A 24 hónap futamidejű projekt két fő pillérre épül. Az első a vízvisszatartás és vízkormányzás, melynek keretében több mint 17 hektárnyi új vízfelület jön létre. A Sellyei Erdészet területére tervezett erdészeti tározó segítségével évi 140 000 m³ víz visszatartása válik lehetővé, melyből a környező erdők vízpótlását április és szeptember között akár többször is el lehet majd végezni. A második pillér a térség meghatározó gyűjteményes kertjeinek, a Nagymátéi és a Lisičine-i Arborétumnak a megóvására fókuszál. Több mint 30 hektáron valósul meg a biológiai sokféleség megőrzése, közös cselekvési tervek kidolgozása és a vadkár mérséklése révén.

A projekt kiemelt figyelmet fordít a modern technológiák alkalmazására. A szakemberek LIDAR légifelvételezéssel és multispektrális felmérésekkel monitorozzák a növényzet egészségi állapotát. Emellett bővül a közös erdészeti monitoring hálózat: 7 db új talajvíz megfigyelő kút létesül és 3 db új meteorológiai állomás kerül kihelyezésre, melyek adatai nemcsak az erdőgazdálkodási döntéshozatalt, hanem a kutatói szférát és a helyi agrárvállalkozókat is segítik.

A partnerség célja a korábbi sikeres együttműködések (Nature No. 1., Oak protection, RED FAITH) tapasztalataira építve egy fenntarthatóbb ökoszisztéma-kezelés kialakítása. A szakmai tevékenységek mellett a projekt a fiatalok környezettudatosságát is formálja erdei iskolai foglalkozások és szemléletformáló programok keretében.

A projekt az Interreg VI-A Magyarország-Horvátország Program 2021-2027 keretében, az Európai Unió támogatásával valósul meg.

Forrás: Mecsekerdő

A Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum megalakítása után a partner országok képviselői úgy döntöttek, hogy nem szeretnének a puszta adminisztratív együttműködésnél leragadni, hanem közösen próbálnak valami tenni a három folyó és természeti környezetük megóvása, rehabilitációja érdekében. Ennek eredményeképp született meg 2022-ben a „LIFE RESTORE for MDD” című pályázati elképzelés, amit az Európai Unió idén támogatásra érdemesnek minősített. A pályázat célja kettős: egyrészt közvetlen természetvédelmi beavatkozásokon keresztül a vízi élőhelyek és a folyómenti ligeterdők fenntartása, másrészt az együttműködés erősítése, jó gyakorlatok, tapasztalatok átadása az öt ország természetvédelméért felelős szervei közt is kiemelt jelentőséggel bír. A magyar állami természetvédelem részéről két kezelőszervezet vesz részt a pályázatban, a Mura folyó mentén a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, a Dráva és a Duna folyók esetében pedig Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság. A bioszféra rezervátum elhelyezkedését ezen a térképen lehet megtekinteni.

A hat évesre tervezett pályázat során három helyszínen tervezünk élőhely-helyreállítást: a Duna mentén a Bátai-holtág területén építenénk egy kisméretű fenékküszöböt, ami a nagyvizek levonulása után segítene a víz megtartásában a hullámtéren. A Dráva esetében két mellékágból távolítanánk el a víz áramlását rontó akadályokat, hogy a mellékágak ismét a főmederhez legyenek hasonlóak. Drávaszentes közelében egy mocsárrét víztároló kapacitását növelnék meg illetve tájidegen faegyedeket cserélnénk le őshonosokra.

Jelenleg a pályázati elindításának adminisztratív része zajlik, a fenti tevékenységek ütemezetten, 2024 évtől kerülnek majd megvalósításra.

forrás: DDNP

Az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára beszédében hangsúlyozta: heteken belül kihirdethetik az ötoldalú Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátumot, amelyben ez a térség is jelentős szerepet tölt be. Az idei év 30 beruházás átadásával mintegy 8,7 milliárd forint összértékben a projektmegvalósítás éve a nemzeti parkok számára. Az elmúlt időszak viszont a projektmegvalósítások évtizede volt, hiszen az igazgatóságok 10 év alatt 186 projekt segítségével, 78 milliárd forint felhasználásával összességében 320 ezer hektáron javították a természeti környezet állapotát.

Rácz András felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország területének egyharmada maradt fenn természetközeli állapotban, ami ritka aránynak és egyedülálló kincsnek számít, ezen értékek védelme azonban állandó beavatkozásokat igényel. Ilyen a Mura-mente élőhelyfejlesztését célzó projekt is. Az államtitkár hozzátette: a természeti környezet állapota rövid távon az ország versenyképességét határozza meg, hosszú távon viszont fennmaradásunk záloga.

A Mura-menti Tájvédelmi Körzetben és Natura 2000 területen megvalósuló beruházás segíti az ártéri erdőterületek élőhely-rehabilitációját, a legeltetésre szánt gyepek helyreállítását és megteremti az állattartás feltételeit – mondta el a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója. Puskás Zoltán kiemelte: a területen istállórendszert, etetőteret és mobilkarámokat alakítanak ki a jövőben itt legelő szürke marha-gulya számára. Emellett fogadóteret, irodákat létesítenek, és a terület mellett egy 3,5 kilométer hosszú tanösvény mutatja majd be a látogatóknak a hagyományos gazdálkodást és a térség természeti értékeit.

Az igazgató kiemelte, hogy a projekt segíti a terület természetközeli állapotának megóvását és visszaállítását, hiszen a gyepkezelés és a legeltetéses állattartás mellett a beerdősült részeken a  tájidegen fajokat őshonos egyedekre cserélik. Puskás Zoltán hozzátette: a most zajló fejlesztés összhangban van a bioszféra rezervátum célkitűzéseivel. Utalva arra, hogy hamarosan ötoldalúvá válik a Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum hangsúlyozta: ezzel a döntéssel a jelenlegi 6 ezerről 100 ezer hektárra bővül a terület, és a világ első, 5 országot érintő határon átnyúló bioszféra-rezervátuma jön létre.

A Murafölde településein élők helyben maradását, a térség megerősítését célozza a Mura Nemzeti Program, amelybe jól illeszkedik a Letenye mellett megvalósuló fejlesztés – jelentette ki Cseresnyés Péter. A Mura Programért felelős miniszteri biztos hozzátette: a természeti értékeknek ugyanis nagy szerepe van az aktív turizmus erősítésében. Az elmúlt időszakban megnövekedett a térségbe látogató turisták száma, a gazdálkodási központ és a mellette létesülő új tanösvény pedig lehetőséget ad arra, hogy új élményekkel gazdagodjanak és ismereteket szerezzenek a Mura-mentét felfedező vendégek. Bene Csaba, a Zala Megyei Közgyűlés alelnöke beszédében a múltbéli értékek megőrzésének fontosságát hangsúlyozta, amelyben a gazdálkodási centrum fontos szerepet tölt majd be. Hozzátette: a szemléletformálásnak a turisztikában is kiemelt jelentősége van, a területen létesülő tanösvény ebben nyújt majd segítséget. 

Forrás: AM Sajtóiroda