A volt államfő az amerikai elnökválasztással kapcsolatban azt mondta: Donald Trump győzelme történelmi pillanat, elnöki tevékenységéhez a republikánusok szenátusi és képviselőházi győzelme jelentős mozgásteret biztosít a következő 2 évre.

Komoly politikai teljesítménynek nevezte, hogy Donald Trump a vele ellenséges médiafölényben aratott egyértelmű győzelmet. Az új elnök úgy nyert, hogy vele szemben „celebek hada” vonult föl, és 8 éven át zajlott ellene lejárató kampány

– fogalmazott.

Áder János a konferencián hangsúlyozta, hogy a környezeti és társadalmi következmények elhanyagolásának hosszú távon komoly ára lehet, ezért rablógazdálkodásból világszerte észszerű gazdálkodásra kell áttérni.

Véleménye szerint fenntarthatatlan, hogy a levegő, a víz és a talaj „szemétlerakóként” működik, a legkevésbé megbecsült környezeti erőforrás, a biológiai sokféleség megőrzése mögött még mindig nincs meg a kellő finanszírozás, a globális pénzügyi rendszerek környezetkárosító hatásait pedig továbbra sem sikerül érdemben csökkenteni.

A természetkárosítás az ember életfeltételeit is roncsolja, hiszen környezeti erőforrások nélkül nincs gazdaság, egyetlen mikrocsip előállítása 14 ezer liter tiszta vizet igényel, egy autóé 140 ezret, a termőföld pusztulásának megfékezése nélkül pedig nem lesz elég élelmiszer.

A helyes gazdaságpolitikai lépéseket az emberiség csak akkor találhatja meg, ha nem az élővilág tetején képzeli el magát, hanem annak részeként gondol a jövőjére – fogalmazott.

Áder János a népességnövekedést, a városiasodást, az infrastruktúra fejlesztéseket, az erdőirtást, a monokultúrás mezőgazdaságot, az invazív fajok terjedését, a környezet elszennyezését, a túlfogyasztást és a klímaváltozást nevezte a legkomolyabb kihívásnak.

Ezek mindegyike emberi tevékenységből ered, és valamennyi képes arra, hogy a természet érzékeny, egymást segítő rendszereit megsértve dominóhatást indítson el a környezet pusztulásában. A jövő sem tűnik kedvezőnek, hiszen 2050-ben már alighanem 10 milliárd ember fog élni a Földön, a háromnegyedük városokban – mondta.

Magyarország ugyan komoly eredményeket ért el a környezetvédelemben, hiszen 100 év alatt a kétszeresére növelte az erdői területét, 2010 óta pedig a négyszeresére nőtt a nemzeti parkok költségvetése, de a kiszáradás megfékezéséhez, a vízvisszatartáshoz térségenként ezermilliárdos nagyságrendű forrásokra lesz szükség – fejtette ki Áder János.

Kandrács Csaba, az MNB alelnöke egyetértett abban, hogy a környezetkárosítás globális kockázat, a fenntarthatósági beruházásokra pedig világszinten közel sem jut annyi pénz, mint a káros projektekre.

Hangsúlyozta, hogy az ökoszisztéma-szolgáltatások jelentős mértékben erősítik a gazdasági stabilitást, a kedvezőtlen környezeti hatások viszont ma még felmérhetetlen mértékben fenyegetik a tőkepiacok, a vállalkozások, a befektetők tevékenységét.

A madarak vagy a beporzók megfogyatkozása a pénzügyi kockázatokba szintén begyűrűzhet, a folyamatok az árstabilitást veszélyeztetve akár a jegybankokat is kihívások elé állíthatják – tette hozzá.

Az alelnök szerint az MNB idejében felismerte a biodiverzitás jelentőségét, a kormány pedig helyesen tette, hogy a jegybank feladataként törvényben határozta meg a fenntarthatóság támogatását.

A nemzeti bank a 2019-ben létrehozott Zöld program mellett környezetvédelmi stratégiát is alkotott, ennek alapján a működése karbonsemlegességé válik, a zöld tőkekövetelmény-kedvezmény pedig a zöld hitelezést és a termékfejlesztéseket ösztönzi. Az MNB az OECD-vel és az Európai Bizottsággal közös projektet is létrehozott, hogy feltárja a biológiai sokszínűség és a pénzügyi kockázatok összefüggéseit.

A kutatási eredményeket a projekt résztvevői nemrég az ENSZ biodiverzitási konferenciáján mutatták be

– közölte Kandrács Csaba.

A rendezvényen Áder János közreműködésével átadták az MNB tudományos és intézményi zöld elismeréseit. A Zöld pénzügyi tudományos nagydíjat Popp Józsefnek, a Neumann János Egyetem professzorának ítélték.

A Zöld pénzügyi tudományos talentum díjat Muth Dániel, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Világgazdasági Intézetének munkatársa vehette át. A Zöld pénzügyi tudományos kutatási kezdeményezés különdíját Bodó Regina és Zanócz Anett, a Zöld pénzügyi tudományos kutatási kezdeményezés első helyezését Kiss Paszkál és Gyura Gábor kapta.

A zöld pénzügyi intézményi díjakat a Raiffeisen Banknak, az Allianz Hungária Biztosítónak, valamint az Amundi Befektetési Alapkezelőnek adták a szervezők.

forrás: MTI 11-06

A vállalati klímastratégiák természetre alapozott projektjeinek tipikus példája a faültetés. Ez a marketingértéken túl többek között annak a felismerése, hogy bizonyos környezeti kockázatokat – például az időjárási szélsőségek, a villámárvizek vagy az aszály – költséghatékonyabb és fenntarthatóbb a természeti rendszerek gyógyításával megoldani. Az tény, hogy már egyes fák is képesek szén-dioxidot elnyelni és tárolni, árnyékot adni vagy megakadályozni a talajeróziót, de az élőlények komplex közössége, az erdők, a gyepek és a vizes élőhelyek még alkalmasabbak erre – ráadásul ezek az önfenntartó rendszerek alacsony kezelési költséget és kevesebb munkát igénylő megoldást jelenthetnek.

A Magyar Nemzeti Bank Zöld Programjának harmadik pillére a saját operatív működésének zöldítését célozza. A korábbi 60%-os karbonlábnyom-csökkentés után 2025 végére 75%-os csökkentést tűztek ki célul a 2019. évi bázishoz képest. Ennek a klímavédelmi vállalásnak a részét képezte, hogy a fennmaradó éves kibocsátásukat – amely 2020-ban és 2021-ben rendre 4082 és 4273 tonna CO2 volt – ezzel arányos szén-dioxid-elnyeléssel ellentételezzék.

„Olyan megoldást kerestünk, ami közvetlenül szolgálja a klímasemlegességi céljaink elérését, de egyúttal hozzájárul a klímaváltozás okozta időjárási szélsőségek csökkentéséhez és az élővilág állapotának javításához is” – mondja dr. Kandrács Csaba, az MNB alelnöke.

A WWF által az MNB számára kibocsátott élőhely-helyreállítási értéklevelek a Geszt térségében 27 hektáron megvalósuló őshonos tölgyerdő (támogatási összeg 61 500 000 forint), valamint a Drávaszentes környékén létrejövő 32 hektáros mocsárgyep–erdő-mozaik kialakításának környezeti eredményeit (támogatási összeg: 42 900 000 forint) mutatják be. A célként meghatározott szénelnyelés mellett az élőhely-helyreállítás mindkét helyen hozzájárul a talaj regenerációjához, a mikroklíma stabilizálásához, a jobb vízgazdálkodáshoz, az agrárágazat által okozott vegyszerterhelés csökkentéséhez és az időjárási extremitások – például az erős széllökések – hatásainak enyhítéséhez.
A rekonstrukciók hazánk országosan védett területeinek természeti értékét növelik: Geszt esetében a Körös–Maros Nemzeti Park, Drávaszentesnél pedig a Duna–Dráva Nemzeti Park természetessége javul.

„Élőhelyfejlesztésbe egyelőre azok a cégek fektetnek, akik a leginkább élen járnak a fenntarthatóságban. A vállalatok többsége még a karbonsemlegességet és a kibocsátáscsökkentést tekinti kizárólagos szempontnak – hívhatjuk ezt karbonvakságnak is – mondja Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója. „Miközben a környezeti krízisek legtöbbször a klímaváltozás, a környezetszennyezés, a helytelen tájhasználat és a természeti rendszerek pusztulásának együttes hatásaként alakulnak ki, addig a megoldási kísérletek ebből a problémakötegből csupán egyetlen elemre, az üvegházhatású gázok kibocsátására fókuszálnak. Pedig a most hatályba lépett új ESRS-jelentéstételi kötelezettség lehetőséget és igényt is megfogalmaz a több célú megoldások számára” – folytatta az igazgató.

forrás: MNB