakpolitikai napirendben.
-> A hálózatépítés, az együttműködés támogatása és komplex megközelítés erősítése.
-> A vidéki jövőkép megvalósítása érdekében tett tevékenységek ösztönzése, nyomon követése, és ezek kommunikációja.

Az Európai Vidéki Paktum mintája alapján szerveződő Magyar Vidéki Paktum megfelelő forma lehet arra, hogy ezen keresztül a civil, az üzleti, az intézményi és a tudományos szektor szereplői között létrejöjjön az a „magyar vidéki összhang”, amelyre szakmailag építhet a hosszú távú, integrált magyar vidék- és agrárstratégia.

Egy közösen elfogadott vidék- és agrár stratégia segítség lehet a mindenkori szakpolitikai döntések meghozatalában, folyamatos és élő kapcsolatot teremt a központi-területi-helyi szereplők között, valamint irányt szabhat az érintett szereplők feladatainak felelős végrehajtásában és annak támogatásában.

A 2026. április 17-én összegyűlt agrár, terület- és közösségfejlesztési, kulturális, környezet- és természetvédő szervezetek képviselői felhívják az intézményi és tudományos szektor képviselőit, továbbá az együttműködésbe bekapcsolódni szándékozó civil és üzleti szereplőket, hogy induljon el a Magyar Vidéki Paktum keretei között az integrált, hosszú távú vidék- és agrárstratégia kidolgozása és elfogadása. Az összegyűlt szervezetek kinyilvánítják azon szándékukat, hogy ennek érdekében készek és nyitottak a közös munkára.

A vidék ügyében minden érintettnek – legyenek azok civilek, intézmények, vagy a tudomány képviselői – hasonló az érdeke és célja: környezeti és társadalmi szempontból megújuló, fenntartható, versenyképes üzleti környezetet teremtő magyar vidék – benne polgárok, közösségek, intézmények és vállalkozások – támogatása. Tegyünk ezért a Magyar Vidéki Paktum keretei között is!

Budapest, 2026. április 17.

Magyar Vidéki Paktum – Nyilatkozat és felhívás

A felhívást az állami, intézményi és a tudományos szektor képviselőinek közvetlenül is megküldik a kezdeményező szervezetek.

További információ (MTVSZ): Farkas István társelnök, Magyar Természetvédők Szövetsége, ifarkas@mtvsz.hu, +36-70-340-8801

A kezdeményező szervezetek:

– Falufejlesztési Társaság
– Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – AGRYA
– FruitVeb – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács
– Informatikai és Könyvtári Szövetség
– Kislépték Egyesület
– Kis-térség Fejlesztők Szakmai Egyesület – KIFESZ
– Leader Egyesületek Szövetsége – LESZ
– Magyar Biokultúra Szövetség 
– Magyar Faluszövetség 
– Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület – MME
– Magyar Permakultúra Egyesület – MAPER
– Magyar Regionális Tudományi Társaság
– Magyar Természetvédők Szövetsége – MTVSZ
– Magyarországi Agroökölógiai Hálózat – MAHE
– Második Hullám Vidékfejlesztési és Ifjúsági Szövetség – MHVISZ
– Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége – MOSZ
– Országos Erdészeti Egyesület – OEE
– Pannon Vidék Szövetség – PVSZ
– Talajmegújító Gazdák Egyesülete – TMG
– Vízválasztó Mozgalom
– WWF Magyarország

forrás: MTVSZ

A fejlesztés a KEHOP Plusz–3.2.1 Természetvédelmi szemléletformálás című felhívás keretében, KEHOP_PLUSZ-3.2.1-24-2025-00044 azonosító számon valósul meg. A projekt megvalósítója a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület vezette konzorcium, amelyben a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország is részt vesz.

A tervezett tevékenységek között szerepel a hatékonyabb természetvédelmi kommunikáció érdekében végzett országos attitűdvizsgálat, a biodiverzitás-barát kerttervező program, környezeti nevelési programok, e-learning és jelenléti képzési programok és a biodiverzitás-barát település hálózat fejlesztése is.

A tevékenységek mindegyike más és más célcsoportokat céloz meg – a laikus lakosságtól a pedagógusokon és gazdálkodókon át az önkormányzatokra és vállalatokra is gondolva, annak érdekében, hogy a természet iránti felelős gondolkodás minden érintett csoportnál erősödjön, és a tudás konkrét cselekvésekben is hasznosuljon.

A fejlesztés országos szinten valósul meg, és szorosan kapcsolódik a kedvezményezettek oktatási és szemléletformáló tevékenységeihez.

Bővebb információ az egyes partnerek tevékenységéről az alábbi oldalakon:

https://mme.hu/otthonunk_termeszet_ismerd_szeresd_vedd
https://wwf.hu/otthonunk-a-termeszet-ismerd-szeresd-vedd
https://mtvsz.hu/kehop-plusz

forrás: greenfo

Az MME Harkályvédelmi Szakosztálya már több éve kiemelt célként kezeli a fokozottan védett fehérhátú fakopáncs hazai állományának kutatását. Országos felmérést szerveztünk 2021-22-ben, ösztönözzük a fehérhátú fakopánccsal kapcsolatos adatgyűjtést, a tavaly megjelent Magyarország Harkályai könyvben erről a fajról is áthatóan összefoglaltuk a hazai kutatók körében felgyűlt tudásanyagot, továbbá minden tavasszal megrendezzük az ún. Harkály Camp programunkat, amelynek során fiatal madarászokkal mérjük fel a harkályfélék – köztük kiemelten a fehérhátú fakopáncs – állományait különböző régiókban.
A fent említett tevékenységeknek köszönhetően széleskörű ismerettel bővült e fajt illető tudástárunk az elmúlt években. A fehérhátú fakopáncs hazai állománya több szempontból is veszélyeztetettnek tekintendő. 

Elszigetelt populáció
A magyarországi állományok valaha szorosabb összeköttetésben lehettek a Kárpátok, és az Alpok állományaival, az élőhelyek feldarabolódása miatt azonban jórészt megszűnt ez a kapcsolat. A fehérhátú fakopáncs rendkívül helyhez kötött madárfaj, nem képes nagyobb távolságokat elmozdulni, főleg ha nincs is ökológiai folyosóként működő alkalmas élőhely láncolat. A faj rendkívüli helyhez kötöttségéből fakadóan tehát az elszigetelődött populációkban megszűnik az egyedek bevándorlása, s ezáltal hosszú távon a genetikai variabilitás sem tud megmaradni a megfelelő szinten. A másik fontos veszélyeztető tényező Magyarországon az élőhelyek nem megfelelő minősége. 

Élőhelyspecialista
E faj igazi specialista, mivel rendkívüli módon kötődik a holtfához. Élőhelyi igényei közül legfontosabb a megfelelő mennyiségű holtfa, mivel főként ezeken táplálkozik, és odúját is ezekben készíti. Számos külföldi kutatás áll rendelkezésünkre arról, hogy mekkora holtfa mennyiségeket találunk a fehérhátú fakopáncs élőhelyein. Ideális esetben ez 50 m3/ha fölötti (viszonyításként a mérsékeltövi őserdőkben 100-150 m3/ha), a kezelési javaslatok pedig 20, de inkább 30-40 m3/ha értéket határoznak meg minimum elérendő célként a faj élőhelyein. Ehhez képest a hazai erdők állapotfelmérése azt mutatta ki, hogy az Északi-középhegység védett, valamint Natura 2000 erdeiben – ahol a fehérhátú fakopáncs legfőbb elterjedési területe található – ettől jóval kevesebb a holtfa, mindössze a területek 10%-án éri el a 20 m3/ha értéket. 
Tehát az elszigetelődés, valamint az élőhelyek nem megfelelő állapota hosszú távon komoly veszélyt jelent a hazai fehérhátú fakopáncs populációkra. Misem példázza ezt jobban, minthogy a közelmúltban több dunántúli régióból (Zalai-dombság, Gerecse, Vértes) kipusztult a faj.  

Konkrét és mielőbbi védelmi intézkedésre van szükség
2024-ben Mátrafüreden az MME Harkályvédelmi szakosztálya műhelytalálkozót szervezett a fajjal foglalkozó szakemberek számára, az érintett nemzeti park igazgatóságok, valamint az Agrárminisztérium részvételével. Itt körvonalazódott egy szakmai koncepció arról, hogy a jelenlegi hazai környezetben milyen intézkedések szükségesek a faj megóvása érdekében. A fehérhátú fakopáncs párok egész éves otthonterülete igen nagy, akár 300 ha is lehet. Nemzetközi tanulmányok azt mutatják, hogy ennek a területnek egy részén alacsony intenzitású gazdálkodást tolerálhat a faj, amennyiben a holtfa mennyisége, valamint az idős erdők aránya megfelelő; a költési időszakban használt szűkebb territóriumon belül (30-55 ha) azonban különösen jó élőhelyi állapotok (elsősorban a fent már említett holtfa mennyiség, ideális esetben >50m3/ha) szükségesek a sikeres költéshez. Az erdőállapot felmérésekből egyértelműen látszik, hogy magyarországi viszonyok között a gazdálkodással érintett erdőkben – még ha a kevésbé drasztikus módszerekkel zajlik is – nem alakul ki ez a megfelelő állapot, ezért indokolt legalább a költési időszakban használt territóriumokban a gazdálkodás megszüntetése. A műhelytalálkozón megszületett koncepció alapján egy minisztériumi útmutató is elkészült arról, hogy milyen módszertan szerint érdemes kijelölni a szükséges védőzónákat. Sajnos azóta azonban azt látjuk, hogy mégsem történetek előrelépések a faj védelme érdekében. Az elmúlt években szakosztályunk számos megfigyelési adatot gyűjtött a fehérhátú fakopáncsról, ezek az adatok a nemzeti park igazgatóságok számára is át lettek adva. Az általunk is felmért, bizonyítottan költésre használt élőhelyeken az utóbbi időszakban is találtunk vágásra kijelölt erdőrészleteket, akár egész drasztikus végvágás jellegű beavatkozásokat is. Úgy gondoljuk, hogy az ismert territóriumokban a védőzónák kijelölése nem csak egy lehetőség, hanem a természetvédelmi törvény által keletkeztetett jogszabályi kötelezettség, hiszen a gazdasági korlátozás híján egy fokozottan védett faj élőhelye súlyosan károsodik, vagy adott esetben meg is szűnik. A fehérhátú fakopáncs a magas természetességű erdők indikátora és esernyőfaja, védelmének biztosításával számos hasonló igényű faj és szélesebb értelemben az erdei ökoszisztéma védelme is jelentősen javítható.

További fokozottan védett erdei madárfajok védelme
A fehérhátú fakopáncs mellett számos további fokozottan védett madárfaj fészkel a hazai erdőkben, amelyek fennmaradása szempontjából szintén kritikus az idős és gazdálkodási tevékenység alól részben vagy teljesen kivont erdőrészletek fennmaradása. Így például a fokozottan védett ragadozómadár-és bagolyfajok, valamint a fekete gólya fészkelőhelyei körül alkalmazandó időbeni és területi korlátozásokra már 15 évvel ezelőtt konkrét javaslatcsomag készült el, amelyet az állami és civil természetvédelmi szervezetek szakértői által alkotott Magyar Ragadozómadár-védelmi Tanács a 2011. február 25-i ülésén fogadott el és a Heliaca évkönyv 8. évfolyamában 2012-ben publikálta is. Terepi felméréseink alapján ezen javaslatok gyakorlati és rendszerszintű betart(at)ása szintén erősen hiányos az ország számos területén.

Ezért fordultunk az agrárminiszterhez, hogy gondoskodjon a megfelelő védelmi intézkedések megvalósításáról

Ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy ezekre a különleges intézkedésekre valószínűleg nem lenne szükség, amennyiben a hazai erdők kezelése a jogszabályoknak megfelelően folyna. A hazai fehérhátú fakopáncs állomány szinte egésze védett, valamint Natura 2000 területeken él. Úgy gondoljuk, hogy ezeken a területeken a hazai erdőgazdálkodás jelenlegi módja ellentétes mind a Natura 2000 célokkal, mind az 1996. évi LIII. „A természet védelméről” szóló törvény rendelkezéseivel, különös tekintettel az alábbi paragrafusokra:

• 31. § Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni.
• 32. § (1) A védett természeti területen lévő erdő elsődlegesen védelmi rendeltetésű.
• 33. § (1) Fokozottan védett természeti területen lévő erdőben erdőgazdálkodási beavatkozás csak a természetvédelmi kezelés részeként, a kezelési tervben foglaltakkal összhangban végezhető.

Véleményünk szerint a középhegységi különleges madárvédelmi területeinken a vágásos üzemmód alkalmazása teljes mértékben kerülendő lenne, mivel ezek a beavatkozások a jelölő madárfajok – köztük a fehérhátú fakopáncs – élőhelyeit megszüntetik.  Ehelyett a Natura 2000 célok valódi elérését a folyamatos erdőborítást biztosító fahasználatok alkalmazása biztosíthatná, egy hagyásfa csoport hálózat kialakításával kombinálva.

A védett területeken jelenleg nagy kiterjedésben, folyamatosan zajlik a területek állapotának és jellegének a természetvédelmi célokkal ellentétesen való megváltoztatása. Védett természeti területen álló, őshonos fafajösszetételű erdőkben sehol sem természetvédelmi cél a végvágott terület, ennek ellenére még mindig általános a vágásos üzemmód alkalmazása. Sőt, ezeken a területeken az örökerdő gazdálkodást is csak rendkívül alacsony intenzitással szabadna folytatni, de inkább ezt is kerülni kellene, hogy valódi védelmet kapjanak ezek az erdők.

Az pedig elfogadhatatlan, hogy fokozottan védett erdőkben – ahova a kijelölt turistautak kivételével még belépni is tilos – a mai napig zajlanak fakitermelések. A természetvédelmi kezelés része nem lehet a gazdasági célú fakitermelés. 
Összegezve tehát, a fehérhátú fakopáncs hazai védelmében sürgető lépéseket kell tenni, ehhez egy védőzóna hálózat kialakítása megfelelő első lépés lehet. Hosszú távon azonban fontos lenne a védett és Natura 2000 területeken zajló erdőgazdálkodás teljes újragondolására. Ez nem csak a fehérhátú fakopáncs érdeke, hanem össztársadalmi érdek is, mindannyiunké! 

forrás: MME Harkályvédelmi Szakosztály

Mocz András, az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára az ülésen rávilágított, hogy az erdők állapotának általános romlása Európai jelenség, amelynek oka elsődlegesen az időjárási viszonyok jelentős megváltozása és ennek következtében az erdei talajok vízgazdálkodásának negatív irányú változása. A klímaváltozás negatív hatásai a magyar erdőket sem kíméli, a több éve tartó vízhiány miatt már annyira legyengült több erdőállományunk is, hogy megmentésük azonnali beavatkozásokat igényel.

A klímaváltozás hatásai jelentősen érződnek a hazai erdőállományokon. Példaként említette a DALERD Zrt-t, ahol elsősorban az erdei fenyő és a kocsányos tölgyesek pusztulása fedezhető fel. Az elpusztult állomány vonatkozásában az erdőgazdaságnak erdőfelújítási kötelezettsége keletkezik, ahol gondoskodniuk kell az új erdőről.

Az erdészeti klímakutatók előrejelzései alapján a hazai termőhelyi viszonyok néhány évtizeden belül olyan mértékben megváltozhatnak, hogy azok a jelenlegi erdőknek vagy általában a fás vegetációknak már nem biztosítanak életlehetőséget. Az erdők, mint kiemelt nemzeti kincsünk megmentésére is kellő figyelmet kell tehát fordítani – tette hozzá.

Az Agrárminisztérium Erdőkért és Földügyekért Felelős Államtitkárságának irányításával, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szervezésében létrejött fórum a szakmai és tudományos szervezetek, az állami- és magánszereplők, illetve a társadalmi szervezetek közreműködésével az erdőgazdálkodás klímaváltozáshoz való alkalmazkodását kívánja elősegíteni. Mocz András kiemelte, hogy vannak már kutatási hátterek, vannak adatok, vannak nemzetközi jó gyakorlatok, amiket szintén értékelni kell. A NAK koordinálásával tematikus munkacsoportok formájában kerülnek majd feldolgozásra a legfontosabb kérdések. A SOE ERTI iteraktív, gyakorlati/terepi alapú tanulási folyamatot javasolt. A WWF az indirekt társadalmi hasznok és a természetes alkalmazkodási folyamatok szerepére hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva az adaptáció fokozatosságát, alázatosságát és helyspecifikusságát. Az Agrárminisztérium Természetvédelemért felelős Helyettes Államtitkárságának képviselője a természetes szukcessziós folyamatok figyelembevételét kérte az alkalmazkodási tervezés során.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a legtöbb esetben van lehetőség az erdők alkalmazkodó-képességének javítására. Kulcsfontosságú lehet az erdők természetességi állapotának helyreállítása, vagy olyan faállományok kialakítása, amelyek a megváltozott klimatikus viszonyok mellett várhatóan nem pusztulnak ki és képesek az erdei életközösségek életfeltételeit fenntartani.

forrás: AM Sajtóiroda

Mi a Madarak és Fák Napja?

A Madarak és Fák Napja egy több mint száz éves hagyomány Magyarországon, melyet minden év május 10-én ünneplünk. A hagyomány célja, hogy felhívja a társadalom, különösen az ifjúság figyelmét az őket körülvevő élővilágra és a természetvédelem fontosságára. Az első Madarak és Fák napját a kor neves ornitológusa, Chernel István szervezte 1902-ben. Több mint száz év telt el azóta, a természetvédelem fontosságára egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk.

Mi a verseny célja?

A Madarak és Fák Napja Országos Verseny célja, hogy versenylehetőséget biztosítson azoknak a természet iránt érdeklődő, általános iskolai felső tagozatos tanulóknak, akik az iskolai órákon, szakkörökön, erdei iskolákban és természetjárás során szerzett tudásukat szeretnék összemérni az ország más részein élő diákokkal.

Kik jelentkezhetnek?

A versenyre 10-14 éves – általános iskola 5-8. osztályos – tanulókból álló három fős csapatok jelentkezését várjuk, akik az iskolájukhoz legközelebb eső területi fordulóra jelentkezhetnek. 
A területi fordulón iskolánként egy csapat vehet részt, egy iskolából csak egy területi helyszínre lehet jelentkezni. Így tehát a regisztrációhoz minden csapatnak szüksége van egy befogadó iskolára!
Amennyiben az iskolából több csapat jelentkezne, kérjük, hogy a területi versenyen induló csapatot a szaktanár jelölje ki vagy az iskola házi versennyel válassza ki! 
A versenyen történő részvétel ingyenes.

A verseny menete

A versenyre jelentkezés határideje: 2024. március 15. (péntek)
​​​​​​Jelentkezni a „Jelentkezés” pont alatt található űrlapon lehetséges. (lsd. lejjebb)
A jelentkező csapatok először egy területi fordulón mérhetik össze tudásukat az adott térségből jelentkező többi indulóval. 
A verseny írásbeli feladatokból és madárhang felismerésből áll. 
A területi forduló időpontja: 2024. április 12. (péntek). 
A kezdés pontos ideje az egyes területi helyszíneken eltérő lehet, a területi helyszínekről, időpontokról a „Területi helyszínek” pont alatt tájékozódhat.
A területi fordulón első helyezést elérő csapatok jutnak tovább az országos döntőbe.
Az országos döntő időpontja: 2024. május 11. (szombat)
Az országos döntő helyszíne:  Gödöllői Királyi Kastély, 2100 Gödöllő, Grassalkovich Kastély 5852 hrsz.

Jelentkezés

A csapatok a területi fordulóra az alábbi űrlap kitöltésével jelentkezhetnek:

Jelentkezési űrlap

Területi forduló tematikája

A 2024. év madara: a kerecsensólyom (Falco cherrug)
Ajánlott forrás:
​​​​​​https://mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-falche

A 2024. év fája: a közönséges bükk (Fagus sylvatica)
Ajánlott forrás:
https://mme.hu/2024_ev_fajai

A 2024. év hüllője: a kaszpi haragossikló (Dolichophis caspius)
Ajánlott forrás:
https://mme.hu/keteltuek-es-hullok/kaszpi-haragossiklo

A 2024. év lepkéje: a közönséges medvelepke (Arctia caja)
Ajánlott forrás:
https://mme.hu/hirek/2024/01/01/2024_ev_lepkeje_kozonseges_medvelepke

Területismeret: Hortobágyi Nemzeti Park
Ajánlott forrás:
https://www.hnp.hu/hu/szervezeti-egyseg/termeszetvedelem/oldal/nemezti-park
https://www.hnp.hu/hu/szervezeti-egyseg/termeszetvedelem/oldal/a-hortobagy-termeszeti-es-kulturalis-ertekei

Madárhang felismerés:
A madárhang felismerésben az alább felsorolt 20 faj hangja szerepelhet: sárgarigó, fekete rigó, énekes rigó, fürj, túzok, fácán, mezei pacsirta, daru, fehér gólya, füsti fecske, molnárfecske, fülemüle, lappantyú, macskabagoly, gyöngybagoly, kuvik, búbosbanka, vörös vércse, holló, csóka
Ajánlott forrás:
https://mme.hu/magyarorszagmadarai

forrás: MME

Az MME a megalakulásától kiemelten kezelte az akkor a kipusztulás szélén álló ragadozó madarak gyakorlati védelmét. Sok évtizedes tevékenységének köszönhetően a kerecsensólyom, a parlagi sas, a rétisas, a kék vércse és más fajok állománycsökkenését sikerült megállítani, állományaik pedig mára jelentősen megerősödtek.

Ugyancsak az alapfeladatok közé tartozott a környezeti nevelés, ezért indította el, és működteti ma is az egyesület a Madarász ovi és Madarász suli programot. Ezekből számos olyan vezető természetvédő és madarász nevelődött, akik ma már fontos állami és társadalmi feladatokat látnak el.

A kötet bemutatja továbbá az MME madárvártáit éppen úgy, mint azt a megszámlálhatatlan kiadványt, könyvet, amit a tagok írtak, illetve melyeket az egyesület adott ki.

A könyv 16 fő fejezetre és 185 alfejezetre tagolódik, amelyben a szervezet megalakítása, a stratégia döntések története éppen úgy szerepel, mint a társadalmi kapcsolatot fejlesztése, vagy a legfontosabb szakterületi kérdések: egyes madár-, kétéltű- és hüllőfajok védelme, országos szintű állományfelmérések, egyes kiemelt és gyakori fajok változásának hosszú távú nyomon követése.

A könyv a készlet erejéig kizárólag az MME boltjában vásárolható meg >>

forrás: MME

A díj az egyesület azon tagjainak vagy tagok csoportjainak adományozható, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a környezeti tudatosság formálása terén, jelentős szerepet töltenek be az ifjúság szemlélet-formálásában, hozzájárulva ezzel a madár- és természetvédelem eredményeinek növeléséhez.

Petrilláné Bartha Enikő az erdei iskola oktatójaként évente több ezer gyermeknek tart foglalkozást, ahol a madarak jelentőségére és védelmére, az erdészek tevékenységén keresztül hívja fel a figyelmet. Elismeréséhez gratulálunk és további eredményes munkát kívánunk! 

forrás: NYÍRERDŐ Zrt.

A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy ezen szervezetek aktív közreműködése nélkülözhetetlen a biológiai sokféleség fenntartásában és az ország fával borított területének folyamatos megtartásában és növelésében. Teremtett világunk megóvása mindannyiunk közös érdeke. A természetvédelem azonban sajátos terület, hiszen az állami erőfeszítés; a jogszabályalkotás, illetve a nemzeti parkok és erdészeti társaságok több mint 6000 kollégájának a terepmunkája rendkívül fontos, de a helyben élők, az önkormányzatok és a civil szervezetek támogatása nélkül nem érne célt – tette hozzá. Kifejtette, Magyarország rendkívül egyedülálló helyzetben van, hiszen teljes területének csaknem egyharmada természetközeli állapotban maradt fent. Ezek a területek azonban az emberi tevékenységnek köszönhetően feldarabolódtak, a jó természetvédelmi állapot megőrzése pedig a nemzeti parkok és erdészetek folyamatos beavatkozását és munkáját igényli.

Hangsúlyozta, természeti kincseink megőrzése és a fával borított területek gyarapítása érdekében a tárca számos szakmai feladatban együttműködik a Magyar Természetvédők Szövetségével, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel, a WWF Magyarországgal, valamint az Országos Erdészeti Egyesülettel. Ez a stratégiai partnerség most magasabb szintre lép azzal, hogy ezek a szervezetek a gyakorlati szakmai munkában lesznek az Agrárminisztérium partnerei, amelyhez a szükséges plusz forrást is biztosítjuk – fűzte hozzá Nagy István.

A miniszter kitért arra is, hogy a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) széleskörű tájékoztató tevékenységet végez a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia végrehajtásával kapcsolatban, segíti a természetvédelmi szempontok ágazati politikákba való integrációját, különös tekintettel az uniós fejlesztési forrásokból megvalósuló programokra. A WWF úttörő szerepet játszik a legmagasabb biodiverzitású hazai erdőállományok nyilvántartásában, a feltáró munka tudományos módszertani hátterének megalapozásában és a nemzeti természeti erdőkincseink széleskörű bemutatásában. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel (MME) folytatott együttműködésünk keretében a minisztérium és a szervezet rendszeresen megosztja egymással a védett fajok előfordulására és veszélyeztető tényezőire vonatkozó adatokat. Ennek is köszönhető, hogy Magyarország európai uniós jelentési kötelezettségét a madárvédelmi irányelv végrehajtásáról magas színvonalon tudja teljesíteni az állami természetvédelem – húzta alá a tárcavezető.

A miniszter kitért arra is, hogy az Országos Erdészeti Egyesület Magyarország egyik legrégebbi és az erdész társadalom legnagyobb szakmai, zöld civil szervezete. Az OEE a támogatást a környezeti nevelési, ismeretterjesztési, szemléletformálási, valamint erdőkkel kapcsolatos nyilvántartási feladatokra fordítja. A szervezet mindezek mellett különös figyelmet szentel a fenntartható és természetközeli erdőgazdálkodásra is – emelte ki Nagy István.

forrás: AM Sajtóiroda