A 19. század végi, 20. század eleji Magas-Tátrát is felfedező bakancsos turisták, nem véletlenül nevezték el – kissé költői hasonlattal élve – „a Börzsöny Nagy-Szalóki-csúcsának”.

Hasonló jelleggel uralja a már Törökmezőről kibontakozó északi látóhatárt, vagy közvetlenül a hegy lábánál elterülő kóspallagi hegyközi félmedencét, mint ahogy a felvidéki Poprád városából a Magas-Tátra hegyei felé haladókra tesz tájképi hatást a Nagy-Szalóki-csúcs központi fekvésű, impozáns gránittömbje.

A Nagy-Inóc igazán vadregényes arca és valódi méretei nyugati irányból, pl. Nagybörzsöny felől érkezve bontakoznak ki, ahonnan számos gyalogos turistaút kilátópontjáról szétnézve, markánsan zárja le a panorámát a Magas-Börzsöny főgerinc vonulatának északról-dél felé haladó utolsó szakasza. 

Oly annyira, hogy csak egy-egy pillanatra villannak fel a háttérben a Magosfa-Csóványos gerinc majd 100 méterrel magasabb, 900 méter fölé emelkedő szakaszai.

A hegytömb nyugati hegyoldala kifejezetten merészen, rövid lefolyású, csak időszakosan működő, meredek patakvölgyek völgyfői, és az azokat egymástól elválasztó, sziklás, keskeny mellékgerincek által szabdalva szakad le, az alatta elterülő alacsonyabb bércek és gerincek messze hullámzó sorozata felé.

Érdekesen hangzó nevének eredete is méltó a megjelenéséhez. A környékbeli falvakba évszázadokkal ezelőtt betelepített, az erdő nyújtotta természeti javakból élő, kiváló famegmunkáló tudással rendelkező szlovák eredetű lakosság nevezte el – a régi térképek, a régi feljegyzések tanúsága és a még élő néphagyomány szerint – „inócnak”, azaz magyarul „zúzmarásnak”.

A szláv nyelvek ősi kifejezése az „ineť” (zúzmara) főnév, melyből a szlovák ”inovec” földrajzi névként használt hely megjelölő jelző származik.

Olyan hegyeket neveztek el így a felvidéki tótok, melyek alacsony térszínekből hirtelen emelkednek ki nagyobb magasságokba, és melyeket a hideg ősz végi, téli és kora tavaszi hónapokban gyakran és tartósan borít be a levegő páratartalmából, a nagy hideg és a tartósan fújó hideg szelek hatásásra kifagyó zúzmara.

Ezek a hegycsúcsok mindig fontos irányjelzők is voltak egyben a helyi lakosság számára, ahogy a Nagy-Inóc is, melynek télen sokszor fehéren szikrázó hegytömbje pontosan jelezte az útirányt – Perőcsény és Kemence felől a Dunakanyar felé – a Börzsönyön gyalogosan átvágó szlovák lakosok számára.

A Nagy-Zúzmarás gerincén és meredek hegyoldalain tavasszal, lombfakadás után a bükkösök koronájára kifagyó jégtűk csillogó jégpalotái átadják a helyüket az erdők smaragdjának, a zöldbe boruló lombozatnak.

A télen oly vad havas-jeges-zúzmarás-sziklás hegytájrészlet az őszi lombhullásig a szelídebb arcát mutatja a börzsönyi bakancsos vándorok felé, de így is megőrzi összefüggő erdőségeivel, távolból is kiemelkedő sziklagerinceivel, kőtaréjaival, mély esésű patakvölgyeivel, a fenséges látványát.

Őrizzük meg mi is a Nagy-Inócot ilyen érintetlen vadonnak, mint amilyen most, és a szépségeit, a hegyformáit, erdeinek látványát csak a körülötte járó turistautakat használva fedezzük fel, a hegytömb belső, zavartalan világában otthonra lelt sok színű élővilág háborítatlanságának érdekében is.

Nagy László okl. humánökológus/Ipoly Erdő Zrt.
Drónvideó: Gutter Krisztián
Videó és zenei szerkesztő: Kovács Gábor  

Az idén május első hetében útjára indított drónvideó spot sorozatunk minden egyes része visszanézhető a Börzsöny erdei madártávlatból című tematikus YouTube csatornánkon: https://www.youtube.com/@borzsony_erdok_dron

Repüljenek velünk a háborítatlan börzsönyi erdők felett!

forrás: Ipoly Erdő Zrt.

A kőrispusztulást egy inváziós gombafaj, a Hymenoscyphus fraxineus okozza. A betegség Európa-szerte súlyosan veszélyezteti a kőriseket, Magyarországon 2008 óta ismert.

A kutatásban 125 kiválasztott hazai törzsfát elemeztek genetikai módszerekkel. Az alkalmazott genetikai markerekkel minden faegyed egyedileg azonosítható („genetikai ujjlenyomat”). A módszer alkalmas volt a két érintett hazai taxon, a magas kőris és a magyar kőris elkülönítésére is.

Miért fontos ez a gyakorlatban?

A jó egészségi állapotú kőris egyedek kiválasztása segítheti a kőrisállományok megőrzését.

A törzsfákból később olyan magtermő ültetvények hozhatók létre, amelyek hozzájárulhatnak a kőrisek hosszú távú fennmaradásához.

A fajok és esetleges hibridek pontos azonosítása fontos ahhoz, hogy a megőrzési programok és a jövőbeli szaporítóanyag-források megfelelő genetikai alapokra épüljenek.

A genetikai vizsgálatok erre vonatkozó eredményei megalapozhatják a kőrispusztulással szemben ellenálló szaporítóanyag előállítását.

A teljes tanulmány elérhető itt: https://doi.org/10.3390/f17030350

Szerzők: Molnár Csilla Éva, Cseke Klára, Koltay András, Lados Botond Boldizsár, Majsai Erika, Köbölkuti Zoltán Attila, Nagy László

A kutatás a TKP2021-NKTA-43 projekt keretében valósult meg.

forrás: SOE ERTI

A nemzeti múltunk időrétegeinek feltárását végző régészek éppúgy kihasználják a benne rejlő sokoldalú lehetőségeket, mint teszik azt a hazai erdőket nevelő, kezelő, azzal tartamosan gazdálkodó erdészeti szakemberek.

Soha nem szabad elfelejteni, hogy bármilyen elképesztő fejlesztések születnek a drónok világában, az ultramodern technológia nem helyettesíti, csak segítheti a megkerülhetetlen terepi munkát. Az erdészek estében az erdők évszakos ritmusával együttélést, a közvetlen, kézzel fogható, szemmel látható gyakorlati tapasztalatok összegyűjtését, mely nem ritkán igen zord körülmények között végzett, kifejezetten kemény, „tő melletti” munkát jelent.

A drónok használata korábban sosem tapasztalt madártávlatokat nyitott meg az erdők kezelésében is. Műszereik adatok tízezreit képesek szolgáltatni egyetlen jól programozott repülés során. A drónnal végzett szakmai munka közben azonban esztétikai élmények is születnek, sosem látott perspektívák nyílnak meg, művészi tájképek rajzolódnak ki. A mindennapi gazdálkodási, erdőkezelési munkánk során végzett drónrepülések légifotó, vagy videóanyagai káprázatos erdőképeket, összefüggő erdőtömböket örökítenek meg, mintegy „hozadékául” a szakmai feladatok elvégzésének.

Az első résszel most induló mini videó (spot) sorozatunkban ebből szeretnénk egy „csokorra valót” átnyújtani, és minden érdeklődő számára szabadon elérhetővé tenni, a különböző börzsönyi kistájakon, az erdészek által kezelt és fenntartott erdőterületek felett végzett drónrepülések alkalmával készített mozgókép felvételek egy-egy részletét közkinccsé téve.

Ezúton köszönjük meg Gutter Krisztián, közútkezelő adatmérnök segítő közreműködését, aki nélkül a most induló videósorozatunk drónfelvételei nem jöhettek volna létre. Egyúttal köszönjük Kovács Gábor, szoftverfejlesztő, videószerkesztői munkáját, aki az erdészet szakmai feladatokat segítő nyers drónfelvételeket közzétehető megjelenéssé formálja.

Repüljenek velünk a háborítatlan börzsönyi erdők felett!

Drónvideó spot sorozat – 1. rész

Csupasz homlok a Dunakanyar felett

Van egy hegy, valahol a Délnyugati-Börzsönyben, ahonnan a római korban kvád és markomann germán törzsek figyelték a Dunakanyarban állomásozó, és Pannónia provinciát védő római katonák hadászati mozgásait. Ahonnan Kr. e. 27.000 évvel ezelőtt, a jégkorszakban, e fátlan tundravidéket lakó keleti-gravettien vadászok lesték, az akkor éppen csak Zagyva méretű Duna folyón átkelő rénszarvas csordákat. Csodálatos, megszakítatlan erdők koszorúzta kopasz hegytető, amely a távolból nézve emberi homlokra hasonlít. Ezért nevezték el őseink: Nagy-Homloknak.

A hegycsúcsot ma is ún. őskopár borítja, mely természetes úton jött létre a földfelszínt lassan, de biztosan alakító természeti erőknek köszönhetően. Ahol a földtani és klimatikus okok miatt erdőknek, fáknak alkalmas termőréteg nem tud képződni, mivel a lepusztulás, az erózió nagyobb fokú és gyorsabb, mint a talajképződés. Hiába múltak el ezredévek a jégkorszakok óta, s változott meg minden a természet örök rendje szerint, az őskopár a hegycsúcs tetején megmaradt, szinte eredeti felszínalaktani formájában.  A növényzete azonban a mindenkori klíma hű tükre.

A Nagy-Homlok északra leszakadó gerincélét szirti gyöngyvesszős borítja. A természetvédelmi oltalom alatt álló cserjefaj egyik őshazája Szibériában található. Ennek ellenére az Északi-középhegységben élő európai alfaja (Spiraea media var. media) melegkedvelő, árnyékot nem tűrő, a szélsőséges kontinentális éghajlati viszonyok között is jól megélő faj. A hegytömb, Dunakanyarra néző déli odalát ún. szilikát sztyepprét borítja. Számos védett, sztyeppei eredetű növény (pl. leánykökörcsin, apró nőszirom, tavaszi hérics) otthona a majd 550 méter magas vulkáni eredetű hegy tetején.

Ez a homlok csak látszatra csupasz: tele van élettel. Ám nagyon sérülékeny természeti kincsünk! A legkisebb zavarás hatására gyomosodni kezd, a vékony termőréteget pedig lemossa az eső, elhordja a szél. Vigyázzanak rá és csak a kijelölt turistaútról csodálják, ha erre járnak, kirándulnak. Ne gyújtsanak tüzet, hiába csábít erre a panoráma!

A klímaváltozás erdeinkre gyakorolt negatív hatásainak kivédésével, nap mint nap küzdenek az erdészeti szakemberek. De a vegetációs és erdőtüzek csaknem mindig ember által keletkeznek! Egyetlen széllökés és a könnyű izzó zsarátnok, mely előtte egy vidám tábortűz mellett vöröslött, futótűz lángtengerré változtatja és örökre megsemmisíti a Nagy-Homlok ezredéves őskopárját, minden élő lakójával együtt.

Vendégek vagyunk itt is, az itt élő fajgazdag élőlények otthonának vendégei…

A 45 másodperces videó az Ipoly Erdő Zrt. Facebook oldalán megtekinthető!

forrás: Ipoly Erdő Zrt.

Ezt fokozzák a klímaváltozás hatásai, az éghajlati szélsőségek megszaporodása: a nagy energiájú viharok, a nyomukban jelentkező villámárvizek, a hőségnapok és az aszályos periódusok. Az erdőssztyepp klímaöv gyors északra tolódása mellett a biológiai kár- és kórokozók, valamint az inváziós fajok terjedése is jelentős probléma erdeinkben.

Erdeink fenntarthatóbb kezelése érdekében az Ipoly Erdő Zrt. erősíti a jó gyakorlatokon és a kölcsönösségen alapuló kapcsolatait a problémakört elemző szakmai szervezetekkel.

A meteorológia (régiesen: légtüneménytan) az erdészet egyik legfontosabb társtudománya, mely évszázados múltra visszatekintő vizsgatárgy a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karán is. Emellett nélkülözhetetlen szakterülete, ismeret- és adattára a klímatudománynak.

Fontos lehetőségünk napjainkban, hogy szorosabb együttműködést építsünk ki a meteorológia közjót szolgáló állami feladatait ellátó HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt.-vel. Korábbi ismeretségünk alapot adott rá, hogy megismerhessük a HungaroMet Nonoprofit Zrt. aktuális törekvéseit a mérőhálózatuk sűrítésére, partnerkapcsolataik bővítésére.

Ez találkozik erdőgazdaságunk szakismeret- és adatbázis-igényével, kutatási koncepcióival, minden tekintetben alátámasztva a partnerségben rejlő előnyöket. Az előkészítő levelezések és meghívásunk nyomán, február 24-én a szervezeteink képviselői között terepi konzultációra került sor a Börzsönyben.

A találkozás kiinduló helyszíne a Királyréti Erdészet irodája volt.

Ide érkezett meg Sándor Barbara asszony, a HungaroMet Nonprofit Zrt. stratégiai igazgatója, valamint munkatársa, Bötkös Tamás úr, a Mérőhálózat Üzemeltetési Osztály vezetője. Részünkről Nagy László kutatási projekt koordinátor (a kapcsolat referense), Ruff János erdészetvezető és Haraszti Gyula műszaki vezérigazgató-helyettes fogadta a vendégeket.

Az egyeztetés alkalmat adott a kölcsönös bemutatkozására, aktuális helyzetünk és céljaink felvázolására, illetve meteorológiai mérőállomások telepítésére javasolható, konkrét helyszínek felkeresésére, értékelésére.

Felvezetésként Nagy László köszöntője foglalta össze a találkozó céljait, hangsúlyozva a Börzsöny különös kitettségét a klímaváltozás és az időjárás hatásainak, ezzel összefüggésben a meteorológiai prognózisokra, majd a folyamatok követésére vonatkozó erdészeti igényeket.

Említést tett az Ipoly Erdő Zrt. saját, klímahatásokat is elemezni hivatott kutatási koncepciójáról – ún. keresztszelvényes meteorológiai észlelőhely-csoportok kialakítására, az adataik megosztott elemzésére.

Vendégeink megerősítették, hogy ez a szakmai törekvés találkozik a HungaroMet Nonprofit Zrt. stratégiájával, melynek része a valós időben elemezhető adatbázisaik bővítése, mérőállomás-hálózatuk fejlesztése.

Haraszti Gyula vázolta az Ipoly-vidéki erdők és a kezelésükért felelős társaság sajátosságait.  

Ruff János prezentációja a szűkebb helyszínt, a Királyréti Erdészetet mutatta be erdőtörténeti alapokon, a térséget ért természetes bolygatások (pl. jégtörések, széldöntések) sorozatával, az itt folyó különleges erdőkezelés indíttatásával, mibenlétével és jelentőségével.

Az ismerkedést egy közeli, felajánlott helyszínünk megtekintése követte Alsó-Taxon. Egy ide telepített műszerpark érdekes összefüggéseket tárhatna fel a közelben, de szintben körülbelül 600 méterrel feljebb fekvő, Nagy-Hideg-hegyi meteorológiai mérőállomás adataival összevetve.

A helyszín műszaki megfelelőségét – úgy az optikai rálátást, mint a WMO (Meteorológiai Világszervezet) szabványait követő műszer elhelyezést, az áramellátás biztosíthatóságát, az esetleges rongálások kizárását, valamint az adatforgalomra alkalmas térerő meglétét – részletesen elemeztük.

Találkozónk folytatásaként egy másik börzsönyi helyszínt, Királyházát látogattuk meg. A Kemence-patak völgyében, a hegység szívében fekvő túraközpont meteorológiai szempontból is nagyon különleges, de még kevéssé feltárt térségünk.

Varga Zoltán, az illetékes Kemencei Erdészet vezetője a Királyháza-felső vendégházban fogadott bennünket. Megdöbbentő erejű fotók, videók sorozatával érzékeltette a térség erdeit sújtó, 2014 decemberi jégtörés jellegét, volumenét, a kárfelszámolás munkálatait és a nagy kiterjedésben sérült erdőállományok megújulásának, megújításának folyamatát.

Sándor Barbara igazgató asszony prezentációja a magyar meteorológia történetét és a nemzeti meteorológiai szolgáltató, azaz a HungaroMet Nonprofit Zrt. küldetését, működését, jövőképét, fejlesztési koncepcióit mutatta be. Kiemelt téma volt a jelenleg futó legnagyobb projekt, a DIMOP_PLUSZ-2.3.1-23-2023-00001  Telepített adatgyűjtő rendszereket alkalmazó környezeti monitoring rendszer, valamint klímavédelmi adattár és ráépülő szolgáltatási környezet kialakítása projekt, melynek keretében – többek között – megújulnak a referencia mérőállomások. Jelenleg a helyszínek felkutatása zajlik.

A műszaki háttér részleteibe Bötkös Tamás osztályvezető úr avatott be bennünket. A közös ebédet újabb terepi bejárás követte a vendégház tágabb környezetében, ahol három egymáshoz közeli, referencia mérőállomás telepítésére felajánlott helyszínt tekintettünk meg. A találkozó és a terepi tapasztalatok konklúziója mindkét részről pozitív volt.

A HungaroMet Nonprofit Zrt. kérésére hamarosan sort kerítünk néhány újabb külterületi mérőállomás telepítésére ajánlható, cserháti és Karancs-Medves vidéki helyszín közös meglátogatására, elemzésére is. Azt, hogy hol és milyen konkrét fejlesztések valósulhatnak meg, a meteorológusok szakmai szempontjain és lehetőségein alapuló, sokrétű mérlegelés fogja eldönteni.

A megbeszéléseket és egyeztetéseket követően egy kölcsönös megállapodást tervezünk kötni a HungaroMet Nonprofit Zrt.-vel. Mindennapos kapcsolattartással munkálkodunk ennek az előkészítésén.

forrás: Ipoly Erdő Zrt.

A feltárt populáció struktúra többek között arra utal, hogy a csertölgy a legutolsó jégkorszakot követően két külön menedék területről kolonizálta újra a Kárpát-medencét. Ennek eredményeként ma a medence nyugati és középső részén élő állományok (lényegében a hazai állományok) és a keleti (erdélyi) állományok két külön genetikai csoporthoz tartoznak. Az elkülönülés nem teljes, mivel a Kárpát-medence közepén keveredési zóna alakult ki. Feltehetően ennek köszönhetően a magyarországi állományok genetikai diverzitása magasabb a délebbi régiókhoz képest

Az első eredmények arra utalnak, hogy a csertölgy alkalmazkodását a régióban elsősorban a hőmérsékleti szélsőségek befolyásolhatják. Ez eltér a kocsánytalan tölgytől, ahol inkább a csapadékviszonyok játszanak szerepet.

Miért fontos ez a gyakorlatban?

A csertölgy még kedvezőtlen, szélsőséges éghajlati viszonyok között sem mutat genetikai leromlást, sőt a legnagyobb diverzitás a Kárpát-medencében volt kimutatható.

A diverzitás földrajzi eloszlásának figyelembevételével az adaptációs célú szaporítóanyag mozgatások hatékonyabbá válhatnak.

A hazai állományok magasabb diverzitása igen jó hír: ez a diverzitás többlet előnyt jelenthet a sikeres alkalmazkodásban. A hazai csertölgy szaporítóanyag szerepe tehát továbbra sem alábecsülendő!

A feltárt genetikai csoportok alapján a csertölgy esetén a szaporítóanyagok genetikai alapú származásazonosítása legalább nagyobb léptékben (ország, országon belüli régió) megvalósíthatónak tűnik. Ebben a munkában az előállított adatsort referenciaként lehet használni.

A kutatási anyag elérhető: https://doi.org/10.1016/j.foreco.2026.123560

Szerzők: Botond Lados, Nagy László, Benke Attila, Molnár Csilla Éva, Köbölkuti Zoltán Attila, Cseke Klára

A kutatás a TKP2021-NKTA-43 projekt keretében valósult meg.

forrás: SOE ERTI

A faültetési akció és a hozzá kapcsolódó előadás-sorozat jól illeszkedett a katasztrófavédelem környezeti nevelés és oktatás programjába, amelyet a „Komplex tűzoltó gépjárműfecskendők rendszerbe állítása elnevezésű KEHOP projekt keretében vállalt a szervezet.

Az éghajlatváltozás következtében egyre gyakoribbak a csapadékmentes időszakok és a perzselő nyarak, emelkedik a szabadtéri tüzek száma. A szemléletformáló program a környezettudatosság, a természeti értékek és erőforrások megóvásának fontosságára hívta fel a figyelmet. Gángó Csaba, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. vezérigazgató-helyettes erdőgazdálkodási igazgatója és dr. Nagy László erdőművelési műszaki vezető előadásaikban a fenntartható erdőgazdálkodásról, Lakatár Gábor tűzoltó ezredes az erdőtüzek megelőzésének lehetőségeiről, és fontosságáról beszéltek a középiskolás és egyetemista hallgatóságnak.

A szemléletformáló napon a diákok a katasztrófavédőkkel és az erdészekkel közösen jelképesen ezer csemetét ültettek el a Szombathelyi Erdészeti Zrt. által kezelt állami területen, ahol tavaly egy 38 éves erdei fenyő állomány vált a tűz martalékává. Helyére a termőhelyi viszonyok és a klímaváltozás várható hatásai miatt vörös tölgy állomány kerül. A faültetési akció 9,64 hektárt érint, kilenc hektáron összesen 24 mázsa vörös tölgy makkot vetnek el, a fennmaradó helyre pedig összesen 3 ezer 600 db vörös tölgy csemete kerül, és úgynevezett elegy fafajokat – mezei juhart, madárcseresznyét és vadkörtét – is ültetnek a Szombathelyi Erdészeti Zrt. munkatársai. Az akció keretében elvégzett erdőfelújítás a felhasznált szaporítóanyag megeredésével, illetve kikelésével szolgálja az érintett erdőrészlet újjáéledését.

forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Helyszín:
SOE ERTI Kámoni Arborétum Látogatóközpontja, Szombathely, Szent Imre herceg utca 84/B

Időpont:
2025. November 21. péntek, 11 óra

Előadások:
• Dr. Borovics Attila (főigazgató, SOE ERTI): A fenyők jövőbeli szerepe a változó klímánkon.
• Prof. Dr. Mátyás Csaba (akadémikus): Bánó István és a fenyőmag termesztési program.
• Prof. Dr. Debreczy Zsolt (alapító, Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány): Klíma, származás, honosítás (dendrológia a közművelés szolgálatában).
• Dr. Nagy László (főmunkatárs, SOE ERTI): Bánó István a nemesítő.
• Kámpelné Bitter Adrienn (osztályvezető, Szombathelyi Erdészeti Zrt): A fenyőtermesztés gyakorlati eredményei.
• Németh Gábor Péter (arborétumvezető, SOE ERTI Kámoni Arborétum): A Kámoni arborétum felértékelődő közgyűjteményi szerepe.

Kiállítás megnyitó: Az előadások után megnyitásra kerül a Bánó István emlékeit tartalmazó kiállítás.

Emlékfa ültetés: Bánó István emlékére egy Cedrus libani kerül kiültetésre a Kámoni arborétumban.

forrás: SOE ERTI

Dr. Borovics Attila az ERTI igazgatója előadásában bemutatta a domb- és hegyvidékeinken jelenleg legnagyobb gazdasági értéket képviselő tölgyeseink genetikai tulajdonságait, valamint – az egyes klímamodelleket is figyelembe véve – azok jövőben várható elterjedését. Kihangsúlyozta, hogy a környezeti feltételek gyorsuló változása közepette erdeink megőrzéséhez és megfelelő kezeléséhez elengedhetetlen minél átfogóbb ismeretekhez jutni fafajaink ökológiai sajátosságairól, evolúciós képességeiről és az erdei ökoszisztémák működéséről. Ugyanis csak ezen ismeretekre alapozva tervezhetjük meg azokat a beavatkozásokat, amelyek hosszútávon biztosíthatják az életképes erdőtársulásaink fennmaradását.

Előadásában kitért az ERTI által fejlesztett döntéstámogató rendszerre is, melyet a szakma SiteViewer néven ismer. A térinformatikai alkalmazás hazánk teljes területén a termőhelyi tényezők, köztük kiemelten a klíma és annak várható változása figyelembevételével segíti a szakembereket, gazdálkodókat az erdősítések, erdőtelepítések lehetséges főfafajainak kiválasztásában. A bárki számára szabadon elérhető alkalmazás ennek során borúlátóbb és bizakodóbb klimatikus előrejelzést is figyelembe vesz. Elhangzott, hogy a KAP ST keretében támogatott erdőtelepítési tervek készítése során a SiteViewer alkalmazása kötelező lesz.

A terepi program, illetve bemutató helyszíne a Farkaserdő volt, ahol Dr. Nagy László a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Sárvári Erdészeti Igazgatóságának erdőművelési műszaki vezetője ismertette az erdészet tölgygazdálkodással kapcsolatos gyakorlatát. Ennek során kitért azon, a szakmában széles körben elfogadott alapelvekre, melyeket általánosan alkalmaznunk kellene ahhoz, hogy valóban fenntartható, a folyamatosan változó társadalmi elvárásoknak megfelelő gazdálkodást lehessen folytatni erdeinkben a jövőben is. A teljesség igénye nélkül, a következő megállapítások hangzottak el:

• Minél mozaikosabb egy termőhely, annál óvatosabb, kisebb léptékű belenyúlásokkal kell gazdálkodni, figyelemmel kísérve és folyamatosan értékelve a területen végbemenő változásokat.
• Ha a természetes folyamatokat segíteni szeretnénk, akkor a minél több fafajból álló, és minél változatosabb korosztályú erdők kialakítása kell, hogy a cél legyen.
• A fenti megállapítás mellett fontos lenne, hogy ne csak kísérleti jelleggel használjunk délről, dél-keletről származó szaporítóanyagot a felújítások, telepítések során. Erdőtársulásaink növényfajainak, köztük a fafajoknak a migrációs adottságai ugyanis nem képesek követni a klímaváltozás várható ütemét, s ennek következtében a jellemzően északi irányba, illetve a magasabb térszínekre eltolódó klímahatárokat, így bizonyos esetekben szükség lehet az emberi segítségre.
• Az, hogy a folyamatos erdőborítás mellett a lékes felújítás önmagában költséghatékonyabb (bár az ápolások itt sem hagyhatók el feltétlenül) az fontos szempont. Ugyanakkor nincs arra vonatkozó elemzés/adat, hogy ha a fakitermelés költség-bevétel oldalát is vizsgáljuk, hova billen a mérleg nyelve és anyagilag hatékonyabb-e ez az üzemmód a vágásos erdőgazdálkodáshoz képest. Habár természetesen a gazdasági szempontok mellett hosszútávon az ökológiai szempontokat is szem előtt kell tartani, összességében ez vezethet az ökonómiai biztonsághoz is.
• A gazdálkodás során előfordulhatnak – a jövőben vélhetően egyre gyakrabban – olyan események, változások, melyekkel nem tudunk előre tervezni. Mivel ismereteink nem teljesek az erdei ökoszisztéma egészét illetően – gondoljunk csak a felszín alatt, a talajban lejátszódó folyamatokra – jobban kell(ene) hagyatkoznunk a természetre.
• Az inváziós fajok eddig is jelentős nyomást okoztak az erdőkezelésben. A klímaváltozás hatványozottan segíti ezen adventív fajok térnyerését, várhatóan az általuk okozott gazdasági károk és természeti zavarok még jelentősebbé válnak.

A szakemberek számára a Farkaserdő tölgyeseiben bemutatott erdőkezelési beavatkozások, a mesterséges és természetes felújításokban alkalmazott gazdálkodási módszerek szemléletes példát nyújtottak arra, hogy nincsenek kőbe vésett szabályok. Esetenként nagyon hasonló adottságok mellett, eltérő megoldásokat alkalmazva érhető el a kívánt cél. Ehhez elengedhetetlen az ismeretek folyamatos bővítése, a gondos mérlegelés, az ökoszisztémában lezajló folyamatok alázatos megfigyelése. 

Egy bizonyos, minél többféle stratégiát állítunk fel, minél több megoldási lehetőségre alapozunk, annál nagyobb esély van szándékaink megvalósítására. Az előrejelzések alapján, országos szinten akár már évtizedeken belül, egyre nagyobb terület válik alkalmatlanná gazdasági célú erdők fenntartására. Ezeken a területeken a hosszabb távú tervek kidolgozása során a gazdasági szempontokat alá kell vetni az erdők klíma-, talaj- és természetvédelmi rendeltetéseinek, valamint a kulturális és jóléti szerepüknek. Mindezt a társadalom egésze érdekében.

forrás: NAK / Kirchkeszner Tímea, Szegvári Zoltán

Nagy István a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban tartott rendezvényen hozzátette, „ezer éve, emberöltőkön át építjük a hazánkat, a közös otthonunkat, ezért az ezeréves keresztény magyar állam a nemzet közös alkotása”. Egyúttal jelezte, hogy bár a világ változik, de vannak örök értékek, amelyekhez ragaszkodni kell, különösen most, amikor Európa egy része identitás- és értékválsággal küzd. Amikor keresztény templomokat zárnak be, hogy azokat bevásárlóközpontokká alakítsák. Amikor az abnormálisról akarják elhitetni, hogy az a normális – fogalmazott a miniszter.

Arra a felvetésre, hogy Európa merre halad tovább, Nagy István kiemelte, „mi magyarok azon az úton megyünk tovább, amelyet Szent István bátor döntéssel és bölcs előrelátással jelölt ki számunkra”. Szabadság és a szabad önrendelkezés, a hit, a kultúra, a hagyományok tiszteletben tartása – sorolta a Szent István-i út alapköveit a miniszter, aki úgy vélte, számunkra ez a megmaradás útja, amelyre Európának is újra rá kellene találnia, amíg nem késő. Nagy István megfogalmazása szerint augusztus 20. igazi örömünnep, amikor „a magyarság legmeghatározóbb történelmi eseményére emlékezünk: a független, keresztény magyar állam megalapítására”.

„István király a magyar állam megalapításával arra tanított bennünket, hogyan teremthetünk magunknak otthont Európában” – hangoztatta a miniszter.Hozzátette, hogy ezer éve ezt az otthont építjük tovább: mindennapi, áldozatos munkával, tudományos felfedezésekkel vagy világraszóló sportteljesítményekkel.

Felidézte, hogy az elmúlt hetekben az ország egy emberként szurkolt az olimpiai sportolóknak, akik bajnokként, ezüst- vagy bronzérmesként, pontszerzőként fantasztikus teljesítményeket nyújtottak. Jelezte: hasonlóképpen büszkék lehetünk az agráriumban tevékenykedőkre is. A magyar gazdák megküzdve az időjárás viszontagságaival, az aszállyal az idén is gondoskodtak, hogy „legyen elegendő kenyérgabonánk, és kerüljön kenyér minden magyar család asztalára”.
Nagy István hangsúlyozta, „biztosított a kenyerünk, biztosított tehát a jövőnk.” Hiszen a kenyér a biztonság, a jövő és a megmaradás üzenetét hordozza. A magyaroknak azonban ennél is többet jelent, mert „nekünk a kenyér az maga az élet” – mondta.

Rámutatott, hogy ezért is forrt össze Szent István király ünnepe az aratófelvonulások és a kenyéráldás hagyományával.
Az eseményen Nagy István az Agrárminisztérium és a kormány nevében megköszönte a magyar mezőgazdaságban és élelmiszeriparban dolgozóknak, hogy áldozatos munkájukkal jó minőségű élelmiszereket adnak a magyar nemzet számára.
„A mai ünnep, Magyarország születésnapja mindannyiunké” – mondta a miniszter, aki a képzeletbeli születésnapi gyertyákat elfújva a Himnuszt idézte mint jókívánságot: „Isten, áldd meg a magyart, jó kedvvel, bőséggel”.
A tárcavezető a rendezvény végén kitüntetéseket adott át.

Az államalapítás és az Államalapító Szent István ünnepe, augusztus 20-a alkalmából

Dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést adományozta

Dr. Csóka György Levente, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének tudományos tanácsadója részére, az erdőegészségügy területén végzett kiváló tudományos és oktatói munkája elismeréseként.

Dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozta

Békés Sándor, a Nimród Vadászújság főmunkatársa részére, több évtizedes újságírói tevékenysége, a vadászetika kultúrájának megőrzése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként.

Mocz András, a Mocz és Társa Magánerdészet Kft. tulajdonosa részére, a hazai erdőgazdálkodók érdekében végzett, több évtizedes kiváló munkája elismeréseként.

Dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést adományozta

Bózsó Gyula, az ÉSZAKERDŐ Erdőgazdasági Zrt. műszaki osztályvezetője részére, az észak-magyarországi régió ökoturisztikai fejlesztése érdekében végzett odaadó munkája elismeréseként.

Dávid József, a VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. nyugalmazott közjóléti, fejlesztési referense részére, az erdők közjóléti funkcióinak fejlesztése terén elért eredményei elismeréseként.

Ruzsa János, a Ruzsa Kft. és az Erdőkezelő Kft. ügyvezető-tulajdonosa részére, a nyírségi akácfa-feldolgozás fejlesztése érdekében végzett, példaadó munkája elismeréseként.

Steinbach Pál Péter, a VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. kerületvezető erdésze részére, az erdők védelme érdekében végzett sokrétű szakmai tevékenysége elismeréseként.

Tarjáni Antal, a Nemzeti Földügyi Központ nyugalmazott munkatársa részére, az erdészeti mélyépítés fejlesztése terén végzett eredményes munkája elismeréseként.

Zaxné Simon Erzsébet, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. erdőművelési, természetvédelmi és ökoturisztikai osztályvezetője részére, a Vas vármegyei állami erdőfelújítások és ökoturisztikai fejlesztések megvalósítása érdekében végzett színvonalas munkája elismeréseként.

Dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke a Magyar Bronz Érdemkereszt kitüntetést adományozta

Koncz Antal, a Pilisi Parkerdő Zrt. nyugalmazott kerületvezető erdésze részére, az erdészeti és természetvédelmi ismeretterjesztés érdekében több évtizeden keresztül fáradhatatlanul végzett, értékes munkája elismeréseként.

Lukács György, a VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. kerületvezető erdésze részére, az erdősítési, erdőművelési feladatok ellátása terén öt évtizeden át végzett odaadó munkája elismeréseként.

Nagy Endre, a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. nyugalmazott fővadásza részére, a Dél-Kiskunsági Erdészet vadállományának bővítése érdekében végzett eredményes munkája elismeréseként.

Weibl Lászlóné Balog Emese, a Bakonyerdő Zrt. ellenőrzési osztályvezetője részére, a faipar területén végzett több évtizedes, színvonalas munkája elismeréseként.

Dr. Nagy István miniszter úr az Életfa Emlékplakett Arany fokozatát adományozta

Nagy László, a Zalaerdő Erdészeti Zrt. nyugalmazott gazdasági igazgatója részére, a társaság és jogelődjei gazdasági-pénzügyi stabilitását megalapozó munkásságáért, a szervezet országosan elismert sikereinek elérésében nyújtott támogatásáért.

Agrárminiszter Úr az Életfa Emlékplakett Ezüst fokozatát adományozta

Dóró Katalin, a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. nyugalmazott kontrolling osztályvezetője részére, közel öt évtizedes elhivatott munkája, vezetői tevékenysége elismeréseként.

Kertész József, a Pilisi Parkerdő Zrt. nyugalmazott kommunikációs előadója részére, az erdész munkájának megismertetése, valamint természeti kincseink népszerűsítése érdekében végzett kiváló munkájáért.

Orliczki Sándor, az ÉSZAKERDŐ Zrt. nyugalmazott kerületvezető erdésze részére, a Hernádvölgyi Erdészeti Igazgatóság erdőgazdálkodási feladatainak kiváló ellátásáért.

Solti Imre, a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. nyugalmazott erdőmérnöke, erdészetvezetője részére, a hullámtéri erdők természetközeli módszerekkel történő felújítási technológiájának kidolgozásáért.

Zétényi Zoltán, az Erdészeti és Faipari Híradó főszerkesztője részére, az erdészeti kommunikáció fejlesztése érdekében, hosszú évtizedek óta végzett áldozatos munkájáért.

Agrárminiszter Úr az Életfa Emlékplakett Bronz fokozata elismerést adományozta

Bányai Kálmán, a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. nyugalmazott műszaki vezetője részére, a társaság eredményes erdőfelújítási és fakitermelési feladatainak ellátásáért.

Divald Sándorné, a VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. nyugalmazott humánerő-gazdálkodási ügyintézője részére, a társaság személyügyi tevékenységének négy évtizedes támogatásáért.

Monostori Miklós, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. nyugalmazott erdészeti igazgatója részére, a Vas vármegyei erdők szolgálatában végzett közel négy évtizedes eredményes munkájáért.

Dr. Nagy István miniszter úr Miniszteri Elismerő Oklevelet adományozott

Csirke László, az Agrárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztályának tájegységi fővadásza részére, a vadgazdálkodási ágazat eredményeinek megőrzése, fejlesztése és elismertségének növelése érdekébe végzett kiemelkedő munkájáért.

Orbán Tamás Dávid, a Budakeszi Vadaspark műszaki vezetője részére, a hazai természeti értékek megismertetése érdekében végzett elhivatott munkájáért.

Polonkai László Zsolt, az Agrárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztályának tájegységi fővadásza részére, Hajdú-Bihar vármegye és a Tiszántúl eredményes vadgazdálkodásának érdekében végzett kiváló munkájáért.

Az elismerésben részesülők teljes listája itt olvasható.
Az ünnepségen készült fotók itt elérhetők.

Forrás: Agrárminisztérium, MTI

A FATÁJ, FAGOSZ gratulál minden kitüntetettnek!

Az idős, beteg, balesetveszélyes fákat eltávolítottuk, helyettük 60 őshonos csemetét (gyertyánt, kislevelű hársat, mezei juhart) telepítettünk, a 700 méteres erdei futóút felületét tartós burkolattal láttuk el, az erdei bútorokat (pihenőhely, padok, asztalok) felújítottuk, a játszó- és fittneszeszközöket még biztonságosabbá tettük, ütéscsillapító réteg került alájuk, és megújult a térfigyelő kamerarendszer is. A felújítás részleteit dr. Nagy László, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Sárvári Erdészeti Igazgatóságának erdőművelési műszaki vezetője ismertette. A Sárvári Kirándulóerdő ismét várja az aktív pihenést választó sárváriakat és a városba érkező turistákat.

A város a gyógyturizmus egyik fellegvára, amelyhez a gyógyfürdő és a rekreációs célokat szolgáló kirándulóerdő szervesen kapcsolódik, ezért döntött úgy a Sárvári Gyógyfürdő Kft, hogy hozzájárul a terület megújításához: 10 fával támogatták az erdő elöregedett állományának pótlását.

Kondora István polgármester az avató ünnepségen hangsúlyozta, hogy a gyógyhely szívében fontos rekreációs szerepet tölt be a kirándulóerdő a városi parkerdőhöz kapcsolódva, egyben arra kérte az ide látogatókat, hogy vigyázzanak a szépen felújított terület rendjére és tisztaságára, amely a Szombathelyi Erdészeti Zrt. ökoturisztikai beruházásának köszönhetően ismét széppé, és biztonságosabbá vált. Szólt arról is, hogy bár városi kamera figyeli a kiránduló erdő bejáratát, mégis kerül sajnos a MOLOK szelektív gyűjtőedények mellé illegálisan lerakott hulladék. A polgármester felhívta a figyelmet az erdő funkciójának megfelelő használatára, hogy az sokáig szép maradhasson.

Az állami erdők az ország legfontosabb klímavédelmi és szénmegkötő biológiai infrastruktúráját jelentik, biztosítják a lakott települések zaj, por és árvíz elleni védelmét, a tiszta ivóvizet és megelőzik a talajeróziót. A magyar erdők emellett évente 40-50 millió erdőlátogató számára nyújtanak egészséges sportolási, kikapcsolódási és rekreációs lehetőséget. A Sárvári Kirándulóerdő is közkedvelt célpontja a sárváriaknak és a város nyújtotta kiemelt jelentőségű turisztikai szolgáltatásokat igénybe vevőknek. Vigyázzunk rá!

Az ünnepségen részt vett mások mellett dr. Kondora Bálint, a Vas Vármegyei Közgyűlés alelnöke is. Az avatást a Sárvári Nádasdy Tamás Általános Iskola diákjainak ünnepi műsora tette emlékezetessé. Köszönjük a közreműködést.

forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.