A gazdasági bizonytalanság és az energiapiaci ingadozások idején a tűzifa sok romániai háztartás számára továbbra is nélkülözhetetlen energiaforrás: Romániában több mint 3 millió háztartást fűtenek tűzifával vagy tüzelésre használt faanyaggal.

Idén a tűzifa országos átlagára jelentősen emelkedett az előző évhez képest, ami a helyi és globális piacokat befolyásoló számos gazdasági, környezeti és politikai tényezőt tükrözi.

Nőnek az árak és a kereslet

Az áremelkedés hátterében az elemzők a a termelési és logisztikai költségek növekedését említik, amelyek az infláció és az ellátási lánc zavarai okoznak.

A szigorúbb környezetvédelmi politikák és az éghajlatváltozás szintén befolyásolják a tűzifa árát. A szállítás kulcsszerepet játszik az árképzésben. A szállítási költségek a távolsággal arányosan nőnek, de az erdő megközelíthetősége és a közlekedési infrastruktúra szintén befolyásolja a a költségeket. Így alakult ki az a helyzet, hogy az erdélyi megyék többségében 300-350 lej egy folyóméter tűzifát, ezzel szemben az ország más térségeiben akár száz lejjel is többet elkérnek egy folyóméter jó minőségű bükkfáért. Az állami erdészeti hivatalokban a tűzifát a kereskedők által felszámított ár kevesebb mint feléért meg lehet vásárolni, azonban az átlag fogyasztó nehezen jut el az értékesítési pontokhoz, mert közvetlenül az erdőből, az erdei utakon kialakított lerakópontokból adják el a fát.

Mindezzel párhuzamosan a tűzifa iránti kereslet az elmúlt években folyamatosan nőtt. Ennek oka egyrészt az alternatív hőforrások iránti növekvő igény, másrészt a környezetbarát fűtési megoldások iránti preferencia.

Kistérségekenként is változó a helyzet

A tűzifa piaca nemcsak régiónként, hanem kistérségenként eltérő lehet, az ár és a kínálat annak a függvénye, milyen közel van egy lombhullató erdő, ahonnan jó minőségű tűzifát lehet kitermelni, mutatott rá megkeresésünkre Nagy Dániel, a brassói területi erdészeti és vadászati felügyelőség igazgatóhelyettese. Hozzátette, az is befolyásolja az árakat, hogy közvetlenül a kitermelőtől vagy a kereskedőtől vásárol a végső felhasználó. Például ebből a megközelítésből Kovászna és Brassó megyék lakói jobb helyzetben vannak, mint a Hargita megyeiek, ahol a fenyőerdők vannak többségében. Ahol nincs a közelben erdő, a drága üzemanyag miatt megemelkedett fuvardíjat is megfizettetik a vásárlóval. Nagy Dániel elmondta, a felügyelőség fennhatósága alá tartozó megyékben nem drágult a tűzifa, sőt helyenként még kevesebbet is kérnek mint tavaly. Míg az elmúlt évben 400 lejért adták a házhoz szállított jó minőségű tüzelő folyóméterét, ugyanez idén már 350 lejért is megvásárolható volt.

Az állami erdészetnél ennél olcsóbban is be lehet szerezni, csak le kell tenni egy kérést az egyedárúsághoz, de „macerás”, mert a vásárló ha meg akar spórolni 40-50 lej lejt fel kell menjen a fáért a rakodóhoz. De onnan akár 290-300 lejért is meg lehet venni a hasogatott bükkfát.

Nem termelik ki az üzemtervben jóváhagyott mennyiséget

A kínálattal nincs gond, bár országos szinten az üzemtervek alapján 18 köbméter fát lehet kitermelni évente, de ez az elmúlt hat-nyolc évben soha nem valósult meg. Ennek a hátterében elsősorban az áll, hogy egyre nehezebben munkaerőt találni az ágazatban, kevesen vállalják a fadöntést, a képzett szakemberek egy része külföldön próbál szerencsét. Ilyen körülmények között évi 13 millió köbméter termelnek ki az állami- és a magánerdőkből. Erre még rá lehet számolni egymillió köbmétert amit a magánkaszálókról, a beerdősödött legelőkről a tulajdonosok maguknak vágnak ki, taglalta Nagy Dániel. Hozzátette, az erdélyi megyékben, ahol nagyobb az erdős terület, nincs gond a tűzifával, ám ha nagyobb távolságra el kell szállítani, már nehezebben beszerezhető, és drágábban is adják. Ez ugyanolyan, mint ahogy az ország déli részén megtermelt paradicsomot is drágábban adják Erdélyben, szemléltette a szakértő.

A nagyobb fizetés, a kevésbé veszélyes munkakörülmények külföldre csábítják a favágókat

Kivágási kvóta ezentúl is lesz, de a kitermeléssel egyre nagyobb gondok adódhatnak, hívja fel a figyelmet Nagy Dániel. Kifejtette, nem lehet szem elől téveszteni, hogy már most egyre kevesebben vállalják a fáradtságos, veszélyes munkát, hogy a hidegben, a fagyban döntsék a fát. A helyzet a jövőben várhatóan tovább romlik, ez pedig a tűzifa drágulásához vezethet. A fővágásokat lehet ugyan gépesíteni, de vannak olyan fázisokat, például a tisztító vágások, a gyérítések, amit most is lóval végeznek, mert egy traktornak nincs elég mozgástere. „Ezt nem úgy elképzelni, hogy felmennek a lovasszekérrel és feldobálják a felaprított fát” – részletezte az igazgatóhelyettes. Mint mondta, a technológiában még nem is lenne hiány, a gépek megvannak, de egyre kevesebb a szakember, aki ezeket kezelje. Sőt képzett emberekre lenne szükség, hiszen ha egy rossz gombot nyomnak meg, már lezuhan a rönk, és megtörténhet a baleset. A fakitermelésben így is évente történnek halálos munkabalesetek. A tapasztalt favágók nagy része elment külföldre, ahol ugyanazt a munkát végzik, de több pénzért, és kevésbé veszélyes körülmények között.

Minden évben szeptember 15-én kezdődnek a fővágások, különben április 15. és szeptember 15. között ez leáll, hogy az alátelepülést, a magból növekedett csemetéket megkíméljék. Ilyenkor csak az egészségügyi tisztító vágásokat, a gyérítéseket végzik, a széldöntésből származó fát termelik ki. A Maszolnak egy székelyföldi férfi elmondta, minden évben kora tavasszal szerzi be a tüzelőt, egy évre előre, hogy jól száradjon ki. Tapasztalata szerint, az elmúlt öt-hat évben mindig többet kellett fizetnie a tűzifa folyóméteréért. Az elmúlt egy két-évben már külön meg kell fizetni a hasogatást is

forrás: Maszol.ro

Nagyszabású országos felmérést indított a Behaviour magazin és a Valoro Consulting. A HR Radar azokat a 2022-ben várható kihívásokat vizsgálja, amelyek stratégiai fontosságúak lehetnek a hazai vállalatok számára.

Az idén elindított kutatásban 214 HR-szakembert és vezetőt kérdeztek meg a témáról. Véleményük alapján a legnehezebb a munkaerő felvétel és megtartás, valamint a motiválás lesz.

A munkaerőhiány a megkérdezettek csaknem 80 százalékát érinti legalább közepes mértékben. Ráadásul tízből hat cég bővüléssel számol az idei évben, emiatt a munkaerővel kapcsolatos problémák megoldásának mindkét pillére: az új munkaerő bevonzása és a meglévő munkatársak megtartása is kritikus lesz.

A megoldást a legtöbben a toborzási csatornák bővítésében, a kiválasztási folyamat idejének csökkentésében és a bővülő juttatásokban látják, illetve abban, hogy az állásra jelentkező jelöltek jó élményeket szerezzenek az interjúk során.

A hibrid munkavégzést nem 2022 hozta magával, ugyanakkor jól látható, hogy még egy ideig velünk maradhat ez a működésmód: a megkérdezettek 56,7 százalékánál hosszú távon is ez a terv. A vállalatok jelentős hányada (35,5 százaléka) ugyanakkor kizárólag helyhez kötött munkavégzést tervez, míg 7,9 százalék megtartja a teljes home office-t.

2022 fő kihívása ugyanakkor már nem ez lesz, a belső kommunikáció és a képzés-fejlesztés hangsúlyosabbnak mutatkozik. A cégek csaknem fele folyamatos visszajelzésre építő teljesítményértékelési rendszer meghonosítását tervezi, valamint személyre szabott, egyéni fejlesztési programokat kívánnak bevezetni.

A motiváció és a munkaerő megtartása érdekében az egyik fő törekvés a bérezési rendszer felülvizsgálata, átalakítása lesz. Jól mutatja ugyanakkor a teljes téma fontosságát, hogy a vállalatok összesen 14 féle intézkedéssel kívánnak tenni a motiváció fejlesztéséért.

Ezek között szerep jut a jóllétnek, az egészségmegőrzésnek, a képzés-fejlesztésnek és a rugalmasságnak is.

A kutatás összefoglalója itt, a teljes kutatás itt érhető el.

forrás: behaviour