A Mömax az első kiskereskedelmi egységét nyitotta meg Székesfehérváron, az új, mintegy 5000 m2-es eladóterületű áruházban nagyjából 12-13 ezer különféle termék kapható. A Mömax az XXXLutz és a Möbelix márkákkal együtt az MMXH Lakberendezési Kft.-hez tartozik, a most megnyílt áruházat hét évvel ezelőtt kezdték tervezni.

Két szolgáltatással újít a Mömax

Az új áruház megnyitása kapcsán a vállalat nyitási akciókat kínál, illetve a honlapon elérhető online kuponkóddal további kedvezményeket a meghatározott termékcsoportokba tartozó árucikkekre. Ami emellett figyelmet érdemel, az, hogy az áruház több szolgáltatást kínál vásárlóinak:

• az új Mömax áruházban elektromos kisteherautó bérlési lehetőség is segíti a megvásárolt bútorok hazaszállítását; illetve
• az áruházban működő Click & Collect átvételi pont decembertől a Möbelix és januártól az XXXLutz vásárlásaihoz is elérhető lesz a Mömax vásárlások mellett.

A Mömax márka a Baumax 2015-ös kivonulása után jelent meg, átvéve azok áruházait. Ez követően a cég saját fejlesztéseket is bejelentett hálózatának bővítésére. 

A márka első áruháza 2013-ban nyitott Győrben, amely után elkezdődött az országos lefedettség kiépítése.

Jelentős a magyar lakberendezési piac forgalma

A magyar  bútorpiacon az elmúlt években jelentős átrendeződések zajlottak. 2021-ben került egy kézbe a Mömax, az XXXLutz valamint a Möbelix, amivel a három márka együttesen komoly kihívójaként jelent meg a piacon jelentős szereplőnek számító IKEA, Jysk, valamint a specializált márkák, mint például a Diego mellett. 

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatsorai szerint a nem élelmiszer jellegű kiskereskedelmen belül a lakberendezés forgalma bővül. A 2025 augusztusára mért, folyó áron 1735 milliárd forintos kiskereskedelmi forgalmon belül a nem élelmiszer-kiskereskedelemben koncentrálódott a forgalom 34 százaléka, ezen belül a bútor-, műszakicikk-üzletekben 2,5 százalék volt a forgalomnövekedés.

Az MMXH Kft. tavalyi árbevétele meghaladta a 64 milliárd forintot, szeptemberi létszámadatok alapján a vállalatnál több mint 1200-an dolgoztak.

(FATÁJ kiegészítés: az MMXH Lakberendezési Kft. a magyarországi lakberendezési piacon ezzel a harmadik legnagyobb árbevételű vállalkozás az IKEA Lakberendezési Kft. és a Jysk Kereskedelmi Kft. után.)

forrás: origo

Az MMXH Lakberendezési Kft. 2023 áprilisától már nemcsak a Mömax és Möbelix boltokat üzemelteti, hanem az XXXLutz boltokat is magába olvasztotta. Az ilyen összeolvadások jelentősen megbolygathatják a piacot egy-egy szektorban. Nem csoda, hogy már 2019-ben felmerült, amikor az XXXLutz a Kika-boltok átvételével a piacra lépést tervezte, hogy túl nagy szelet jut majd így a Mömax és Möbelix üzletekkel együtt az anyavállalatnak a hazai bútorpiaci tortából. Ekkor azonban még hivatalosan az XXXLutz nem tartozott az MMXH Kft-hez. A Gazdasági Versenyhivatal akkor meg is vizsgálta alaposan a helyzetet, de végül engedélyezte a piacra lépést (erről részletesen ebben a cikkben írtunk). Az XXXLutz önmagában nem jelentett nagy fenyegetést az IKEA-ra vagy a JYSK-re, nem sokáig volt azonban független. 2021 decemberében egy kézbe vonták össze a Mömax, Möbelix és XXXLutz boltok vezetését, a 2023. március 31-én kedvezményezett átalakulás keretében pedig az XXXLutz Lakberendezési Kft.  beolvadt az MMXH Lakberendezési Kft-be, mely így az XXXLutz Lakberendezési Kft. jogutódjává vált. Végleg egyesítették tehát az osztrák bútorláncok erőiket a hazai lakberendezési piacon. Vajon együttes erővel sikerülhet lenyomniuk a JYSK-öt, lehajrázni az IKEA-t? Nézzük a friss beszámolókat.

Az Igazságügyi Minisztérium céginformációs szolgálatának nyilvánosan hozzáférhető adatai alapján az KEA nettó árbevétel terén még mindig verhetetlen, adózott eredmény terén viszont a JYSK lett az elmúlt üzleti év számai alapján. Az KEA 137,2 milliárdos hazai nettó árbevételének közelébe sem ért a JYSK a maga 76,8 milliárdos értékesítésével, vagy az MMXH, ami az XXXLutz csatlakozását követő első évben 62,3 milliárd forintos nettó árbevételt ért el. 

Ha az MMXH és az XXXLutz korábbi év árbevételeit összeadnánk, akkor 70 milliárd felett volt az együtes nettó volumen, tehát ha úgy vesszük, némi csökkenés látszik. Az IKEA árbevétele szintén csökkent, bár nem sokkal, 6,2 százalékkal. Tehát egyértelmű növekedést csak a JYSK mutatott az árbevételben (14,4%). Érdekes adalék, ha az export árbevételeket nézzük, a JYSK abszolút első: 61,2 milliárd forint volt az utolsó ismert üzleti évben, ehhez képest az IKEA közel 148 millió, az MMXH 27 milliós értékesítése jóval alacsonyabb. Ha összeadjuk a kettőt, az export és hazai értékesítésben a JYSK egy hajszállal előzi is az IKEA-t.

Adózott eredmény tekintetében az MMXH ugyancsak utolsó, ráadásul mínuszba mentek. A IKEA adózott eredménye csökkenést, a JYSK-é növekedést hozott. Az előző üzleti évhez viszonyítva nagyon kilőtt a JYSK eredménye, viszont a két évvel azelőtti szintet nem ütötte meg, akkor is túlszárnyalták az IKEA-t.

Amit még minden évben lapunk megvizsgál a bútorláncok beszámolóiban, hogy hogyan változott a foglalkoztatottak száma, mennyit fordítottak a vállalatok bérköltségre, valamint hogy e két adat alapján mekkora az egy főre jutó bérköltség havonta. Ez utóbbi arról adhat képet, hol a legjobbak a bérek, viszont ebben a vezetőségtől kezdve a bolti eladókig mindenki benne van, így ezeket az összegeket semmiképp sem a érdemes a bolti eladók átlagbérével azonosítani.

Foglalkoztatottak tekintetében azt láthatjuk, hogy az IKEA-nál folytatódott a minimális csökkenési trend, a JYSK-nél dolgozók száma viszont növekedett, már 1108 volt a dolgozó létszám átlagosan. Az MMXH-nál az XXXLutz beolvadása előtt 728 fő dolgozott átlagosan, az XXXLutznál 481 fő, az egyesülés után 1086 fő dolgozott a láncnál, így inkább csökkenésről beszélhetünk. Az MMXH egyébként nem csak dolgozószámban, hanem bérköltséget tekintve is a JYSK-öt közelíti. Nem érik be azonban az IKEA-át, ahol a dolgozók száma is jóval magasabb (1575 fő), így a bérköltség is 9,5 milliárdra rúg.

Ha kiszámoljuk, hogy a bérköltségként bevallott milliárdokból hány jut egy dolgozóra és azt elosztjuk 12-vel (a hónapok számával egy évben), akkor kapjuk meg az egy főre jutó bérköltség adatot havonta. Ebben ugyancsak a JYSK az első, 566 ezer forint/főre jön ki náluk ez a mutató, a második a Möbelix-Mömax-XXXLutz hármas, ahol ez 517 ezer forint, és a sor végén az IKEA van 502 ezer forint/hóval. 

Fontos azonban kiemelni, hogy ez nem a bolti eladók „átlagbére”, hanem minden dolgozóra jutó bér átlaga együtt, így nagyban befolyásolhatja ezt az összeget, hogy milyen a dolgozói struktúra, mekkora a boltokban, illetve az irodákban, központokban foglalkoztatottak száma, a vezetői struktúra, stb. Tehát ezt az adatot érdemes fenntartásokkal kezelni, pusztán erre nem lehet alapozni olyan kijelentéseket, minthogy „a JYSK-nél lehet a legjobban keresni”. Ennél kevesebbet árul el, de azért a semminél többet mond arról, milyen a bérezés a vállalatoknál. 

forrás: pénzcentrum

Augusztus végén jelent meg a hazai piac egyik legnagyobb lakberendezési és bútorvállalatának éves üzleti beszámolója. Az MMXH Lakberendezési Kft. magában foglalja a Mömax és Möbelix boltokat, illetve 2023 áprilisától már az XXXLutz üzleteket is. Arra, hogy képet kapjunk róla, mit hozott magával a két vállalat egybeolvadása, most először nyílik lehetőség. Már 2019-ben felmerült, amikor az XXXLutz a Kika-boltok átvételével a piacra lépést tervezte, hogy túl nagy szelet jut majd így a Mömax és Möbelix üzletekkel együtt az anyavállalatnak a hazai bútorpiaci tortából. A Gazdasági Versenyhivatal meg is vizsgálta alaposan a helyzetet, végül engedélyezte a piacra lépést (erről részletesen ebben a cikkben írtunk). Az XXXLutz jó ideig függetlenül működött az MMXH-boltoktól, és az üzleti beszámolók alapján nem is jelentett nagy fenyegetést az IKEA-ra vagy JYSK-re nézve. 2021 decemberében azonban összevonták egy kézbe a Mömax, Möbelix és XXXLutz boltok vezetését, a 2023. március 31-én kedvezményezett átalakulás keretében pedig az XXXLutz Lakberendezési Kft.  beolvadt az MMXH Lakberendezési Kft-be, mely így az XXXLutz Lakberendezési Kft. jogutódjává vált. Végleg egyesítették tehát erőiket a hazai lakberendezési piacon, így új fejezethez érkezett a bútorháború Magyarországon.

A Pénzcentrum minden évben figyelemmel kísérte a cégek üzleti beszámolóit, mely alapján az XXXLutz és az MMXH együttesen sem jelentett túl nagy fenyegetést a JYSK-re és az IKEA-ra. 2023-ban azonban fordult a kocka: az XXXLutz beolvadása megváltoztathatja a piaci viszonyokat. Az Igazságügyi Minisztérium céginformációs szolgálatának nyilvánosan hozzáférhető adatai alapján nettó árbevétel és adózott eredmény terén még mindig verhetetlen az IKEA, a JYSK-öt azonban megszorongathatja az összeolvadással megerősödött MMXH.

A JYSK ugyanis csak minimális növekedést tudott elérni a 2022. szeptembertől 2023. augusztusig tartó tárgyévben. 66,8 milliárdról 67,2 milliárdra növelte a bevételeket – ez mindössze fél százalékos növekedés. Eközben az IKEA 130,8 milliárdról 146,3 milliárdra növelte bevételeit, azaz 11,9 százalékkal. Ez szerényebb, mint az egy évvel korábbi növekedés, mely 18,7 százalék volt. A JYSK tavalyi növekedése is jóval nagyobb, 16,9 százalékos volt. Ezek azonban a közelébe sem érnek az MMXH idei növekedésének: 43,5 milliárdról 62,3 milliárdra, 46,8 százalékkal nőtt a nettó árbevétel:

A MMXH 62,3 milliárdjával már ott tapos a JYSK sarkában, viszont még ketten együtt sem tudták volna letaszítani az IKEA-t a trónjáról.

Az adózott eredményt vizsgálva azonban máris nem tűnik olyan kedvezőnek az XXXLutz és MMXH egyesülése: 1,3 milliárdos hiányt könyvelhettek el. Az MMXH adózott eredménye már múlt évben is csökkenést mutatott, de akkor még pozitív volt a mérleg. Ezzel szemben az XXXLutz tavaly már csak minimális, 9 millió forintos adózott eredményt tudott felmutatni – ez 99,2 százalékos visszaesést jelentett. Az IKEA ugyanakkor tovább folytatta ütemes növekedését az utolsó tárgyévi adatok szerint, a JYSK-nek azonban bezuhant az adózott eredménye: 71,8 százalékot veszítettek.

Nem áll meg a terjeszkedés

Az IKEA jelenleg – Budapesten és Budaörsön – 3 áruházzal rendelkezik, Pécsen és Debrecenben 1-1 tervezési és rendelési ponttal, országszerte 18 átvételi ponttal, illetve két külső árukiadó ponttal. A JYSK most nyitotta meg 99. üzletét Magyarországon és év végéig további 2 üzlet megnyitását tervezik, a terjeszkedés folyamatos. Az országban jelenleg 14 Mömax, 12 Möbelix és 7 XXXLutz-üzlet működik. A boltszámokkal éppen ellentétes a boltok jellemző mérete, a JYSK-üzletek átlagosan a kisebb alapterületűek, találkozhatunk velük bevásárlóközpontokban is. Az MMXH-hoz tartozó üzletek már nagyobb alapterületűek, az IKEA-boltok pedig a legnagyobbak.

Viszont nemcsak az alapterület, vagy az árbevétel jellemzi egy bolt méretét, hanem az is, hány embert foglalkoztat. Az üzleti beszámolók szerint az IKEA-nál nem történt jelentős változás, 1606 fő volt az átlagos dolgozói létszám. A JYSK-nél a dolgozók átlagos létszáma 835-ről 1034-re emelkedett. Az MMXH-nál a korábbi üzleti évben 728 fő dolgozott átlagosan, míg az XXXLutznál 481 fő. Az új üzleti évben az egyesülés után 1086 fő volt az átlagos létszám, ami bizonyos szempontból csökkenést jelent, hiszen a két cégnél korábban együttvéve 1209 fő dolgozott.

A bérköltség mindhárom bútoráruházlánc esetében emelkedett és nőtt az egy főre jutó bérköltség összege is havonta. Ez a mutató közelíti az átlagfizetést az egyes cégeknél, azonban nem teljesen egyezik azzal az alkalmi munkavállalók vagy éppen a részmunkaidős dolgozók miatt sem. Azt is bele kell kalkulálni, hogy a legalacsonyabb pozíciótól a felsővezetésig minden dolgozó bére megjelenik ebben az adatban, tehát azt nem lehet kijelenteni, hogy ennyit keresne például egy árufeltöltő vagy eladó az egyes áruházakban. Az viszont látszik ebből is, hogy melyik cég mekkora összeget fordít a dolgozóinak a bérére átlagosan:

Ebben a versenyben a JYSK vezet, itt lehetnek legmagasabbak az átlagos bruttó fizetések. Arra vonatkozóan, hogy pontosan mennyit is fizetnek a lakberendezési áruházak az egyes pozíciókban, nincsenek aktuális információink. Azt tudjuk a KSH legutolsó adatai alapján, hogy 2023-ban a bolti eladók átlagos fizetése 369 720 forint/hó volt, a vezető eladóké 473 508 forint/hó, a targoncavezetőké 527 897 forint/hó, az árufeltöltőké 312 151 forint/hó. Az biztos, hogy munkaerőre folyamatosan szükség van ezeknél az áruházláncoknál, így a dolgozókért is éles verseny folyhat – nemcsak a fizetéssel, a vonzó munkahelyi légkörrel és a plusz juttatásokkal igyekeznek magukhoz csábítani a dolgozókat.

A nagyok terjeszkednek, a kicsik sorra adják fel

A hazai bútorpiac kapcsán érdemes látni azt is, hogy amíg a legnagyobb hazai lakberendezési láncok növekszenek, összességében a bútor-, háztartásicikk- és világítástechnikai üzletek száma folyamatosan csökken Magyarországon. A KSH nyilvántartása szerint ilyen boltból 3 970 volt 2014 decemberében, 3 533 darab 2018 decemberében és már csak 2 921 darab 2023 decemberében. Nagyjából ezer bolt tűnt el egy évtized alatt, melyben bőven lehetnek bútorboltok is, nemcsak lámpaboltok. Ezt a szektort is nagyban érintette a covid-világjárvány hatása és az e-kereskedelem rohamos előretörése, a kisebb boltok pedig nem tudnak versenyezni a bútoróriásokkal, sem árakban, sem a digitalizáció terén.

Általánosságban is jellemző a kiskereskedelemre a boltszámok folyamatos csökkenése. Ahogy arról korábban beszámolt a Pénzcentrum, a tavalyi év második felében több mint négyezer bolt zárt be Magyarországon. Kozák Tamás, a Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára lapunknak elmondta, hogy „évek óta megfigyelhető – Európa más országaiban is – a kiskereskedelmi koncentrációval kapcsolatos boltszámcsökkenés. Tízezer lakosra jutó üzletek száma körülbelül 100, tíz évvel ezelőtt ugyanez a szám 150 felett volt. A boltok száma élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes kategóriában az elmúlt 10 évben nagyjából negyedével, a nem élelmiszereket árusító üzletek száma pedig körülbelül a harmadával csökkent” – mondta a szakértő. Nem egyedi jelenségről van tehát szó, azonban a boltok folyamatosan bezárásának lassításához ágazati szintű szakpolitikára lenne szükség például támogatási rendszerek kidolgozásához a szakértők szerint.

forrás: pénzcentrum

Ha előző évben azt írtuk, hogy élesedik a bútorháború Magyarországon, akkor idén már kijelenthető, hogy következő fokozatot vett a küzdelem. 2021 elején meglehetősen komoly átrendeződéseket láthattunk ebben a szegmensben, amikor egy kéz alá került az XXXLutz, Möblelix és Mömax. Idén pedig kétségkívül ennek a hatásai érződnek a leginkább. Az Igazságügyi Minisztérium céginformációs szolgálatának bárki által hozzáférhető adatai alapján az IKEA Lakberendezési Kft. 2021. szeptember 1-je és 2022. augusztus 31-e között több mint 130 milliárd forintos nettó árbevételt könyvelhetett el belföldi értékesítéssel. Ezzel 18,8 százalékos növekedést ért el az ezt megelőző üzleti évben elért eredményéhez képest.

A versenytársak is jó évet tudhattak maguk mögött. A Jysk 16,9 százalékkal növelte bevételeit, így összesen 66,8 milliárdos bevételre tett szert 2021. szeptember 1-je és 2022. augusztus 31-e között. A legjelentősebb növekedést azonban mégsem ezek a cégek, hanem a Möbelix és Mömax boltokat üzemeltető MMXH Lakberendezési Kft. érte el. Fontos kiemelni, hogy ennek a cégnek az üzleti éve 2021. április 01-je és 2022. március 31-e közé esik. Ebben az időszakban 19,2 százalékos bevételnövekedést értek el, ami ugyan nem sokkal hagyja le a konkurenciát, de ha azt nézzük, hogy előző évben ugyanez a cég mindössze 2,9 százalékos eredményt mutatott fel, akkor belátható, hogy milyen dinamikus növekedés ment végbe. A tárgyévben összességében 40,3 milliárd forintos árbevételt generáltak.

Az összevetést jelentősen megbonyolítja, hogy a negyedik nagy piaci szereplő, az XXX Lutz eddigi üzleti éve megváltozott. Az osztrák tulajdonú lakberendezési áruházlánc az eredeti egy év helyett már csak hat hónapos adatokat közöl, így csupán a 2021. október 1-je és 2022. március 31-e közötti féléves intervallumra látunk rá. Ebben az időszakban 14,8 milliárdos nettó bevételről számolt be a cég, ami kedvezőnek tűnik az ezt megelőző (teljes) üzleti év 21,9 milliárd forintjához képest. Azt azért érdemes megjegyezni, hogy a piros székes áruház nettó árbevétele a belföldi értékesítést illetően előző évben jelentősen, 12,4 százalékkal csökkent.

Adózott eredmény tekintetében a Jysk már előző évben is kimagaslott a mezőnyből és ez idén sincs másképp, igaz némiképp csökkent a különbség a dán lakberendezési lánc és a második helyen álló IKEA közt. Előbbi 9,2 utóbbi pedig 5,8 milliárdos adózott eredményről számolt be. Az MMXH 2,7 milliárdos eredménnyel szintén folytatta az előző éves növekedést, míg az XXL Lutz 1,1 milliárdos értékről számolt be a fél éves időszakban.

A számokból látható, hogy a koronavírus során tapasztalható nehézségek szép lassan elkezdtek elpárologni. Magyarországon régiós szinten is kifejezetten dinamikus forgalomemelkedés indult meg. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a bútor eladási forgalom 2021 második negyedévétől kezdődően látványos növekedés állt be. Ezt Jan Bøgh, a JYSK elnök-vezérigazgatójának 2021/2022-es pénzügyi évvel kapcsolatos kijelentése is megerősít: „Egy nagyon különös év után kimondottan jó forgalmi eredményt könyvelhettünk el. Ez főként elkötelezett alkalmazottainknak köszönhető”.

Ahogy arról korábban már beszámoltunk a JYSK Magyarországon, a tárgyévben három áruházat nyitott, így immár 91 üzletben fogadják a hazai vásárlókat. Az alkalmazottak száma a hazai üzletekben és a központi irodában 4 százalékkal bővült, és megkezdte működését egy vadonatúj logisztikai központ is.

Ugyanebben az időszakban az IKEA-nál is történtek meglepő változtatások. 2022 augusztusától a svéd lakberendezési áruházlánc üzletei 9 helyett 10 órakor nyitnak, a zárás pedig hétfőtől szombatig 21 helyett 20 órakor történik. A döntés leginkább a covid alatt elindult trendekkel magyarázható. Az emberek kevesebbet vásárolnak a reggeli, illetve az esti órákban, ám egyre nagyobb az érdeklődés a távoli vásárlási lehetőségek iránt. 2021-re az online vásárlások száma megduplázódott, és a teljes forgalom 19,3%-át tették ki.

Ennek hatására azóta egyre nagyobb hangsúlyt fordítanak az online értékesítésre – és hat átvételi pontot is nyitottak országszerte. Az enyhe irányváltás úgy tűnik meghozta a gyümölcsét, mivel a svéd bútorhatalom az előző évben üzleti évben elért 12,6 százalékos nettó árbevétel növekedését a tárgyévben több mint 6 százalékponttal múlta felül.

A bútorcsata legnagyobb nyertes azonban az MMXH, legalábbis a növekedés ütemét tekintve.  Ahogy arról korábban többször is írtunk Simonyi András került az XXXLutz lakberendezési Kft. CEO pozíciójába, aki egyben megtartotta az MMXH Lakberendezési Kft. ügyvezetői tisztségét is. Ezzel a lépéssel az osztrák hátterű XXXLutz csoport valamennyi magyarországi márkája, vagyis a Mömax, a Möbelix és az egykori Kika boltokat átvevő XXXLutz is egy kézbe került.

A cégcsoport azon törekvése, hogy meghatározó szereplővé váljanak a bútorpiacon egyre inkább testet ölt, amit az MMXH 16 százalékpontos növekedése is jól mutat. Ráadásul a Möbelixet és Mömaxot magába foglaló cég úgy tudott ilyen kedvező számokat felmutatni, hogy üzleti évük 2022 márciusa 31-el zárul. Vagyis beszámolójukban nem szerepel 2022 második és harmadik negyedéve, ami bútoreladási forgalom tekintetében az elmúlt évek egyik legerősebb időszaka. Hasonló módon az XXXLutz üzleti éve is március 31-el zárul, számaik pedig minden bizonnyal kedvezőbb képet festenének, ha a 2022-es év azt követő hónapjainak bevételi számait látnánk.

Összességében tehát elmondható, hogy a bútoráruházak forgalmát és bevételét tekintve egy dinamikusan növekvő trend alakult ki. A koronavírus hatásainak halványulása, a kormány családtámogató és fogyasztást ösztönző lépései (például az otthonfelújítási támogatás) és minden bizonnyal az árak növekedése is jelentős hatást gyakorolt az árbevételekre. A tárgyévben az MMXH növekedése a leginkább szembetűnő, de a versenytársakat sem kell félteni. A Jysk és az IKEA számos újítást vezetett be és utóbbi vállalat további terjeszkedést helyezett kilátásba, így a bútorháború tovább fokozódik a szereplők között.

forrás: pénzcentrum

„Egy nagyon különös év után kimondottan jó forgalmi eredményt könyvelhettünk el. Ez főként elkötelezett alkalmazottainknak köszönhető” – mondja Jan Bøgh, a JYSK elnök-vezérigazgatója.

A nyári hónapokban a JYSK-áruházak nagy nyomás alatt álltak, hiszen a növekvő infláció hatására kevesebb vásárló kevesebbet költött. „Egyértelműen érezhető, hogy a fogyasztók elkezdték visszafogni kiadásaikat. A bevételek és a vásárlószám a nyár előtt jóval nagyobb ütemben növekedett. Az új vásárlóink egy része voltaképpen visszatérő vásárló, akik a járvány idején átmenetileg bezárt üzletek újranyitása után tértek vissza. És mindezek mellett költségeink emelkednek, tehát összességében elmondható, hogy a globális helyzet komolyan kihat tevékenységünkre” – teszi hozzá Jan Bøgh.

Élesedik a bútorháború

A JYSK Magyarországon a 2021/2022-es üzleti évben három áruházat nyitott, így immár 91 üzletben fogadják a hazai vásárlókat. Az árbevétel több mint 66 milliárd forintra nőtt, ami 17 százalékos emelkedésnek felel meg. Az alkalmazottak száma a hazai üzletekben és a központi irodában 4 százalékkal bővült (jelenleg 948 főt alkalmaznak), és megkezdte működését vadonatúj logisztikai központ is. 

Ahogy arról korábban a Pénzcentrum beszámolt, az Igazságügyi Minisztérium céginformációs szolgálatának bárki által hozzáférhető adatai alapján az IKEA Lakberendezési Kft. 2020. szeptember 1-je és 2021. augusztus 31-e között 110 milliárd forint nettó árbevételt könyvelhetett el belföldi értékesítéssel. Ez 12,6 százalékkal több, mint a tárgyévet megelőző üzleti évben. Akkori adataink szerint a kisebb, de kiterjedtebb bolthálózattal rendelkező JYSK Kereskedelmi Kft. szintén jócskán növelte bevételeit, 11,6 százalékkal. Ezzel 57,2 milliárd forint nettó árbevételre tett szert 2020. szeptember 1-je és 2021. augusztus 31-e között.

A mostani bejelentés alapján valóban jelentős bővülést értek el.

Kérdés persze, hogy miként teljesített az IKEA az idei üzleti évében. Ugyanakkor a Möbelix és Mömax boltokat üzemeltető MMXH Lakberendezési Kft. 33,8 milliárd forint nettó árbevételre tett szert utolsó üzleti évében, vagyis 2020. április 1-je és 2021. március 31-e között – ez némiképp nehezíti az összevetést. A tárgyévét megelőző üzleti évhez képest mindössze 2,9 százalékos növekedést ért el.

forrás: pénzcentrum 09-19

„A 2022.09.08-án indult akciókat listázó mömax reklámújság már nem jelent meg papírformában, aktuális ajánlatainkat weboldalunkon tudod megtekinteni vagy a fenti képen az Online prospektus megnyitása gombra kattintva.

Ismerd meg legújabb ajánlatainkat, melyeket pár kattintással meg is rendelhetsz online vagy várunk áruházainkban személyesen!”

forrás: mömax 09-08

A nagytarcsai logisztikai és raktárközpont átadását kihasználva válik lehetővé az egykori Baumax barkácsáruház épületében kialakított csepeli MMXH raktár átalakítása. Ez októberben, 45 új munkahelyet teremtve, ötezer négyzetméteres eladói területű és háromezer négyzetméteres raktárral rendelkező tagként bővíti majd a Mömax áruházláncot – mondta el Simonyi András, az MMXH Lakberendezési Kft. ügyvezető igazgatója egy interjúban. Az általa irányított portfólióba (Mömax, Möbelix, XXXLutz) jelenleg 24 áruház és 1300 munkavállaló tartozik.

„A keresletnövekedést kihasználva a MMXH Lakberendezési Kft.-hez tartozó Mömax és Möbelix áruházaink – a két márka esetében nagyjából azonos teljesítményt mutatva – mintegy 50 százalékos pluszban vannak a 2021-es 47 milliárdos forgalomhoz képest. Amiben persze az is szerepet játszik, hogy tavaly tavasszal, az akkori Covid-lezárások miatt az áruházaink egy hónapig zárva voltak. De ez is csak a 30 százalékát magyarázza ennek a plusznak, mert ezen felül is közel 20 százalékos forgalombővülés tapasztalható a magyar piacon. Más kérdés, hogy nagyon sok jel arra utal már, hogy ez a helyzet sokáig és főleg ekkora nagyságrendben abszolút nem tartható fenn, mert az általános áremelkedésekből, az inflációból eredő fogyasztási erőcsökkenés a bútor- és lakberendezési piacot is fékezhetetlenül eléri majd”- tette hozzá Simonyi András egy idén áprilisi interjúban.

forrás: Csepel.info

kapcsolódó FATÁJ cikk:
A magyar gazdaság erősségeit kell tovább építeni (2020-07-13)

2020 őszén úgy tűnt, kemény vetélytársa akad a magyarországi lakberendezési piac két vezető bolthálózatának, az IKEA-nak és a JYSK-nek. Ekkor történt, hogy a Kika magyar üzleteit magába olvasztotta az osztrák tulajdonú XXXLutz. A „piros székes áruház” szándéka a magyarországi piacralépésre már 2019-ben aggodalmat váltott ki a lakberendezési és bútorkereskedelmi cégekből. Elviekben ugyanis a XXXLutzot is irányító cégcsoport, melynek tagjai a Mömax és Möbelix boltok is, a Kika boltok feletti hatalomátvételével jó nagy szeletet – ha nem a legnagyobbat – hasíthatta ki magának a bútoreladási tortából. Sikerült vajon azóta a manőver és 2021-re lebirkózták az osztrák áruházláncok a svéd (húsgolyó- és) bútornagyhatalmat? Vagy a trónfosztás még várat magára?

A magyar piacon jelenlévő nagyobb lakberendezési áruházláncok közül az IKEA tette közzé utolsóként a legfrissebb üzleti évére vonatkozó bevallását. Az Igazságügyi Minisztérium céginformációs szolgálatának bárki által hozzáférhető adatai alapján az IKEA Lakberendezési Kft. 2020. szeptember 1-je és 2021. augusztus 31-e között 110 milliárd forint nettó árbevételt könyvelhetett el belföldi értékesítéssel. Ez 12,6 százalékkal több, mint a tárgyévet megelőző üzleti évben. Azonban nem csak az IKEA szakíthatott az elmúlt időszakban.

A kisebb, de kiterjedtebb bolthálózattal rendelkező JYSK Kereskedelmi Kft. szintén jócskán növelte bevételeit, 11,6 százalékkal. Ezzel 57,2 milliárd forint nettó árbevételre tett szert 2020. szeptember 1-je és 2021. augusztus 31-e között. Ugyanakkor a Möbelix és Mömax boltokat üzemeltető MMXH Lakberendezési Kft. 33,8 milliárd forint nettó árbevételre tett szert utolsó üzleti évében, vagyis 2020. április 1-je és 2021. március 31-e között – ez némiképp helyezíti az összevetést. A tárgyévét megelőző üzleti évhez képest mindössze 2,9 százalékos növekedést ért el.

A piros székes áruház nettó árbevétele a belföldi értékesítést illetően viszont még jelentősen csökkent is, 12,4 százalékkal esett vissza. 2020. október 1-je és 2021. szeptember 30-a között 21,9 milliárd forintot könyveltek el. Így amíg a korábbi üzleti évben a Möbelix, Mömax és XXXLutz üzleteket összefogó cégcsoport árbevétele együttesen meghaladta a JYSK áruházakét, idén fordult a kocka, a dán lakberendezési lánc felülkerekedhetett.

Adózott eredményt tekintve pedig kimagasló a Jysk teljesítménye. Az IKEA nagyot csökkent a tárgyév előtti időszakhoz képest. David McCabe, az IKEA regionális ügyvezetője és fenntarthatósági vezetője (magyar-cseh-szlovák régió) januárban elmondta, hogy az elmúlt pénzügyi évben példátlan fennakadásokkal kellett szembenéznünk a kiskereskedelmi üzletágunkban – a járvány okozta lezárás miatt áruházaink több mint egy hónapig zárva voltak.

Az MMXH az előző üzleti évében történt csökkenés után ismét növekedni tudott, az XXXLutz viszont pedig még mélyebbre süllyedt mínuszban. Így tehát a trónfosztás még várat magára, viszont ez az összevetés akkor mutatna ennél reálisabb képet, ha a tárgyévek időszaka is egybeesne.

Egy kézbe került mind az öt X

Múlt év végén jelentették be, hogy november végétől Simonyi András került az XXXLutz lakberendezési Kft. CEO pozíciójába, aki egyben megtartotta az MMXH Lakberendezési Kft. ügyvezetői tisztségét is. Ezzel a lépéssel az osztrák hátterű XXXLutz csoport valamennyi magyarországi márkája, vagyis a Mömax, a Möbelix és az egykori Kika boltokat átvevő XXLutz is egy kézbe került. Az új ügyvezető elmondása szerint az összevonás „a szinergiák jobb kihasználásán keresztül” további növekedési céljaik elérést szolgálja.

A cégcsoportunk forgalma a 2021-es évben várhatóan meghaladja a 75 milliárd forint forgalmat, amellyel a piac meghatározó szereplőjévé válunk – mondta el akkor Simonyi András. A 75 milliárd forintos forgalom már közelebb esik az IKEA árbevételeihez, azonban még mindig nem éri el azokat.

A bútor- és lakberendezési piac szereplői viszont éppen azért találták aggasztó lépésnek, hogy a Kika boltokat az XXXLutz vegye át, mert így túlságosan leuralhatja az osztrák cégcsoport a mezőnyt. A Kika mindössze 6 áruházat üzemeltetett Magyarországon: kettőt Budapesten és egy-egy üzletet Budaörsön, Győrben, Debrecenben és Pécsett. Ez még nem lett volna elég a „hatalomátvételhez”. Az XXXLutz Csoport azonban valójában már 1999 óta van jelen Magyarországon, csak üzletei nem ezt a nevet viselték. A cégcsoport jelenleg 12 Mömax és 8 Möbelix áruházat üzemeltetett, ebből 4-4-et Budapesten. (Ezek közül egyes áruházaikat is például a 2015-ben Magyarországról kivonult Baumax üzletek helyén alakították ki.)

Összehasonlításképpen az IKEA-nak mindössze 3 áruháza van, a budaörsi, soroksári és az Örs vezér téri üzlet. Az viszont igaz, hogy folyamatosak a fejlesztések, bővítések és a cég idén is további bővítést tervez a szolgáltatások és találkozási pontok terén. A JYSK-bútorbolthálózat egészen máshogy épül fel, kisebb üzletei sokkal jobban lefedik az országot, 2022-ben már 91 boltjuk üzemel.

Nincs messze az erőfölény?

A Kika átvételével az XXXLutz és MMXH lehetséges összefonódása bejelentésre került még 2019-ben a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) is. A hivatal akkor jóváhagyta a Kika üzletek átvételét, pedig a részletes indoklásban megállapították: a bútorok országos kiskereskedelmi forgalmából 2018-ban a Mömax és Möbelix (vagyis XXXLutz Csoport) 0-10 százalék közötti, a KIKA Csoport 10-20 százalék közötti mértékben részesedett. Az indoklás szerint együttes részesedésük nem érte el a 20 százalékot. Az IKEA és a JYSK esetében szintén 10-20 százalék közötti részesedést állapítottak meg a magyarországi bútor kiskereskedelmi forgalomból. (Az ügy részleteiről ebben a cikkben írtunk részletesen.)

Mindez a vásárlók szempontjából is igen fontos, ugyanis a JYSK és a Praktiker akkori álláspontja szerint az összefonódást követően az XXXLutz Csoport erőfölényes helyzetbe kerülése a piaci szereplők kiszorulásával, a piacra lépés megnehezülésével járhat, továbbá a versenytársaktól független, a fogyasztók számára hátrányos árazást hozhat. A kisebb vállalkozások (pl. az Alpha Bútor Kft., a Főnix Bútorszalon Kft., a Balla Bútor Kft., az RS Bútorpiac Kft., vagy a BRW Bútorház Kft.) azt is aggályosnak tekintették, hogy egyre nehezebben tudják felvenni a versenyt a nagyobb vállalkozásokkal, mivel azok a nagyobb összegű megrendeléseikre tekintettel olcsóbban tudják beszerezni az árukat. Ez hozzájárul a nagyok egyeduralmához, és kedvezőtlenebb árakhoz vezethez. Végül azonban a GVH úgy döntött, nem veszélyes, ha az XXXLutz átveszi a Kika üzeleteket is.

Az új CEO által említett 75 milliárdos XXXLutz cégcsoportos forgalom már nincs messze az IKEA 110 milliárdos árbevételétől, és mindenképp meghaladja a JYSK 57 milliárdos bevételét. Viszont egyelőre a Kikát átvevő XXXLutz boltok nem mutattak fel növekedést, ami igazán fenyegető lenne. A járvány, illetve a gazdasági hatások is bizonyára közrejátszanak ebben, a következő években derül ki valószínűleg, mennyire komoly vetélytársa lehet az osztrák cégcsoport a svéd lakberendezési boltóriásnak.

forrás: pénzcentrum

Miután az Ikea éves nyeresége a megugrott nyersanyag- és szállítási költségek miatt csökkent, a bútoráruházlánc úgy döntött, hogy ezeknek az áremelkedéseknek egy részét áthárítja a vásárlóira – írta a BBC. A svéd vállalat satuba került: miközben érintik a gazdaság egészében kialakult ellátási gondok, a termékei iránt nőtt a kereslet, mert a távmunkában dolgozó alkalmazottak sok bútorukat lecserélték.

Ennek szaldója a cég szeptemberig tartó üzleti évében az adózás előtti nyereség 16 százalékos zuhanása lett. A pandémia előtti utolsó békeévhez, 2019-hez képest négy százalékkal csökkent a profit. A vállalat arra számít, hogy beszerzései problémái bőven elhúzódnak 2022-re is. A cég az elmúlt egy évben nem emelte árait, ám ezt nem tudják folytatni, csak annyit tehetnek, hogy nem a teljes költségnövekedést hárítják át az ügyfeleikre, hanem csak annak egy részét. Az eddig elérhető információk alapján az áruházak és az Ikea franchise-partnereinek lesz mozgástere: azaz ők dönthetnek arról, hogy mennyivel emelik az árakat. 

A szerdai bejelentésből tehát nem világos, hogy konkrétan milyen mértékű áremelésre készül a bútorboltlánc és ebből mennyi éreznek majd meg a vásárlók, köztük a magyar vevők. A Napi.hu csütörtök délelőtt megkérdezte a magyar Ikeát, hogy az anyacég bejelentéséről, konkrétan arról, hogy a magyar piacon lesz-e drágulás, és ha igen, mikortól. (Megkeresésünket cikkünk megjelenése előtt egy órával küldtük el a cégnek, a reagálás várhatóan időt vesz igénybe, amint az megérkezik, frissítjük a cikket.) 

A drágulás biztos, annak mértéke még kérdés

Az tehát egyelőre kérdés, hogy pontosan mekkora mértékű drágulás lesz majd az áruházakban a most bejelentett lépés miatt. Elképzelhető, hogy a jövőben másik oldalról is költségnövekedéssel szembesül az Ikea, mégpedig a G20-csúcson elfogadott 15 százalékos globális társaságiadó-kulcs okozhat majd fejfáját a cégnek. A vállalat ugyanis egy szövevényes céghálón keresztül igyekszik minél inkább megúszni az adófizetést. Ez kiverte a biztosítékot is az EU-ban, egy uniós tanulmány szerint a cég adóelkerüléssel, az ezt támogató holland és liechtensteini hatóságok segítségével becslések szerint 1991 és 2014 között 12 milliárd euró bevételhez jutott adómentesen.

A G7 hírportál korábban részletesen írt az Ikea adózásáról, ebből kiderül, hogy az összes Ikea-áruház befizet a holland Inter IKEA Groupnak háromszázalékos forgalom utáni licencdíjat. Majd ez a cég szintén licencdíjat utal a liechtensteini Interogo alapítvány egy cégének az Ikea név és logó használatáért. Arról pedig pecsétes hatósági papírt szereztek, hogy mindez adómentes lehet.

További megoldásokat is alkalmazott az Ikea a lap szerint: például a belga IKEA Treasury SA-n keresztül a piacinál drágább finanszírozást adtak a leányvállalatok, majd más leányoknak hitelezve könnyen tudták a profitokat országok között mozgatni. Ez 2011-ig működött, mert akkor egy EU-rendelet véget vetett ennek a gyakorlatnak. Az Ikea adótrükkjei ellen ugyan vizsgálat indult 2017-ben, de még 2019-ben is csak addig jutott az ügy, hogy talán fizetni kell a cégnek néhány milliárd eurót az elmaradt adók miatt. Az Európai Bizottság pedig a dokumentált esetek vizsgálatának további meghosszabbítását hagyta jóvá 2020 áprilisában, ám azóta nem jött újabb hír az ügyről.

Mi a helyzet Magyarországon?

A KSH szerint a bútorpiaci forgalom – a világítóberendezésekkel együtt – tavaly meghaladta a 334 milliárd forintot, ami 5,6 százalékos növekedésnek felelt meg az egy évvel korábbihoz képest. A forgalombővülésben a kereslet növekedése mellett szerepe volt annak is, hogy a termékek ára emelkedett. Egy másik KSH-adat szerint a bútorok és lakberendezési cikkek ára a múlt évben 3,9 százalékkal nőtt 2019-hez képest.

A legnagyobb cégeknek, köztük az Ikea Lakberendezési Kft-nek jól ment a üzlet 2020-ban a járvány ellenére. Az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint a 2020-as üzleti évben a nettó árbevétel meghaladta a 98 milliárd forintot, ami 8,5 százalékos éves növekedésnek felel meg. Az adózás előtti eredmény 16 százalékkal 7,6 milliárd forintra hízott.

Vegyes eredmények

Szintén jól szerepelt az egyik konkurens, a Jysk, amely a nettó árbevételt 2020-ban 51,4 milliárd forintra, vagyis éves összevetésben 19 százalékkal növelte. Utóbbi cég adózatlan eredménye 13 százalékkal, 6,5 milliárd forintra nőtt.

A Kika-áruházakat felvásárló XXXLutz nettó forgalma viszont csökkent tavaly, 2019-hez képest 8,7 százalékkal, 25 milliárd forintra és a cég veszteséget termelt. Igaz, utóbbi cégcsoporthoz tartozó MMXH Kft. – amely a Mömax- és Möbelix-üzleteket működteti – szerény növekedést ért el: nettó forgalma három százalékkal, közel 34 milliárd forintra nőtt. Utóbbi társaság adózás előtti eredménye pedig 58 százalékkal 2,4 milliárd forintra emelkedett. 

Sok szereplő

Még a Kika felvásárlásához 2018-ban készített GVH-elemzés szerint a magyar Az XXXLutz-csoporthoz tartozót boltok (Möbelix, Mömax) 0-10 százalék közötti, a Kika-csoport 10-20 százalék közötti mértékben részesedett, együttes részesedésük azonban nem érte el a 20 százalékot. A lakberendezési cikkek teljes választékát forgalmazó többi vállalkozás közül az Ikea 10-20 és a Jysk is 10-20, a Praktiker pedig 0-10 százalék közötti piaci részesedéssel rendelkezett.

A GVH szerint az előbb említett nagyobb láncoknál kisebb forgalmat bonyolít le az Alpha Bútor Kft., a Negyedi Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a Főnix Bútorszalon Kft., a Balla Bútor Kft., az RS Bútorpiac Kft., a BRW Bútorház Kft. és a WORE Hungary Kft., ám ezek a vállalkozások bútoron kívül más lakberendezési terméket nem, vagy csak elenyésző mértékben árusítanak.

forrás: napi.hu

Pedig az utolsó tárgyévet megelőzően még svéd bútorlánc vezette a tabellát. Mi történt az IKEA-ban, és mennyire reális a bruttó 350 ezer forint körüli fizetési igény? Ennek járt most utána a Pénzcentrum.

A lakberendezési áruházak között kiélezett verseny folyik a hazai bútorpiacért és a vásárlók kegyeiért. Korábbi cikkünkben elemztük, hogy alakul a legfrissebb cégbeszámolók alapján az IKEA, JYSK, Mömax-Möbelix (MMXH) és a Kikát kivásárló XXXLutz versenye, most viszont azt vizsgáljuk, hány főt foglalkoztatnak, és a bevalott bérköltség alapján mennyi az átlagos fizetés az áruházakban. Egészen más kép rajzolódott ki, mint a piaci verseny során.

Az Igazságügyi Minisztérium céginformációs szolgálatának nyilvános adatai szerint a legtöbb dolgozót az IKEA foglalkoztatja Magyarországon a lakberendezési áruházak közül, az utolsó üzleti évükben átlagosan 1445 főt. Ez ráadásul 15,7 százalékos növekedést jelent a tárgyévet megelőzőhöz képest, és a 2017. szeptember 1. és 2018. augusztus 31. közötti időszakhoz képest pedig 36,4 százalékos a bővülés. Az IKEA 5 milliárd 650 millió 454 ezer forintot fordít bérköltségre az utolsó tárgyévben (2019. szeptember 1. és 2020. augusztus 31. között).

Ha ezt elosztjuk a foglalkoztatottak számával, azt láthatjuk, hogy havonta az IKEA-ban bruttó 325 862 forintot kerestek átlagosan az alkalmazottak – ebben benne vannak az ügyfélszolgálatosok, raktárosok, éttermi dolgozók, de a vezetőség is. Ez az átlagos fizetés kevesebb mint a JYSK, Mömax-Möbelix és XXXLutz esetében, legalábbis az alapján, ami az üzelmetető cégek nyilvános adataiból kiderül.

Ahogy a grafikon „Havi bruttó átlagfizetés” fülén látható, a tárgyév előtti évben az IKEA még vezette ezt a rangsort cirka 360 500 forinttal, viszont náluk volt a legdinamikusabb a felvétel (15,7%), a bérköltség viszont csak 4,6 százalékkal nőtt. Feltehetően ez okozza a visszaesést az átlag fizetésekben, a sok új, kezdő belépő alacsonyabb bére lefelé húzta az átlagot.

Ez azt eredményezte, hogy átlagos havi fizetéseket tekintve az XXXLutz vezet bruttó 376 ezer forinttal. Ehhez viszont hozzá kell tenni, hogy a bérköltség nemigen változott (1,6 %-kal csökkent) ahhoz az időszakhoz képest, amikor még a Kika volt az üzemeltető. Akkor mi történt? Ha megfigyeljük a foglalkoztatottakat ábrázoló grafikont, látható, hogy az egyetlen áruházlánc volt, ahol a tárgyévben, és azt megelőzően is már csökkent a dolgozók száma. Így vette át az XXXLutz az IKEA-tól a vezetést. Azt viszont nem lehet eltagadni, hogy a „piros székes áruház” 63 százalékkal foglalkoztat kevesebb alkalmazottat, mint a svéd húsgolyó mekkája, viszont csak 57 százalékkal költ kevesebbet bérre.

A JYSK foglalkoztatta a tárgyévben a második legtöbb embert, átlagosan 745 főt, de még ez is az IKEA csapatának csak felét teszi ki. Bérköltségre szintén a második legnagyobb összeget fordítja a cég, havi bruttó átlagfizetésben viszont csak a harmadik: 347 ezer forinttal. Ugyanis a Mömax-Möbelix áruházakat üzemeltető MMXH-nál 652 dolgozó átlagosan bruttó 357 ezer forintot kap. (Hangsúlyozzuk, ebben a takarítók és a felsővezetők bére ugyanúgy benne lehet, ebből jön ki az átlag.)

Mennyit lehet keresni valójában?

Arról nincs hivatalos információnk, mennyit fizetnek a lakberendezési áruházak az alkalmazottaknak – ez bizonyára eltér munkakörönként, végzettségtől és tapasztalattól függően is. Azt viszont láthatjuk, hogy üres állásokat folyamatosan hirdetnek. Magyarországon nem különösebben divat az álláshirdetésben a bérezést feltüntetni, viszont a diákmunkáknál jellemzően odaírják az órabért.

Ezért szétnéztünk a diákmunkák között, és az euDIÁKOK oldalán találtunk IKEA-s és XXXLutzos hirdetést is. Ez alapján az IKEA-ban bolti kisegítő, leltározó munkakörben hétfőtől péntekig bruttó 1084-1250 forint/óra, szombaton és vasárnap bruttó 1432 forint/óra bérre számíthat egy diák. Ha, tegyük fel, heti 40 órában dolgozna egy diák hétköznap, akkor bruttó 173 440-200 000 forintot keresne meg. Ha pedig csak hétvégi napokat vállalna, havi négyszer 8 órában, akkor bruttó 45 824 forint lenne a havi bére.

Akinek jobban fekszik az irodai munka, a telefonos ügyfélszolgálatra nagyon hasonló feltételekkel toborozzák a diákokat, és az étterembe is ilyen bérrel van felvétel. Az XXXLutz raktári kisegítőket toboroz Budaörsre bruttó 1150 forintos órabérért. Vagyis heti 20 órával is meg lehet keresni a bruttó 92 ezer forintot.

Természetesen más a diákmunka, és a teljes munkaidős felnőtt foglalkoztatottság. Viszont az a sok vendéglátásból, turizmusból, rendezvényszakmából érkezett munkanélküli, aki a járvány alatt áruházi munkát vállalt, feltehetően részben vissza fog térni az eredeti szakmájához a nyáron. A kieaső munkaerőt pedig pótolni kell, ezt egyfelől diákokkal lehet megoldani, illetve versenyképes bérezéssel lehet megtartani, vagy más szektorokból átcsábítani a dolgozókat.

Egy friss kutatás viszont arra is rámutatott, hogy pályakezdő fiatalok számára a munkahelyválasztásnál a kellemes munkahelyi légkör számít leginkább, ebben a válaszadók 69 százaléka egyetértett. Ezt követi, a válaszadók közel fele szerint a karrier és az előrelépési lehetőség, valamint a munka és magánélet egyensúlyának fenntartása. Az előző évek trendjeihez képest a kezdő fizetés nagysága (41%) csak a negyedik helyet foglalja el a fontossági sorban: továbbra is számít tehát, de a fiatalok manapság már más, kevésbé az anyagiakhoz köthető szempontokat is komolyan mérlegelnek a munkahelyválasztáskor.

Forrás: pénzcentrum