A rangerek a natúrpark Temes megyei területén járőröztek, amikor észrevették, hogy egy autóból kiszálló férfiak illegálisan fákat vágnak ki. A tolvajok menekülni próbáltak, a parkőrök pedig járművükkel a nyomukba eredtek, és a legközelebbi település határáig követték őket, ahol váratlanul mintegy húsz ember sietett a fatolvajok segítségére, és körülvették park alkalmazottait. A támadók között volt az a személy is, akit a lopáson értek, ő egy bottal ütlegelte a parkőröket, akik végül a szolgálati autóba menekültek.

A járművet is megrongálták: letörték a jobb oldali visszapillantó tükröt, valamint a sofőr oldalán az ablakot is bezúzták, de sikerült beindítaniuk az autót, és elmenekültek a feldühödött csoport elől.

„A rendőrség azonosította az elkövetőket, a Temes megyei ügyészség pedig büntetőeljárást indított a történtek miatt. Örülünk, hogy kollégáink a sérüléseik ellenére élve megmenekültek ebből a súlyosan elítélendő helyzetből, amely akár tragédiával is végződhetett volna” – idézte a közlemény Mihai Pascut, a tájvédelmi körzet igazgatóját.

A Maros-ártér Tájvédelmi Körzet az ország nyugati részének legfontosabb vizes élőhelye, amelyet hordalékos erdők, tavak, bozótosok és indák alkotnak – ezek több mint 200 madárfaj és más védett állat számára nyújtanak fészkelő helyet és menedéket. A terület a 22 romániai nemzeti és természetvédelmi park egyike, 17 455 hektáron terül el a Maros mentén, Arad és Temes megyében, nyugati határa az országhatárig tart.

Az aradiak kedvelt kirándulóhelyén, a Csálai-erdőben található látogatói központban gyalogos, kerékpáros és vízitúrákra lehet befizetni, illetve a parkot bemutató kiállítás tekinthető meg, a diákcsoportoknak pedig különböző oktató jellegű programokat szerveznek.

Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter szombaton bejelentette, felszólítja a Romsilva állami erdőgazdálkodási vállalatot, hogy az összes erdőgazdálkodási dolgozót szereljék fel testkamerákkal. A miniszter hozzátette, az elmúlt években a vállalat vezetése szállodákba vagy nyugdíj-kiegészítésekbe fektetett be több száz milliót, ahelyett, hogy efféle biztonsági eszközöket adott volna a munkások kezébe.

forrás: AradiHírek / Magyar Hírlap

Az érintett öt település a Tisza völgyének középső, a folyó bal partján a Hortobággyal, a jobb parton a Borsodi-Mezőséggel (népi nevén Kis-Hortobággyal) határos szakaszán fekszik. A hagyományos településközi kapcsolatokat egyrészt a folyóval párhuzamosan futó és az azt keresztező ősi útvonalak határozták meg. A térség különleges adottsága, hogy itt egymás közelében két ősi révhely (Egyek – Tiszadorogma, illetve Ároktő – Tiszacsege) is található, ami megalapozta a Tisza két partján elhelyezkedő települések közösségeinek több évszázados múltra visszatekintő kapcsolatát.

A címszerzést közel egy évtizedes szakmai előkészítés és közösségépítő munka előzte meg.

2015-ben előbb egy tájértékekre alapozott szelíd térségfejlesztési program valósult meg a tágabb környék helyi közösségeinek aktív részvételével, amelynek eredményeként létrejött a Hortobágy kincsei Zöldút. Erre az értékfeltáró és közösségépítő munkára alapozva 2021-2022-ben megalakult a Hortobágyi Tisza mente Natúrparki Tájegységi Értéktár, ami már nevében is jelzi a natúrparki szemléletű előkészítő munkát. Ezt követte a natúrparki megalapozó tanulmány összeállítása, szintén széleskörű közösségi részvétellel.

A natúrparki térség Magyarország két jelentős öko- és aktív turisztikai fogadóterületének (Tisza-tó és Hortobágy) közvetlen szomszédságában fekszik, keresztülvezet rajta az EuroVelo 11 nemzetközi kerékpárút és a Tisza, mint nemzetközi víziút. A natúrparki közösség határozott szándéka, hogy úgy erősítse az öko- és aktív turizmus térségi kínálatát, hogy szem előtt tartja a helyi közösségek érdekeit, segíti megélhetésüket, boldogulásukat. Kiemelt céljuk – a natúrparkok szellemiségével összhangban – a turizmus értékalapú és értékőrző, fenntarthatóbb és „csendesebb” változatainak fejlesztése.

A Hortobágyi Tisza mente Natúrpark hazánk 18. névhasználati címet szerzett natúrparkja. A Tisza völgyében fekvő öt település csatlakozásával Magyarországon immár 338 települési közösség – az összes hazai település 10,7%-a – része valamely natúrparknak.

forrás: greenfo

A natúrparkok helyi közösségek által létrehozott tájszintű együttműködések, amelyeknek célja az érintett tájak természeti és kulturális örökségének a megőrzése, bemutatása és a vidék fejlődését elősegítő, fenntartható módon történő hasznosítása. Nagyon fontos kiemelni, hogy a natúrparkok az integratív védelem elvére építve a tájat és a természetet nem a tájban élő embertől, hanem azt vele együtt hasznosítva kívánják védeni.

Már itt a tanulmány elején érdemes hangsúlyozni, hogy a natúrparkok szerveződése sok lehetőséget kínál az iskolai oktatás, különösen a természethez kötődő tantárgyak tanítása, valamint a természet- és környezetvédelmi nevelés számára. Ahhoz azonban, hogy a tanárok élhessenek is ezekkel a lehetőségekkel, érdemes a natúrparkokkal kapcsolatos alapvetésekkel megismerkedni.

Natúrparkok Magyarországon

Az elmúlt években hazai natúrparkjaink száma örvendetesen nőtt. 2014 óta – ebben az évben jelent meg a szakmai irányelveket országos szinten rögzítő natúrparki szakmai koncepció – tíz új natúrpark alakult. Jelenleg 17, a természetvédelemért felelős miniszter által elismert natúrpark működik hazánkban.

A 328 natúrparki település – az összes hazai település 10,4%-a – érintett területe Magyarország területének 9,7%-ára terjed ki. További térségekben is megkezdődött a natúrparkká válás előkészítése, így az elkövetkező években a natúrparki hálózat további bővülése várható.

Kiss Gábor részletes tanulmánya a GeoMetodikában, a Magyar Földrajzi Társaság szakmódszertani folyóiratában olvasható.

további fejezetek:

– Natúrparkok Európában–A natúrparkok tevékenysége
– Natúrparki tájséták és tudásmegosztó műhelyek, mint jó gyakorlatok
– Natúrparkok létrehozása Magyarországon
– Országos támogatói hálózat
– A natúrparkok és a földrajzoktatás
– A natúrparki iskolák ausztriai modellje
A tanulmány letölthető pdf-formátumban:
Összhang a tájban – Natúrparkok Magyarországon (2,3 MB pdf)

forrás: greenfo; GeoMetodika

A tárcavezető leszögezte, a natúrparkok kiemelt szerepet töltenek be a táj- és természetvédelemben. Hangsúlyozta,  a natúrpark a nemzeti park előszobája, de szélesebb jelentéssel bír: tudatosságunk társadalmasítása a natúrpark. A natúrparkok célja, hogy otthon érezzük magunkat ott,  ahol születtünk, ott, ahol vagyunk. A miniszter kiemelte, fontos, hogy belülről jövő késztetésünk legyen megőrizni a környezetet. A feladat kétirányú: meg kell találni a környezetben az embert, aki a környezetet a magáénak érzi, és mindenkinek meg kell találnia a maga környezetében azt, amit védeni akar.

Rácz András természetvédelemért felelős államtitkár a rendezvényen arra hívta fel a figyelmet, hogy az Agrárminisztérium elkötelezett a natúrparkok támogatása iránt. Hozzátette, együttműködő partnereinkkel, a Magyar Natúrpark Szövetséggel, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft-vel. és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózattal közösen megalkottuk „A magyarországi natúrpark-hálózat koncepcióját”. A cél, hogy gyakorlati segítséget, közös célrendszert biztosítsanak a natúrparkok számára. Fontos a közösségi szerepvállalás és a környezeti nevelés – emelte ki az államtitkár.

forrás: AM Sajtóiroda