Európa ökoszisztémáinak 2050-re helyre kell állniuk. Az EU természet-helyreállítási rendelete előírja egyes mezőgazdasági területek újbóli benedvesítését. A lápok helyreállítása jót tesz az éghajlatváltozás elleni védelemnek és a biológiai sokféleségnek, mivel az élő lápok elnyelik a szén-dioxidot. Összehasonlításképpen: az erdők bolygónk szárazföldi felszínének egyharmadát, a lápok csupán három százalékát borítják. Pedig a lápok kétszer annyi szén-dioxidot kötnek meg, mint az erdők. Amikor azonban a lápokat lecsapolják, az évezredes szén-dioxid-tározók kibocsátóvá válnak.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében az EU támogatja a vizes élőhelyek kutatását, feltérképezését és helyreállítását. A természet-helyreállításról szóló uniós jogszabály előírja, hogy az évtized végéig a lecsapolt lápok 30 százalékát helyre kell állítani, és ennek negyedét újra kell nedvesíteni. 2050-re a károsodott lápok felét helyre kell állítani – egyharmadukat újranedvesítés révén. A gazdák anyagi kártérítést vagy földterületet kapnak cserébe. A helyreállítási rendelet végrehajtása a tagállamok feladata. Az első tervek jövőre válnak elérhetővé. 

Koppenhágától északra hatalmas sekély vizű tavat hoznak létre. Több mint 200 évvel ezelőtt kis árkokat használtak a terület lecsapolására. A lecsapolás következtében a vízszint hét méterrel csökkent. Ezáltal klímakárosító szén-dioxid szabadul fel. Ennek megállítására most mocsári tavat hoznak létre.

Morton Elling a Dán Természetvédelmi Ügynökség munkatársa szerint a kormány úgy döntött, hogy csökkenti a mezőgazdaságból származó CO2-kibocsátást. „Ezért emeljük a talajvízszintet, mint itt Søborgban. A nedvesítés évente 8000 tonnával csökkenti a CO2-kibocsátást. Tavaly elkezdtük feltölteni a vízelvezető árkokat, és kis tavak alakultak ki, amelyekben sokféle élőlény él.”

Søborg Sø a 600 hektáros projekt neve. 63 földtulajdonost kellett meggyőzni. Néhányan már generációk óta művelik a földet. Sally Schlichting lótulajdonos eladta földje egy részét. „Ennek önkéntesnek kell lennie, mert ha megmondjuk a gazdáknak, hogy mit tegyenek, sokan nemet mondanak.”

A mezőgazdasági területek visszaállítására és újranedvesítésére vonatkozó uniós jogszabály ösztönzi a gazdálkodókat. De a törvény célokat is meghatároz. A legsürgősebb intézkedéseket 2032-ig végre kell hajtani.

A koppenhágai székhelyű Európai Környezetvédelmi Ügynökségnél találkozom a vizes élőhelyek szakértőjével, Yurena Lorenzóval.

Euronews: „Miért fontosak a vizes élőhelyek és a lápok?”

Lorenzo: „Az elmúlt évezred során Európában a vizes élőhelyek 80 százalékát elvesztettük. Az EU-ban található (megmaradt) lápok 50 százalékát pedig lecsapolták.” 

Euronews: „Miért probléma a vízelvezetés?” 

Lorenzo: „Ha elvezetjük a vizet a lápokból, nagy mennyiségű szén-dioxid szabadul fel. Indonézia után Európa az üvegházhatást okozó gázok második legnagyobb kibocsátója a világon a lecsapolt lápok esetében. Ez riasztó. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében tehát vissza kell vezetnünk a vizet a lápokba. Számomra a lápok és a vizes élőhelyek a természet szuperhősei. A világ növény- és állatfajainak 40 százaléka itt él.”

Euronews: „A közelmúltban lépett hatályba az uniós helyreállítási rendelet. Mi történik most?”

Lorenzo: „A tagállamoknak legkésőbb 2027-ig fel kell vázolniuk a helyreállítási terveiket.” 

Euronews: „A helyreállításra és benedvesítésre vonatkozó uniós célkitűzések ajánlások vagy kötelező érvényű célok?”

Lorenzo: „Ez az első alkalom, hogy (ezen a területen) egész Európára kiterjedő, jogilag kötelező érvényű, határidőkkel rendelkező jogszabályunk van. Ezek számszerűsíthető helyreállítási célok, amelyek határidőkhöz vannak kötve.” 

forrás: EuroNews

A levél, amit az Exxpress.at hozott nyilvánosságra, mindennél jobban rámutat arra, miként lehetetleníti el az uniós mezőgazdaságot ez a furcsa nevű rendelet.

Tisztelt Gewessler miniszter asszony!

Sok osztrák és uniós polgár számára rendkívül sürgető témával fordulok önhöz, amelybe önnek beleszólása van, és amiért felelős. A természet-helyreállítási törvényről van szó, amely jelentős hátránnyal jár az európai mezőgazdaságra és erdőgazdálkodásra, valamint az EU vidéki régióira nézve. Egy fiatal gazda és erdész szemszögéből szeretném elmagyarázni, miért állnak az önök tervei önmagukkal is ellentmondásban. Továbbá szeretném megtudni, mi álláspontjának és viselkedésének az oka, ami az Európai Unió elutasításának növekedéséhez vezet.

Miért foglalkoztat ez engem egyáltalán?

Gyermekkorom óta Alsó-Ausztria közepén, a Duna mentén található, zömében erdészettel foglalkozó családi vállalkozásban élek és dolgozom. A miénkhez hasonlóan 145 ezer osztrák vidéki család műveli generációk óta földjét. Ausztria erdeinek 82 százaléka magánterület, nagyrészt kiserdő. Többek közt ezen családi vállalkozások nevében is írom e levelet. Családi vállalkozásként mindig is a természettel összhangban kezeltük területeinket, és a legfontosabb érdekünk, hogy fenntartható módon használjuk őket, soha nem véve ki belőlük többet, mint amennyit a talaj megenged és amennyi újraterem. Mi, gazdálkodók szeretjük és életre keltjük a természetet, amelyhez szorosabban kötődünk, mint bármely más szakterület képviselőt Európában.

De miről is van szó pontosan?

Természet-helyreállítási rendeletet, más néven renaturalizációs törvényt készül elfogadni az EU, az EU parlamentje szűk többséggel már jóvá is hagyta. E rendelet, bár neve nagyon tetszetős, jelenlegi formájában közel sem az, amit ígér. A tényekről:

A Green Deal, azaz a zöldmegállapodás részeként az EU Bizottsága a szóban forgó rendelettel olyan jogalkotási javaslatot kezdeményezett, amely az unió területének nagy részén szigorúan korlátozza vagy megtiltja a földhasználatot. Hogy csak kettőt említsünk a rendeletben szereplő számos intézkedés közül: az EU-ban 2030-ig a megművelt területek húsz százalékát teljesen „renaturalizálják”, vagyis használaton kívül helyezik, és visszaállítják az eredeti állapotába. Továbbá teljes mértékben betiltják a növényvédő szereket és a műtrágyákat az összes Natura 2000 területen, lehetetlenné téve egyes területeken a mezőgazdasági művelést. Erre a későbbiekben két konkrét példát is hozok.

Így még nagyobb nyomás nehezedne az EU gazdaságára, amely Kínával vagy az USA-val ellentétben termőterületei nagy részének elvesztésével veszélybe kerül, és vele együtt veszélybe kerül a regionális élelmiszer-biztonság is.

A Miniszterek Tanácsának nagy hatalmú uniós intézménye, amelyhez ön Ausztria környezetvédelmi minisztereként az EU-tagállamok 26 másik tárcavezetőjével együtt tartozik, szavazni készül a szóban forgó rendeletről. Egyelőre nem világos, hogy a törvény jelenlegi formájában többséget kap-e az EU Környezetvédelmi Tanácsában. Az ön szavazata döntő lehet. Egészen a közelmúltig, noha önnek más a személyes véleménye, osztrák szemszögből egyértelmű volt, hogy Ausztria a jogalkotási kezdeményezés ellen fog voksolni. Egyebek mellett mind a kilenc szövetségi tartomány, amelynek a törvényt a gyakorlatba át kell ültetnie, felszólalt ellene. Az ön minisztériumának és az NGO-knak sikerült megváltoztatniuk Bécs, a területét tekintve a legkisebb szövetségi tartomány véleményét, amely mezőgazdasági és erdészeti termelésünk kevesebb mint egy százalékát adja. A vörös vezetésű Karintia is fontolóra vette, hogy csatlakozik Bécshez. […] Ön nemrég bejelentette, hogy személyes meggyőződése szerint jár el, vagyis a Miniszterek Tanácsában Ausztria a törvényt meg fogja szavazni. Ezzel tudatosan szembemennek a szövetségi kormányban elfogadott irányvonallal és a kilenc tartomány közül héttel, amely Ausztria földterületének 87 százalékáért, valamint Ausztria mezőgazdasági és erdőgazdasági termelésének 95 százalékáért felel. Mindenekelőtt szembemennek Ausztria vidéki lakosságával. A 145 ezer családi vállalkozás mellett nagyszámú mezőgazdaságból, erdőgazdaságból és a kapcsolódó ágazatokból élőkre jelentenek egzisztenciális veszélyt.

Területünk több mint 80 százaléka Natura 2000 védett területen található. […] A családomon kívül további négy alkalmazottunk is teljes egészében vállalkozásunkból él. Ezenkívül a régióból évente mintegy 85 család tűzifát készít az erdeinkben, klímasemleges módon fűtve a házát. De ez még nem minden. A fafeldolgozó üzemekre is gondolni kell, amelyeknek mi és más erdészeti és mezőgazdasági cégek szállítjuk az építőipari és alapanyagfát. De miként érinti közvetlenül a törvény és az ön döntése az imént felsorolt személyeket?

Földterületünk megközelítőleg fele parti erdő, amely a Duna két partján fekszik. Földjeink több mint 80 százaléka Natura 2000 védett területen fekszik. Mivel őszintén törődünk az éghajlattal és a biológiai sokszínűséggel, kisebb projektek keretében már több mint 40 hektár gyep- és szántóterületet erdősítettünk újra. […] Javaslatuk most azt írja elő, hogy a különösen védelemre érdemes területeket, amelyek közé a parti erdő is tartozik, teljesen ki kell vonni a művelésből. Ezzel még egyet is lehet érteni, a parti erdők Ausztria erdőségeinek kevesebb mint öt százalékát adják. Csakhogy a jelenlegi uniós javaslat szerint a Natura 2000-es területeinket prioritásként kell kezelni, és a lehető leggyorsabban ki kell vonni a használatból. A mai napig nem közölték, hogy földtulajdonosként van-e némi beleszólásunk, illetve kapunk-e kártérítést. Ennek az lehet az oka, hogy a törvényt támogatók, köztük önök, nem tudják, hogyan lehet pénzügyileg kompenzálni az unió megművelt területének húsz százalékát. Például ha a viszonylag kicsi Ausztria területének húsz százalékát a jelenlegi értékükön (négyzetméterenként 2,3 euró feltételezett átlagértéken) kompenzálnák, akkor ez körülbelül 50 milliárd euróra rúgna, ami a teljes állami költségvetés közel felének felel meg. És ebbe még egyetlen renaturalizációs intézkedés költsége sincs beleszámítva!

A parti erdő mellett tehát a megmaradt földjeink is érintettek lehetnek, mivel ezek a Natura 2000 védett területeken találhatók, és térségünkre általában nem jellemző az erdő. Az ön döntése következtében cégünket egyik napról a másikra megfoszthatják termelési bázisától. Nyilvánvaló, hogy az a 85 család, amely már nem használhatná a klímasemleges és megújuló alapanyagú fát tüzelőanyagként, szintén érintett lesz, és esetleg klímakárosítóbb energiaforrásokhoz, például olajhoz vagy gázhoz kell folyamodniuk. Hasonlóan érintené a többi mezőgazdasági és erdészeti vállalkozást régiónkban, valamint Ausztria többi részén. Valóban erre törekszik zöld, idézem, „fenntartható, regionális és klímabarát gondolkodású” miniszterként?

Szeretnék áttérni egy második gyors példára. A Duna-parti Wachau régió világhírű és méltán világörökségi státusú, különösen szőlő- és kajszibarackos vidékei és kultúrája miatt. Most egész Wachau Natura 2000 védett terület. Ha az ön által elfogadott rendelet életbe lép, a növényvédő szerek nem lennének engedélyezettek Wachau egész területén. Feltételezem, hogy a Global 2000 környezetvédelmi szervezet politikai igazgatójaként alaposabban foglalkozott a peszticidekkel. Tehát tudnia kell, mit jelent a renaturalizációs törvény egy olyan régióban, mint Wachau. A szőlő- és gyümölcstermesztés évtizedek óta nem működik növényvédő szerek nélkül, többek között a klímaváltozás miatt. Ha a törvényt az EU Bizottsága által jelenleg javasolt módon hajtanák végre, a wachaui bor- és gyümölcstermesztés öt éven belül a múlt része lenne. A wachaui 3000 bort és sárgabarackot termelő gazdálkodó sorsa mellett Ausztria két világörökségi régiójának egyike is kudarcra lenne ítélve.

Végezetül szeretném tisztázni önökkel, hogy ön vagy a Zöldek, illetve a Zöldek és a Baloldal szélsőséges részének többi embere és pártja mit ér el az EU-ban, és ennek milyen politikai következményei vannak. A „Természet helyreállításáról szóló rendelet” nem az első olyan uniós jogszabály, amely az osztrák és valószínűleg az európai vidéki lakosság többségéből is rémületet vált ki. Ilyen például az EU erdőirtási törvénye: (EUdR)/EU vagy a megújuló energiákról szóló irányelv (RED III) a biomassza megvonásáról. Számos tanulmány bizonyította már, hogy a kezelt erdők legalább annyi szén-dioxidot tárolnak, mint a kezeletlenek. Azt sem akarja tudomásul venni, hogy a feldolgozott fa hosszú távon tárolja a szenet, és hogy a pusztuló fák az elnyelt szén nagy részét szén-dioxidként bocsátják vissza a légkörbe a rothadás révén.

Összefoglalva, tudománytalan megközelítésük alapján nem a klíma érdekében, hanem részben ellene dolgozik. Önök és más, a tulajdonellenes ideológia által vezérelt személyek kétes módszereikkel nem az érintett emberek mellett, hanem ellenük dolgoznak. Gyámság alá helyeznek olyan családi vállalkozásokat, amelyek generációk óta a saját földjükért és saját földjükből élnek. Önök a természetet, a klímát és az általuk érintett embereket gúnyolják ki azzal, hogy elfogadják és nyilvánosan támogatják az ehhez hasonló törvényeket.

forrás: demokrata

A „fakitermelés felhagyása” a rendeletben a helyreállítási intézkedések állítólagos pozitív példájaként szerepel. Az erdők felhagyása és ezáltal a már így is nagyon magas fakészlet további felhalmozódása azonban növeli a kockázatot, destabilizálja az erdőket, megakadályozza az éghajlatilag stabil állományokká való átalakulást, és az éghajlatkárosító anyagok helyettesítésére alkalmas faanyagkínálat csökkenéséhez vezet. Csak az aktív erdőgazdálkodás jelent klímavédelmet. Az NRL-ben a „túlnyomórészt őshonos fafajokat tartalmazó erdők aránya” mutató a múltbeli erdővegetáción alapul. Ez az éghajlati válság és a termőhelyi drift miatt nem célszerű, és nem is ad iránymutatást a jövőre nézve.

Sajnos ezzel a törvénnyel Brüsszel ismét az újabb és újabb követelmények és tiltások útjára lép ahelyett, hogy az erdészeti ágazattal való együttműködésre, az önkéntes fellépésre és az ösztönzőkre helyezné a hangsúlyt.”

szerk/ford: Tóth János, forrás: AGDW 06-17

Az uniós közlemény szerint a rendelet jogilag kötelező erejű célokat és kötelezettségeket határoz meg a természet helyreállítására vonatkozóan a szárazfölditől a tengeri, édesvízi és városi ökoszisztémákig. Célja az éghajlatváltozás és a természeti katasztrófák hatásainak enyhítése – írták.

A rendelet számos szárazföldi, part menti és édesvízi, erdős, mezőgazdasági és városi ökoszisztémára terjed ki, beleértve a vizes élőhelyeket, gyepterületeket, erdőket, folyókat és tavakat, valamint a tengeri ökoszisztémákat, beleértve a tengeri füvet, valamint a szivacs- és korallágyakat.

Nem írja elő ugyanakkor új védett területek létrehozását az Európai Unióban, és nem gátolja a megújulóenergia-infrastruktúra fejlesztését, mivel a jogszabály hangsúlyozza, hogy az ilyen létesítmények túlnyomórészt közérdekűek.

A tagállamok 2030-ig prioritásként kezelik a Natura 2000 területeket a helyreállítási intézkedések végrehajtása során – írták.

Az új jogszabály hozzá fog járulni az EU nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítéséhez, különös tekintettel az ENSZ biológiai sokféleséggel kapcsolatos globális keretére – emelték ki.

Az uniós tanács közölte: mivel az elmúlt évtizedekben a vadon élő beporzók bősége és sokfélesége drámaian csökkent Európában, a rendelet konkrét követelményeket vezet be a beporzópopulációk csökkenésének legkésőbb 2030-ig történő visszafordítására irányuló intézkedésekre vonatkozóan.

Cél továbbá az erdei madarak populációjának növelése, valamint annak biztosítása, hogy 2030 végéig ne csökkenjenek a városi zöldterületek és a lakott területeken található fák lombkorona-fedettsége.

A tagállamoknak uniós szinten legalább hárommilliárd további fát kell ültetniük.

(FATÁJ kiegészítés: Az Európai Zöld Megállapodás részeként az EU 2030-ig szóló biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiája vállalja, hogy 2030-ig legalább 3 milliárd további fát ültet az EU-ban az ökológiai elvek teljes tiszteletben tartásával. Ez növelné az EU erdőterületét és ellenálló képességét, fokozná a biológiai sokféleséget, valamint segítené az éghajlatváltozás enyhítését és az ahhoz való alkalmazkodást.

2021. december 9-én az Európai Bizottság az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel (EEA) közösen közzétett egy adatgyűjtő eszközt – MapMyTree -, amellyel minden szervezet csatlakozhat ahhoz a vállaláshoz, hogy 2030-ig további hárommilliárd fát ültetnek, regisztrálhatják és feltérképezhetik ültetett fáikat, hogy az uniós célt elérő fákat összeszámolják.

A friss közleményből még nem egyértelmű, hogy újabb 3 milliárd fa ültetése a cél, vagy ez a korábbi elképzelés ismételt bejelentése.)

Annak érdekében pedig, hogy 2030-ra legalább 25 ezer kilométer hosszúságú folyószakaszokat szabad folyású folyóvá alakítsanak, a tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk a felszíni vizek összekapcsolhatóságát gátló, ember alkotta akadályok felszámolására.

A rendelet kihirdetését követően azonnal hatályba lép, valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandóvá válik.

A Bizottság 2033-ig felülvizsgálja a rendelet alkalmazását és a mezőgazdasági, halászati és erdészeti ágazatra gyakorolt hatásait, valamint a rendelet szélesebb körű társadalmi-gazdasági hatásait.

forrás: MTI / Szabad Európa / EU Council

A szavazás hátteréhez:
Hivatali visszaéléssel vádolják az osztrák zöldminisztert, szavazatával kapott zöld utat a sokat bírált uniós törvény
Szűk többséggel elfogadták az uniós országok miniszterei a vitatott természet-helyreállítási törvényt. Ausztriában belpolitikai botrányhoz vezetett a zöldpárti környezetvédelmi miniszter magánakciója, ami sorsdöntő volt a szavazáson.

A természet helyreállításáról szóló uniós jogszabály biztosíthatná, hogy a súlyosan leromlott élőhelyek helyreállításával fékezzük a biológiai sokféleség elvesztését és a klímaváltozást. A két éves vita után kialakított kompromisszumos javaslatot az Európai Parlament elfogadta, de – mivel a jogszabályt nem támogató Ausztria, Belgium, Hollandia, Finnország, Olaszország, Lengyelország és Svédország után márciusban Magyarország nagy meglepetésre visszavonta az addigi támogató véleményét – a javaslat elvesztette az Európai Tanácsban szükséges minősített többséget.

A jogszabályt nem támogató tagállamok polgárai nem értenek egyet a döntéshozóikkal. Ez derült ki egy Hollandiában, Finnországban, Magyarországon, Olaszországban, Lengyelországban és Svédországban végzett felmérésből, amely szerint négyből három állampolgár támogatja a jogszabályt.

A most készült reprezentatív felmérésből kiderül, hogy a tervezetet nem támogató országok lakosságának túlnyomó többsége szerint a biológiai sokféleség csökkenése negatív hatással van az emberekre, a mezőgazdaságra és a gazdaságra, és ezt a problémát sürgősen, az ökoszisztémák helyreállításával kell megoldani.

A természet helyreállításáról szóló jogszabálytervezet Olaszországban kapta a legnagyobb társadalmi megerősítést, ahol a polgárok 85%-a támogatta, ezt követi Magyarország 83%-kal, majd Lengyelország 72%-kal. A megkérdezettek mindössze 6%-a nem értett egyet a törvény elfogadásával. A felmérés teljes eredménye itt olvasható. 

A BirdLife Europe, a ClientEarth, az Európai Környezetvédelmi Iroda és a WWF EU alkotta #RestoreNature koalíció szerint: „Ezek az eredmények azt bizonyítják, hogy egyes tagállamok figyelmen kívül hagyják az állampolgárok természet iránti aggodalmát. Annak ellenére, hogy a holland, finn, magyar, olasz, lengyel és svéd lakosság 75%-a támogatja a tervezetet, kormányaik továbbra is megtagadják tőlük a természet helyreállításának hasznait, beleértve a szélsőséges időjárási eseményekkel szembeni védelmet, az egészséges élethez szükséges környezeti állapotot és testi-lelki jóllétet, valamint a hosszú távú gazdasági előnyöket. Ezek a számok alátámasztják, hogy mennyire fontos, hogy az EU elfogadja a javaslatot. Senki sem nyer, ha a természeti környezetünk elpusztul, miközben mindenkinek jó, ha hagyjuk, hogy a természet megerősödjön.”

Néhány hónapja hasonló felméréseket végeztek Ausztriában és Belgiumban is, ahol hasonló magas százalékban álltak ki a természet helyreállításával kapcsolatos célok mellett a megkérdezett állampolgárok.

Az eredmények egybecsengenek az Európai Unió tizenegy környezetvédelmi miniszterének kérésével, melyben arra ösztönzik miniszter kollégáikat, hogy a közösen vállalt kötelezettségeiknek megfelelve lépjenek fel felelős vezetőként és a június 17-i környezetvédelmi tanácsülésen fogadják el a jogszabályt.

A természet-helyreállítási törvény elfogadása érdekében a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a WWF Magyarország márciusban levelet írt Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszternek. Kérésükre egyelőre nem kaptak választ.

A felmérésről

A fenti eredmények a Savanta független kutatóintézet által végzett felmérésből származnak. A Savanta 6190 válaszadót kérdezett meg Lengyelországban, Finnországban, Svédországban, Olaszországban, Hollandiában és Magyarországon 2024. május 1-9. között. A felmérésbe bevontak körét úgy választották ki, hogy kor, nem és régió szerint országosan reprezentatív legyen minden országban. Az adatokat egyenletesen súlyozták az egyes országok között. A teljes körű eredmények itt találhatók.

forrás: WWF

Lengyelországban a természet-helyreállítási törvény kormányon belüli viszályt váltott ki, heves vita bontakozott ki a legutóbbi kormányülésen. Paulina Hennig-Kloska klíma- és környezetvédelmi miniszter kiállt a törvény támogatása mellett, Donald Tusk miniszterelnök azonban felülbírálta, arra hivatkozva, hogy európai kényszer nélkül kell megvédeni a természetet. Urszula Zielińska miniszterhelyettes zöldpárti támogatása ellenére a kormány továbbra is megosztott. Róża Thun európai parlamenti képviselő megbeszéléseket sürgetett a törvény megmentése érdekében, hangsúlyozva annak kulcsfontosságú szerepét az éghajlattal és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos aggályok kezelésében – számolt be az Euractiv.

Hasonlóképpen, Finnország is kinyilvánította, hogy ellenzi a természet-helyreállítási törvényt, és elutasította a belga elnökség azon kezdeményezéseit, hogy támogatást szerezzen a törvény elfogadásához. Lengyelország és Finnország tartózkodásáról az ellenkezésre való áttérés jelentős visszaesést jelent a belga elnökség azon törekvésében, hogy konszenzust alakítson ki a direktívatervezetről.

Magyarország már márciusban bejelentette, hogy megvétózza a jogszabályt.

Egyelőre uniós direktíva még lehet a környezetvédelmi szabályozásból, mivel minősített többség szükséges az elfogadásához az Európai Tanácsban.

forrás: portfolio

Az új jogszabály célul tűzi ki, hogy az EU 2030-ig az EU szárazföldi és tengeri területeinek legalább 20 százalékát, 2050-ig pedig az összes helyreállításra szoruló ökoszisztémát helyreállítja.

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság szerdán 53 szavazattal 28 ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta a 2023. november 10-től hatályos uniós természetvédelmi helyreállítási jogszabályról szóló ideiglenes politikai megállapodást.

A megállapodásról bővebben itt olvashat.

Következő lépések

A teljes Parlamentnek még szavaznia kell a megállapodásról. Ez az előzetes tervek szerint a 2024. február 26-29-i strasbourgi plenáris ülésen lesz.

Háttér

Az európai élőhelyek több mint 80%-a rossz állapotban van. A Bizottság 2022. június 22-én javaslatot tett a természet helyreállításáról szóló törvényre, amely hozzájárulna a károsodott természet hosszú távú helyreállításához az EU szárazföldi és tengeri területein, valamint az EU éghajlati és biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzéseinek eléréséhez és az EU nemzetközi kötelezettségvállalásainak, különösen az ENSZ kunming-montreali globális biológiai sokféleségi keretének teljesítéséhez. A Bizottság szerint az új jogszabály jelentős gazdasági előnyökkel járna, mivel minden egyes befektetett euró legalább 8 euró hasznot eredményezne.

Ez a jogszabály a polgároknak a biológiai sokféleség, a táj és az óceánok védelmével és helyreállításával kapcsolatos elvárásaira reagál, ahogyan azt az Európa jövőjéről szóló konferencia következtetéseinek 2. javaslatának (1), (3), (4) és (5) bekezdései is kifejezik.

szerk/ford: Tóth János, forrás: EurópaiParlamentPress

A COMENVI a szavazásra két napot (június 15-ét és június 27-ét) fordított. Ennek oka – a híradások szerint – az volt, hogy igen heves vita alakult ki a bizottság tagjai között az első napon, és végül időhiány miatt a végső szavazást is el kellett halasztani.

A 88 tagú bizottságban a módosításokról szóló első napi szavazás 44 igen és 44 nem szavazattal patthelyzetet eredményezett.  Az Európai Néppárt (EPP) által benyújtott, az Európai Bizottsági javaslatra – azaz a teljes Tervezetre – vonatkozó totális elutasító indítványhoz ugyanakkor még egy szavazatra lett volna szükség.

Az egyik legnagyobb európai mezőgazdasági és erdészeti érdekképviseleti szervezet, a Copa-Cogeca (amelynek az Agrárkamara is tagja) aznap kiadott nyilatkozatában reflektált az eseményre és hangsúlyozta, hogy a projekt ellenzői és támogatói közötti tökéletes döntetlen mutatja, hogy a Tervezet szövege rosszul lett előkészítve, ami megosztotta az EP képviselőket.

A COMENVI következő szavazására június 27-én került sor, amely az elsőhöz hasonló végeredménnyel zárult – tehát ugyanannyi támogató voks született, mint elutasító.  Ez azt jelentette, hogy a COMENVI saját módosító javaslatait elutasította, ami ezelőtt még soha nem történt meg mezőgazdasági és erdészeti témával kapcsolatban. A Bizottság teljes javaslata viszont nem került elutasításra.

Mindezek eredményeképpen, következő lépésként a COMENVI az Európai Parlament plenáris ülés elé terjeszti a Bizottság természethelyreállítási jogszabálytervezetének elutasítására irányuló javaslatát eredeti formájában, azzal az ajánlással, hogy azt teljes egészében el kell vetni. Az eseményen további új módosításokról – amelyek benyújtási határideje július 5. volt – is szavaznak. A Strasbourgban rendezett plenáris üléshéten a programtervezet szerint a vitát július 11-én, a szavazást pedig július 12-én tartják – ennek feltétele, hogy napirendet az Elnökök értekezlete július 6-án jóváhagyja. (Értesüléseink szerint ez meg is történt, az EP honlapján fellelhető plenáris ülés frissített napirendjében első helyen szerepel „A természet helyreállításáról szóló törvény: vita és szavazás a Bizottság javaslatának elutasításáról vagy módosításáról” pont.)

A Copa-Cogeca üdvözölte az COMENVI június 27-i döntését. Véleményük szerint e harmadik elutasítás – a COMAGRI és a COMPECH után – egyértelmű üzenetet küld a Bizottságnak, hogy vissza kell vonnia eredeti javaslatát és reális alternatívát kell előterjesztenie. Az ENVI EP-képviselői világosan értésre adták, itt nem arról van szó, hogy szükség van-e helyreállítási törvényre, hanem arról, hogy hogyan alkotják meg annak jogszabályi kereteit. Kiemelte, hogy a mezőgazdasági, erdészeti és halászati ágazatok ellenállása nem az elérendő célt érinti, illetve vonja kétségbe. A Tervezet véleményük szerint rossz felépítésű, költségvetése megalapozatlan, magalkotása során pedig a Bizottság nem vette kellően figyelembe az érintettek véleményét. A Copa-Cogeca emiatt arra kéri az Európai Parlament képviselőit, hogy a plenáris ülésen utasítsák el a Bizottság javaslatát és utalják vissza azt a Bizottsághoz alapos felülvizsgálatra.

Mint látjuk, a helyzet eléggé bonyolult, amit tovább tetéz, hogy korábban, június 20-án a nemzeti környezetvédelmi miniszterek Tanácsban minősített többséggel (20 tagállam mellette, 5 ellene, 2 pedig tartózkodott) megszavazták a Tanács Tervezetről szóló általános álláspontját (General approach). A tanácsi állásfoglaláson a cseh elnökség alatt kezdett el dolgozni a Tanács, amely aztán folytatódott a svéd elnökség alatt. Utóbbi miatt is érdekes, hogy Svédország végül ellene szavazott.

A Tanács általános megközelítésében tett módosítások közt kiemelendők az erdei ökoszisztémával foglalkozó 10. cikkre vonatkozólag tett indítványok:

• A tagállamoknak nemzeti szinten a 2030. december 31-ig tartó időszakban javulást kell elérniük az erdei ökoszisztémák egyes indikátoraiban: a 6 kötelező indikátor számát a Tanács 3-ra csökkentette, megmaradt az álló holtfa, a fekvő holtfa, és a Közös erdei madárindex.
• A jelentéstételi ciklus időtartamát 3-ról 6 évre emelték. (Ez utóbbi, bár javulás az eredeti javaslathoz képest, de erdő esetében még mindig kevés.)
• E 3 indikátort minden tagállamnak ki kell egészíteni még eggyel az alábbi 5 választható indikátor közül: az inhomogén szerkezetű erdők aránya; az erdők összekapcsoltsága; az erdőben tárolt szerves szénkészlet; az őshonos fafajok által uralt erdők aránya; fafajok sokfélesége.

Az érdekeltek tehát nagyon várják a plenáris ülésen tartott szavazás eredményét. Nem hivatalos információk szerint viszont még az is előfordulhat, hogy a szavazást szeptemberre halasztják.

A Tanács általános megközelítése angolul itt érhető el, továbbá szintén angol nyelven olvashatók a Copa Cogeca június 15-i, 20-i és 27-i nyilatkozatai.

forrás: NAK / Erdészet

Az európai zöld megállapodás részeként az Európai Bizottság 2022. június 22-én javaslatot tett a természet helyreállításáról szóló rendeletre, amely hozzájárulna a károsodott természet hosszú távú helyreállításához az EU szárazföldi és tengeri területein, valamint az EU éghajlati és biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzéseinek eléréséhez.

A bizottsági javaslathoz benyújtott módosításokról 2023. június 15-én, csütörtökön kezdett, majd 2023. június 27-én, kedden folytatódott szavazást követően a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság (ENVI) végül elutasította a természet helyreállításáról szóló módosított uniós törvényjavaslatot. A végső szavazáson 44 igen szavazat, 44 nem szavazat és 0 tartózkodás született, így nem volt meg a többség.

Következő lépések

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság a plenáris ülés elé fogja terjeszteni az Európai Bizottság javaslatának elutasítására irányuló javaslatát. Ezt követően az Európai Parlament egészének kell állást foglalnia, valószínűleg a júliusi strasbourgi plenáris ülésen, az Elnökök Értekezlete által ismertetett napirend értelmében.

szerk/ford: Tóth János, forrás: EurópaiParlamentPress 06-27

A Green Deal célok között ugyanis szerepel a természet védelme és helyreállítása, a Biodiverzitás Stratégiának pedig két kulcsfontosságú üzenete az, hogy a védelem önmagában nem elég, megerősített megközelítésre – azaz jogilag kötelező célokra – van szükség. A jobb szabályozáshoz azonban szigorúbb eljárás szükséges: a Bizottság ezért javaslatot fogadott el a Természet helyreállításáról szóló jogszabályra és a hatásvizsgálatra 2022. június 22-én. Az esztendő második félévében a cseh elnökség alatt pedig folytatódtak a Tanácsban a megbeszélések, ahol ismét bebizonyosodott, hogy sok a nyitott kérdés és aggály a javaslattal kapcsolatban.

Tekintsük át röviden, hogy mit érdemes tudni a javaslatról. Először is az általános célkitűzés (a tervezet 1. cikkelyében szerepel) a helyreállítási célok meghatározása. A végrehajtási keretrendszer egyrészt a nemzeti helyreállítási tervekre, másrészt a monitoringra és a jelentésekre épül.  Az általános célkitűzés hozzájárul a biológiai sokféleség és az önszabályozásra képes természet folyamatos, hosszú távú és fenntartható helyreállításához, valamint az EU klíma-céljaihoz. Ambíciózus helyreállítási célkitűzések kerültek meghatározásra: 2030-ra a helyreállítási intézkedések az EU szárazföldi és tengeri területének 20%-át kell lefedjék, 2050-re pedig minden helyreállításra szoruló ökoszisztémára vonatkozóan intézkedéseket kell életbe léptetni.

Meghatároztak konkrét helyreállítási célokat is, amelyek közvetlenül az Élőhelyvédelmi Irányelv szerinti élőhelytípusok, fajok, tengeri élőhelyek, városi ökoszisztémák, folyók konnektivitásának, beporzók, agrár-ökoszisztémák és erdők állapotának javítását célozzák. A meglévő jogszabályokon, így az Élőhelyvédelmi Irányelven alapuló célok, amelyek a javaslatban a 4. és 5. Cikkre hivatkoznak: a leromlott ökoszisztémák 2030-ra legalább 30%-ának, 2040-re 60%-ának és 2050-ig 90%-ának helyreállítására irányuló intézkedések bevezetéséről szólnak, és arról, hogy 2050-re újra össze kell kapcsolni a fajok élőhelyeit. Továbbá szükséges betartani a „állapotleromlás megakadályozása/elkerülése” elvét a Natura2000 hálózaton belül és kívül is.

A 10. Cikk tartalmazza az erdei ökoszisztémákra vonatkozó célkitűzéseket. A tagállamoknak nemzeti szinten javuló tendenciát kell, hogy elérjenek – az e rendelet hatálybalépésétől 2030. december 31-ig tartó időszakban, majd ezt követően háromévente, amíg a 11.cikkben meghatározott kielégítő szinteket el nem érik, az erdei ökoszisztémákban az alábbi mutatók mindegyikének tekintetében: álló holtfa; fekvő holtfa; az egyenlőtlen korszerkezetű erdők aránya; az erdők összekapcsolódása; mezőgazdasági területekhez kötődő közönséges madárfajokra vonatkozó mutató, szervesszén készlet.

Kulcsfontosságúak a nemzeti helyreállítási tervek, így a tagállamoknak maguknak kell eldönteniük a javaslattervezetben is felvázolt előkészítő munka alapján, hogy mit, hol és hogyan kell helyreállítani.

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács, 2022. november 21-én tartott ülésén a Természet helyreállítási javaslatról szóló vita a Bizottság kétoldalas tájékoztató dokumentuma alapján zajlott, amelynek címe „A természet helyreállításáról szóló rendelet – Mezőgazdasági, erdészeti és tengeri szempontok„. A legtöbb miniszter jogszabálytervezetre adott válasza üdvözlő volt, amit általában egy „de” követett. Az elsődleges aggodalmak a gyors bevezetés követelményére vonatkoztak, valamint a költségekre és az adminisztratív terhekre. Habár az új szabályok a Környezetvédelmi Tanács hatáskörébe tartoznak, a mezőgazdasági miniszterekkel mindenképpen kívánnak konzultálni.

Néhány felvetés a tervezettel kapcsolatosan, amely számos tagállamban megfogalmazódott:

Először is alapvető elvárás minden uniós jogszabállyal, stratégiával kapcsolatban, a szubszidiaritás elvének figyelembevétele. Az erdőgazdálkodás döntően tagállami kompetencia, egy unió egészére vonatkozó szabályozás nem képes megfelelően figyelembe venni az egyes országok termőhelyi, ökológiai és erdőgazdálkodási sajátosságait. A Bizottságnak tiszteletben kell tartani a nemzeti erdészeti politikákat. Érdemes Máltát felhozni példaként: az ország területének 33%-át beton borítja, tehát nincs elég földterülete, nemhogy mezőgazdasági vagy erdőterülete (ez utóbbi mindösszesen 5%) arra, hogy annak 10%-át a biológiai sokféleségre fordíthassák.

Emellett biztosítani kell az összhangot az uniós jogszabályok párhuzamos kezdeményezéseivel, különösen azokkal a javaslatokkal, amelyek a mezőgazdasági vagy az erdészeti ágazatot érintik. 

Fontos az is, hogy a jelenlegi válság idején hozott döntések ne befolyásolják az élelmiszertermelésre való képességet. A javaslatot – a COVID, a műtrágya és az energia árának emelkedése, valamint a háború okozta nehézségek miatt is – a mezőgazdaság prioritásait és az élelmezésbiztonság szem előtt tartva kell megközelíteni.

A természet helyreállítása nem azt jelenti, hogy teljes egészében visszatérünk a természeti folyamatokhoz, hanem leegyszerűsítve (a rendelet tervezet jóval összetettebb definíciót ad), azt az aktív vagy passzív folyamatot, amelynek eredményeképp egy ökoszisztéma, illetve élőhelytípus jó állapotba jut, és létrejön egy úgynevezett kedvező referenciaterület.

A jogszabálytervezet fontos korlátokat támaszt e tevékenységek folytatásával kapcsolatban. Rendkívül ambiciózus célokat tartalmaz, de ezeket rövid távon nehéz viszonylag biztonságosan megvalósítani, mert a határidők rövidsége mellett az új célkitűzések gyakran ellentmondásban vannak a más szakpolitikák keretében előírt célokkal.

Feltehetően a gazdák, halászok és élelmiszertermelők meg fogják fizetni ennek a javaslatnak az árát. Sürgősen meg kell vizsgálni, hogy mi lesz a következménye nemcsak a jogszabálynak, hanem az összes többi stratégiának, jogszabálynak, amelyek hatással lesznek az EU élelmezésbiztonságára. A pénzügyi veszteségeket minimalizálni kell, a költségeket a KAP költségvetéséből, valamint más alapokból szükséges fedezni. A megfelelő költség-kalkuláció elkészítése elengedhetetlen.

Tisztázni kell az alkalmazott módszertant, különös tekintettel a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás biodiverzitási mutatóira. Emellett pedig egyértelműbbé kell tenni bizonyos meghatározásokat, mint például az ökoszisztémák jó állapotának, vagy a kedvező referenciaterültnek a definiálását.

Szükséges a pragmatikus megközelítés, a hatóságok és a gazdasági szerepelők segítése érdekében.

A november 21-i ülésen Nagy István, Magyarország Agrárminisztere is véleményt nyilvánított, amelyben hangsúlyozta, hogy a javaslat jelentős hatással lenne mind a mezőgazdaságra, mind az erdőgazdálkodásra, emiatt is lényeges, hogy a mezőgazdasági miniszterek rendszeresen tájékoztatást kapjanak a jogszabályról. A Bizottság által javasolt célok a jelenlegi helyzetben nem megvalósíthatók. Az élelmezésbiztonság nem kerülhet veszélybe. Továbbá arról is beszélni kell, hogy a javaslat hogyan illeszkedik a KAP-hoz.

Látható, hogy magyar oldalról is hasonló aggályok merültek fel, mint számos más tagállamban. Reméljük, hogy az Unió intézményei, köztük annak a végrehajtó szerve (Bizottság), figyelembe veszi a megfogalmazott felvetéseket és félelmeket, és mindenki számára elfogadható jogszabályt sikerül majd véglegesíteni.

A következő lépések: A tervek szerint az előrehaladási jelentést idén decemberben fogadja el a Tanács. A soron következő, 2023. január 1-től regnáló svéd elnökség célja, hogy még nyár előtt általános megközelítést fogadjanak el, amely már most körvonalazódik: uniós szinten legyenek átfogó célok meghatározva, ugyanakkor a tagállamokra legyen bízva a végrehajtás irányítása. Az EP célja szintén az, hogy nyár előtt elfogadja a tervezetről szóló jelentését, és így 2023 2. félévében megkezdődhetnének a trilógus (háromoldalú)tárgyalások a Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament között.

Korábbi írásaink a témában itt olvashatók, a tervezet angol nyelven pedig innen érhető el.

forrás: NAK/ Dósa Ildikó 12-05