A konferencia programjának középpontjában a Soproni Egyetem összes Karának és Erdészeti Tudományos Intézetének együttműködésében megvalósuló ErdőLab projekt eredményeinek bemutatása és közös értékelése állt. A részprojektvezetők előadásaikban átfogó képet adtak a kutatások eddigi eredményeiről. Több előadó is kiemelte, hogy az erdők nemcsak a légkör szén-dioxid-tartalmának megkötésében játszanak fontos szerepet, hanem a tárolt szén révén is jelentős „raktárként” működnek. Szó esett arról is, hogyan befolyásolják az erdők a víz körforgását, illetve milyen ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak a társadalom számára, például a rekreáció vagy a természetes élőhelyek fenntartása révén. A faiparhoz kapcsolódó előadások bemutatták, hogy a fa, mint megújuló alapanyag hogyan járulhat hozzá a környezetbarát építőiparhoz, különösen az innovatív anyagok és technológiák fejlesztésén keresztül.

A faanyag hasznosításának elmaradása csak rövidtávon eredményezhet többlet szénmegkötést, hosszabb távon korlátozza a klímaváltozás mérséklését, valamint a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodást. A legtöbb új megkötést éppen az innovatív fatermékek és a faalapú termékhelyettesítések révén érhetjük el, mobilizálva az erdőkben eddig nem hasznosított favagyont. Ez az erdőgazdálkodás intenzifikációjával egybekötött faipari innováció, mint erdőipari fejlesztés az, amely a legtöbb szénmegkötést képes 2050-re eredményezni. Ennek elérését ösztönző zöld beruházási gazdasági eszközök fejlesztése és a teljes folyamat jobb bemutatását és kommunikációját lehetővé tevő képzési tartalmak fejlesztése zajlik az ökológiai, biológiai és műszaki területekkel együttműködve a projekt megvalósítása keretében.  – magyarázta el Dr. Borovics Attila. Az ErdőLAB projekt szakmai vezetője az eredmények gyakorlati hasznára is rámutatott:

„Alulhasznosított fafajok magas hozzáadott értékű feldolgozásával mind az erdőtulajdonosok, mind a faipari vállalkozások és egyúttal klímavédelmi eredmények miatt a társadalom is részesül a projekt hasznaiból. Ezt segíti egy új módszertan fejlesztése amely alapján az erdészeti és faipari ágazat együttes hatását tudjuk több forgatókönyv szerint elemezni. Létrehoztunk egy új szénforgalmi modellt, a Forest Industry Carbon Modellt (FICM), amely az erdei biomassza, az elhalt szerves anyagok, a talaj és a fatermékek szénegyenlegét, valamint a termék- és energiahelyettesítések útján elkerült kibocsátásokat számszerűsíti.”

Az ErdőLab projekt megoldásait a döntéshozók már ma közvetlenül hasznosítják mind a dekarbonizációs törekvések nemzetközi kötelezettségeinek teljesülése, mind az önkéntes karbonpiaci lehetőségek kiaknázása érdekében.

A következő hónapokban az ErdőLab projekt zárása következik, és az eddigi eredményekre alapozott új program elindítását készítik elő a Soproni Egyetem munkatársai.  A jövőben egy kampányt is elindítanak, amivel az erdészet és faipar össztársadalmi hasznosságára kívánják felhívni a figyelmet.

A program a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztályának Erdészeti Tudományos Bizottsága szervezésében; a TKP2021-NKTA-43 projekt keretében valósult meg.

forrás: Soproni Egyetem

Az előadások a biodiverzitás, a klímaváltozás, a vadászat és a felelős erdőjárás kérdéseit járják körül, emellett arra keresik a választ, hogyan lehet a gyerekeket és fiatalokat közelebb vinni az erdő világához. A konferencia így egyszerre kínál tudományos, szakmai és nevelési szempontokat.

0:00 | Faragó Sándor köszöntője
08:20 | Bartha Dénes: Erdők a természet védelmében – történeti áttekintés
28:12 | Tímár Gábor: Védett erdők Magyarországon – mit mutat a statisztika?
48:12 | Ódor Péter: Az erdei biodiverzitás megőrzése – kételyek és lehetőségek
01:07:46 | Csóka György: Az erdő egészsége – mennyire egészségesek erdeink?
01:28:41| Szmorad Ferenc: Vágásos erdők és örökerdők – a tarvágástól a folyamatos erdőborításig 01:49:16 | Horváth Ferenc: Rezervátumba zárt erdők – mit tanulhatunk tőlük?

00:00 | Mátyás Csaba köszöntője
01:27 | Dr. Kovács Mátyás köszöntője
12:19 | Bartha Dénes előadása
30:57 | Mátyás Csaba előadása
50:54 | Csóka György előadása
1:05:45 | Faragó Sándor előadása
1:26:58 | Hartl Éva előadása
1:45:21 | Takács Viktor előadása

forrás: MTA 1825

A nagycenki megemlékezésen Freund Tamás, az MTA elnöke hangsúlyozta, hogy Széchenyi célja nem pusztán egy tudós társaság létrehozása volt, hanem „a nemzet szellemi és erkölcsi irányának kijelölése”. Mint mondta, „az Akadémia valóban előmeneteli eszköz, a nemzet tanácsadója volt, és ma is az”. Hozzátette: „Széchenyi felismerte, hogy egy nemzet ereje nemcsak gazdasági kérdés, hanem szellemi fejlettségének tükre is. Azért alapította meg az Akadémiát, hogy a tudás a közjó szolgálatába álljon.”

A Nemzeti Örökség Intézetét képviselve Móczár Gábor főigazgató emlékeztetett: Az önismeret a legnagyobb bölcsesség, Széchenyi üzenete ma is irányt mutat. Szerinte „aki ismeri múltját, az érti jelenét, és magabiztosan építi jövőjét.” Hangsúlyozta, hogy a tudomány és az emlékezet egymást erősítve formálják a jövő Magyarországát, s hogy „kétszáz éve egy ember tett egy nemzetért, ma pedig a nemzet hajt fejet egy ember előtt.”

A nap második részében Sopronpusztán, az Akadémiai Emlékerdőben folytatódott az ünnepség. A vadászkürt hangja hívta össze az ünneplőket az emlékerdőbe, ahol 25 éve minden évben új hársfát ültetnek az Akadémia születésnapján. Az idei, 200. fa különleges szimbólumot hordozott. A tudomány folytonosságát és a nemzeti szellem élő erejét.

A rendezvényen prof. Dr. Fábián Attila, a Soproni Egyetem rektora mondott köszöntőt, amelyben a tudomány és a szabadság összetartozását emelte ki:
„Itt, az Akadémiai Emlékerdőben, a Páneurópai Piknik emlékhelyével szemben, ahol egykor emberek százai lépték át a szabadság határát, ma a tudomány szabadságát ünnepeljük.”

A rektor szerint a határok átlépése mindig a lélek bátorsága. „A tudomány szabadsága is ilyen határátlépés: hit abban, hogy mindig van tovább, hogy a megismerés, a kísérletezés és a gondolat ereje képes új világokat megnyitni.”

Prof. Dr. Fábián Attila hangsúlyozta, hogy Széchenyi felajánlása nemcsak anyagi tett volt, hanem szellemi fordulópont: „Széchenyi tette lelki határátlépés is volt. Felismerte, hogy a nemzet megújulása a szellem erejében rejlik. A tudomány az emberi lélek legnemesebb megnyilvánulása, amely nem öncél, hanem felelősség.”

A rektor beszédében a selmecbányai akadémia örökségét is felidézte, amelynek eszméit a Soproni Egyetem ma is őrzi: „Selmecbánya tudósai nemcsak a természet törvényeit kutatták, hanem a nemzet szellemét is formálták. Ez az örökség ma is kötelez bennünket: a tudomány nemcsak tudást ad, hanem tartást is.”

Kiemelte: hogy a tudomány, akárcsak a szabadság, mindig a határok átlépéséről szól: „Ahogy Széchenyi átlépte a maga korlátait, úgy tették ezt Selmec tudósai, és úgy tették meg 1989-ben azok is, akik a Páneurópai Pikniken új fejezetet nyitottak Európa történetében. A tudomány mindig határátlépés. Kísérlet, felismerés és bátorság egy ismeretlen világ felé.”

Kollár László, az MTA főtitkára beszédét Széchenyi szavaival kezdte: „Ki fákat ültet, előre tudhatja hihetőleg, mily növések lehet s lenni fog, ha azon helyet, hova ülteti, előbb gondosan megvizsgálja.”

Kollár László szerint az Akadémiai Emlékerdő az Akadémia szellemiségének élő jelképe, ahol a fák az egyéni tudományos teljesítményekhez hasonlóan együtt alkotnak nagyobb egészet. „Az erdő mindig több, mint a fák együttese. Lehet ez a tudomány szimbóluma is, ahol az egyéni munkából közös tudás, közös jövő születik.”

A beszédeket követően az ünnepségsorozat zárásaként a Soproni Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia képviselői közösen ültették el az Akadémiai Emlékerdő 200. hársfáját. 

forrás: Soproni Egyetem

Időpont: 2025. november 12. (szerda)
Helyszín: MTA Székház Nagyterem (1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.)

Az első blokk előadásai a szakemberek, civil szervezetek és érdeklődők számára nyújtanak átfogó képet az erdők természetvédelmi múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Szó lesz az erdők egészségi állapotáról, biodiverzitásáról, a gazdálkodási módszerek változásáról, valamint arról is, milyen tanulságokat rejtenek az erdőrezervátumok.

A második blokk a pedagógusokat, erdei iskolák munkatársait és környezeti nevelőket szólítja meg. Az előadások az erdő sokszínűségének bemutatása mellett arra keresik a választ, hogyan lehet a gyerekeket és fiatalokat közelebb vinni az erdő világához. A résztvevők olyan témákkal találkozhatnak, mint az erdei rovarok szerepe, a vadászat mai dilemmái, a felelős erdőjárás szabályai és a soproni Erdő Háza példája.

A konferencia így egyszerre kínál tudományos, szakmai és nevelési szempontokat, hogy közösen gondolkodhassunk arról, hogyan őrizhetjük meg és hogyan adhatjuk tovább az erdők értékeit a jövő generációinak.

Részletes program:

A természetben nincsenek problémák, csak megoldások

10:00   Faragó Sándor – Megnyitó

10:10   Bartha Dénes: Erdők a természet védelmében – történeti áttekintés

10:30   Tímár Gábor: Védett erdők Magyarországon – mit mutat a statisztika?

10:50   Ódor Péter: Az erdei biodiverzitás megőrzése – kételyek és lehetőségek

11:10   Kávészünet

11:25   Csóka György (társszerző: Lakatos Ferenc): Az erdő egészsége – mennyire egészségesek erdeink?

11:45   Szmorad Ferenc: Vágásos erdők és örökerdők – a tarvágástól a folyamatos erdőborításig

12:05   Horváth Ferenc: Rezervátumba zárt erdők – mit tanulhatunk tőlük?

12:30   Ebédszünet

Erdőben sétálni királyi mulatság

14:00   Tardy János – Köszöntő

14:10   Bartha Dénes: A természet erdeje – az erdő természete

14:30   Mátyás Csaba (társszerző: Borovics Attila): Erdőkkel kapcsolatos tények és tévhitek

14:50   Csóka György: Miért kellenek rovarok az erdőben?

15:10   Kávészünet

15:25   Faragó Sándor: Lehet-e vagy kell-e vadászni? – Vadászat a XXI. században

15:45   Hartl Éva: Mi tegyünk, és mit ne tegyünk az erdőben

16:05   Takács Viktor: Az Erdő Háza – nem csak egy ház az erdőben

16:25   Zárszó

Az előadásokon való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Regisztrációs link: https://forms.office.com/e/wHTZ9c9MEF

forrás: MTA Veszprémi Területi Bizottsága

A téma: az ÉLŐ TERMÉSZET, annak minden formája, a vírusoktól az emberig és természeti környezetig.

Shakespeare szavaival biztatjuk a pályázókat:

„Ó, mennyi áldott és ható varázs van A fűben, a kövekben, a virágban.

Mert nincs a Földnek oly silány szülöttje, Amely ne hozna áldást is a Földre.

(Kosztolányi Dezső ford.)

A pályázat nyilvános, arra hivatásos és amatőr fotósok egyénileg nevezhetnek az http://mta200.naturart.hu/  honlapon.

I.Kategóriák

1          Csodálatos Földünk (olyan képeket várunk, amelyek megmutatják a   bennünket körülvevő világ csodáit, az ember és a Természet kapcsolatát. Lehet ez akció-fotó, vagy „csak” egy szép kompozíció, fényhatás. De ide várjuk azokat a képeket is, amelyek bemutatják azt hogyan hat az emberi tevékenység a természetre.)

2       Növények, állatok és környezetük (Itt olyan képek nevezhetők, amelyek tájkép-szerűen mutatják be a növényeket és az állatokat élőhelyükön, és tükrözik a növény- és állatvilág, valamint környezetük szétválaszthatatlan kapcsolatát. Fontos, hogy a növények és az állatok a képen felismerhetőek legyenek. Az értékelésben elsősorban a bemutatott szituáció egyedülállósága és a téma esztétikus ábrázolása kap hangsúlyt.)

3          Mikrovilág (Ebbe a kategóriába az élő és élettelen természet mikro- és makró fotóit várjuk. Sokunk számára ez egy teljesen ismeretlen világ. A pályázat egyik célja, hogy ezeket is bemutassuk a nagyközönségnek művészi igényű természetfotókon.)

II. Etikai elvárások

Minden kategóriában követelmény, hogy az egyes élőlényekről készült felvételek vadon élő példányokat ábrázoljanak természetes környezetükben, azaz a beküldött felvételek természetes körülmények között készüljenek, hiteles mondanivalót tükrözzenek, természetvédelmi és etikai szempontból ne legyenek kifogásolhatóak!

A „vadon élő állat” fogalom azokra az állatokra is vonatkozik, amelyek olyan bekerített területen élnek, ahol jelen van az adott állatfaj természetes ragadozója, vagy az adott területen a vadállomány természetes szaporulatot produkál, és rendszeres vadászattal végzik az állományszabályozást. Nem számítanak „vadon élő állatoknak” a vadaskertekbe és vadasparkokba telepített állatok, mert ott természetesnek látszó élőhelyeken nem állományszabályozás, hanem kifejezetten az üzleti célú vadásztatás és/vagy bemutatás folyik.

A mikroszkopikus felvételeknél megengedett a preparátumok használata.

A fenti elvárásoknak való megfelelőség igazolására a nevezés, mint nyilatkozat szolgál. Amennyiben a zsűrizés során aggály merül fel a pályázatra küldött képekkel kapcsolatban, a kiíró felhívja a szerző figyelmét a felmerült bizonytalanságokra okot adó kérdések megadott határidőre írásban történő tisztázására, és ennek ismeretében a zsűri javaslata alapján dönt az aggályos képek és a pályázat további sorsáról.

Ha a megszabott határidőig nem érkezik válasz a pályázótól a feltett kérdésekre, illetve a pályázó nem biztosítja a zsűri számára a felmerült kérdések megnyugtató tisztázását szolgáló felvételi anyagokat, akkor a kiíró kizárja az aggályos képeket a versenyből.

III. Díjazás

A pályázat kiírója és támogatói a felsorolt 1.-3. kategóriákban az első három helyezett fotót díjazzák. A kategóriák díjazottjai az alábbi díjakban részesülnek:

1. helyezettek: 300 000 Ft értékű vásárlási utalvány

2. helyezettek: 200 000 Ft értékű vásárlási utalvány

3. helyezettek: 100 000 Ft értékű vásárlási utalvány

A kiíró kategóriánként a legjobb ifjúsági (20 év alatti) pályázó képét különdíjban részesíti. A díjazott 250 000 Ft értékű vásárlási utalványt vehet át.

Fődíj:

 A pályázat fődíját, a Magyar Tudományos Akadémia (továbbiakban MTA) által adományozott Natura Mirabilis díjat az a felvétel kapja, amelyet a Zsűri a pályázat legkiemelkedőbb képének választ. A díjazott részére az MTA emlékérmet adományoz.

IV. Elbírálás

A pályamunkákat az MTA által felkért, a tudomány és a természetfotózás gyakorlatában jártas neves szakemberek bírálják el.

 A zsűrizés négyfordulós. A Zsűri csak a pályázók által beküldött képeket bírálja anonim módon, a képek egyéb adatait nem vizsgálja. A beküldött RAW file-ok a pályázati feltételeknek való megfelelőség ellenőrzésére szolgálnak. A Zsűri számára a pályázók kiléte nem ismert. A feltöltő rendszer automatikusan egy új azonosítóval látja el a file-okat, így az eredeti file név a Zsűri számára nem ismert. A Zsűri az összes képet értékeli, és az első fordulóban mintegy kb. 800-1000 képet választ ki további mérlegelés céljára. A második fordulóban a kiválasztásra esélyes pályaművek száma mintegy kb. 400-ra szűkül, míg a harmadikban a zsűri a kiállításra kerülő kb. 100 képet választja ki. A kategóriák helyezési sorrendjét és a díjakat a Zsűri a negyedik fordulóban, zárt ülésen dönti el.

A zsűrizés második és harmadik fordulója nyilvános.

A nyilvános zsűrizés on-line követhető, a zárt ülés a díjátadó után tekinthető meg az interneten, a https://mta200.naturart.hu/ címen.

A Zsűri tagjai:

 Kalotás Zsolt, a zsűri elnöke – természetfotós, Az Év Természetfotósa

Cserép Csaba, kutatóorvos

Falus András, biológus

Gilicze Bálint, kommunikációs szakember

Szigeti Tamás, fotóriporter

További információk itt érhetők el.

forrás: MTA200