Az előzmények: Mégsem tiltják ki 2035-től a belső égésű motoros járműveket az EU-ból (mandiner.hu); majd a döntés: Megszavazták, 2035-től végük a belső égésű autóknak (vezess.hu). Stb. rengeteg cikk jelent meg a döntés előtt és után e témában.

Figyelemre méltó a futurezone.at április 4-i cikke arról, hogy az első eset, hogy bécsi városi busz szintetikus dízellel működik.

Itt csak az írás lényegét igyekszem tovább adni, a németül tudók olvashatják az egészet a fenti kapcsolón.

Tehát: A Bécs-Simmeringben található hatalmas üzemben kutatási célokra szintézisgázt állítanak elő. Ezt zöld gázolajjá dolgozzák fel. Most az első, fontos kutatási lépést sikerült megvalósítani: Az erdei aprítékból frissen előállított, zölddízellé feldolgozott szintetikus nyersolajat először használták bécsi városi busz üzemanyagaként, amely így megtette az első métereket.

Na azért első nekifutásra nem tisztán, csak 15%, illetve 25% műdízelt kevertek az üzemanyagba. Meg a busz nem normál városi forgalomban haladt, hanem tesztpályán. Meg az első próbaút 45 percig tartott.

A műdízel előállítása egyelőre eléggé bonyolult. Viszont hatalmas kutató-üzemet (kísérlet üzemi méretekben) hoztak létre ehhez. Évente akár 10 millió liter műdízelt (zöld üzemanyag) is képes előállítani. Az alapanyag erdei faapríték, és különféle famaradék (faeselék [hibás ősnevén: fahulladék]), valamint szennyvíziszap. Így a végtermék is teljes mértékben megújuló anyagnak számít. Ezért a projekt elnevezése: „Waste2Value”, tehát érték a hulladékból.

FATÁJ: Nos itt meg kell jegyezzem, hogy kicsit pontatlan a projektnév, hiszen az erdei apríték és a faipari faeselék ma már soha nem hulladék, nem szemét, hanem különféle felhasználási célokra felkészített és eladott termék.

Mellékszál, hogy a szennyvíziszapból – ha már alaposan feldolgozzák – nem csak szintézisgázt nyernek, majd abból műdízelt, hanem az egyebeket, így a foszfort is igyekeznek műtrágya alapanyagnak kinyerni.

A projektben a Wien Energie és az SMS group Process Technologies mellett a Wiener Linien, a Wiener Netze, az Österreichische Bundesforste, a Laakirchen Papier AG és az OMV is részt vesz. Tudományos partnerek: a Bécsi Műszaki Egyetem és a Luleå-i Műszaki Egyetem. A projektet az Osztrák Kutatásfejlesztési Ügynökség (FFG) finanszírozza, a projektmenedzsmentet a BEST kompetencia központ végzi. Szóval komoly az állami háttér és a finanszírozás, valamint nem csekélyek a szereplők.

Tehát az Osztrák Államerdészet, az egyik papírgyár és az ÖMV is részes ebben.

Nagyon kíváncsi lennék, hogy a MOL vajon foglalkozik-e fa, vagy bármi más megújuló alapú műdízel, műbenzin projekttel és megkereste-e ezzel a Soproni Egyetemet, illetve a hazai állami erdőgazdaságokat, illetve ezek tulajdonosát. 2035-ig már csak 12 év van hátra e probléma megoldásához. Ugyanakkor arra is kíváncsi lennék, hogy az erdei aprítékból műbenzin, műdízel gondolathoz hogyan állnak majd a különféle hazai és nemzetközi zöld és haragoszöld szervezetek. Ha ez az üzlet úgy alaposabban beindulna, az feltehetően igen jelentős új fafelhasználó iparágat szülne. Így aztán a falemezgyártók, meg a papírpép (cellulózgyártók) sem lehetnek majd ezen lehetséges új fa-alapanyag-piaci versenytárssal szemben közömbösek.

Egyelőre folynak a kísérletek, igaz van, ami már üzemi méretekben. Az EU döntés megszületett, a startpisztoly eldördült március 28-án. Lehet, hogy érdemes lesz a téma szakirodalmát leporolni, valamint a hazai gazdasági, kutató, szakirányító szereplőknek körüljárni az ügyet, nehogy később valami váratlan meglepetés érje az érdekelteket.

Összeszedte, összerakta a hivatkozottak alapján
és gondolatait futkározni hagyta: Mőcsényi Miklós